Észak-Magyarország, 1956. augusztus (12. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-05 / 184. szám

s esz AKMAGY A KOKSZ AO Vasárnap, 1953. augusztus 5. cA (A a iiáelhoz-lÁt'lól a ABéke-téilg, Elhatároztuk a minap, hogy rö­vid, jelfedező sétát teszünk Mis­kolc utcáin. Nem, mintha nem is­mernénk eléggé a várost, hanem csak úgy, magánszorgalomból, mintha idegenek lennénk és először járnánk a borsodi „fővárosban“. Kihegyezett ceruzával zsebünkben és príma Agfa-filmmel betöltött fényképezőgépünkkel a kezünkben a Tanácsház-tér és a Béke-tér kö­zötti útszakaszt, vagyis a főutca vettük először szemügyre. Felfede zésünk . eredményéről az alábbiak­ban számolunk be itt mindjárt a következő sorokban és képekben. Miskolc az állványok városa Ne tessék meglepődni, ezt nem lexikonból idézzük: saját meggyő­ződésünkből állítjuk. Alighogy le­fényképeztük kiindulópontunkat, a Tanácsházát, s megfordultunk — fotóriporter barátom ijedten hőköli hátra. — Nézd — mondja — már me­gint állványoznak, már megint bontanak! A Szabadság-térre és az ennek sarkán álló Horizont könyvesbolt­ra mutatott. És valóban: Miskolc legkisebb, de legszebb terén most egy hatalmas deszkakorlát terpesz­kedik. Ennék közepén egy ácsolt, felvonószerkezet mered az ég felé. S most egyelőre még nem műkő- c dik, de minden bizonnyal működni fog — ha az idén nem, hát jövő­re. S egyezer majd megindul a munka is, s ha a Sötétkapunál végre-valahára befejeződik az épít­kezés, most majd itt bukdácsolha­tunk a törmelék kupacokban. Előre kijelentjük: Mi tájékozott idegenek vagyunk. Tudjuk, hogy itt komoly építkezés, átalakítás kezdődik. De éppen ezért előre szólunk, hogy (ha lehet, ha csak egy mód van rá) ne csináljanak majd olyan nagy felfordulást a város közepén, mint amilyen még mindig van a Sötétka punál. Ugye, megteszik ... ? m. . fától az erdőt — Más értelemben Tulajdonképpen ez az állványo­zási mozgalom adta a gondolatot, hogy miskolci sétára induljunk. Hiszen jó dolog látni, hogy terve­ző, alkotó, építő emberek hogyan szépítik városunkat. Ámde örö­münkbe (itt-ott) üröm is vegyült. Amíg az egyik oldalon örültünk az állványoknak, addig a másik ol­dalon bosszankodunk miatta. Amint azt mellékelt képünk is iga­zolja .. . ... a Széchenyi utca 13; számú házra lassan már nem azt kell mondani, hogy évek óta, hanem azt, hogy emberemlékezet óta van felducolva. S lehet (ha így ha- ladur1- könnyen meglehet), hogyha majd yszer fiam lesz, s ha majd egyszer az is újságíró lesz, ugyan­csak ezt veti majd papírra: „Már 1956-ban azt írták..’* Feltéve, ha addig nem korhad­nák el az állványok. Mindenesetre, máris elég gyengék ahhoz, hogy egyszer az emberek fejére szakad­janak. Hasonló figyelmeztetéssel írjuk ezt a Kazinczy-utcai „állványos házról" is, ahol az állványok nem­csak a járókelőket veszélyeztetik, hanem az utcai forgalmat is aka­dályozzák. Ez az utca nem volt benne eredeti tervünkben, de kény­telenek vagyunk megjegyezni, hogy amikor áthaladtunk a keresz­teződésnél, fékcsikorgásra és nyom­dafestéket nem tűrő ördög- miatyánkra. lettünk figyelmesek. Két teherautó ugyanis összeszaladt — az állványok miatt. S valóban: az állványok nemhogy fogynának, hanem inkább még sza­porodnak. Jobbra hajts9 balra előzz! Már a KERAVILL melletti hús- haladunk, lassan nem üzletet is állványozzák. Nagyszerű állványoktól a várost..-; perspektíva! Ha továbbra is így Játszótér a második emeleten Ezt a táblát javasoljuk a Szé­chenyi utca 19. számú ház lakói­nak, hogy szögezzék ki a kapu fölé, ahol most éppen Tóth bácsi (a házfelügyelő) integet mérgesen egy teherautó soffőrje után: — Máskor legalább irá^ozza be magát és legyen szíves, ne vigye el a fél falat! A megjegyzés jogos. Az udvarba bejáró különféle vállalati kocsik sokszor akkora rakománnyal köz­lekednek itt, hogy oldaldeszkáik súrolják a falat, elékteleníti a ház bejáratát. A sok szép csempe már mind lehullott, csak a csupasz mal­ter fehérük ízléstelenül, csúnyán. — Pusztulásra van ítélve ez a szép ház — panaszkodnak a lakók is. A földszinti helyiségekben ál­landóan fúrnak, faragnak, építe­nek, bontanak: egyik vállalat megy, a másik vállalat jön, de a szemetet, a faltörmeléket, a koszt persze mindegyik otthagyja. Csú­nya kifejezés, de ez esetben kény­telenek vagyunk leírni: olyan az udvar, mint a szemétdomb a város szélén, Ócska fürdőkádtól kezdve a törött WC-ülőkéig és a szétfosz- lott nádpallóig minden megtalálha­tó itten. Pedig ebben a házban 65 (Hatvanöt !! !) tizenhat éven aluli gyerek van, akik játszani szeret­nének ezen az udvaron. Dehát erre még álmukban sem gondolhatnak, hiszen szinte állandóan életve­szélyben vannak. Dehát hol játsz- szanak mégis? Fényképünk választ ad: ... a második emeleti átjárón. Igaz, szűk hely, s nem is valami kellemes, de legalább nem üti el őket a teherautó. Fő a tisztaság!? Az említett Horizont üzlettel szembeni kenyérboltba megérke­zett az új szállítmány. Délelőtt tíz óra, de máris sok háziasszony vá­rakozik, hogy mielőbb bevásárolja déli ebédhez való friss, meleg ke­nyeret. No, nem is kell sokáig várni, mert a rakodók úgy dobál­ják le azt a kocsiról, de olyan gyorsan, hogy nemcsak a kosárba, hanem a járdára, meg az úttestre is pereg. Hogy poros és piszkos lesz? Nem baj! — gondolja a ra­kodó — kicsit megfőjkáljuk, hoz­zátöröljük az ugyancsak koszos kötényhez, aztán mehet a többi közé a kosárba, elvegyül ottan. Fő a sietség! Én azonban a jóízlés nevében tiltakozom ez ellen a módszer el­len. Mert (most már bevallom) ezen a napon bizony gyanakodva néztem az ebédhez adott kenyeret. Hiszen... hátha a feleségemnek éppen azt a földreesett példányt adták oda az üzletben? Volna tehát egy javaslatom. A' kenyérsütődék, vagy mittudomén- kicsodák. lássák el a kihordókat tiszta fehér ruhával, s néha (ha nem jelent különösebb fáradságot és nem ütközik bürokratikus jog­szabályokba, ellenőrizzék a kosa­rak és a kihordók tisztaságát. Hiszen a XX. században élünk, ugye? ... így mondja ezt a Közlekedési Rendészet Szabálya, vagyis a KRESZ. Igaz, ez főleg a járművek­re vonatkozik, s a főutcán tett szemlélődésünk alkalmával külö­nösebb szabálysértést nem tapasz­taltunk — hacsak azt nem, hogy egy kerékpáros szabályellenesen (a főutcán nem szabad kerékpároz­ni!) kisívben az Állami Áruháznál kifordult, s erőteljesen taposva a pedált, hajtott a színház irányába. De nem jutott tovább a csemege­üzletnél, mert itt néhány forint erejéig rövid tanfolyamot tartott neki egy rendőrszakaszvezető. Jóval több szabálysértést tapasz­taltunk azonban a gyalogjáróknál. Sokan felelőtlenül futkosnak át az úttesten, amint azt mellékelt ké­nünk is mutatja. Ez a fiatalember, csak a gépkocsivezető éberségének köszönheti, hogy most nem a kórházban olvassa az újságot. Erről egyszer már írtunk! A Beloiannisz utcai MÁVAUT megállóról van szó. Képünk dél­előtt tizenegy órakor készült, ilyen­kor még nem sok utas várakozik, de eláruljuk, hogy délután három óra tájban ötször, sőt: tízszer eny- nyien várakoznak itt, főleg szom­bati napokon. Természetesen a szabad ég alatt, a falnak dőlve, a járdaszegélyen, újságpapíron, kosa­rakon, bőröndökön ülve. Mert a váróterem, kicsi, ott nem fér el ennyi ember és meleg is van oda­bent. Néhány pad, lóca van ugyan, de az kevés. Tudjuk: ez a cikk még nem éri el, hogy hatására rendezzék az új MÁVAUT állomás ügyét, de addig is kérjük az illetékeseket: adjanak lehetőséget arra, hogy a miskolci főnökség elegendő lócát csináltat­hasson a fáradt utasoknak és a gyerekes anyáknak. S amíg ezt a kérést nem teljesí­tik, emlékeztetőül minden Borsodi Borsban leközöljük a fenti fényké­pet! * Most búcsúzunk olvasóinktól; Legközelebb másutt nézünk körül, más hiányosságokat veszünk szem- ügyre, tollhegyre és fényképre! Irta: ÖNODVÁRI MIKLÓS Fényképezte: WEISZ JÓZSEF « ___________ B ÉKE. Augusztus 8-ig: Scuderi kisasszony. Kezdés: 4. 6, 8 óra. Vasárnap délelőtt 1« és fél 12 órakor matiné: Egy pikoló világos. KOSSUTH. Augusztus 2—5: A 45-ös körzet nem válaszol. Kezdés: fél 5. fél 7. fél 9 óra. Vasárnap délelőtt 10 orakor matiné: A tőr. Augusztus 6—8-ig: Pique dame. FÁKLYA. Augusztus 5: Rokonok. Kezdés- 6. 8. vasárnap 4 órakor is. Augusztus 6: Ezerarcú hős: Vasárnap délelőtt 10 órakor matiné: Modern kalózok. TÁNCSICS. Augusztus 4—5: Scuderi kis­asszony. Augusztus 6—7: A 45-ös körzet nem válaszol. Kezdés- 5. 7, vasárnap: 3. 5, 7 óra. Vasárnap délelőtt 10 órakor matiné: Aki szereti a feleségét. HEJÖCSABA. Augusztus 4—5: A léha asszony. Kezdés: 7. vasárnap: 3. egvnegved 6. fél 8 óra. Vasárnap délelőtt 10 órakor -matiné: örökség a ketrecben. DIÓSGYŐRI SAGVÁRI. Augusztus 4—5: Zsongó melódiák. Kezdés: 7. vasárnap: 5. 7 óra. Vasárnap délelőtt 10 órakor matiné: Budapesti tavasz. DIÓSGYŐRI DIADAL. Augusztus 5—6: .. ördögi kör. Vasárnap délelőtt lv> órakor matiné: Életjel. Kezdés: 6. vasárnap: 5. 8 óra. UJDIOSGYÖRJ BÉKE. Augusztus 5—6: A léha asszony. Kezdés: 6. 8. vasárnap délelőtt 10 és dél­után 4. 6. 8 óra. MŰVELŐDÉS HÁZA. Augusztus 5—8: Az első szerelem. Kezdés: 5. 7 vasárnap: 4, 6, 8 óra. Vasárnap délelőtt 10 órakor matiné: Tavasz a jégen. ERKEL. Augusztus 5—6: Dandin György, vagy a megcsufolt férj. Kezdés: 6, 8 óra, NÉPKERTI SZABADTÉRI. Augusztus 5: Pique dame. Kezdés: 9 óra. ______________ ■ ÉSZA KMAGYARORSZAG A Magvar Dolgozók Párttá Megvef Bizottságának és a borsodtnegvei tanács eaDllaofa Szerkeszti: a szerkesztőbizottság. Felelő? kiadó- EöldváH Rudolf. SZERKESZTŐSÉG: Miskolc Széchenyi u. 30. Telefonszámok: 15—015 15—016. IS—017. Borsodmegvet Nvomdaioarl Vállalat Miskolc Pptptő? nvnmd^venpt^* Koszt? f.a?os Hopp. leesett egy kenyér. Nem baj, meg­törüljük a köténybe. Nem jön senki, nem látja senki? A Miskolci Közlekedési Vállalat autóbusz üzeme értesíti az utazó­közönséget, hogy a Miskolc, Dózsa György utcából 3-as számjelzéssel Szirmára 23.30 órakor és Miskolc, Dózsa György utcából 6-os számjel­zéssel Perecesre 23.30 órakor induló autóbuszjáratok csak szombat és vasárnapokon közlekednek, a hét többi napjain azok közlekedte­tése megszűnt. Ezen szabályozás f. hó 6-tól, hétfőtől veszi kezdetét* Miskolc! Közlekedési Váll. igazgatósága.

Next

/
Oldalképek
Tartalom