Észak-Magyarország, 1956. október (12. évfolyam, 232-257. szám)

1956-10-16 / 244. szám

Sétá, 1956. október 16. ÉSZAKMAGYARORSZAG 5 NAGYOBB ÖNÁLLÓSÁG, Jo jeli Szemt&imc'n.ban nem talá­lom a tanácsházám Bellér Béla vb eluuök elvtársat. Jó jelnek tartom ezt, mert egy tanácselnöknek nem­csak az íróasztali mellett van dolga. A termelőszövetkezet darálójában akadtam rá. A motort szerelték szét. Valami hiba történhetett, mert még füstölgőit a tekercselés. Nem tudom, fizettek-e majd ezért, hogy dolgoztam nektek? — mond'ja távozóban az elnök elvtárs. _— Majd írunk egy fél munkaegy­séget a javadra — válaszol Kovács Béla tsz. vezetőségi tag. — S ezen még jobban nevetnek, nem is gon­dolta ezt komolyan egyikük sem. A tanácsiházán most csak a tanács- dolgozók vannak benn». Ebédszünet volna, de még befejezésre vár egy megkezdett munka. Beltér Kátmánnéyb. titkár leg­újabb munkájával van elfoglalva. Vaskos adókönyv fekszik előtte. Az adókezelés most került le a községi tanácsihoz, eddig teljes egészében a járási tanácsok pénzügyi osztályához tartozott. Újabban a községi taná­csok feladata az adó beszedése és az * adóügyi panaszok kivizsgálása. Kezdeti lépések ezek az önállóság útján. Napjainkig a községi tanácsok alig tehettek mást, mint gondoskod­tak a felsőbb szervek rendeletinek, utasításainak végrehajtásáról. A köz­ségben igen kevés ügyben dönthet­tek érdemben, a község dolgozói a legkisebb panaszokkal is a járási, vagy a megyei tanácshoz fordultak ahol aztán gyűlt az akta, nőtt a bü­rokrácia. — Több intézkedés mutatja már, hogy pártunk véget kíván vetni en­nek az áldatlan helyzetnek — mond­ja Bellér Béla vb. elnök. — Az adó- kezelés mellett a községi tanácsok önállóságának bővülését jelzi a sza­bálysértési bizottságok életreihívása | is. november 1-től ez a bizottság ítélkezik majd kisebb kihágás: ügyekben. A jövőben az üzletek nyitva tartását is a 'községi tanács határozza meg a helyi igényeknek megfelelően. Mindez niég kevés. Ezek az in­tézkedések csak jelzik azt az utat, ©melyein a községi tanácsoknak a jö­KISEBB BÜROKRÁCIÁI vőben járniuk kell. Jelenleg még sok korábbi bürokratikus rendelke­zés köti a községi tanácsokat s a ta­tán ács. dolgozók a legjobb akaratuk mellett sem segíthetnek a dolgozók panaszainak orvoslásában. — Hát nem jogos-e például Cseh Ignác felháborodása — kérdezi Bel­eér Kálmánné vb. titkár -w három­szor szerepel a gazdalajstromban. Emellett a felesége nevére is egy hold földet írtak, holott már meg­halt. özv. Bellér Kata Bélámétól meg két hold állami tartaléktőid után követelnek adót, pedig egyálta­lán nem bérelt tartalékföldet. Ezekért az elírásokért nem hibáz­tathatjuk a járási tanács földnyil- vántartási csoportját sem. Ott nem tudhatják, hogy egy Cseh Ignác ne­vű ember é'l-e Szentsimonban. vagy esetleg három. Itt sok azonos nevű ember van a faluban. Meg aztán a legpontosabb munka mellett is fenn­áll az elírás veszélye. Ilyen esetek nem történhetnének, ha a községi tanácshoz tartozna a kataszter keze­lése és a gazda lajstrom összeállítása- mert a tanács dolgozói ismerik az egész községet. Tovább sorolhatnék még a példá­kat a községi tanács önállóságának me gkisebhítésérö 1. A munkaképte­len öregek szociális segélyezése 1955- bem még a községi tanács feladata volt. Most a járási tanács egészség- ügyi csoportja dönt ebben a községi tanács javaslata alapján. Ennék a rászorultak vallják kárát, mert az­óta kevesebbszer kerül rájuk a so;r. — Vagy itt van az öregségi szo­ciális- és adókedvezmény. A kivizs­gálás a község feladata, de hiába ta­lálják jogosnak a kérelmet, csak a járási begyűjtési hivatal, illetve a tanács döntheti el, hogy kik jogosul­tak a kedvezményre. A községi ta­nácsok felterjesztése a fölöttes szer­veknél hónapokig is hever. Kovács Varga Gyulának már többször is kiadtuk az Igazolást —- mondja az elnök elvtárs — a kedvezményt mégsem kapta meg sem a múlt év­ben, sem az idén. Volt az önállóság megnyirbálásá­nak egy másik formája is. Amikor elvben biztosították ugyan az önál­lóságot, de a gyámkodás és az ezzel járó bürokratikus huza-vona meg­nehezítette a munkát. Még ma is jó példa erre a községfejlesztési mun-, kák kifizetése. Szentsimonban nagy gondot fordí­tott erre a tanács. Eddig kijavított ták a pedagóguslakást, bővítették az óvodát, körülkerítették az iskolát és beburkoltak 800 méter községi utat. Szeretnének járdát építeni, amihez a keret is megvan, de anyaghiány mi­att nem tudnak mihez kezdeni a pénzzel. A községfejlesztés eddigi eredmé­nyei az elnök elvtárs, agilis fellépé­sének köszönhetők. — Nem fáraszt a munka akkor, ha látom a. célját — mondja —- de azt hiszem, másoknak is elmegy a mun- k»kedvük, ha lépten-nyomon akadá­lyokba ütköznek. Márpedig a köz­ségfejlesztési munkák folyamán gyakran így van. Egyrészt nehéz építési anyagot szerezni, másrészt legtöbbször huza-vona van a kifize­tés körül. Ha egy munka elkészül, s fizetni akarunk, előbb a járási ta­nács két osztályának a jóváhagyása kell, s az OTP csak azután fizet. Hún\szór kifakadnak az embe­rek a tanácselnök, a tanácstitkár előtt! — Ide-oda küldözgetik az em­bert?. . . Mire jó ez?. Nemhogy a bajt intéznék el!. . . S akik csak ezt mondják, a higgadtabb emberek kö­zé tartoznak. A bürokratikus huza­vona miatt • gyakran egyoldalúan csaki a tanács dolgozóit' okolják, előfordul, hogy ők is hibáznak, de a bürokratizmus mélyebben gyökér­zik. A túlzott centralizáció a büro­krácia szülőanyja. Ha csökken a centralizáció, ennek következtében növekszik az alsóbb szervek önál­lósága, s csökkenni fog a bürokrá­cia is. NAGY ZOLTÁN Leszerelő tisztek figyelmébe Azok a tisztek, akik a hadsereg 1956. évi létszámcsökkentése folytán leszereltek, vagy leszerelésre kerül­nek és valamely egyetem nappali tagozatára kívánnak felvételt nyerni, felvételi igényüket november 1-ig a Honvédelmi Minisztérium személy­ügyi főcsoportfőnökségéhez adják be. (HM Személyügyi Főcsoportfő­nökség, Budapest, V., Balaton-utca 5r—7.) Jelentkezni lehet elsősorban a műszaki egyetem különböző karaira, a Közgazdaság Tudományi Egye­temre, a, vidéki egyetemek jogi kará­ra, valamint az Agrártudományi, Egyetemre. Jelentkezési feltétel: érettségi, vagy azonos értékű végzettség, 30 éves korhatár (kivételes esetben ettől eltekintenek) és megfelelő egészségi állapot. (MTI) A megye éléskamrájában A Fűszer és Édességkereskedelmi Vállalat miskolci kirendeltségének udvarán lüktet az élet. Az iparvá­gányra egymásután érkeznek a vas­úti kocsik. Csúcsforgalom időszaka v©n. A FÜSZÉRT készül a télre, hogy a hideg idők beálltával megfele­lő árukészlettel tudják ellátni a vá­sárló közönséget. A rámpához vasúti kocsi áll. Se­gédmunkások hordják a Szerencsi Cukorgyár legújabb küldeményét, a cukrot. — Ez már új cukor? — kérdez­zük Seres Károly segédmunkástól. — Igen, szinte még meleg is. — Kurtára fogja szavait, mert mérge­lődik. Ugyan miért? Egyetlen vagon sem ért ide épségben A MÁV dolgozói a tolatásnál nem vigyáznak, az erős lökések követ­keztében megcsúsznak a máglyák, kiszakadnak a papírzsákok és elfo­lyik a drága cukor. Az új cukrot nem szállítják azon­nal a boltokba, mert a tavalyiból is van még bőséges készlet. A pince a konzervek hazája. Bodnár Károly szakraktár vezető készségesen kalauzol végig. Kon- zervben sem lesz hiány a télen. Lé­nyegesen nagyobb lesz a választék minőségben és fajtában egyaránt. Több lesz a lecsó és az ehhez ha­sonló keresett konzerv. Forgalomba kerülnek a C-vitaminos konzervek, diétás befőttek, paradicsomlé, gyü­mölcs- és csipkeborcvk. Az első emeleti raktár a gyerme­kek kedvencét, az édességet rejti magában. Oláh Károly bácsi, a köz­pont édességelőadója keveset ül íróasztalánál, mindig ott van, ahol A kérdés — amely a Déryné Színház Kamara színházában be­mutatott —?. Karinthy darab középpontjában áll: ki, mi sodorta a he­tedik hónapos teherben lévő Annát odáig, hogy engedjen a bába bűnös beavatkozásának, bűnös-e gyermekének meggyilkolásában és ki, kik a bű­nösök, milyen sötét erők áldozata e tudatlan leányanya? Az igazság, az eleven élet hangja szól a da­rabból, minden szépútgetés nélkül. Sok olyan vonást, problémát vet fel a Karinthy-darab, ho­mályos kérdést, amelyre a később bekövetke­zett XX. kongresszus ad választ, vagy intézke­déseivel — mint nálunk az abortusz, törvény — igazol. A dráma ma is sokat mond. Mondani­valója túlnő a léha Rózsa Elemér hálójába ke­rült, tapasztalatlan Anna egyéni poblémáinak vetítésén. Nagyon is mély társadalmi problémát mutat itt be. Élő, eleven, megrázó drámai erő­vel csapnak össze a muú maradványai, új éle­tünk fejlődő erői, s felvillannak új életünk ne­gativ vonásai is. A harc, amelyben Anna sod­ródik, morzsolódik, ezer év helyenként most is kisértő, romboló sötét erői, s új életünk győzni fogó, fejlődő erői között folyik. Az író témája választásában „fehér foltra“ irányítja a társa­dalom reflektorát. Ezen a nehezen járható te­repen, a. megdöbbentő sötétségben is áttört már új életünk ereje, melengető sugarai. Az új, a fejlődő erők fogják meg Anna kezét. Hogy hova vezet Anna útja, kihez köti életét, csak sejteni, de sorsa már nem a Rózsa Elemér lesz. A dráma középponti figurája Anna.. S túr ez Edit, a tehetséges, fiatal színésznő gazdag ár­nyalati finomságúkig dolgozta ki a törékeny, a világról mit sem tudó, erőtlenül, ellenállás nél­kül sodródó romlatlan lány egyéniségét, emberi, mély bizonytalanságát, vágyait, a szebb, jobb élet után. Az egész drámán végighúzódó vergő­dése — a világ összes jelentőségeitől kiszaki- tottan, egyetlen fö problémája — Rózsa Elemér­rel, vagy nélküle. Ha más kerülne melléje, vágyai valósággá formálódnak, de így naiv álmai tragé­diába sodorják. Czép és mély Sturcz Annájá ban az anyai ér­^ zések ébredése. Szinte a szívünkön kopognak röpke ideig tartó monológjai, a szíve alatt rúg- kapálózó gyermekéhez. Drámai hangváltás, a gyermekét féltő anya menekülési vágya, de a lányt szinte akarata ellenére viszik a gyermek- gyilkos bába kezei alá. Anna közönyét a világgal szemben, tudatlanságát, elmaradottságát a második felvonásbeli helyszíni szemle világítja meg mé­lyen. Szinte szoborszerű rárvedezésben ül az ágyon, s bár minden az ő érdekében, vagy őmiatta történik, ő ezt nem érzi. Nem érti, hogy a bíró az ő érdekében kutatja a mély okokat. Itt újra fellobban benne az anyai érzés, kiül az arcára, áthatja az egész lényét, s keze ösztön- szerüen nyúl a meggyilkolt csecsemő helye felé, némán sír, zokog benne a gyermekéért sajgó anyai szív. Éz az érzés később fokozódik s egész testét rézza tálán ,az általa nem értett fájdalom. Finom vonások jelzik gondolkodását, jellemét át­formáló hatását. A bíró mélyen emberi szavait a felmentésben érti meg, lelki folyamatot in­dít benne, társadalmunknak kézzelfogható, őt érintő igazsága. A hét.próbás Rózsa Elemér ha­mis szavait, elhomályosítják benne, de Bencsik Béla szavai újból előre viszik, s Julia gyerme­EUR EV„ kének megérkezése szaggatja le róla a tétová­zást, s bizonytalanul indul meg az új úton. Sturcz Edit bemutatkozásával megnyerte a né­zők szívét, s alakítása színészi pályafutásának sikeres lépcsőfoka. Szabó Juli szerepében új oldaláról mutatko­zott be Vargha Irén. Julia fontos alakja a cse­lekmenynek. Vargha Irén a primitívségében is összetett alakot sokszínűén oldja meg. Érezni, van még benne a falusi lányból, van benne urias máj molds — cselédkorából — s van ben­ne kokottra emlékeztető vonás is. Az adott be­hatásra gyorsan vibrálnak lelki sajátosságai. Gyors hangváltozásai, bizonyos fokú tanácsta­lansága, korlátoltsága megmutatja, hogy go­A második felvonásbeli —jeleneteiben nő magas- sá. Alakja és arca tükrö­zi. szava kifejezi a ben­ne lezajlott lelki folya­matot, érezni, hogy a bíró szavaira hogyan puhul meg az évek óta lelkére lerakodott védőpáncél, míg felszakad belőle az őszinte vallomás. Sokat tud mondani sokszor egy-'egy szóval is. Meg tudja mutatni vergődésé­nek és felszabaduló érzéseinek mélységét. Na-' gyón szép a férjével való találkozás. Érezni, nemcsak megkönnyebbült a vallomástól, hanem mélységes anyai szeretettel aggódik ^ fiáért, s ugyanakkor alázatos és bocsánatkérő férjével szemben. Csanádi Ila ökrösnéje — nem hangoztatja, mégis érezni belőle, gyűlöli a jelent, gyűlöli az újat, makacsul ragaszkodik a régihez. „Káresz- kuresz, ahogy lesz úgy lest“ — hangoztatja életfilozófiáját. Bűne súlyát nem érzi, (mester­ségből, talán megszokásból minden lelkiismeret­segíteni kell. Néhány perc ideje van csupán, mégis szívesen ad fel­világosítást. Bőséges a választék cukorkából! ostyából is. Már itt van a szaloncukorka is. Jóval nagyobb mennyiségben, mint tavaly. Néhány nap múlva már vá­sárolható lesz jónéhány új csoko­ládéé ru, többek között a Budapesti Cukrászati Gyár készítménye, a rnázos nápolyi. Olvasóinkat bizonyára érdekli, hogy mi a helyzet a paprikával; Major Béláné előadó megnyugtat válaszával. Eddig is javult a hely­zet a paprikában. A hiány azonban nemsokára teljesen megszűnik, mert az idén viszonylag jó volt a termés és a szegedi paprikafeldolgozó vál­lalat már megkezdte az idei papri­ka szállítását. A második emeleten tárolják a bábot, borsót, árpagyöngyöt, burizst; A harmadikon száraztészta csoma­gok sorakoznak. A háziasszonyok annyira megkedvelték a magyar ipar tojásos tésztáját, hogy a fo­gyasztás hihetetlenül növekedik. Kovács Géza főosztályvezető elv­társ kéréssel fordult hozzánk: írjuk meg a mostoha raktározási körül­ményeket. Kérését most teljesítjük: A Fűszer és Édességkereskedelmi Vállalat miskolci telepe igen nagy raktározási gondokkal küzd. Sok­szor nem tudnak megfelelő mennyi­ségű árut rendelni, mert nem tud­ják azt elraktározni. A megyei és városi tanács bármennyire is igyek­szik a vállalat segítségére lenni, Sajnos nem tud semmit tenni. A felsőbb szervek akadályozzák a raktárépítést és bővítést. ■ Fájó pontja- a FÜSZÉRT-nek a gép­kocsiellátás is. A kereskedelmi szál­lítmányozási vállalat nem rendelke­zik megfelelő mennyiségű, szállító- képes gépkocsikkal, s ez erősen akadályozza a megye áruellátását. A megye éléskamrájában jártunk; A FÜSZÉRT dolgozói, erejüket meg­feszítik, hogy minél több és jobb árut juttassanak a boltokba, s ezt akarják tenni a jövben is. Ehhez persze segítség is kell. Lakárdy Éva noszsága csak külső rárakódott máz. Valahogy össze van minden keverve Vargha Irén Julid jában. Határozottnak tünteti fel magát, de min­dig bizonytalan. Ellágyuló, amikor megsajnál­ja Annát, szolgaian alázatos a helyszíni szem­lén, de nem tud őszinte lenni égésen, összeke­veri a világ jelenségeit, a valóságot az álom- világgal. Vakon sodorják öt is az erők, hamis álmok, ponyvaregény, züllési hajlamok. Érezni alakításában, ha a társadalom többet törődne vele, lefoszkmának róla ferde jellemvonásai. A nna e rendhez tartozik. Ehhez kötik az ^ anyagi erők, csak tudatban még elmara­dott, visszahúzzák a mu-lt erői. Még nem tudott gyökeret verni a városban. Ilyen gyökértelen figura — csak más vonatkozásban — Szűcs Iván Rózsa Elemérje. Anna azért nem tudott még gyökeret verni — Júlia sem —, mert nem érez­te ez a nemes palánta a hozzáértő kertész ke­zeket. És nem ápolták, hogy gyökeret ereszthes­sen. Rózsa Elemér gyökerét a szocializmus vág­ta el, s ez a nagyhangú, törtető, kapitalista ál­mokat dédelgető kisiparos már nem érheti el a célját. Ez a hétpróbás gigerli magával hurcolja a polgári világ rothadt erkölcsi nézeteit, s An­nát is puszin eszköznek, olcsó szerelmi árunak tekinti. Néhány hízelgő szót dob cse­rébe, s amikor Anna bajba kerül pénzt, mint az utcalánimak. Szűcs Iván Rózsája — csak üt­ött nem elég mély e figura ábrázolása — okos­nak, világjártnak tünteti fel magát, de lesir róla az önzés, butaság. üresség. Hangos szavalással leplezi aljasságát, de olyan megtévesztő him fö­lénnyel, mellyel képes elaltatni Anna gyanú­ját. Sokatmondó rövid szerepében is Papp Ist- ván vasutas Bencsikje. Ösztönszerüen gyűlöli ökrösnél, kettőjük összeütközése a haladó erő és a sötét múlt kibékíthetetlen ellentéte. Meg­kapó a második felvonásbeli jelenete. Feleségé­vel a helyszíni szemlén váló találkozása mélyen emberi alakítás. Néhány szóban naavon sok mondanivalót tud össze sűríteni és szvakon túl is beszél megjelenésével, egy-egy mozdulatá­vá1. 4s. JK ovács Terus Bencsiknéje az előadás egyik erőssége. Az öregedő munkásasszony arc­játéka. hangrezdillésoi — ökrösné megjelenése­kor — jelzik, valami árnyék van ennek az asz- szonyvák az életén, valami, ami miatt Ökrösné markában tartja őt. Kedves színfoltja játéká­nak, amikor fiának a tanulásban segíteni akar. furdálás nélkül pusztít el fiatal életeket, koc kára tteszi az anyák életét és ha bajba kerül, önmagát is elpusztítja. Viktor Gedeon Bencsik Bélája fiatal fejlődő erőt ábrázol. Néha bizony­talan, mélyről indul, hosszú utat tesz meg. Raj­ta keresztül szólal meg az új világ hangja. Jel­lemben fejlődik, öntudatossá formálódik. Nála ü érzünk még nem eléggé kidolgozott részeket. EJ orváth Gyula Ludányi bírája a második felvonásban a darab cselekményének irá­nyítója. Lebilincselő erővel pergeti a cselekmény szálát, meggyőz: Anna ártatlan, s áldozata a tíz, száz és ezer éves átoknak. Horváth Gyula a ha­ladó régi értelmiség tipysa. Biztosan mozog a térben, kérlelhetetlen logikával boncolgatja a cselekmény szálait. Nemcsak a rideg, merev pa­ragrafusokat nézi, hanem az embert, akit száz és ezer szál köt a múlthoz. Mint a törvény em­bere kemény és következetes, de lágy a szíve. Mélyen emberi és érző, amikor nézi a Bencsik házaspár (találkozását, vagy ahogy a bírón túl, mint ember közeledik élbúcsúzáskor Annához. Somló Mária helyes felfogásban tolmácsolta Marwitz Ilona, szerepét. Olyan ülnöknő típust mutatott be. aki mereven csak a törvényesség- re szegezi figyelmét', csak ítélni és elítélni tud, sémákban gondolkozik, jelszavakban érez, burok van ia szívén, nem tud igazán és mélyen érezni, nem látja az élet igazi jelenségét. Finom voná­sokkal megrajzolt asszonyt alakítás Máthé Éva Rózsa Elemérnéje. Érezni belőle a férjéért való bizonytalan harcot, néma lázadását, s érezni ősz- szetörtségét is ahogy hosszú évek óta most is­merte fel mélységében férjének igazi egyénisé­gét. Sokat mond villanásnyi megjelenésében Sárközi Sándoir kintornása. Tatár Endre vak koldusa. A művészek nagyszerű teljesítményében ben­ne van a rendező Orosz György munkája, is. Merészen elhagyott részeket a darabból, olyanom kát, amelyeknek kihagyása nem akadályozta, sőt gyorsította a cselekmény kibontakozását. (Gondolok itt a védőnő figurájának elhagyására.) Az ő érdeme is, hogy a művészek helyes értel­mezésben tolmácsolják a darab mondanivalóját. TT armthy megrázó drámai erővel hívja fel ■ a társadalmi problémákra a fiavebnet. noszoaatóan még többet tenni ezer év bűneinek orvoslására, többet a szocialista erkölcs kialakí­tásában, s több szívet az emberek nevelésében, formálásában. Csorba Barna A művészetbarátok köre az elmúlt szombaton este tartót- ta első klubestjét a miskolci Ér- telmiségi Klubban. A klubesten Mészöly Tibor, a miskolci Déryné Színház igazgatója számolt be ro- mániái tanulmányút járói. A mind- végig érdekes útibeszámoló után számos kérdést tettek fel a rész­vevők. illetve a jelenlévő, s a kö­zelmúltban Romániából érkezett színművészek kiegészítették a be­számolót. A klubest kiemelkedő pontja volt a városunkban tartózkodó kassai művészek rögtönzött műso­ra. A kiváló szlovák énekművé­szek szlovák népdalokkal, opera- áriákkal, kettősökkel és operettda­lokkal szórakoztatták a részvevő­ket. A jólsikerült klubestet filmveii-i tés zárta be. A művészbarátok körének már első klubestje is igazolja a kör megalakításának helyes és célszerű voltát. Kinevezték a sorsolási bizottságot A Második Békekölcsön Nagy­kanizsán sorrakerülő kilencedik sor­solását a pénzügyminiszter által ki­nevezett bizottság ellenőrzi és irá­nyítja. A bizottság tagjainak kine­vezése a SZOT, a DISZ, a Hazafias Népfront, a SZÖVOSZ, a nagykani­zsai városi tanács, a pénzügymi­nisztérium és az Országos Takarék- pénztár jelölése alapján történt. A sorsolási bizottság elnök« Tar­ián Endréné a pénzügyminisztérium takarékpénztári főigazgatóságának helyettes vezetője, alelnökei: Rangli István, a budaíai Kőolajtermelő Vállalat főüzemvezetője és Ember Tstván, az OTP főosztályvezetője. A sorsolás október 18-a és 2j-e között lesz Nagykanizsán, a váróéi Művelődési Házban. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom