Észak-Magyarország, 1956. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)
1956-09-11 / 214. szám
2 CSZAKMAGYARORSZAG Kedd, 1956. szeptember 11. Megkezdődött a SZOT IX. teljes ülése Hétfőn reggel a SZOT székházéiban megkezdődött a Szakszervezetek Országos Tanácsának IX. teljes ülése. Az ülés napirendje a következő: 1. A szakszervezetek feladatai a dolgozók élet- és munkakörülményeinek megjavításában. Előadó: Gáspár Sándor, a SZOT elnöke. 2. A SZOT elnökségének beszámolója a szakszervezeti kulturális nevelőmunkáról. Előadó: Cseterki Lajos, a SZOT titkára. 3. A szakszervezeti demokrácia szélesítése, a szakszervezetek központi vezetőségei és az üzemi bizottságok jogkörének növelése. 4. Szervezeti kérdések. A tanácskozást Faok Jenő, a SZOT titkára nyitotta meg, majd Gáspár Sándor, az MDP Politikai Bizottságának póttagja, a SZOT elnöke tartotta meg beszámolóját. Gáspáir Sándor elvtárs bevezetőben hangsúlyozta: A IX. teljes ülés tanácskozásának jelentőségét az határozza meg, hogy a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége jú- aiiusd ülése után tartják meg, amikor hazánkban igen kedvező politikai légkör alakult ki. A Központi Vezetőség határozata és az azóta foganatosított intézkedések jelentőségét a SZOT elnöksége elsősorban abban látja, hogy — az egyes szervek önálló ügyintézése révén —- kedvező feltételeket és na- gyoibb munkalehetőséget biztosított, a szocializmus építését meggyorsító munkában — mondotta. Gáspár Sándor megállapította: a szakszervezeti vezetőknek minden tevékenységükben tudniok kell, hogy tetteikért választóiknak, az őket megválasztó szervezett dolgozóknak tartoznak felelősséggel. A második követelmény, hogy a szakszervezetek tevékenységének alapját a dolgozókat foglalkoztató problémák határozzák meg. A dolgozók jogos követeléseinek és igényeinek kielégítéséért a szocializmus építésének időszerű feladataival szoros kapcsolatban kell sikraszáM- numk. A SZOT elnöksége ebből a második követelményből indult ki, amikor a IX. teljes ülés napirendjére tűzte a dolgozóik élet- és munkakörülményeinek vizsgálatát; Hangsúlyozta, hogy bérrendszerünk átmeneti jellegű, • azaz már nem kapitalista, de még korántsem szocialista bérrendszer, mert nem érvényesül benne megfelelően a munka szerinti elosztás elve. Jelenlegi bérrendszerünket két alapvető hiányosság jellemzi. Elsősorban nem valósítja meg kellőképpen aizt á követelményt, hogy a dolgozók anyagi érdekeltségét összhangba hozza a társadalmi és egyéni érdekekkel. Másodsorban .pedig rendkívül bonyolult. — Hiba lenne a szocialista miunlkaverseny szervező és tnevelő hatásának lebecsülése — mondotta —, de hibát követnénk el akkor !is, ha nem mutatnánk rá a murikaverseny szervezése folytán elkövetett igen súlyos hibákra. A munkaverseny szervezésében elkövetett hiba az, hogy a népgazdasági terv végrehajtására irányuló mozigó- síjásmál nem abból a lenini megállapításból indultunk ki, hogy: „Uj társadalmi rend csak akkor tud győzedelmeskedni a régi felett, ha a munka magasabb termelékenységét produ- Hcálja". Ez annyit jelent, hogy gazdaságosabban kell termelnünk, csök- íkentenünk kell az4 időráfordítást, az anyaghányadot, tökéletesítenünk kell a gyártási folyamatát stb. Gáspár Sándor ezuitán arról beszélt, bogy az eddiginél nagyabb mértékben kell támaszkodnunk a munkás- osztály zömére és erkölcsi megbecsülésben kell részesítenünk a szocializmus építésének szilárd és megbízható hőseit, akik normájukat ugyan csak néhány százalékkal teljesítik túl, de akiknél a kevesebb többet jelent, mert mindig minőségi munkát adnák ki a kezükből. Gáspár Sándor ezután a dolgozók egyik legégetőbb anyagi kérdésére, a üakáskérdésre tért át. Megállapította: hiba az, hogy a tervek szerint a legtöbb lakást építő Építésügyi Minisztérium 1956-ban az épített lakások mintegy háromnegyed részét csak a negyedik negyedévben adja át. Az irodahelyiségek felszabadítása és lakásokká alakítása terén elért eredmények is még csekélyek. Sok a jogos panasz a lakások elosztására. — Szükségesnék látjuk növelni a szaikszervezetek jogait a lakások ellenőrzésében és elosztásában — mondotta. — A SZOT elnöksége rendkívüli fontos gazdasági és politikai érdeket lát abban, hogy az egy évre tervezett, több mint negyvenezer lakás (közté tizenhat- ezerháromszáz állami építkezés) elkészüljön. A szakszervezetek központi vezetőségei és elsősorban az építők szak- szervezete, mozgósítson minden erőt e cél érdekében. A társadalombiztosításról szólva hangsúlyozta, hogy az 1954. évi új nyugdíjtörvény gyökeres változást hozott. Nyugdíjtörvényünk fogyatékossága azonban a régi nyugdíjasok ellátása; Azt javasoljuk a kormánynak, hogy mind a nyugdíjasoknál, mind az özvegyeiknél emelje fel a legalacsonyabb nyugdíjakat. Azt is j avasöljuk, hogy a még munkaviszonyban lévő nyugdíjasok számára — feltéve, hogy ez nekik kedvező — tegyék lehetővé, hogy lemondva jelenlegi nyugdíjukról, s munkaviszonyuk megszüntetésekor, az új- munkaviszonyban töltött évekre tekintet nélkül, az új törvény szerint legyenek nyugdíjazva. Szükségesnek tartjuk továbbá a mezőgazdasági nyugdíjasok, az úgynevezett OMBI-sok igen alacsony ellátásának felemelését. Helyes a MEDOSZ-nák az a javaslata, hogy a mezőgazdasági munkásoknál nyolc ledolgozott hónap számítson nyugdíj szempontjából egy évnek. Tekintettel arra, hogy fe fel- szabadulás óta tizenegy év telt el, szükséges újra rendezni a nyugdíjhoz szükséges várománvi időt. Mégpedig úgy, hogy az évek nagyobb száma megmutatkozzék a nyugdíjak összegében. Bőségesen akad tennivaló a munkavédelmi és üzemegészségügyi rendeletek betartása terén is —> mondotta ezután. Gáspár Sándor. Nem kielégítő a fiatalkorúak és a nők védelme sem. Az adatok szerint magas a baleseti arány. Ennek döntő oka, hogy az üzemek egy részében nem tartják be a fiatalkorúak védelmére vonatkozó törvényes rendelkezéseket. Bejelentette az előadó, hogy a közeljövőben életbelép a munkavállalást szabályozó új rendelet. Ennek egyik pontja elősegíti majd a fokozottabb törődést a dolgozókkal, a törvények és rendeletek megtartását. Ezután a szakszervezeti demokrácia kiszélesítéséről beszélt. — A szakszervezeti demokrácia kiszélesítésénél abból az elvből kell kiindulnunk — mondotta —, hogy növelnünk kell a gazdasági szervek és az üzemek önálló jogkörét. Az üzemek fokozott gazdasági önállóságának vissza kell tükröződnie az üzemi szakszervezeti szervek, a területi bizottságok, a központi vezetőségek, sőt a SZOT munkájában is. Gáspár Sándor leszögezte: alapvető kérdés, hogy a szak- szervezetek mind üzemi, mind felső szinten résztvegyenek a népgazdasági tervek előkészítésében és összeállításában. Teljes felelősséggel keli résztven- miök a bérügyi intézkedések kidolgozásában is. Itt elsősorban a szak- szervezetek központi vezetőségeinek hatáskörét kell növelni. Mindez a decentralizálás végrehajtásának biztosítását, merev szervezeti formáik felülvizsgálását, rugalmasabbá tételét teszi szükségessé — alapította meg Gáspár Sándor. Pártunk Központi Vezetősége július 18—21-1 ülésének határozata megteremti a feltételét annak, hogy eredményes munkát -végezzünk — hangsúlyozta Gáspár Sándor elvtárs. Az a feladatunk, hogy szervezzük, mozgósítsuk a tömegeket a termelési faládáitok megoldására, a munka- szervezés megjavítására, a technika fejlesztésére. Fáradhatatlanul dolgozzunk ki javaslatokat a dolgozók élet- és munkakörülményeinek folyamatos megjavítására és egiész munkánkkal segítsük még hatékonyabban a szocializmus építésének nagy ügyét. A beszámolót vita követte. (MTI) Orvosolják Petrus Ernőék sérelmét Két hétre ment el a Berentei Hőerőműtől Dorogra Petrus Ernő és két ácstársa. Az ottani hőerőmű építkezéshez kérték őket kölcsön, mert zsaluzásban jártas ácsokban eléggé szűkösen állottak Dorogon. Az alapozási munkák pedig sürgetlek -toltak. A három fiatal ács, ha nem is szívesen, mert Dorog messze van, s ők valamennyien borsodiak, — a felszólításra minden további nélkül hajlandó volt elmenni. Ilyen helyzet előtt niég nem állottak, s most, hogy szóltak nekik, vállalták a feladatot. Vonatra szálltak június 20-án, s ettől a naptól kezdve két héten keresztül, július 6-ig Dorogon dolgoztak. Július 6-án visszajöttek Be- rentére. A fizetést — mint mondották ■— majd utánuk küldik. A baj éppen ezzel történt. Kaptak ugyan megkésve fejenként négyszáz forintot, de 160 százalékos teljesítés mellett ez két hétre édeskevés. Azonkívül kiküldetési díj is járna nekik, de azt sem kapták meg. Petrus Ernőnek nem is két hetet, csupán számoltak el. négy napot Dorog messze van és a levél, ha eV is ér oda, még nem bizonyos, hogy választ kapnak rá. Mint ahogy nem is kaptak. Dorogon a 2-es mélyépítő építésvezetősége hallgat és nem válaszol. Petrus Ernő és társai joggal elégedetlenek. Egy munkás, aki elmegy otthonától többszáz kilométerre, mert ott szükség van a munkájára, dolgozik becsületesen, aztán amikor arról lenne szó, hogy jogos bérét megkapja, levelezhet, kilincselhet. Vajon nem kell-e ezt a kérdést illetékeseknek nemcsak elintézni, hanem eljárni azokkal szemben, akik Hgy megsértik a szocialista törvényességet? Azt hisszük, igen. Az Építésügyi Minisztérium illetékes szervei találjanak módot arra, hogy Petrus Ernőék sérelme orvo- soltassék és vonják felelősségre azokat, akik hanyagságból, nemtörődömségből így megkeserítik a dolgozók életét. Tanulóifjúságunk seregszemléje Tízezernél több úttörő és DISZ-fiatal jött össze vasárnap délelőtt a miskolci Népkertben: az ösz- szes miskolci általános iskolák úttörői és középiskolásai. Festői látványt nyújtott a sportpályán elhelyezkedett Ifjú sereg: sokszáz fehér- matrózblúzos leány, mellettük a kék- blúzosok csoportja, emitt a Földesgimnázium kéksapkás fiataljai, a másik szárnyon a bányaipari technikum egyenruhás csoportja, köztük az úttörők fehér ingei, piros nyakkendői, piros kardigános leánycsoportok. Mint a virágos, tarka rét az éltető nyár elején! Ez a színes sokaság, tanulóifjúságunk tarka rétje is a kezdetet, az új iskolai év kezdetét jelenti. Egy héttel az iskolai év megnyitása után gyűltek össze fiataljaink, hogy egységes seregszemléjükkel hitet tegyenek a jó tanulás, a dolgozó ifjúság nagy, átfogó szervezetének, a DISZ-nek és az úttörő mozgalomnak zászlaja mögé való felsorakozásra. A jelentés beadása és a zászlókkal való tisztelgés után Brugós András elvtárs, a DISZ városi bizottságának szervezőtitkára üdvözölte a seregszemle résztvevőit, a tanulókat és a nevelőket, buzdította őket az elkövetkező évben való helytállásra. Tolmácsolta a DISZ üdvözletét és felhívta mind a tanulókat, mind pedig a nevelőket, hogy munkájukban támaszkodjanak a DISZ-re és az úttörőmozgalomra. Az ünnepség végén több úttörőpajtás kapott kitüntető jelvényt az eddig végzett jó úttörőmunkáért, a tanulók pedig virágcsokrokkal köszöntötték nevelőiket. Nagy kár, hogy a kedves, jó- szándékú ünnepség nem azt a buzdító hatást váltotta ki az egybegyült tízezernél több tanulóból és többszáz nevelőből, amit szervezd vártak tőle. Erről külön kell néhány szót ejtenünk: Az iskolák vezetői a kapott rendelkezés szerint délelőtt féltizenegy órára vezették fel a Népkertbe nö* vendékeiket. Ez azt jelenti, hogy a gyermekek és a pedagógusok általában féltízkor indultak hazulról, legkésőbb tíz órakor az iskolából, hogy féltizenegykor megkezdhessék a feU vonulást a sportpályára és az ünnepély, a seregszemle a tervezett és meghirdetett időben, pontosan tizenegy órakor megkezdődhessék. A tűző napon való menetelés, ácsorgás így is alaposan igénybevette volna a ser-* dűlő és kevésbé serdülő gyermekeket, nemkülönben a nevelőiket, akik többrendben biztosított szabadnapjukat áldozták fel. Az ünnepély kezdete előtt derült ki, hogy a seregszemle megtartásának, illetve időben való kezdéséinek egy, de annál komolyabb akadálya van. A népkerti sportpályát ugyanis — nem tudni, milyen téves szervezés folytán — ugyanarra az időre kiad-* ták futballmérkőzés céljára és az ünnepségre érkező közönség akaratlanul is végigélvezhetett a várakozás ideje alatt egy sporteseményt is, a zárt sorokban várakozó tanulók ezrei pedig a sportpálya kéritésén kívül állhatták egyik lábukról a másikra4 amíg másfélórai késedelemmel végül megkezdhették az ünnepséget. Mindez pedig 28—30 fokos melegben, tűző napon történt, s ennek tudható be egyenes következményeként, hogy magán az ünnepségen már eluralkodott a fáradtság és a fásultság a hosszú órák óta tűző napon ácsorgó gyermekeken. Figyelmüket nem tudta az ünnepség lekötni, sokan rosszul lettek; még többen azon töprengtek, hogy egy héttel a tanévnyitó ünnepség után és két héttel a közös torna* bemutató előtt miért vált szükségessé egy harmadik ünnepség be* iktatása? A tanulóifjúsággal való fog* lalkozás több gondosságot, figyelmesebb szervezést igényell Tanulni kell ebből az esetből is ! BENEDEK MIKLÓS A Minisztertanács határozata az élenjáró termelőszövetkezetek kitüntetéséről A Magyar Közlöny 78. száma közli a Minisztertanács határozatát az élenjáró termelőszövetkezeti gazdaságok kitüntetéséről. Eszerint a Minisztertanács a legkiválóbb termelési eredményeket elérő és állam iránti kötelezettségeiket példásan ■teljesítő termelőszövetkezeteket vándorzászlóval, „Az ország élenjáró termelőszövetkezeti gazdasága“ címmel tünteti ki és ezzel együtt pénzjutalomban részesíti. A Miniszteria- nács a vándorzászló I., II. és III. fokozatát, a kitüntető címet és az ezzel együtt járó pénzjutalmat az ezer holdnál nagyobb, továbbá a négyszáz—ezer hold közötti, valamint a négyszáz holdnál kisebb területen gazdálkodó termelőszövetkezetek kategóriájában a legjobb három-három termelőszövetkezetnek adományozza. Az egyes kategóriáiban a jutalom összege százezer, ötvenezer és huszonötezer, illetve hetvenötezer* harmincötezer és húszezer, továbbá ötvenezer, huszonötezer és tizenötezer forint. A határozat ezután részletesen ismerteti a versenynek, a cím- és á pénzjutalom elnyerésének feltételeit ós az odaítélés szempontjait* Minisztertanácsi határozat a vidéki piacok szervezetének szabályozásáról A Magyar Közlöny 78. száma közli a vidéki piacok szervezetének szabályozásáról és a piaci helypénzek megállapításáról szóló minisztertanácsi határozatot. Ennek értelmében szeptember 30-án az alábbi helyeken megszűnnek a helypénz és díjbeszedő vállalatok: Baja, Kecskemét, Békéscsaba, Gyula, Orosháza, Miskolc, Hódmezővásárhely, Szeged, Szentes, Az Új Élet téglácskái iiiHUHHUiHmummsmmHUiiinnuHHüUHmHHHHHmHHiHHimmimiiüUiiHi A békalencsével borított holt Tisza községfe- l&li partján téglagyár épül. No, nem valami hatalmas, Tiszaluci jegyzet ágaskodó kéményű, sokemeletes gyár. Nincs ott még se épület, se kémény és úgylehet nem is lesz egyhamar. Egy hatalmas téglaprésgép áll csak felszerelten, húsz-harminc méternyi hosszú gumiszalag társaságában, néhány méternyire a víztől. Odább traktor, benzines és olajos hordók, s szerte a gép mellett, vassínek, csillék között hat-nyolc ember foglalatoskodik. Néhány lány és fiú sínpályát döngöl az agyagos földből. Vajkó István negyedmagával a présgép körül szorgoskodik. Ennyit látni csupán a „gyárból**, s mégis gyár ez, mert néhány nap múlva a téglák ezrei vadulnak innen útnak naponta. — Talán húszezer nyolc-tíz óránhint. •— Ezt már Vajkó István, a tiszaluci Uj Élet tagja mondja, ahogy büszkén mutogatja az üzemet. — Itt lesz a placc. Ezerszám teregetjük majd ide a nyerstéglát. Odább megépítjük a kis szárítószint. Itt köröskörül lerakjuk a síneket. Ezen futnak majd a placchoz a téglácskák. így mondja téglácskák, becézve. Mert komoly, nagy dolog ez a téglagyár, akárki mit mond is. — Porkoláb Sándomé, s a gépész, a lányok, a fiuk és elsősorban maga Vajkó István, nagy bizalommal beszél arról, mit hoz a közösnek holnap a gyár. Jó érzés köztük lenni és velük együtt képzeletben látni, mint tornyosulnak holnap a szárítószin alatt, izzanak a szénporos tábori kemencékben pirosra a téglák, amelyek darabon- kint 28—30 fillér hasznot hoznak az Uj Életnek — Naponta 15—20.000 darabot készít a gép. Ha két műszakban dolgoznánk, harminc-négyvenezer darabot gyárthatnánk. S ha egy hónapig még kitartana az idő, elkészítenénk az ősszel egy millió téglát. Ahogy Vajkó István számolgat, odagyülnek: a gép köré a többiek is, s úgy hallgatják a beszélgetést. , Egymillió tégla, ha minden jól megy, könnyen hozhat negyedmillió forintot. Szép pénz... Azután jövőre a cserépgyártással is megpróbálkozhatunk. Nem sok igazítás kellene a gépen. Porkolábné elmosolyodik, mikor megszólalr <r— Bozvai Dezső még tegnap is azt mondta, hogy ki tudja lesz-e valami abból a téglából . a A gépész, aki a csapágyleszorító csavarral bíbelődik, legyint egyet: — Bozvai •.. ? Ezt mondták a Béke meg az Alkotmány tagjai is mikor még semmi sem volt itt, s ma már csatlakoznának hozzánk szívesen. Megcsináltuk jóformán már az egészet. Igen, nem sok idő múltán termelni fog a gyár, ontja a téglákat, s istállók, lakások épülhetnek belőle. Megoldódik a jelen legnagyobb problémája a közös gazdaság erősödése. Hiszen fiatal a tsz, álig néhány hónapos és nyolcvan, család fogott Össze benne 500 hold- nyi földterületen. Tavaszelején bizakodva fogtak kezet, kötöttek szerződést örökre. A közös föld már az idén is megtermetté munkájuk gyümölcsét. De istállók, épületek híján nincs még erős állatállomány. Ez a gondolat indította a tsz tagjait arra, hogy a tiszaparti agyagon „téglagyárat" építsenek. Némi utánajárásba került, de lett présgép, szállító- szalag, csille és sin a kőbányáktól. S ma íme kész a „gyár”, holnap téglát ad a megyének, pénzt hoz a közösnek. _______ B ARCSA SÁNDOR Székesfehérvár, Berettyóújfalu és Debrecen. Ugyancsak megszüntetik a Város- és Községgazdálkodási Minisztérium főfelügyelete alá tartozó 'községgazdálkodási vállalatok piaci helypénzszedési és hatósági mérlegkezelési tevékenységét. A piacok létesítésével, fenntartásával és műkő*« désével kapcsolatos kérdéseket a tanácsok saját hatáskörükben szabályozzák, a megállapított helypénzdíjak azonban nem léphetik túl a rendelet mellékletében megállapított felső határokat; A határozat végül intézkedik, hogy a helypénz és a mérleg bevételéből elsősorban a piacok fenntartását kell rendezni; A fennmaradó összegeket pedig a községfej lesztési alap kapja* --------o--------V áros! tanácstagok fogadóórái Szeptember 13: Lajtos Jőzseí 18—19 óráftf Miislko’c. Mikes Kelemen u. 2. Jene* Imre 18—20 órái« Pereces. Dárthelv-isée. Sí*T>- temiber 15: Mészáros János 15—17 órái« PeJ recés. Bánva u. 19. Tűzkő Géza 18—19 óráit* Uiéiósiffvőr. Vaircraiheífv. Halmall u. 4. N'H'trv Ferenc 17—19 órái« Tapolca. Ara'cH u. 12 /to, — Szeptember 16: Doma Imre rwcel 8-tól délután 4-1« Va&trváir. fitt ísikoila. Oláh 1st« vártné 16—18 órái« Hetőcsaiba. Hotík János u. 10. Mi’nkö'v'tcs István 16—-16 óráié Hétfő- csiaéa. Sütő János u. 16. A Miskolc! Közlekedési Vállalat értesíti az utazóközönséget, hogy 1956 szeptember hő 10-tőI részvétlenség miatt az alábbi járatokat állítja le: Dózsa Gy. u.-ból Lillafüredre 1 órakor* Lillafüredről Dózsa Gy. u.-ba 2.15 órakor induld, valamint Rudas L. u.-ból Miskolc-Tapolcára 1.30, Miskolc-Tapolcáról Rudas L u.-ba 2.00 órakor induló járatokat.
