Észak-Magyarország, 1956. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-26 / 227. szám

2 ßSZAKMAGYARORSZÄG Szerda, T956, szeptember 26. Az ormosbányai üzemi étkezdéről Nemregiben Ormosbányáról levél érkezett szerkesztőségünkbe. Több bányász és betonos dolgozó társa ne­vében Kollár Imre keserűen írja benne az üzemi étteremről: „A pi­szok leírhatatlan az étteremben és a konyhában egyaránt, különösen reggel és ebéd után. Érdemes volna megvizsgálni az újonnan létesített ormosbányai étkezdében a visszaélé­seket, lopásokat is, amellyel lelkiis­meretlen emberek, paraziták — amellett, hogy rontják a dolgozók hangulatát, — kárt okoznak a nép­gazdaságnak. A hanyag kiszolgálás ds gyakran több munkaóra kiesést okoz. Igen sokszor többekkel meg­történik, hogy nem akarván elkésni a munkából, csak levest esznek, ez­zel mennek le nyolc órai nehéz munkára a föld alá, mert a máso­dik fogást nem hozzák idejében. A sürgetésre azt válaszolják, hogy „aki­nek nem tetszik, menjen máshová.“ Súlyos mondatok. A levél végén nehézkezű aláírás, egyszerű ember gondos lassúsággal odarajzolt betűi. Lehet, hogy a szenvedélyes kifaka- dás nem minden állítása fedi a va­lóságot. De legyen igaz a leírt pa­nasznak csak egy része, a nyilvá­nosság fény csóváját a visszásságokra kell vetíteni, hogy mielőbb megszűn­jenek. A panaszoknak volt alapja Ormosbányán, ezt állapítottuk meg az első benyomások után. A mun­kásszállóban alig említettem az ét­kezdét, köróm gyűlték a bányászok. — Az étkezde? Hagyjuk elvtárs! Ha én hibát követek el a bányában, azért felelősségre vonnak. Az étkez­dénél. .; ? — legyintett egyet, zseb­re tette a kezét, s elfordult, mintha tovább akart volna állni. — Látta volna reggel! ötven em­bernek nem jutott kávé. Azt mond­ják, nincs víz. Dehát én tegyek róla, vagy az a másik bányász, hogy le­gyen? Ha valaki vezető, vezessen úgy, ahogy kell. Ezekután kíváncsian mentem át ez étterembe. Mutatós külsejű, új építmény. Csodálkozásomra, belül is tisztának találtam. — Az ám! Mert délelőtt voltak itt a szakszervezettől, — mondta egy idősebb bányász. — Még csak ebéd előtt vagyunk. Jöjjön . vissza négy óra körül elvtárs, s nézze meg, mi­lyen piszkosak az edények. Egyik asztaltól a másikhoz me­gyek, s kérdezem, hallgatom a bá­nyászok véleményét. — Igaz bizony! Sokan elkésnek a munkából, mert nem kapják meg idejében az ebédet. A múlt héten az egyik mérnök elvtárs két órát várt, amíg megkapta a második fogást. 1 izénkét órakor kellene kez­dődni az ebédnek, s néha délután fél ötkor van vége. A felszolgálás las­sú talán? Valóban, több felszolgá­lóra lenne szükség, hiszen jelenleg csak négyen vannak. Igyekeznek jól dolgozni, különösen Bódis Zoltán munkájával elégedettek a bányászok. De hiába az igyekezet; ha elfogy a víz, leáll a munka. Berényi Andorné vezetőnő szerint a vízhiány az oka mindennek. A telep ugyanis Ruda- báhyáról kapja a vizet, de a veze­tékből többször nem folyik víz. ösz- sze kellene gyűjteni a vizet, amikor folyik, mert több órába telik, ha a kútról kell hozni szekérrel. Csak- hát tehetetlenség is van a világon. Lopásokról, visszaélésekről is ol­vastunk a levélben. Bittner József elvtárs, a bánya munkaügyi osztá­lyának vezetője elmondta, hogy a legutóbbi ellenőrzéskor fejenkint 10 dekagramm kolbászt számoltak el papíron, holott a valóságban 6—7 de­kagramm jutott reggelire egy-egy dolgozónak. Ez csak egy eset, de le­velezőnk többet említ. Máskor há­rom és fél kilogramm kolbász hi­ányzott a reggeliosztás végén. A ve­zetőnő a hiányért a felszolgálókat okolta. Talán elosztogatták, eladták? Ez nehezen hihető el, hiszen a reg- geliosztáskor sokan vannak az ét­teremben, s kétlem, hogy a bányá­szok megengednék a felszolgálóknak a kivételezést, vagy éppenséggel az üzletelést. Apróságnak tűnik, mégis megem­lítem, mert a bányászok számon- tartják: vékonyra szeletelik a ke­nyeret — mondta az egyik bányász. Egy kiló kenyeret 13 szeletre vág­nak. (Valaki pontosan megszámolta) Egy szelet kenyér ára 30 fillér, a vé­konyra szeletelés kilónkint 90 fillér többletet, azaz 33 százalékos árdrá­gítást jelent. Az étkezde vezetője, Berényi Andoraé tud ezekről. Tudja, hogy az étteremben étkező bányászok többsége leváltását várja. Ö maga is máshová szeretne kerülni, más, ki­sebbforgalmú étkezdébe, ahol bizo­nyára megállná a helyét. Furcsa, hogy az étterem felettes központja nem hallja meg a bányászok, s a bá­nyavezetők Jdvánságát. NAGY ZOLTÁN HUDY FERENC: MISKOLC ELŐRE LÉP Meddig fogunk még beszélni arról Volt-e, van-e tespedés, kocsonya? Egyre várom., valak' kiáltson; Nem kószál már sült galamb, se csoda! És ez a nép mennyire kívánja A tiszta utcát, tiszta levegőt, Magát és mást egyszerre csapja be; Ki azt mondja, jobb volt azelőtt Lesz itt hínár, amíg csak vitatjuk, Toljuk a szót, hol erre, hol arra. Udvariasan vádolgatjuk egymást, Míg lelkünket valami kin marja! Az, hogy a tett nagyobb kincs a szónál. Ma se kevés egynek előállni: De az az egy iigy vigye majd mindet, Hogy ne kelljen sohase hátrálni! Van itten gond. Így van is ■nv: tenni. Mindenkinek nincsen még otthona. Akinek van, ha végig néz magán, Fájón érzi, hogy a sors mostoha. Most kell a jobb! Most nyíljon a virág! Igaz élet kell! ízletes kenyér! A ma embere nem akar többet, Mint amennyi szívébe bele fér, Töltsünk meg hál minden élő szivei Bizalommal, hittel szeretettel. Ha önmagáért nem fog rettegni, Másnak se fog ártani az ember. Miskolc! Drága szülő-városom Hazám földjén gyönyörű darab! Nem a helye fogja naggyá tenni, Hanem, ha az élettel halad! k művészetbarátot lőréiét megszervezésére bizottság alakult Miskolcon Miskolc dolgozói egyre nagyobb érdeklődéssel fordulnak a kulturális élet megnyilvánulásai felé. Élénk fi­gyelemmel kisérik a város kulturá­lis életéről folyó sajtóvitát, a színház átépítésének ügyét, a képzőművésze­ti kiállítást és a színházi évad meg­nyitását. Erről az egészséges érdek­lődésről, a művészetek felé fordulás­ról beszélgettek az elmúlt szomba­ton este az Értelmiségi Klubban összegyűlt színművészek, festők és egyéb értelmiségiek. A színművészek elmondták, hogy nagyon szeretnék, ha olyan baráti kört érezhetnónek maguk körül, amelynek támogatására, bírálatára bizton számíthatnának és amely már előre segíthetné őket jótanácsaival az egyes szerepek megformálásában és egyéb kérdésekben. Hasonló segí­tő, baráti kör szükséges a képzőmű­vészek, zeneművészek. írók köré is. A jelenlévők több hozzászólás — köztük Földvári Rudolf, a Központi Vezetőség, tagja, a megyei pártbi­zottság első titkára hozzászólása — után úgy döntöttek, hogy megalakít­ják a miskolci művészetbarátok körét és annak előkészítésére bizottságot szerveztek. A bizottságba a követ­kezőket választották be: Bánvölgyi László, Benedek Miklós, Bihari Sán­dor, Bőd Andor, dr. Bóna Ervin, Földvári Rudolf, dr. Horváth Zoltán, Kárpáti Lóránd. dr. Kostyál László, Kordos László, Littay Gyula, Lu- kovszky László, Mészöly Tibor. Mu­ra Péter, Nagy Attila, Papp István és Szirtes Ádám. Az előkészítő bizottság azonnal megkezdte munkáját. A művészet- barátok köre rövidesen megkezdi működését és hatása — minden bi­zonnyal — jótékonyan érezhető lesz városunk művészeti életében. A szövetkezés egyszerű tormái Lengyelországban ereeesi houziuáqők Mindjobban benne vagyunk az őszben, egyre hidegedik az idő. Napi nyolc órai kemény, megfeszí­tett munka után bizony most már nincs kedve az embernek a jéghi­deg zuhany alá állni és fürdőnad­rágra vetkőzve mosakodni, hiszen egy meghűléssel olyan nyavalyát szerezhet, hogy egész életében nem szabadul meg tőle. Erre hívták fel a perecesi bányászok többször is a figyelmünket s leérték, hogy néz­zünk szét náluk, győződjünk meg arról, milyen lehetetten körülmé­nyek között élnek a 104/lI-es le­gényszálló lakói. Korábban már ir­tunk is erről, a bírálat azonban, mint a falrahányt borsó, lepergett az illetékesekről. A napokban újra ellátogattunk Perecesre, hogy helyszíni vizsgálat útján győződjünk meg erről. A hatalmas összeggel megépített legényszállót annakidején körül­belül e szavakkal adták át: „Le­gyen ez az épület a perecesi bá­nyászok második otthona., pihenje­nek benne és érezzék jól magu- kat.,‘ Nos, a. bányászok nem érzik ben­ne otthon magukat, egyáltalán nem. A legényszállóban március óta nincs meleg víz, hideg vízben mosakodnak, ami nem viszi le a munka porát, s a lepedők két-há- rom nap alatt merő piszkosak lesz­nek. Többhelyütt ki van törve az ablak, — erre nem jutott még pénz, hogy megcsináltassák. Ahány vízvezetéki cső van az épületben, annyi felé folyik a víz és a szenny■* lé. Nemrégiben hozzáfogtak ugyan a fürdökazán megjavításához, de csak a fül kibontásáig jutottak el, akkor aztán abbahagyták az egé­szet, mert rájöttek, hogy az ócska kazánt nem érdemes foltozni. Most a kibontott falon is folyik a viz és a bányász akár a folyosón is Id-1 bat moshat. Monostori elvtárs, a szálló gond* noku a haját tépi, amikor panasz­kodnak neki. Elvégre ő nem tehet róla, minden nap nem cserélheti a lepedőket, amelyek mosását hat Patyolat sem bírná elvégezni. A legényszálló — mint mondja — tulajdonképpen a perecesi kar­bantartó egységhez tartozik, a lak* bért rendületlenül be is hajtjáki csak éppen az épületet nem javít-, ják meg, mert még nem dőlt össze egészen. Ne várják meg ezt az illetékesek, mert akkor már késő lesz és ho- vatovább minden bányász megszö- kik a szállóból! O. M, Irta: Haciej Elczewski, a „Chlopska Droga” főszerkesztője A lengyel parlamenti küldöttség magyarországi tartózkodása során több faluban is érdeklődtek az em­berek a szövetkezés egyszerű for­máinak lengyelországi fejlődéséről. Ezek az egyszerű szövetkezeti for­mák Lengyelországban régi hagyo­mányokra tekintenek vissza. A föld- birtokosok, a kartellek és kupecek kizsákmányoló ténykedése ellen mar a két háború közötti időben szövet­kezeti boltokat, tejszövetkezeteket, néptakarékokat, gépközösségeket szerveztek a parasztok. A fasiszta hatóságok segítségével azonban csak­hamar a kulákok, az egyházi szemé­lyek, sőt a földbirtokosok ragadták magukhoz a vezetést ezekben az in­tézményekben és csak a saját gaz­daságukat nézték. A szövetkezés egyszerű formái közül vannak olya­nok, amelyek tovább fejlődtek a népi hatalom viszonyai között, ilyenek például a beszerzési és érté­kesítési szövetkezetek. Vannak azonban a szövetkezés egyszerű formái közül olyanok is, amelyeket elhanyagoltak, feleslege­sen államosították (például a tejszö­vetkezeteket), az állami hatáskörbe vontak (a községi takarékszövetkeze­tek), vagy egyenesen felszámoltak. Ezt most élesen bírálták a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bi­zottságának IV. plénumán, ahol rá­mutattak arra, hogy a szövetkezés egyszerű formái hozzájárulnak: elő­ször a dolgozó parasztok mezőgazda- sági termelésének növeléséhez, má­sodszor a kulákkizsákmányolás kor­látozásához, harmadszor a termelő­szövetkezeti mozgalom fejlesztésé­nek alapjául szolgálnak, mivel meg­ismertetik a dolgozó parasztokat a közös munkával, önkormányzattal. A Lengyelországban működő 40 000 különböző formájú egyszerű szövet­kezet között jelenleg a beszerzési és értékesítési szövetkezetek, valamint a községi takarékszövetkezetek van­nak a legnagyobb számban. Egyide­jűleg a termeléssel szorosabb kap­csolatban álló egyéb egyszerű szö­vetkezeti fonnák is fejlődőben van­nak. Nagy szerepet játszanak a rét- öntözési társaságok, amelyeknek az a lényegük, hogy a réteket birtokló parasztok közösen végzik az öntö­zési munkálatokat, közösen gazdál­kodnak a réteken és néha közösen is hasznosítják. Gyakoribb azonban, hogy a szénát egyénileg hordják be. Ez igen jelentékeny hasznot jelent a parasztok számára, mivel a jó gaz­dálkodás következtében megnöveke­dik a szénatermés és a réttársaság gondját viseli a rétek és az öntözési rendszer tökéletes karbantartásának. Egy másik egyszerű szövetkezeti forma a parlagok, elhagyott földek, vagy maradék birtokok közös meg­művelésére alakult társaság. Parasz­tokból alakult csoportok ezt a földet közösen művelik és ugyanakkor sa­ját földjükön egyénileg gazdálkod­nak. Terméstöbblethez jutnak és je­lentős adó- és beszolgáltatási ked­vezményben részesülnek. Nagy népszerűségnek örvendenek a falvakban a géptársaságok, vagy amint a parasztok gyakran nevezik: gépközösségek. A tarnowi járás Lowczów nevű falujában például II dolgozó paraszt közösen vásárolt egy gabonarostával felszerelt cséplőgé­pet. Mindegyikük 1100 zlotyt fizetett és most a gépet közösen használják. Régebben kénytelenek voltak a csép­lőgéppel rendelkező kulákökihoz vagy középparasztokhoz fordulni. Az állam egyre több különféle könnyű mezőgazdasági gépet árusít a terme­lőszövetkezeteknek és különleges hi­telt is nyitott számukra, amit a gaz­dák rövid idő alatt törlesztenek. A dolgozó parasztok kizsákmányo­lás elleni védekezésének egy másik formája lóállománnyal nem rendel­kező önsegélyző csoportjainak szer­vezése. (Lengyelországban a paraszt­ság egyharmada, mintegy 1 millió vontatóerővel.) Tíz-tizenöt dolgozó paraszt közösen vásárol egy pár lo­vat és közösen használja. Ez a for­ma azonban még mindig elég ter­hes, ezért az állam lovakat tart né­mely községi gépállomáson és azo­kat kölcsöndíj fejében az igénylők rendelkezésére bocsátja, amikor pe­dig az önsegélyző csoport megerősö­dik, akkor a gazdák térítés ellené­ben saját tulajdonukba veszik a lo­vakat. Nagy fejlődési távlatokkal rendel­keznek az egy mezőgazdasági növény közös termesztésére, vagy hússertés­tenyésztésre, méhtartásra, stb. ala­kult csoportok. A parasztok például cukorrépa-termesztési kört alakítanak, egyéni versenyt szervez­nek, de ugyanakkor közös szerződést kötnek a cukorgyárral a répaszállí­tásra. E szerződés teljesítése esetén a termelek együttesen külön jutta­tásban részesülnek, készpénzben vagy természetben (például dohány­termesztésnél fát kapnak a közös szárítópajta építéséhez). Nagyon sok helyen létesítenek épí­tőanyagtermelő társaságokat és la­kásépítő szövetkezeteket. Az állam nem képes kielégíteni a falu egyre növekvő építőanyag szükségletét. Ezért a dolgozó parasztok társaságo­kat szerveznek téglaégetésre, salak- tömbgyártásra és egyébre. A szövetkezés egyszerű formái egyre jobban fejlődnek. Ez a fejlő­dés a Paraszt önsegélyző Szövetség — a parasztok tömegszervezetének irányításával folyik. Az élet egyre újabb formákat hoz létre. így pél­dául az asszonyok a Községi Beszer­zési és Értékesítési Szövetkezetek mellett háztartási edény kölcsönzőket létesítenek lakodalom, keresztelő vagy más alkalmak esetére, fürdőt építenek, közös mángorlót, villamos mosógépet vásárolnak. E szervezetek működésének jogi formái igen változatosak. Egyesek közülük alapszabállyal rendelkező szövetke­zetek és megfelelően be vannak je­gyezve a bíróságnál. Másoknak vi­szont írásbeli szabályzatuk van, de csak korlátolt jogi formájuk, közösen vesznek fel kölcsönöket, vállalnak kötelezettségeket és a tanácsnál van­nak bejegyezve, ismét mások csak szóbeli megállapodáson alapulnak és sehol sincsenek bejegyezve. A ható­ságoknak nem az a kívánságuk, hogy előre kidolgozott alapszabályokat, il­letve szabályzatokat kényszerítsenek felülről a társaságokra, mert ez gyakran elriasztja a dolgozó parasz­tokat a közös munkaformáktól. A szövetkezés különféle egyszerű formáinak tagjai nagyobb kedvez­ményben és segítségben részesülnek, mint az egyénileg gazdálkodó parasz­tok, de kevesebb kedvezményt és se­gítséget kapnak a termelőszövetkeze­teknél. A társaságok állami hitelben részesülnek, kivételes bánásmódban van részük a műtrágyaellátást ille­tően, agrotechnikai segítséget kap­nak, földjeiken a gépállomások mér­sékelt tarifával dolgoznak, adóked­vezményekben részesülnek, kisebb a közösen megművelt föld után a beadási kötelezettség. Ezek jelentős tényezők arra, hogy a gazdákat anya­gilag érdekeltté tegyék a társas ter­melésben. S munka közben megvál­tozik az emberek gondolkozásmódja: jobban látják a társas munka elő­nyeit, jelentős többletjövedelem szár­mazik a közösen végzett munkából. \ néphadsereg napja kulturális és sport rendez Tényei A néphadsereg napja alkalmából Miskolcon is ünnepséget rendeznek. A műsor a következő: Koszorúzás 10 órakor a Hősök te­rén. Ünnepi est szombaton, 29-én a néphadsereg napja tiszteletére a helyőrségi tiszti klubban. Ünnepi beszédet mond: Zombori Sándor al­ezredes. A megemlékezés után a Dé­ryné Színház művészei ünnepi kul­túrműsort adnak. Vasárnap délután 15 órakor a nép­kerti sportpályán sportrendezvények. 15—16 óra között a debreceni— miskolci helyőrségek között atlétikai versenyek. 15,30 órakor a helyőrségi járőrver­seny járőreinek célba érkezése. 16 órakor MÖHOSZ motoros ügyességi bemutató. 16,30 órakor MÖHOSZ modellező bemutató. 17 órakor városi I. osztályú bajno ki labdarúgó mérkőzés a Miskolci Honvéd—Miskolci Haladás között. A műsor alatt a MÖHOSZ műre-* pülő bemutatót tart. 17 órakor a Szabadság-téren tér­zene. 19 órakor sorkötelesek bálja a SZOT-ban (Kossuth u.). 21 órakor a MÖHOSZ helyiségei­ben tartalékos' tiszti találkozó. 21 órakor tűzijáték az avasd kilá­tónál. A néphadsereg napja rendezvé­nyeire belépődíj nincs. Felhívás a megye dolgozó parasztságához A 64—1955 MT. számú rendelet kötelező bejelentést ír elő a földhasználatban és a művelési ágban beállott változásokkal kapcsolatban. Annak érdekében, hogy az 1937. évi gazdalajstromot a tényleges állapotnak megfelelően lehessen összeállítani, s az adó, begyűjtési és biztosítási kötelezettség igazságosan legyen kivethető, felhívjuk a dolgozó parasztság figyelmét, hogy minden változást 8 napon belül, de leg­későbben november 30-ig jelentsen be a föld fekvése szerinti községi tanács vég­rehajtóbizottságánál. A tulajdonos személyében beállott vál­tozást telekkönyvi végzéssel, hiteles te­lekkönyvi kivonattal, illetve az illetékes járási mezőgazdasági osztály által jóvá­hagyott tulajdonjog átruházási szerződés­sel; haszonbérlet és részesbérlet esetén a föld fekvése szerinti községi tanács vb. által jóváhagyott haszonbérleti (részes­bérleti) szerződéssel; művelési ágváltozás esetén — szántó és rét művelési ágban nyilvántartott föld­részletnek legelővé, vagy szőlőnek bár# mely más művelési ágra történő változá­sát a járási mezőgazdasági osztály, egyéb művelési ágváltozás esetén a föld fek­vése szerinti községi tanács engedélyével kell Igazolni. Részletes felvilágosítást a községi ta* nácsok vb-al adnak. 400 Ft-os SZOT utalványokat Anna-bányaJ szénnek gyors és szervezett házhozszállítása céljá­ból átveszi a TÜZI5P V, sajőpartl, Gábor Áron u. 24, Márta-bányai és Anna-bányal telepe. A fuvaro­soknál kézbenlévő, beváltatlan SZOT utalványokat Is célszerű, as Anna-bányal szénnek házhozszál­lítása céljából, fenti telepeknek átadni. ŐSZI KIÁRUSÍTÁS EGYES CIKKEK OLCSÖ ÁRON a Miskolci Ruházati Bolt szaküzleteiben Női kabát. 790.— Ft helyett 450.— Ft Női ruhaszövet, duplaszéles 170.— Ft. helyett 85.— Ft. Férfi félcipő PVC talppal 239.— Ft. helyett 120.— Ft Bébi kabát 295.— Ft. helyett 160.— Ft és sok más olcsó áruféleség!

Next

/
Oldalképek
Tartalom