Észak-Magyarország, 1956. július (12. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-24 / 173. szám

Kedd, 1956. július 24, itrvaifoiW7Af< litt elvtárs nyilatkozata Eddy Sherwoodnak és az amerikai todoményos, kolturális és vallási intézmények más képviselőinek 7 ESS IFJÚ ÉPÍTŐD A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága és a szovjet kormány jelhívására a fiatalok ezrei jelentkeztek a keleti és északi épít­kezésekre. A képen: Az ifjú építők öntevékeny művészegyüttese rádióhang­versenyt ad a Moszkva—Krasznojarszk vonaton. Julija Antonova ivano- vói szövőnő és Alekszej Jefimov moszkvai építőipari munkás a vonat rádióstúdiójában szerepel. DALOLJ VELÜNK Eszakmagyarországi népdalok Belgrád (TANJUG) JcHszip Broz Tito köztársasági él­tnek Julius 16-án Brioniban fogadta az amerikai tudományos, kulturális és vallási intézmények, képviselőiből álló Eddy S'herwood-féle szeminá­rium mintegy ötven tagú csoportját, amely Eddy Sherwood és John Hun­tley Dupre vezetésével európai kőr­útjának során Jugoszláviába is el­látogatott. Eddy Sherwood üdvözölte Tito el­nököt, majd kérdéseket intézett az elnökhöz, amelyek szovjetunióbeli látogatására 6 ezzel kapcsolatban Jugoszlávia és az Egyesült Államok közötti további viszonyra vonatkoz- 'tök Tito elnök a hozzá intézett kérdé­sekre válaszolva a többi között eze­ket mondotta: Jugoszlávia részéről nem áll fenn semmi, ami megzavarhatná Jugo­szlávia és az Egyesült Államok ba­rátságát. — Szovjetunióbeli utazásunknak nem az volt a célja, hogy a má­sik oldalon megrontsuk kapcsolatain­kat: nem gondoljuk azt, hogy jobb lesz számunkra, ha a jövőben csak a Keleten lesznek barátaink, s nem a Nyugaton is, a nyugati országokban, de elsősorban Amerikában. Szovjet­unióbeli látogatásunk logikus folyta­tása volt az országaink közötti vi­szony normalizálására irányuló tevé­kenységnek, amely viszony tartalmát Hruscsov, Bulganyin és Mikojan multévi jugoszláviai látogatása adta meg. — Miben rejlik e látogatásnak tartalma. JConcepciónk a következő: Teljesen egyenrangú viszony, az integritás és a teljes függetlenség tiszteletbentar- tása mind a belső fejlődés, mind pe­dig a külpolitika terén, a belügyek- be való be nem avatkozás, együtt­működés a két országot érdeklő kér­désekben gazdasági, kulturális és politikai sikon, együttműködés nem­zetközi téren a béke megszilárdítása, illetve a feszültség enyhítése és a né­pek közötti összetűzés megakadá­lyozása érdekében, s végül — a mai szovjet vezetők határozott kijelenté­se, hogy elvetendő a háború, mint a nemzetközi problémák megoldásá­nak eszköze. E látogatásunkat a szovjet kor­mány hasonló síkon viszonozza majd, mert a szovjet vezetők multévi ju­goszláviai látogatása csak a kap­csolatok normalizálása érdekében történt. — Meg kell mondanom — folytat­ta Tito elnök, — hogy a szovjet ve­zetők teljesen egyenrangúaknak te­kintettek bennünket. Most pedig arra szeretnék vála­szolni, amit Eddy Sherwood úr mondott, ugyanis, hogy szovjetunió­beli látogatásunk Önöknél nagy gyanakvást és idegességet keltett s felvetődött a kérdés, vajon mit je­lent ez? •— mondotta ezután az elnök. Kategórtkusan meg kell monda­nom, hogy egyetlen szovjet vezető egyetlen szóval sem mondotta, hogy Jugoszláviának az ő tömbjükhöz kellene csatlakoznia. Egyetlen szó sem esett arról, hogy Jugoszláviának korlátoznia kell függetlenségét és bizonyos kollektív alárendeltségnek kell magát alávetnie. Egyetlen szó­val sem mondták, hogy nekünk most fel kell hagynunk a nyugati orszá­gokkal való barátságunkkal. Ellen­kezőleg, maguk a szovjet vezetők hangoztatták: nemcsak nem óhajt­ják, hogy meggyengítsük és meg­rontsuk nyugati kapcsolatainkat, ha­nem véleményünk szerint e kapcso­latainkat, ha lehetséges, még meg kell javítanunk, mert — mint mon­dották — ha kis ország is Jugo­szlávia, pozitív szerepet játszik ma a: világban, különösen, ha a feszült­ség enyhítéséről van szó. És hogy Jugoszlávia sikeresen és lehetősé­geihez képest betölthesse ezt a béke­harcos szerepét, természetesen az is szükséges, hogy minél jobb viszony­ban éljen minden olyan országgal, amellyel ez lehetséges. Ennyit szerettem volna mondani azokról a dolgokról, amelyek a leg­jobban nyugtalanították a Nyugatot, de különösen Amerikát. Bízni kell Jugoszláviában — mondotta Tito el­nök — és következetes külpolitiká­jában, mert hiszen miért mondanánk mi le elvszerű politikánkról, amely hasznos számunkra s véleményem szerint eddig is hozzájárult már a világhelyzet megnyugvásához. Tito elvtárs ezután a szovjet nép­ről, szovjeunióbéli fogadtatásáról beszélt. — Szovjetunióbeli látogatásunk és az ott hozott nyilatkozatok olyan jellegűek, hogy sokban hozzájárul­nak a megnyugváshoz és a béke megszilárdításához a világban. Sem­mivel sem kötöttük meg kezünket, sem belső fejlődésünk, sem külpoli­tikánk tekintetében. Felhasználha­tunk bizonyos pozitív dolgokat, ame­lyek a Szovjetunió fejlődésébe^ egy­re inkább észrevehetők, de ugyan­úgy ők sem vetik el a mi pozitív ta­pasztalatainkat. Mi azonban ugyan­olyan jó viszonyban akarunk élni minden más országgal is, Ameriká­val és más országokkal is, tekintet nélkül arra, hogy mi kommunisták vagyunk, Önök meg kapitalisták. (Itt nem Önökre gondolok, bár le­het, hogy egyesek önök közül is ka­pitalisták, mások pedig egyszerű amerikai polgárok.) Egy ország bel­ső rendszere az ott élő nép ügye, nem pedig a mienk, kívülállóké. Ha a nép akar egy rendszert, legyen az a rendszer az övé. A csoport tagjai hosszantartó taps­sal fogadták Tito elnök szavait, majd megkérték, válaszoljon néhány kérdésre. Az első kérdés Jugoszlávia és a Szovjetunió nézeteltérésednek idő­szakára, valamint Jugoszláviának a szomszédos országokkal fennálló vi­szonyára és arra az esetleges támo­gatásra vonatkozott, amelyet a szom­szédos országok nyújtottak Jugoszlá­viának. — A szomszédos országok —* mon­dotta válaszában Tito elnök — nem nyújtottak Jugoszláviának semmi­féle támogatást vagy segítséget. Ép­pen ellenkezőleg állt a helyzet: ezek az országok Sztálin haláláig ugyan­úgy támadtak bennünket, mint a Szovjetunió, sőt egyesek még job­ban. De mi elég bátrak voltunk. Vajon most történt-e valamilyen változás Jugoszlávia iránti maga­tartásukban? — hangzott a követ­kező kérdés. — Most már változásra került sor, különösen a belgrádi nyilatkozat után, mégpedig egyes országokban nagyobb, másokban kisebb mérték­ben. Pozitív értelemben gondolom a változást, annyiban, hogy kapcsola­Borsodmegve ifjúsági válogatottba Hatvan­ban az utolsó mérkőzésen mintegy két­ezer néző előtt Kern Játékvezető slojelére a kővetkező összeállításban Játszott: Antal— Werner. Kiss L. Mailnkó—Makikaii, Tóth— Borbás. Fér diné női. Hetei. Oláh. Pala tics. Budapesti támadások vezették be a mér­kőzést. de mintegy 5 perc után már a mietnik kerekedtek felül és átvették a Játék irányítását. Fölényünk egyre fokozódott és a 10. percben Palatics az ellenfél négy Játé­kosát kicselezte. Ferdinándthoz továbbított, akii megszerezte a borsodiak vezető gólját, 1:0. A gól után váltakozó küzdelem alakult ki. a . fővárosiak ts vezettek néhány veszé’ves támadást, de a lói és lelkesen küzdő borso­di védők mindig résen voltak. A mieink kö­zül Makkal kétszer is veszélyesen tört kapura. de lövése mellé ment, maid nem sokkal r félidő befejezése előtt Borbás ke­rült Jó helyzetbe, azonban az ő lövését sem kísérte szerencse. A szünet után ha lehet még nagyobb volt az ir,am. mint az első félidőben. Ismét a borsodiak (kerekedtek felül. A 6. percben Pa­latics elfutott a balszélen, a budapesti ka­pus kifutott, azonban a labdát nem tudta megszerezni, az Ferdinándi elé került; az összekötő felismerve a ló helyzetet kapura Irányította a labdát, a gólvonalon azon­ban az egyik budapesti védő kézzel Hetei elé ütötte, aki ismét kapura lőtt a labdát a budapesti védők a gólvonalon állva kézzel mentették. Mindenki azt várta, hogv a Játékvezető 11-est ítél. Kern Játék­vezető azonban rálőtt labdának minősítette, s ígv egy diesen Jogos 11-estöl fosztotta meg ifjúsági csapatunkat. A 15. percben veszély­telen budapesti támadást Maikkal Jól akasz­tott meg. maid hazaadott, de nem sikerült, a befutó Tolonics elérte a labdát és ki­egyenlített. 1:1. A gól után továbbra !s színvonalas ma­radt a iáték. veszélyesebbnél veszélyesebb támadások futottak a pályán, s egyik ilyen támadás után a 29. percben nagy kavaro­dás támadt a budapesti kapu előtt, a labda Borbánhoz került, aki a hálóba lőtt. 2:1. Két perccel a gól után a budapesti Nemes a 16-oson belül kézzel fogta meg a labdát, a Játékvezető azonban a legnagyobb megle­petésre ismét nem adott 11-est. a 16-ról ru- gatott szabadrúgást. Ezután a Játékvezető sorozatosan hibázott. A 32. percben KerekJ és Malinké össze­csapása után a borsodi hátvéd súlyosan megsérült. Jellemző a Játékvezető bizonyta­lankodására. hogv Maiinké kiválása után Kiss J. a borsodiak tartalékjátékosa anél­kül lépett a pálvára. hogv a Játékvezető elö- zőlee igazolta volna. A 36. percben Kiss J1 szabálvos szerelése' után a Játékvezető ismét szabadrúgást .ítélt a borsodiak ellen. A lab­da elrugása után kavarodás támadt a bor­sodi kaou előtt és Kerek! ki égvén 11 tett. 2:2. A sorozatos Játékvezetői tévedések letör­ték csapatunkat és szinte úgv látszott., bele­nyugodtak abba. hogv nem szerezhetik meg a csoportelsőséget. (Döntetlennél már a bu­dapestiek iutottak volna tovább.) A 42. percben a 16-osnál Lörinczhez került a labda, aki fordulásból a felső sarokba lőtt 3:2 Bu­dapest Javára, A‘ gól után a hátralévő időben említésre méltó eseménv nem történt. Jók: Tolonlds. Lőrincz, Kerekl, Hl. Werner, Ma­iinké. Makkal, Oláh. Palatics. A mérkőzés Igazolta rangadó Jellegét. A hatvani nézők megelégedetten mondogatták, hoev Igazi, sportszerű' és ló küzdelmet ho­zott a találkozó. Megyénk fiataljai annak ellenére, hogv vereséget szenvedtek. Jó Játé­kot nyújtottak. Nem akarjuk vitatni a be taink ezekkel az országokkal rende­ződnek. A következő kérdés összefüggés­ben állott az előbbivel: Vajon Jugoszlávia átvehetné-e Európában ezeknek a kis kommu­nista országoknak a vezetését? Tito elnök e kérdésre így vála­szolt: — Egyáltalán nem áll szándékunk­ban más országokat vezetni, mert ennek ismét ellenkező irányú és nem pozitív irányú hatása lehetnem Mi pedig ezt nem akarjuk. Mi szembeszálltunk ezzel, il­letve annak elérésére törekedtünk, hogy többé ne jöjjön létre semmiféle kommunista internacionálé. Az a leg­jobb, ha minden országban a nép maga dönti el, milyen rendszert akar. Ezt a nézetünket elfogadták a szovjet vezetők is és leszögeztük ezt a pártok viszonyára vonatkozó moszkvai nyilatkozatunkban is. Sztálin ezt sohasem fogadta volna el. Nagy előrehaladás ez. Tito elnök ezután a poznani ese­ményekre vonatkozó kérdésre vála­szolva közölte, hogy részletesebb elemzést erről nem igen adhat, mert nem eléggé ismeretesek előtte az összes tények. A beszélgetés további részében kérdést intéztek Tito elnökhöz Jugo­szláviának Görögországgal és Török­országgal fennálló szövetségére, a Balkáni Szövetségre, Németország újraegyesítésére, a nyugatnémet hadsereg felállítására és a NATO-ba való bekapcsolására vonatkozóan. Tito elnök befejezésül Jugoszlávia gazdasági helyzetéről, az egyház kérdéseiről és a vallás gyakorlásá­nak szabadságáról szólt. (MTI) da pestiek győzelmének lioeösságát, de meg kelL állapítanunk, hogv Kern Játékvezető is liozzájiá rult az eredmény Idaliaikuilásához: Furcsállni* az>t is. hogy a négy .ifjúsági cso­portból három csoportban a budapesti csa­patok utolsó mérkőzésüket az esélyesnek tartott vidékiek ellen vívták. (Az első cso­portban Győr megye—Kőzép-Budapest. har­madik csoportban Dél-Budapest—Borsod me­gye. negyedik csoportban Nyugat-Budapest— Csongrád megye.) Meg kell legyeznünk továbbá, (hogv Déil- budapest csapatában tudomásunk szerint Tolonlcs és Nemes csak ezen a találkozón szerepelt. A ml értesüléseink szerint Dél- budapest csaipatát vasas sportkörökre épí­tették fel. Ugv tudjuk, hogy Tolonlcs, Ne­mes nem játékosa vasas sporkörnek. Félreértés ne essék, nem ezért mondiuk el ezeket, mert megyénk csapata vereséget szenvedett. Az eddigi mérkőzéseik után is tárgyilagosan kívántunk foglalkozni megyénk csapatának szereplésével és Jgv például a Nóerád megye ellen elvesztett találkozó után. vagy tavaly a döntőben elszenvedett 8:1-es vereség után nem másokban, hanem A népdalokban bővelkedő Borsod megyéhez a magyar népzenekutatás egyik igen jelentős eseménye fűző­dik: Csinosén, a mezőcsátl járásban gyűjtött először fonográffal Vikár Béla 1896 decemberében. Azóta szá­mos gyűjtő kereste fel megyénket s megyénk csapatában kerestük a hibát. Ügy­védük azonban nem érdektelen ezeket a vasárnap lezajlott találkozó után felvetni. A Szikszói Bástya és a Szikszó nagyközség által 1955-ben alapított „Felszabadulási Kupa*’ mérkőzés, melyet vasárnap, július 22-én ren­deztek Szikszón, az alábbi eredmé­nyek lettek: Miskolci Törekvés Fő­posta—Miskolci Üveggyár Építők 3:2 (2:2) — Vezette: Kalocsay- Góllö­vők: Fischer 1, Homovics 1 és Sző- lőssy 1 (öngól), illetve Hajdú 2. — Szikszói Bástya-Diósgyőri Papírgyár 2:1 (2:0). — Vezette: Schmidró. Gól­lövők: Taksár 1, Piskóti 1, illetve Szurmai 1. Végig sportszerűen folyt ’e a küzdelem, * parasztságunk dalaiból, szokásaiból* ■különösen az elmúlt évtizedben többezer oldalnyit jegyeztek le. Saj­nos, kiadványainkba az utóbbi idő­kig elég kevés jutott, de alig egy fél esztendeje üdvözölhettük Lajos Ár­pád gyűjteményét, most pedig ismét egy kis kötet, nagyobbrészt borsodi népdalokat tartalmazó munka látott napvilágot. Az ember természettől fogva mű­vész — mondja Gorkij — és minde­nütt szépet visz az életbe. Az élet szépsége, parasztságunk, fiatalságunk bánata, öröme, keserve szólal meg ezekben a dalokban. Nem egy közü­lük még keletről hozott örökségünk s a hosszú téli esték közös munka- alkalmai, a fosztok, fonók alkalmá­val hallották a fiatalok öregektől s adták át ismét a fiataloknak nemze­dékeken, át. Parasztságunk változó életével változott népdalaink tar­talma és formája. Történelmi esemé­nyeket, a katonáskodás nehézségeit, a hajdani híres pásztor- és betyár­életet, vagy éppen a summások ne-, héz munkáját örökítik meg. Intéző űr kiáll az eresz alá, Onnan nézi, hogy a suminás mit csinál, Dolgozik-e vcfgy csak lopja a napot, Megérdemli-e a savanyú babot. Intéző űr, Isten verje meg magát, Egye meg már maga a többi babját! Vagy egye meg, vagy adja a kutyának, Ne adja a szegény dolgos summásnak! Ebben a füzetben természetesen a népdal mindegyik műfaja nem kap­hat helyt, de így is a közölt 64 nép­dal alapján betekintést nyerhetünk népünk érzelemvilágába. A legtöb­bet közülük már ismerjük- A kultúr- versenyeken, nemzeti ünnepeink műsorán már találkoztunk velüka ■ »Árok partján mandulafa ^jrágzik...« a bagi, majd a Diósgyőri Művész- együttes műsorán aratott sikert. Az „Este van, este van, de nem minden lánynak ...” a Mátrai képekből is­merjük, »Két hete már, avagy há­rom . . .« kezdetű pásztordal pedig országszerte nevezetes. Természetesen a Borsodban énekelt dalok javarészét országunk más ré­szeiben is ismerik, de ez nem von le semmit értékükből, szépségükből. Tizenegy gyűjtő, közöttük — hogy csak néhányat említsek, Kodály Zol­tán, Vargyas Lajos, Lajos Árpád, Baranyi Dezső — anyagából szer­kesztette Baila Péter az említett munkát azzal a gyakorlati célkitű­zéssel: hogy népdalainkat — a kul- túrversenyen eddig elért tapasztala­tokkal felhasználva — együtteseink ajkán ismét megszólaltathassuk. Ezt a gyakorlati célt szolgálják a kötet elé írt bevezető sorok, az egyes da­lokhoz fűzött hasznos tanácsok és jegyzetek s a kötet szépségét emelik Pekáry István szövegközti illusztrá­ciói, Csillag Vera ízléses címlapraj* za, a Zeneműkiadó bocsátotta útjá­ra­Ha ez a kis kötet növeli is a nép­dalt kedvelők és a népdalt éneklők táborát, egyúttal figyelmeztet is: a népköltészet kutatása és feldolgozása terén még elég sok munka vár, a gyakorlati munkák mellett ideje vol­na már a szűkebb értelemben vett Északmagyarország területéről nép- költészetünk egészét átfogó igényes, tudományos munkát is közreadni! BODÖAL FERENC ApROHI KULI É S L K Apróhirdetésedet péntek délután 4 óráig vesz fel a kiadóhivatal. Apróhirdetések díja szavanklnt hétköznap 1 forint, vasárnap Z forint. Legkisebb bír detés 10 szó. 16 évet betöltött Isko­lásfiukat korlátolt szám­ban felvesz a Lenin Ko­hászati Müvek munka­erőgazdá lkodé sí osztá­lya. tégla válogatás és a lakótelet) útiain taka­rítás! munkára. Jelentke­zés Diósgyörvasgvár, Mu rak ae rő ga zaá lkodás I. sz. kapu. Férfi és női szabó szak­munkásokat. miskolci lako­sokat felvess a Ruházati Szövetkezet. Jelentkezés: Széchenyi u. 29. Központi Iroda. 1644 Családiházépítést OTP kölcsönnel vidékre Is vál­lal Dobos építőmester. Bors­vezér u. 18 Ugyanott kész cs-a ládihiáz, beköltözéssel eladó. 1634 Uj konyhabútor eladó. Arany János u. 23. 4546 Fehér, mélv gyermekkocsi matraccal együtt eladó. Csabai kapu 2. szám. !. emelet. 4537 Burgonya szedéshez 14 évtől diákokat felveszünk. Tellesítménv szerinti bére­zés. Szállításról gondosko­dunk. Állami Gazdaság. Hunyadi u. 5. 1670 Táskairógépem bérbeadóm. B. Pál Zsigmond. Tass u. 15. 4549 Sötét hélószobabútor kombinált szekrény, konvha- búíor eladó. Rózsa u. 40. szám. 4547 A Borsod megyei Villany és Épületszerelő Vállalat, Üteg utca 3, sz. azonnali belépésre villanyszerelési segéd- és szakmunkásokat, valamint lakatos és he­gesztő munkásokat felvesz 1648 Gépkocsi rakodómun­kásokat azonnal felvesz a Borsod me gvei Tatarozó és Építő Vállalat Miskolc. Jó­zsef Attila u. 65-67. Fize­tés tellesítménv szerint Je­lentkezés 7-16 óráig, 1658 Használt dupla altó. üvegfal, speiz ablak eladó. Gábor Áron u. 22. sz. 4546 Barna teliháló szobabú­tor eladó. Szekfű .utca 25. 4537 160 kg-os hízott sertés eladó. Tatár u. 58. sz. Üveggyár meltett. 4545 Gyermektelen házaspár üres vagv bútorozott szo­bát keresi Telefon: 15-174 4544 Elcserélném budapesti el­ső emeleti szoba-konvhás lakásomat miskolciért. Ér­deklődni Tetemvár 57. 4539 Háztartásban Jártas nőt felveszek, Beloiannisz U. 7. balra 1 aitó. 4538 Modern ebédlőszekrénv el­adó. Petőfi u. 32. szám. 4533 Rakodómunkásokat azon­nali belépésre felvesz a Borsodmegvei Földműves- szövetkezetek SrSítftSteJ Vállalata Miskolc. Béke tér 3 szám. 1667 Széchenyi u. 53. számú kisebb 6zoba-konvhás laká­somat elcserélem nagyobb, szoba-konvhásra ráfizetés­sel. Megtekinthető este 6—8 között. 4535 125 köbcentis mezőgazda­sági gépkerekek. Kerepes csőmetsző, tárcsás csövágó, gabona-triőr eladók. MÜBI. Kirendeltség. József Attila u. 15. 1666 Előszoba szekrény. vit­rin. biedermaver garnitúra. Jobbágv kálvha eladó. Szé­chenyi u. 19. Nagy Jenő fő­mérnöknél. 4515 Bútorozott szoba két nő részére kiadó, ugyanott 905 négyszögöl sző'ö és gyümöl­csös eladó Hefőcsaba, Kö­zépszer u. 22. sz. 4595 Sztálin ü. 73. sz. kétla­kásos ház beköltözéssel el­adó. 4486 Beteg mellé Jól főző idő­sebb komolv nőt család­tagként bent lakással kere­sek. Széchenyi u. 56. 11/19. 4535 Mindazoknak, akik fe­lejthetetlen drága halot­tunk: özv. Bukó Sámuelné szül. Szécsy Emma temetésén megjelentek mélv fájdalmunkat eny­híteni igyekeztek, virá­got. koszorút küldtek — ezúton mondunk hálás köszön»tét Póta és Bukó család. S ES TESTNEVELÉS Második lett csoportjában megyénk Ifjúsági Tálogatottja Dél-Budapest—Borsod megye 3:2 (0:1)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom