Észak-Magyarország, 1956. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-02 / 207. szám

2 3SZAKNIAGY A KOKSZ AG Vasárnap, 1956. szeptember t, Nyugat berlini szociáldemokraták a Stahlhelm betiltását követelik Berlin (MTI) Nyugat-Berliniben a napokban gyűlést rendezett a Német Szociál­demokrata Párt. A gyűlés résztvevői szokatlanul élesen bírálták a Szociál­demokrata Párt nyugatberlini veze­tőségének politikáját. Felszólítottak Lieps'dhitz szociáldemokrata belügyi szenátort, hogy végre tiltsa meg a Stahllhelmnak és más fasiszta mili­tarista katonaszövetségekinek nyu­gatberlini tevékenységét. A gyűlés résztvevői felháborodás­sal szólaltak fel az ellen, hogy a Stahlhelm szeptember hónapban ta­lálkozót rendezzen Nyugat-Berlinben. Azt követelték, hogy a nyugatberlini szenátus ne engedje nyilvánosságra kerülni a Stahlhelm és más fasiszta szervezetek különböző felhívásait és nyilatkozatait, A gyűlés vezetőinek óvatoskodó szavaira a résztvevőik soraiból ilyen kiáltások hangzottak el. — Hol marad a demokrácia? Mi vagyunk a legerősebb párt és ke­zűinkben vannak az eszközök arra, hogy megakadályozzuk a Stahlhelm találkozót. Végül a gyűlés a vezetők vélemé­nyével szemben az említett követe­léséket tartalmazó határozatokat fogadott el. Biiiclier nyugatnémet alkanceilár a Szovjetunióval és a ke eteurópai országokkal való lokozottabb kereskedő ómért Á TANJUG tudósítója jelenti; Biücher nyugatnémet alkanceilár kö­veteli, hogy revideálják a nyugat­német gazdaságpolitikát a Szovjet­unió és a keleteurópai országok vi­szonylatában. Blücher emlékiratot intézett az összes minisztériumok­hoz és a képviselőkhöz, amelyben a keleti országokkal való gazdasági együttműködésért szállt sikra és ki­fejezésre juttatta azt a meggyőződé­sét, hogy az ilyen együttműködés megjavítaná a légkört ezekkel az országokkal és megteremtené Né­metország egyesítésének előfeltéte­leit. (MTI) Nyugat-Berlinben a rendőrség lehallgatja a te'efonbeszélgetéseket Berlin (MTI) A nyugatberlini szenátusban el­hangzott szociáldemokrata interpel­láció fényt derített arra, hogy a nyu­gatberlini rendőrség rendszeresen lehallgatja a telefonbeszélgetéseket. A beszélgetéseket hangszalagra tud­ják rögzíteni anélkül, hogy a tele­fonáló a gépezet be- vagy kikapcso­lását észrevenné. A szociáldemokrata interpelláló kijelentette, hogy ilyen berendezés van többek között Sangmeister nyu- gatberlini rendőrfőnök szobájában is. Az interpelláló szerint a nyugat­berlini rendőrség az amerikai kém­ügynökségekkel együttműködve a nyugatberlini lakosok leveleit is fel­bontja és így számtalanszor megsér­tette már a levéltitkot. Az eset a nyugatberlini lakosság körében nagy felháborodást keltett. Haas ma visszautazik Moszkvába Berlin (MTI) Wilhelm Haas, a Német Szövetsé­gi Köztársaság moszkvai nagykövete vasárnap már ismét a szovjet fővá­rosban fog tartózkodni. Nugatnémet lapok megállapítják, hogy Haas nem viszi magával tarsolyában a nyugat­német kormány hónapok óta készülő jegyzékét, amely a német újraegye­sítés Bonn' által elképzelt új módo­zatairól szól. (MTI) Csehszlovák—magyai megállapodás műszaki tudományos tapasztalatok kicserélésére A Csehszlovák—Magyar Műszaki Tudományos Együttműködési Bi­zottság IX. ülésszakát augusztus má­sodik felében tartotta Budapesten. A baráti'légkörben lefolyt megbeszélé­sek eredményeként megállapodás került aláírásra műszaki tudomá­nyos tapasztalatok kicserélésére. (MTI) ■ -.-.o ......— B rit hatóságok tanácsolták a Szíriában tartózkodó brit állampolgároknak az ország elhagyásai A brit konzuli hatóságok taná­csolták azoknak a brit állampolgá­roknak és családoknak, amelyeknek jelenléte Szíriában nem nélkülöz­hetetlen, hogy hagyják el az orszá­got a közeli napokban — jelenti az AFP. (MTI) Egyiptomi közlemény Izrael támadásáról Pénteken este Kairóban közle­ményt adtak ki, amely hangoztatja, hogy izraeli határőrök csütörtökön éjfélkor átlépték a demarkációs vo­nalat és könnyűfegyverekkel tüzel­tek egyiptomi állásokra, majd visz­szavonultak, Később egy újabb iz­raeli alakulat támadást intézett más egyiptomi állások ellen. Az egyipto­mi erők komoly veszteségeket okoz­tak a támadóknak. (MTI) Tíz nappal az érzékelés elölt még mindig nyílt a begyűjtési verseny A Begyűjtési Minisztérium je­lenti: Az alkotmány ünnep tiszteletére kezdeményezettt begyűjtési verseny, amelyben többszázezer dolgozó pa­raszt, sokszáz község és termelőszö­vetkezet vesz részt, szeptember 10-én zárul. A ^ megyék, járások, városok és községek eredményei között eddig nincs lényeges különbség, így a ver­seny még mindig nyílt. A versenyzárásig hátralévő idő­szakban mindenütt arra kell töre­kedni, hogy a cséplést befejezzék es ezzel egyidőben minden termelő eleget tegyen beadási kötelezettségé­nek. A felesleggel rendelkezők kös­senek értékesítési szerződést. A Begyűjtési Minisztérium leg­utóbbi értékelése szerint a megyék versenyében Borsod megye a máso­dik csoport 4-ik helyén áll. (MTI) | VÁLASZ A DOLGOZÓK KÉRDÉSEIRE [ Miért drága a miskolci piac? A minap a villamoson nagy vita támadt. Bevásárlásból hazaigyekvő háziasszonyok folytattak heves esz­mecserét a piaci árakról. Az egyik asszony kosarából fony- nyadt zöldpaprika, apró paradicsom, sárguló csemegekukorica kandikált elő. Szomszédja mosolyogva mutatta bevásárló hálóját, amelyben hatal­mas zöldpaprikák, negyedkilós vö­röshagymák húzódtak meg. A fony- nyadt paprika kilogramja 2.20 forint volt, a frissé pedig 2.40 forint. A két áru minőségét és a 20 fillér különb­séget vitatták. Mindketten meg­egyeztek abban, hogy a minőség­különbség legalább 80 fillér értékű. Az olcsóbb, de gyengébb minőségű áru állami pavilonból, a drágább, de jobb minőségű áru pedig magánke­reskedőtől származott. Vita közben felmerült a kérdés, amelyre senki sem tudott választ adni; miért drága a miskolci piac? Már akkor feltettem magamban, hogy a kérdésre választ keresek. Először a kereskedelmi szerveknél érdeklődtem. Válaszukban Borsod mostoha éghajlatára — északi fek­vésére — hivatkoztak. Beszéltek ar­ról, hogy Miskolc környékén még ma sem sikerült megteremteni a piaci ellátás és az árak szempontjá­ból olyan fontos zöldövezetet. Mivel hálunk Borsodban a kereslethez ké­pest kevés zöldség és gyümölcs te­rem, más közeli megyékből, de nem egyszer az ország déli részéből kell ideszállítanunk, nagy költségek árán. Ez az indok azonban csak részben fedi a valóságot, a boltokban és a piaci elárusítóhelyeken ugyanis gyakran csak fonnyadt, több napos árut kapunk. Sajnos nem ritkán megtörténik, hogy az állami kereskedelem eléggé tekintélyes mennyiségű különböző megromlott zöldség- és gyümölcsáru­kat kénytelen megsemmisíteni. Dehát mi az oka annak, hogy a miskolci piacon a legmagasabbak az árak a vidéki városok között? A vá­lasz egyszerű. Ennek oka a felelőt­len, hozzáértés nélküli gazdálkodás, a rossz helyi árpolitika. Mi ad bátorságot arra, hogy ilyen súlyos megállapításokat tegyünk? Induljunk el, tegyünk egy körsétát a miskolci Béke-téri elárusító helye­ken, s akkor megkapjuk a feleletet; Már az első pillanatban, szembe­tűnik, hogy aMEZÖKER árudákban csakis elsőosztály u na k minősített árut lehet kapni. Sajnos azonban ez a minősítés nem felel meg a való­ságnak, mert másod vagy ennél is jóval alacsonyabb rendű zöldség- és gyümölcsféleségeket adnak el. A vá­sárcsarnok kilences számú MEZÖ- KER elárusító helyén a piros paradi­csompaprika fölött ott díszeleg a tábla. »Elsőosztályú, 1 kilogram ára 4 forint«. A kép szatírának is beil­lik. A paprika nagyrésze ugyanis osztályon aluli minőségű, még vélet­lenül 6em lehet közte kifogástalan darabokat találni. A boltvezető már többször kérte, hogy szállítsák le az árát, hiszen így senkinek sem kell, de kérését nem teljesítették. Az egyik standra éppen látogatá­sunk alkalmával érkezett a csemege- kukoricának becézett — sertéshízla- lásra is alkalmatlan tengeri. Ezt is elsőosztályunak minősítették, pedig az ilyen kukoricának el kell érni a 20 centiméteres hosszúságot. A ládá­ban található csövek nagyrésze még a 10 centimétert sem érte el. Vajon miért szállítják ki az el­árusító helyekre az eladhatatlan árut? Vagy ha már kiszállítják, miért nem olyan árakat állapítanak meg, amelyek nem haladják túl az áruk értékét? A nyereségre való törekvés a sza­bálytalanságok hosszú sorozatát szü­li. A Belkereskedelmi Minisztérium minőségi ellenőre augusztus 30-án este a Gyümölcs- és Zöldségértéke­sítő Vállalat központi raktárában néhány láda paradicsomot megjelölt, amelyet a termelőtől másodosztályú áruként vettek át. Mire a fogyasztó­hoz került, a paradicsom minden vá­logatás és osztályozás nélkül első­osztályú lett! Sajnos a raktárak vezetői nem végzik elég lelkiismeretesen munká­jukat. Nem veszik figyelembe az osztályozásnál a minőségi követel­ményeket. Lássunk egy kirívó példát. A Me­zőgazdasági Termékeket Értékesítő Központ raktárában augusztus 30-án Szórádi Géza raktáros osztályon aluli, csak konzerválásra alkalmas káposztát vett át a tiszaladányi föld­művesszövetkezettől elsőosztályú áruként. Sárkány Sándor és Frank­furter Simon vezető raktárosok lát­ták a káposzta gyenge minőségét, mégis elsőosztályú áruként küldték volna értékesítésre. A 490 kilogram elsőosztályúnak ítélt káposztából mindössze 70 kilogram felelt meg a minőségi követelményeknek, a többi másodrendű és osztályonaluli volt. A boltok vezetői persze tiltakoznak az ilyen áruk átvétele ellen. Érthe­tően, hiszen ők kerülnek szembe a fogyasztókkal. De az árak leszállítá­sát hiába kérik az intézőktől, akik a prémium kedvéért nem intézkednek. Az intézőknek ugyanis furcsa pré­miumfeltételeket szabtak. Annál magasabb a jutalom, minél kevesebb árleszállítást hajtanak végre! Azt nem veszik figyelembe, hogy az ár- leszállítás elmulasztásával mennyi áru megy veszendőbe. Merevségük­nek a népgazdaság, a lakosság vallja kárát, mert temérdek áru megrom­lik. A Béke-téri 41. számú zöldségk­és gyümölcsboltban augusztus 21-től 31-ig mintegy 11 ezer forint értékű árut minősítettek fogyasztásra alkal­matlannak. Ez a szám önmagáért be­szél, hűen tükrözi a helytelen gaz­dálkodást. A felsorolt példák választ adnak, miért drága a miskolci piac. Az ál­lami kereskedelem a gyenge minő­ségű árut is drágán adja, a magán- kereskedők pedig ezt látva, maga­sabb áron, busás haszonnal értékesítik áruikat. Ha a kereskedelem jobban gazdál­kodna, olcsóbban árulna, nagyobb lenne a fogyasztás, nem romlana meg a rengeteg áru. A nagyobb fo­gyasztás fedezné az olcsóbb értéke­sítésnél létrejött ráfizetést, ugyan­akkor a piaci verseny folytán a ma­gánkereskedők is kénytelenek len­nének olcsóbban adni áruikat. Helyes lenne, ha a városi tanács kereskedelmi osztálya mielőbb fe­lülvizsgálná a zöldség- és gyümölcs­értékesítő vállalatoknál a gazdálko­dási és piackutatása rendszert. Nem tűrhető tovább, hogy a vállalatok helytelen munkája miatt a fogyasz­tók, a dolgozók károsulianak. Helyes gazdálkodással olcsóbbá lehetne tenni a miskolci piacot. Ezzel máris újabb lépést tennénk a dolgozók életszínvonalának emelésében, amely mindannyiunk számára törvény, hi­szen a második ötéves terv irányel­vei írják elő. PÁSZTORY ALAJOS A fiatalok és a tsz mozgalom A hejőpapi Petőfi Tsz. a mező­** csati járás egyik elég jól mű­ködő termelőszövetkezete. Az idén 10 fiatal kérte felvételét a tagok közé. Hogy miért? Bakos Ilonka, az egyik tsz fiatalja úgy vélekedett: Azért, mert itt nálunk lehet szóra­kozni, minden szombaton tánc van egész éjfélig. Csak a tánc lenne a vonzó? Nem, hiszen táncolni másutt is lehet. Első­sorban azért jönnek, mert a szövet­kezetben 'szeretik a fiatalokat. Da- ragó elvtárs az elnök maga is fiatal és így megérti, segíti őket. Nincs hiba a munkában és a jöve­delemmel 6em. Ezévre 35 forintót terveztek munkaegységenkint. Tóth Miklósnak már 207 munkaegysége, Bakos Ilonkának 173, Nemes Béla DISZ-titkárnak 240 munkaegysége van. Év végére mindannyiuknak leg­alább 300 lesz, valamennyien megta­lálják tehát számításukat. Nemes Béla DISZ-titkár bátyja tavaly a mályi téglagyárban dolgozott és ha­vonta 900 forintot keresett. Heten- kint egyszer járt haza, elég sokat költött kosztra, mégis azt mondta, hegy jobban jár, mintha a tsz-ben dolgozna. Csak akkor csodálkozott, amikor eljött az ősz és a zárszám­adáskor kiderült, hogy az »öeskös« havonta 1400 forintot keresett átla­gosan. S mivel 900 és 1400 forint kö­zött elég nagy a különbség, ma mind­két Nemes fiú a tsz-ben dolgozik. Az anyagiakat tekintve tehát jól jár­nak a fiatalok. Ugyanakkor gondoskodnak szóra­kozásukról is. Az MNDSZ és a párt- szervezet kezdeményezésére a fiata­loknak lemezjátszó rádiót vettek és elősegítik a bálok megrendezését is. A múltkoriba a tsz fiataljai között a MÖHOSZ »harci túrát« rendezett. Egy hordó 6Ört rejtettek el a búza­táblában, s azt kellett felderíteni. Dicséretükre legyen mondva, hamar felkutatták, csapra is ütötték s 5 kiló kolbászból kerekítettek hozzá olyan vacsorát, hogy máig is emlegetik. Hejőpapin tehát a fiatalok szere­tik a közös gazdálkodást. A z ároktői Vörös Csillag Tsz-nek ri 217 tagja van, de fiatal alig akad köztük. A szövetkezet pénztárosa, egy szőke fiatal asszonyka így tájé­koztatott bennünket: — Csak a 15«-16 éves gyerekek jönnek segíteni a nagyobb munkák idején. A 18—19 éves fiatalok elmen­nek a faluból, mert unatkoznak. Nincs a faluban semmi szórakozási lehetőség, pedig ma már a fiatalok nemcsak dolgozni, hanem szórakozni is akarnak. De mit csinálnak, akik itt marad­tak? Ezt akartuk megtudni, ezért ko­pogtattunk be a Béke utca 32. sz. alá Nemesék virágos portájára. Megkér­deztük Nemes Annuskát, mi a véle­ménye a tsz-ről? Annuska 16 éves szőke kislány, szereti a tsz-t, de édesanyja eddig nem engedte ott dolgozni, mert a ház körül is akad bőven tennivaló, a háztáji gazdaság sem nélkülözheti a szorgos kezeket. De talán elment volna, ha hívják, enélkül azonban éppen úgy szomorog, mint a töb­biek. Kevés a fiatal a Vörös Csillag Tsz- ben, pedig a tagságban megvolt a jószándék, hogy elősegítsék a tagok gyermekeinek szórakozását. Mint­egy 5000 forintért vásároltak tánc­ruhákat, szép sportfelszereléseket a helyi DISZ-szervezetnek. Sajnos a táncruihák a szekrényben porosod­nak, nagyon ritkán használják őket. A lányok már próbálkoztak a kultu­rális élet fellendítésével, de nem si­került. Nemes Annuska, Ágócs Aranka, Derekas Erzsi és még né- hányan összefogtak és színdarabot tanultak. Az első nem, sikerült, újat kezdtek, de az sem ment. Végül a harmadiknál meeálianodtak. de se­gítség híján nem boldogultak. A fiatalok szeretik Ároktőn a tsz-t, de a belépést a lányoknál a szülő vagy a jövendőbeli dönti el 6 ezért egyelőre várnak. ' * rjorogmán, ebben a tiszaparti fa* lucskában csupa világot járt fiatal található. Néhány évvel ezelőtt kezdődött el a vándorlás, szétszéled*, tek az országba, ki építkezésre, ki állami gazdaságba, vagy ipari üzem­be kereste a boldogulás útját. Alig volt- fiatal a faluban. S most ha va­laki körülnéz a Kossuth Tsz-ben, csupa fiatal arcot lát. Fiatal az el­nök, az agronómus; a fogatokon is csupa olyan fiatalt látni, mint Bor­sos János és Berecz Károly. A fiata­lok a tsz eredményeit látva jöttek vissza. Sántha Géza gépállomást, Molnár László üzemet, Sepsi Ferenc pedig az egyik dunántúli állami gaz­daságot hagyta ott a termelőszövet­kezetért. Nem jártak rosszul. Az idén 57.80 forintot fizetnek egy munkaegységre a terv szerint. A tes fő jövedelmét az állattenyésztésből szerzi. Eddig havonta munkaegysé­genkint 8 forint előleget osztottak. A tsz vezetőségének nagy tervei vannak a fiatalokkal. A silózást tel­jes egészében rájuk bízták, ami gaz­dag állatállománnyal rendelkező tsz- ben nem kis dolog. Arra is vigyáz­nak, hogy a fiatalok erejüknek, tu­dásuknak megfelelő munkát kapja­nak. Nyáron az aratás idején pél­dául a 14—15 éves fiúkat kaparó­gépekre tették s nemcsak, hogy ki­fogástalanul dolgoztak, hanem ki­mondhatatlanul boldogok voltak, hogy már géppel bánhatnak. A fia­talok ellen ritkán merül fel panasz, mert brigádvezetőjük, Szilágyi Dá­niel ért a nyelvükön. Jó érzékkel ne­veli őket, mert Dcrogmán nemcsak elvben, hanem a gyakorlatban is úgy kezelik a fiatalokat, mint a tsz aranytartalékát. A mezőkövesdi járásból, vagy ** ahogy errefelé nevezik: Matyó­országból került ki a múltban az or­szág summásainak nagyrésze. Ta­vasszal, mikor a bogácsi dombokon túlról egy kis meleget hozott a szél, felkerekedtek, s késő ősszel jöttek vissza, mikor a dér belepte a határt* S most hová mennek? Ezt .néztük meg Bogácson. A III. típusú tsz-ben a könyvelő­vel együtt mindössze három fiatal dolgozik. Olyan rossz tsz a bogácsi? Szó sincs róla! A jövedelem elég jó, 49 forint körül lesz egy munkaegy­ség értéke. Az idén jól fizetett a föld, egy holdon több mint 13 mázsa ősziárpa termett. Eddig már kétszeí volt eíőlegosztás. Tavaly a fiatalok havi jövedelme 7—800 Ft körűi volt, az idén jóval több lesz. Tóth Annus- kának az idén vettek 7000 forintos hálószobabútort. Miért nem jönnek hát a bogácsi fiatalok a tsz-be? Meri nem ismerik a tsz nyújtotta lehető­ségeket, nem ismerik az ottani fia­talok életét. Ezért van az, hogy Hor­tobágyiéi Mosonszentjánosig vándo­rolnak ma is munkát keresni, pedig szülőfalujukban is megtalálnák szá­mításukat. * A községi és tsz DlSZ-szerveze- tekre vár az a feladat, hogy megismertessék a parasztfiatalokat a termelőszövetkezetek életével, ráve­zessék őket arra, hogy falun is meg­találják boldogulásukat. Ez a feladat nem egyszerű, megvalósítása nerp megy egyik napról a másikra. De rá lehet ébreszteni a fiatalokat, hogy a , termelőszövetkezet az egyedüli útja annak, hogy boldoguljanak. És elő kell segíteni, hogy ne csak akkor menjenek, amikor a fejlődés legne­hezebb, leggöröngyösebb szakaszán a tsz már túljutott, ne, a kész ered­ményeket fogadják el, hanem legye­nek építői, élenjáró harcosai az új, szebb életnek, amelyben eltűnik a falu és a város közti különbség. KECSKÉS RÓZSA Bemutatták a legújabb bányász műszaki propaganda-filmeket A VI. magyar bányásznap ünnepségeinek keretében pénteken dél­előtt a budapesti Toldi Filmszínházban bemutatták a legújabb bányász műszaki propaganda filmeket. A bemutatón megjelent Czottner Sándor bánya- és energiaügyi miniszter, Blaha Béla, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke is. (MTI) ^ Letartóztattak egv csalót pénzt csalt ki és még ezidáig az ügy­ben panaszt nem tettek, feljelenté­sükkel sürgősen keressék meg a BM Városi Rendőrkapitányság panasz­irodáját.--------o-------­A miskolci rendőrség elfogta és őrizetbe vette ifj. Balogh József 35 éves alkalmi munkást, aki fondorla­tos szélhámossággal több ezer forin­tot csalt ki dolgozóktól azzal a hite­getéssel, hogy részükre építőanyagot és fát fog beszerezni. A sértett dolgozók többsége diós­győri lakos. A bűnügy felderítése fo­lyamatban van. A rendőrség városi kapitánysága felhívja azoknak a sér­tett dolgozóknak a figyelmét, akik­től a bűntettes az említett módon — Ä tareali kőbányában újfajta kőrakodógép segíti a bányászok ne­héz munkáját. Az űj gép a kőbányá­ban kitünően bevált, percenként egy tonna követ emel ki. A gép sorozat- gyártását rövidesen megkezdik,

Next

/
Oldalképek
Tartalom