Észak-Magyarország, 1956. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-23 / 225. szám

2 ^SZAKMAGY APORBA' Vasárnap, 1956. szeptember 23. BESZÁMOLUNK VÁLASZTÓINKNAK 1 Képviselői munkásságáról, terveiről, romániai tapasztaltairól, a tanácsok munkájáról nyilatkozik Gácsi Miklós képviselő Amint már bejelentettük, új rova­tot nyitunk, amelyben rendszeresen beszámolunk képviselőink tevé­kenységéről, választóik érdekében végzett munkásságáról. Elsőnek Gácsi Miklóst, a diósgyőri nagyol­vasztómű gyárrészlegvezetőjét kér­tük meg, hogy új rovatunk kereté­ben válaszoljon néhány, munkájá­val kapcsolatos kérdésre. Gácsi Miklós egyike a legtevékenyebb Borsod megyei képviselőknek. Mis­kolcon, különösen a II. kerület te­rületén fejt ki élénk tevékenységet. Gácsi elvtárs szívesen válaszolt kérdéseinkre: ELSŐ KÉRDÉS: Milyen parlamenten kívüli tevé­kenységet fejt ki választói között? VÁLASZ: — Parlamenten kívüli képviselői munkám legnagyobbrészt válasz­tóim meghallgatásából, ügyeik inté­zéséből, illetve fogadóórák tartásá­ból áll. A Lenin Kohászati Művek Műszaki Klubjában hetenkint két­szer tartok fogadóórát. Ezek elég látogatottak. Az elintézett panaszok közül példaként, megemlítek néhá­nyat: Az ujdiósgyőri új bárházak édesanyáinak kérésére dr. Illés Béla városi főorvos intézkedése nyomán a Sztálin út és a Gyula út sarkán lévő orvosi rendelőben terhes ta­nácsadást és gyermek szakrende­lést fogunk rendszeresíteni. Szobo- nya Ferencné és más édesanyák kév résére, s javaslatomra a városi ta­nács autóbuszjáratot létesít a vas­gyári kórháztól a miskolci Tanács­ház térig. Az I. kerületi Nagyváthi utca és környékének lakói azzal a javaslattal fordultak hozzám, hogy állítsanak fel postaládát környé­kükön. Kérésemre a Postaigazgató­ság 6-os forgalmi osztálya június 26-án a Táncsics mozi mellett lévő dohánybolt falára felszereltette a levélszekrényt. A Nagyváthi utca és a Táncsics mozi környéki lakosok panaszkodtak, hogy a Nagyváthi utcai mutatványos hajóhintája és céllövöldéje zavarja őket és veszé­lyezteti gyermekeiket. Javaslatomra a városi tanács megígérte, hogy a jövőben nem ad ki ilyen működési engedélyt. MÁSODIK KÉRDÉS: — Úgy tudjuk, hogy képviselő elvtárs a magyar parlamenti dele­gáció tagjaként Romániában járt. Sok érdekes tapasztalatot hozott-e haza az útról? VÁLASZ: — Sok értékes tapasztalatot sze­reztünk. Ezenkívül a magyar par­lamenti delegáció látogatása nagy­mértékben elősegítette a népeink közötti barátság elmélyítését. A test­véri román nép és vezetői a legme­legebb barátsággal fogadtak ben­nünket mindenütt. Ez bizonyítéka volt annak, hogy a jószomszédi, ba­ráti viszony mind szorosabbá válik a Magyar Népköztársaság és a Ro­mán Népköztársaság között. A sok virágcsokor, amelyet kaptunk, a rengeteg meleg baráti kézfogás ta­núbizonysága barátságunknak. A nagyobb üzemekben megismer­tük, milyen szervezeti formák a legalkalmasabbak egy-egy vállalat teljes önállóságának megvalósításá­hoz. A román nagyüzemeknek saját gazdaságuk, kórházuk és teljesen önálló, saját hatáskörükbe tartozó tanulóképzésük van. Ilyen szerve­zés mellett a vezetőknek nagyobb az önállósága, egyszersmind nagyobb a felelőssége is. Romániában a szak­munkás utánpótlás biztosítása, a ta­nulóképzés jobban halad, mint ná­lunk. Igen jó benyomást tett rám, hogy a nagy ipari üzemekben a gyárudvar útjai rendezettek, tisz­ták, a szabad területeket virágokkal ültetik be. A mezőgazdasági társasgazdasá­gok szintén igen rendezett körülmé­nyek között működnek. Láttunk több olyan kollektív gazdaságot, amelynek évi jövedelme meghaladja az 1 millió lejt. Működésük, irányí­tásuk elvileg ugyanaz, mint nálunk, problémáik is hasonlóak. Láttunk olyan borgazdaságot, amely kiváló minőségű 14—18 fokos és 20—70 gr. cukortartalmú bort termel. Román barátaink szerint bo­raik rövidesen vetekedni fognak a tokajival. Érdekes, hogy neonfény segítségével vizsgálják a szőlő fej­lődését. A kísérlet célja, hogy meg­állapítsák, melyik szőlőfajtának mi­lyen napigénye van? A napigénye­seket déli fekvésű, a kevésbé nap­igényes szőlőket északi fekvésű hegyhátak betelepítésére szánják. Mint műszaki embernek, nagy élmény volt számomra a román olaj­ipar tanulmányozása. Az olajfúrá­sok és az olajfinomítás, tehát az olajtermelés hatalmasan fejlődik Romániában. Nagy nemzeti kincsü­ket gondosat*, nagy szakértelemmel kezelik, méltán büszkék rá román barátaink. Számunkra a legérdeke­sebb volt, hogy az olaj kitermelését a régi technológia szerinti szivaty- tyúzás helyett egyes helyeken ma­gasfokú víznyomással végzik. Mű­szaki vélemények szerint ez 20—30 százalékkal olcsóbb kitermelést biz­tosít. Beszélnem kell arról is, hogy Ro­mánia olyan üdülőhelyekkel rendel­kezik a hegyek közt, s a tengerpar­ton, amelyek szinte páratlanok. Külön szakorvosok irányítják a gyógyfürdőzést és sok-sok dolgozó gyógyul meg évente a fürdőhelye­ken. HARMADIK KÉRDÉS: — Mi a legfőbb törekvése képvi­selői munkájában? VÁLASZ: — Mindenekelőtt szeretném to­vább erősíteni tömegkapcsolatai­mat. Továbbra is hetenkint kétszer tartok fogadóórát a Lenin Kohászati Művek műszaki klubjában. Arra tö­rekszem, hogy jobban megismerje­nek választóim, lényegesen több jo­gos panaszt tudjak elintézni. Az elbe­szélgetéseken igyekszem megmagya­rázni a párt- és a kormányhatáro­zatokat, a rendeleteket és törvénye­ket. Ugyanakkor kérem a választók bírálatát ezekről a törvényekről, rendeletekről. A közeljövőben a. II. kerületben és Miskolcon beszámolót tartok az országgyűlés legutóbbi határozatai­ról és a romániai útról. Több közr intézményt, iskolát, ovodát és üze­met látogatok meg. NEGYEDIK KÉRDÉS: — Mi a véleménye a tanácsok munkájáról? VÁLASZ: — Tanácsszerveink az elmúlt években sokat fejlődtek, a lakossá­got mind nagyobb mértékben von­ják be a közérdekű kérdések meg­oldásába. De véleményem szerint ez még mindig nem kielégítő. Miskolc második ötéves tervfeladatainak megoldásához véleményem szerint aktívabb közreműködésre van szűk* ség. Egyéb hibák is vannak. Tanács­szerveink ázokát a kérdéseket, ja­vaslatókat, amelyeket hozzájuk in­tézünk, gyakran nem 'Vizsgálják ki olyan gyorsan, mint ahogy szeret­nénk. Nem egyszer csak igen hosszú idő múlva, vágy egyáltalán nem kapunk választ kérdéseinkre. Ez fő­leg a kerületi tanácsoknál — első­sorban az I. kerületi tanácsnál ta­pasztalható. Hibának tartom azt is, hogy a ke­rületi tanácselnökök nagyon ritkán intézik el személyesen az általunk tolmácsolt panaszokat, kéréseket. Nem egyszer előfordul, hogy a ke­rületi tanácsok vezetői a képviselő* két az osztályvezetőkhöz küldözge­tik egyes ügyek intézésekor. Ez helytelen s feltétlenül meg kell szüntetni. A tanács és minden állami szerv Miskolcon, rendkívüli erőfeszítése­ket tesz a lakáskérdés megoldására. Ha tanulmányozzuk a lakásigénylé­seket, megállapíthatjuk, hogy ezek 20—25 százalékát olyan családok, dolgozók adják be, akik hosszú év­tizedek óta itt laknak, életkorúimé* nyeik idekötik őket, de sokan lak­nak egy-egy lakásban, mert fiaik, lányaik megházasodtak. Helyes volna,. ha a tanácsok figyelembe vennék, hogy a kevésgyermekes családok, új h? ok, kisebb igé­nyűek részére kisebb méretű laká­sokat kell biztosítaniuk. Ez termé­szetesen sok lakáscserével jár. Ilyen ügyben már többször fordul­tam a kerületi tanácsokhoz, ahol azonban javaslataimat: az esetek többségében nem veszik figyelembe, nem valósítják meg, sőt egy-két esetben akadályokat gördítettek, az elintézés útjába. A kerületi taná­csoknak sürgősen meg kell változ- tatniok felfogásukat és a sokgyer­mekes családokat az újonnan épített bérházakba, vagy nagyobb lakások­ba kell elhelyezni. A kisebbméretű ’akásokba kisebb családokat kell telepíteni. Ezzel nagymértékben 1e- csökkehthetjük a lakásigénylők szá­mát és ezzel a panaszokat is. Megköszöntük Gácsi Miklós elv­társ válaszait és sok sikert kíván­tunk neki további munkájához. A megbírált szerveket pedig felhív­juk, igyekezzenek kijavítani azokat a hibákat, amelyeket Gácsi Miklós joggal kifogásolj .......'"'ií ......■; Emlékezés a TTE volt tagjaira Kedves ünnepséget készítenek elő a munkásmozgalomnak azok a régi harcosai, akik néhány évtized­del ezelőtt résztvettek a Természet- barátok Turista Egyesülete helyi csoportjának megszervezésében, vagy később kapcsolódtak a mozga­lomba. Szeptember 30-án, vasárnap délelőtt 11 órákor sok egykori fe­lejthetetlen találkozás színhelyén, a bükkszentkereszti turistaszállóban emléktáblát avatnak a fasizmus ál­dozatául esett tagok emlékére. Egy­idejűleg kiállítást rendeznek azok­ból a fényképfelvételekből, amelyek a Bükk-hegység gyönyörű tájait s a régi túrázások emlékeit örökítik meg. Ezúton is kérik a volt tagtársa­kat, akiknek birtokában a kiállí­tásra való anyag van, juttassák el azt a VTSB címére (Miskolc, Hu­nyadi utca 5.) Ugyanerre a címre juttassák el igényüket azok a dol­gozók, akik az emléktáblaavátó ün­nepséget követő ebéden részt akar­nak venni. Az idősebb és beteg ta­goknak, s a vendégeknek korláto­zott számban a VTSB autóbuszt in­dít. Tokaj-Hegyalja a borászati kiállításon A budapesti Mező- gazdasági Múzeum az idén ünnepli fennállá­sának 60. éves épfordu­lóját. Ez alkalomból nagy borászati kiállí­tást nyitnak meg, ame­lyen a híres borvidék Tokaj-Hegyalja, jelen­tőségének megfelelően külön részleggel szere­pel. A Mezőgazdasági Múzeum a sárospataki Rákóczi Múzeum segít­ségével már megkezdte a vidékre legjellem­zőbb tárgyak össze­gyűjtését. Ilyen érde­kesség például a xaab- roncsos hordó, amelyet azonban ma már nem lehet megtalálni. Erdő- bényén él egy öreg ká­dármester, aki ilyen hordókat még tud ké­szíteni. Az ő segítségé­vel válik lehetővé, hogy a faabroncsos hordó újonnan elké­szítve, ott legyen a bo­rászati kiállítás látni­valói között. A hegyaljaiak örül­nek, hogy résztvesznek a kiállításon, azonban felmerül bennük a kér­dés: mikor lesz már méltó helyén, Tokaj- Hegyalján is szőlészeti és borászati múzeumi Igazuk van! Ma Bsts zárul a II. Miskolci Országos Képzőmmé Kiállítás A li. Miskolci Országos Képző- művészeti Kiállítás hazánk képzőművészeti életének egyik je­lentős eseménye volt. Jelentős volt már csak azért is, mert ezen a ki­állításon már szélesebb teret kap­tak a különféle stílusbeli törekvé­sek, amelyek a régebbi dogmatikus körülhatároltságok következtében nem kaphattak hangot kiállításain­kon. A közönség örömmel tapasz­talta ezt a kiállítás anyagának tar­talmi változatosságában, a meré­szebb kifejezési formák gazdagsá­gában, érdekességében. Az érdeklődésre jellemző, hogy péntekig több mint 12 000 ember nézte meg a kiállítást és számítani lehet arra, hogy ez a szám a zárá­sig 14—15 ezer főre emelkedik. A kiállítást a napokban meg­tekintette Telcu elvtársnő, a ro­mán kulturális minisztérium kép­zőművészeti főosztályának vezetője és J. Ross grafikusművész, a Ro­mán Képzőművészeti Szövetség el­nökségének tagja. Elmondották, hogy két kiállítást láttak Magyar- országon: a kertészet a képzőmű­vészetben címűt Budapesten és ezt a kiállítást Miskolcon. Igen szeret­nék, ha ilyen kiállítást rendezhet­nének Bukarestben, mert ez az anyag nagy segítséget nyújtana a román képzőművészet fejlődéséhez. Megígérték, hogy egy 40—45 gra­fikai műből álló anyagot küldenek Miskolcra, amiből a Herman Ottó Múzeum majd kiállítást rendez. A miskolci országos kiállításon kiállított művek közül a vá­rosi tanács, a megyei tanács és a Herman Ottó Múzeum vásárolt meg több művet. A kiállítás ma, vasárnap este 8 órakor zárul be, tehát még a mai nap áll rendelke­zésükre azoknak az érdeklődők­nek, «kik a kiállítást valami okból nem nézhették meg. Értelmiségi tanács alakult a miskolci városi pártbizottság mellett A Központi Vezetőség értelmiség­ről hozott határozatának végrehaj­tására a miskolci városi pártbizott­ság mellett »értelmiségi tanács« alakult. A 10 tagú tanácsban a vá­ros legjobb értelmiségei segítik a városi pártbizottságot javaslataik­kal, konkrét kérdésekben adott ta­nácsaikkal a KV. határozatának végrehajtásában. A tanács tagjai többek között dr. Peja Győző Kos- suth-díjas középiskolai tanár, Ko­máromi József, a miskolci Herman Ottó Múzeum vezetője, Csabai Kálmán Munkácsy-dijas festőmű­vész és mások. A most megalakult tanács máris értékes javaslatokkal segítette a városi pártbizottság munkáját. így többek között állást foglalt, hogy a TTIT klubhelyiségeit az értelmiség részére klubszerű életre tegyék al­kalmassá. Az értelmiségi tanács se­gítséget nyújt a városfejlesztési 10 éves terv kidolgozásához is, az egyes értelmiségi rétegek vélemé­nyének összegyűjtésével és a javas­latba való felhasználásával. Konk­rét javaslatot dolgoz ki a pártbi­zottság kérésére Miskolc legfonto­sabb kérdéseinek, a lakás-, közle­kedés-, ellátás-, valamint kulturá­lis kérdések megoldásához is. Kétszeresére növeli teliesítményét ebben az évben a miskolci Patyolat vállalat A miskolci Patyolat vállalatot már tavaly több mint egymillió forintos beruházással bővítették. Ebből az összegből új festő-, szárító-, gőzmán­gorló- és raktárhelyiségeket, továbbá 100 személyes öltöző-mosdót és étter­met létesítettek. Az idén tovább fo- ’yik az üzem bővítése. Jelenleg egy nagyobb teljesítményű gőzkazán sze­relését végzik s az év hátralevő ré­szében még egy külföldi száraz vegy-* tisztítógépet állítanak üzembe. Ezek­re csaknem 550 ezer forintot fordí­tanak. Az új gépekkel mintegy kétszere­sére növekszik a vállalat teljesítő- képessége. — a miskolciak és kör­nyékbeliek örömére — és így teljes mértékben és idejében kielégíthetik a közönség igényeit. Az őszi forgalom híreiből Szeptember hónapban a vasút for­galmában erős emelkedés tapasztal­ható. Az őszi forgalmi időszak bi­zony már erősen érezteti hatását, de a miskolci vasutasok jóelöre felké­szültek és eddig még különösebb zökkenő az őszi forgalom zavarta­lanságában nem jelentkezett. A forgalom emelkedése mind a kocsirakományú, mind pedig a da­rabáruknál egyaránt érezhető. A da­rabáruforgalom rendkívül erősen ki­ugrott; a tavalyi hasonló időszakhoz képest közel 25 százalékos emelke­dés tapasztalható. Ez nagyrészt a burgonya, alma és egyéb mezőgaz­dasági áruk szabad forgalmának tudható be. A hirtelen megnöveke­dett darabáruforgalom lebonyolítá­sára, illetve annak megkönnyítésére a MÁV Nyíregyháza és Miskolc kö­zött vonatpótló darabárus gépkocsi- járatokat helyezett forgalomba, ame­lyek az említett áruk szállítási ide­jét erősen lecsökkentik. Ugyanezen áruk gyors házhozfuvarozása céljá­ból Miskolcon az eddigi kocsiparkon felül egy csukott tehergépkocsit is forgalomba állítottak. Teljes erővel megindult a cukor­répa szállítása is, ami a szerencsi cukorgyár jó szervezőmunkája és a vasúttal való tökéletes együttműkö­dése folytán teljesen zavartalanul megy. A kohászati nyersanyagszállí­tás súlypontja Özdra terelődött át, ahol a kocsik ki- és berakásával a kohászatnál nincsen különösebb baj, azonban az elegymozgatás — a von­tatási és forgalmi szolgálat gyenge kooperációja miatt — vontatottan halad. Gyakran 5—8 órát is ácsorog a kiadott, megrakva kihúzásra váró vonat* Ezek mellett a hibák mellett Is szépek az eredmények. A napi kocsi- megrakás 3400 darabon felül van; 18-án 3471 kocsit raktak meg, azon­ban az őszi forgalomra előírt napi 3600 kocsi megrakásáért még ko­moly erőfeszítéseket kell tenni. Ez — mint már több esetben írtunk róla — nem kizárólag vasúti feladat; nagyrészt a szállíttatókon múlik, hogy mikor rakják ki az érkező kül­deményeket és mikor adják az üres kocsikat vissza újabb megrakásra alkalmasan. Ezen a téren bőven akad még javítani való. Csak Ózd állomás viszonylatában nézzük: A MEZÖKER átlagban 17—20 óra alatt rakja ki a kocsikat, a Közétkeztetési Vállálat 18—20 óra alatt, a Húsipari Vállalat 16—18 óra alatt, a Sütőipari Vállalat 18—20 óra alatt, de volt már 30. 45. sőt 54 órás kocsikirakása is. A FÜSZÉRT-nél 14—16 óra a kocsi­kirakási átlaa. de 42 és 46 órás is előfordult. Ha arra gondolunk, hogy a kocsikirakási idő 5 óra és azon túl különféle büntetésjellegű költségek keletkeznek, láthatjuk, mennyi pénzt dobnak ki az említett vállalatok fe­leslegesen és mennyire gátolják azt, hogy más vállalat üres kocsikat kap* hassen megrakásra. Ezen haladékta* lanul változtatni kell! Az őszi for­galom lebonyolítása nemcsak a vas­út ügye, hanem népgazdasági érdek! béke, Szeptember 26-ig: ünnepi vacsora« Kezdés: 4, 6. 8 óra. Szeptember 24-én csak fél 4-kor és fél 6-kor: Ünnepi vacsora. Vasárnap délelőtt 10 és fél 12 órakor matiné: Tengerparti találkozás. KOSSUTH. Szeptember 26-ig: Szökevények. Vasárnap délelőtt 10 és fél 12 órakor matiné: A kulmi ökör. Kezdés: fél 4, háromnegyed 6, egyne­gyed 9 óra. fAklya. Szeptember 23: Liliomfi: Kezdés: 4, 6, 8 óra. Este háromnegyed 10-kor: Bel ami. Szeptember 24, 6-kor 1.30 forintért: örök barátság. 8-kor: Tavaszi álom. Háromnegyed 10-kor: Bel ami. Szeptember 24: Tavaszi vihar. A vasárnap délelőtti matiné áramszünet miatt elmarad. TÁNCSICS. Szeptember 22—23: Ünnepi vacsora. Vasárnap délelőtt 10 órakor matiné: Dandin György. Fél 12-kor: Liliomfi» Kezdés: 5. 7. vasárnap: 3, 5, 7 óra. Szeptember 24—25: Szökevények. HEJ ÖCS AB A. Szeptember 22—23: A mexikói. Kezdés: 7. vasárnap: 3, egynegyed 8* fél 8 óra. DIÓSGYŐRI SAGVARL Szeptember 82-85» Befejezetlen elbeszélés. Kezdés: 7, vasárnap: 5, 7 óra. Vasárnap délelőtt 10 órakor matiné: Úri muri. DIÓSGYŐRI DIADAL. Szeptember 83—211 Furfangos Nyeszterka. Kezdés: 6, vasárnap: 5, 7 6ra< Vasárnap délelőtt 10 órakor matiné: Balett gyöngyszemei. UJDIÓSGYÖRI Béke. Szeptember 83—SCI A csinytevő. Kezdés: 6, 8, vasárnap: délelőtt 18 óra­kor matiné, délután 4, 8, 8 óra. művelődés HAZA. Szeptember 88—88: Be! ami. Vasárnap délelótft M órakor matiné: Civil a pályán. Kezdés: 5, 7, vasárnap: 8, 8, 8 óra« népkerti SZABADTÉRI« Szeptember 22—23: Szökevények, Kezdés: 8 óra. erkel FERENC. Szeptember 18—88: Körhinta. Kezdés: fél 8, t& 7 óra» KAMARASZINHA»» Szeptember 21—29-ig: Mandragora» * Kezdés 7 óra. Szeptember 29-én délután 8 Órakort Hófehérke. Bábelőadás. ŐSZI KIÁRUSÍTÁS EGYES CIKKEK OLCSÖ ÁRON a Miskolci Ruházati Bolt szaküzleteiben Női kabát. 790.— Ft helyett 450.— Ft Női ruhaszövet, duplaszéles Úf0.— Ft. helyett 85.— Ft Női zefir-bluz jß.— Ft. helyett 80.— Ft Férfi félcipő PVC talppal aé\j.— Ft. helyett 120.— Ft Bébi kabát 29k— Ft. helyett 160.— Ft. és sok más olcsó áruféleség!

Next

/
Oldalképek
Tartalom