Észak-Magyarország, 1956. július (12. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-27 / 176. szám

Péntek, 1956. Július 27« GSZAKMAGTARORSZAu 3 Az újító párttitkár Még fiatal, harminc év körüli ember Vass István technikus, a Borsodi Szénbányászati Tröszt Te­le gdi-utcai transzformátor teker­cselő részlegének vezetője. Hanem fiatalság ide, fiatalság oda, ez e Vass István egy igen öt­letes gépet szerkesztett. Nem ke­rül valami sokba (kb. 2000 forint) és mégis sokat ér, sokat jelenít azok számára, akik eddig a transzfor­mátorok tekercsét készítették. Engedjük hát beszélni Vass Ist­vánt, hadd ismerkedjenek meg ol­vasóink is ennek az újításnak a lényegével. 1700 perc helyett csak 800 perc — Nem dicsekszem azzal, hogy ez az újítás világraszóló — mondja a fiatal technikus —, de minden­esetre komoly figyelmet érdemel. Fő érdeme, hogy 'könnyebbé válik a munka és két ember helyett egy ember végezheti a tekercselést. Mindemellett egy öt kilowattos transzfii furótrafó három tekercse­léséhez összesen csak 800 percre van szükség a régü ti700 perces normaidővel szemben. — Érdekelne bennünket a gép részletes, szakszerű leírása is. — Nagyon szívesen eleget teszek a kérésnek, de hadd mondjam el elöljáróban, hogy a transzformáto­rok tekercsét eddig két ember ké­szítette el. Az egyik dolgozó a fa­vázas egész primitív tekercselő gépet kézzel hajtotta meg, míg a másik a huzalt irányította és iga­zította a sablonra. Az újonnan szer­kesztett tekercselő gép U vasból ké­szült, a meghajtását 1 HP motor végzi, mely ékszíj áttétellel a fő­tengelyt hozza forgásba. A főten­gely fordulatszáma 29/perc, mely a transzformátor tekercsek készíté­séhez elegendő. A forgást lábpedál­lal lehet szabályozni. — Milyen eredményt értek el eddig? — Meglehetősen szépet. Nemré­giben történt a próbajáratás. Egy furótrafó szekunder tekercsének az elkészítésére 210 percet adnak két ember számára. Az új gép beállí­tásával ugyanezt a munkát egy­magám 50 perc alatt végeztem el, minden fizikai megerőltetés nélkül. —- Az áramfogyasztás? — Egészen kicsiny. Ha teljes 8 órát dolgozik a gép, maximum 7 forint. — Természetesen örül a siker­nek? — Hogyne. De ez a siker nem­csak engem illet. Többen valósí­tották meg a gépet, s így az elisme­rés is közös kell legyen. Eddig tart az intervju Vass Ist­vánnal, aki a szakma kiváló dol­gozója és megbecsült, közszeretet­nek örvendő párttitkára is a javí­tóműhelynek. Befejezésül hadd te­gye meg észrevételeit az újságíró is az újítással kapcsolatban. Évi 80 ezer forint megtakarítás Sok baj, időkiesés történik gép elromlása miatt a borsodi tröszt bányáinál. Különösen a furó-trafók- nál sűrűn előfordul, hogy zárlatot okoz, leég és újra kell tekercselni. A többi ezután a műhelyre tarto­zik, ahol éppen az új tekercselő­gép beállításával igen rövid idő alatt segítenek a bajon. Ez a helyzet az ország összes szén­trösztjeinél fennáll, sőt minden üzemnél, ahol árammal dol­goznak. Nagyszerű lenne, ha ez az újítás minél hamarább és minél szélesebb körben visszhang­ra találna, hiszen a Telegdi-utcai műhely újítási megbízottja, Túr­osán yi elv társ szerint is csak itt, egy gép mellett, évi 80 ezer forint munkabér megtakarítást jelentene. Az országban sok, a miskolci Telegdi-utcaihoz hasonló, kisebb műhelyrészleg, ahol — az újság­író meggyőződése szerint is — a gép házilag előállítható, olcsó vol­ta miatt, örömmel fogadnák ezt az újítást. Főképpen azok, akik eddig 8 órán keresztül meghajolva, gör­nyedve kézzel hajtották a favázas tekercselőt. Reméljük, hogy első­sorban borsod megyei üzemeink fordulnak majd érdeklődéssel Vass István és társainak újítása felé, hiszen a termelékenység növelése mindenütt egyformán fontos, h. J. Beszélgetés Hegyi Imre országgyűlési képviselővel a politikai eseményekről, az országgyűlés munkájának demokratizálódásáról, saját tevékenységéről, terveiről Megyeszerte sok egyszerű ember ismeri és becsüli Hegyi Imre párton- kívüli országgyűlési képviselőt, a Hazafias Népfront megyei alelnökét. Ismeri ő is a dolgozók gondjait, pro­blémáit, örömeit. Lapunk munka­társa felkereste munkahelyén és megkérte: adjon néhány fontos, idő­szerű kérdésre választ lapunk hasáb­jain. Első kérdés: Mi a véleménye a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozatáról és az ezzel kapcsolatos politikai esemé­nyekről? Válasz: Az utóbbi évek fordulatok­ban gazdag politikai eseményei között fontos határkövet jelent ez a határozat, őszinteségével és bátorsá­gával. További előrehaladásunk attól függ, hogy mindazok, akik az élen haladnak a határozat megvalósításá­ban, tehát a funkcionáriusok és a vá­lasztott szervek vezetői és tagjai, ho­gyan értik meg ennek a határozatnak politikai, gazdasági és kulturális éle­tünk fejlődésére gyakorolt hatását. A határozatban foglalt pontokkal, irányelvekkel, megvalósítandó fel­adatokkal mindannyian egyetértünk, akik felelősséget érzünk a nép előtt a demokratizálódásért, a törvényes­ség további megszilárdításáért, a Ha­zafias Népfront mozgalom erősítésé­ért — és abban a pártonkívülieknek adandó nagyobb szerepért,-—az ipari és mezőgazdasági termelés fellendí­téséért és az életszínvonal emelkedé­séért. Az a legfontosabb, hogy a so- ronlévő feladatok megvalósításáért ne csak a hivatali fegyelmi felelőssé­get érezzük, hanem sokkal nagyobb felelősséget, amely megbízóink, a dolgozó nép előtti felelősséget jelenti. A feladat gépies, lelketlen, bürokra­tikus végrehajtása helyett a dolgozó emberekkel való együttműködést és a velük való törődést kell a legfőbb törvénynek tekintenünk. A XX. kongresszus után sok, eddig hallgatásba merült ember kezdett feloldódni. Többen közülük elmond­ták, hogy tudásukat, tapasztalataikat szeretnék a haza, a magyar dolgozó nép javára fordítani. Ügy gondolom, hogy a KV július 18-i határozata megadja számukra a lehetőséget és megteremti az előfeltételeket ahhoz, hogy a Hazafias Népfront mozgal­mon belül kifejthessék tevékenységü­ket mindazok, akik a nemzeti egység további szilárdításával a haza és a nemzet boldogulását kívánják. Második kérdés: Mit vár az ország- gyűlés munkájának demokratizálódá­sától, mit fog jelenteni a gyakorlat­ban a képviselői jogok és kötelessé­gek megnövekedése? Válasz: A borsodmegyei képvise­lők 1953-tól kezdve igyekeztek mun­kájukat szervezetten végezni. Sajnos, ez gyakran nem sikerült. Több aka­dálya volt annak, hogy rendszeresen, negyedévenként kicseréljük tapaszta­latainkat és megtárgyaljuk a megye problémáit. Én magam nemcsak fo­gadon a oot vagv beszámolót tartot­tam, hanem résztvefctem választóke­rületemben, a járási és községi ta­nácsüléseken is. Meglátogat 'an ter­melőszövetkezeteket és dolgozó pa­rasztcsaládokat. Munkám közben arra a következtetésre jutottam, hogy a képviselők működését ki kellene szélesíteni. Elsősorban helyileg kel­lett áttörni az egyes funkcionáriusok részéről tapasztalt ’bizalmatlanságot és hűvösséget. Másrészt több hivatalt kellett figyelmeztetni a válasz mi­előbbi megadására. A magam mun­kájában is, de más képviselőtársam­nál is tapasztaltam a tájékoztatás hiányát. Nem tudtunk készülő ren­deletekről, nem ismertünk olyan kér­déseket, amelyeket pedig a képvise­lőknek okvetlenül ismerniük kellene. Figyelemmel kísértem a Népszava hasábjain az országgyűlés demokra­tizálódása érdekében lefolyt vitát. Az elhangzott vélemények nyomán a tervbevett változtatások visszaállít­ják az országgyűlésnek, mint legfőbb államhatalmi szervnek a tekintélyét. A képviselők interpellációs joga szé­lesebb lehetőséget ad a képviselők­nek tevékenységük kiszélesítéséhez. Kötelességüket most már fokozottan kell teljesíten k, hiszen a választók egyre inkább igénylik a képviselők megjelenését és a velük való gyakori kapcsolatot. E kötelességek ellátásá­hoz mind a pártszervektől, mind a tanács és a Hazafias Népfront moz­galom egyes szerveitől nagyobb segít­séget várunk, Harmadik kérdés: Kérjük, mond­jon valamit munkájáról, terveiről. Válasz: Képviselői munkámat a jövőben még rendszeresebbé kívánom tenni. Meg akarok jelenni havonta több községben is és ott elbeszélgetni a dolgozókkal. Az eddigi ilyen be­szélgetések és választóim kérése arról győzött meg, hogy ezeket a beszélge­téseket sűríteni kell. Eddig is akadt bőven beszélni való, úgy gondolom, most a KV határozat és az ország- gyűlés következő élénk ülésszakai bő beszédtémát szolgáltatnak. Az eddigi beszélgetések során többször szóba- került a Bodrogköz termelési prob­lémája. A párthatározat szellemében, úgy gondolom, ezen a részen is előbbre jutunk majd. Többet szeret­nék foglalkozni a tanácsokkal is. A decentralizálás végrehajtásával a ta­nácsok több feladatot kapnak. Azt hiszem nem veszik rossz néven, ha segítünk nekik. Másrészt kötelessé­günk is a tanácstagokkal együttmű­ködni. mert csak így tudjuk közösen megvalósítani az országos feladato­kat. Nemcsak én, hanem más kép­viselőtársaim is sok segítséget vár­nak jövőbeni munkájukhoz, a Haza­fias Népfronttól. Legfőképpen arra van szükség, hogy a Hazafias Nép­front-bizottságok mozdítsák elő a dolgozók és a képviselők termékeny együttműködését. Nagy feladatok várnak a kommunistákra A második ötéves terv megvalósítása jelentős mértékben függ a pártszervezetek, a párttagok aktivitásától. Ma, amikor a pártmunkában a gazdasági kérdések, a marxizmus —-leninizmusnak a gazdasági oldala került előtérbe — nagyon fontos, hogy a pártmunkások többet foglalkozzanak a gazdasági kérdésekkel, hogy napi munkájuk szerves részeként elemezzék a gazdaságot és ismerjék a megoldásra váró feladatokat; A Borsodvidéki Gépgyár pártszervezete eddig is nagy jelentősé­get tulajdonított a pártmunka és a gazdasági munka összehangolásának, de a Központi Vezetőség július 18—21-i határozata után fokozottabban a gazdasági kérdésekre, a termelésre fordítja a főfigyelmet; — Az üzem kommunistáinak — mondja ezzel kapcsolatban Ara­nyosi elvtárs, a gyár pártszervezetének titkára — az mbst egyik leg­fontosabb feladatuk, hogy harcoljanak az anyagellátás megjavításáért. Acélöntvényekből, tömörítő anyagokból, bronzöntvényekből sok esetben nincs elegendő mennyiség. Emiatt nem tudjuk biztosítani az ütemes ter­melést. Minden erőnkkel azon leszünk, hogy változtassunk ezen a hely­zeten. Az anyagellátás megjavítása, a gyártmányok korszerűsítése érde­kében és az ütemes termelés biztosítása végett a pártszervezet javas­latokat tesz a gazdaságvezetésnek s ebbe a munkába a pártvezetőség bevonja a kiváló műszaki dols«Jkat, a legjobb szakmunkásokat is. — A jövőben arra kelr^tö rekednünk — hangsúlyozta Aranyosi elvtárs, —, hogy minden pártfunkcionárius hozzáértéssel, konkrétan irányítsa a gazdasági munkát. De látnunk kell azt, hogy hozzáértéssel csak azok tudnak irányítani, akik nemcsak általában, hanem valóban részletekbemenően ismerik az adott terület gazdasági, műszaki és egyéb kérdéseket. Ezért megállapodtunk abban, hogy minden pártfunkcioná­riusnak, pártvezetőségi tagnak fejlesztenie kell szakmai tudását. Többen gépipari, valamint kohóipari technikumba iratkoztak be. S van, aki most végzi el a VIII. általános iskolát; * Mi is úgy véljük, hogy a pártfunkcionáriusok szakmai tudásuk gyarapításával lényegesen megjavíthatják a termelést, az eddiginél i©bb összhangot teremthetnek a pártmunka és a gazdasági munka között; Megtalálták a bajok okát — kezdjék el a munkát! ...Sajószentpéteren, a bá­nyamérnökí irodában négy elvtárs, Jáni Gyula főmérnök, Szabó István üzemi párttitkár* Lukács László üzemvezető és Plop László üb. elnök beszélget a Központi Vezetőség ha­tározatáról, s választ keresnek né­hány olyan kérdésre, amelyek meg­oldása több száz tonna szenet jelent népgazdaságunknak. Arról a határozatról beszélnek, amely a sajószentpéteri bánya életé­ben is új, nagy, szép, országépítő feladatot jelent A párt, hogy le­küzdve a fűtőanyag-ellátásban mu­tatkozó nehézségeket, széncsatára szólította fel őket, bányászokat — a borsodi elvtársakat is! S ez bi­zony nem kis dolog. Háromszázezer tonnával több szenet adni az ipar­nak, a dolgozó népnek ! . . . Bányá­szaink odaadó, lelkes munkáját, fe­gyelmezettségét, józan gondolkódá- és előrelátását követelő feladat ez. S most ezen a napon, július 25-én így láttak munkához a sajó­szentpéteri elvtársak. őszintén, bányászmódra ültek le beszélgetni, tervezni, hogy a párt felhívására csatasorba állítsák üze­mük derék munkásait. Igen, derék had dolgozik ebben az üzemben. Az első félévben mintegy 4319 tonnával termeltek több szenet, s olyan szép eredmények is születtek, mint pél­dául Szloboda Károly etikájáéi csa­patának 157 és Tóth János frontcsa­patának 123.5 százalékos teljesítmé­nye. A sajószentpéteri elvtársak azon­ban még több szenet is adhattak volna; ha ... S most erről a »hab­ról is szó esik, hiszen a mai napig bezárólag mindössze 95.5 százalékos havi tervteljesitést értek el ; « « Miért nem teljesítik a ter­vet? Hogyan akarnak a Központi Vezetőség határozatában foglaltak­nak eleget tenni, s terven felül több­ezer tonna szenet a hazának adni? — ezekre és más hasonló kérdésekre keresett megoldást a beszélgetés so­rán a bányaüzem négy derék veze tője. őszintén vetették fel az elvtársak a problémáikat, azokat a még meg­lévő hibákat, amely fékje és akadá­lyozója annak, hogy a Központi Ve- vezetőség harci felszólításának eleget tudjanak tenni. Miről van szó? Nem kisebb hibákról, mint szervezetlen­ségről, felelőtlen ígérgetésekről, ame­lyek szintén hozzájárulnak a tervek nemteljesítéséhez. A. II. számú ak­na frontfejtésén például nemrég munkába állítottak egy szovjet fejtő- és rakodógépet, amelynek a rossz szervezés következtében igen ala­csony a teljesítménye. Ugyanis a gép csak fejt, de nem tud rakodni, mert kaparószalagot nem rendeltek hozzá még a mai napig sem! Azt is nehezen lehet megérteni, hogy a bánya jobb ellátását egye- sek a trösztnél csupán ígérgetések­ben látják. Az elvtársak rendeltek 50 darab csillét, s kaptak 22 dara­bot.!?) Kértek 15 darab fúrógépet és egy komplett szállítószalag berende­zést, de ezeket még most sem kap­ták meg . . .! Baj van a vidia-ké- sek minőségével is, s így bizony az iővájásoknál a bányászoknak igen sok nehézséggel kell megküzdeniök. Megoldásra vár a bérezés kérdése Is, hiszen aránytalanság mutatkozik az elővájásoknál és a frontfejtések­nél dolgozók fizetésében. A frontfej­tésnél dolgozók a vékony szénréteg miatt alig felét tudják megkeresni annak, ami az elővájásoknál szoká­sos. Nem kis probléma a lakása kérdések megoldása sem. A sajó­szentpéteri elvtársak véleménye sze­rint ezt helyi erőkből is meg lehet­ne oldani. Idestova másfél éve 15 családi ház áll félig készen, befejez zetlenül, anyaghiány miatt.-..! V/igy például 5 éve, hogy Rakamazról 25—* 30 elvtársat autóval szállítanak be dolgozni. A szállítási költségekből már 40 családi házat lehetett volna felépíteni! S a rakamazi elvtársak is boldog otthonra találtaik volna munkahelyük közelében. Mindezekről és sok más problémáról őszintén, kommunista módra beszél­gettek, Szabó, Lukács, Jáni és Plop elvtársak. Felvetették a kérdéseket* amelyre ők maguk keresik a választ, amelyek megoldásához azonban sei git séget is várnak. Harci feladat­nak tartják a párthatározat végre-, hajtását, s mint a bányák jó gazdái, a tettek fegyverével kívánnak csele- kedni. Ehhez csupán az szükséges, hogy ők maguk megteremtsék a jó munka feltételeit, s a borsodi tröszt is nagyobb segítséget adjon. (dragos) A lakásépítkezés meggyorsításáért Bukovenszki Pál 20 tagú vakoló- irigádja jó munkájával nemcsak Miskolcon —, de az elmúlt években megrendezett országos gépi vakoló- ersenyeken is bebizonyította, hogy mestere a szakmának. A híres mun- ;acsapat a második ötéves terv első élévében — a diósgyőri kenderföl- lön, a pereccsi bányatelepen és a áalinovszkij úti új lakótelepen *— 65 munkanapot dolgozott vakológépével. Íz idő alatt műszakonkint 595 négy- etméteres átlaggal 152 kétszobás isszkomfortos lakást vakolt be; A kiváló kollektíva a második fél- vben műszakilag megalapozott nor­mával kezdte meg a gépi vakolást, ímelynek ellenértékét már az új bé­rezés szerint kapja. A brigádtagok :i is számították, hogy az új bérezés, ha jól dolgoznak havonta 250—300 forint fizetés­többletet jelent. i nagyobb kereset lelkes versenyre erkentette a dolgozókat. Bukoven- zki Pál a gép szórópisztolyán alkal­mazott újítással a habarcs-szóródást százalékról 1 százalékra csökken­etté. A jól dolgozó munkacsapat .zerda estig 690 négyzetméteres napi átlaggal 9000 négyzetméter falat va­kolt készre. Ugyanakkor az újítás se­gítségével csaknem 9 köbméter ha­barcsot takarítottak meg. Ezzel a a mennyiséggel egy háromszobás összkomfortos lakást lehet bevakolni; Csütörtök reggel rövid megbeszé­lésre gyűltek össze a brigádtagok; Ezen az értekezleten elhatározták* hogy a Központi Vezetőség határo­zatainak szellemében, a nagyarányú lakásépítkezés meggyorsításáért to­vább fokozzák munkájukat. Vállal­ták, hogy augusztus 20-ig — egyéb munkák mellett — műszakonkint 720 négyzetméter falat vakolnak készre és a habarcsszóródást 0.5 százalékra szorítják. Megfogadták azt is, hogy a Malinov- szkij úti építkezésen még hátralévő 76.000 négyzetméter fal bevakolását, valamint a homlokzat műkövezését december 15 helyett november 15-ig elvégzik. A megbeszélés után nagy lendülettel indult a munka és a mű­szak végén Bukovenszkiék büszkén jelentették, hogy 730 négyzetméter belső fal vakolását végezték el; Beszédes borsodi számok MEGYÉNK ÍGtSZSEGUGVl HILVZMK M É G JA VITAS A I A V 700.000 mm 82000.000 ilOOmfe mßhtvbf hamaÉmk fei 1 <7 S 1 «t« 19 5 5 N» Borsod a múltban hírhedt volt a rossz egészségügyi statisztikákról\ i Matyóföldön a gyermekek ezreit pusztították évente a népbetegségek-, A felszabadulás óta évről évre nagyobb mértékben teszik jóvá a múlt bűneit. Az egészségügyi helyzet megjavítására 1951-ben már 37 millió 700.000, 1955-ben 82 millió 900.000, az idén pedig közel 100 millió forin­tot irányoz elő a megyei költségvetés, öt esztendő alatt tehát jóval több mint két és félszeresére emelkedtek az egészségügyi beruházások.

Next

/
Oldalképek
Tartalom