Észak-Magyarország, 1956. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-13 / 216. szám

5 66 8 0“ ■snmmmmm IZ MDP BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XII. évfolyam, 216. ««fm Ára 50 fillér I9S6 szeptember 13. csütörtök 99 tJj színházat Miskolcnak“ (Cs. B.) Mint szikrából pattanó tűz lobbant fel Miskolc lakóiban s egyre szélesebb teret hódít a színházépítési mozgalom. Nagy kezdeményezés — jellemezte vala­ki a Hazafias Népfront városi el­nökségének ülésén. Igen találó ki­fejezés. Hogy kitől indult ki a kez­deményezés, nehéz lenne megmon­dani. Talán attól a lakatostól, aki 37 aláírási! levéllel kopogtatott be szerkesztőségünkbe, talán az épí­tésztől, a kőművestől, a tanártól, a színésztől, a kuMúrmunkástól. a háziasszonytól, aki először kereste fel szerlcesztőségünket. a városi pártbizottságot, a városi tanácsot. Bárkitől is indult ki a. kezdemé­nyezés, melynek lapunk készsége­sen helyt adott, elég volt egy szó, egy mondat, hogy a város külön­böző pontjain, különböző foglalko­zású emberekben fellobbanjon a kultúr forradalom új tüze, s végig­szántsa. az egész várost. Emberek ezrei és tízezrei tették mamikévá a jelszót: „Uj színházat Miskolc­nak!“ Olyan tűz ez, olyan népi erő, amely előtt mély tisztelettel kell meg­hajolni. Meg kell hajolni az egy­szerű emberek nagyszerű akarata előtt, a közönség ereje előtt, a kö­zös cél előtt, mely eggyé kovácsol­ja az egész várost. Ezek az embe­rek nem azon rágódnak, hogy mi nincs, s mit nem sikerült még építeni, nem a felelősöket keresik ezért, ön-mar can golóan nem. önma­gukat hibáztatják, hanem a népi. r forradalmi erőik megnyilvánulása­ként azt mondják: igaz nincs, de megcsináljuk állami segítséggel és a magunk erejéből! Milyen szép és megható példa ez milyen felemelő és előremutató! Hallatára átmeleg- szik a szív. az embert lelkesedés fogig el. .<■ efl-enitfh/Ttnttan evő vi­szi előre, hogy magáévá tegife a város lakóinak vagy gondolatát, s «tejéhez mérten kivegye a közös cél megvalósításából a részét. A magyar szín já tszás ragyogó lapjain iigy említik Miskolcot, mint a magyar színjátszás bölcső­jét, itt épült az ország első kő­színháza. A misloolcialc. joggal le­hetnek büszkék erre. E haladó ha- giiományok ápolói, az újuló Mis­kolc lakói most népi országunkban először, kizökkenve a megszokott lassúságból, az ország első vidéki városához méltóan alkarnak állami segítséggel, s társadalmi munkáival a város kitltűrigényeinek megfele­lő új színházat építeni. Olyan for­radalmi alkotó, építeni akaró meg­mozdulás ez, amely az egész or­szágban felkeltette a figyelmet s talán az ország sok városának mu­tat példát. A város vezetőit méUán illeti a dicséret, — mind a pártbizottsá­got, mind a tanácsot, amely tisz­tában van azzal, hogy a tömegek csinálják a történelmet, de a tö­megek élére mindig kellenek ve­zetők. akik összesítik és helyesen vezetik a tömegmegmozdulást.. A városi pártbizottság és a tanács a dolgozók vágyait, terveit, céljait, javaslatait magáévá téve. bátran állt e kultúrforradalmi kezdemé­nyezés élére. És ha a város e két vezető szerve e tömegmegmozdu­lás pártolója, vezetője, ez már ele­ve biztosíték lehet a célkitűzés va- lórav oltásában. E kultűrforradalmi megmozdu­lásnak a haladó hagyományok ápo­lása mellett, máé gyökerei is van­nak. Ez a megmozdulás kapcsolat­ban áU a XX. kongresszusról ki­indult. s a. népi demokratikus or­szágokat átható), új szellemmel. Kapcsolatban átl a Központi Veze­tőség júliusi határozatával és a megyei pártbizottság, városi párt- bizottság erre épülő politikájával, mely készségesen nyit utat a tö­megakaratnak. Ezek a tényezők a szocialista demokratizmust igye­keznek megerősíteni, s hatására, mint dagadó folyam, egyre erőseb­ben hömpölyög az építő tömeg­akarat. A miskolciakban is egyre erősebben lobog a szocialista de­mokratizmus. Ez nemcsak azt je­lenti, hooy felnyíltak a zsilipek a tömegvélemény előtt, hanem azt is. hogy a tömeg nemcsak bírál, hanem javasol s mint forradalmi erő. építeni is akar. Azt is jelenti: a. város lakóiban erősödik az a tudat, hogy a város azoké az em­bereké, akik benne élnek és ezek­től ez emberektől ma már döntő mértékben függ, hogyan alakul ki az újuló város arculata, milyen kultúráiét teremtődik meg. Ez a felelősségérzet nyilvánul meg a színházi építés terveiről való nagy tájékozódottsáaban abban, bogii az egyszerű emberek töprengenek, számot vetnek vaio” .'rdemes-e a régi színházba beleölni. 13—’ millió forintot fii ehhez joguk van. Joguk, mert a nép pénzéről van szó és aki pénzt ad az épí­téshez, annak joga van. mint gaz­dának megnézni, számotvetvi az­zal. vajon a tervezés gazdaságos-e. vajon a tömeg érdekét tartja-e szem előtt, s mennyiben viszi előre a város kuhtúréletét, hogyan lenne helyesebb? Ma 'délután 5 órakor a város sokszáz lakója összejön a színház­ban. Nirilvános tanácsülésen, tö- megnaoygyűlésen vitatja meg. va­jon helyesek-e a színházépítés ter­vei ezek alapján építsük-e ót. vagy kevesebb költséggel tegyük használhatóvá, s a fennmaradó összegből, s társadalmi munKttkai pedig építsünk, egy új színházat? A város lakosságának zöme az utóbbi gondolat mellett áll. És' a soksraz, sokezer ember véleménye reális, megvalósítható és hisszük is. hogy meg is fog valósulni. Mindez a mai nagygyűléstől függ! Ez a mai nap. e? a dátum 1936. szeptember 13. mindenkévpen bele­kerül a város kultúrtörténetébe. Ez a van döntő esemény a város kulturális életében, e nap döntésé­től függ a Déryné Színház sorsa, s az ríj színházépítés ügye. Csak többszáz ember vesz részt ezen a nagygyűlésen, de többtízezer ember gondolatát, célját viszik maguk­kal. Nagyon kell vigyáznia a vi­tát vezető elnökségnek, hogy tág teret kapjon a szabad vélemény­nyilvánítás. a tömegek egészséges 1véleménye, kezdeményezése, javas­lata. Ezen a napon az egész város la­kosságának figyelme a színház fe­lé irányul. De ide irányul ma. az ország figfielme is. A miskolciak becsületéről, a miskolciak alkotó kezdeményezéséről, a miskolciak és a jövő Miskolcnak kultúrájáról van. szó. Vélemények és ellenvéle­mények csapnak össze. A tömegvé­lemény. a tömegerő azonban min­denképpen előre viszi az ügyet, s mindenképpen döntő hatással lesz a város kultúréletére. Ne feledjék a miskolciak, ne feledjék a gyűlés részvevői, egy forradalmi, alkotó, építő mozgalom részesei és ez a nap emlékezetes napja lehet és lesz is Miskolc életének. Csehszlovák—német megállapodás Prága (TASZSZ) Kedden Prágában végelértek a tár­gyalások a Német Demokratikus Köztársaság Grotewohl miniszterel­nök vezette kormányküldöttsége és a csehszlovák kormány között. A tárgyalások eredményeként kö­zös nyilatkozatot adtak ki és jegy­zőkönyvet irtak alá a gazdasági, kulturális és más irányú együttmű­ködésről, Az EOKA nem teszi te a fegyvert Az AFP értesülése szerint a Fa- magusztában kedden este osztoga­tott röpcédulák megállapítják, hogy az EOKA tagjai közül senki sem tett eleget Handling, ciprusi kormányzó megadási felhívásának, amelynek határideje szerdán lejárt. Ä miskolci hetipiacon Hatalmas felhozatal volt zöldfélékből tegnap a hetivásárom. A ros- kadásig megrakott standokon bőven válogathattak a vásárlók. Sokan válogattak a hetivásáron a kisipari termelő | szövetkezetek ú 11 háztartási segéd eszközei között. — Képünkön: a há- 'f ziipari segédesz közök árusításai íj láthatjuk. Sukarno indonéz köztársasági elnököt Lenin-renddel tüntették ki Moszkva (TASZSZ) K. J. Vorosilov, a Szovjetunió Leg­felső Tanácsa elnökségének elnöke szeptember 11-én a Kremliben nagy­szabású fogadást adotit Sukarno in­donéz köztársasági elnök tiszteletére. A fogadáson Vorosilov beszédet mondott. Bejelentette, hogy a Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnöksége hatá­rozatot hozott, amelynek értelmében Sukamó indonéz köztársasági elnö­köt a Szovjetunió legmagasabb ér­demjelével, • Lenin-renddel tüntette ki. Gorkin, a Szovjetunió Legfelső Ta­nácsa elnökségének titkára felolvas­ta a kitüntetésről szóló törvényerejű rendeletet, majd Vorosilov rövid beszéd kíséretében átnyújtotta Su- kamonak a kitüntetést. Sukarno el­nök a kitüntetést átvéve meleg sza­vaikkal köszönetét mondott. Ebéd a távozd elgrádi magyar követ tiszteletére Szrgyán Prica, a Jugoszláv Sző» vetségi Népköztársaság helyettes ál­lamtitkára szeptember 10-én ebédet adott Kurimszky Sándor távozó bel­grádi magyar követ tiszteletére. Az ebéden részt vettek a külügyi államtitkárság részéről Dobrivoje Vidics külügyi államtiíkárhelvettes, Milan Bartos államtanácsos, Sztene Pavlics államtanácsos és a külügyi államtitkárság vezetője, továbbá a belgrádi magyar követség munka­társai. A ssuexi-iigy legújabb fejleményei Egyiptom panaszt tett Izrael ellen az ENSZ fegyverszüneti bizottságánál Jeruzsálem (MTI) Mint az AFP jelenti: Az ENSZ fegyverszüneti bizottságának székhe­lyén közölték, Egyiptom panaszt emelt Izrael ellen, amiatt, hogy iz­raeliek behatoltak Egyiptom terüle­tére Nizana Elaujatól délre. Az egyiptomi területre behatoló izraeli Járőr öt egyiptomi katonát megölt, egyet pedig megsebesített» A fegy­verszüneti bizottság megfigyelői vizs­gálatot szándékoznak folytatni a helyszínen; Az izraeli-Jordániái vegyes fegyver­szüneti bizottságot csütörtökre sür­gősen összehívták, hogy döntsön an­nak az incidensnek az ügyében, amelynek következtében hat izraeli vesztette életét Beth Govrin köze­lében» A volt CBIiíui-UMÍÚr-kílág felhívása A volt Szuezi-csatoma társaság pá­rizsi igazgatósága felhívást intézett a csatorna európai alkalmazottaihoz. A társaság felhívta az alkalmazot­tait. hogy tegyék meg a hazatelepí­tésük érdekében szükséges lépéseket. Ali Szabri repülőalezredes, Nasszer elnök sajtófőnöke kedden este azt mondotta, hogy Anglia és Francia- ország bíztatta fel a Szuez-i-csatorna társaságot a lépés megtételére, hogy megakadályozzák a csatornán folyó hajózást. -Ez a két ország — hang­súlyozta Szabri — olyan helyzetet akar teremteni, amelyben lehetőség nyílik a beavatkozásra és arra. hogy megfosszák Egyiprtomot jogaitól.« A Sznezi-bizoltság jelentése A Menzies vezette öttagú szuezi bizottság kedden este jelentést tett közzé, amelyben leszögezi. hogy -tel­jes egységben és egyetértésben« ter­jesztették Nasszer elnök elé a lon­doni konferencia többségének javas­latait. Sajnálattal tap>asztalták azon­ban, hogy »Nasszer semmi áron sem hajlandó belemenni abba, hogy Egyiptomon kívül más is beleszól­hasson a csatorna ellenőrzésébe, irá­nyításába és karbantartásába.« Eisenhower elnök sajtóértekezlete Hírügynökségi jelentések szerint Eisenhower elnök szokásos keddi saitóértekezletén főleg a szuezi kér­déssel foglalkozott. Az elnök a többi között kijelen­tette :»Az Egyesült Államok elismer­né Anglia és Franciaország jogait az erőszak alkalmazására a Szuezi-csa­tom- ’..asznaiatának biztosítása érde­kében, amennyiben a szuezi viszály rendezésének minden békés eszköze kimerülne és amennyiben Egyiptom részéröl valamilyen agresszió történ­nék.« Az elnök azonban hozzáfűzte, bizo­nyos afelől, hogy -a szuezi-kérdést az ENSZ elé viszik, még mielőtt bár­miféle fizikai akcióra kerülne sor«. Az angol lapok a szuezi ügyről Az angol lapok a szuezi üggyel fog­lalkozva egyrészt a parlament kü­I szöbön álló vitájának, másrészt a volt Szuezi-csatorna társaság vitájá­nak szentelik a föíigyelmet. A Voikshüe Fo»i a p«) tameni vi­tájára utálva a többi között hangoz­tatja. hogy »Anglia sorsdöntő órákat él Azok a beszédek-, amelyek ezek­ben a napokban elhangzanak és azok a határozatok, amelyeket e "naplókban hoznak, hosszú évekre befolyásolhat­ják az ország jólétét.« A Times a szuezi-ügynek az ENSZ elé utalását javasolja, de ugyanakkor hozzáteszi, »nem szabad abban a hit­ben ringatózni, hogy e kérdést tár­gyalásokkal feltétlenül meg lehet oldani. Az sem bizonyos, hogy az ENSZ eredményesen működhet köz­re, mint döntőbíró.« A lap szerint »nem kívánatos«, hogy a kormány lemondjon valamely eszközről, »ame­lyek alkalmazása végső eset ben szük­ségessé válhat, (azaz az erőszakról — a szerk,«) A Daily Telegraph helyesli a volt Szuezi-csatarna társaság igazgatósá­gának azon döntését, hogf »meg- engedi« az Egyiptomban szolgálatot teljesítő európai alkalmazottaknak a m óka beszüntetését. A lap szerint szombatra alig negyven révkalauz marad a helyén és így a nagy hajók nem haladhatnak át többé a csator­nán. »A révkaiuuzob. távozása — han­goztatja a lap — rendkívül robbané­kony helyzetet teremt« A Daily Te­iggraph Véleményéi osztja á Dérit?,' Express is. A Manchester' Guardian és a News Chronicle viszont bírálja a társaság elhatározását. A News Chronicle megállapítása .szerint,, ha kiderül, hógy a révkalauzok távozása az an­gol-francia ' nyilatkozatban említett úgynevezett, további lépések egyikét jelenti, akkor az angol kormány koc­káztatja egy olyan víziót elzárásét, amelyről maga a miniszterelnök mondotta, hogy Anglia legfontosabb ütőere. A Daily Herald azt a véleményét fejezi ki, hogy »a parlamentnek uta­sítania kell a korrfiányí, hogy a Vitás kérdést terjessze az ENSZ elé. Ki kell határozottan jelentenie, hogy az ENSZ hozzájárulása nélkül Anglia nem nyúl erőszakhoz.« A lap szerint az ENcZ-nék »oda kellene hatnia, hogy a Szuezi-csator- na után nemzetközivé nyilvánítsák a világ többi fontos víziútját, így pél­dául a Dardanellákat és a Panama- csatornát,« (MTI) , A volt Szuezi-csatorna társaság vezetőinek provokációs eljárása Párizs (TASZSZ) A volt Szuezi-csatoma társaság kedden üzenettel fordult azokhoz a nem egyiptomi alkalmazottakhoz, akik továbbra is szolgálatot teljesíte­nek a Szuezi-csatornában: Ebben szankcionálja munkájuk abbahagyá­sát szeptember 14-én, illetve 15-én -az ötösbizottság küldetésének befe­jezése miatt«. Két héttel ezelőtt a volt Szuezi-csatoma társaság java­solta alkalmazottainak, hogy lássák el továbbra is szolgálatukat az ötös bizottság és Nasszer elnök között tar­tandó tárgyalások befejezéséig. (MTI) All Szabri nyilatkozata a kozépkeleti hírügynökség tudósítójának Kairó (MTI) Alá Szabri. Nasszer elnök kabinet- irodájának főnöke kedden este a kozépkeleti hírügynökség tudósító­jának ki jelentette: „A Menzies auszt­ráliai miniszterelnök vezetése alatt állá ötös-bizottság megkísérelte, hogy erőszakkal és fenyegetéssel kényszerítse ki a szuezi pwobléma olyan megoldását, amely ellentmond Egyiptom szuverént fásának. A bi­zottság javaslatai beleütköznek az ENSZ alapokmányába és a nemzet­közi jogba.“ A kabinetfőnök véleménye szerint a Menzies-féle bizottság célja nem az volt, hogy szabad tárgyalás* nyisson meg, hanem az, hogy egy bizonyos megoldást rákényszeritsen Egyiptomra. Egyiptom — tette hozzá — bejelentette, hogy eleget tesz összes nemzetközi kötelezettsé­gének. Nyomatékosan kérte, a bi­zottság jelentse ki, hogy az egyipto­mi kormány nem tartotta tisztelet­ben nemzetközi kötelezettségeit. Ä bizottság erre a kérdésre nem tu­dott válaszolni." Ali Szabni végül újból leszögezte, hogy Egyiptom hajlandó tárgyalni a Szuezi-csatomát igénybevevő összes országokkal egy olyan megállapo­dásról, amely biztosítja a szabad ha- 'jözást, valamint a csatorna fenntar­tását és korszerűsítését. (MTI),

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom