Észak-Magyarország, 1956. augusztus (12. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-24 / 199. szám

1956. aiigtíssfus 24. BSZAKTW AnTAWOllSZÄG S ZÓVÁT 1ÍS1ÜIC így nem lehet DISZ-munkát végezni Fazekas József DISZ-titkár a DISZ gyűléseket megelőző napokban ugyancsak, nyugtalanul tekintgetett ki az ablakon. Két írógép javítása közben azon elmélkedett, mit írjon a meghívólevelekbe, hogyan fogal­mazza meg azokat, hogy a fiatalok biztosan eljöjjenek a taggyűlésre. Mert nem olyan egyszerű DISZ- titkárnak lenni a miskolci Fém- és Faipari Vállalatnál, ahol a DISZ- szervezetihez tartozó 45 fiatal 29 részlegnél dolgozik. 29 részleg, 29 különböző utcában, szerte a város­ban elég messze egymástól! Hetek múlnak el, míg a DISZ-titkár szót váltihat a fiatalokkal. Azelőtt gyak­rabban kijárt hozzájuk. Hol az egyik, hol a másik üzembe top­pant be, meghallgatta a panaszokat, beszélt a művezetőkkel. A fiatalok érezték, hogy a DISZ törődik velük, szívesen jártak tag­gyűlésekre is. De hol vannak már ezek a szép idők? Vége az arany­életnek. Két hónappal ezelőtt igaz­gatói utasítás vetett véget neki; a DISZ-titkár tudomására ' hozták, hogy a DISZ munka társadalmi munika, s csak a munkaidő lejárta után mehet ki a részlegekhez. Amennyiben a rendelkezést megsze­gi, fegyelmi úton felelősségre von­ják! Az utasítás — akármilyen nehéz­ségeket okozott — nem érintette volna olyan rosszul, ha nem három nappal egy DISZ taggyűlés után kapja kézhez. De azon az emléke­zetes taggyűlésen a fiatalokból dőlt a panasz. Sérelmezték, hogy nem kapják meg a kiváló dolgozó jel­vényt, az írógépjavító üzemben az öregek nem segítik a fiatalokat. Szót emeltek egyes művezetők goromba­sága miatt, valamint azért, mert az egyik DISZ fiatal a benzinmosóban lehetetlen körülmények között dol­gozik, hiába kérték, hogy szerelje­nek fel neki ventillátort. Ezenkívül az ifi brigádok nem kapnak mun­kalapot sem. Fazekas elvtárs felkereste a mű­vezetőket és kérte őket, hogy orvo­solják a fiatalok jogos sérelmeit, adjanak választ kérdéseikre. Ezt kö­vetően kapta kézhez a figyelmezte­tést, vagy utasítást, amelynek lát­tán egyesek kárörvendve azt mond­ták; „Kár volt bírálni, úgy kell a DISZ-titkámak!“ Azóta Fazekas elvtárs szorgalma­san írja a körleveleket. De bármi­lyen szívhez szólóan írja, a fiatalok nem jönnek a gyűlésre. A 29 meg­hívó akár el se ment volna, figye­lembe sem veszik. Az utóbbi két taggyűlésen 10 fiatal sem vett részt. Igaz, hogy Fazekas elvtárs elme­het hozzájuk munkaidő alatt is, fel­keresheti őket, de csak az igazgató előzetes engedélyével. Ha teihát a közelben lévő Szemere utcái gumü- javító részleghez .akar átmenni — ami kerékpárral oda-vissza csak tíz perc —, akkor előbb be kell menni az irodába az igazgatóhoz. Ha sze­rencséje van és csak negyedórát kell várnia, utána legépelheti és alá­íratja az engedélyt, röpke félóra múlva már indulhat is. Hogy ezalatt az idő alatt kétszer is megjárhatta volna az utat? Ugyan kérem! Helyes megkövetelni a fegyelmet, őrködni azon, hogy a munkára szánt időt valóban munkával töltsék el a dolgozók. De mennyi volt az az idő, amely egy hónapban a DISZ munka miatt kiesett a termelésből? Úgy­szólván semmi, néhány óra! Faze­kas elvtárs ezt is pótolta, de a ki­esett órák sem veszték volna el bőven kamatoznak az eleven Dl sz­éleiben. Most munkaidő után a fia­talok elmennek, sietnek haza, egyi­kük sem várta meg, amíg a DISZ titkár felkerekedik és fél ötre kiér hozzájuk; Igaz. hogy a meghívók, körlevelek értesítések irkálása aránylag ké­nyelmes megoldást jelent, de sajnos, ez a módszer nem elég eredményes. A fiatalokkal el kell beszélgetni a taggyűlések előtt, mert körlevelek­kel nem lehet helyettesíteni a poli­tikai nevelő munkát. Jó lenne, ha elgondolkoznának ezen a Fa- és Fémipari Vállalat vezetői; K. R E»y patronáló iisem, amely nem patronál A munkás-paraszt szövetség egyik szép megnyilvánulása, hogy minden üzem dolgozói elvállalják egy-egy termelőszövetkezet patro- nálását. Termelőszövetkezeteink e rmozgalom keretében sok segítséget (kaptak az üzemek munkásaitól. Erre vonatkozóan számos szép pél­dát sorolhatunk fel. A Szerencsi Cukorgyár például állandóan segí­ti a helyi Lenin Tsz-t. Nincs a nagyüzemi gazdaságnak olyan ké­rése, amit a patronálok ne igye­keznének teljesíteni. A miskolci földműve sszöve tkezeti áruszállítási vállalat is olyan segítséget nyújt az ónodi Rákóczi Tsz-nek, hogy a tsz tagsága mindig hálával gondol az őket pártfogásba vevő munká­sokra. Az idei behordásnál például 15 gépkocsival és 50—60 főnyi munkaerővel segítették a tsz-t. Sajnos nem mindenütt áll ilyen jól a patronázs mozgalom. A sajó- szentpéteri Kossuth Tsz még vaj-* mi kevés segítséget kapott patron náló üzemétől, a Sajószentpéteri Üveggyártól. Amikor az elmúlt évben új elnök került a tsz élére, felkereste a patronáló üzem igaz­gatóját, Papp elvtársat. Bizalom­mal fordult hozzá a tsz problémái- val, kéréseivel, s azt gondoltai hogy szavai meghallgatásra talál­nak. De mi történt? Amikor pl. a tsz darálójánál a Sajó elvitte a gyaloghidat, hiába kértek segítsé­get az üveggyártól. Egy idegen építőipari vállalat, amely ott dol­gozott a gyár területén — megszé­gyenítve a patronálókat — minden kérés nélkül gyorsan segített a bajbajutottakon. De más esetben is előfordult, hogy a Kossuth tsz kérése süket fülekre talált a gyárban. Az üveg­gyár udvarán igen sok salak van felhalmozódva. Sokan hordják csak úgy kocsiszámra ezt a sala-* kot, de a termelőszövetkezet az egyenes utat választotta. Engedélyt kértek az. igazgatótól arra, hogy néhány kocsi salakot elszállíthas­sanak, s azzal rendbehozzák a tsz felázott, gödrös udvarát. Papp elv­társ válasza ismét csak az volt „Nem lehet“. A termelőszövetke­zetben bizony zokon vették ezt az elutasítást. A Kossuth Tsz tagjai azonban bíznak abban, hogy a jövőben szá­míthatnák patronálóikra, akik ön­ként vállalták a tsz-nek nyújtandó segítségadást. Bíznak abban, hogy Papp elvtárs, az üveggyár igazga­tója a jövőben nem utasítja el teljesíthető kéréseiket. Bizony így is lenne ez helyes. Mennyivel job­ban esne az üveggyár munkásai­nak és igazgatójának, ha a Kossuth Tsz tagsága azzal dicsekedne, mennyi mindent kapott patroná- lóitól, s hálából bizonyára azt is hozzátennék: mennyivel több élel­miszert küldenek a közös gazda­ság dolgozói a munkások asztalára. HORÁNSZK1 GYULA Az ózdi járási pártbizottság kibővített ülésének levele az ózdi szénmedence dolgozóihoz A MDP Központi Vezetőségé­nek július 18—21-i ülése és annak határozata történelmi jelentőségű fordulatot jelent hazánkban a szo­cialista építés frontján. Ezen az ülésen a Központi Vezetőség bát­ran feltárta a párt és államvezetés eddigi hibáit és határozott intézke­déseket hozott, hogy az SZKP XX. kongresszusának szellemében ha­zánkban is utat törhessen magá­nak a szocializmus építésének új módszere. A júliusi párthatározat és a fo­lyamatban lévő intézkedések vég­rehajtása biztosíték a személyi kul­tusz és káros hatásainak felszá­molására, a szocialista törvényes­ség helyreállítására, a párt- és ál­lamvezetés demokratizmusának elmélyítésére, az életszínvonal fo­kozatos emelésére. Az ózdi járási pártbizottság kibő­vített ülésen vitatta meg a Köz­ponti Vezetőség júliusi határozat tát, s azokat a feladatokat, melyek a határozat végrehajtásában az ózdi járás valamennyi becsületes dolgozójára várnak. Különös je­lentőséget tulajdonított a pártbi­zottság a szénbányászat előtt álló feladatoknak, hiszen a már jól is­mert okok miatt a párt, a kormány, s dolgozó népünk a második félév­ben 300.000 tonna szenet kér terven felül a magyar bányászoktól. Ózdi bányászok! Éves népgazda­sági tervünk sikere, valamint az ország téli tüzelőellátásának zavar­talan biztosítása Tőletek is foko­zottabb erőfeszítéseket vár, az év végéig 11.000 tonna terven felüli szén kitermelését kívánja. Nem kis feladat ez, de megoldható! Bizo­nyítják ezt első félévi munkátok eredményei: a több mint 20.000 tonna terven felül termelt szén és a szénbányászati tröszt által ein nyert diadalmi jelvény, a Miniszn tér tanács és a SZOT vörös vándor-* zászlója. Ez a gyönyörű zászló jó munkátok méltó elismerése, ami eredményeitek további fokozására* a meglévő hibák felszámolására kötelez benneteket. A szocialista munkaverseny ke* rétében tett vállalások teljesítésé** vei, fegyelmezett, pontos munka-* val mutassátok meg, hogy az or-* szag, dolgozó népünk a második; félévben is bizton számíthat Rátok* Párt-, szakszervezeti és műszaki vezetők! A vezetés színvonalának állandó javításával, a műszaki feltételek! rendszeres biztosításával, a dolgo-* zók egészségvédelmi, szociális és kulturális igényeinek fokozott ki-« elégítésével segítsétek derék bá-* nyászainkat a rájuk háruló nehéz feladatok teljesítésében! Sem a ju-* Husi, sem az augusztusi erednie** nyék nem tehetnek benneteket el-* bizakodottá — sót arra intenek, hogy a hátralévő négy és félhónap alatt az eddiginél is lelkiismerete-* sebb munkát kell végeznetek! A járási pártbizottság! bízik ab­ban, hogy az ózdi szénmedence minden becsületes bányásza, min-* den vezetője magáévá teszi e felhív vást és tettekkel mutatja meg, hogy az első félévi eredményeik most sem halványulnak el. Előre elvtársak a II. félév sifce-* réért, a 11.000 tonna terven felüli szén felszínre hozataláért! Az ózdi járási pártbizottság kibővített ülésének résztvevői* A Hazafias Népfrontbizottságokhoz Közeledik az iskolaév kezdete. Ezzel kapcsolódban népfront-bizott­ságainknak több tennivalójuk lesz, mint az előző esztendőkben. A népfront-bizottságok notanácsa a szülői munkaközösségekkel, vala^ mint az iskolát patronáló üzemek­kel együtt több helyen már épí- tik-szépvtík gyermekeink második otthonát, az iskolát. A tanévnyitó mindig szép emlék a tanulóifjúság életében. Különösen izgalmas ese­mény ez az elsősök számára A népfront-bizottságok az elsősöket és szüleiket külön levelezőlapon üdvözUk majd. Kérjük népfront-bizot tságamkat, hogy már most foglalkozzanak ffl tanévnyitó ünnepségek szervezésé-* vei. A Hazafias Népfront Megyei BU zottsága ezügyben augusztus 26-án, vasárnap az Eszakma^gyar ország­ban felhívással fordul a népfront-* bizottságokhoz, hogy segítséget adjon munkájukhoz. A HAZAFIAS NÉPFRONT MEGYEI BIZOTTSÁGA* Egyszerűbben—közvetlenebbül Tanácsszerveink figyelmébe szükség, amelyet a járási tanácsnak kell továb­bítani. De talán ezen is lehetne változtatni, hi­szen amit el kell vetni, azt ki-ki úgy is elveti, sokszoros jelentés nélküli Az elmúlt tíz esztendő alatt soha nem emlegettük olyan hangsúllyal az egyszerű és közi>etlen ügyintézés szükségességét, mint ma, a Központi Vezetőség határozata után. Párt- és tanácsszerveink munkájában soha nem érvénye­sült még úgy a legteljesebb demokratizmus, s az elkövetett hibák felszámolására, a sérelmek orvoslására irányuló szándék, mint napjainkban *— elsősorban falun, a dolgozó parasztság köré­ben. Ezer és ezer példát lehetne felsorolni erre bizonyságként. Igen sok dolgozó paraszt elége­dettséget, megnyugvást, bizakodást kifejező sza­vait lehetne papírra vetni. Főleg azokban a köz­ségekben, amelyekben máris a legteljesebb mértékben megkezdték a párt- és kormányhatá­rozatok végrehajtását. Az olyan falvakban, ahol beszédes példák bizonyítják, hogy a törvényes­ség megszilárdítása mellett párt- és tanácsszer­vek, kommunisták egyszerűbben, bürokratizmus nélkül dolgoznak; közvetlenebbek, türelmeseb­bek az emberekkel szemben, megmagyarázzák a határozatokat, s azok megvalósulásának jelen­tőségét. — De arra is akad példa, hogy egy- egy községben a határozatok még nem váltak teljesen gyakorlattá. íme néhány példa arra, hogy több helyen bőven van még tennivaló. .* Nemregiben — a cséplés idejének kellős közepén — Mezőkövesden jártunk. A tanácshá­zán, a begyűjtési hivatalban egymás kezébe ad­ták a kilincset a dolgozó parasztok. .Jelentették, hogy elcsépeltek és teljesítették a beadást. Hát­ralékos, adós nemigen akadt, panaszos szó már inkább. A leggyakrabb panasz az volt, hogy so­kat kell járni a tanácsházára. Az egyik dolgozó parasztasszony mutatta is a néhány éve még jóval gyakoribb idézést: a mezőgazdasági osz­tályra szólt. Odamentünk mi is és mit láttunk? A legnagyobb munkaidőben, a szép nyári dél- előttön, amikor ezernyi munka van a határ­ban, az előszoba férfiatokat, asszonyokkal volt tele! Szinte mindenkinél idézési cédula. A vá­rakozók elmondták, hogy mostanában bizony gyakori az idézgetés. Egyikük-másikuk két nap­pal előbb is járt már ott — kólorádóbogár ke­resés“ ügyében. Most a vetésterv miatt hivat­ták őket. „Hát nem bosszantó ez? Ha már hi­vatnak, intézzék el velünk egyszerre a dolgokat** mondotta az egyik várakozó. A többiek per­sze helyeseltek és habár nem a legjobb kedvük­ben voltak, mosolyogtak, hogy milyen együgyü- ség is, amit a mezőgazdasági osztályon csinál­nak. S amikor alaposabban megismertük a hely­zetet, kiderült, hogy a dolgozó parasztoknak volt igazuk. Azokban a napokban két ügyben hivatták a dolgozó parasztokat. Egyszer a vetésterv, má­sodszor a kólorádóbogár irtás megbeszélése vé­gett. Hadd idézzünk a felszólítás szövegéből, amelyet idős Janó István (Széchenyi út 51.) ka­pott: burgonyabogár keresés ügyében felhí­vom, hogy 1956 augusztus 2. napján 8 órákor hi­vatali helyiségemben Mezőkövesden, Szegfű ut 2, sz. 12. ajtó jelenjen meg. Figyelmeztetés ! Aki az idézésnek nem tesz eleget, vagy meghallgatás előtt az eljárás helyéről engedély nélkül eltávozik és távolmara­dását, illetőleg eltávozását megfelelően nem iga­zolja, első esetben száz frt-ig terjedő pénzbírsággal, második esetben háromszáz frt-ig terjedő pénzbírsággal sújtható és elővezetése elrendel­hető“. Keltezés, aláírás: Hudák sk. Ilyen felszólítással néhány nap leforgása alatt, a legnagyobb dologidőben kétszer hívták a tanácsházára a gazdálkodókat. Pedig az is kérdés, hogy egyáltalán kellett-e hivatni őket? Mert, ahogy az idézéssel kétszer felkeresik a dolgozó parasztot és aláíratják vele a vétivet, hogy az idézést tudomásulvette, ugyanúgy mind­járt helyben el is intézhetnék az ügyet. Hiszen csak azt kell közölni, hogy a kenyérgabonave­tési terv a terület 40 százaléka. A kólorádóbogár ügyében pedig minek menjen a gazda a tanács­házához? Ha megy, a földre megy bogarat szedni. (Kiderült különben, hogy a legtöbb he­lyen mér nem is volt kólorádóbogár.) Furcsa dolog a FIGYELMEZTETÉS is, a fe­nyegetés a pénzbüntetéssel. Vajon szükség van erre? Nincs! Sok tanácsnál érdeklődtünk, s ki­derült, hogy a legtöbb helyen már nem is kül­denek ilyen figyelmeztetést és még soha senkit nem büntettek meg. Hiszen akit hivatnak, ól is megy, ha pedig nem, akkor újrahívják. A vetéstervet illetően is beszélgettünk a ta­nács dolgozóival és az agronómussal. Vélemé­nyük szerint, csak azért kell behivatni ezügyben mindenkit, mert három példányos aláírásra van Háromnapos ankétot tartottak a magyar barlangkutatók Jósvafőn A M. Hidrológiai Társaság retnde- 1 tudományos és természetjáró szer-* zésében augusztus 18—20-án három- I veket képviselő barlangkutatók- az napos ankétom számoltak be a hazai I elmúlt évben elért eredményekről* A. tudományos vonatkozásban első­sorban a karsztlhidrológiai, az ősré­gészeti, őslénytani és biológiai ered­mények, gyakorlati, a népgazdasá­got közvetlenül érintő vonatkozás­ban pedig a vízellátás terén elért eredmények voltak kimagaslóak. Az ankétom a csehszlovák kul­tuszminisztérium barlangügyi taná­csának elnöke is megjelent, aki csehszlovák részről az együttműkö­dés további fokozásának szükséges­ségét hangsúlyozta és magyar kuta­tókat is meghívott egy fontosabb csehszlovák barlangtani feladat meg­oldására. ) Az ankét egyik lényeges határo­zati javaslata az aggtelekkömyéki magyar és csehszlovák terület köl­csönös látogatási lehetőségének to­vábbi megkönnyítése volt, amihéa csehszlovák részről is megtörténtek! a kezdeményező lépések; Az ankét résztvevői az előadások után a felfedezők vezetésével meg­tekintették a legújabban feltárt Béke-, Szabadság-, Vass Imre- és Kossu th-barlangokat; A mezőkövesdi tanácsházán még egy ér­dekes jelenség ragadja meg az ember figyelmét. Minden ajtón — még az altisztek szóbájának ajtaján is — szépen odakanyarított, piros tin­tával aláhúzott feliratok virítanak: „Felek fogadása minden nap reggel 8 órától 12.30 óráig. Délután félfogadás nincs. Csütörtökön fél­fogadás egész nap..Mi szükség van ezekre a feliratokra? A tanácsokon, ahol a nép kiválasz­totta legjobbak dolgoznak, miért ne volna fél­fogadás, beszélgetés ügyes-bajos dolgokban egész nap? Hiszen a tapasztalat azt bizonyítja, hogy a mi tanácsaink dolgozói, vb. elnökök és titká­rok a nap bármely órájában felvilágosítják, se­gítik a falu dolgozó parasztjait. És ez rendjén is van. Minek hát akkor ez az ellenszenves, rossz érzést keltő felírás? (Egyet le is vettünk az aj­tóról — az vessen ránk követ érte, aki nem ad nekünk igazat). * A Mezőkövesden tapasztaltakról be­szélgettünk a mezőkeresztesi tanács vb. elnöké­vel. Furcsállotta a mezőkövesdi idézgetés eket. Náluk nincs figyelmeztetés 100 és 300 forintos büntetésekre — és még jónéhány községben sincs —, az eredmények mégis jók. Hiszen sok jó módszer van a felvilágosító munkára, a meg­győzésre. Ellenben a kólorádóbogár-kereséssel kapcsolatban Lőwi elvtárs elmondott egyet s mást. Nem a bogár kereséséről, hanem az azt szorgalmazó rendelkezésekről. A felsőbb tanácsszervek jelentést kértek, tudni akarták, hogy melyik községben hány dol­gozó paraszt szedi a kókrrádóbogarat? (Ami, ha van kólorádóbogár, igen fontos.) De a kérdés a legnagyobb dologidőben érkezett. Mit tett a ta­nács? Bemondott egy számot, s megnyugodott a járás is, a község is. A járás mert „konkrétu­mot“ kapott, a tanács, mert nem voU kártevő bogár. Lőwi elvtárs és más elvtársak is elmondtak egynéhány olyan helytelen rendelkezést, ame­lyek igen-igen megnehezítették a tanácsszervek, a falu kommunistáinak munkáját. Ezek a hi­bák többé nem ismétlődhetnek meg. Szükséges, hogy minden tanácsszerv munkájából eltűnjön a bürokrácia legutolsó csirája is. Papírok helyett az emberek, a való élet problémáit ismerjék és intézzék tanácsaink. BARCSA SÁNDOP NAGYVILÁG cfmen világirodalmi folyóirat jelenik meg ez év októberétől a Magyar írók Szövetségé­nek gondozásában. A kéthavonként 240 oldal terjedelemben megjelenő folyóirat keresztmetszetben mu­tatja be az élő világirodalom legfontosabb jelenségeit és képviselőit. Az első számok* ban olyan Íróktól közöl új müveket. mint Faulkner, Hemingway. Dylan Thomas. Ro­ger Martin du Gard. Raymond Oueneau, Mo­hammed Dib. Bertold Brecht, Hermann Hesse. Moravia, Pavese, Alberti, Ehrenburg, Fegyin. Solohov, Krleza, Adam Wasyk éa mások. Gazdag krónika-rovat tájékoztatja az ol­vasókat a világ Irodalmi életének kiemelke­dő eseményeiről. Érdekes irodalmi levelek ismertetik a távoli országok szellemi éle­tének fejleményeit. A kritika] rovatban kivá­ló magyar írók ismertetik és bírálják aa újonnan megjelent jelentős műveket. A fo­lyóirat külön hivatásának tekinti, hogy fiat»! fordítók munkáinak közlésével hozzájáruljon a nagymultú magyar fordítás-irodalom fel« lendítéséhez. A gazdag és változatos tartalmú foíyóíra« tot nagy érdeklődés előzi meg. A NAGYVILÁG előfizetési díja féléven­ként 30 forint, egy évre 60 forint. Előfizet« hető Budapesten a Posta Központi Hiriap Irodánál. Budapest. V.. József Nádor tér L, vidéken minden postahivatalát. Csekkszám­laszám: 61.238.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom