Észak-Magyarország, 1956. augusztus (12. évfolyam, 180-205. szám)
1956-08-02 / 181. szám
2 £S ZAKMAGY ARORSZAO Csütörtök, 1956. augusztus 2« Az országgyűlés szerdai ülése Az országgyűlés szerdán délelőtt folytatta ülésezését, lai Béla, Bata István, Gáspár Sándor, Piros László, RóAz ülésen megjelent a párt és a kormány vezetői ™A. Sándor- E°ri v*0 BéU s 0 Minisztertanács • .. . tagjai. • közül Apró Antal, Gerő Ernő, Hegedűs András, Hidas A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a buda- István, Kiss Károly, Kovács. István, Mekis József, Sza- pesti diplomáciai testület több tagja. A béke megóvásáért, a nemzetközi feszültség enyhítéséért Az ülést néhány perccel tíz óra titán Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy a Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnöksége a magyar országgyűlésnek megküldte a Legfelső Tanács felhívását, amelyet a leszerelés ügyében a világ valamennyi országának parlamentjéhez intézett. A világ parlamentjeinek és kormányainak, amelyek népükkel szemben felelősek államuk sorsáért, szent kötelességük, hogy hathatós lépéseket tegyenek a fegyverkezési hajsza megszüntetésére, annak bevárása nélkül, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete valamennyi érdekelt állam szempontjából elfogadható megoldást talál majd, — hangzik a felhívásban. — Erre kedvező hatással van a nemzetközi feszültségnek az utóbbi időben tapasztalható enyhülése, valamint az országok között a baráti kapcsolatok és a jóviszony további fejlődése, a békés egymás mellet? élés elvei alapján. Az általános leszerelési program valóraváltásának feltételeit létrehozó rendkívül fontos intézkedés az, hogy minden állam külön-küiön csökkentse fegyverzetét. Ebben az alapvető szerep betöltésére a a nagyhatalmak hivatottak, hiszen ezek tartoznak a fő felelősséggel a világbéke fenntartásáért és megőrzéséért. A legnagyobb fegyveres erőkkel rendelkező nagyhatalmaknak kell példát mutatniok a fegyveres erők és a fegyverzet csökkentésében. A Szovjetunió, amely következetesen folytatja a népek békéjét és biztonságát célzó politikáját, már hozzáfogott fegyveres erejének, fegyverzetének és katonai kiadásainak csökkentéséhez. A Legfelső Tanács helyesli a szovjet kormánynak a fegyveres erők és a fegyverzet csökkentését célzó határozatát és a jóakaratú lépést rendkívül fontos kezdetnek tekinti, amely megkönnyíti a leszerelési kérdés gyakorlati megoldását. A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének Legfelső Tanácsa azzal a felhívással fordul a világ parlamentjeihez, hogy vizsgálják meg és támogassák a Szovjetunió ezen kezdeményezését és a maguk részéről tegyenek hathatós lépéseket a fegyverkezési hajsza megszüntetésére s méltóképpen járuljanak hozzá a népek békédének megszilárdításához. A felhívással kapcsolatban Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke a következő határozati javaslatot terjesztette az országgyűlés elé. »A Magyar Népköztársaság or szággyűlése őszinte örömmel, lelke sen támogatja a Szovjetunió Leg felső Tanácsának a leszerelés ügyében a, világ valamennyi országának parlamentjeihez intézett felhívását, amely újabb nagyjelentőségű lépés a fegyverkezési hajsza megszüntetésére, a béke megóvása, az országok közötti baráti kapcsolatok további fejlődése és a nemzetközi feszültség enyhítése érdekében. A Magyar Népköztársaság ország gyűlése egész dolgozó népünk egy séges, szilárd békeakaratának is ki fejezést ad, amikor magáévá teszi és melegen üdvözli a Szovjetunió Legfelső Tanácsának felhívását. Felhívja a kormányt, hogy tegyen meg minden szükséges intézkedést az országok közötti békés együttműködés fejlesztésére, a béke megóvásáért, a nemzetközi feszültség csökkentésére.« Az országgyűlés teljes mértékben egyet ért a Szovjetunió Legfelső Tanácsának felhívásával, s a beterjesztett határozati javaslatot egyhangú lelkesedéssel elfogadja. (Nagy taps, a képviselők felállnak.) Valamennyien el vagyunk szánva, hogy a jó forint a jövőben még jobb forint legyen Ezután Gerő Ernő, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára kért szót. — Tisztelt Országgyűlés! Ma van tíz esztendeje annak, hogy a Magyar Kommunista Párt kezdeményezésére országunkban megteremtettük a jó forintot, amely kivezető utat jelentett a hallatlan méretű inflációból, a dolgozó tömegek nagy nyomorából, amelybe a háború és az uralkodó osztályok döntötték népünket. (Lelkes, hagy taps.) — Óriási jelentőségű esemény volt ez, nemcsak országunkban, hanem nemzetközi méretekben is. Emlékezzünk vissza, mi volt a helyzet közvetlenül a háború után hazánkban. A volt uralkodó osztályok arra törekedtek, högy minden eszközzel rontsák a dolgozó nép és az ország helyzetét; pártunk pedig azért harcolt, hogy megszilárdítva a termelést, újjászervezve az üzemeket, a vállalatokat, a közlekedést, megteremtse a jó forintot, s ennek alapján biztosítsa, hogy elkezdődjék országunkban a dolgozó nép sorsának felemelkedése. — Sokan nem hittek ebben, nem hittek a párt programjában s azt mondották, hogy a forintot, a jó pénzt megteremteni országunkban csak akkor lehet, ha bizonyos nyugati hatalmaknak elzálogosítjuk nagy nemzeti javainkat, az államvasútat, a postát, nagyüzemeinket és így tovább. Pártunk azonban akkor azt mondotta: Nem!, a Szovjetunió segítségével van elegendő erőnk ahhoz, hogy pártunk kezdeményezésével munkásosztályunkra, dolgozó parasztságunkra, értelmiségünkre, egész népünkre támaszkodva szilárd valutát teremtsünk országunkban! —Talán először fordult elő a történelemben, hogy egy párt hosszúhosszú hónapokkal előre meghirdette, mikorra lesz stabil pénz az országban. Máskor ezt mindig nagy titokban tartották, azért, mert féltek attól, ha nyilvánosságra hozzák, ez lehetetlenné teszi, meghiúsítja a stabilizálást. A mi pártunk azért hirdette meg nyilvánosan, mert tudta azt, hogy azokat a hátrányokat, amelyek azzai járnak, hogy jó előre nyilvánosságra hozzuk a pénz stabilizálását, messzemenően túlszárnyalja az a segítség, amelyet munkásosztályunktól, népünktől kapunk a stabilizáció megvalósításához. És pártunk számítása bevált. Pártunk szilárd talajra épített, amikor a nép bizalmára épített! (Lelkes taps.) — Emlékeznek rá, képviselő elvtársak, hogy mi volt országunkban akkor, amikor tíz évvel ezelőtt, augusztus 1-én megjelent a forint. Szinte egy csapásra változott meg a helyzet az országban, s akkor az egész világon mindenütt a magyar forint csodájáról beszéltek. Csoda volt ez? Hát bizonyos értelemben csoda, a nép alkotó erejének a csodája, amelyben hitt és bízott a kommunista párt. (Viharos taps.) — Azóta is, hogy országunkban bevezettük a szilárd valutát, igyekeztünk mindent elkövetni, hogy a forint értékét, vásárlóerejét biztosítsuk. Az utóbbi években pártunk kezdeményezésére egy sor olyan intézkedést tett kormányunk, amelynek következtében a forint vásárlóereje növekedett; A forint szilárd valuta. A forint szilárdságát biztosítja állandóan, következetesen, ha nem is túl gyorsan növekvő ipari és mezőgazda- sági termelésünk. Biztosítja a forint szilárdságát az állam kezében levő mind nagyobb és nagyobb árumeny- nyiség. Biztosítja a forint szilárdságát az, hogy kormányunk és nemzeti bankunk pénzügyi helyzete az utóbbi másfél évben nemzetközileg is igen jelentékenyen megszilárdult. Biztosítja az, hogy olyan terveink vannak, amelyek mögött áll munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk, értelmiségünk, — lehet mondani: mögötte áll az ország tízmilliós népe; s hogy ezeket a terveket mi valóra fogjuk váltani. — Tisztelt Országgyűlés! Most, amikor a jó forint megteremtésének 10. évfordulóján megemlékezünk erről az országunk életében nagyjelentőségű eseményről, meg keli mondanunk, hogy valamennyien el vagyunk szánva, hogy a jó forint jó- forint maradjon és a jövőben még jobb forint legyen — a dolgozó nép érdekében! (Viharos, lelkes taps.) A legfőbb fi«yés*séf» munkája Örvendetesen megjavult Az országgyűlés ezután folytatta a legfőbb ügyész beszámolója feletti vitát, Csikesz József né országgyűlési képviselő beszédében hangoztatta, hogy teljes mértékben egyetért a legfőbb ügyész beszámolójával. Kiss Károly, az MDP Politikai Bizottságának tagja szólalt fel ezután. — A legfőbb ügyészség működésének három éve alatt — mondotta többek között — komoly eredményeket ért el. De meg kell állapítani, hogy az alkotmánnyal és egyes törvényeinkkel ellenkező intézkedésekkel szemben sokszor nem elég határozottan lépett fel. A legfőbb ügyészség működésének első két esztendejében időnkint a bátortalanság és ön- állótlanság volt érezhető. Munkája azonban az utóbbi időben örvendetesen megjavult. Az országgyűlés kívánsága — véleményem szerint — csak az lehet, hogy a legfőbb ügyészség még fokozottabban váljék az igazságnak, a dolgozó nép érdekeinek, törvényeink megtartásának és tiszteletben tartásának védelmezőjévé. Könyörtelenül leplezze le a népi demokrácia ellenségeit, a gazdasági és politikai élet kártevőit. Ellenőrizze, bírálja a rendőri és államvédelmi szervek munkájában észlelt hiányosságokat. Non elvtárs legfőbb ügyészi beszámolójában élt is ezzel a bírálattal. Az ügyészi szervezetről, a bíróságokról és rendőri, államvédelmi szervekről mondott kritikáját igen tárgyilagosnak és helyénvalónak tartom. Uj, egészséges hang ez ország- gyűlésünk előtt. A továbbiakban is biztosítanunk kell azt a légkört, hogy a tárgyilagos birálat hangja —- bármely állami Intézményre vonatkozzék Is, — ne halkuljon el. —• Az államvédelmi és rendőri szervezetet ért bírálat jogos. De azt is meg kell mondani, hogy a mi népi államunk osztályharcban jött létre és erősödött meg és a dolgozó nép hatalmáért folyó harc legnehezebb idejében az. államvédelmi és rendőri szervezetek mindig a legveszélyeztetettebb helyeken álltak őrt. Pártunk áldozatkész és harcos embereket küldött az államvédelem területére. Bár egyesek a múltban súlyos hibákat és törvénysértéseket követtek el, a testület egész munkájában és törekvésében a dolgozó nép érdekét szolgálta. Ma pedig, amikor levonta a szükséges tanulságokat az elmúlt esztendők hibáiból, amikor kivetette soraiból az oda nem valókat, még céltudatosabban szolgálja ezt a nemes célt. — Az ügyészség, a rendőrség és az államvédelmi szervek az osztályellenség elleni harcban számíthatnak a dolgozó tömegek bizalmára és támogatására. Ezt a támogatást meg is kell kapniok, mert nehéz őrhelyen állnak. A dolgozó nép érdekeiért harcolnak, a kémek, a diverzánsok, a kártevők, a tolvajok és a csalók ellén. Ezért e szervek minden tagjában meg kell erősíteni azt a tudatot, hogy erejük legnagyobb forrása a népi tömegekkel való szoros kapcsolat, a tömegekre való támaszkodás. A mi ügyészi és rendőri szerveinknek határozottan el kell vetniük azt a helytelen jelszót, hogy »a cél szentesíti az eszközt«, mert ez sok kár, igazságtalanság alapjává válhat. Azok az eszközök, amelyeket népi hatalmunk felhasznál, lehetnek ese- tenkint kemények és igen szigorúak, nem lehetnek azonban ellentétesek a szocialista erkölcs alapelveivel és a dolgozó tömegek forradalmi jogi érzésével. — Mi azt várjuk a rendőrség, az államvédelem és az ügyészség dolgozóitól, hogy vizsgálataikban az igazságot tárják fel, hogy megtalálják a bűnöst, de a valóban bűnöst. Megköveteljük tőlük, hogy nyomozásaik célja az objektív igazság feltárása legyen, s hogy a bűnt csak objektív bizonyítékok alapján állapítsák meg. A továbbiak során hangsúlyozta: Meg kell állapítani, hogy különösen az utolsó esztendőben — amikor a folyó munkán kívül az előző évekből származó hibás, igazságtalan ítéleteket kellett a szocialista törvényesség legszigorúbb mértékével újra mérlegelni és kijavítani — az igazságügyi szervezet nagy feladatokat oldott meg. Ez vonatkozik a bírói szervezet, a legfelsőbb bíróság munkájára is. —: Az ország állampolgárai éber figyelemmel kisérik az ügyészség és bíróság munkáját és szívesen .méltányolják, ha a szr- ‘-lista törvényességnek megfelelő e’-^ást tapasztalnak. Az ilyen eljárás emeli az ügyészség, s az államvédelmi szervek tekintélyét. Ezért gondos munkával biztosítsák minden esetben a szocialista törvényességnek Megfelelő feltételeket. Ügyeljenek a nyomozási munka alaposságára, nem utolsó sorban arra, hogy a rájuk bízott ügyekben a nyomozási, vizsgálati idő tartama — anélkül, hogy az az alaposság rovására menne — minél kevesebb időt vegyen igénybe. A törvény lehetőséget ad az előzetes letartóztatás harminc napban megszabott időtartamának meghosszabbítására. Kérem a Magyar Népköz- társaság legfőbb ügyészét, hogy ezzel a jogával csak a legindokoltabb esetekben éljen és ezzel nevelje az ügyészi apparátust, a nyomozási munkát végző szerveket a lelkiismeretes, gyors munkára. Emellett ügyeljen az ügyészi apparátus arra, hogy csak akkor emeljen vádat, ha a rendőri nyomozás bizonyítékait meggyőzőnek, megnyugtatónak tartja. A beszámoló végighallgatása után igen nd^y bizalommal vagyok a legfőbb ügyész munkája iránt, a rendőrség, az államvédelmi szervezet munkája iránt. Számtalan jelét látom annak, hogy az még tovább fog javulni és rövidesen kiküszöböli munkájából a még egyes helyeken tapasztalható kisebb hiányosságokat* A legfőbb ügyész beszámolóját elfogadom. Sárii Rózsi országgyűlési képviselő a Munka Törvény könyve néhány fejezetével kapcsolatos kérdésről beszélt. Birkás Imre országgyűlési képviselő szólt ezután a legfőbb ügyész beszámolójához. * A legfőbb ügyész beszámolóját elfogadta. lYon György elrfárs válasza a felszólalásokra A felszólalásokra Non György, a népköztársaság legfőbb ügyésze válaszolt. Azok a képviselő elvtársak, akik beszámolómhoz hozzászóltak, sokoldalúan világították meg a szocialista törvényesség helyzetét hazánkban, eredményesen egészítették ki a képet, amelyet itt erről adni igyekeztem. Nagy Dániel, Csikesz Józsefné, Sárii Rózsi képviselőtársaim ismertették, milyen eredményeket értünk el, milyen hibák vannak még az üzemekben és falun a törvényesség megtartását illetően, Biztos vagyok abban, hogy amit itt elmondottak, nagy visszhangra talál e falakon kívül is. Az állami szervek vezetői intézkedéseikben a jövőben óvakodni fognak attól, hogy törvényeinket, a dolgozók jogait megsértsék és igyekezni fognak törvényeinknek érvényt szerezni. A dolgozók bátrabban lépnek majd fel jogaik védelmében az önkényeskedőkkel, a lelketlen bürokratákkal, a helytelen intézkedésekkel szemben. Várható, hogy ügyészségünkhöz is többen fordulnak majd panaszaikkal orvoslásért. Mi erre felkészültünk, Fontos feladatunknak tartjuk, hogy megerősítsük a különböző állami szerveink munkája feletti törvényességi felügyeletet s hathatósabban védelmezzük a dolgozók jogait. Hogy ezt éredményesebben elvégezhessük, szervezeti téren is megtesszük a szükséges intézkedéseket. Itt szeretném felhívni tisztelt képviselőtársaimat arra is. hogy forduljanak gyakrabban a járási, megyei ügyészségekhez azoknak a panaszoknak orvoslása ügyében, amelyekkel hozzájuk fordul a lakosság. Kiss Károly és Birkás Imre elvtársak a bűnüldöző államvédelmi szervek munkájával foglalkoztak. Ezzel kapcsolatban újból rá kell mutatnom arra, hogy gyökeres fordulat van e szervek munkájában. Az ellenség a régi államvédelmi szervek hibáira hivatkozva próbál hangulatot kelteni a mai államvédelmi és rendőrségi szervezetek ellen. Tudja, milyen fontos a tömegek támogatása e szervezetek részére és ezért, ahol csak lehet, .igyekszik a tömegek bizonyos rétegeit szembefordítani az államvédelmi és rendőrségi szervezetekkel. Nekünk ezt látnunk kell és az ellenségnek ezt a számítását keresztül kell húznunk. Az elítéltek ügyeinek felülvizsgálatáról szólva elmondotta: — Mint beszámolómban említettem, a múlt hónapokban mi igen sok ilyen ügyet felülvizsgáltunk. Sok esetben készítettünk kegyelmi előterjesztést és Népköztársaságunk Elnöki Tanácsa igen sok esetben gyakorolt kegyelmet. Ezekkel a törvénybiztosította lehetőségekkel éltünk, hogy a bűnüldözés régebbi helytelen, káros gyakorlatának következményeit felszámoljuk. Természetes, hogy indokolt esetben a jövőben is élni kívánunk ezekkel a kivételes eszközökkel* Az a nagy érdeklődés, amely a beszámolót és a hozzászólásokat fogadta, azt bizonyítja, hogy legfőbb államhatalmi szervünk tudatában van a szocialista törvényesség jelentőségének. A hozzászólások újból meggyőztek arról, hogy ügyészségünk nem áll egyedül a törvényesség védelmében folytatott harcában. Segít bennünket a párt, az ország dolgozó népe, segítenek bennünket a nép választott képviselői, akiknek eddigi és jövő támogatásukért ezúton is köszönetét mondok. (Taps.) A szabálysértési bizottságokról szóló törvény javaslat tárgyalása Az országgyűlés a legfőbb ügyész beszámolójában foglaltakat egyhangúlag tudomásul vette, majd áttért a szabálysértési bizottságokról szóló törvényjavaslat tárgyalására. A törvényjavaslat előadója Nánási László országgyűlési képviselő volt. A Magyar Népköztársaság' kormánya a törvényesség további megszilárdítása, az állampolgárok jogainak fokozottabb védelme érdekében az utóbbi időkben több fontos intézkedést tett. Ezek közé tartozik az a törvényerejű rendelet, amelyet a Népköztársaság Elnöki Tanácsa a közelmúltban fogadott el, amelyben meghatározta a szabálysértések rendjét és egyes — a törvényerejű rendelet megjelenése §lőtt — bűntettnek minősített törvényellenes cselekedeteket szabálysértéssé változtatott. Az utóbbi években többször előfordult, hogy kisebb kárt okozó törvényellenes cselekmények miatt annak elkövetője aránytalanul magas büntetést kapott. Az ilyen hibákat a kisebb törvényellenes cselekmények szabálysértéssé való minősítése s a szabálysértési 'bizottságok felállítása nem teszi lehetővé a jövőben. A szabálysértési ügyeket jelenleg ~ megyei, a járási, a városi, a fővárosi, a kerületi és a fővárosi tanács végrehajtó bizottságának igazgatási osztályán működő szabálysértési előadók látják el. Ez a rendszer azonban különböző okok miatt nem minden tekintetben felel meg és ha ehhez még hozzávesszük, hogy a korábban bírósági hatáskörbe tartozó egyes kisebb jelentőségű büntettek is szabálysértésnek minősülnék, látjuk, milyen szükség van a szabálysértési bizottságok mielőbbi felállítására. A szabálysértési eljárás a lakosság széles rétegeit érinti, a legteljesebb mértékben indokolt tehát, hogy szabálysértési ügyek elintézését olyan bizottságokra bízzuk, amelyekben tevékenyen résztvesznek a dolgozók. A szabálysértési bizottságok tagjait „ tanácsok választják meg részben a tanácsok táskáiból, részben más, közmegbecsülésben álló dolgozókból. A szabálysértési eljárás főfeladata az állampolgárok nevelése fegyelemre, a társadalmi tulajdon megbecsülésére, az államigazgatás szabályainak megtartására. Ezt a célt egy, a dolgozóikból álló bizottság bizonyára jobban el tudja érni, mint egy szabálysértési ügyek elbírálásával megbízott tisztviselő; Természetesen a jelenleg működő szabálysértési előadók a törvényjavaslat elfogadása után is fontos munkát végeznek, mert ők látják el a bizottságok munkájával kapcsolatos ügyviteli teendőket s ők látják el a bizottságokat a szükséges szakmai tanácsokkal. A szabálysértési bizottságokról szóló törvényjavaslatot az igazság- ügyminisztérium készítette el, de előzőleg a törvénytervezetet észrevételezésre megküldte a fővárosi* valamint a megyei jogú városi tanácsok végrehajtó bizottsága elnökeinek. Az általuk tett észrevételek jórészét a beterjesztett törvényjavaslat tartalmazza is. Az országgyűlés jogügyi bizottsága a törvényjavaslatot megvitatta és azt a hatodik paragrafus kivételével változatlanul elfogadta. Kérem a- tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot a jogügyi bizottság által javasolt módosítással fogadja el. (Taps.) A tö rvén y ja vaslaphoz elsőnek Juhász Imréné Szolnok megyei országgyűlési képviselő szólt. Hangsúlyozta: ezzel a törvénnyel az országgyűlés új, széles területet nyit meg a dolgozók előtt az általános igazgatásban való részvételre. Hegyi Imre országgyűlési képviselő a törvényjavaslatot a jogi bizottság által javasolt módosítással elfogadta. Ezután Győré József országgyűlési •képviselő szólalt fel. A törvényjavaslatot elfogadta. Mivel a törvényjavaslathoz más nem jelentkezett hozzászólásra, az elnök a vitát bezárta és bejelentette, hogy Apró Antal a Minisztertanács elnökhelyettese kíván szólni. Utána az országgyűlés a szabálysértési bizottságokról szóló törvényjavaslatot a beterjesztett módosításokkal elfogadta. Az országgyűlés csütörtökön délelőtt tíz órakor folytatja munkáját» Napirendjén szerepel az országgyűlés elnökének beszámolója és az országgyűlés ügyrendjének tárgyalása. (MTI)
