Észak-Magyarország, 1956. augusztus (12. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-12 / 190. szám

4

£SZAKMAGYA*01tSZAG

Vasárnap^ 1956. aggaszt us 3&

wammmmmmmmmmmmmmm

VÁ L A S Z

B. Nagy László elvtársnak és a „Művelt Nép“ szerkesztőségének

(Folytatás a 3. oldalról.)

sa előtt, sőt az utóbbi időben több konkrét intézkedés is történt e fogyatékosságok megszüntetéséért. .S ezt eeni árt figyelembe venni.

9 Furcsa, hogy a miskolci kultu- rális helyzet hibái miatt B. Nagy elvtárs é$ a szerkesztőség csak engem, a Megyei Pártbizottságot, a Városi Pártbizottságot és a Városi Tanácsot teszi felelőssé! Vajon e komoly hibákért nem kellene a Népművelési Minisztérium felelős vezetőit is bírálni? Nem hibás a Népművelési Minisztérium is azért, hogy az ország második városának még ma sincs városi kultúrotthona, elégséges számú és kulturált mozija, megfelelő színiháza, hivatalosan jóváhagyott operatársulata? A mi hibáink kritikája mellett helyes lett volna legalább némileg bírálni a Népművelési Minisztériumot is a miskolci kulturális helyzetért.

Igaz, hogy az utóbbi hetekben öbb fontos miskolci kulturális feladat megoldását segítette a Népművelési Minisztérium, de ezt már régebben is kezdeményezhette volna. Igaz az is, hogy második ötéves tervünk irányelvei között méltó helyet kapott Miskolc kulturális fejlesztése, s ebben is komoly szerepe van a Népművelési Minisztériumnak. De azt is meg kell jegyeznem, hogy mindebben a Megyei PB-nak, a Városi PB-nak és a Városi Tanácsnak is van némi. szerepe.

B. Nagy elvtárs és a »-Művelt Nép-« újabb kulturális vitákat sürgetnek Miskolcon a kulturális problémák megoldása érdekében; főleg ezt hangsúlyozzák. Az alkotó, építőjellegű viták persze sok segítséget jelentenek, s különösen tartalmi, módszerbeli kérdésekben van erre szükség. De a miskolci szervezeti és gazdasági jellegű kulturális problémák megoldását ma és a jövőben már nem annyira a viták, hanem mindenekelőtt a tettek segítik a leghatékonyabban. A kultúra alapvető gazdasági és szervezeti jellegű problémáit ismeriük már, s ezek ott szerepelnek a második ötéves terv irányelvei között, mint megoldandó feladatok, ezért teljes erővel kell segítenünk a második ötéves tervben szereplő miskolci kulturális feladatok végrehajtását.

Miskolcon is minden szónál ékesebben beszélnek a tettek. Tenni és cselekedni kell mindenkinek, aki igazán szívén viseli Miskolc kulturális életét. Ez legfonto. ^bb feladatunk, kötelességünk. S ebben várunk a jövőben az eddiginél jóval több segítséget, elsősorban a Népművelési Minisztériumtól. a »-Művelt Nép-«-től, s B. Nagy elvtárstól is, mert ezzel eddig jórészt adósai Miskolcnak. Nem utolsósorban a Népművelési Minisztériumtól függ, hogy milyen ütemben leszünk úrrá Miskolc kulturális nehézségei, fogyatékosságai fölött a jövőben.

Végül néhány megjegyzést kívánok fűzni B. Nagy elvtárs néhány, szerintem helytelen módszeréhez.

1 B. Nagy elvtárs cikkének több állítása nem felel meg a tárgyilagosság, az igazságosság összes követelményének, egyoldalú, szűk információi, egyes esetek helytelen általánosítása, egyes valótlan dolgok közlése, a velem folytatott néhány perces futó, — s ezért minden alapos megfontoltságot objektiven nem is biztosítható, — beszélgetésének perdöntő bizonyítékként való felhasználása miatt.

B. Nagy elvtárs több következtetése e hibák miatt részben, vagy egészében nem állják ki a bizonyítás, az igazság próbáját.

O B. Nagy elvtárs cikkének hang- jából bizonyos »magas lovon ülés«, kioktatni akarás, szerénytelenség érezhető ki.

9 B. Nagy elvtárs nagy hévvel és szenvedélyességgel bírálta Miskolc kulturális életének hibáit. Vajon miért nem mutatott ilyen hévvel és szenvedélyességgel kiutat is ebből a helyzetből? Ez már nem kötelessége neki és a »Művelt Nép«-nek? Az építő, segítőszándékú kritika egészébe az is beletartozik, hogy a hibákat bíráló segítsen is azok felszámolásában. Ezt B. Nagy elvtárs lényegében reánk bízta. E feladatunk elől persze nem fogunk kitérni, de úgy gondolom, B. Nagy elvtársnak is le kell szokni a félmegoldásokról.

A B. Nagy elvtárs cikke úgy állít be engem, a Megyei Pártbizottságot, a Városi Pártbizottságot, Városi Tanácsot, hogy az én kulturális tevékenységemre (és az övékre) az a jellemző, amit megírt cikkében. Azt hiszem, elég ehhez csupán annyit hozzáfűznöm, hogy ez, enyhén szólva, túlzás, mert az ellenkezőjéről inkább beszélnek a tények.

Kiindulva a kölcsönös bizalom és egymás megbecsülésének elveiből, engedje meg B. Nagy elvtárs, hogy a következő tanácsok elfogadását javasoljam:

Legyen tárgy ilagosabb, igazságosabb, ezért a cikkeiben közölt tényeket közlés előtt alaposan, sokoldalúan ellenőrizze, információit bővebb forrásból merítse, mint ahogyan azt említett cikke megírása előtt tette, így elkerülheti valótlanságok közlését, rész-igazságoknak egész igazságokká avatását, az egyoldalúságot.

Ne általánosítson egyes esetekből, mert az egyes esetek talán az ellenkező tendenciát igazolják, annak a bölcs közmondásnak az alapján, hogy »kivételek erősítik a szabályt«. (Ezt többek között arra értem, hogy miért nem reagáltam a HNF. Megyei Bizottsága ülésén elhangzott helytelen felszólalásra, mert általában nem ilyennek ismernek a megyében és Miskolcon.)

..... ★-------------------L

egyen szerényebb, higgadtabb, akkor elkerülheti a túlzásokat és megfelelő tekintélyt, megbecsülést fog kivívni magának olvasói részéről.

Kritikáját toldja meg a kiút megmutatásával is, mert ez a fontosabb, még ha a nehezebb feladat is.

E kritikát és tanácsokat, — ezt hangsúlyozni szeretném — csak B. Nagy elvtárs cikke alapján fogalmaztam meg, s ha valamiben túloznék, vagy helytelent mondanék, úgy arra kérem, tekintse az ilyen megállapításokat tárgytalannak.

Talán terjedelmében is sokat foglalkoztam B. Nagy elvtárs cikkének hibáival. Ezt azonban elkerülhettük volna, ha B. Nagy elvtárs vett volna magának annyi fáradságot, hogy információit bővebb forrásból meríti és velem, másokkal is, s nem futólag, nem néhány percig beszélgetett volna, ha már rólam és rólunk akart írni. Ebben követendő példának tartom Szekrényesi Lajos elvtárs módszerét, aki a »Széphalom« legutóbbi számában írt »Kis ügyek — nagy ügyek« című cikkének megírása előtt elég sok elvtárstól kért véleményt, tanácsot. Ezért cikke — bár szintén csak komoly hibákat bírál — sokkal pozitívabb, mint B. Nagy elvtárs cikke. A Megyei PB-nak az a véleménye, hogy Szekrényesi elvtárs helyes úton jár, s az ilyen kritikát (bár egyes elvtársak nem értenek mindenben egyet vele) tárgyilagos, építő, munkánkat megjavító kritikának kell tekinteni.

Kedves B. Nagy Elvtárs!

Tisztelt Szerkesztőség!

Azt hiszem, eleget tettem B. Nagy elv társ kérésének, hogy »értsünk szót« egymással. Ez a »szó-értés« válaszomnak a »Művelt Nép«-ben való közlésével válhat csak egésszé, kerekké, mivel B. Nagy elvtárs ezt a »szó-értést« a »Művelt Nép« hasábjain kezdte meg. Ezért arra kérem a szerkesztőséget, hogy közölje levelem teljes szövegében a »Művelt Nép« legközelebbi számában. Tekintettel arra, hogy a »Miskolci gondok« megyei és elsősorban miskolci gondok, levelem teljes szövegben történő köz.- lésóre kértem meg az »Észaíkmagyar- ország« szerkesztőségét is.

Úgy vélem, a szerkesztőség is hibáztatható .azért, hogy B. Nagy elvtárs cikke számos hibájával együtt jelent meg a »Művelt Népiben, s azért is, hogy ez nem válik a lap előnyére sem. Szerintem a »Művelt Nép«-nek éppúgv. mint a magyar sajtónak áltálában, csak a minden oldalról szigorúan ellenőrzött tényeket és az ezekből levonható minden kritikát elbíró következtetéseket tartalmazó cikkeket szabadna közölni, mert ez felel meg a szocialista újságírók előtt álló erkölcsi és politikai követelményeknek, az olvasók által támasztott követelményeknek is.

Elvtársi üdvözlettel:

FÖLDVÁRI RUDOLF, a Borsod-Abaúj-Zcmplén megyei PB. első titkára.

Ultörőtábor épül a bükki Csanyik-völgyben

Miskolc város L kerületi tanácsa városgazdálkodási osztálya a kerület vállalatainak, üzemeinek és hivatalainak segítségével úttörő tábort épít a Lillafüred felé vezető műút melletti Csanyik-völgyben.

szükséges követ ingyen bocsátja rendelkezésükre.

Az úttörőtábor építése megkezdődött. A tervek szerint még ez évben elkészül az első 80 férőhelyes úttörőszállás.

300 éves teknosbéhát foslak ki a tengerből Koieáüan

Korea keleti partvidékén nemrég nagyobb tengeri teknősbékát fogtak ki, amelyről a tudósok megállapították, hogy legalább háromszáz éves. A teknősbéka 120 cm. hosszú, 80 cm. széles, súlya pedig 130 kg. (MTI)

A Bükk egyik legfestőibb, legegészségesebb magaslati levegőjű helyén 14 holdas erdőségben építik fel az 520 férőhelyes úttörőtábort. Helyben lévő terméskövekből emeletes úttörő-szállásokat létesítenek, ahol a hálótermek mellett ebédlő, társalgó, esős idő esetén pedig játszótermek várják az úttörőket. Foglalkoztatásukra külön műhelyeket is berendeznek, ahol »ezermesterkedhet- mek« az itt üdülő fiatalok. Emellett 3 holdas játszóteret létesítenek részükre.

Az I. kerületi tanács városgazdálkodási csoportja 150 000 forinttal segíti az úttörőtábor felépítését. A többit a társadalmi munkában résztvevő vállalatok és intézmények biztosítják. A keletbükki erdőgazdaság az erdőterületet és az építkezéshez

A. MÁV Miskolci Építési Főnökség földmérésben, magas- és mélyépítésben gyakorlattal rendelkező mérnököket keres alkalmazásra. Érdeklődni lehet: Miskolc, Malinovszkij uk 99/a. — Telefon: 15-337, 35-437. Hivatalos idő 7—17 óráig, illetve hétfőn 13—17, szombaton 7—11 óráig.

HURRÁ — TÁBOROZNI JÓ!

Kürt harsan a

Bükk egyik legszebb fennsíkján, a hétszáz méter magas Létráste- tőn. Felvirradt a meleget, vidámságot hozó augusztusi reggel. Az első kürtszó még nem serkenti fel a friss levegőtől mély álomba szen- derült pajtásokat, de a harmonika pattogó ritmusára . . .

. * ; már megye* lenik egy-két kő* cos fej. Nyújtózkodás, dünnyögés, ásítozás az első pillanatok »foglalkozása«, de a lombokon áttörő fény és a dal elűzi az álmosságoti Perceken belül talpra áll a tábor apró népe és nótaszóra edzik az izmokat, kerekítik az étvágyat. Köz* ben Papp néni már készíti az iz* letes harapnivalót a sok jóétvágyu szájnak.

Uccu neki! Ki a legfrissebb? Ki éri el leghamarabb a patak vizét? A győztes ez az öt fiú, névszerint Halász Pál, Virági László, Fodor Ferenc és Ferenczi István pajtás. Mindaz öten miskolciak, akik ötvenhat jótanuló társukkal együtt két hetet töltenek a Bükkben.

A délelőtt sok vidámsággal, változatos játékokkal telik el. A délután legszebb játéka...

... a sárkány vadászat. A romantikus gyermeki képzelet egy évszázados kidöntött tölgyfából hétfejü sárkányt teremtett. Képünk a hősi küzdelmet ábrázolja, de előre vetíti a gonosz sárkány (<uki a tábor eU

pusztítására szánta el magát) csúfos halálát is.,

Lement a nap, vége a játéknak. A sárkány porba bukott, győztünk! Egy kicsit fáradtak vagyunk, de a mai nagyszerű eseményeket meg* írom nektek drága jó szüleim. Ami nem férne rá erre a lapocskára, azt olvassátok el az újságból. Sok* ■zor csókol benneteket

BEKECS ÁRPÁD miskolci úttörők jutalomtábora Létrástető.

(Párkány—W eisz képesriport jaj