Észak-Magyarország, 1956. augusztus (12. évfolyam, 180-205. szám)
1956-08-05 / 184. szám
s esz AKMAGY A KOKSZ AO Vasárnap, 1953. augusztus 5. cA (A a iiáelhoz-lÁt'lól a ABéke-téilg, Elhatároztuk a minap, hogy rövid, jelfedező sétát teszünk Miskolc utcáin. Nem, mintha nem ismernénk eléggé a várost, hanem csak úgy, magánszorgalomból, mintha idegenek lennénk és először járnánk a borsodi „fővárosban“. Kihegyezett ceruzával zsebünkben és príma Agfa-filmmel betöltött fényképezőgépünkkel a kezünkben a Tanácsház-tér és a Béke-tér közötti útszakaszt, vagyis a főutca vettük először szemügyre. Felfede zésünk . eredményéről az alábbiakban számolunk be itt mindjárt a következő sorokban és képekben. Miskolc az állványok városa Ne tessék meglepődni, ezt nem lexikonból idézzük: saját meggyőződésünkből állítjuk. Alighogy lefényképeztük kiindulópontunkat, a Tanácsházát, s megfordultunk — fotóriporter barátom ijedten hőköli hátra. — Nézd — mondja — már megint állványoznak, már megint bontanak! A Szabadság-térre és az ennek sarkán álló Horizont könyvesboltra mutatott. És valóban: Miskolc legkisebb, de legszebb terén most egy hatalmas deszkakorlát terpeszkedik. Ennék közepén egy ácsolt, felvonószerkezet mered az ég felé. S most egyelőre még nem műkő- c dik, de minden bizonnyal működni fog — ha az idén nem, hát jövőre. S egyezer majd megindul a munka is, s ha a Sötétkapunál végre-valahára befejeződik az építkezés, most majd itt bukdácsolhatunk a törmelék kupacokban. Előre kijelentjük: Mi tájékozott idegenek vagyunk. Tudjuk, hogy itt komoly építkezés, átalakítás kezdődik. De éppen ezért előre szólunk, hogy (ha lehet, ha csak egy mód van rá) ne csináljanak majd olyan nagy felfordulást a város közepén, mint amilyen még mindig van a Sötétka punál. Ugye, megteszik ... ? m. . fától az erdőt — Más értelemben Tulajdonképpen ez az állványozási mozgalom adta a gondolatot, hogy miskolci sétára induljunk. Hiszen jó dolog látni, hogy tervező, alkotó, építő emberek hogyan szépítik városunkat. Ámde örömünkbe (itt-ott) üröm is vegyült. Amíg az egyik oldalon örültünk az állványoknak, addig a másik oldalon bosszankodunk miatta. Amint azt mellékelt képünk is igazolja .. . ... a Széchenyi utca 13; számú házra lassan már nem azt kell mondani, hogy évek óta, hanem azt, hogy emberemlékezet óta van felducolva. S lehet (ha így ha- ladur1- könnyen meglehet), hogyha majd yszer fiam lesz, s ha majd egyszer az is újságíró lesz, ugyancsak ezt veti majd papírra: „Már 1956-ban azt írták..’* Feltéve, ha addig nem korhadnák el az állványok. Mindenesetre, máris elég gyengék ahhoz, hogy egyszer az emberek fejére szakadjanak. Hasonló figyelmeztetéssel írjuk ezt a Kazinczy-utcai „állványos házról" is, ahol az állványok nemcsak a járókelőket veszélyeztetik, hanem az utcai forgalmat is akadályozzák. Ez az utca nem volt benne eredeti tervünkben, de kénytelenek vagyunk megjegyezni, hogy amikor áthaladtunk a kereszteződésnél, fékcsikorgásra és nyomdafestéket nem tűrő ördög- miatyánkra. lettünk figyelmesek. Két teherautó ugyanis összeszaladt — az állványok miatt. S valóban: az állványok nemhogy fogynának, hanem inkább még szaporodnak. Jobbra hajts9 balra előzz! Már a KERAVILL melletti hús- haladunk, lassan nem üzletet is állványozzák. Nagyszerű állványoktól a várost..-; perspektíva! Ha továbbra is így Játszótér a második emeleten Ezt a táblát javasoljuk a Széchenyi utca 19. számú ház lakóinak, hogy szögezzék ki a kapu fölé, ahol most éppen Tóth bácsi (a házfelügyelő) integet mérgesen egy teherautó soffőrje után: — Máskor legalább irá^ozza be magát és legyen szíves, ne vigye el a fél falat! A megjegyzés jogos. Az udvarba bejáró különféle vállalati kocsik sokszor akkora rakománnyal közlekednek itt, hogy oldaldeszkáik súrolják a falat, elékteleníti a ház bejáratát. A sok szép csempe már mind lehullott, csak a csupasz malter fehérük ízléstelenül, csúnyán. — Pusztulásra van ítélve ez a szép ház — panaszkodnak a lakók is. A földszinti helyiségekben állandóan fúrnak, faragnak, építenek, bontanak: egyik vállalat megy, a másik vállalat jön, de a szemetet, a faltörmeléket, a koszt persze mindegyik otthagyja. Csúnya kifejezés, de ez esetben kénytelenek vagyunk leírni: olyan az udvar, mint a szemétdomb a város szélén, Ócska fürdőkádtól kezdve a törött WC-ülőkéig és a szétfosz- lott nádpallóig minden megtalálható itten. Pedig ebben a házban 65 (Hatvanöt !! !) tizenhat éven aluli gyerek van, akik játszani szeretnének ezen az udvaron. Dehát erre még álmukban sem gondolhatnak, hiszen szinte állandóan életveszélyben vannak. Dehát hol játsz- szanak mégis? Fényképünk választ ad: ... a második emeleti átjárón. Igaz, szűk hely, s nem is valami kellemes, de legalább nem üti el őket a teherautó. Fő a tisztaság!? Az említett Horizont üzlettel szembeni kenyérboltba megérkezett az új szállítmány. Délelőtt tíz óra, de máris sok háziasszony várakozik, hogy mielőbb bevásárolja déli ebédhez való friss, meleg kenyeret. No, nem is kell sokáig várni, mert a rakodók úgy dobálják le azt a kocsiról, de olyan gyorsan, hogy nemcsak a kosárba, hanem a járdára, meg az úttestre is pereg. Hogy poros és piszkos lesz? Nem baj! — gondolja a rakodó — kicsit megfőjkáljuk, hozzátöröljük az ugyancsak koszos kötényhez, aztán mehet a többi közé a kosárba, elvegyül ottan. Fő a sietség! Én azonban a jóízlés nevében tiltakozom ez ellen a módszer ellen. Mert (most már bevallom) ezen a napon bizony gyanakodva néztem az ebédhez adott kenyeret. Hiszen... hátha a feleségemnek éppen azt a földreesett példányt adták oda az üzletben? Volna tehát egy javaslatom. A' kenyérsütődék, vagy mittudomén- kicsodák. lássák el a kihordókat tiszta fehér ruhával, s néha (ha nem jelent különösebb fáradságot és nem ütközik bürokratikus jogszabályokba, ellenőrizzék a kosarak és a kihordók tisztaságát. Hiszen a XX. században élünk, ugye? ... így mondja ezt a Közlekedési Rendészet Szabálya, vagyis a KRESZ. Igaz, ez főleg a járművekre vonatkozik, s a főutcán tett szemlélődésünk alkalmával különösebb szabálysértést nem tapasztaltunk — hacsak azt nem, hogy egy kerékpáros szabályellenesen (a főutcán nem szabad kerékpározni!) kisívben az Állami Áruháznál kifordult, s erőteljesen taposva a pedált, hajtott a színház irányába. De nem jutott tovább a csemegeüzletnél, mert itt néhány forint erejéig rövid tanfolyamot tartott neki egy rendőrszakaszvezető. Jóval több szabálysértést tapasztaltunk azonban a gyalogjáróknál. Sokan felelőtlenül futkosnak át az úttesten, amint azt mellékelt kénünk is mutatja. Ez a fiatalember, csak a gépkocsivezető éberségének köszönheti, hogy most nem a kórházban olvassa az újságot. Erről egyszer már írtunk! A Beloiannisz utcai MÁVAUT megállóról van szó. Képünk délelőtt tizenegy órakor készült, ilyenkor még nem sok utas várakozik, de eláruljuk, hogy délután három óra tájban ötször, sőt: tízszer eny- nyien várakoznak itt, főleg szombati napokon. Természetesen a szabad ég alatt, a falnak dőlve, a járdaszegélyen, újságpapíron, kosarakon, bőröndökön ülve. Mert a váróterem, kicsi, ott nem fér el ennyi ember és meleg is van odabent. Néhány pad, lóca van ugyan, de az kevés. Tudjuk: ez a cikk még nem éri el, hogy hatására rendezzék az új MÁVAUT állomás ügyét, de addig is kérjük az illetékeseket: adjanak lehetőséget arra, hogy a miskolci főnökség elegendő lócát csináltathasson a fáradt utasoknak és a gyerekes anyáknak. S amíg ezt a kérést nem teljesítik, emlékeztetőül minden Borsodi Borsban leközöljük a fenti fényképet! * Most búcsúzunk olvasóinktól; Legközelebb másutt nézünk körül, más hiányosságokat veszünk szem- ügyre, tollhegyre és fényképre! Irta: ÖNODVÁRI MIKLÓS Fényképezte: WEISZ JÓZSEF « ___________ B ÉKE. Augusztus 8-ig: Scuderi kisasszony. Kezdés: 4. 6, 8 óra. Vasárnap délelőtt 1« és fél 12 órakor matiné: Egy pikoló világos. KOSSUTH. Augusztus 2—5: A 45-ös körzet nem válaszol. Kezdés: fél 5. fél 7. fél 9 óra. Vasárnap délelőtt 10 orakor matiné: A tőr. Augusztus 6—8-ig: Pique dame. FÁKLYA. Augusztus 5: Rokonok. Kezdés- 6. 8. vasárnap 4 órakor is. Augusztus 6: Ezerarcú hős: Vasárnap délelőtt 10 órakor matiné: Modern kalózok. TÁNCSICS. Augusztus 4—5: Scuderi kisasszony. Augusztus 6—7: A 45-ös körzet nem válaszol. Kezdés- 5. 7, vasárnap: 3. 5, 7 óra. Vasárnap délelőtt 10 órakor matiné: Aki szereti a feleségét. HEJÖCSABA. Augusztus 4—5: A léha asszony. Kezdés: 7. vasárnap: 3. egvnegved 6. fél 8 óra. Vasárnap délelőtt 10 órakor -matiné: örökség a ketrecben. DIÓSGYŐRI SAGVÁRI. Augusztus 4—5: Zsongó melódiák. Kezdés: 7. vasárnap: 5. 7 óra. Vasárnap délelőtt 10 órakor matiné: Budapesti tavasz. DIÓSGYŐRI DIADAL. Augusztus 5—6: .. ördögi kör. Vasárnap délelőtt lv> órakor matiné: Életjel. Kezdés: 6. vasárnap: 5. 8 óra. UJDIOSGYÖRJ BÉKE. Augusztus 5—6: A léha asszony. Kezdés: 6. 8. vasárnap délelőtt 10 és délután 4. 6. 8 óra. MŰVELŐDÉS HÁZA. Augusztus 5—8: Az első szerelem. Kezdés: 5. 7 vasárnap: 4, 6, 8 óra. Vasárnap délelőtt 10 órakor matiné: Tavasz a jégen. ERKEL. Augusztus 5—6: Dandin György, vagy a megcsufolt férj. Kezdés: 6, 8 óra, NÉPKERTI SZABADTÉRI. Augusztus 5: Pique dame. Kezdés: 9 óra. ______________ ■ ÉSZA KMAGYARORSZAG A Magvar Dolgozók Párttá Megvef Bizottságának és a borsodtnegvei tanács eaDllaofa Szerkeszti: a szerkesztőbizottság. Felelő? kiadó- EöldváH Rudolf. SZERKESZTŐSÉG: Miskolc Széchenyi u. 30. Telefonszámok: 15—015 15—016. IS—017. Borsodmegvet Nvomdaioarl Vállalat Miskolc Pptptő? nvnmd^venpt^* Koszt? f.a?os Hopp. leesett egy kenyér. Nem baj, megtörüljük a köténybe. Nem jön senki, nem látja senki? A Miskolci Közlekedési Vállalat autóbusz üzeme értesíti az utazóközönséget, hogy a Miskolc, Dózsa György utcából 3-as számjelzéssel Szirmára 23.30 órakor és Miskolc, Dózsa György utcából 6-os számjelzéssel Perecesre 23.30 órakor induló autóbuszjáratok csak szombat és vasárnapokon közlekednek, a hét többi napjain azok közlekedtetése megszűnt. Ezen szabályozás f. hó 6-tól, hétfőtől veszi kezdetét* Miskolc! Közlekedési Váll. igazgatósága.