Észak-Magyarország, 1956. október (12. évfolyam, 232-257. szám)

1956-10-14 / 243. szám

2 T Vasárnap, 1956 október 14 ßSZAKMAGYARORSZÄG A mártírhalált halt rendőrtisztek temetése F (Folytatás az 1. oldalról.) nyivel mélyebb a fájdalom, amikor a hozzátartozók keserű jajához egy egész nemzet kese­rű szégyene kapcsolódik. Október 6-án körül álltuk és most isimét körül álljuk a koporsókat — és kemény fogadalmat teszünk: «-Soha többé!-« Fogadalmunk alapja a biztos hit, a szilárd meggyőződés, hogy mindennek nem kellett volna meg­történnie, hogy a történtek nem tör­ténelmi szükségesség következmé­nyei, hogy a szocializmus győzelme és építése nem kívánja meg, nem igényli a hasonló szörnyűségeket. Ellenkezőleg! Nemcsak, hogy más­képp is lehetett volna, de egyedül csak mádként lehet! Nemtelen eszközökkel Igaz ügyet szolgálni nem lehel. A történelem soha nem igazolta, soha nem hagyta jóvá a törvénytelenséget, a törvények és a jogok lábbal tiprá- sát. A történelem, az idő az úgyneve­zett »politikai szükségesség« diktálta perek végrehajtói felett mondott egy­általán nem enyhe ítéletet. A vádlot­takból vádlók lettok és nem egyszer és most is a sírból harsognak kivéd­hetetlen. vádak gyilkosaik és azok gazdái felé. Az 1.956 október 6-i és a mai teme­tés is 1949 nyarának elején megszü­lető, hosszú ideig az emberek lelki- ismeretének mélyén meghúzódó, majd 1953-tól mind hangosabban je­lentkező kérdésekre adott választ. Ez a válasz keserves, keserű, kegyetlen, de igaz válasz: Rajk László és társai gálád, hazánk történetében példátla­nul álló politikai gaztettnek, gyilkos­ságnak estek ártatlanul áldozatul. 1954. nyarán, kiszabadulásom után és azóta is igen sokan tették fel a kérdést, hogyan jutottunk olyan álla­potba, hogy magunkra, esetleg má­sokra is valótlan, terhelő vallomáso­kat írjunk alá, vagy éppen a bíróság előtt ilyen vallomásokat el is mond­junk? A kérdésire igen nehéz a válasz, hiszen a testi és lelki kínzás önmagá­ban még egyáltalán nem ad feleletet e *e. Az igazság az, hogy egy ideig — ki hosszabb, ki rö- videbb ideig — mi magunk is hittünk abban, hogy ami törté­nik, iaz helyes, vagy legalább is szükséges folyamat. A »politikai szükségesség« hamis elmélete minket magunkat is csapdába ejtett. Áldozatoknak tekintettük magunkat, de az ügyet, mely­nek szolgálatában áldozatokká váltunk, hasznos ügynek hittük. Elfogadtuk az ál-elméletet, hogy van politikai szükségesség, amely szemben áll az igazság­gal. Eilhitfcük, hogy abban, az esetben, ha az igiazat valljuk — az imperia­lizmus malmára hajtjuk a vizet és a hazugsággal szolgáljuk a szocia­lizmus táborát. Ez és a szörnyű fi­zikai és lelki kínzás, kényszer adia csak magyarázatát a valótlan ön­vádnak és a bíróság előtti vallomá­soknak. Tisztelt gyászoló közönség! Tag­gyűléseken , aktivaértekezletekeni üzemi gyűléseken és magánbeszél­getések során ezrek és ezrek vetik fel a felelősség, a felelősségre vonás kérdését. A kollektív felelősségre vo­nás embertelen, ostoba, fasiszta módszer. De a felelősség határa meghúzható. Törvényeink, népünk érett, fejlett erkölcsi érzéke azt kö­vetel-, hogy azok, akiknek véres a keze, azok, akik utasításaikkal okoz­ták és elősegítették a bűnöket — feleljenek törvényeink sze­rint. Azok száriban, akiket félrevezettek, akiknek pártihoz való ragaszkodásá­val. akiknek párt-szeret étévé! visz- -szaéltek, egyek a meghurcolt ár- t&tlanokkal. akiket ugyancsak fcl- revezetíek, akiknek a párthoz való ragaszkodásával és szerete tével ugyancsak visszaéltek. A félreveae- tet tőiknek egy kötelessége van: okuljanak. Taggyűléseken és aktivaértekez- leteken. üzemi gyűléseken és ma­gánbeszélgetések során ezren és ez­ren vetik fel a kérdést: Mi a biz­tosítók, hogy a történtek nem is­métlődhetnék meg? Ma már sok biztosítékunk van erre. Biztosíték erre az október 6-i és a mai teme­tés is. Ezeken a sírokon átlépni, »visszalépni többé nem lehet! A Kerepesi úti temető és a far­kasréti temető frissen hantolt sírjai harcra hívnak. Harcra szólítanak a humanizmus, az emberiség, egyszó­val a szocialista társadalom igaz ügyéért. Harcra hívnak az opportu­nizmus minden fajtája, n megalku­vás minden formája, elsősorban az elvtelen megalkuvás és meghu­ny ászkodás ellen. rendjének őrei, semmilyen törvény­telenséget nem engedünk meg, s hí­vek leszünk eskünkhöz, amit a dol­gozó magyar népnek tettünk! Tudjuk, hogy nekünk, volt partizá­noknak, élen kell járnunk abban a harcban, amely a nép szabadságáért és a törvények sérthetetlenségéért folyik, mint ahogy a fasizmus sötét erői elleni harcban is élen jártunk. Aludj átok most már nyugodtan örök álmotokat mártír baj társaink! Azok a szürnyűségek, amelyeknek li is áldozatává lettetek, soha többet nem ismétlődnek meg. Akik megkísérelnék ezt, az egész néppel, a volt partizá­nokkal találják magukat szem­ben, s a keserű tanulságokon okult nép ere,1<j el fogja söpörni őket! Nem felejtünk, Baj társaik! Köröndi Béla munkatársainak végső üdvözletét volt helyettese. Guba László ezredes tolmácsolta. igazságot szolgáltat a párt Ezután Horváth Hőnigsberg Ottó- íól egykori munkatársa, Székely Já­nos rendőrornagy emlékezett meg. ■— Harcostársak, barátok, munka­társak és etvtiársak állnak itt ra­vatalod előtt Horváth Ottó ... igaz­ságot szolgáltat neked és másoknak a r párt, amelynek becsületét jóné- hányan hosszú időn át bemocskolni igyekeztek. A párt nevében igyekez­tek ártani, rombolni és ölni, de á párt lerázta és lerázza magá­ról e véres kezeket és megta­gadja őket. Megtagadja, örökre és visszavon­hatatlanul és soha többé nem enge­di beszennyezni ezt a szót, hogy: Párt! Uj korszak nyílt pártunk tör­ténetében, új korszak küszöbén ál­lunk és neun engedjük, semmikép­pen sem engedjük, hogy bárki is sarat fröccsöntőén rá. Védeni, oltal­mazni akarjuk pártunkat mi, akik itt állunk ravatalod előtt és azok, akik munkahelyükön. gondolnak most rád és a többi mártírra. Búcsúzom tőled Horváth Dt’.ó elvtárs, volt munkatársaid, a buda­pesti rendőrkapitányság dolgozói nevében azzal a biztos tudatiak hogy nem maradhatnak büntetlenül azok a bűnök, amelyeket elle­netek elkövettek! Népünk tanult a keserű tanulságokból A MÖHOSZ partizán-tagozata ne­vében Kopácsi Sándor rendőrezre­des búcsúzott. — Harcos bajtárs koporsója előtt állni akkor is megrendítő dolog, ha életüket az ellenséggel folytatott harcban veszítették el — kezdte be­szédét. — De ezek a mártírok nem a fasizmus elleni harcban áldozták fel fiatal életüket. A személyi kultusz, a Rákosi-félc önkény áldozatai ők. S esztendőkig porladt testük a jel­telen sírban, amíg odáig jutottunk, hogy a mártírt megillető, a harcos­nak kijáró katonai pompával az egész nép kegyeletétől kísérve díszsír­helyen temethetjük el őket. Az önkény, a törvénysértés — a humanizmus gyönyörű eszméinek sárbatiprása elrabolta életüket, éve­ken át gyalázta emléküket is. Ma, amikor elérkeztünk végre a méltó temetéshez, nem lehet elegen­dő, ha gyászpompával és könnyekkel adózunk emléküknek. Mártír bá]tár­saink emléke szent és megszeghetet- len fogadalmat követel tőlünk. ígérjük nektek hős baj társaink: soha többé nem fordulhat elő az, hogy a nép hűséges szolgálatáért ha­lállal kelljen lakolni, mint ahogy ez veletek történt! ígérjük nektek, hogy mi, a nép Belgrad (MTI) A szombati belgrádi lapok ismer­tetik a Kossuth-rádióban csütörtö­kön elhangzott kommentárt Jugo­szlávia és a kelet-európai országok kapcsolatairól, az MDP küldöttségé­A gyászbeszédek elhangzása után a koporsókat kocsiíkra helyezték, majd megindult a gyászméiíet, amelyben feketeszalagos zászlóval ott haladt a rendőrség d'iszalajjyula- ta is. Gyászinduló hangjai melleit, diszsortűz közben helyezték örök nyugialomra Köröndi Béla és .Hor­váth Hőnigsberg Ottó hamvait. A gyászünnepség az Intennacioná- ló hangjaival ért véget, majd a mártírok sírjára elhelyezték a mély­séges kegyelet, a gyász és a visz- szaemlékezés koszorúit, (MTI) nek jugoszláviai látogatásáról. Valamennyi lapban megjelent a Magyar Belügyminisztérium közle­ménye Köröndi Béla és Horváth- Hőnigsberg Ottó földi maradványai­nak ünnepélyes temetéséről. (MTI) A jugoszláv sajtó magyar vonatkozású cikkei A ngiia, Franciaország és Egyiptom külügyminiszterei megegyeztek a szuezi ügyről folytatandó további tárgyalások kát alapelvében New York (MTI) Anglia, Franciaország és Egyiptom külügyminiszterei péntek délután ötödször találkoztak Hammarskjöld jelenlétében s ezen a találkozón — nyugati hírügynökségek és rádiók jelentése szerint — megegyezés jött létre közöttük a szuezi ügyben foly­tatandó további tárgyalások hat alapelvében. Emellett azonban több kérdésben a nézeteltérések tovább­ra is fennmaradtak. Ez az első megállapodás lehetővé teszi, hogy a szuezi kérdésről to­vább folyjanak a tárgyalások, most már a sikeres kimenetel nagyobb esélyével. A három külügyminiszter tanács­kozásain elért eredményeket és a még fennálló nézeteltéréseket hatá­rozati javaslatban összegezve ter­jesztik a Biztonsági Tanács elé. A határozati javaslatot az angolok és franciák nyújtják be. Első része le­fekteti azokat az elveket, amelyek­ben Egyiptommal megegyezés jött létre, második részében pedig meg­ismétli azokat a javaslatokat, ame­lyeket a tizennyolc hatalom foga­dott el a londoni értekezleten a Szuezi-csatoma nemzetközi ügyin­tézésének rendszeréről. A benyúj­tandó angol-francia határozati ja­vaslat rámutat, hogy Egyiptom eU utasítja a tizennyolchatalmi javas­latokat, de eddig nem állított szem­be velük »semmiféle elfogadható megoldást«. A Biztonsági Tanácshoz közelálló körökben úgy vélik, hogy a határo­sat első részét a tanács elfogadja, második részét pedig a Szovjetunió kétségtelenül megvétózza. Ilymódon azok az elvék, amelyekben a három külügyminiszter megállapodásra ju­tott, a Biztonsági Tanács javasla­taivá válnak és a további tárgyalá­sokon ezekből kiindulva kell majd törekedni a szuezi konfliktus meg­oldására; A hat alapelv, amelyben a három külügyminiszter megegyezett, a kö­vetkező: 1. Szabad átkelés a csatornán, közvetlen, vagy közvetett megkü­lönböztetés nélkül. 2. Egyiptom szuverenitásának tisz­teletben tartása. 3. A csatorna nem kerül egyetlen ország politikájának kizárólagos be­folyása alá. 4. A hajózási illetékeket Egyiptom és a Csatornát Használók Szövetsé­gének megállapodása alapján hatá­rozzák meg. 5. A befolyt illetékek megfelelő részét a csatorna fejlesztésére for­dítják. _ 6. A régi Szuezi-csatorna Társa­ság és Egyiptom között függőben lévő kérdéseket döntőbíróság útján rendezik. Ezen elvek alkalmazására a fran­cia-angol fél a csatorna nemzetközi ügyintézését javasolta. Egyiptom ezt elutasította, de ellen javaslatot eddig nem terjesztett elő. Erre a ké­sőbbiekben kerül sor. Az elért megállapodásról pénte­ken késő este tett jelentést Ham­marskjöld a Biztonsági Tanács zárt ülésén, amelyre a három külügy­miniszter találkozója utóm került sor. Selwyn Lloyd pénteken az élért megegyezésről azt mondotta, hogy az »nem lelkesíti, de nem is ked­vetlenül el«. Eisenhower elnök pén­teken este a televízióban azt mon­dotta: nagy örömére szolgál a szuezi viszályban történt előrehaladás. Úgy látszik, hogy a válság igen sú­lyos szakasza lezárult. Ez azonban nem jelenti azt — tette hozzá —, hogy már teljesen tül vagyunk- a veszélyen. (MTI) A Szíriái külügyminiszter méltó válasza a nyugatnémet követnek Damaszkusz (TASZSZ) Az A Tahrir című lap jelentése szerint Szalah Bitar tsziriaá külügy­miniszter a napokban fogadta a nyu­gat-német követet. A követ a tár­gyalások során közölte Szalah Bitar- ral, hogy kormánya megszakítja dip­lomáciai kapcsolatait Szíriával, ha Szíria elismeri a Német Demo­kratikus Köztársaságot és dip­lomáciai képviselőt cserél vele. A lap szerint Bitar külügyminisz­ter a nyugatnémet követnek erre a kijelentésére válaszolva kijelentette, hogy „a szdriai kormány elutasítja az ilyen fenyegetéseket.“ (MTI) Magyar- cseli^loyák megállapodás a két ország államhatára ügyében (MTI) A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Köztársaság kö­zött 1956 Október 13-án Prágában megállapodás jött létre a két ország államhatár-Tendjének szabályozása tárgyában. A megállapodást magyar részről Gábori Mihály, a belügymi­niszter első helyettese, csehszlovák részről Lucivi'k Hlavacka belügymi­niszter-helyettes írta alá. (MTI) Megnyílt a szerb nemzetgyűlés ülésszaka Belgrádban pénteken megnyílt a szerb nemzetgyűlés őszi ülésszaka. A nemzetigyűlés két tanácsa külön ülé­sezett és több gazdasági és kulturális jellegű törvényjavaslatot vitatott meg. A tanács ülésén néhány újonnan megválasztott képviselő letette a fo­gadalmat. (MTI) A fémek darabolása kombinált iégfúvással es villamosívvel Több iparilag fejlett országban alkalmazzák már a fémek szén- grafitelektródákkal való darabolá­sát a kombinált légfúvásos és vil- lamosíves eljárással. Ez a mód­szer sokkal egyszerűbb, olcsóbb és hatékonyabb, mint az autogénvá­gás. Nincs hozzá szükség bonyolult autogénpisztolyokra és egyéb fel­szerelésre, az új eljárással való darabolás után a felületet nem kell még külön megmunkálni. Az új módszer a szén-grafit elektróda és a fémalkatrész között égő villamosív melegét használja fel. A megolvadt fémet a sűrített levegő erős sugara távolítja el, amely párhuzamos az elektródával. A kombinált légfúvásos, ville- mosíves darabolást eredményesen használják alkatrészek kiszabásá­ra, hibás részek kivágására stb; bármilyen fémnél, legyen az ala­csony széntartalmú, normális szén- tartalmú, vagy rozsdamentes acél, kemény fém, réz, bronz. A készülék áll egy elektrodatartóból, amely­hez koncentrikus kábelt erősíte­nek. Ezen a kábelen át kerül hat­hét atmoszíérás nyomással a sűrí­tett levegő a vágás helyére. A sű­rített levegő áramlását munka közben az elektrodafogó alsó ré­szén lévő fogantyúval szabályoz­hatják. A viílamosívet az egyen­áramú hegesztőgenerátor táplálja^ Az áramerősséget az elektróda át­mérőjétől függően 70—600 amper­re szabályozzák. Az elektróda for­gó fejben elhelyezhető, s ezt a fejet bármilyen szögben beállít­hatják. Brazília új pénzneme — a „Kávé“ Rio De Janeiro (AP) ■ Brazília képviselőkázának jogi bi­zottsága szerdán jóváhagyta azt a tervet, hogy új brazíliai pénzegysé- get létesít, amelyet Brazília fő ex­portcikkéről, a kávéról fognak el­nevezni. Egy „Kávé” értéke száz curseiro (vagyis kb. másfél amerikai dollar) lesz a jelenlegi beváltási árfolyam szerint. Az új pénzegység értékét nem kapcsolják a kávé értékéhez. Újabb tíurupálya a diósgyőri kohászatban l A diósgyőri kohászat fínomhen- \ gerművének kikészítő üzemében | elkészült az ötvenötméteres daru- | pálya. A mintegy félmillió forintos \ költséggel létesített — öt tonnás i daruval ellátott — darupálya már : megkezdte üzemelését. Az új daru- \ pálya lényegesen meggyorsítja a j hengerelt készáruk kiszállítását. | Ma barátságos labdarúgómérkőzést játszanak a diósgyőri stadionban A Diósgyőri Vasas NB II. labda­rúgócsapata ma délután fél 3 órai kezdettel barátságos labdarugómér­kőzést játszik a Budapesti Dózsa NB I. csapata ellen. A találkozó ér­dekes és színvonalas küzdelmet ígér; Előmérkőzést a Di. Vasas második csapata játszik a Diósgyőri Bányász együttesével 13 óra 45 perekor. Visszakerül-e a Di. Vasas az JNB 1-be? — Dr. Román Zoltán levele — Mint jogász -és mint sportbarát egy­aránt élénk érdeklődéssel olvastam a lap szeptember 30-i számában megjelent „Visszakerül-e a Di. Vasas az NB 1-be” című cikket. , A kezdeményezést jogilag teljesen meg­alapozottnak tartom. A két csapatot, — bár az OTSB indokolása ezt csak második helyen említi —- elsősorban abban a fel­tevésben „soroltak ki” az NB I-ből, hogy az olimpiai előkészületek miatt 14 csapat bajnoki mérkőzéseinek lebonyolítására nem áll elegendő idő rendelkezésre. Ez a feltevés most megdőlt, aminek egyenes következményeként jelentkezik az a kö­vetelmény, hogy — jogászi nyelven szól- .va — az eredeti állapotot helyre kell ál­lítani. azaz magyarán: az adminisztratív intézkedéssel kiejtett két csapatot az NB I-be vissza kell helyezni. Bármi volt is egyébként az indoka a 12 csapattal rendezett NB I-es bajnok­ságnak, most utólag — de elsősorban ta­nulságul a jövőre — meg kell állapítani, hogy mindenképen elhibázott intézkedés volt, amelynek több irányban káros ki­hatása jelentkezett labdarúgásunkban. Egy levél terjedelme nem engedi meg Valamennyi káros hatás részletezését, ezért csak a legfontosabbat, azt említem meg, hogy nem utolsó sorban a tizenket­tes létszámnak tulajdonítható a magyar labdarúgás annyi szép sikert, hozott tá­madó szellemének éppen ez évben történt nagymérvű hanyatlása. Miért? Azért, mert a bajnoki mérkőzések kisebb száma miatt fokozott jelentősége volt minden pontnak a bajnokság, a helyezések és a kiesés szempontjából is, ezért a csapa­tok egy gól előny után védelembe vo­nultak és csak az eredmény tartására tö­rekedtek. Természetesen a bajnoki mér­kőzéseken beidegződött, erről a taktiká­ról egy-egy előkészítő mérkőzés után a válogatott játékosok nem tudtak áttérni a nemzetközi mérkőzéseken sem támadó taktikára. Az eredmények ismeretesek. Ezen kitérés után visszatérve az eredeti témára, mint sportbarát és elsősorban labdarugó szurkoló — azt hiszem, sokez-r red magammal - természetesen örömmel üdvözölném csapatunkat az NB I-ben, hi­szen ez a szurkolók részére magasabb színvonalú mérkőzéseket jelentene. Sport szempontból azonban már nehezebb meg­indokolni azt a kívánságot, hogy az NB II- ben elért eredményre tekintet nélkül he­lyezzék vissza a két csapatot az NB T-be. Akárhogyan is nézem, ez nem lenne sportszerű megoldás, mert a magasabb osztályba való részvételt elsősorban a pályán kell kiérdemelni. Természetesen — ha ez igaz — ugyan­csak elítélendőnek és ugyancsak sport­szerűtlennek tartom azt a tervezetet is. amely szerint az NB I-nek magasabb lét­számra való emelését úgy kivánla elérni, hogy ez évben nem lenne kieső az NB T-ből. Az idei bajnokságban résztvevő Csapatok is úgy indultak el, hogy a két Utolsó helyezett kiesik. Nem lenne sport­szerű ezt most utólag megváltoztatni. Talán ennek a hírnek tulajdonítható az. hogy a kiesési zónában lévő csapatok nem látszanak teljes erővel küzdeni a kiesés ellen ? Bár elvi ellensége vagyok az osztályo­zó mérkőzéseknek — olyan ez. mint az ugyancsak felesleges érettségi, amikor a diák éveken át folytatott sikeres tanulás után pillanatnyi indiszpozició miatt egy­két kérdésen elcsúszhat — a jelen eset­ben kivételt tennék, mert véleményem szerint így lehetne legközelebb kerülni az igazság és a sportszerűség szempontjai­nak érvényesüléséhez. Javaslatom tehát a következő: a 14-es NB I. létszám kialakításához 2 csapat es­sen ki, a 2 NB Il-es bajnok kerüljön he­lyébe. A hét kieső és az NB II. két má­sodik helyezettje osztályozó mérkőzése­ken döntse el, hogy melyik további két csapat kerüljön az NB I-be. Ilyen módon a Di. Vasasnak és a Győri Vasasnak ad­nának még egy esélyt — ha csak a má­sodik helyen végezne — ahhoz, hogy a pályán érdemelje ki a magasabb osztályt. Az NB II-ben elérendő, másodiknál ala­csonyabb helyezés esetén más semmikép­pen nem lenne indokolt az NB I-be való beosztás, mert ez az NB I. színvonalának rovására menne. Végül megjegyzem, hogy az NB I. 16-os létszámát nem tartanám helyesnek. Ha, nem is feltétlenül szükséges évi 12 vá­logatott mérkőzés, de legalább 6 váloga­tott mérkőzés rendezése indokolt, ezen­kívül a nemzetközi tapasztalat szerzése érdekében — ha mértékkel is — módot kell adni a csapatoknak külföldi portya mérkőzésekre, a 16-os létszám mellett vi­szont ezekre nem marad idő. Vagy nem marad elegendő idő a játékosok pihen­tetésére és az igen fontos alapozó edzé­sekre, amiknek káros hatását ugvancsak ebben az évben mind a válogatott, mind a bajnoki mérkőzéseken tapasztalhattuk. Megyei tanácstagod fogádöórái Vámos Béla október 14-én délelőtt 10 órakor Hódoscsépányon, Dakos Zsigmond október 14-én reggel 8 órakor Rudabá- nyácskáh, Tóth Barnáné október 16-án 16 órakor Tiszalndányban, Négyessy István október 16-ún 15 órakor Golopon, Kiss Bertalan október 16-án 20 órakor Mező- keresztesen, Eiben Endre október 17-én reggel 8 órakor Sárospatakon, Juhász Sándor október 17-én 10 órakor Alsóreg- mecen, Németh Imre október 17-én 9 órakor Hejcén, Burek József né október 20-án 18 órakor Gesztelyen, Kristóf Bálint okt. 20-án 16 órakor Vilyvitányban, Mi- lyó István október 20-án 10 órakor Alsó- gagyon, Szendrei András október 20-án 15 órakor Taktaharkányon, Olasz József október 23-án 10 órakor Mezőkövesden, Kovács K. József október 24-éri 17 órakor Uiosanáloson. Tóth Barnáné október •M-én órakor Tokaion tart fogadóórát. KERTÉSZETI ÜVEGEKNEK és épí­tészeti üvegnek alkalmas nyomott, mintás felületű Üvegek 28x32 cm-es méretben m?-ként 16.80 forintos ár­ban kaphatók. Megrendelhető leg­kisebb mennyiség 10 m2. Továbbá szabványos méretű tetőfedő üvegcse­rép 13.15 forintos egységáron be­szerezhető bármilyen mennyiségben az orszá" bármelyik Tfizép telepén, vagy Földműves«zövetkez»*tnél. 40 darabnál nae-vobb mennyiség a eyárnál is közvetlenül megrendel­hető. MISKOLCI ÜVEGGYÁR Miskolc, Tatár u. 56.

Next

/
Oldalképek
Tartalom