Észak-Magyarország, 1956. augusztus (12. évfolyam, 180-205. szám)
1956-08-24 / 199. szám
2 ESZAKMAGTAKOSSZAO Péntek, 1956. augusztus 81. Toitíewtel Az „x“-utcai lakók panasza Minden lakásínségben szenvedő legnagyobb öröme, ha végre lakáshoz jut. Különösen örülhetnek a miskolci Kilián-gimnáziumnál épült új bérházak lakói, akik — kis túlzással — tündérpalotába költöztek. De milyen az ember!. s s Hibát mindig talál —• különösen, ahol van. Itt pedig van. Nem olyan sok, de elég kellemetlen hibák, Nincs például szemétgyűjtő tartály. Jó lenne, ha az illetékes tisztiorvos elsétálna a szép modem bérházak közt — mondjuk délben, forró melegben, de lehet estefelé is, akkor sem sokkal enyhébb a Szag, — vagy nézzen le egyes pincékbe. Némelyik lakó ugyanis többszöri figyelmeztetés ellenére odaöntözgeti a szemetet, s ezért az egész lépcső- házban rothadó zöldségek, gyümölcsmaradékok szaga terjeng. Ha minderről meggyőződne a kerületi tisztiorvos elvtárs, közegészségügyi érdekből is bizonyára támogatná a lakók kérését, hogy minél előbb készítsenek szemétgyűjtőt. Ilyen tartály mindössze vagy két épületnél van, pedig már vagy tizenkét ház felépült. A szemétgyűjtőről a beköltözéssel egyidőben kellett volna gondoskodni, hiszen ilyenkor nyáron különösen veszélyes a rothadó szemét, amelyen á legyek tömege tenyészik. Mindehhez hozzájárul, hogy — más hely nem lévén, mert az építkezés javában folyik —? a gyermekek a szeméttel teleszórt területen játszanak. Másik probléma, hogy senki nem tudja hol lakik, csak éppen sejti. Valóságos művészet valakit megtalálni. Ház hátán ház, de se utcanév, se számtáblá. Ha történetesen éjjel mentőt kellene hívni valakihez, sok időbe telne, mire a helyszínre érne. Sokat kell bőlyongania a körzeti orvosnak is, míg megtalálja betegét, Miből állt volna a már elkészült épületekre azonnal feltenni az utcanév és számtáblákat? Ennyi lenne »x« utca »y« számú ház lakóinak panasza. Az illetékesektől gyors intézkedést kérünk. Előre megmondjuk, nem érdemes iktatni és íróasztalba süllyeszteni a panaszt, mert addig járunk utána, amíg csak nem lesz szeméttartály és számtábla! A. I, Hatalmas sárga felhát figyeltek meg a Mars felszinán Dr. Szadao Mura jama, a tokiói Természettudományi Múzeum egyik tudósa — az AP jelentése szerint —1 közölte, hogy 14(H) mérföld hosszú és 300 mérföld széles sárga felhő jelent meg a Mars felszínén. A tudós, aki a jelenséget óriási arányú homokviharnak tulajdonítja, 6 nappal ezelőtt észlelte a felhőt. (MTI) TorténeSem előtli időkből származó barlangi festmények a Szahara északi részén Párizs (MTI) Hét hónapos munkájának befejeztével Algírba érkezett hat francia sivatagi kutató. Vezetőjük, Henri Lhote közölte, hogy a Szahara északit részén;, Hogartól északkeletre, eddig fel nem tárt barlangokban nagyjelentőségű, történelem előtti időkből származó leleteket, barlangi festményeket találtak. A festmények száma nem kevesebb, mint 10.000. A világ leggazdagabb történelem előtti művészeti központja tárult fel így a tudomány számára. Körülbelül 12, különböző kor más és más stílusát tükrözik a festmények. .A. sárospataki Rákóczi-vár restaurálása Megyénk legjelentősebb, országosan is egyedülálló műemlékének, a sárospataki Rákóczi várnak közel egy esztendeje folyik a restaurálása. Kormányzatunk jelentős anyagi áldozatot hoz azért, hogy múltúnk és építőművészetünk egyik legszebb darabját megmentsük a pusztulástól, hogy lehetővé tegyük bemutatását a dolgozó tömegeknek; A restaurálás a műemléki hatóságok irányításával folyik. A munkát a Szaibolcs-Szatmár megyei Építési Vállalat végzi. Nemcsak restaurálás, hanem feltárás is folyik. A munka elég lassan halad s egyelőre csak az 1530—60-ban épült Perényi- Rzámyra terjed ki; A feltáró munkának egyik érdekes eredménye az, hogy a Perényi- szárny északkeleti végén — ami eredetileg sarokbástya volt —, a híres sub rosa szoba alatt, előkerültek az elfalazott 15—16. századi lőrések. Ezek a lőrések nemcsak azt bizonyítják, hogy a Perényi-számy külső fala várfal, hogy a Perényi-számy északkeleti vége sarokbástya volt, hanem azt is, hogy a Lórántffy-, a Bretzenheim-szárny külső falai is várfalak, a másik két épületsarok pedig sarokbástya volt; A restaurálás 17—18. századi stílus- egységben, lehetőleg úgy kívánja a sárospataki Rákóczi várat helyreállítani, hogy az minden jelentős építési mozzanatot megőrizzen; A homlokzat röneszánsz stílusú lesz, a földszinten helyreállítják az eredeti lőréseket. A röneszánsz stílus meglévő emlékei (loggia és könyvtárterem hármas ablaka) bő támpontokat adnak az írásos és ábrás emlékek mellett ahhoz, hogy a Perényi- szárny eredeti mivoltában gyönyörködtesse hamarosan a látogatókat; A restaurálás lassan folyik. A feltárási munkák mellett sok más körülmény is hátráltatja a munkát. A vállalat, bár igyekszik munkáját jól végezni, sokszor lassú, sokszor nem kap megfelelő anyagot, munkást stb. A Perényi-szárny restaurálásának befejezése után a vár többi részei kerülnek sorra. Az egész munkát háirom-négy évre lehet tervezni. Ezután kerülhet sor a külső vár egyes részeinek feltárására és restaurálására. Könnyű és hálás feladat lesz például a külső várfal meglévő részeinek kiszabadítása, a vízikapu restaurálása, a várárok betemetett részeinek kiásása. A külső várfal kiszabadítása esetén, az egykori vár teljes egészének bemutatása válik lehetővé s ekkor országosan, sőt világviszonylatban is jelentős műemléki feladatot teljesítenénk; Váraink közül a sárospataki vari leginkább abban a helyzetben, hogy aránylag kis munkával, kevés anyagi — — llllláldozattal teljes egészében feltárható és restaurálható. Szerencsés véletlen, hogy a viszonylag ép, kevés költséggel helyreállítható várhoz történelmünknek annyi eseménye, hagyománya fűződik, amennyi szinte egy másikhoz sem; Az előttünk álló nagy feladat elvégzéséhez nem elegendő az állam legmesszebbmenő támogatása, a szakemberek, munkások lelkiismeretessége — szükséges a lakosság, a látogatók támogatása is. Ez a támogatás nem konkrét munkában kell hogy megmutatkozzék (bár ebben is megmutatkozhatna!), hanem egy műemlékvédő, értékeinket megbecsülő, szerető közvélemény kialakításában. Azt várjuk a közönségtől, hogy munkánkat értékelje, hogy óvatosságával, megbecsülésével segítse; Dr. DANKÓ IMRE muzeológus ---------o-------A közgazdasági technikum ipari tagozatában, a miskolci zenegimná- ziumbam és a miskolci gép- és gyorsíró iskolában szeptember 1-én délelőtt 10 óraikor tartják meg a tanévnyitó ünnepségeket. Az első tanítási 'nap szeptember 3-án lesz; Az ipar technikai haladásáért A plovdivi népi együttes vendégszerepei megyénkben Messziről jött kedves vendégek, a hazánkban tartózkodó bolgár népi együttes tagjai látogatnak el e hét végén megyénkbe. Az együttes érkezése s vendégszereplése nemcsak jelentős eseménye lúegyénk kulturális életének, hanem új erős szál is, amely még jobban összefűzi Bulgária és Magyarország szabad népét. Miskolc és a megye dolgozói nagy érdeklődéssel várják a plovdivi körzet népi tanácsának dal- és tánc- együttesét. Érdekli őket nemcsak az együttes művészete, hanem egész tevékenysége. Néhány sorban megpróbáljuk kielégíteni ezt az érdeklődést. Az együttes a népi demokrácia szülötte. Születési helye a trákiai alföldön és a Rhodopokban van. A szovjet Pjatnyickij együttesnek 1949- ben történt plovdivi vendégszereplése rendkívül nagy hatást gyakorolt az ottani lakosságra és a művészekre. Látogatása után Ászén Diaman- diev zeneszerző, a plovdivi zeneiskola igazgatója, jelenleg az együttes vezetője népi énekeseket kezdett keresni a plovdivi körzetben és annak környékén. Először egy tíz tagból álló kis csoport alakult, melynek műsorán rhodopi és trákiai népdalok szerepeltek, melyeket a plovdivi rádió is közvetített. Ebből a kis csoportból alakult ki a mai plovdivi együttes. Diamandiev elvtárs vállalta a népdalok felkutatásának nehéz és felelősségteljes feladatát. Járt a Rhodo- pok és Trákia városaiban, falvaiban, leírta és tanulmányozta a melódiák alapjait, melyeket kellően feldől*« gozva az együttes előadott. Mindig újabb és újabb népénekesek, zenekari fuvolások, népi hegedűsök, dudások és tamburisták jelentkeztek nála. Az együttes állandóan forrná*« lódott, fejlődött. Létrejött egy harminc tagból álló tánccsoport, mely tipikus trákiai és rhodopi táncokat mutatott be, éspedig »A boldog ifjúság«, »Trákiai szvit«, »Imcselkedés«, stb. című darabokat. 1950-ben az együttesnek már 100 tagja volt, 50 énekes, 20 zenész és 30 táncos. Az együttesben az egész országban ismert népi énekesek vettek részt: a Kusievi testvérek, Mara Vaszileva* Jankó Nasztradinov, Georgi Csilingi- rov, Rajna Gerkova, Nadezsda Uzun- szka és mások. Az együttes előadásait mindenütt nagy érdeklődés kísérte. Megalakulása óta jelentős utat tett meg, melyet bizonyít az eddig bemutatott több mint 850 előadás is. Sikerének: jelentős állomása lesz magyarországi vendégszereplése is. Megyénkben két előadást tart. Augusztus 25-én, szombaton este 8 órai kezdettel az együttes a szabadtéri színpadon mutatja be Miskolc dolgozóinak a bolgár nép örökszép táncait és népdalait. Vasárnap Ózdra látogat el s ott tart előadást. A város és a megye dolgozói nevében szeretettel köszöntjük a plovdivi népi együttes tagjait s előadásukhoz sok sikert kívánunk; ÉPÜL A GYÁRKÉMÉNY ’A Központi Vezetőség 1955 november 13-i határozata az ipari termelés műszaki színvonalának emelésével és a termelés megjavításával foglalkozott. A határozat lerögzítette azokat a hatalmas sikereket, amelyeket országunk az ipar fejlesztésében elért. Ugyanakkor megállapította a határozat azt is, hogy az ipar technikai fejlődése nem tart lépést azokkal a nagy tervekkel és feladatokkal, amelyek megvalósítása népünk előtt áll. A határozat nyomán az egész országban felülvizsgálták a műszaki fejlesztési terveket és mindenütt serényen hozzáfogtak az üzemek műszaki színvonalának fejlesztéséhez. A borsodi üzemek új gyártmányokat vezettek be, új technológiai eljárásokat dolgoztak ki, hogy bizton sítsák a termelékenység növelését. Néhol azonban nem láttak olyan lelkiismeretesen munkához, amint azt az üzem előtt álló feladatok megkívánták volna. Következő riportsorozatunkban számot adunk arról, hogy Miskolc üzemei milyen mértékben hajtották végre a Központi Vezetőség szóbanforgó határozatát; Követendő példa Az említett határozatot Mekis József elvtárs előadói beszéde előzte meg, s rávilágított azokra a teendőkre, amelyeket az üzemekben leginkább elhanyagolnak; Legtöbb tennivaló a meglévő kapacitás növelése; a termékek ésszerűbb, olcsóbb gyártása. Mekis elvtárs ezt így fogalmazta meg: „Meglévő gépparkunk teljesítőképessége kisebb- nagyobb módosításokkal, több készülék és szerszám alkalmazásával, a kérdéses gépen alkalmazható korszerű technikai eljárások elterjesztésével nagymértékben bővíthető.” El látogat tünk a Borsod vidéki Gépgyárba, hogy megismerjük azokat a javaslatokat, amelyeket az üzem dolgozói e cél elérésére termelési értekezleteken, gyűléseken és taggyűléseken mondottak el; Érdeklődtünk az üránt is, hogy milyen hiértékben használták fel ezeket a la vasiatokat? Örömmel állapítottuk kiég, hogy a Borsodvidéki Gépgyárban a technikai színvonal emelésének legegyszerűbb módszereit is eredményesen alkalmazzák; Ebben az üzemben is bebizonyosodott, hogy alikotóak és igen értékesek a dolgozók javaslatai; Nézzünk meg ezekből egyet-kettőt. Tóth II. Károly elvtárs még aZ1 év elején fúrógép és köszörűgép beállítását javasolta a Il-es számú csarnokba. Eddig ugyanis a gyors megmunkálásra váró anyagnak hosszú utat kellett megtenni, amíg fúrógép, vagy köszörűgép alá került. A munkaügyi osztály sürgősen intézkedett, a csarnokba beállítottak egy fúrógépet és egy köszörűt. Viskevits Elemér elvtárs még az év elején traktort kért az anyag- mozgatáshoz, mert a vasszerkezeti üzemrészben kézzel kellett cipelni a súlyos vasszenkezeteket. A traktort megkapták, s a munka azóta jelentősen megkönnyebbült és meggyorsult; Az öntödéiben egyidőben igen sok volt a selejt. Ez a homok nedvességével, de még inkább az öntés rossz technológiájával függött össze. Lukács elvtárs, öntödei dolgozó salakfogó felszerelését javasolta, amely megakadályozza, hogy salak jusson az öntőformába. Benes elvtárs, öntő száraz homok szállítását sürgette, amely biztonságosabbá teszi az öntést. Ducsiai Ferenc, a vasszerkezeti üzem dolgozója másfél hónappal ezelőtt lemezvágó ollót kért, hogy a darabolást meg lehessen gyorsítani. Alig néhány napra rá beállították a lemezvágógépet; Nemcsak modern gépekkel — ésszerűsítésekkel A felsorolt néhány példa azt bizonyítja, hogy mérhetetlenül nagy jelentősége van a dolgozók műszaki, technológiai javaslatainak. Ismét elmondjuk — habár a gondolat lassan szinte szólammá válik,—hogy a beruházás nélküli, vagy kisebb beruházást igénylő gépek és alkatrészek ésszerűsítése elsősorban azoktól várható, akik naponkint serénykednek a gépeken. Mi azt valljuk, hogy egy ország ipart színvonalát mindig az új technika alkalmazása mutatja, de ugyanakkor nem tagadjuk, sőt hangsúlyozzuk, hogy a technikai színvonal mércéje nemcsak a modem gépek lehetnek, hanem az ésszerűsítő, újító tevékenység is a meglévő gépeken; Cikksorozatunkban elsőnek azért említettük a Borsodvidéki Gépgyár kitűnő példáját, mert sok üzemben ezt a legegyszerűbben alkalmazható módszert lebecsülik. Pedig érdemes követni a példát. A Borsodvidéki Gépgyár termelési kapacitását nem a nagy beruházások növelik, hanem azok az igen gyors, helyes intézkedések, amelyekkel megvalósítják a dolgozók felmérhetetlenül hasznos javaslatait; (Folytatjuk.) Az ipari technológiai kemencék és gyárkémények építésénél nagy: téglatömböket használnak. A gondos számítások és a kidolgozott technon lógta lehetővé tette,, hogy a zlatousztyi kohászati üzemben egycellás he« vitőkemencét építsenek. Hasonló kemence épült Cseljabinszkban is. A cseljabinszki kohászati gyárban most nagy téglatömbökböl épül az első 45 méteres gyárkémény. A képen: épül a gyárkémény* Még néhány nap és a naptár szeptembert mutat. Hatesztendős Zsuzsika leányom és sok-sok kispajtása búcsúzik az óvodától, a napközi otthontól. Már csak alig egy-kétszer kell aludni és a kis óvodai uzsonnatáska helyett felkerül hátukra a »szabványos« iskolai táska és megkezdődik a játékokon, versikéken, táncokon kívül a »komolyabb« tudományok tanulása is. Négy év után a parányi emberkék megválnak a napközi otthontól, ahol eddigi életük jelentős részét eltöltöt- ték, megválnak második otthonuktól s azoktól, akik második szülőkként a tudás elemeit plántálták beléjük: az óvónéniktől. Négy esztendő! Mennyi kedves óra, mennyi kedves játszó- társi vidám kirándulás, verstanulás, tánc. játék emlékétől terhes. Milyen sokat tanultak az óvódában a néhány esztendő alatt! Hogyan lanata, amikor az óvó* nénik átadták a gyér« mekeknek az »úticso« magokat^ A kedves szavakra könnyeivel küszködve válaszolt az egyik kis búcsúzói megígérve kispajtásai nevében is, hogy soha-» sem felejtik el a napi közi otthont, &— Kevés szem maradt szárazon ezen az ünnepségem Valami mégis hiány-* zott. Végignéztük az élvezetes műsort, meg-* tapsoltuk a kis szereid löket, dicsértük Évn' óvónénit, aki a műsort betanította, de mi szül lök nem köszöntük meg eléggé a négyeszi tendős szerető gondos■* kodást, a tanítást az óvónéniknek. — Ezt szeretném most Ibolya óvónéninek, a napközi otthon vezetőjének és munkatársainak, da minden kedves óvóné* ninek a magam és -=# minden bizonnyal — ff többi szülő nevében tolmácsolni. BENEDEK MIKLÓS váltak a még beszélni is alig tudó apróságok az óvónénik, dadusok és nem utolsó sorban a konyhai dolgozók szerető gondoskodása folytán »vén óvódás«- okká, iskolásgyermekekké?! Mennyi lelkes munkába, fáradtságba került! Búcsúznak az óvódások. A MÁV napközi otthonának iskolába- lépő »vén óvódásai« a napokban tartották hivatalos búcsújukat, vagy ahogy a felnőtt diákok mintájára mondták: ballagásukat* Énekszámok, táncszámok, kis színpadi mesejelenetekből álló kétórás műsor tanúskodott arról, hogy a gyermekek mi mindent tanultak az elmúlt esztendőkben. De tanúságtétel volt arról is, hogy az óvónénik lelkes munkája nem volt hiábavaló, a tudomány elvetett magvacskái termékeny talajba hulltak és megfogantak. Megható jelenet volt a hivatalos búcsú pil(Ballag. maK a utmt áixadás
