Észak-Magyarország, 1956. augusztus (12. évfolyam, 180-205. szám)
1956-08-01 / 180. szám
Szerda, 1956. augusztus 1. ÉSZ AKM AGY A RORS Z AG 3 Az országgyűlés keddi ül e s e (Folytatás a 2. oldalról.) 22.777 lakásügyi panasszal foglalkoztunk. Állami életünk decentralizálásával el kell érnünk, hogy az ügyek intézését közel vigyük a dolgozókhoz. Tapasztaljuk, hogy egyes helyi tanácsok nem egyszer visszaélnek hatalmukkal. Nem ritka a dolgozók érdekeit figyelembe nem vevő törvénysértő tanácsi határozat. Ebben ez ügyészi szervek is hibásak. A helyi államhatalmi és államigazgatási szervek munkája felett nem tudtuk a törvényességi felügyeletet eredményesen gyakorolni. A decentralizálással egyidejűleg erősítenünk kell az ügyészség törvényességi felügyeletét a helyi tanácsok határozatai felett. Így kívánjuk segíteni a tanácsok és vb-ik tagjainak, elnökeinek munkáját. A három esztendő alatt az ügyészi szervezethez 77.088 panasszal fordultak. Jelentékeny a munkaügyi panaszok száma. Az ügyészségnek a jövőben a szakszervezetekkel karöltve sokkal határozottabban kell fellépnie a munkavédelmi előírások megszegőivel, a balesetek felelőseivel szemben, akik nem hivatkozhatnak a termelés vélt érdekeire. Általános törvényességi felügyeleti munkánk fontos feladata a termelőszövetkezetek védelme, a termelőszövetkezeti . mozgalom fejlesztésének támogatása, ezzel együtt a már működő termelőszövetkezetek segítése. Különösen fontos ez most, amikor egyes helyeken az ellenség újból támadást indított a termelőszövetkezetek ellen. Az állampolgárok jogainak védelme a szocialista törvényesség egyik oldala. A törvényesség másik oldala, hogy az állampolgárok is eleget tegyenek minden törvényes kötelezettségüknek. A szocialista törvényesség megköveteli, hogy tovább erősödjék és szilárduljon a munka, a begyűjtési és az adózási fegyelem. Megköveteli minden állampolgártól a hatósági személyek megbecsülését és felelősségteljes munkájuk segítését Alkotmányunkban leszögezett alapelvekre, törvényeinkre, a KV. határozatára támaszkodva az ügyészi szervezetnek az eddiginél bátrabban, következetesebben kell folytatnia a harcot mindenki ellen, aki törvényeinket megsérti. Tisztelt Országgyűlés! Alkotmányunk szerint: »A legfőbb ügyész gondoskodik arról, hogy a Magyar Népköztársaság rendjét, biztonságát és függetlenségét sértő, vagy veszélyeztető mindennemű cselekmény következetesen üldöztes- sék«. Az az éles harc, amelyben népi demokratikus állami és társadalmi rendünk kialakult, az ellenséges erők elszánt és veszedelmes támadásainak visszaverését követelte meg. Közvetlenül a felszabadulás után gyökeresen új bűnüldözési és igazságszolgáltatási szervekre volt szükség. A politikai rendészeti szervek, népügyészségek és népbíróságok leleplezték és megbüntették a háborús és népellenes bűnöket elkövető fasiszta gonosztevőket, gyilkosokat. A népügyészi és népbírósági szervek megfelelő felelősségrevonást. alkalmaztak az ellenforradalmi bűntettesekkel szemben is. 1948 után azonban a feszült nemzetközi helyzetben nálunk károsan hatott az a téves nézet, hogy az osztályharc állandóan és minden területen élesedik. Kialakult a kritikát elfojtó személyi kultusz és ezzel együtt a bizalmatlanság légköre, amelynek rossz hatását csak fokozta az állam- védelmi szerveknek különleges helyzete. Ebben a légkörben az állam- védelmi hatóság irányítói. vezetői és tisztjei közül sokan visszaéltek hatalmukkal, a megfelelő ellenőrzés hiányával. Erkölcsi és fizikai kényszert alkalmazva egy sor esetben hamis és koholt bizonyítékokat készítettek, valótlan beismerő vallomásokat csikartak ki, ezzel a szocialista törvényességet a legdurvábban megsértették. A% elkövetett törvénysértéseket kivizsgálták és jóvátették — Lehetővé tette a törvénysértéseket az is, hogy sem az ügyészség, sem- más szervezet nem gyakorolt ellenőrzést ez államvédelmi szervek tevékenysége fölött, hiszen az ügyé- Bzi szervezetet ezzel a feladattal csak 1953-ban bízták meg. A Központi Vezetőség 1953. jú- 1 niusi határozata megkövetelte a ‘ szocialista törvényesség megszi- i 1-árdítását, az elkövetett törvénysértések kivizsgálását és jóvátételét. Ezután került sor az államvédelmi szervek munkájának felülvizsgálására. A vizsgálat fényt derített a korábbi államvédelmi vezetők bűnös tevékenységére. A katonai bíróság 1953 decemberében hozott ítéletében megállapította: — idézem — »Péter Gábor és társai vezető beosztásukkal járó hivatali hatalmukkal visz- szaélve, egyrészt az államvédelmi munkában súlyosan törvénytelen módszereket honosítottak meg, ezáltal tudatosan népellenes irányba ferdítették el az állam büntetőpolitikáját, másrészt mérhetetlen személyes igényeik kielégítése érdekében éveken keresztül óriási mértékben fosztogatták és pazarolták a társadalmi tulajdont«. Ezután megkezdődött azoknak az ügyeknek felülvizsgálata, amelyekben az elítélt volt államvédelmi vezetők irányították az eljárást. A bonyolult, nehéz, súlyos törvénysértések és bűncselekmények feltárását eredményező vizsgálat hosszú ideig tartott. — A felülvizsgálat nem ment könnyen, lassan indult, vontatottan haladt. Az utóbbi időben azonban a vizsgálat meggyorsult és ma már a Végére értünk. — A vizsgálat alapján beigazolást íny ért, hogy elvtársaink, akiket a törvénytelen perekben elítéltek, nem voltak árulók, kémek, kártevők. De beigazolást nyert az is, milyen rendkívüli súlyos károkhoz vezet a szocialista törvényesség megszegése, az ügyészi szervezet hiánya. — Pártunk javaslatára megszervezett ügyészség nagy szerepet kapott az alaptalanul elítéltek ügyeinek felülvizsgálatában. Az alaptalanul elítéltek ügyük felülvizsgálatának befejezése után, sokan már a vizsgálat alatt is szabadlábra kerültek. A legfelsőbb bíróság eddig 149 elítélt ügyében hozott döntést, ennek során 121 elítéltet minden vádpont alól jogerősen felmentett, 15 személy ügyében marasztaló ítéletet hozott, 10 személye bűnösségét kisebb súlyú bűn- cselekményben állapította meg és ennek megfelelően lényegesen enyhébb büntetést szabott ki. Bejelenthetem, hogy azok is szabadlábon vannak, akiket a Legfelsőbb Bíróság elítélt, mert már korábban letöltötték a kiszabott büntetést, illetve egyéni kegyelmet kaptak. A felülvizsgálat folyamán még 156 személy került szabadlábra, részben kegyelemmel, részben büntetés félbeszakítással. A Legfelsőbb Bíróság perújítási eljárásban olyanok ügyében is hozott felmentő ítéletet, akiket annakidején a koholt vádak alapján halálraítéltek és kivégeztek. Felmentette a bíróság minden vádpont alól Rajk László, Szőnyi Tibor, Szalai András, Szebenyi Endre, Pálfi György, Sólyom László elvtársakat és másokat. ök jóvátehetetlenül áldozataivá váltak a törvénysértéseknek. Nem jelenti azt, hogy nincsenek velük szemben kötelezettségeink. Kivégzett elvtársaink rehabilitálásán túlmenően intézkedéseket tettünk és teszünk hozzátartozóik erkölcsi és anyagi támogatására. Mintegy háromszáz alaptalanul elítélt szabadult ki a börtönökből a felülvizsgálat során. Túlnyomó többségüket koholt vádak alapján tartóztatták le és ítélték el a »Rajk-ügy- ben«, a »Kádár-ügyben«, »Sólyom- ügyben«, a »volt szociáldemokraták ügyében«, a »volt jugoszláv emigránsok ügyében« és más ügyekben. Nagy többségük pártunk tagja volt, amikor letartóztatták őket, sőt nem egy, mint köztudomású, évtizedes munkásmozgalmi múltra tekinthet vissza. Feladatunk továbbra is gondoskodni arról, hogy az ártatlanul elítéltek bosszú évek szenvedése után erkölcsi és anyagi segítség biztosítása mellett foglalják el az őket megillető helyet társadalmunkban. Az ügyészséghez érkezett panaszok azt mutatják, hogy nemcsak azoknak van joguk rehabilitációra, akiket a bíróságok alaptalanul elítéltek. A törvénytelen perekkel egyidejűleg a bizalmatlanság egészségtelen légkörében sok elvtársat., becsületes dolgozót alaptalanul internáltak, bocsátottak el felelős funkciókból, illetve munkahelyükről. Anélkül, hogy a munkájukat jól végző mai vezetőket, beosztottakat leváltanánk, indokolt a korábban alaptalanul leváltottakat olyan munkakörbe állítani, amit képesítésüknél fogva elláthatnak. Az ártatlanul elítéltek ügyeinek felülvizsgálata azt bizonyítja, hogy népi demokratikus rendszerünknek van ereje ahhoz, hogy a visszaéléseket, a törvénysértéseket felfedje., hogy érvényt szerezzen a szocialista törvényességnek, hogy helyrehozza az elkövetett hibákat. Rendszerünk erejét bizonyítja az is, hogy nem állunk meg az alaptalanul elítéltek ügyeinek felülvizsgálatánál. Ennél tovább megyünk. Szabadlábra helyezzük nemcsak azokat, akiket ártatlanul elítéltek, de azokat is, akikre valóban elkövetett bűncselekményekért a múltban túl súlyos büntetéseket szabtak ki. Az 1953. júniusi központi vezetőségi határozat megkövetelte a párt- ellenőrzés megerősítését és az állami ellenőrzés megvalósítását az állam- biztonsági szervek munkája fölött. Egyidejűleg az államhiztonsági szerveket, az ügyészi szervezetet, az igazságszolgáltatási apparátust a párthoz hű, öntudatos és gerinces dolgozók százaival erősítettük meg, közöttük számos olyannal is akiket rehabilitáltunk. Az új ügyészi szervezet állandóan felügyeletet gyakorol az államvédelmi szervek munkája felett. A hároméves tapasztalat azt igazolja, hogy az államvédelmi szervek munkájá ban gyökeres változás történt, a szocialista törvényesség itt is megszilárdult. Az ügyészi felügyelet során észlelt minden törvénysértés miatt felelősségre vonás történik. Ez alatt ; az idő alatt ötvennégy államvédelmi !nyomozóval szemben kezdeményezett j az ügyész fegyelmi eljárást, míg a súlyosabb törvénysértések elkövetőit tizenhárom ügyben katonai bíróság elé állította. Az ügyészi szervezet feladata, hogy minden erővel segítse az államvédelmi, szervek munkáját. Az a munka, amelyet az újraszervezett és megerősített államvédelmi szervek végeznek, igen nagyjelentőségű és rendkívül felelősségteljes. Ebben a munkájában segíti és támogatja egész népünk az államvédelmi szervek dolgozóit. Világosan kell látnunk, hogy a háborús uszítok elszenvedett kudarcaik ellenére sem tették le a fegyvert. Még hatályban van az Amerikai Egyesült Államok 1953. október 10-i törvénye, amely évi száz millió dollárt irányoz elő a békeszerető államok elleni aknamunkára és kémkedésre. Ezt az összeget a legutóbb huszonöt millióval felemelték. Az ilyen szennyes feladatra azonban egyre kevesebb a jelentkező. De még mindig akadnak olyan elvetet műit elemek, akik semmit sem tat nultak, mint például Sulyánszki Jet nő és tizennégy társa, akik volt lut dovikás tisztjelöltekből, hadaprót dókból rekrutálódtak. Fegyvereket gyűjtöttek a magyar nép ellen. Az. ítélet kiütötte kezükből a fegyvert} és lesújtott rájuk. Utasszállító repülőgépünk ellen elkövetett gyalázatos merénylet isi fokozott éberségre int bennünket. Ez az alávaló gaztett és annak feldi- csérése az imperialista sajtó részé-* ről újból felhívja a figyelmünkéi; arra, hogy ellenségeink nem válogatósak. Fokozottabb éberséggel, elszántsággal kell küzdeni, hogy ártalmatlanná tegyük azokat, akik hazánk, népünk, törvényeink ellen fordulnak. iWég jobban vigyázzunk a népvagyonra ságai és senkit sem ítélnek el pusztán osztályhelyzete miatt. Az államvédelmi és igazságügyi szervek a szocialista törvényesség maradéktalan megtartásával ma már valóban csak az ellenségre mérik csapásaikat. Munkájuk egyre eredményesebb. A társadalmi tulajdon elleni bűn- cselekmények elkövetőinek megfelelő üldözése, felelősségre vonása fontos állami feladat. Jó egynéhány ügy tanulsága alapján megragadom az alkalmat, hogy innen is kérő szóval forduljak a vállalatok igazgatóihoz, földműves- szövetkezeteink tagjaihoz, főleg a szövetkezeti ellenőrző bizottságok tagjaihoz, hogy még jobban vigyázzanak a felügyeletük alatt álló népvagyonra. Rendőrségünk áldozatos helytállása és munkája, komoly eredményeket mutat fel a polgárok személye ellen intézett erőszakos támadások, emberölések, rablások elleni harcban. Örömmel számolhatok be az országgyűlés előtt arról, hogy ©z ilyen bűncselekmények száma lényegesen kisebb a felszabadulás előtti hasonló cselekményeknél. Állampolgáraink hasonlíthatatlanul biztonságosabb körülmények között élhetnek és dolgozhatnak, mint azelőtt. — Hazánkban éppenúgy, mint a többi szocialista államban, a társadalmi erők növekedésével a bűnözés erősen csökken. Elég például arra utalni, hogy 1932. évben 310.482 szentély ellen indítottak eljárást, viszont 1955. évben ez a szám csak 172.749-t tett ki. Bíróságaink a munkásosztály és szövetségesei, a dolgozó parasztság hatalmát, állami, társadalmi és gazdasági rendjét védik. — A burzsoázia szószólói — érthető okokból — élesen támadják bíróságainkat, a nép bíróságait és azzal vádolják, hogy nem az igazságot keresik. Mi visszautasítjuk az ilyen rágalmakat. Szocialista bíróságaink függetlenek és kizárólag csak a törvénynek vannak alárendelve. A szocialista bíróságok, a nép bíró„Ezért van szükség a mezőgazdaság szocialista átszervezésére66 A Központi Vezetőség határozata szerint a falu további fejlődése, élet- színvonalunk emelése, a minél magasabb terméshozam érdekében tovább kell folytatnunk a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztését, termelő- szövetkezeteink megerősítését. S mindezt a legteljesebb önkéntesség alapján, felvilágosító munkával, termelőszövetkezeteink nagyszerű eredményeinek népszerűsítésével, jelentőségük magyarázásával. A szerencsi járás területén ez év első felében is igen sok egyénileg dolgozó paraszt lépett a közös gazdálkodás útjára. Néhány hónap alatt többen választották a termelőszövetkezeti gazdálkodás útját, mint az elmúlt két esztendőben. Tiszalúc termelőszövetkezeti község lett, jelentősen megerősödött a taktaharkányi Alkotmány Tsz és volt belépő járásunk minden termelőszövetkezetébe. És mindez azért történt, mert élő, kézzelfogható példák bizonyítják, hogy egy-egy jól gazdálkodó, becsületesen dolgozó termelőszövetkezetünk tagsága több jövedelemre tehet szert, jobban él, többet termel, mint egy-egy középparaszt. A középparaszt — ezer és ezer példa akad — nem képes bővített újratermelésre, de a közös gazdaság annál inkább. Míg egyénileg dolgozó parasztságunk a legtöbb esetben csak a szükségletre termel, addig a tisza- lúci Vörös Hajnal Termelőszövetkezet tagsága például az 1954—55-ös gazdasági évben egész évi jövedelmének 38 százalékát fordította újratermelésre, az idén pedig több mint 1 millió forintot fordít a közös gazdaság további fejlesztésére, termelőszövetkezeti tagonként 7666 forintot. Ezt egyetlen egyénileg dolgozó paraszt sem teheti meg még akkor sem, ha a legmaximálisabban kihasználja az egyéni gazdaság kereteiben rejlő lehetőségeket. És természetesen jól gazdálkodó termelőszövetkezeteinkben a beruházások mellett minden tag bőséges jövedelemben részesült. Ez a helyzet akár a taktabáji Béke, a tiszalúci Vörös Hajnal, vagy az alsódobszai Búzakalász gazdálkodását nézzük. A Búzakalász néhány tagja: Petnyik Miklós, Víg Bertalan, Kliop László, Vafnoczki Gyula, Dobrosi Barna, Zsebesi Károly több mint 25 ezer forintot fordítottak lakásépítésre jövedelmükből. A taktabáji tsz- fiatalok pedig 300.000 forint értékű bútort vásároltak az elmúlt esztendőben. S ugyanilyen példák egész sorát idézhetnénk a megyaszói Béke, a monoki Kossuth tsz-ek tagjainak életmódját illetően. Mindezek a tények igen sokat mondanak egyénileg dolgozó parasztjainknak,— ha megismerik a tényeket. És hogy megismerjék — a Központi Vezetőség határozata világosan kimondja — elsősorban a falu kommunistáinak, népnevelőinek feladata. Igen, a meggyőző és felvilágosító munkát nekünk, a párt és tanácsszervek dolgozóinak, tagjainak kell eredményesebben alkalmaznunk. És a meggyőző érvek egész sora van a kezünkben. íme néhány példa arról, mit jelentett csak az elmúlt évben is járásunkban a közös gazdálkodás és mit nyertünk volna, ha már minden dolgozó paraszt közösen gazdálkodik: Járásunkban az 1954—55-ös gazdasági évben a termelőszövetkezetek egy-egy holdon 1.5 mázsa Icenyér- gabonával termeltek többet mint az egyéniek. E terméstöbbletet figye- lembevéve járásunk dolgozó parasztjai — ha minden hold kenyérgabonát a termelőszövetkezet vet el. — 36.250 mázsával termelhettek volna többet, ami értékben 10,150.000 forintot, kenyérben 220 kilogrammjával számolva 16.477 ember egy évi fejadagját jelenti. Kell-e ennél beszédesebb példa? Pedig még voltak és vannak hibák termelőszövetkezeteink gazdálkodásában is, amit jó szervezéssel, becsületes munkával ki lehet és ki is kell küszöbölni. És ez még csak a kenyérgabona. — Megyaszó községben 460 hold kukoricát vetnek évente. A termelőszövetkezetek eredménye' alapján — ha a községben ezt a 460 holdat négyzetesen vetnék, géppel és nem kétszer, hanem — mint a tsz-ek — négyszer-ötször kapálnák — akkor 3 mázsával termelhetnének többet holdanként. Ez nem kevesebb mint 1380 mázsa kukoricát jelentene. Ezzel 276 darab sertést hizlalhatnánk fel egyenként 150 kilogrammosra. És ez sem pénzben, sem zsírban-húsban nem jelentéktelen mennyiség. Száz és száz ilyen beszédes bizonyíték, száz és száz tsz-tag élete, megélhetése, boldogulása áll példaként rendelkezésünkre, hogy bizonygassuk vele: »íme, ezért kell fejlesztenünk a tsz-mozgalmat, ezért kell áttérnünk a szocialista nagyüzemi gazdálkodásra.« A tények világosan . beszélnek. DOMONKOS ISTVÁN a szerencsi járási tanács mezőgazd. oszL-vezetője Az osztályellenség, ha nem vét törvényeink ellen és eleget tesz az állam iránti 'kötelességeinek, pusztán, osztályhelyzete miatt nem kerülhet bíróság elé. — Bíráskodásunk mélyen demokratikus jellege viszont megköveteli* hogy az ügy elbírálásánál mindenkor figyelembe ve?vük azokat a körülményeket, amelyek arra mutatnak, hogy a bűntettes ártó szándéka éppen osztályhelyzetéből, a dolgozók társadalmi rendjének gyűlöletéből fakad. Az igazság kiderítésében nagy jelentősége van a védelemnek, a védelem szabadságának. A védelemhez való jog érdemben illet meg minden bíróság elé állított személyt. Meg kell állapítanunk, hogy sokszor nem vettük kellőleg figyelembe a szocialista igazságszolgáltatás eme alapvető követelményeit. A védői jogok korlátozása törvénysértési és hátrányára van az igazságszolgáltatásnak. A védők jogait, amelye-i két a büntető perrendtartás törvény- ben biztosít, minden nyomozói ügyész és bíró a legpontosabban köteles tiszteletben tartani. A polgári perek jelentősége igen nagy. Az ügyészség ezekben a perekben folytatott ítélkezés törvényességére is felügyel; A múlthoz képest hasonlíthatatlanul meggyorsult a peres ügyek befejezése, mégis meg kell állapítanunk, hogy mind a büntető, mind á polgári ügyekben a perek még gyakran elhúzódnak. A bíróságok munkáját az alaposság megerősítésével együtt és egyidőben kell gyorsabbá, sokkal időszerűbbé tenni. — Az ügyészi szervezet három évi munkájáról adtam számot. Fiatal szervezetünk az elmúlt három év alatt jelentős eredményeket ért el* ügyészeink lelkesen végezték munkájukat. Világosan látjuk azonban* hogy munkánkon még sokat kell javítanunk. Növelnünk kell az ügyészi szervezet politikai és szakmai képzettségét. Meg kell erősítenünk ügyészeinket, hogy bátran és kérlelhetetlenül lépjenek fel a törvényesség védelmében. Még jobb mun- kával kell kiérdemelnünk azt a te* kintélyt, erkölcsi megbecsülést, amely megadja az ügyészi fellépés súlyát. A szocialista törvényesség megtartása alapvető elve, elengedhetetlen módszere a szocializmus építésének. Egész népünk, államunk szempontjából nagyjelentőségű a Központi Vezetőség határozatának a szocialista törvényesség további megszilárdításával foglalkozó része. Dolgozóink nagy megnyugvással fogadták az erre vonatkozó határozatokat. Az ügyészi szervezet a jövőben még nagyobb odaadással őrködik a szocialista törvényesség fölött. Ügyészeink legjobb képességűikkel, munkájuk állandó javításával, a dolgozók bírálatainak, bejelentéseinek és panaszainak figyelembevételével, pártunk útmutatásainak követésével kívánnak eleget tenni szép hivatásuknak. Ehhez a munkához kérem a képviselő elvtársak támogatását s egyben kérem a Tisztelt Országgyűlést* fogadja el jelentésemet. (Nagy taps.) A legfőbb ügyész beszámolójához elsőnek Nagy Dániel országgyűlési képviselő szólt hozzá. A legfőbb ügyész beszámolóját Nagy Dániel azzal fogadta el, hogy az abban ismertetett intézkedések elősegítik a szocialista törvényesség ixx vábbi erősödését; Az országgyűlés szerdán folytatja; munkáját; (MTI)
