Észak-Magyarország, 1956. július (12. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-01 / 154. szám

Vasárnap, 1956. Julius 1. CSZ AKM AG Y ARO&SZAQ A kislakásépítési akcióról tárgyalt a miskolci városi tanács Ä miskolci városi tanács pénte­ken délelőtt ülést tartott, amelyen Szinvavölgyi József VB elnök elv­társ beszámolt a végrehajtóbizott- ság munkájáról. Elmondotta, hogy a miskolci pártértekezlet kötelezte tanácsot a kislakásépítési akció tá­mogatására, s olyan intézkedések té­telére, amelyek olcsóbbá teszik a la­kásépítést. A tanács már tett kezdeti lépése­ket annak érdekében, hogy közmű vesítsék azokat a területeket, ahol családi házak épülnek. Az elmúlt évben sok nehézséget okozott a csa­ládi ház tervének beszerzése. A ta­nács határozata alapján tervpályá­zatot hirdettek. A felhívásra 42 munka érkezett be, amelyből á vég­rehajtóbizottság négyet pályadíjjal jutalmazott, ötöt pedig megvásárolt. Ezek a tervek a kislakásépítők ren­delkezésére állanak. Nagy gondot okoz a tetőszerkezet olcsóbbá tétele. Ennek két módja van. Vagy a lapostető megoldás —• amelyet a mi viszonyaink között nem szívesen alkalmaznak —, vagy a hulladékvasból előállítható vasrá­csos tetőszerkezet. Az ehhez szüksé­ges anyagot a Dimávag Gépgyár igazgatója biztosítja, de a gyártást a tanácsnak kell megszerveznie. A vas­rácsos tetőszerkezet megoldására pá­lyázatot hirdettek. Intézkedni kell, hogy a területi városgazdálkodási csoportok pontos és gyors házhely kijelölésekkel se­gítsék a kislakások építését. Nehéz­séget jelent az építtetőknek, hogy nem találnak elég szakembert. A végrehajt^bizottság már korábban olyan határozatot hozott, hogy az ál­lami építőiparban foglalkoztatott dol­gozók munkaidő után közvetlen segítséget nyújthatnak a kislakásépítőknek. Több gyakorlati segítséget várnak a dolgozók a kerületi tanácsoktól is. Az építtető sokszor nem tudja, ki­hez forduljon egy-egy kérdéssel, s össze-vissza küldözgetik. Sokat késik a salak-blokkgyártás megszervezése is, mert a blokk készí­tése még mindig kísérleti stádium­ban van. Ezzel a feladattal sokkal behatóbban kell foglalkoznia a vá­rosgazdálkodási osztálynak, a végre­hajtóbizottságnak. A továbbiakban a beszámoló fog­lalkozott a községpolitikai terv vég­rehajtásával. Szinvavölgyi elvtárs bejelentette, hogy a végrehajtóbizott­ság megrendelte a háromfokozatú társadalmi munkás jelvényt. Az első jelvényeket a legközelebbi tanács­ülés alkalmával osztják ki a legki­válóbb társadalmi munkásoknak. A pártértekezlet a végrehajtóbi­zottság egyik alapvető feladataként jelölte meg a lakosság jobb áruellá­tását, a bolthálózat fejlesztését, a piaci felhozatal növelését. A végre­hajtóbizottság megállapította, hogy a lakosság áruellátása 1955 hasonló időszakához viszonyítva sokat ia- vult. Még árufelesleg is njutatkozott zsírban, cukorban és lisztben. A zöld­ség- és gyümölcsellátásban is csupán szállítási nehézségek merültek fel. Ki áruforgalmat nagyban fellendí­tette a május 1-ével végrehajtott ár- leszállítás, amelynek mértékére jel­lemző, hogy Miskolc dolgozói évente több millió forintot takarítanak meg. A végrehajtóbizottság egyhónapos késéssel hajtotta végre a pártérte­kezletnek azt a határozatát, amely szerint a téli ellátás érdekében rész­letakciót kell megszervezni. Az ak­ciót a zöldség- és gyümölcsértékesítő vállalat június 15-ével megkezdte A dolgozók előre fizetett részletek után ősszel kapják meg az igényelt burgonyát és zöldségféleségeket. Nagyobb gondot fordít ezután végrehajtóbizottság a népművelési munkára is. Ez különösen nagy segítséget jelent az ifjúság nevelésében. hónap végén kerül sor egy ifjú­sági ankét megtartására, amelynek alapján komplextervet készítenek az ifjúság gazdasági és kulturális igé­nyeinek jobb kielégítésére. Javasla tot tett a végrehajtóbizottság, hogy a második ötéves terv során létesül­jön a városban olyan otthon, ahol a rossz családi környezetben élő gyermekekét helyezik el. Ugyancsak javaslatot tettek az egyedülálló anyák részére felállítandó otthonra. Bejelentette a végrehajtóbizottság elnöke, hogy ezév szeptemberében nagy eseménye lesz a varos népmű velési életének a második országos képzőművészeti kiállítás megrende­zése. E kiállítás mind képzőművé szeinkre, mind végrehajtóbizottsá gunkra nagy feladatot ró. A tanács az elmúlt évben 8000 forintos nagy­díjat alapított, amely ezévben szín tén kiadásra kerül majd. A városi tanács a napirendi pont­tal kapcsolatos fontos határozati ja­vaslatokat elfogadta. A taktaharkányi állami gazdaságban is megkezdték az aratást A taktaharkányi állami gazdaság 300 holdas ősziárpa tábláján teg nap reggel megkezdték az aratási. Három kombájn és hat aratógép áilt munkába. A gazdaság dolgozói értékes felajánlásokat tettek, hogy a szép­nek ígérkező termést gyorsan, veszteség nélkül betakarítják. Az aratógép­kezelők — köztük Kakas Sándor, Molnár Lajos és Menyár András — vállalták, hogy kétszeresét teljesítik tervüknek, 200 hold helyett 400 hol dot aratnak le egy-egy géppel. A kombájnvezetők is jelentősen túl akar ják teljesíteni tervüket. Herczeg Lajos és Veres József 180 hold helyett 250 holdról akarja betakarítani a terményt. Már az aratás első napján nemes verseny indult a dolgozók között. A gazdaság vezetői a kenyér­csata legjobbjait értékes jutalmakkal, kerékpárral, rádióval stb. ajándé kozza meg. Az új nagy család IHMHUHUIHIHHIIUMUIIHN MEZŐKÖVESDI JEGYZETEK J MtMHIIMlHMtMmiMMMIMiatNI* INIIIMNNININH9NNHIHHNMN ülünk a dülőút szélén és be-* szélgetünk. Káló József viszi a szót, miközben fürge kézzel válo­gatja a vereshagymát. Balra a jót, jobbra a hibását teszi. S amint keze a hagymafejeket, gondolatai az életet, a körülötte élő embere­ket, a munkát, a feladatokat ren­dezik. Néha közbeszól Kalóné is. — A Ráfis-féléket nem szívesen tudnánk magunk között — így Ká­ló József. — Az I. típusban még csak eldolgoztunk egymás mellett, azaz, hogy mi dolgoztunk, Ráfis meg harmadossal kapáltatott. Pe­dig húsz hotelja van. O közben fu- varozgatott. Mit kezdenénk vele a hármasban. Hacsak később meg nem változna. — Az bizony. Fain emberek kel­lenek közénk, csupa fainok —*. szól közbe Kalóné s mindjárt a Petőfi tagságát hozza példaként..; •— Mert ugy-e, a Petőfiben is az volt a hiba tavaly is, azelőtt is, hagy fele dolgozott, fele meg nem. És mire mentek? Adósságuk van. — Káló is, édesanyja is helyesel. — Ugy-e1 Erről volt szó az ala­kuló gyűlésen is. Hogy mi nem úgy akarjuk, mint a Petőfisek. S nem is úgy lesz! Igaz, csak negy­venhetén váltunk ki kétszázhetven hold földdel az 1-es típusból, de ez ia negyvenhét kemény ember. ★ Néhány nappal ezelőtt tör­tént, de még igen sokáig közbe­széd témája lesz ez az >.esemény Mezőkövesden. A legnagyobb ka- pásidőben, egyik napról a másik­ra a Kossuth termelőszövetkeze­ti csoport negyvenhét családja ki­jelentette, hogy megalakítja a ter­melőszövetkezetet, előbbre mennek egy lépéssel. Boldogultak ugyan az 1-es típusban is, hiszen jónéhány hajdani summás, ujgazda, szemre- való házat épített a portájára, fél­öltözködött, összeszedte magát. Hanem mégis szűk volt a ke­ret. Sem a vetésforgóval, sem a munkával nem boldogultak úgy, ahogyan Kalóék Borsodiváitkán és másutt látták. Pedig 240 család, több mint ezer hold föld egyesült már Káló József vezetése alatt a Kossuth-ban. Káló, Divinyi, Kiss András és a Kossuth néhány más tagja — el­sősorban a kommunisták, a cso­port tizennégy kommunistája kö­zül tizenkettő — belépett a terme­lőszövetkezetbe. — Már az elmúlt ősszel bizonygatták a tagság előtt, hogy jobb lenne ilyen erővel előbbremenni, de sokan, különö­sen az új-belépők úgy határoztak: várni kell még, ha tovább nem, egy esztendeig. A kommunisták és néhányan a középparasztok és a volt summások közül azonban összejöttek, s tervezgették, mit hozna, milyen változást jelentene, ha megalakítanák a termelőszövet­kezetet? Mennyivel tudnák növel­ni a terméshozamot, s milyen gaz­dasági ágakat fejlesztenének, bő- vrtenének? És a gazdasági, anyagi alapot méregetve újra és újra ugyanarra a megállapításra jutot­tak: jobb lesz, nem várnak tovább. Természetesen, mielőtt döntöttek volna, megbeszélték a dolgot a pártszervezettel és a tanáccsal is. Megkérdezték, hogy milyen segít­ségre számíthatnak, megkapják-e amire szükségük van? S hogy on­nan biztatást, támogatást kapták, úgy határoztak, hogy egyelőre csak negyvenhét családdal, de még az aratás előtt megalakítják a ter­melőszövetkezetet. így idejében kezdhetik ősszel a közös munkát, a szántást, a vetést és az őszi kórla­pokban már gondoskodhatnak megfelelő istállókról. A Kossuth termelőszövetkezeti csoport néhány tagja arra a kér­désre, hogy: »velünk tartatok-e?«, azt válaszolták Kalóéknak: »Talán ősszel, addig még várunk«. Mások elzárkóztak a nyilatkozat elől. egyesek pedig ferde szemmel nézik Kalóék döntését. De ha falakt le­ül beszélgetni a negyvenhét tag bármelyikével és meghallgatja mi­re építettek, azonnal megállapít­hatja: Káló Jőzseféknek igazuk van, jól terveznek. ★ Már az alakuló gyűlés is igen jó hangulatú volt Kiss Antal, a borsodivánkai Petőfi Tsz elnöke — aki szántén ott volt — aligha­nem sokáig emlegetni fogja ezt a gyűlést. »Megkapta a magáét.« Ugyanis dicsekedett a termelőszö­vetkezet eredményeivel, s buzdít- gatta az új tsz tagjait, hogy úgy boldoguljanak, mint ők. Káló elv­társ aztán fölállt e szavakkal: »Megfogadjuk a tanácsot, hiszen ti már régen és jól csináljátok. De ne felejtsétek el, hogy a jó tanít­vány el is hagyhatja mesterét«. Azután aláírták a jegyzőköny­vet. Csak éppen a névadás körül voltak bonyodalmak, mert a Kos­suth nevet nem hagyták az 1-es típusúak se és nem hagyták a terme­lőszövetkezetbeliek se. Végülis a csoport neve maradt Kossuth I., a termelőszövetkezeté pedig Kossuth 111. lett . . . S most már csak az a kérdés, Káló József helyett ki lesz a csoport elnöke? * Beszéd közben elnézegetünk a ringó árpa és búzatáblák felé, s ahogy nő a hagymakupac — tíz­ezer csomót küldenek Kalóék az ózdiaknak — úgy nő, sokasodik a Káló család sorolta tervezet. — Ott lesz a tanyánk — mutat a Kossuth III. elnöke egy vályog­falu, szalmatetejü szinfélére. — S hogy kérdően nézek rá, mert nincs ott semmi más néhány ku-ä pác vályognál, elmosolyodik. — Még persze nem tanya, de télire már az lesz. 30 férőhelyes istál­lót építünk az őszön, saját erőnk­ből. — Azután hogy látja, talán kevés még az érv, így folytatja: — Eddig kétszázezer forint kö­zös vagyonunk van, s két olyan darálónk, amelyet hamarosan munkába állítunk. Erősen borong az idő, pedig im­már sok az az eső, amit inkább májusban kívánt volna a mezőkö­vesdi határ. Megérkezik a tsz. me­zőgazdásza is. »Víz alatt a cukor­répa« — ez az első szava. Alig mondja ki, Káló József előbbi sza­vait igazőlóan bólogat: — Igen. Hát jövőre másként lesz. Mondtuk pedig, hogy oda ne ültessenek répát, de olyan sok volt a gazda, hogy végülis így lett. Hogy hogyan lesz ezután? Az elnök, a felesége, meg az agronó- mus most már együttesen sorol­ják. Belterjesen gazdálkodnak majd. Már októberben ajduggat- ják a fagyálló hagymát, hogy mielőbb küldhessék a városba, pénzelhessenek, ■ többet termelje­nek, jobban élhessenek . ; -. S ahogy a felhők gyülekeznek az égen. úgy sokasodnak az új nagy család szép tervei ; ; BARCSA SÁNDOR 1Q0 ÉVES A MEGYEI SEMMELWEIS KÓRHÁZ A Munka Vörös Zászló Érdemrenddel tüntették ki a megyei kórházat A megyei Semmelweis kórház fennállása 100 éves évfordulója al­kalmából rendezett ünnepség máso­dik napjának ankétjét Iván István, a megyei tanács elnöke nyitotta meg. Az ünneplő kórházi dolgozók és a vendégek nagy érdeklődéssel hall­gatták meg dr. Horváth Miklós igaz­gató-főorvos helyettes színvonalas előadását, a megyei kórház 100 éves fejlődéséről. íme az előadás néhány érdekes adata: A „Luczy” kocsma A 25 ezer lakosú Miskolcon 1856-ig nem volt kórház. A hajléktalan sze­gény betegek lebujokban, kocsmák­ban, főleg a »Luczy« kocsmában hú­zódtak meg, amelynek szemétdomb­ján — a leírások szerint — gyakran találtak halott embert. Ezekben az időkben a felügyelet nélküli elme­betegek lépten-nyomon utcai botrá­nyokat rendeztek. 1854-ben, »Őfelsége a császárné szerencsés szülése alkalmából« meg­szavaztak a valamikor felállítandó kórház céljára 300 forintot. Ez azon­ban csak határozat maradt, mert mikor 1856-ban sor került a kórház építésére, s ki kellett volna fizetni a felajánlott Összeget, igen nagy za­var keletkezett a városházán, mert a pénz — nem került elő. így állott a közegészségügyi helyzet Miskolcon 1856 előtt. Bach miniszter később a még meg sem épített kórház élére dr. Smirch Emilt nevezte ki főor­vosnak, aki Semmelweissel egy lé­gióban szolgált a bécsi forradalom idején. Smirch Emil beadványban mély tisztelettel kérte a tekintetes me­gyei hatóságot, hogy a kórház cél­jaira kijelölt romosház száraz szo­báiban tíz férfi és tíz nőbeteg ré­szére tétessen be szalmazsákot pok­róccal és lepedővel; vegyenek fel egy olyan házaspárt, aki az ápolást, a takarítást é6 a mosást is elvállalja; kössenek szerződést egy vendéglős­sel, aki a betegeket élelmezni fogja. Egy orvost is kell alkalmazni, aki ha díjtalanul nem hajlandó elvállalni a munkát, úgy három havonkint fo­lyósítsanak részére tiszteletdíjat. Amennyiben lehetséges, kér még fürdőkádat is. Több akadály legyőzése után végű* is 1856 február 10-én megnyílt a rtjifkolci kórház a tetemvári kato­nai ispotály romos épületében. Ez volt a jelenlegi, 1250 ágyas Semmel­weis kórház őse. A Fóy-féle ház A kórház megnyitása után a be­tegek százai rohanták meg az intéz­ményt, gyógyulást, enyhülést keres­ve. Az első évben a betegek kezelé­sét a megyei főorvos díjtalanul, egyedül végezte. Aztán megindult nehezen a gyűjtés. Ám a felkutatott iratok és könyvek lapjain nem sze­repelt egyetlen gróf, herceg, gyáros, vagy földbirtokos neve sem, aki hozzájárult volna néhány koronával a szegény emberek gyógyításához. A kórház első ápolói Juriga Ferenc és annak felesége voltak. Az első beteg száz évvel ezelőtt Kostyó Mária volt. 1856 december 5-én a kormány a miskolci »kórodát« nyilvános köz­háznak ismerte el, ezzel a kórház mű­ködtetése biztosítva volt. Egy év alatt 185 beteget kezeltek, akik kö­zül 130 meggyógyult, — az 1856-ik évi kórházi jelentés szavait idézve — »20 pedig nyomorult életét az örökkévalósággal cserélte fel«. A kórház később áttelepült a Fáy- féle házba. Ugyanakkor a volt kór­házban elmebeteg osztályt létesítet­tek. 1877-ben engedélyezték, hogy a Fáy-ház udvarán létesítsenek 30 ágyas tébolydát. A kórház ágyszáma ezzel 116-ra «melkedett. 1881-ben I. Ferencz József császár egy hadgyakorlat alkalmával meglá­togatta a kórházat, mely látogatástól igen sokat vártak a város lakói. A császár lovagrenddel tüntette ki az igazgatót, a dolgozó népnek azonban nem lett jobb kórháza, a látogatás után még húsz esztendőt kellett erre várni. Az Erzsébet kórház 1894-ben dr. Singer Henrik kór­házigazgató szorgalmazta az új kór­ház felépítését. A Jelzálog Hitelbank­tól kaptak is erre 250.000 forint hi­telt 50 éves törlesztésre. Telket vá­sároltak, megkezdték a jelenlegi kór­ház építését. Az új kórház a csabai úton épült fel, 1900-ban adták át s a királynéról Erzsébet kórháznak nevezték. Az épületek pavilonrend­szer szerint épültek. 1904-ben lett kész a gyógyszertár épülete, 1910- ben építették a szülészetet. 1933-ban vették meg a Vörösrák vendéglőt és a mellette lévő házat, amelyből új ápolónői otthon lett. A második világháború súlyos ká­rokat okozott a kórház épületeiben is. Elpusztult a járvány osztály egyik szárnya, a bőrgyógyászat egy része, a járványosztály diétás konyhája, s bombatalálat érte a szertár épületét, a szemészetet és az istállót is. Ebből az időből meg kell említeni Schandl Katalin főnővért, aki riasztás után a pincéből egyedül hordta fel a fer­tőző betegségben szenvedő gyerme­keket és ennek következtében maga is kiütéses tífuszt kapott. A mai Semmelweis kórház A felszabadulás után hathatós tá­mogatást kapott a kórház a Magyar Kommunista Párttól. 1952-ben a kórház — Megyei Semmelweis Kórház lett. Rendszeresen meg­kezdődött a területi munka, mely a kórház működési szabályzata szelle­mében a kórházat a terület gazdá­iévá tette. Igen nagy mértékben fej­lődött a kórház felszerelése. Létre­hozták a II. számú bel-, a II. számú sebészeti- és a 66 ágyas baleseti osz­tályt. A kórháznak ma két kiváló, 4 érdemes és 5 kormánykitüntetett orvosa van. Dr. Horváth előadása után dr. Ro­mán József egészségügyi miniszter tartott ünnepi beszédet. Elmondotta* hogy a magyar egészségügy életében tiszteletreméltó évforduló a miskolci Semmelweis-kórház ünnepe. A me­gyei kórház dolgozói az elmúlt napi színvonalas amkétíal határkővé tették az évfordulót. Jól megállják helyü­ket, kezdeményeznek, s igényesek saját munkájukkal szemben. Kiemel­kednek. jó munkaszervezésükkel. A feladatok ismertetése után a minisz­ter elvtárs bejelentette, hogy a Sem­melweis-kórház kiváló munkájával kiérdemelte a Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa által adományo­zott Munka Vörös Zászló Érdem­rend kitüntetést, amelyet első ízben kap az országban egészségügyi in­tézmény. A magas kitüntetést a kórház dol­gozói nevében Koltai Lászlóné vezető főnővér vette át. Ivói István a me­gyei tanács elnöke felolvasta a me­gyei pártbizottságnak és a megyei tanácsnak a kórház dolgozóihoz szóló levelét, amely elismerését fejezi ki jó munkájáért dr. Kostyál Lászlónak, dr. Nemecskay Tivadarnak, dr. Tóth Józsefnek, dr. Teschler Lászlónak, dr. Horváth Miklósnak, dr. Naményi Lászlónak, dr. Fehérvári Ferencnek, dr. Murányi Lászlónak és dr. Fekete Tamásnak; az ápolónők közül Mázik Erzsébetnek, Koltai Lászlónénak, Szatmári Elzának és Schandl Kata­linnak, a takarítónők közül pedig Reviczki Józsefnénak, Papp Mártá­nak és Mészáros Bertalannénak. Dr. Román József egészségügyi mi­niszter átnyújtotta a kitüntetéseket.- A Szocialista Munkáért érdemérmet kapta dr. Kopári József, dr. Tesch­ler László és dr. Scholcz Hona. A Munkaérdeméremmel tüntették ki Koltai. Lászlónét és Pavlánszki Mar- gitot. Kiváló munkájáért miniszteri dicséretben részesítette és oklevéllel jutalmazta dr. Kende István kórház­igazgató-főorvost. Az egészségügy kiváló dolgozója kitüntetést kapta dr. Molitor István, Almássy Józsefné, Szatmári Erzsébet. Nagy Sándor és Szász Károly. Kiváló dolgozó kitün­tetést kapott Bucsek Borbála, Bodo- lai Margit, Csorba György, Kovács Erzsébet, Nagy József és Papp Vero­nika. Miniszteri dicséretben részesült Andrejkó Béláné, Janovics Bertalan­ná, Schandl Katalin. Magyar Gyula, Majercsik Ilona és Kovács Lajos. Az ünnepi ankétot a dolgozók és a különböző szervek dísztáviratban és levélben is üdvözölték. Számos hiva­tal és intézmény küldöttséggel kö­szöntötte az ünnepi ankétot. Korszerű üzemorvosi rendelőt építenek a diósgyőri kohászatban A Lenin Kohászati Művekben kor­szerű üzemorvosi rendelő építését határozták el. A három emeletes. 90 méter hosszú új orvosi rendelő épí­tésére négy és félmillió forintot irá­nyoztak elő. Az új rendelőben beve­zetik a szakorvosi rendelést és a rövidebb lejáratú betegségek gyó­gyítására 30 személyes, úgynevezett „fektető kórházat'’ létesítenek; Az új épületben helyezik el a táppénz­kifizetőhelyet és mindazon szerve­ket, amelyek a dolgozók szociális el­látottságával foglalkoznak. Az épü* letben munkavédelmi filmek vetíté­sére és előadások tartására alkalmas termet is berendeznek. A területren­dezési munkákat a napokban meg­kezdték;

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom