Észak-Magyarország, 1956. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-27 / 228. szám

Csütörtök, 1956. szeptember 21. ESZA*MAGTARO»52AG 3 cÁ talált tárgyak birodalmában Idős nőni ke álldogált a piac forgatagában. Már rég eltűnt sze­me elöl as a férfi, aki megkérte, hogy vigyázzon kerékpárjára, míg malacot vesz. Lassan telt az idő a várakozásban, a néni is ment vol­na már a maga dolgára, de nem akarta a rábízott kerékpárt felelőt* lenül ott hagyni az utcán. Várt, várt, pedig lassacskán már elnép­telenedett a piac. A kerékpártuUij- dános azonban nem jelentkezeti Mit tehetett a néni? Lelkiismere­tes, rendes asszony volt mindig, el­tolta hát szépen a kerékpárt a rendőr ségi' e, s beszolgáltatta. A vi­lágoskékre festett, egészen jó álla­potban lévő bicikli most ott pihen a raktárban, a többi talált holmi között. Hátha valaki ráismer, el­áruljuk a számát is: B. 45 689. Ebben a kis raktárban egymás hegyén-hátán várakoznak a ren­detlen, hanyag emberek elhagyott tulajdonai. Különös, hogy néme­lyek milyen kevésre értékelik pél­dául a kerékpárt. Most is van bent vagy három. nem keresi senki, nem hiányzik senkinek. Az egyik gép sárhányója fényesre van nikkelez- ve, látszik, hogy valamikor ked­ves volt tulajdonosának. Ez évben eddig már 18 olyan kerékpárt ad­tak át a bizományi áruháznak, amelyeknek nem jelentkeztek gaz­dáik. Nézzünk csak szét a talált tárgyak birodalmában, mi mindent találunk itt? Az egyik polcon bőrtáskák sora­koznak. Egyik-másik egészen jő ál­lapotban van, de akad köztük ütött-kopott is. A táskák tartalma egészen különböző. Van amelyik­ben ágyteritö van J. Cold mono­grammal. Másikban törülköző, asz­talkendő, kis üveg, cigarettatárca. Egy hosszú szíjjal ellátott poros táskából átlátszó, hatalmas árkus papírt húzunk ki. Teregetjük, szét­simítjuk, s kibontakozik belőle a Tisza egyik szakaszának rajza, ez­zel a felírással: „A tiszadobi gya­logrév alatti és feletti Tisza-sza- kasz helyszínrajza.“ Sokat dolgozhatott valaki a raj­zon, de csodálatosképpen nincs szüksége rá senkinek, mert nem keresik. Hoznak ide gumicsizmától kis­tányérokig mindont. Igen, igen, kis­tányér is van 10 darab. Ezért sem jött eddig senki, — a törvény ér­telmében három hónap után a meg­találónak adják vissza. A megta­lálóé lesz tehát a táléit tárgy, — ha a tulajdonos nem jelentkezik érte, *— azzal a kikötéssel, hogy egy évig nem adhatja eh Jóleső érzés látni a pénzzel telt pénztárcákat. Jó érzés tudni, hogy vannak becsületes emberek, akik tudják, mi a kötelességük, ha találnak valamit. Az egyik erszény­ben 667, a másikban 200 forint van. Tulajdonosai bizonyára azért nem keresik, mert fel sem tételezik, hogy valaki nem használja fel, ha­nem beszolnáltatja, ha olyan er­szényt talál pénzzel, amelyben nincs cím. Pedig vannak ilyen em­berek, mint a példák is igazolják. Igen tanulságos volt a sé­ta a talált tárgyak birodalmában, 3 a tapasztalatok alapján azt ajánljuk, hogy ha valaki elveszít valamit, forduljon mielőbb biza­lommal a rendőrséghez. A legtöbb esetben nem csalódik, mert sok­kal több a becsületes ember, mint ahogy azt sokan feltételezik. Készítsünk minél több silótakarmányt Nem kétséges, hogy áilattenyószté- hatjuk. Az állatokat a téli hónapok* Csovezetékhálózatou látják el oxigénnel a diósgyőri kohászat nagyobb üzemeit A diósgyőri kohászat üzemeiben eddig az oxigént palackokba töltve juttatták el a munkahelyekre. így naponként többszáz oxigénpalackot kellett megtölteni s azokat az üze­mekbe szállítani. Ez hosszadalmas is volt, ezenfelül egy-egy palack tartal­ma hamarosan kifogyott, ami a mun­ka folyamatosságát zavarta. Az üzemek jobb, gyorsabb és fo­lyamatosabb oxigénellátása érdeké­ben a nagyobb mennyiségű oxigént foayasztó üzemek részére úgyneve­zett tárólótelepeket létesítenek, v>agy­is az oxigént nagy befogadóképes­ségű tartályokba töltik s azokból csővezetéken juttatják el a munka­helyre. így egy-egy tartályból több árán keresztül folyamatosan kapnak majd az üzemek oxigént. A tartályok beszerzésére és a kö­rülbelül egy kilométer hosszúságii csővezetékhálózat megépítésére mintegy háromszázezer forintot for­dítanak. A jövő év elejétől a gyár nagyobb üzemeit már csővezetéken látják el oxigénnel. 4000 tonna szenet adott eddiu terven felül a sajóssentpétéri bányaüzem A sajőszentpéteri bányaüzem szerdán reggelig 101,8 százalékra teljesítette esedékes havi tervét. Fontos hír ez a sajószentpéteriek- nek és az egész trösztnek, mert nem csupán annyit jelent, hogy eggyel emelkedett azoknak a bá­nyáknak a száma, amelyek 100 százalék fölött termelnek, hanem azt is, hogy a szentpéteriek az év kilencedik hónapját is tervteljesí­téssel végzik. Jani Gyula főmérnök elvtárs örömmel számol be az esemény­ről: — Ez a hónap elég rosszul 'kez­dődött. Még hét héttel előbb azon bizonytalankodtam, hogy vajon sike­rül-e ebben a hónapban is teljesí­teni a tervet? Olyan akadályokkal kellett megküzdenünk. mint a szénfalak elvékonyodása a fronto­kon. Az ezelőtti 80 centiméteres szénfalak helyett a hónap elején csak 50—60 centiméter vastag­ságú szénfallal találtuk magunkat szemben. Természetesen .ilyen kö­rülmények között visszaesett a tel­jesítmény. Ehhez járult még. hogy az igazolatlan hiányzások száma a hónap elején erősen emelkedett. Jelenleg a frontokon egyre nö­vekednek a szénfalak. Az is hozzá­járul a jobb eredményekhez,' hogy a sajőszentpétéri bányában a ha­zánkban először üzembeállított Sachtyor kombájn, — amely 30 mázsával könnyebb, mint a Don- basz ebben a hónapban 10 szá­zalékkal többet termelt ki, mint az előző kísérleti hónapban. A kombájn mellett Szőlősj István és munkacsapata a kísérleti termelést végző gép kezelését kiválóan elsa­játította. A sajószentpéteri bánya eddigi jó munkája az éves terv teljesíté­sében 105 százalékos teljesítést eredményezett. Az üzem terven felül a vállalt 2000 tonna szén he­lyett eddig 4000 tonnát adott a népgazdaságnak. A sajószentpéteri bányaüzemek dolgozói immár kilencedszer mu­tatják meg ez évben, hogy lehet a tervet hónapról-hónapra teljesíte­ni. Ez nem „ördögi mesterség“, csupán a műszakiak nagyfokú szervezőkészsége, szervezni akará­sa és a dolgozók egységes munka- lendülete kell hozzá. síink fejlesztését és a hozamok foko­zását csak megfelelő mennyiségű és jó minőségű takarmánnyal érhetjük el. Meg kell teremtenünk azt a szi­lárd takarmány alapot, amely állat- állományunk részére minden idő­szakban kielégítő táplálékot bizto­sít. Ezért különösen a mezőgazdaság nagyüzemei, az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek —, de az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok sem nélkülözhetik a silózást. A silózás legjobban bevált módsze­reinek megismertetése céljából a Földművelésügyi Minisztérium a közelmúltban bemutatót rendezett a borsodivánkai Petőfi Tsz-ben. Részt vettek ezen Borsod, Heves, Szabolcs és Nógrád megye legkiválóbb állat- tenyésztési szakemberei. A bemutatót dr. Kurelecz Viktor akadémikus beszámolója előzte meg. Többek között arról beszélt, hogy ebben az esztendőben rendkívül ked­vezőtlen volt az időjárás a takar­mány termesztésre, sok helyen ko­moly károk keletkeztek. Borsodban például egyes helyeken az első ka­szálást a sok eső tette tönkre, utána pedig a rétek a nagy szárazság miatt alig hoztak termést. A silózás az egyetlen módja, hogy a takarmány­készletben ért veszteséget pótoljuk, s ezzel biztosítsuk, hogy állatállomá­nyunk hozama ne csökkenjen. A silózás nem újkeletű eljárás, hosszú idők óta sokféle módját alkal­mazzák a zöldtakarmány tárolásá­nak. A legjobban a mai eljárás sze­rint készített silózás vált be, amely­nél a tápanyagveszteség alig éri el az 5 százalékot. t A silózás igen sok okból hasznos és szükséges. Egyrészt sok olyan anyagot használhatunk fel takarmá­nyozásra, amely e módszer nélkül nagyrészt veszendőbe menne. Ilyen a kukoricaszár, a répalevél, a kerté­szetből származó sokféle maradvány, stb. Amikor télen kifogy a zöldtakar- mány, a silóval nagyszerűen pólói­ban is olcsó takarmánnyal láthatjuk el, zamatos, könnyen emészthető ás­ványi anyagokban és vitaminokban gazdag, nagytömegű élelemmel táp­lálhatjuk. A silótakarmány a fejős­tehenek téli takarmányozásánál el­engedhetetlenül szükséges. A kísér­letek azt bizonyították, hogy a tehe­nek takarmányából szükség esetén a széna is elmaradhat, ha helyette jó / minőségű zöldtakarmányból készí­tett silót adunk. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a tehenek tel­jesen nélkülözhetik a szénát; csak átmeneti időre alkalmazható ez a megoldás. Az időjárás okozta károkat nagy­ban csökkenteni lehet a silózással. Amíg a szárítás vagy más tartósítási forma költséges és sók veszteséggel jár, a silózással minden nehézség nélkül el tudjuk raktározni például a csillagfürtöt, a napraforgót, a rep­cét, a szójababot, a nedves répasze­letet, stb. A silózás mellett szól az is, hogy a takarmányok nem vénül­nek el, jobban megőrzik az emészthető fehérje- és keményítőértéket. Egyes helyeken arra hivatkozva idegenkednek a silózástól, hogy az első próba nem sikerült. A siló csak akkor nem sikerül, ha nem a meg­felelő eljárások szerint készül. Igen fontos, hogy a silózandó takarmány­ban 60—80 százalék nedvességtarta­lom legyen. Ha nincsen, akkor azt vízzel, locsolással kell pótolni. Meg­felelő tömítés is szükséges a jó siló- készítéshez. A legjobb módszer erre,- ha állatokkal tapostatják le. Gondot kell fordítani a helyes le­fedésre is, s ügyelni kell arra, hogy a különféle takarmányok ne rétege­zőévé, hanem összekeverve kerülje­nek a silógödörbe. Megyénk termelőszövetkezetei és egyéni gazdái törekedjenek arra, hogy minél több és jobb minőségű silótakarmányt készítsenek állatállo­mányunk téli ellátására, meglévő takarmánykészletük pótlására. Milyen levonásokat alkalmaznak a malmok a vámcserére átvett kenyérgabonánál? A dolgozó parasztság részéről többször felmerült a kérdés: milyen levonásokat alkalmazhatnak a mal­mok és lisztcsere telepeik a vámcserére átvett kenyérgabonánál? Ezzel kap­csolatban a Begyűjtési Minisztérium malomipari igazgatósága a követke­ző tájékoztatást adta: Az érvényben lévő rendelkezések szerint a malmok és lisztcseretelepek a termelőktől vámcserére átvett ke­nyérgabonából őrlési díj címén 13 A Szovjetunió Kom* munista Pártjának XX. kongresszusa fog­lalkozott a hivatali és intézményi pártszerveze­tek munkájával és nagy myomatékkal hangsúlyozta, hogy e pártszerveze­tek munkájának középpontjában is a termelés feladatainak kell állniuk, az alkotó munka újabb sikereiért kell harcolniuk. Ez az útmutatás sr hi­vatali pártszervezetek tevékenységét új módon világítja meg. Nem szabad elfelejteni, hogy a hivatalok felelősségteljes munkája a termelő munka fontos tartozéka, kiegészítője, esetleg szervezője. Helyes és indokolt tehát, ha a hiva­tali pártszervezetek tevékenységének központjá­ba szintén a feladatok, a munka segítését, előre- vitelét állítjuk. A hivatali és intézményi pártszervezetek már igen sok helyen új módon vezetnek, látják el feladatukat. Az Ózdi Kohászati Üzemek hivatal­házi pártszervezetének vezetősége például igen nagy gonddal tanulmányozta az anyagellátás pro­blémáját, azt, hogy hogyan segíthetne ennek helyes megoldásában, a hóvégi hajrá megszüntetésében. Hasonlóan, alkotó módon nyúlt hozzá a lakás- problémák megoldásához a Miskolc városi tanács hivatali pártszervezetének vezetősége, de maga a párttagság is. Igen nagy segítséget adnak a vá­ros- és községgazdálkodási osztály dolgozóinak, hogy minél több hivatalt tudjanak átadni la­kásnak, s hogy az ötezer lakás felépítése, — ha kell, társadalmi munka segítségével is — a má­sodik ötéves terv végére megtörténjék. gyes helyeken — bátran mondhatjuk — • fordulat érlelődik az alkotó munka irá­nyába. Különösen tapasztalhattuk ezt a terv-vita során és most, a bürokrácia elleni harcban. Megyénkben például csupán a szikszói járásban a hivatali pártszervezetek segítségével 650 kis- gyűlést tartottak, amelyeken kikérték és figye­lembe vették a dolgozó parasztok véleményét. A megyei tanácsihoz több mint 500 javaslat érke­zett. Ezeket a tanácsban dolgozó kommunisták, a hivatali pártszervezet vezetői munkájukban egyre inkább felhasználják, alkalmazzák. Egy­szóval-a kommunisták és pártonkívüiiek nagy lelkesedéssel, aktivitással segítik valóraváltani a párt és a kormány intézkedéseit. Nyugodtan mondhatjuk, hogy a hivatali pártszervezetek mozgósító tevékenysége nélkül ekkora aktivitásra gondolni se lehetett volna. jártunk szervezeti szabályzata szerint: „A hivatali és intézményi pártszervezetek nem ellen­őrizhetik a hivatal, &z intézmény vezetőjét és ve­zetőségét, mivel e szerveknek sajátos feladataik A HIVATALI PÁRTSZERVEZETEK - AZ ALKOTÓ MUNKA ÜJABB SIKEREIÉRT munkásoknak fel kell figyelniük erre és egy­részt bátorítani kell a bírálatot, másrészt ébe­ren őrködni afelett, hogy az egyszerűsítés ne lehessen ürügy a bírálat elfojtására. A területrendezéssel kapcsolatosan több he­lyen elterjedtek olyan ostoba híresztelé­sek is, hogy a munkáskádereket leváltják, visz- szakerülnek az üzemekbe. Nagyon fontos, hogy a pártszervezetek eloszlassák a bizonytalanságot és megmagyarázzák, hogy a hivatali dolgozók el­bírálásánál, párttagoknál és pártonkívülieknél egyaránt, elsősorban a végzett munkát, a jelen­legi szakmai és politikai tevékenységet veszik figyelembe, — ahogyan azt a Központi Vezetőség értelmiségi határozata leszögezi. Magyarázzák meg, hogy a kormány ezzel az intézkedésével mintegy 900 millió forintot takarít meg népgaz­daságunknak, s nemcsak olcsóbbá, gyorsabbá teszi az állami ügyek intézését, hanem a fölsza­badult munkaerővel más területeket, hivatalo­kat, üzemeket, vállalatokat és intézményeket erősít meg. A felszabadult középületek is a la­kosság javát szolgálják. Helyes, ha a hivatali pártszervezetek vezetői elmondják agitációjuk során, hogy a Központi Vezetőség határozata szerint az állami élet de­mokratizálása nemcsak az apparátus egyszerű­sítését jelenti, s nem is csak a dolgozó tömegek széleskörű bevonását a vezetésbe, hanem azt is, hogy a hivatalok dolgozóinak az ügyek érdemi elintézésénél közelebb kell kerülniük a néphez. Sokkal több melegséget, megértést kell tanúsí­taniuk az emberek és problémáik iránt. Intéz­kedéseiket hassa át a gyors és őszinte segitém­ák arás. Természetesen hivatali pártszervezeteinknek az állami feladatok segítése mellett nagy gondot kell fordítaniuk a pártépítési munkákra, a tag-és tagjelöltfelvételre, a kritikai szellem fejleszté­sére, a pártszerű elvi és gyakorlati jellegű vi­ták szervezésére. A viták soráig edződnek, ön­tudatosodnak a kommunisták és a pártonkívüli- ek is. A hivatal —• a pártmunka sajátos területe. a A munka feltételei mások, mint például az üzemekben, de a hivatalok kommunistáinak aktivitására ugyanúgy szükség van. Legyenek te­hát a hivatali pártszervezetek a soronlévő párt- és állami feladatok sikeres végrehajtásában a vezetők elsőrendű támaszai. Harcoljanak a hi­vatali pártszervezetek az alkotó munka újfbto si­keredért! százalék természetbeni vámkeres* ményt éü egy százalék szemes por- lást vonhatnak le. Az így csökkentett súlyból búzánál összesein 99 százalék őrleményt és a rozsnál összesen 98 százalék őrleményt kötelesek kiadni, a malmokban és lisztőrlőtelepeken kifüggesztett hivatalos tájékoztató­kon őrleményfaj takent meghatáro* zott kiszolgálási arány szerint; A vámceerére átvett gabonaimeny- nyisógből további levonás csak akkor jogos, ha a gabona két százaléknál több keveréket tartalmaz, vagy 14.5 százaléknál nagyobb nedvesség tartal­mú. Ilyen esetekben a levonás mér­tékét a termelőkkel közösen kell megállapítani. Ha malmok vagy lisztcseretelepek két százalékon felül őrölhető — te­hát takarmányozásra alkalmas — ke­verékesség miatt levonást alkalmaz­nak, úgy kötelesek azonos mennyisé­gű malmi hulladékot darált állapot­ban a termelőknek kiszolgáltatni; Az itt felsorolt esetektől eltérő le­vonásokat a malmok és cseretelepek nem alkalmazhatnak. (MTI) Két halálosvégu közlekedési baleset Borsodban Hegedűs József vattai lakos, a bükkaljai erdészet két pótkocsit húzó vontatójával a Nyékládháza melletti debreceni utón haladt. A második pótkocsira — szabálytala­nul — utasokat vett fel. Figyelmet­len hajtás következtében a vontató­val az ú tszéli kerékvetőnek hajtott és a vontatóval az útmenti mély szakadékba borult. A pótkocsin utazók közül hárman könnyebb sé­rülést szenvedtek, a negyedik utas Hornyák Imréné pedig kórházba szállítása után meghalt. A vontató vezetője úgy alkart ki­bújni a felelősség alól, hogy a mo­tort megrongálta, a balesetet mű­szaki hibából eredő esetnek akarta feltüntetni. A rendőrség a cselek­ményt felderítette, a vezető igazol­ványát bevonta és Hegedűst átadta az ügyészségnek. Görömbei István a miskolci Áramszolgáltató Vállalat személy­gépkocsijával engedély nélkül a garázsból eltávozott és Sajószent- péteren ittas állapotban a kocsit előbb egy vasoszlopnak, majd egy fának vezette. Görömbei István a helyszínen meghalt. vannak' azonban a munkában tapasztalt hibák­ról szóló észrevételeiket és a munka megjavítá­sát elősegítő javaslataikat kötelesek a hivatal, az intézmény vezetői elé, szükség esetén felső párt­szervek elé terjeszteniAmíg a korábbi évek­ben főleg e meghatározás első részét tartották szem előtt — azt tudniillik, hogy mihez nincs jo­guk a hivatali pártszervezeteknek —, ma a hiva­tali pártszervezetek mind helyesebben értelme­zik azt a kötelességüket, hogy az általuk észlelt hibákat a hivatalvezetők, illetve a felső párt­szervek tudomására hozzák. Czámos példát lehetne felsorolni erre. A hivatali pártszervezetek vezetőinek, kom­munistáinak észrevételei, javaslatai alapján tár­gyalták meg a 'tervteljesítés problémáit, az épí­tőipari vállalatok lakásépítkezéseinek helyzetét, az ipari városok — például ózd és Miskolc — zöldségellátását, s más fontos kérdéseket. A hi­vatali pártszervezetek tekintélye nagyot nőtt az ’’‘óbbá hónapokban — éppen javuló munkájuk következtében. A hivatalok, intézmények vezetői látják, hogy számíthatnak a pártszervezetek se­gítségére, erejére. 5 miután a Központi Vezető­ség július 18—'21-i ülésének határozata, valamint az értelmiségről szóló határozat a legfontosabb tennivalók közé sorolja a hivatali pártszervezetek munkájának megjavítását, jelentőségük ezzel to­vább növekszik. A decentralizálás, az államapparátus egysze­rűsítése, az önállóbb, felelősebb és áttekinthe­tőbb vezetés megteremtése, a? alkotó munka se­gítése és megbecsülése nagy feladatokat ró a hi­vatali és intézményi pártszervezetek vezetőire és párttagságára. A feladat sajátos nehézsége töb­bek között abból adódik, hogy az egyszerűsítés személyi vonatkozásai magukat a hivatalok dol­gozóit is érintik. Az eddigi tapasztalatok a hiva­tali munka egyszerűsítését, a területrendezést il­letően azt mutatják, hogy a pártszervezetek ilyen irányú munkájában még jócskán akad ten­nivaló. Amióta az egyszerűsítés, a területrende­zés napirendre került, csökkent a kezdeményező­készség, kevesebb a javaslat és bátortalanabb e bíráló hang is. A kritika többnyire általános, a vezetők irányában csak ritkán hangzik el. ak­kor is bátortalanul, nagyon udvariasan és szinte bocsánat-kérőén. Ilyen jelenségekkel találkozunk megyénkben is. A pártvezetőségeknek, a párt*

Next

/
Oldalképek
Tartalom