Észak-Magyarország, 1956. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)
1956-09-26 / 227. szám
2 ßSZAKMAGYARORSZÄG Szerda, T956, szeptember 26. Az ormosbányai üzemi étkezdéről Nemregiben Ormosbányáról levél érkezett szerkesztőségünkbe. Több bányász és betonos dolgozó társa nevében Kollár Imre keserűen írja benne az üzemi étteremről: „A piszok leírhatatlan az étteremben és a konyhában egyaránt, különösen reggel és ebéd után. Érdemes volna megvizsgálni az újonnan létesített ormosbányai étkezdében a visszaéléseket, lopásokat is, amellyel lelkiismeretlen emberek, paraziták — amellett, hogy rontják a dolgozók hangulatát, — kárt okoznak a népgazdaságnak. A hanyag kiszolgálás ds gyakran több munkaóra kiesést okoz. Igen sokszor többekkel megtörténik, hogy nem akarván elkésni a munkából, csak levest esznek, ezzel mennek le nyolc órai nehéz munkára a föld alá, mert a második fogást nem hozzák idejében. A sürgetésre azt válaszolják, hogy „akinek nem tetszik, menjen máshová.“ Súlyos mondatok. A levél végén nehézkezű aláírás, egyszerű ember gondos lassúsággal odarajzolt betűi. Lehet, hogy a szenvedélyes kifaka- dás nem minden állítása fedi a valóságot. De legyen igaz a leírt panasznak csak egy része, a nyilvánosság fény csóváját a visszásságokra kell vetíteni, hogy mielőbb megszűnjenek. A panaszoknak volt alapja Ormosbányán, ezt állapítottuk meg az első benyomások után. A munkásszállóban alig említettem az étkezdét, köróm gyűlték a bányászok. — Az étkezde? Hagyjuk elvtárs! Ha én hibát követek el a bányában, azért felelősségre vonnak. Az étkezdénél. .; ? — legyintett egyet, zsebre tette a kezét, s elfordult, mintha tovább akart volna állni. — Látta volna reggel! ötven embernek nem jutott kávé. Azt mondják, nincs víz. Dehát én tegyek róla, vagy az a másik bányász, hogy legyen? Ha valaki vezető, vezessen úgy, ahogy kell. Ezekután kíváncsian mentem át ez étterembe. Mutatós külsejű, új építmény. Csodálkozásomra, belül is tisztának találtam. — Az ám! Mert délelőtt voltak itt a szakszervezettől, — mondta egy idősebb bányász. — Még csak ebéd előtt vagyunk. Jöjjön . vissza négy óra körül elvtárs, s nézze meg, milyen piszkosak az edények. Egyik asztaltól a másikhoz megyek, s kérdezem, hallgatom a bányászok véleményét. — Igaz bizony! Sokan elkésnek a munkából, mert nem kapják meg idejében az ebédet. A múlt héten az egyik mérnök elvtárs két órát várt, amíg megkapta a második fogást. 1 izénkét órakor kellene kezdődni az ebédnek, s néha délután fél ötkor van vége. A felszolgálás lassú talán? Valóban, több felszolgálóra lenne szükség, hiszen jelenleg csak négyen vannak. Igyekeznek jól dolgozni, különösen Bódis Zoltán munkájával elégedettek a bányászok. De hiába az igyekezet; ha elfogy a víz, leáll a munka. Berényi Andorné vezetőnő szerint a vízhiány az oka mindennek. A telep ugyanis Ruda- báhyáról kapja a vizet, de a vezetékből többször nem folyik víz. ösz- sze kellene gyűjteni a vizet, amikor folyik, mert több órába telik, ha a kútról kell hozni szekérrel. Csak- hát tehetetlenség is van a világon. Lopásokról, visszaélésekről is olvastunk a levélben. Bittner József elvtárs, a bánya munkaügyi osztályának vezetője elmondta, hogy a legutóbbi ellenőrzéskor fejenkint 10 dekagramm kolbászt számoltak el papíron, holott a valóságban 6—7 dekagramm jutott reggelire egy-egy dolgozónak. Ez csak egy eset, de levelezőnk többet említ. Máskor három és fél kilogramm kolbász hiányzott a reggeliosztás végén. A vezetőnő a hiányért a felszolgálókat okolta. Talán elosztogatták, eladták? Ez nehezen hihető el, hiszen a reg- geliosztáskor sokan vannak az étteremben, s kétlem, hogy a bányászok megengednék a felszolgálóknak a kivételezést, vagy éppenséggel az üzletelést. Apróságnak tűnik, mégis megemlítem, mert a bányászok számon- tartják: vékonyra szeletelik a kenyeret — mondta az egyik bányász. Egy kiló kenyeret 13 szeletre vágnak. (Valaki pontosan megszámolta) Egy szelet kenyér ára 30 fillér, a vékonyra szeletelés kilónkint 90 fillér többletet, azaz 33 százalékos árdrágítást jelent. Az étkezde vezetője, Berényi Andoraé tud ezekről. Tudja, hogy az étteremben étkező bányászok többsége leváltását várja. Ö maga is máshová szeretne kerülni, más, kisebbforgalmú étkezdébe, ahol bizonyára megállná a helyét. Furcsa, hogy az étterem felettes központja nem hallja meg a bányászok, s a bányavezetők Jdvánságát. NAGY ZOLTÁN HUDY FERENC: MISKOLC ELŐRE LÉP Meddig fogunk még beszélni arról Volt-e, van-e tespedés, kocsonya? Egyre várom., valak' kiáltson; Nem kószál már sült galamb, se csoda! És ez a nép mennyire kívánja A tiszta utcát, tiszta levegőt, Magát és mást egyszerre csapja be; Ki azt mondja, jobb volt azelőtt Lesz itt hínár, amíg csak vitatjuk, Toljuk a szót, hol erre, hol arra. Udvariasan vádolgatjuk egymást, Míg lelkünket valami kin marja! Az, hogy a tett nagyobb kincs a szónál. Ma se kevés egynek előállni: De az az egy iigy vigye majd mindet, Hogy ne kelljen sohase hátrálni! Van itten gond. Így van is ■nv: tenni. Mindenkinek nincsen még otthona. Akinek van, ha végig néz magán, Fájón érzi, hogy a sors mostoha. Most kell a jobb! Most nyíljon a virág! Igaz élet kell! ízletes kenyér! A ma embere nem akar többet, Mint amennyi szívébe bele fér, Töltsünk meg hál minden élő szivei Bizalommal, hittel szeretettel. Ha önmagáért nem fog rettegni, Másnak se fog ártani az ember. Miskolc! Drága szülő-városom Hazám földjén gyönyörű darab! Nem a helye fogja naggyá tenni, Hanem, ha az élettel halad! k művészetbarátot lőréiét megszervezésére bizottság alakult Miskolcon Miskolc dolgozói egyre nagyobb érdeklődéssel fordulnak a kulturális élet megnyilvánulásai felé. Élénk figyelemmel kisérik a város kulturális életéről folyó sajtóvitát, a színház átépítésének ügyét, a képzőművészeti kiállítást és a színházi évad megnyitását. Erről az egészséges érdeklődésről, a művészetek felé fordulásról beszélgettek az elmúlt szombaton este az Értelmiségi Klubban összegyűlt színművészek, festők és egyéb értelmiségiek. A színművészek elmondták, hogy nagyon szeretnék, ha olyan baráti kört érezhetnónek maguk körül, amelynek támogatására, bírálatára bizton számíthatnának és amely már előre segíthetné őket jótanácsaival az egyes szerepek megformálásában és egyéb kérdésekben. Hasonló segítő, baráti kör szükséges a képzőművészek, zeneművészek. írók köré is. A jelenlévők több hozzászólás — köztük Földvári Rudolf, a Központi Vezetőség, tagja, a megyei pártbizottság első titkára hozzászólása — után úgy döntöttek, hogy megalakítják a miskolci művészetbarátok körét és annak előkészítésére bizottságot szerveztek. A bizottságba a következőket választották be: Bánvölgyi László, Benedek Miklós, Bihari Sándor, Bőd Andor, dr. Bóna Ervin, Földvári Rudolf, dr. Horváth Zoltán, Kárpáti Lóránd. dr. Kostyál László, Kordos László, Littay Gyula, Lu- kovszky László, Mészöly Tibor. Mura Péter, Nagy Attila, Papp István és Szirtes Ádám. Az előkészítő bizottság azonnal megkezdte munkáját. A művészet- barátok köre rövidesen megkezdi működését és hatása — minden bizonnyal — jótékonyan érezhető lesz városunk művészeti életében. A szövetkezés egyszerű tormái Lengyelországban ereeesi houziuáqők Mindjobban benne vagyunk az őszben, egyre hidegedik az idő. Napi nyolc órai kemény, megfeszített munka után bizony most már nincs kedve az embernek a jéghideg zuhany alá állni és fürdőnadrágra vetkőzve mosakodni, hiszen egy meghűléssel olyan nyavalyát szerezhet, hogy egész életében nem szabadul meg tőle. Erre hívták fel a perecesi bányászok többször is a figyelmünket s leérték, hogy nézzünk szét náluk, győződjünk meg arról, milyen lehetetten körülmények között élnek a 104/lI-es legényszálló lakói. Korábban már irtunk is erről, a bírálat azonban, mint a falrahányt borsó, lepergett az illetékesekről. A napokban újra ellátogattunk Perecesre, hogy helyszíni vizsgálat útján győződjünk meg erről. A hatalmas összeggel megépített legényszállót annakidején körülbelül e szavakkal adták át: „Legyen ez az épület a perecesi bányászok második otthona., pihenjenek benne és érezzék jól magu- kat.,‘ Nos, a. bányászok nem érzik benne otthon magukat, egyáltalán nem. A legényszállóban március óta nincs meleg víz, hideg vízben mosakodnak, ami nem viszi le a munka porát, s a lepedők két-há- rom nap alatt merő piszkosak lesznek. Többhelyütt ki van törve az ablak, — erre nem jutott még pénz, hogy megcsináltassák. Ahány vízvezetéki cső van az épületben, annyi felé folyik a víz és a szenny■* lé. Nemrégiben hozzáfogtak ugyan a fürdökazán megjavításához, de csak a fül kibontásáig jutottak el, akkor aztán abbahagyták az egészet, mert rájöttek, hogy az ócska kazánt nem érdemes foltozni. Most a kibontott falon is folyik a viz és a bányász akár a folyosón is Id-1 bat moshat. Monostori elvtárs, a szálló gond* noku a haját tépi, amikor panaszkodnak neki. Elvégre ő nem tehet róla, minden nap nem cserélheti a lepedőket, amelyek mosását hat Patyolat sem bírná elvégezni. A legényszálló — mint mondja — tulajdonképpen a perecesi karbantartó egységhez tartozik, a lak* bért rendületlenül be is hajtjáki csak éppen az épületet nem javít-, ják meg, mert még nem dőlt össze egészen. Ne várják meg ezt az illetékesek, mert akkor már késő lesz és ho- vatovább minden bányász megszö- kik a szállóból! O. M, Irta: Haciej Elczewski, a „Chlopska Droga” főszerkesztője A lengyel parlamenti küldöttség magyarországi tartózkodása során több faluban is érdeklődtek az emberek a szövetkezés egyszerű formáinak lengyelországi fejlődéséről. Ezek az egyszerű szövetkezeti formák Lengyelországban régi hagyományokra tekintenek vissza. A föld- birtokosok, a kartellek és kupecek kizsákmányoló ténykedése ellen mar a két háború közötti időben szövetkezeti boltokat, tejszövetkezeteket, néptakarékokat, gépközösségeket szerveztek a parasztok. A fasiszta hatóságok segítségével azonban csakhamar a kulákok, az egyházi személyek, sőt a földbirtokosok ragadták magukhoz a vezetést ezekben az intézményekben és csak a saját gazdaságukat nézték. A szövetkezés egyszerű formái közül vannak olyanok, amelyek tovább fejlődtek a népi hatalom viszonyai között, ilyenek például a beszerzési és értékesítési szövetkezetek. Vannak azonban a szövetkezés egyszerű formái közül olyanok is, amelyeket elhanyagoltak, feleslegesen államosították (például a tejszövetkezeteket), az állami hatáskörbe vontak (a községi takarékszövetkezetek), vagy egyenesen felszámoltak. Ezt most élesen bírálták a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának IV. plénumán, ahol rámutattak arra, hogy a szövetkezés egyszerű formái hozzájárulnak: először a dolgozó parasztok mezőgazda- sági termelésének növeléséhez, másodszor a kulákkizsákmányolás korlátozásához, harmadszor a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésének alapjául szolgálnak, mivel megismertetik a dolgozó parasztokat a közös munkával, önkormányzattal. A Lengyelországban működő 40 000 különböző formájú egyszerű szövetkezet között jelenleg a beszerzési és értékesítési szövetkezetek, valamint a községi takarékszövetkezetek vannak a legnagyobb számban. Egyidejűleg a termeléssel szorosabb kapcsolatban álló egyéb egyszerű szövetkezeti fonnák is fejlődőben vannak. Nagy szerepet játszanak a rét- öntözési társaságok, amelyeknek az a lényegük, hogy a réteket birtokló parasztok közösen végzik az öntözési munkálatokat, közösen gazdálkodnak a réteken és néha közösen is hasznosítják. Gyakoribb azonban, hogy a szénát egyénileg hordják be. Ez igen jelentékeny hasznot jelent a parasztok számára, mivel a jó gazdálkodás következtében megnövekedik a szénatermés és a réttársaság gondját viseli a rétek és az öntözési rendszer tökéletes karbantartásának. Egy másik egyszerű szövetkezeti forma a parlagok, elhagyott földek, vagy maradék birtokok közös megművelésére alakult társaság. Parasztokból alakult csoportok ezt a földet közösen művelik és ugyanakkor saját földjükön egyénileg gazdálkodnak. Terméstöbblethez jutnak és jelentős adó- és beszolgáltatási kedvezményben részesülnek. Nagy népszerűségnek örvendenek a falvakban a géptársaságok, vagy amint a parasztok gyakran nevezik: gépközösségek. A tarnowi járás Lowczów nevű falujában például II dolgozó paraszt közösen vásárolt egy gabonarostával felszerelt cséplőgépet. Mindegyikük 1100 zlotyt fizetett és most a gépet közösen használják. Régebben kénytelenek voltak a cséplőgéppel rendelkező kulákökihoz vagy középparasztokhoz fordulni. Az állam egyre több különféle könnyű mezőgazdasági gépet árusít a termelőszövetkezeteknek és különleges hitelt is nyitott számukra, amit a gazdák rövid idő alatt törlesztenek. A dolgozó parasztok kizsákmányolás elleni védekezésének egy másik formája lóállománnyal nem rendelkező önsegélyző csoportjainak szervezése. (Lengyelországban a parasztság egyharmada, mintegy 1 millió vontatóerővel.) Tíz-tizenöt dolgozó paraszt közösen vásárol egy pár lovat és közösen használja. Ez a forma azonban még mindig elég terhes, ezért az állam lovakat tart némely községi gépállomáson és azokat kölcsöndíj fejében az igénylők rendelkezésére bocsátja, amikor pedig az önsegélyző csoport megerősödik, akkor a gazdák térítés ellenében saját tulajdonukba veszik a lovakat. Nagy fejlődési távlatokkal rendelkeznek az egy mezőgazdasági növény közös termesztésére, vagy hússertéstenyésztésre, méhtartásra, stb. alakult csoportok. A parasztok például cukorrépa-termesztési kört alakítanak, egyéni versenyt szerveznek, de ugyanakkor közös szerződést kötnek a cukorgyárral a répaszállításra. E szerződés teljesítése esetén a termelek együttesen külön juttatásban részesülnek, készpénzben vagy természetben (például dohánytermesztésnél fát kapnak a közös szárítópajta építéséhez). Nagyon sok helyen létesítenek építőanyagtermelő társaságokat és lakásépítő szövetkezeteket. Az állam nem képes kielégíteni a falu egyre növekvő építőanyag szükségletét. Ezért a dolgozó parasztok társaságokat szerveznek téglaégetésre, salak- tömbgyártásra és egyébre. A szövetkezés egyszerű formái egyre jobban fejlődnek. Ez a fejlődés a Paraszt önsegélyző Szövetség — a parasztok tömegszervezetének irányításával folyik. Az élet egyre újabb formákat hoz létre. így például az asszonyok a Községi Beszerzési és Értékesítési Szövetkezetek mellett háztartási edény kölcsönzőket létesítenek lakodalom, keresztelő vagy más alkalmak esetére, fürdőt építenek, közös mángorlót, villamos mosógépet vásárolnak. E szervezetek működésének jogi formái igen változatosak. Egyesek közülük alapszabállyal rendelkező szövetkezetek és megfelelően be vannak jegyezve a bíróságnál. Másoknak viszont írásbeli szabályzatuk van, de csak korlátolt jogi formájuk, közösen vesznek fel kölcsönöket, vállalnak kötelezettségeket és a tanácsnál vannak bejegyezve, ismét mások csak szóbeli megállapodáson alapulnak és sehol sincsenek bejegyezve. A hatóságoknak nem az a kívánságuk, hogy előre kidolgozott alapszabályokat, illetve szabályzatokat kényszerítsenek felülről a társaságokra, mert ez gyakran elriasztja a dolgozó parasztokat a közös munkaformáktól. A szövetkezés különféle egyszerű formáinak tagjai nagyobb kedvezményben és segítségben részesülnek, mint az egyénileg gazdálkodó parasztok, de kevesebb kedvezményt és segítséget kapnak a termelőszövetkezeteknél. A társaságok állami hitelben részesülnek, kivételes bánásmódban van részük a műtrágyaellátást illetően, agrotechnikai segítséget kapnak, földjeiken a gépállomások mérsékelt tarifával dolgoznak, adókedvezményekben részesülnek, kisebb a közösen megművelt föld után a beadási kötelezettség. Ezek jelentős tényezők arra, hogy a gazdákat anyagilag érdekeltté tegyék a társas termelésben. S munka közben megváltozik az emberek gondolkozásmódja: jobban látják a társas munka előnyeit, jelentős többletjövedelem származik a közösen végzett munkából. \ néphadsereg napja kulturális és sport rendez Tényei A néphadsereg napja alkalmából Miskolcon is ünnepséget rendeznek. A műsor a következő: Koszorúzás 10 órakor a Hősök terén. Ünnepi est szombaton, 29-én a néphadsereg napja tiszteletére a helyőrségi tiszti klubban. Ünnepi beszédet mond: Zombori Sándor alezredes. A megemlékezés után a Déryné Színház művészei ünnepi kultúrműsort adnak. Vasárnap délután 15 órakor a népkerti sportpályán sportrendezvények. 15—16 óra között a debreceni— miskolci helyőrségek között atlétikai versenyek. 15,30 órakor a helyőrségi járőrverseny járőreinek célba érkezése. 16 órakor MÖHOSZ motoros ügyességi bemutató. 16,30 órakor MÖHOSZ modellező bemutató. 17 órakor városi I. osztályú bajno ki labdarúgó mérkőzés a Miskolci Honvéd—Miskolci Haladás között. A műsor alatt a MÖHOSZ műre-* pülő bemutatót tart. 17 órakor a Szabadság-téren térzene. 19 órakor sorkötelesek bálja a SZOT-ban (Kossuth u.). 21 órakor a MÖHOSZ helyiségeiben tartalékos' tiszti találkozó. 21 órakor tűzijáték az avasd kilátónál. A néphadsereg napja rendezvényeire belépődíj nincs. Felhívás a megye dolgozó parasztságához A 64—1955 MT. számú rendelet kötelező bejelentést ír elő a földhasználatban és a művelési ágban beállott változásokkal kapcsolatban. Annak érdekében, hogy az 1937. évi gazdalajstromot a tényleges állapotnak megfelelően lehessen összeállítani, s az adó, begyűjtési és biztosítási kötelezettség igazságosan legyen kivethető, felhívjuk a dolgozó parasztság figyelmét, hogy minden változást 8 napon belül, de legkésőbben november 30-ig jelentsen be a föld fekvése szerinti községi tanács végrehajtóbizottságánál. A tulajdonos személyében beállott változást telekkönyvi végzéssel, hiteles telekkönyvi kivonattal, illetve az illetékes járási mezőgazdasági osztály által jóváhagyott tulajdonjog átruházási szerződéssel; haszonbérlet és részesbérlet esetén a föld fekvése szerinti községi tanács vb. által jóváhagyott haszonbérleti (részesbérleti) szerződéssel; művelési ágváltozás esetén — szántó és rét művelési ágban nyilvántartott földrészletnek legelővé, vagy szőlőnek bár# mely más művelési ágra történő változását a járási mezőgazdasági osztály, egyéb művelési ágváltozás esetén a föld fekvése szerinti községi tanács engedélyével kell Igazolni. Részletes felvilágosítást a községi ta* nácsok vb-al adnak. 400 Ft-os SZOT utalványokat Anna-bányaJ szénnek gyors és szervezett házhozszállítása céljából átveszi a TÜZI5P V, sajőpartl, Gábor Áron u. 24, Márta-bányai és Anna-bányal telepe. A fuvarosoknál kézbenlévő, beváltatlan SZOT utalványokat Is célszerű, as Anna-bányal szénnek házhozszállítása céljából, fenti telepeknek átadni. ŐSZI KIÁRUSÍTÁS EGYES CIKKEK OLCSÖ ÁRON a Miskolci Ruházati Bolt szaküzleteiben Női kabát. 790.— Ft helyett 450.— Ft Női ruhaszövet, duplaszéles 170.— Ft. helyett 85.— Ft. Férfi félcipő PVC talppal 239.— Ft. helyett 120.— Ft Bébi kabát 295.— Ft. helyett 160.— Ft és sok más olcsó áruféleség!
