Észak-Magyarország, 1956. október (12. évfolyam, 232-257. szám)

1956-10-02 / 232. szám

——---------­­"T KfiÄ, 195«. akiébe T eSZAKMAOT AK0KSZ.40 figyelmet a dolgosoké termelés problémáira larkaslyukon is Az Ózdi S zénbány ásza- zt- Pel a farkaslyuki bányaüzrit* arról híres, hogy illand óasü tervét. Sőt a múlt év hannl ez év első negyedében elnyel él­üzem címet is. Azonban 956 második és méginkább a dik évnegyedében az látszott, a munka vontatottan halad avi terveket Is csak a hóvégi hed- ményeképpen tudják telje» Mik, vagy kik ennek az Ta­lán azoknak a frontbrigádeag-, jai, akik néha 3—4 órát k«;ek állni cgy-egy műszakon ény miatt? Ez ellen egyformásoz- nak Antal Eszkera Béla Jobb front-aknasz és Papp Somot} az el6ő front brigádvezetője. Be­rek Gusztáv frontbrigád es természetesen a többiek szén nincsen kínzóbb dolog minllni, vagy éppen a vitla széléncsak azért, mert a gépkezelő hsen- get, hiába kér engedélyt,adu* 4ásra. De odalent nincs űr A bányában dolgozó k és csillések szeretnének többeelni, Mint Deme elvtárs, a bpart- bizotlsági titkára mondjaiene- telkor az emberek nemsaját magok ügyes-bajos dolgairdul- nak hozzá, hanem a boti is emlegetik, mely elvész, hetüncs meg a 100 százalék. A frontokon járva megiható, hogy még jó hosszú ideig ttron­tok nyitása nélkül a temcsak teljesít hető, hanem é Hand ni is teljesíthető, A munkások >61 az önfeláldozás sem hiányzilgozlk itt a bányában egy századit» is Róluk mesélik, illetve égről a következőket: Az egyik ereszkébemiult a szivattyú szűrőkosara. Pl alatt megtelt a vágat vízzel, lalassan már embermagasságnyirat. Az emberek tehetetlenül nézi vizet. Ekkor ugrott ki a csoportUy fia­tal katona. Ruhástól a vletette magát, aztán lebukott, aizta a partra az eldugult és az át közé szorult szürőkosarat, — mlővel együtt. A nevét nem tudjtki, egy bányász-katona volt, — imlege- tik. Ahol ilyen hőstettek szék, ott «okkal jobb eredményekre,* f esek a dolgozók. Mégis az üzeímibatig csupán 99.6 százalékos - iléiről tüzelhetel !* * ' sed­zalékot, elegendö-e ez alt »mikor a lehetőségek sokkal tv tudná­nak — éppen a dolgozóin V ia Idő- zásával biztosítani. Hol a hiba? Nagy itt a munkaecőváviás. Egy hónap alatt a toborzott mnberbol több mint 80 elment. Éjiért? Kétségtelen sok nem »való em­ber is került a toborzof közé. De senki sem cáfolhatja mtz a leve­let, amit az egyik dőli a »Nép- szavá*-nak küldött udapestre, melyben leírja, hogy i elegendő mosdót, sem ivóvizét,, 1 pedig legelemibb kulturális tetősé geh nem biztosítják szánna. Hygyha bizonyos túlzsúfoltság van a szo­bákban — szebbé lehetne tenni az életet, ha nem kellene külön egy-egy villany körtéért is könyörögni, ha be­vezetnék a szobákba a vezetéke» rádiót. (Sakk, dominó, se ártana.) • Egy kicsit emberségesebb bá­násmód Is jobb lendületet eredmé­nyezhetne. Ám álljon itt egy példa: Szilágyi Endre toborzott bányász. Gyereke megbetegedett. Szombaton reggel hívták ki munkából. Távirat jött. Hazament, de hétfő estére visz- 6zatért. Bemegy éjiszakára. Kiküldik és igazolatlan hiányzást írnak rová­sára. Joggal sérelmezi, hogy két hétig kellett az igazolatlan hiányzás meg­változtatásáért jobbra-balra kilin­cselnie. Ugyanakkor azonban, ahol szigorúságra lenne szükség, ott vajmi kevéssel találkozunk. Horváth And­rás például szeptember 17-én haza­ment és csak 27-én jött vissza. Azt állította, hogy Fehérgyarmattól egé­szen Farkaslyukig gyalogolt, mivel nem volt vonatra pénze. Orbán Géza korábban 9 napot hiányzott igazolat­lanul. Mégsem történt semmi az ügyében. Egyszerűen napirendre tértek a dolog fölött. A pártszervezet — helyesen — fel­veszi a harcot a toborzottakkal való nem megfelelő bánásmód megszünte­téséért. Petik elvtárs például azzal Ijesztgette az újonnan jöttékét: -Hogy bírjátok ki, hiszen itt térdin ér a víz... A másik helyen 20—30 fokos a meleg. Aztán meg olyan nagy a huzat, hogy kiviszi a fogato­kat!« Amikor a pártszervezet megma­gyarázta neki, hogy az Ilyen *réffo­kozó megjegyzés milyen sokat árt. Petik elvtárs megértette. Azóta ö is segíteni akar és segít is az újonnan munkába állókon. Beszélnünk kell a meglévő mű­szaki hibákról Is. A szállítóvágatnál, a kitérőiméi nincs elegendő hely arra, hogy a villamos mozdonyok megfelelően tolassanak. A másik vágányról huzatják drótkötéllel a ko­csikat. A huzatá6 alatt majd minden második kocsi kiesik, különösen, ha nem áll rá a szállítómunkás a két sin között feszülő drótkötélre. Rosz- szak az egyes vágatokba fektetett sínek is. Vékonyak és rövidek. A toldásnál néha 3—4 centiméteres rések is vannak. Persze így állan­dóan fenyeget a kiesésekből szár­mazó veszély. A tröszt vezetősége és az üzem- vezetőség látja ezeket a problémá­kat, látja Bárdos elvtárs, az. igazgató is. Mégis elfogadható indokok he­lyett csupán arra hivatkozik, hogy a fővágatban milyen szépen épül a betonkockákból készülő tartóboltozat. Az elmondottakon kívül Farkas­lyukon az Özdi Szénbányászati Trö&zl legnagyobb banyájában a termelést nemcsak a megszűntei belő technikai akadályok gátolják, hanem Bárdos üzemvezető elvtárs magatartása is, amit már felsőbb pártszervek is meg­bíráltak. Ez«n is _ a töbhl hibákkal együtt — sürgősen változtatni kell. Sa ha e problémák megoldást, nyer­nek, azzal a lelkesedéssel, ami a farkaslyuki bányászokban és az itt dolgozó bányászszázad munkás- és parasztíiataljaiban megvan, nemcsak »hegyeket lehet majd mozgatni«, ha­nem lehet egyre több és több szenet is termelni. GECZI GYULA Az igazságügyminisztérium közleménye A 290 forinton aluli károkozással járó cselekmények ezidő szerint sza­bálysértési eljárás alá tartoznak. Az ilyen eljárás során a fiatalkorú bű­nözők nevelésére kevesebb lehető­ség van, mint egyébként a bírósági eljárásoknál. Éppen ezért sokhelyütt, így legutóbb a DISZ központi szék­hazában, szeptember 26-án a DISZ. az Igazságügyimülisztérium és a Leg­főbb Ügyészség közös rendezésében megtartott ankéton is sürgetően me­rült fel ennek a kérdésnek rend ev­őt IgozsagUsyuúnisziéi hint most dolgozza ki a azabélv-séi tésl eljártá­ról szóló Jogs zab* amely szerin* ilyen esete’-ben - -J l*az a BZa­bálysénést. e! követ j. fia'ükorúaknál megír' ó nevelj int* -t-fies alkai- mazá. A tervezet -szerint, ha i szabály- sértést ölvén fiatalkorú követte el. aki tar1 »élezett, vagy iskolába jár, akkor batysértési bizottság fel- b'vjj az iskola vezetőjét, hogy a fia- Jkorúval szemben az iskola fegyel­mező szabályai szerint járjon el. Hlyen felhívásra az iskola igazgatója ' köteles megfelelő fegyelmi Intézke­dést alkalmazni és erről a szabály­sértési bizottságot értesíteni. Ha a szabálysértési bizottság a fia­talkorú fejlődése, nevelése, vagy gon­dozása érdekében hatáskörén kívül­álló védőintézkedést lát szükséges­nek, akkor a határoz-‘V az Illetékes tanács végrehajtó bh ága oktatási .osztályának vagy csoportjának küldi meg. A tanács Ilyenkor patronáló személyt rendc’het ki, a fiatalkorút állami gondo: aaba veheti, vagy inté­zetbe utalhatja. A javító-nevelő inté- etbe utalást továbbra is csak a bíró­ság mondhatja ki. (MTI) A Hazafias Népfront cs a kereskedőiéi ankétot rendez a lakosság ellátásáról „A kereskedelem a fogyasztókért" címmel a Hazafias Népfront és a ke­reskedelemi a közeljövőben a-nkóló­kat rendez, amelyeken az ellátás és a kereskedelmi munka, valamint a fo­gyasztók közötti kapcsolat kérdéseit beszélik meg. Az első Ilyen megbe­széléseket a fogyasztók bevonásával Miskolcon és Szegeden tartják meg; Kísérletképem Győrött az elmúlt héten már rendeztek ilyen kisebb an­kétot, amelyen túlnyomórészt házi­asszonyok és az üzemek nódolgozód vettek részt. Az ankét sikeres volt, a megbeszélésen számc* ellátással kap­csolatos problémát tudtak megoldani} Újabb „ttnlözőfűrfök“ épülnek a keleti főcsatorna mentén A keleti főcsatorna az idén érte el a Kőrös-völgyet, s a Berettyón ke­resztül létrejött az összeköttetés a Tisza és a Körösök között. A hajdú­sági földeiknek életet adó nagy mű földmunkái ebben az évben befeje­ződnek s kialakul a teljes csatorna- szelvény, az öntözés, a fő- és mel- lékcsatoma hálózatok. Az úgyneve­zett „önlözőfürtök“ kiépítés« a felső és a középső szakaszon már több éve eredményesen meg vám Jövőre a csatorna déli szakaszán készülnek el újabb öntözőfürtök. így a K—IX, X, XII. csatorna rendsze­rek, «melyek további sokezer hold rizsföld. kert, szántó és rét öntözé­sét teszik lehetővé. (MTI) Jíaxdezóutk íriák Véradással életet mentünk 1955 áprilisában kezdte meg mű­ködését Miskolcon a véradó állomás. Az állomás azóta félévenként átlag 1000—1100 liter vért biztosit a kór­házaknak. A véradók száma 1956 januárjától augusztus végéig 2148 fő. Ugyanezen idő alatt 4758 esetben hajtottak vég­re vérátömlesztést. Ez csaknem két­szerese az 1955. év hasonló időszaká­ban történt vérátömlesztéseknek. A véradás életmentő jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni. Egy példa * mindennapi életből világít­son rá ennek fontosságára: Nagy Gyula 23 éves tlszakeszi lakost sú­lyos láb- és mellkas sérülésekkel szállították kórházba. Tiszapalkonyán munkaközben dömper alá került. Három liter vér átömleaztésével mentették meg az életét. Megyénkben szép számmal vannak többszörös véradók. Ádám Béla miskolci 38 éves szobafestő tizenhét­szeres véradó, Brilla Jenő 36 évee miskolci kohászati alkalmazott hu­szonkétszeres véradó, s még sorol­hatnánk tovább a példákat. A véradók neme6, emberbaráti fel­adatot vállalnak. Kiss Sándor mis­kolci gépkocsivezető mielőtt véradás­ra jelentkezett volna, arra gondolj hogy őt is mint gépkocsivezetőt ér­heti baleset és szüksége lehet mások vérére. Ezenkívül nem egy esetről olvasott, amikor emberéletet men­tettek meg véradással a biztos halai­tól. A véradás alkalmával szorongó érzés fogta el. Nem a félelemtől, ha­nem attól, hogy vajon kinek az életét, egészségét fogja visszaadni leadott vérével. A szeretetnek és megbecsü­lésnek jóleső érzését tapasztalta vér­adás után, amikor látta azt a gon­doskodást. ellátást, amellyel a vér­adókat körülveszik. Miskolc Városi Vöröskereszt-» ÚJABB ÁRVÍZ INDIÁBAN Nagy esőzések következtében Latiak-Indiában kié.rad.t több fo­lyó hatalmas területek viz alá kerültek. Az elemi csapás több mint egymillió embert érint, az el­árasztott területeken teljesen el­pusztult a vetés. — SÜLYOS AUTÓBUSZSZEREN­CSÉTLENSÉG. Cuellar spanyol vá­ros közelében egy utasokkal telt autóbusz egy szakadékba zuhant, öt utas meghalt, ötvennél többen meg­sebesültek. Jegyzet egy Az Eszakmagyarországi Kereske­delmi Szállítóvállalat vezetői és dol­gozói nemcsak beszélnek, hanem, cse­lekednek is. Ezt bizonyítja az elmúlt negyedév ered mén'.te is• a vállalat el­nyerte a kiváló vállalat címet. A gépkocsivezetők és a többi dolgozók is sokszor éjt nappalé téve azon fá­radoznak, hogy a bányavidékeket és Miskolc üzleteit ellássák áruval. Ép­pen ennek érdekében ültek össze a napokban a vállalat vezetői a leg­jobb dolgozók bevonásával, s meg­vitatták, hogyan biztosítsák a zavar­talan élelmiszerszállítást a tél beállta előtt, s hogyan biztosítsák a gép­kocsik téli üzemeltetését. Ezen az aktíva ülésen elhatározták, hogy ezután mielőtt a gépkocsik el­aktíva ülésről indulnának, helyben, ez üzembm tankolnak, s nem a. berírt kutaknál, Ez időmegtakarítást jelent. A múlt évben még nem volt «wi­den gépkocsi szerszámmal, emelővel, hólánccal, hólapáttal ellátva. Most elhatározták, hogy ezekkel is ellátják a gépkocsikat, ugyanakkor a gép­kocsivezető fülkéjét ügy rendezik be, hogy fűthető legyen. Gondoskodott ez az aktíva arról is, hogy a későn hazatérő gépkocsivezetőknek átme­neti pihenőszobájuk legyen. Nem tartozott ugyan az aktivaülcs tárgyához, de szóbakerült Miskolc új színházának a felépítése is. A résztvevők két-két munkaórát aján­lottak fel a színház felépítéséhez PÁSZTOR GÉZA A Bolyai JáiKi* -rTi*- tikai Társul' itskokd tagozata a ivüx-áan rrtptt* meg a TTIT S>áici ) uK»i klubhelyiségébe v<3e<o6«SBi ülését. A v<*lőség gyobbrészt a júsza.ki s a miskolci általános- és kö­zépiskolák pf agógu;vi <jP áil. Jelen volt az ülésen Zsadánvi főmérnök e1 tár* 1* a ■--szaki és Természettudományi Egye­sületek Sietsége kóíseietében. Ne* célom, hoj jegyzöktfny vsxerűen leírjam az este fel tizigíartó ülés ntietél. csupán egy-két gondolatot sze­relnék hozzáfűzni. Ja tár Zoltán titár elvtárs ismertette « társulat buda- st Központjában isclolvásott vezetőségi beszámolót. Aho- f.y*j felsorolta az egt. rendezvényeket, gondolatban szinte ■"\gelevenedtek elótUk. Különösen az áprilisi, három na- pr-s matematika-fizik ankét jól sikerült anyaga foglalkoz­tatott bennünket. Vízműén nemcsak én, hanem mások'is Vitették magukban kérdést a vezetőség tagjai közül: mi volt a nyitja q haiti napos ankét sikerének? A vélemé- n ek bizonyára nag.n hasonlók! A siker egyik alapja min­denesetre az volt, (1/ nagyszerű együttműködést terem­tettünk a különféie'e-wk, a Bolyai Társulat, a megyei és városi tanács oktatáosztAÍvs és a pedagógus szakszervezet között. S ez nemcssa szervezést könnyítette meg. nemcsak az egymást, követdendezvények menetét tette gördülé­kennyé, hanem ködatszott abban !*, hogy tartalmas, vál­tozatos műsort álliifsur.k össze a kb. 90 főnyi középisko­lai rnatometika-tizi szakos tanár részére. A sóikor másik elapja az volt, bogmind az edóadásokat. mind a bemuta­tásokat, kiáUitások. .n elméleti matematikai munkának az iparral, a gyakorta] 'aló igen szoros kapcsolata jelle­mezte. J óleső érzés V hallanunk, hogy a társulat ntiskölci tagozata isn megnyerte, a Bolyai János Matemati­kai Társulat Közpvjtmck vátodorzászlaját. önkéntelenül- eszembe jutottak a néhány. órávM előbb hallott szav. Háromtól hat óráig ugyanis a peda­gógus szakszervez s'ékhazában, «^Nevelők Házában vol­tam a megyei és Kosi pártbizo‘1f> *gn»k a pedagógusokkal tartott megbeszélén Itt említette meg az egyik hozzá­szóló (de többen éri-uették a témát), hogy jó lenne, ha a jövőben a pártljotisígok és az oktatási osztályok is azo­kat a szerényen,!* ijjVi becsületesen dolgozó pedagóguso­kat emelnék ki nr'.zk&ül, akik nem csillogó kirakatmun­kával, hanem jó élítcrtevelő munkával, tartalmas előadá­sok, rendezvények artajúal, illetve vezetésével tűnnek ki> A BOLYAI JÁNOS MATEMATIKAI TÁRSULAT MISKOLCI TAGOZATÁNAK VEZETŐSÉGI ÜLÉSE Varrnak „élüzemeink", amelyekre rendkívül büszkék va­gyunk. Tudományos életünknek is vannak „élüzemei", ame­lyeket talán kevéssé ismernek, de amelyek ugyancsak nagy szolgálatokat tesznek a miskolci dolgozók élete szebbététe- lenok, — hu talán nem is a legelemibb k^Pükségletek ki­elégítésével. Ilyen „élüzemünk" (fennáll®«^óta csak rövid ideig tartó megszakítással!) a Bolyai János Matematikai Társulat, miskolci tagozata is. Sok szerény, de jól dolgozó pedagógus és mérnök járul hozzá a társulat keretében a pedagóguséit, diákok, üzemi értelmiségiek tudása csiszolá­sához. A tíésulat miskolci tagozatának Jelentős „versenytár­sai" a budapesti, pécsi, szegedi, debreceni és más tagosatok; Éppen ezért volt. különösen jó érzés hallgatni a társulat, köz­pontjának elismerő véleményét, amely szerint a vándor­zászló ismét a miskolci tagozatot illeti. Az ország egyik ta­gozatában sincs meg az az összhang a különböző iskolatí­pusok (általános iskola, középiskola, egyetem) nevelői és ta­nulói között, mint nálunk. S éppen ez az oka annak, hogy a tagozaton belül is elsősorban az oktatási szakosztály Jó munkája érdemelte ki a legnagyobb elismerést. A múlt eseményeivel azért szoktunk részletesebben fog- ** lalkozni, hogy azokból tapasztalatokat gyűjtve a jövő eredményeit növelni tudjuk. így van ezzel a Bolyai Társu­lat miskolci tagozata is. Az elmúlt, évi rendezvényekből a sikeresebbeket, az újszerű eket, a haladókat ebben az évben még tovább fejlesztjük. Eredményesnek mutatkoztak e műszerkiállatások is. Az' Idén új műszerekkel gazdagítva tartjuk meg az egye­tem matematikai és ábrázoló geometriai lanszéfKn a kiál­lítást. — Helyesnek mutatkozott egyik klubestwflr politech­nikai tárgyú megbeszélése. Ezt az idén nemcsak újabb poli­technikai «^.kéttai toldjuk meg, hanem az elmúlt évi anké­ton megbo _ .élt szempontok figyelembe vételével rendezzük meg a müszerkiéllítást is. A miskolci tagozat ezévi munka­terviének fontos célkitűzése a társulat (tehát a matematiku­sok) és az üzemek közötti szoros tudományos és gyakorlati munka megteremtése. A vezetőség elfogadta Gáspár Gyula professzor elv­társ. a társulat miskolci tagozata elnökének javaslatát. A társulat legjobb mate ma tii k.ujci és az egyes üzemek mérnö­kei, technikusai matematikai példatarai fognak készíteni az iizcmekben előforduló fonto­sabb problémák köréből. Ezzel nemcsak a matematikusok nyújtanak közvetlen segítse set az üzemeknek, hanem az üze­mek is a mátematikusolcnak. mert e feladatok megoldói (pedagógusok, egyetemi hallgatók, középiskolát diákok) számára élettel telítődnek n rideg for­mulák. erőltetés, vulgarizálás nélkül kifejlődik, erősödik bennük a materialista világnézet, egyúttal gyakorlatra tesz­nek szert az alkalmazott matematika különböző irányú fela­datainak megoldásában. Légyre jobb kapcsolatot szeretnénk teremteni a Műs'aki ^ és Természettudományi Egyesületek Szövetsége többi társulatával is. Ennek érdekében vettük be évi munka ter­vünkbe egy klubdélutánt a MTESZ egyik társulatával: a Közlekedéstudományi Egyesülettel. A cél az. hogy egymás munkáját, problémáit megismerjük, segítséget, nyújtsunk egymásnak. A gyakorlattal való szorosabb kapcsola'ot céloz­za a munkatervnek az a része ts. hogy elsősorban a szov­jet-magyar barátsági hónap keletében több rendezvényt tar­tunk az MTH intézetek nevelői és tanulói számára is A munka tervet pontról-pontra megbeszéltük. A társulat tag- isin, Miskolc és Borsod megye matematikusain múlik, hogy szép célkitűzéseit, gazdag programját valóra víyt^ulk. S jóleső érzéssel jutott eszembe a vezetőségi ("ésen a párt Központi Vezetőségének értelmiség) határozata, aVsigly (ebben bízunk, s ezért harcolunk!) további nagy lendüli ad majd a Bolyai János Matematikai Társulat miskolci ta­gozata munkájának is. Ígérjük, hogy ezután még lelkesei*, ben dolgozunk. Ha a megyei és városi, pártbizottságok és t tanácsok ts segítik munkánkat (s ebben ml egyre biztosab­bak lágyunk), akikor eredményeink még jobbak lesznek. Sze­retnénk minél előbb valóra váltani a fizikai és szellemi munka szoros egységét, szétszakithatatlan kapcsolatát. Mi ezért a célért a ml nyelvünkön: a matematika nyelvén is harcolunk. Tudjuk, hogy ez a „harci esjíköz“ egymagába»* még kei-és erre. de ha frontálisan küzdünk, ha k-i-ki a mag* területén harcol, akkor biztos a siker. ekünk, é úebrúségl dolgozóknak, tisztában kell lennünk azzal, 1 ->gy a párt értelmiségi határozata szamunkra nemcsak Jog*- at, hanem kötelezettségeket is jelent. E hatá- íozat nem e' igetelő, hanem éppen összekötő tendenciáin. — Összekötő hid a fizikai dolgozók széles táborával, amellyel egy a célunk: a szocializmus építése. S a közös célért csak egymással karöltve, egymásban biznta harcolhatunk.' „ BONA ERVIN. * Bolyai J, Mat, Társ, vezetőségi Ugje? ___ _______

Next

/
Oldalképek
Tartalom