Észak-Magyarország, 1956. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)
1956-09-09 / 213. szám
s BSZ AKM AGY AKOltSZ AG Vasárnap, 1956. szeptember 9. CßcMiiköwl ~ a megyében umiwuwuvu i/winn/wuwv.' wuuwuvuuuu uvuvm/waamv wuvuvu SZerikesztette: DRAGOS GYULA — Rajzolta: LONGAUER IMRE. ELVI BEVEZETŐ (amelyet ne tessek egészen komolyan venni) Minden vasárnap megjelenik a Borsodi Bors. Ilyenkor jókedv festi pirosra az arcokat, derű és harcos optimizmus csillog a szemekben. A Bors megjelenése nem véletlenül örvendeztet meg mindenkit. Olvasóinknak szüksége van humorra, szórakozásra. Hogy ezt elérjük a most megjelenő Borsodi Borssal, ismét ellestük az életet és Görbe tükrünkben bemutatjuk. Persze nem válogatás nélkül. A Borsodi Bors szerkesztői úgy határoztak, hogy megválogatnak minden eseményt, alapos vizsgálat tárgyává teszik, s csak úgy kezdeményeznek. A feladat nem nehéz. A Bors olvasói soha nem voltak még olyan elszántan készek arra, hogy e most megjelent lapszám elolvasása után is fenntartás nélkül kacagjanak és jólérezzék magukat. Miben kereshető e Borsunk „rendíthetetlen” nagy Sikere? A silver alapvető titka: az öntudat. Ugyanis a mi olvasóink tevékeny, alkotó szellemű emberek, akik ismerik Borsunk szakmai és politikai jelentőségét, bennük él az legyőzhetetlen tudat, hogy még ebben a kérdésben sincs helye a Jtözömbösségnek, ezért akkor is nevetni kell, ha nem akar. S ez érthető is. Telterős, vidám, derűs arcú olvasókra van szükség! A siker titkai között természetesen nem szabad megfeledkezni a Bors szerkesztőiről sem, akik szakítva a dogmatizmussál, formalizmussal, a sematizmussal, a humortalansággal — új színt visznek az életbe. He feledkezzünk meg egy pillanatra azonban arról sem, hegy csakis szoros ernrséabén az olvasókkal, szoros egységben a helyesen alkalmazott humorral végezhetjük el hiánytalanul a közvetlenül előttünk álló feladatokat Tétovázásra, helytelenül értelmezett olvasásra — de Uumortalanságra sincs szükség. Aki húzódozik, az előbb-utóbb elveszti önmagát. Ragadjuk meg tehát és ne engedjük el egy pillanatra sem a Bors kezdeményező humorát, mert csak szívós kitartással érhető el olvasóink megtartása. Ha ezeket a szempontokat sem tévesztjük szemelől, nem marad él e lapszám olvasásakor a kívánt eredmény. Előre, humorral és szatírával a Borsodi Bors olvasottságáért! iMtraftiamd (Rendelet tiltja, hogy üzemi ebédet a vasgyári vendéglőből haza lehessen vinni.) Merev Tóni: Üzemi ebédet hazavinni -tilos! Okos Berci: Igen ám, de mi történik akikor, ha a dolgozó a gyárban megsérül, s csak otthon tudja elfogyasztani a már előre kifizetett ebédjét? Merev Tóni: Akkor is tilos! Okos Berci: Hát akkor nincs más hátra, mint előre. A beteg felkel és kicscszog a piacra ... Merev Tóni: Ez ás tilos! Okos Berci : Nem megy el a piacra, hanem éhezik j i ■. Merev Tóni: Ez viszont elvileg helytelen. Okos Berci: Talán gyakorlatilag helyes? Merev Tóni: Ne keverje kérem össse a dolgokat, örüljön, hogy elvileg tisztán lát j .; Ismered őt? Hangoskodik, ágál, Mily fölényes ez a kis koma! Azt képzeli ő most forradalmár, Halott csupán rossz a modora. Dal egy szerény kis jelentésről Ha egy kulturelőadás Szerencsésen végbement. Jelenteni kell azt, kérem, Ezt kívánja meg a rend. Ha kultúrház volt a színhely. Igazgató írja niár: „Jelen volt itt kétszáz ember. Munkás, paraszt és diák”. Viszont ha az előadást DISZ-szervezct rendező. Jelenti a kétszáz embert. Az is vígan felfelé. Ámde ha az előadót A MÖHOSZ adta. hát Az is írja a jelentést! Ne érhesse semmi vád ... S mikor mindezt összegezik, A megyén nagy a hatás: — Hatszáz fő egy kulturesten. Ez ám a nagy haladás ... A nézőt megedzik (A vasgyári vendéglő kerthelyiségében jazz-zenekar játszik, vele szemben a Béke-kertben rendszeresen opera- és operett-esteket rendeznek. s* • tekintettel az egymással szomszédos szabadtér! produkciókra» Tanulságos „sakk”-parti (Még mindig gyakori, hogy a Borsodi Vendéglátóipar! Vállalatnál gyakran helyezgetik az embereket.) I. hang: Akkor én KovaLeket át teszem a 192. számú cukrászdából az 570-es italboltba. II. hang: Én pedig Micikét passzolom át a 112-es büfébe a a: Határidő a MIK-nél Mi történt magával Kredenc szaktárs, hogy már egy hete nem jár be dolgozni? — A MIK azt írta, hogy 48 órán belül megcsinálják a mennyezetetj Úgy gondoltam, addig tartom! bonyodalom a Patyolatnál — Még most sincs kész? Hiszen három héttel ezelőttié ígérték! — No látja! Mért nem jött érte akkor. Aki így képzeli a munkaversenyt Bizalmi: Öröm nézni szaktársak ezt a munka versenyt! Munkás: Nagyobb öröm lenne szaktárs, ha nemcsak nézné, hanem maga is versenyezni©! ÉRPEKE$ Apró igazságok. A sülit tészta nem főtt tészta. — Nem a villany gyújtja fel az embert, hanem az ember a villanyt. — A tehén akkor ad tejet, ha fejik ;. * A BORSODI BORS legutóbbi számában megjelent egy vicc. * Szakmai tanácskozást tartottak a gyorsíró iskola Bőven dákéi, a „mély“ szó helyesírási kérdéseiről. A tanácskozás egyhangúlag elfogadta azit a határozatot, hogy amennyiben csak kis mélységről van szó, egy „j“-ve>l, amennyiben nagy mélységről van szó, két „j”- vel iraitük. * A LIBATOLL FOSZTOGATÓ Vállalat diszistái eredményesen kutatnak az elveszett DISZ-tagok után. Tollászkodjunk, tollászkodjunk — adta ki a jelszót a DISZ titkár és a 396 elfekvő DISZ tagból kettőt már sikeresen megtaláltak! * Klap Gyula, a Légiszeszkiszerelő Vállalat háromszoros ifjúmunkása átlépte az ifjúsági szövetség küszöbét. Ezzel is erősödött. A hét legszakmaibb vicce Két író ül egy miskolci avas szagu kávéházban és szótlanul merednek egymásra. Nemsokára megszólal az egyik: —- Te, én azt hiszem, hogy én már befutott író vagyok. •— Miből gondolod? ■— Nincs témám! R A DIÓK ÖZVETÍTÉS a Kelyege-gyár üzemi kulturestjéről (így beszélünk mi, igy írunk mi. — Egy kis önkritika) .tiportér: Kedve« hallgatóim! Itt vagyunk egy gyönyörűen berendezett, zsongó kultúrteremben, ki' tudja meddig és miéit. Az idő kiválóan alkalmas táncra, de kérdezzük csak meg az egyik sebesen forgó párt, hol is vagyunk tulajdonképpen? * 1. hang: Ez kérem a Ketyege gyár kulturotthoma. Riporter: Ejnye csak, milyen csodálatos szerencse. Hiszen éppen ide készültünk. Na és mondja csak Retyege elvtárs, hogy hívják magát,? Retyege: Retyege Kázmémak. Riporter: Hálásak vagyunk Retyege elvtársinak, hogy megszakította vidám szórakozását. Köszönjük részletes és világos felvilágosítását, amelyből minden kedves rádióhallgatónk tisztán láthatja, hogy Retyege elv-társ nemcsal; 224.5 százalékra teljesítette normáját, hanem szereti családját, a szőke Zsuzsikát, a két éves Eleonórát és a kis fürtös Babikát. Ha szabad még feltartanom egy percre, árulja el mékíink, hogy van-e gyermeke? Retyege: Van. Három. Riporter' Hát ez csodálatos! Éppen olyan élenjáró dolgozót kerestünk. akinek gyermekkacajtól, új rádiótól hangos a gyönyörű, új bútorokkal berendezett kedves otthona. S méghozzá három gyermek! ügy látszik, a véletlen jó helyre sodor: bennünket. Na kedves Retyege elvtárs’ Árulja el végül, mit érzett akkor, amikor megtudta, hogy nyert a -negyedik békekölcsön sorsolásán? Retyege: Hát kérem, én csak. 3; Riporter: Ugyebár csak azt érezte, hogy határtalan bála és boldogság önti el a szívót. Szerette volna átölelni azt a kedves társát, e. présgépet, amellyel oly sok közi» harcot vívtak a termelékenység növeléséért, az életszínvonal állandó és fokozatos emelkedéséért. Csak- így • tovább Retyege elvtárs! Előre újabb termelést sikerekért, újabb műm- .kágyőzelmekérf! Termeljen ma többet, mint tegna-p.-;: Ugyebár kedves hallgatóink. Ez aztán megoldás (A sértődöttség elikerü’ése vésett a vártl-aila* nevét nem közösük.) — Kérem főikönyvelő elvtárs, megállt az óránk! — Akikor írja át a forgóeszközökből az állóeszközök rovatába!;»• A HATÁSKÖR Egy községi tanácsnál Épp az ajtónál, álldogált Egy asztal, — tudja ég: mióta! „Ne legyen útban már tovább!” — Szólt az altiszt — „csak lom e holmid S a folyosóra kezdte tolni. Hisz, senkinek sem kellett Asztal az ajtó mellett. Ám a titkár nagyon pedáns volt S mintha lábának vetne gáncsot E látvány, megtorpan, s sziszeg: „Hát ez asztalt hová viszed?” „A folyosóra kitolom” — Szól az altiszt, — „mert buta lom, Csak útban van itt ez a bútor, Nincs szükség rá, viszem az útból* „Nagyon helyes __ és persze nékem N incs kifogásom ellene, Ám az elnökasszonytól, mindképpen Engedélyt kérni kellene.” Az elnökasszony egy teljes Órát tűnődött: mi a helyes? , Én nem ellenzem“ — így szólt végül Mindent latolva — mérve ő, „De a járás nélkül Nem dönthetek. ez érthető.” A járás viszont Minden kis (részletet kibontt „Jó gondolat, szép tervezet Ám semmi jóm nem vezet, Ha csak úgy hajtjuk végre. Szűrjünk át mindent még egy főn: — inkább maga a megye döntsönf* A megye máris így szólt: „Csűrni, csavarni kár is. Nem vetek el egy fölvetett kifogástalan ötletet. Ám az asztal új helyát meg kell tárgyalnunk vele mégu«® „Kivel?” — kérdezik kórusban. „Azzal, kinek alkalmasint Hatáskörébe vág: — az altiszttel tehát!” esZA KM A G Y A RO RSZAG. A Marzvar Doleozők Pártfa Mesvel Bizottsásánaik és a borsodmeevef tanács na ott a ól a Szerkeszti: a szerkesztőblzottsáe. Felelős kiadó- földvárt Rudolf. SZERKFSZTOSßQ: Miskolc. Széchenyi o. 30 Tetefonszámokr ÍR—015 IS—016. IS—017. KI ADÓHIVATAL: Miskolc. Széehenvi a 30 Telefon: 15—907, AR-007 Borsodmeevei Nyomdaipari Vállalat Miskolc. Felelős nyomdavezető: Koszt! Laioa,
