Észak-Magyarország, 1956. október (12. évfolyam, 232-257. szám)

1956-10-05 / 235. szám

Péntek. 198*. »WőbAr 5. CSZAKnAQTAKOUEAO ' S A gépállomások helyzetéről tárgyalt a megyei tauács A megy«j tanács csütörtökön dél­előtt kezdte meg két napos ülését. Az első nap megtárgyalták, hogyan segítik elő megyénk gépállomásai a Központi Vezetőségnek a mezőgaz­dasági többtenmelés és a tsz fejlesz­tés érdekében hozott határozatát. A tanácsülés négy fökérdéssel fog­lalkozott. Első azt volt: milyen eredményeket értek el eddig gépál­lomása ink? A beszámoló szerint megyénk 20 gépállomásának 1080 erőgépe és 363 cséplőgépe van, s minőségileg sók­kal jobb munkát végeznek, mint kez­detben. Különösen sokat javult gép­állomásaink munkája a III. pártkongresszus óta. Az éves terve­ket sokkal jobban teljesítik, mint megelőzően. Javulás van a tarlóhán- tási és a négyzetes vetési terv tel­jesítésében is. A terméseredmények azt igazol­ják, hogy sokat javult a tsz-ek és a gépiállomások kapcsolata is. Erről tanúskodott Olasz elvtársnak, a bor- sodivánkai tsz elnökének felszóla­lása. Olasz elvtárs elmondotta, hogy nekik különösen sokat segített a gépállomás a vezetésnél, szántásnál és az aratásnál. Joggal kifogásolta azonban — s rajta kívül még több hozzászóló —, hogy az állattenyésztéshez már kevesebb támogatást kaptak a ffépállomástól. Ugyancsak segítséget várnak a ter­melőszövetkezetek az építkezéseknél is, főleg az építőanyagok elszállítá­sánál. Olasz elvtárs hozzászólása azt bizonyította, hogy termelőszö­vetkezeteink nagyon is igénylik a gépállomások segítségét. A beszámoló a továbbiakban ki­tért arra, hogyan javult, a gépek kihasználása? A legjobb traktorosok között említették meg a hejőpapi gépállomáson dolgozó ifjú Balog Sándort, aki ezévben már 257 mű­szaknormát teljesített. Mindezek ellenére nem lehetünk megelégedve gépállomása ink fejlő­désével, mert sokkal nagyobb ered­ményeket is elérhettek volna. Igaz, hogy az idén a tavaszi tervet telje­sítették. de a nyárit nem. Egyes gépállomások az aratás idején is rosszul dolgoztak. A c6obádi gépál­lomás kombájnja például csak 53, a sa jószentpéterié ped ig 55 ka tanztrá- hs holdat aratott le. Ez azt mutat­ja, hogy a gépek nincsenek megfe­lelően kihasználva. Súlyos hiba, hogy nagy a munkaerővándorlás, mert, gépállomásaink vezetői nem gondoskodnak megfelelően a dolgo­zókról. Ifjú Balog Sándor traktoros elmondotta, milyen nehéz, körülmé­nyek között kénytelenek dolgozni, s még csak arról sem gondoskodnak, hogy jó ivóvizet, kapjanak. Gyártás János elviéin is példákat említett arra, milyen elhanyagolt, állapotban vannak a gépállomások munkás­szállói. Kitűnt, hogy R megyei tanács nem foglalkozott megfelelően a gép­állomásokon dolgozó szakemberek­kel sem, akik nem mindig végeznek kifogástalan munkát. Balatoni Jó­zsef elvtárs, a tisza bábolnai tsz el­nöke javasolta, hogy a géppark tar­tozzon a tsz-okhoz, a gépállomás csak a szakmai irányítást adja; a gép­parkot a (sz-ekihez kihelyezett' ag- ronómusa irányítsa, hiszen ő tudja legjobban, hogy hol, mikor cs milyen munkát kell elvégezni. A tanácsülés elemezte azokat, az okokat, amelyek a gépállomásoknál észlelt. hiányosságokat előidézik. Gyárfás János elvtárs nyomatéko­san hangsúlyozta, hogy a gépállo­másaink fejlődésében észlelt javulás egyáltalán nem kielégítő. Nem elég nyugodt, nem elég határozott, terv­szerű és főtéi nem elég tudomá­nyos a gépállomások munkáiénak irányítása. Szántó , Ernő elvtárs (Abaujszántó) a gépállomások gyen- 1:; munkáját többek között azzal ts magyarázta, hogy nem kapnak meg­felelő alkatrészeket, továbbá, hogy sokszor nem olyan gépeket kapnak, amelyek a helyi talajviszonyoknak me,zfelelnek. Véleménye szerint az iparnak sokkal több segítséget kel­lene adnia a mezőgazdasági terme­lés anvagl feltételeinek biztosításá­hoz Hasonlóképpen vélekedett ifjú Balog Sándor elvtárs is, aki elmon­dotta. hány ezer forint pazarolódott el azzal, hogy nem traktor alá való gumikat küldenek, s így azok igen rövid idő alatt tönkremennek. A hibák egyik okának jelölte meg a tanácsülés, hogy nem kielégítő a gépállomások és a tanácsok kapcso­lata. A megyei tanács végrehajtó bizottsága nem tárgyalta rrieg a gépállomások munkáját. A tanácsülés hozzászólói útmuta­tást adtak ahhoz, hogyan kell gép­állomásainknak dolgozniuk, milyen feladatok állnak előttük. Balatoni József elvtárs javasolta, hogy a gép­állomások igazgatói gyakrabban látogassanak el a termelőszövetke­zetekbe, mélyítsék ki a két gazdasági szerv közötti kapcsolatot. Ifjú Balog Sándor elvtárs a gépál­lomás dolgozóinak rossz lakásviszo­nyaira hívta fel a figyelmet. Gyár­fás János elvtárs javasolt*, hogy a jövőben a gépállomások munkáját ne normálholdakban mérjék le. ha­nem azon keresztül, hogy milyen a tsz gazdasági és politikai eredmé­nye. hogyan alakultak terméshoza­mai. Több hozzászóló szerint szük­séges. hogy a gépállomások r jövő­ben sokkal behatóbban foglalkozza­nak a termelőszövetkezetek állatte­nyésztésével is. A megyei tanács a hozzászólások­ban elhangzott javaslatok nagyfészét határozattá emelte. Többek között azt. hogy a mezőgazdasági igazgató­ság minden esetben kérje ki a he­lyi tanácsok és a dolgozó parasztok véleményét. Utasította a tanács a végrehajtó bizottságot. hogy vizs­gálja felül a gven gén működő gép­állomásokat, készítsen előterjesztést a Földművelésügyi Minisztériumhoz, kérje a hi árny zó gépek, s a szüksé­ges alkatrészek pótlását. A megyei tanácsülés az első na­pirendi pont megtárgyalásánál bírá­latával. javaslatával igyekezett elő­segíteni gépállomásaink munkájának további javulását. Ha azonban a be­számoló konkrétabb útmutatásokat tartalmazott volna, a tanácsülésen még jobb munkát végezhetett vol­na. A megbeszélés minden bizony­nyal fgv is elősegíti gépállomásaink fejlődését. Október 8-tól megszűnik a forgalomkorlátozás a mAvrUT valamennyi menetrendszerű táraién A közlekedés- és postaügyi minisz­térium autóközlekedési főigazgatósá­ga közli, hogy a MA VAUT egyes vo­nalain üzemanyaghiány miatt életbe­léptetett átmeneti forgalom-korláto­zást valamennyi menetrendszerű já­ratnál október hó R-tól megszünteti. Hétfőn reggeltől kezdve tehát a me­netrendben közölt minden autóbusz­járat közlekedik. Ugyancsak a fenti időponttól kez­dődően a közhasználatú teherautófu- várazásnál Is megszűnik az üzem- anyaghiány miatt elrendelt forgalom- korlátozás. (MTI) Határrögzítési inupkálatok Jugoszlávia és szomszédai között A nyál folyamán befejeződtek a terepi munkálatok Jugoszlávia hatá­rain. A jugoszláv—magyar határon az elmúlt hó végén befejeződtek az egész jugoszláv—magyar határvonal felújítására éti megjelölésére irányuló munkálatok. Nehézségek állottak elő a Mura és a Dráva folyón történő határrögzffés tekintetében, miután ezek a folyók egyes szakaszok on megváltoztatták medrüket. A határ­vonalat pontosan a trianoni szerző­dés szerint jelölték meg, úgyhogy az elvégzett, mérések és a megfelelő ok­mányok alapján mindenkor rekon­struálni Iahet a jugoszláv—magyar határvonalat, tekintet nélkül a Drá­va, illetve a Mura folyásának meg­változtatására. Jugoszlávia és Magyarország kö­zött új határdokumentáció készül. Várható, hogy november elején alá­írásra kerül a jugoszláv—magyar határon befejezett munkálatokról szóló jegyzőkönyv. Mint ismeretes, a határjelzések fenntartásának szabá­lyozása tárgyában ez év januárjában írták alá a magyar—jugoszláv egyez­ményt. A többi szomszédos országgal is rendezik a határkérdéseket. (MTI) BESZÁMOLUNK VÁLASZTÓINKNAK1 Gondolatok egy képviselői fogadónapról Vadászi Elemérné országgyűlési képviselő fogadónapot tartott Hejő- keresztúrban. Már várták. — Mint a Messiást, — mondta Korcsog János vb.-elnök. — Sok a probléma. A képviselőnő magáénak érezte a falu gondját. Igyekezett minden percet kihasználni. Délelőtt maga kereste fel a választókat, s az is­kolát, a szövetkezeti boltot, a ter­melőszövetkezetet, meg egy egyéni gazdát. Ellátogatott a faluvégi ci- gánysoiTa is. amely főként Papp Arzén tanító áldásos tevékenysége révén, viszonylag egészen kultú­rált településsé fejlődött. A boltban az áruellátás, a keres­kedelem kultúráltsága érdekelte. A parlamentben a kereskedelmi bi­zottság tagja, így kíváncsi volt arra is, hogy megfelel-e a keresz­tesi földmüvesszövetkezet az igé­nyeknek? Buzgón jegyezgetett, hogy észrevételeit a megyei és a járási tanácsoknál szóválehesse. Érdeklődött a tájmúzeum, az építkezések ügye iránt is. Megkapó volt ez az alapo66ág és az embe­rekben azt a jóleső bizalmat kel­tette, hogy aminek vállalja elinté­zését, azt valóban igyekszik kive­rekedni. a bürokráciával, a közöny­nyel szemben. Bizalomkeltő a képviselőnő '-ülseje is: a fejkendő, a falusi öltizet, amelyet a város­ban, a hivatalban 6em hagyott el, az egyszerűség, ami modorában, viselkedésében, az emberekkel való érintkezésben megnyilvánul. Ro­konszenves volt az a részvét is, amellyel délután — a tulajdonkép­peni képviselői fogadónapon — a panaszosok személyes gondjaiban osztozott. Elgylk lakásproblémáját mondja el, a másik lányát szeret­né elhelyezni a városban; egy férfi az éjjeliöri szolgálat alól való fel» mentésben kér segítséget. A tanács- apparátus gondjait i6 igyekszik enyhíteni Vadásziné. A község építőanyag-ellátásának gondja szia. te személyes ügyévé vált. De a fogadónap lefolyása vala» milyen hiányérzetet keltett hin­nem, 6 azt hiszem a választókban is. Éspedig azért, mert nem kap­tak választ arra, hogy lesz-e vissz­hangja annak a keresztúri gazda sóhajának, ki így panaszkodott: — A 42 százalékos kötelező ga­bonavetésterület nálam az egyéni kivetés folytán 54 százalékra nőtt.- De ha ugyanabba a földbe évekig búzát kell vetnem — mivel meg­felelő vetésforgóra nincs lehetősé­gem —, rövidesen alig fog teremni a föld. Ezt mondta a gazda, s ezt erősí­tették a tanácsvezetök is. Meg­nyugtató feleletet, ígéretet szeret­tek volna kapni arra. hogy majd tanácskoznak, vitáznak erről rz Illetékes helyeken. Az óhajtott vá­lasz azonban nem hangzott el. Re­méljük, hogy ezeket a csepp a ten­gerben gondokat Vadásziné orszá­gos üggyé teszi, átlátja súlyukat, s elviszi azokat a törvényhozó tes­tület elé. Ez a remény nem alaptalan a Vadászinéval eltöltött fogadónap után. Az emberi közelség, közvet­lenség, ami ebből a középkorú, egyszerű asszonyból áradt, rokon­szenvessé tette öt mindenki előtti Örömmel tölt el bennünket, hogy olyan szoros kapocs létesült egy­szerű férfiak, nők és képviselőjük között, amilyen elképzelhetetlen volt a régi parlamenti képviselők­nek Október Stbcn t részleges kerületi tanácstag választás Miskolcon A Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1956. október 21. napjára új tanács­tag választást tűzött ki 18 választó- kerületben. Elitnek figyelembevételé­vel a városi tanács legutóbbi ülésen ugyancsak október 21, napjára tűzte ki a valaszitáeókat 22 kerületi vá­lasztókerületiben. Azoknak a választó- kerületeknek területi beosztását, me­lyekben uj választást kell tartani, a városi tanács falragaszok útján is közli. A választások kitűzését az tette szükségessé, hogy időközben több városi és kerületi tanácstag lemon­dott megbízatásáról betegség, vagy Miskolcról való elköltözés miatt, de akadtak olyan tanácstagok is, akiket vissza kellet hívni, mert néni felel­tek meg az előlegezett bizalomnak. A választói névjegyzékeket — me­lyek alapján október 21-én a szava­zás megtörténik — a kerületi taná­csoknál október 5-én reggel 8-tól délután fél 5-ig közszemlére teszik. A törvény értelmében a tanácstagok választását jelölés előzi meg, a jelöl­tekre a választok gyűlései tesznek javaslatot. A jelölőgyűlések október 3-én történnek meg az érintett vá­lasztókerületekben. A jelenlegi tanácstag választások nagy jelentősége, hogy ezúttal 40 új városi és kerületi tanáostHget külde­nek be a választók a helyi állam­hatalmi testületbe. A választások lebonyolítására a megalakult részleges tanácstag vá­lasztási elnökség tagjai a kővetkezők: A városi választási elnökség elnöke: Nagy Péter, elnökhelyettese« Jászai József, titkára: Váráshelyi Imre. Tag­jai: Frigyik József, Hankó Györgyné, Mazuch József és Makai János «Ív­társak. A városi választást elnökség hiva­tali helyisége városi tanács (Tanács- háztér 8) 1. udvar, I. emelet Titkár­ság* Telefon: 33—331. 3Ciluhí&tt liukék Az ürtn«pi forgatagban több- •asz ember kavarog. Szirtesre gyulnak. az arcok, merészebbek a beszéllek. Az egyik asztal körül hárman ülnek. Fogy a bor, ürülnek az üvegek, csendül a szó, vidd modi k a hangulat. A két Hagyó Kovács unokatestvér, meg idős Nagy Bar- ta Józsi beszélgetnek. Ugyancsak jókedvük van. A miisik asztalnál a. Rákóczi Termelőszövetkezet tagjai — köz­tük ül Nagy Imre tsz elnök is — ürítik poharaikat augusztus 20. tiszteletére. A két asztaltársasag sűrűn ptUogat át egymáshoz. Vé­gül« Hagyó Kovács József feláll és elindul Nagy Imréékhez. A má­sik kettő követi példáját. Mindössze néhány lépés volt, ez, talán nem is tűnt fel senkinek. Csak a közelben ülök dugták össze fejüket: — Nézzetek már! Hagyó Ková- osék nxeg Nagy Imréé le együtt po­haráénak! Meg koccintanak is... Meg jobban c lesodál koztak, ami­kor a jókedvű társaság a tsz sze­kerén elkarikázott a szövetkezet udvarába., megmenteni a savanyo- dastöl a megmaradt sört. De hát mi van abban, hogy az ünnepi hangulatban együtt mulat­nak az emberek? Mások is ültek egy asztalhoz, borozgattak. beszél­gettek együtt. Igen ám., de hogyan is lehetett volna még ma egy éve elképzelni, hogy Hagyó Kovács József és Lajos leüljenek Nagy Imrével, sőt mindenki szemeláttá- ra behajtsana.k a tsz udvarábal Különösen Hagyó Kovács Lajos, O.M nem. is olyan régen még azt mondta, hogy ő ebben az életben soha nem. teszi, be lábát a tsz ud­varába. Egyesek szerint tréfásan mondta ezt, de a szavak mögött bizony ott volt az oka, hogy miért. Mindenki jól ismeri okét Ózd III. ke rátété be fi ( Sa jóváír kanyon). Sajnos, túlságosán jól ismerték őket az utóbbi, időben. Hiszen nem telt el egyetlen nap sem anélkül, hogy fel ne hánytorgassák nekik, kik. is ők, hogy még véletlenül se tudjanak biztosak lenni saját ár­tatlanságukban. * D« hogyan kezdődön ez a megkülönböztetés, ez a megbélyeg­zés Hagyó Kovácsék irányában? Elsősorban a tanácson. Petrol elő­térj , a helyi tanács akkori elnöke úgy érezte, helyesen cselekszik, ha szítja a tüzet a Grösz perben el­ítélt Hagyó Kovács ügyvéd unoka- testvérei ellen. Pedig — mint utó­lag kiderült — semmiféle szoro­sabb kapcsolat nem volt köztük. 1951-ben az egész család belé­pett a. Rákóczi. Termelőszövetke­zetbe. Hagyó Kovács József, aki­nek egyetlen holdja sem volt, nö­vénytermelőként dolgozott itt. (Az apja nyolc holdat hozott be.) Min­denki ismerte és tudta róla, hogy szereti a földet, ért hozzá és na­gyon szép terméseredményeket ér el. De lett légyen csak a legkisebb hiba munkájában, vagy a felesé­gében, bárkiében a családbán, Petrái elvtárs rögtön így reagált: — Mit. gondoltok, meddig bírjuk ■még szabotáló munkátokat, med­dig tűrjük még, hogy ellenséggel dolgozzunk együtt? Először nem. szóltak semmit. Tűrtek. Gondolták, majdcsak meg­értik, hogy vem jól van ez így, valami, hiba van a dolog körül. De bizony nem változott semmit a helyzet. Hetek múltával még erő­sebbé vált a gyűlölködés, az dien- ségcskedés irányukban. Már a gyereket is megbélyegezték az is­kolában, Hagyó Kovács Lajos ál­talános iskolába járó úttörő fiát. Ű még nem értette, miért teszik ezt vele, hiszen nem. tudta, felfogni ésszel a körülötte történteket. Szomorúan ment. haza: — Nem mehetek nyáron úttörő­táborba. Ma van az utolsó nap és kihúzták a nevemet a névsorból. Nem engednek a tanitóhácsiék. Hagyó Kovács Lajos felment az igazgatóhoz; nem tehet tudni mi­ről beszélgettek, de nagymhezen elérte, hogy ha az első táborozás­ról. le is maradt a. gyerek., a má­sodikkal elutazott társaival a Balatonra. De a tüske megma­radt . • i 1953 elején már tarthatatlan- na vált a hangulat a termelőszö­vetkezetben. Ennek eredményeként Ősszel ki is lépett az egész család. A tsz értékes munkáskezeket vesztett Hagyó Kovácsokkal, akik viszont, rendkívül rossz körülmé­nyek közé kerültek. Nyomta őket az adó, volt úgy, hogy Miskolcon vásárolták meg a. vetőmagot, csak­hogy eleget tudjanak tenni a be­adási kötelezettségnek. A hivatalos ügyekben miméig ifjú Hagyó Ko­vács József járt az apja. helyett. A tanácsom fennhéjázva beszéltek vele és ha volt panasza, nem hallgat­ták meg. Az öreg napokig ki sem mozdult a lakásból. Belefáradtak. Kit hibáztassanak? A rendszert vagy az embereket, akik a rend­szer nevében igyekeztek őket el­tiporni. De hiszen nem tettek sem­mit a. rendszer ellen! Sehogysem tudták megértem, miben bűnösek. Nem egyszer aztán meggondolatlan kijelentésekre ragadtatták magu­kat, hiszen nem láthattak, világo­san saját maguk dolgában sem. — Aztán egyszerre mintha ujjá- sziUettünk volna, mindannyian — beszéli Hagyó Kovács József. — Meglepetés meglepetést szült. A tanácson változtak az emberek és megváltozott a hangulat. Még fel sem ocsúdhattunk, kellőképpen még örülni sem tudtunk, amikor most tavasszal megválasztottak a termelési bizottság elnökévé. Nem is mertem, hinni benne azok u(án, a mi velünk történt... Be is val­lom, féltem egy kicsit. Rögtön szóltam az embereknek még ott a gyűlésen, jól gondoljátok meg a dolgot. tudjátok, hogy milyen szemmel néztek énrám. De az emberek egyöntetűen ja­vasolták elnöknek. És az új ta­nács és a járási pártbizottság is bizalommal tekintett felé. Ezért a munkájáért nem kap 6 semmit a megbecsülésen kívül. De hiszen ez hiányzott neki, már évek óta! De­rülten mondja el. hogy a család sokszor kineveti, amiért olyan lel­kesen. dolgozik. Persze ezért titok- ban büszkék rá. * Nemrégen fennjárt a megyei pártbizottságon. — Bizony — mondja nyíltan — nem mertem volna remélni sem., hogy én egyszer oda jogosan be­mehetek, hiszen még a tanácsra is sokszor félve mentem. De milyen jólesett, hogy a megye vezetői tudják rólam, hogy becsületesen dolgozom. Értékelik a munkámat, támogatnak mindenben. Ma már a Hagyó Kovács család tagjai megbecsült emberek. Az új, szabadabb, emberibb gondolkodás megnyilatkozása ez. amely egcsz országunkban kialakulóban vám Az ártatlanul gyanúba kevert em­berek, akik dolgos, hasznos tag­jai társadalmunknak, ma. meg­kapják. a kellő megbecsülést. Ha­gyó Kovács Lajost is nemrég vá- választották meg a. legeltetési bi­zottság elnökének. Jól dolgozik és be akarja bizonyítani, hogy hamis volt a rágalom. Szeretné, ha nem venne, senki komolyan azt. ami. akkoriban haragjában kiszaladt a száján — hogy nem teszi be töb'f' lábét a tsz udvarába. Hiszen m# kacs. nyakas ember volt világéld- tében és vagyon fájt neki, amit velük tettek. .♦ Hói ezért volt akkora a cso­dálkozás, amikor Nagy tmréék együtt, mulatoztak Hagyó Ková- csékkaf. augusztus 20-án. a terme­lőszövetkezet udvarán Ma. már az emberek napirendre tértek a do­log felett és senki sem nézi kí­váncsian. ha. el-elbeszétoetnek. til­sáén közösek a. problémák közö­sek a gondok, közösek a célok. URBAN NAGT ROZALA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom