Észak-Magyarország, 1956. július (12. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-15 / 166. szám

f ESZAÄMAGT ARORSZ A Vasárnap, 1956 július 15. Koppintás ÍAa öreg Márton Bzaktárs magyarázata arról, hogy miért ke- , resett a múlt hónap- f ban kétszer annyit Kabók Dani szak- ' munkás könnyű mun­kával, mint Baló Pé­ter segédmunkás ne­héz munkával.) ■— Kár neked kese­regni Péter öcsém, én csak annyit mondok. Mert te csak keseregsz, ahelyett, hogy gondol­kodnál. Két hónapja se vagy itt a műhelyben, aztán máris vetekedni akarsz a pénzeddel Ka­bók Daniéval, aki pe­dig már lassan tíz éve gyűri az ipart. — Igaz, ami igaz, marha erős vagy te Pé­ter öcsém, egymagad is cipeled a motorházat Kabók keze alá hogy az piszmogjon rajta■ nap­estig. De ez a piszmo- gás sokat ér, Péter Öcsém, mert cipehedni mindenki tud, de mo­tort szerelni nem. — Micsoda? Hogy az könnyebb munka? Szemre öcsém, szemre könnyebb . . . No\, fi­gyelj csak ide, elmon­dom neked az én falum kovácsának esetét, mert látom, hogy egyelőre a felfogásod kisebb, mint az erőd . -. — Úgy történt a do­log, hogy valami bi­zottság autózott volna keresztül a falumban. (Tudod, a mi falunkon legtöbbször csak keresz­tül mennek, hiába lesi az ablakból a tanácsel­nök, hogy hátha jön va­laki.) Hanem a főtéren, az emlékműnél egyszer- csak azt mondja annak az autónak a motorja, hogy reccs. Kettőt pöf- fentett még a porba, aztán megállt. Azt már Te is tudod, hogy ha a motorja megáll, akkor az autó is, mivelhogy a motor hajtja. Szalad ám a tanácselnök az autó­sokhoz, hogy így, meg úgy elvtársak, lám eztet is megértük, hogy min­ket megtisztelnek és így iovább . f . Tudod, azt hitte a jámbor, hogy az autó nem magától állt meg, hanem megál­lították. De a két bőr­kabátos utas, meg a so­főr azzal köszöntötték, hogy defekt miatt áll­nak, meg ez, meg az. Bele is bújt a sofőr a motorba, csak a hátulsó fele domborodott ki a fedél alól, aztán ottan kapirgált. Kivette a dűznfoet, meg visszatet­te, kopogtatta a transz­formátor oldalát, meg a mágnest, aztán szidta mindegyiknek az any­ját, apját, ahogyan az szokásban van. Aztán szólt az egyik bőrkabá­tosnak, hogy üljön be a sofőr helyre, nyomkodni a pedálokat. Nyomkod­ta is az becsülettel, még. a szeme is kidülledt né­ha, míg a másik bőrka­bátost jószóval tartotta a tanácselnök. Igaz, hogy az inkább néze­gette a karóráját, mint a tanácselnököt és váltig csak mondogatta: »Elké­sünk:, most már bizo­nyosan elkésünk«. A so­főr ilyenkor mindig összerándult, nyögő ft ec/yet a fedél alatt, csak úgy zörgött minden. A másik még nyomogatta a pedálokat parancsszó­ra . i — Hogy beindult-e a motor? Várjál csak öcsém, ne türelmetlen­kedj, majd arra is sor kerül . i , Szóval el­múlt egy fél óra, de a motor nem indult, csak egyszer köpte szemen az autó faránál kószáló kacsákat. A karórás már. nagyon ideges volt és azt mondta a tanács­elnöknek, hogy kerítsen valami szerelőt, mert így semmire se men­nek. Volt ott szembe az emlékműnél egy mű­hely, a Kapos Jóskáé, »■Kerékpár és motorsze­relő service«. »Minden, a szakmába vágó mun­kát vállalok«. Ä tanács­elnök fülönkapta az egyik bámészkodó gye­reket, aztán áíszalajtot- ta Kapos Jóskáért, aki jött is mindenféle kul­csokkal, csavarhúzók­kal. Megkérdezte, mi a ba.j, hogy ez sürgős postamunka-e, mert ak­kor duplán számít: Ugyebár vasárnap is van, munkaszünet, meg ez, meg az. Mondja ám a karórás, hogy nagyon sürgős, csak csinálja már, oszt hadd ménje­inek. Megkocogtatta ek­kor Kapos Jóska a mo­torba bújt sofőr kiálló részit, s amikor az vö­rösre izzadva kibújt, szó nélkül ő bújt a he­lyébe és kapirgálni kezdett. Közben meg be­szélt magamagával, hogy aszongya: »Úgy látom ez is jó, úgy lá­tom emez is jó«. Azok meg csak lesték, hogy mikor mondja már va­lamire, hogy rossz, — de azt várhatták. Jónak ítélt az mindent, de a motor csak nem indult. — Hogy mikor indult? Várjál csak öcsém, most jön a java ... A karórás topogott, mint egy galamb, a sofőr le­feküdt a hátsóülésre pi­henni, meg azért, mert megsértődött, hogy mást állítottak a helyére. A tanácselnök mondta a magáét, míg a karórás megkérdezte: van-e itt a faluban okosabb sze- relő? Van hát, a Gosz- tonyi kovács. Az min­denhez ért a világon. Nosza, szaladt is a sün- dörgő gyerek a ková­csért, aki jött is bőrkö- fényesen, egy szál ka­lapáccsal, hogy mi a baj. Panaszolják a dol­got ketten is, egyszerre, mire a kovács megko­cogtatta hátul, a hátán is izzadt Kapor Jóskát, s a helyére bújt. Körül­nézett ott, azután na­gyot koppintott az egy- szál kalapáccsal valaho­vá. Abban a minutában rebbentek szét az autó mögött vakogó kacsák, megindult a motor. Ki­bújt a kovács, a sofőr is felkelt és a karórás csak. szorongatta a mes­ter kezét: no lám, ez, ez igen, mivel tarto­zunk? »Százegy forint«, — mondja az szemrefcn benés nélkül, mire még a tanácselnök is meg­szeppent. A karórás gondolkodott egy kicsit aztán kibökte: »No, jó, jó, dehát nem lesz-e sok 101 forint egyetlen kalapácskoppintásért ugyebár«. Az elvtárs na­gyot tévedett — mond­ta a kovács. — A kala­pácskoppintásért csak egy forintot számoltam. A száz forintot meg a tudományomért, hogy megtanultam, hová kell koppintani. így aztán százegy az egész ; ; * —■ No öcsém, ne rö­högj most, mint a hin­taló, hanem inkább ta­nuld meg, hogy hová kell koppintani. A Ka­bók Dani már nagyjá­ból tudja, ládd-e, azért keres többet, mint te. Horváth Mihály Az alkotószellemű vitákért PÁRTUNK, NÉPKÖZTÁRSASÁ­GUNK belső demokratizmusának erősítése, a népi demokratikus rend­szer fejlődése során elkövetett hibák nyílt feltárása, a kritikai szellem szakadatlan erősítése kedvező lég­kört teremt olyan termékeny viták­hoz, amelyeken különböző politikai, gazdasági, Ideológiai kérdéseket be­szélnek meg a XX. kongresszus ha­tározatainak, útmutatásainak szel­lemében. Ismeretes, milyen nagy számban kapcsolódtak be megyénk dolgozói is a második ötéves terv irányelvei körül kibontakozott vitá­ba. Lehetőség nyílt arra, hogy az. üzemük, gyáruk, városuk, községük, az egész ország holnapjáért mély felelősséget érző munkások, parasz­tok, értelmiségiek az ország közvé­leménye elé tárják a közvetlen ta­pasztalataikból, tudásukból és töp­rengéseikből kialakult nézeteiket, javaslataikat. Nagyszerű alkotóerők szabadultak fel, ez a vita is megmu­tatta, milyen sok bölcsesség, építő­akarat, kezdeményező szándék rej­lik népünkben. Ki kell emelnünk ennek a vitá­nak azt a vonását, amit úgy nevez­hetnénk: belső szemlélet; volt benne jócskán bírálat, türelmetlen követe­lés, harcos igény a javításra, a ren­delkezésünkre álló anyagi erők ész­szerűbb elosztására, de a vita részt­vevőinek mindenfajta észrevételét a saját ügyünkért érzett felelősség, a rendszerünkkel, népünkkel való ösz- szeforrottság diktálta. E nélkül a fe­lelősségtudat nélkül, a tények, a va­lóság tisztelete nélkül, az előre­tekintő és előremutató konstruktív szándék nélkül a viták szalmacsép- léssé, szószátyárkodássó laposodhat­nak, vagy demagógiává fajulhatnak. A NÉPI DEMOKRÁCIA talaján álló, emelkedett szellemű vitákra előrehaladásunkhoz olyan szüksé­günk van, mint a levegőre. Termé­szetes, hogy az ideológiai tisztázó­dást, a marxizmus alkotó szellemű alkalmazását elősegítő termékeny eszmecseréket pártunk szívesen fo­gadja, igényli és serkenti azokat, mert segítik feladataink megoldását, erősítik a párt és a tömegek kap­csolatait, fontos elvi kérdéseket tisz­táznak, előrelendítik a termelőmun­kát. Ettől a gondolattól ési szándéktól áthatva hívta össze a napokban a Borsod megyei párt-végrehajtóbizott­ság a különböző értelmiségi munka- területek képviselőit kötetlen, őszin­te beszélgetésre. Nem volt napirend, program, ki-ki az őt elsősorban fog­lalkoztató kérdéseknek adott han­got, úgy, ahogy benne él, kialakult. Szerteágazó vita fejlődött így ki, mégis átfogó, egyik-másik vonásá­ban különösen éles kép rajzolódott ki Borsod megye és Miskoic népmű­veléséről, értelmiségi problémáiról, ifjúságunk neveléséről. írók, peda­gógusok, művészek, műszaki vezetők és a kulturális tömegmozgalom irá­nyítói beszélgettek, vitáztak öt órán át. Számos kérdésben más-más a véleményük, a nézőpontok azonban találkoztak: hogyan gyorsíthatnánk meg a borsodi dolgozók kultúrál is felemelkedését, hogyan terjeszthet­nénk iskoláinkban, falvainkban, üze­meinkben még tartalmasabban a szocialista műveltséget. Nehéz lenne akárcsak felsorolni is az emelkedett szellemű eszmecserén elhangzott valamennyi észrevételt, bíráló megjegyzést, indítványt, né­hány erőteljesen hangsúlyozott té­mát mégis érdemes kiragadni. Többen sürgették az ifjúság ne­velése kérdéseinek széleskörű meg­vitatását. Seres János festőművész és mások hangsúlyozták, hogy ennek alapja, kiindulópontja csakis a je­lenlegi valóságos helyzet kendőzet­len bemutatása lehet. Lássuk, mi­lyen gondolatkörben, érzelemvilág­ban élnek a borsodi fiatalok, milye­nek az életkörülményeik, munka- viszonyaik, mit kell tennünk szi­lárd, kommunista világnézetük, er­kölcsük, jellemük neveléséért, mű­vészi fogékonyságuk, ízlésük fej­lesztéséért. Ez utóbbival kapcsolato­san többen foglalkoztak az iskolai ének- és rajztanítás, az általános és középiskolai esztétikai nevelés ügyé­vel. Az ifjúság nevelésében érdekelt a család, az iskola, az egész társa­dalom, ezért kell azzal foglalkozni a legkülönbözőbb szervek, tényezők bevonásával rendezett vitákon. Szabó Béla, a Borsodi Szemle fele­lős szerkesztője népgazdaságunknak kiaknázatlan borsodi lehetőségeit, erőforrásait, tartalékait sorakoztatta fel. A borsodi szakemberek örömmel foglalkoznak ezekkel a -nagyszerű távlatokat rejtő kérdésekkel; A VITA sokrétűségénél fogva ép­pen hogy jelezte, érintette a problé­mákat, mindazopáltal — amint' erre Koval Pál elvtárs, a megyei párt- bizottság titkára rámutatott — igen sok hasznos tanulsággal szolgált. A megbeszélés lényegében elindította olyan eszmecserék sorozatát, ame­lyeken a közoktatás, népművelés, gazdaságfejlesztés, irodalom, zene, képzőművészet, színházi élet, művé­szeti tömegmozgalom borsodi és miskolci kérdései kerülnek szőnyeg­re. A Hazafias Népfront bizottságai, a TTIT szakosztályai haladéktalanul hozzálátnak a tárgykörök összeállí­tásához és a vitaestek, összejövete­lek szervezéséhez. Ezeknek során nagyarányú ideológiai, művelődési tevékenység fog kibontakozni me­gyénkben. Nincs szükség öncélú, csakis az elkövetett hibák körül keringő vi­tákra — húzták alá a megbeszélés résztvevői —, hanem kritikus és ön­bíráló szellemű, hasznos, termékeny eszmecserékre, amelyeken mindenki bátran elmondhatja véleményét, mégha azok téveseknek is bizonyul­nak. Olyan viták kellenek, amelye­ket a szocialista demokratizmus emelkedettsége, konstruktivitása, egészséges légköre hat át. Életünket, munkánkat teljességében — eredmé­nyeivel és. hiányosságaival egyetem­ben — kell mérlegre tennünk. Csak­is a teljes valóság figyelembevéte­lével, a tények és összefüggések sok­oldalú elemzése alapján juthatunk előbbre. Olyan vitákra van szükség megyénkben, Miskolcon is, amelye­ken nincs hiány a haladásunkat fé­kező akadályok kérlelhetetlen osto­rozásában, ahol minden résztvevő Őszintén, bátran, minden visszahúzó tartózkodás nélkül feltárhatja gond­jainkat, de amelyek erősítik hitün­ket, bizalmunkat építőmunkánkban, a szocializmus ügyében, a kommu­nizmus igazságában. Olyan viták kellenek, amelyeken nem tévesztik szem elől, hogy feladatainkat csakis a párt irányításával, a párttal együtt oldhatjuk meg; A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG által rendezett bensőséges eszmecse­re ilyen hatóerőt jel^ptŐ viták szer­vezéséhez adott egészséges indítéko­kat, buzdítást és útmutatást. Megjutalmazzák a legjobb A DISZ Központi Vezetősége, a Földművelésügyi Minisztérium, az Állami Gazdaságok Minisztériuma és a MEDOSZ Országos Elnöksége az idén is megjutalmazza a cséplési verseny1 legjobbjait. Az állami gaz­daságok legjobb ifjúsági cséplőbri­gádja tizenötezer forint értékű juta­lomban részesül; A második-ötödik ifjúsági cséplőbrigádokat helyezett ifjúsági brigád tízezer­tízezer forint értékű jutalmat kap. A gépállomások legjobb ifjúsági cséplőbrigádja ugyancsak tizenöt­ezer forint, a második-ötödik helye­zett tízezer-tízezer forint értékű tárgyjutalmat kap; A jutalmak között karórák, fény­képezőgépek, rádiók, hangszerek stb- szerepelnek. (MTI) __... r- Ső-Lzázad&s ÉRDEKESSÉGEK :::::::::: Ha utólag Is. de töredelmesen beval­lom. hogv a múltkoriban félrevezettem azt a derék, öszhajú pedagógust. aki, mint az Idegenforgalmi Iroda megbi- zoitia. végigkalauzolt szülővárosomon abban a hitben, hogv idegen vagyok. Vétkem enyhítéséül szolgált on. hogv nem akartam semmi rosszat, csupán néhány érdekes adatot Miskolcról, mert előfor­dul az. hogv az ember nem sokat _ tud szülővárosa múltjáról. S miután sétánk sikerrel járt. az alábbiakban mindenki tudomására hozok néhány .érdekességet. • Miskolc nak évszázadokig csak egyetlen utcája volt, a mostani fő­utca. Ezt az utcát tulajdonképpen alsó- és felsőpiacnak nevezték, mert egy-egy vásár alkalmával itt árulták az országos hírű mesteremberek por­tékáikat. • Az 1700-as években Miskolcon mindössze 600 házat szá,moltak össze. A város széle a Kazinczy-utcáig ter­jedt, az utolsó ház itt volt a villany- rendőr helyén. 9 A Kazinczy-utca sarkán lévő hatal­mas, Grand néven ismert épület tu­lajdonképpen a híres »Háromrózsa-« fogadó volt. Nevét az épület vhomlok­zatát díszítő három rózsa után kapta. Itt szállt meg 1840-ben fogságából jövet Kossuth Lajos, s a ház egyik erkélyéről beszélt a lelkes miskolci fiatalokhoz, akik fáklyás felvonulást rendeztek tiszteletére. A miskolci Déryné Színház az or­szág első kŐszinháza, amelyben ma­gyar nyelven játszottak. Itt lépett fel utoljára 70 éves korában a magyar színpad nagy csillaga, Déryné. A Herman Ottó Múzeum épülete 500 évvel ezelőtt iskola volt. Az épü­let mai alakját csak sokkal később nyerte, emeletet is csak 200 évvel ezelőtt építettek rá. Négy elemit és hat gimnáziumi osztályt jártak itt a növendékek. Természetesen csak fiúk, mert a leányok egyáltalán nem ta­nulhattak még írni és olvasni. 9 A Béke Étterem épülete, a Széche- nyi-utca 9. számú ház, már évszáza­dokkal ezelőtt .is vendégfogadó volt; Méghozzá Miskolc város első ven­dégfogadója, amely hét szobájával, az akkori időkben fényűzőnek számí­tott. m A mai Avas Cukrászda helyén már 250 évvel ezelőtt is cukrászda volt. Fennmaradt s a múzeumban őrzik azt a régi leltárt, amelyet a helyiség fukar tulajdonosa, egy vidéki föld- birtokos akkor készített, amikor a cukrászdát bérbe adta görög keres- kedőknek. Ezen a leltáron nemcsak a használati tárgyakat, hanem a ki­lincset és az ablaküveget is feltün­tette. 9 A hámori tó már az Árpádok ide­jében a Pálos-barátok halastava volU Akkor még Feltónak hívták, a mis­kolciak pedig csak Győri tó néven emlegették. Innen hoztak1 Rákóczi­nak is pisztrángokat. KECSKÉS RÓZSA HÍREK Éjszaka* ügyeletes orvos! szolgálat I. Megvet kórház (telefon: 36—363). 2. Ka­zinczy u. 20. (15—032). 3. Ujdiósgyőr I. u. I. sz. rendelő (21—287). Ugyeletes gyógyszertárak: Állandó élszakai készenléti szolgálat: Mis­kolc. Szabadság tér 2. sz. Malinovszkif u. 2. Heiőcsaba: Csabavezér u. 68. sz. Ujdiós- gvőr: Marx Károlv u 38 sz. — Július 14-én 12 órától 16-án reggelig ügyeletes állatorvos Nagy Pál. lakik: Heiő­csaba. Vöröshadsereg út 78. szám. Telefon: 16—605. Betegielenfés- 8—9-ig. 13—14 óráig. Időjárás Európa középső részei felett fokozódott a felmelegedés. Közép-Európában tegnap a déli ónákibau már általában 25—28 fokot ért el a felmelegedés. Ma a hajnali órákban azonban a brit-szigetek és Franciaország területén ismét többfelé voltak záporok, zi­vatarok. Várható időjárás vasi man estig: Nyugat felől növekvő felhőzet, több helven. fő­ként a Dunántúlon záporesők. zivatarok. Időnk int álénkebb déli-délnyugati szél. A meleg nyugaton kissé mérséklődik, keleten változatlanul tovább tart. Várható lega'acsonvabb hőmérséklet ma éiiel 14—17, legmagasabb nappali hőmér­séklet vasárnap nyugaton 25—28. máshol 28—31 fok között. — Iván István elvtárs, országgyű­lési képviselő július 15-én, ma dél­előtt 10 órától Hernádcéce község­ben, délután 3 órától pedig Baskó községben képviselői fogadónapot tart. — Gácsi Miklós elvtárs országgyű­lési képviselő minden szerdán és pénteken délután 5 órától fogadóórát tart a műszaki klubban. (Diósgyőr- vasgyár, Gőzön Lajos u.) — Vajda István városi és Koltai Józsefné I. kerületi tanácstagok jú­lius 18-án délután 19 órakor a József Attila utcai általános iskolában ta­nácstagi beszámolót tartanak. — A Siemens Művek nyugatber­lini kábelgyárában több mint 100 munkás és 120 alkalmazott kapta meg a felmondást. A következő he­tekben további 4—500 dolgozót akar­nak az utcára rakni. — ŰJ KAPARÓSZALAG készül a Duclos Bányagépgyárban a bá­nyaüzemek kívánságait figyelembe- véve. Az új szalagokat az akna­üzemeknél már ki is próbálták és kisebb átalakítások után az év végén megkezdik sorozatgyártását. — Az árvízsujtotta Fadd község­ben Tián István kőműves társadal­mi munkával családiházat épített egy árvízkárosultnak. A község el­ismerő oklevéllel tüntette ki. — A városi tanácstagok fogadóórái. Július !6->án: Ka’óz Sándor délután 16—18 óráig IV. kér. Görömbölv. Pesti u. 53, Kolyan- kovszkv János délután 16—18 óráig Kerpely Antal u. 3. Kerékgyártó István délután 18— 20 óráig Diósgyőr. János u. 97. — Július 17-én: Csorba Istvánná délután 17—18 óráig Palóczv u. 4. ált. iskola. Doma Imre déle'őtt 8 órától egész nap Vasgvár. fiú is­kola földszint 14. Csonka József délután 17—19 óráig Miskolc. Jókai u. 41. — AZ IBUSZ július 22-én, jövő vasárnap különvonatot indít Szilvás­váradra (13.50 Ft) és külön autóbuszt indít Aggtelekre (35.— Ft). Július 29-én Hajdúszoboszlóra 33.50 forintos különvonát, Prügyre (T aktakenéz) pedig 21.80 Ft-os horgász kiilön-autó- busz indul. Jelentkezni az IBUSZ miskolci és diósgyőri fiókjaiban lé­két, — Krómozott alumíniumházas ke­rékpár-dinamók készülnek a Fém- tömegcikk Művekben hazai szükség­letre és exportra. Az új dinamó ára körülbelül azonos lesz a régi típus árával. — A TOLCSVAI Harcos Terme­lőszövetkezet szombaton befejezte az aratást. Hat nap alatt arattak le 121 hold kalászost. — Ügyvédi hír. Dr. Fehér József ügwéd működését a Sa4őszentpéteri Ügyvédi Mun­kaközösségben megkezdte. * A miskolci áll. Deák Ferenc Kereskedel­mi Középiskola 1946. évben végzett a. és b. osztóivá július 21-én délután 7 órakor tartja 10 éves találkozóját a népkerti vigadóban. P á r t h í r A megyei pártbizottság a kül- és belpolitikai helyzet időszerű kérdé­seiről szabad pártnapot tart a megye városaiban és községeiben. Az aláb­biakban közöljük, hogy a megyei pártbizottság hová és mikorra küld előadókat: Miskolc város július 16-án délután 5 órakor: Koval Pál elvtárs. Kesznyéten július 18-án este 8 órakor: Mohai István elvtárs. Bocs július 18-án este 8 órakor: Cseszár Vilmos elvtárs. Mezőcsát július 19-én este 8 óra- kor: Gyöngyi József elvtárs. Tiszakeszi július 19-én este 8 óra­kor: Kálmán József elvtárs. Kazincbarcika július 19-én délután 2 órakor: Kilián Béla elvtárs. Encs július 20-án este 9 órakor: Iván István elvtárs. Novajidrány július 20-án este 9 órakor: Fügeczki István elvtárs. Borsodnádasdi Lemezgyár július 20-án délután 2 órakor: Deme László elv társ. Cigánd július 21-én este 8 órakor: Hallók Gyula elvtárs. Karcsa július 21-én este 8 órakor: Molnár András elvtárs. Tiszakarád július 21-én este 8 óra­kor: Lengyel István elvtárs. Felsővadász július 21-én este 8 órakor: Gálliázi József elvtárs. Ináncs július 21-én este 8 órakor: Takács János elvtárs. Taktaharkány július 21-én este 8 órakor: Serfőző János elvtárs. Sajőkaza július 21-én este 8 óra­kor: Tóth László elv társ. Szendrő július 21-én este 8 órakor: Merényi József elvtárs. Rudabánya július 21-én este 8 óra­kor: Madarász György elvtárs. Prügy július 21-én este 8 órakor: Suíler Béla elvtárs. Dédestapolcsány július 24-én este 8 órakor: Aranyosi József elvtárs. Szentsimon július 28-án este 8 óra­kor: Székely Miklós elvtárs. Kérjük a járási, városi, üzem! pártbizottságokat és községi alap­szervezeteket, hogy a szabad párt­napot gondosan készítsék elő. M. B. ÁGIT PROP. OSZTÁLY —- A városi pártbizottság a kül- és belpolitikai helyzet időszerű — XX; kongresszus utáni — kérdéseiről sza­bad pártnapot tart a Pártoktatás Háza (Selyemrét) nagy előadótermé­ben. Előadó: Koval Pál elvtárs, a megyei PVB titkára. A pártnap idő­pontja: július 16, hétfőn délután 5 óra. VÁROSI PVB i AGÍT. PROF. OSZTÁLY

Next

/
Oldalképek
Tartalom