Észak-Magyarország, 1956. július (12. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-31 / 179. szám

ESZAKMAGYAKOKSZAO

Kedd, 1956. julius 31;

Megkezdte munkáját az országgyűlés új ülésszaka

(Folytatás az 1, oldalról.)

Bátra, a Sztálin Vasmű első lépcsője eddig el nem készült üzemegységeinek befejezésére,

a Borsodi Vegyikombinát bővítésére, továbbá a borsodi és a iiszapaikonyai erőmű építésére. Wem kevésbbé fontos az 1953—1954- ben leállított olyan nagyjelentőségű beruházások folytatása, mint a Ti- azamenti Vegyiművek szuperfoszfát üzeme, a növényvédőszereket gyártó Hungária Vegyiművek DDT üzeme és a Dunai Cementmű üzemei.

További jelentős feladat a hazai •kpanyagbázis szélesítését szolgáló

és külkereskedelmünket is jelentősen befolyásoló olyan létesítmények megvalósítása, mint a sztálinvárosi szalmacellulozegyár, a mohácsi farostlemez gyár, a szolnoki piritpőrk- üzem, a nagykanizsai híradástechnikai üveggyár, a gyönyösoroszi ércbánya és ércdúsító, a szőnyi krakk- üzem és mások, ugyanígy nagy erőfeszítéseket igényel az erőműtelepítési program végrehajtása, az épülő új bányák külszíni létesítményeinek a megépítése, valamint a nem kis számú könnyű- és élelmiszeripari beruházás — miskolci pamutfonoda, nagykanizsai sörgyár, hűtőházak és mások megvalósítása.

A mezőgazdasági termelés fellendítése elválaszthatatlan

a mezőgazdaság szocialista átszervezésétől

A mezőgazdaságról szólva Hege- 'dús elvtárs hangsúlyozta:

a kormány a párt irányítása alapján a mezőgazdasági termelés fellendítését egyik legfonto- ' sabb feladatának tartja, mert tudatában van annak, hogy i egész népgazdaságunk helyzetére és az életszínvonal alakulására a mezőgazdaság elmaradottságá- ' nak felszámolása, a korszerű

— fejlett, nagyüzemi gazdálkodás kialakítása milyen nagy jelentőséggel bir.

Megjavult a mezőgazdaság ellátása vegyianyagokkal, kisgépekkel, különféle alkatrészekkel. Ugyanakkor azonban nem tudtunk javulást elérni a műtrágyaellátásban.

A kormány a mezőgazdasági termelés fellendítését, a mezőgazdasági munkák minőségének megjavítását és a bőséges termés elérését — a termeléshez szükséges anyagok és gépek biztosítása mellett — a dolgozó parasztok, termelőszövetkezeti ^i- gok anyagi érdekeltségére is építi. A szerződéses rendszer bevezetése és e helyes ármegállapítás segített abban, hogy ipari növénytermelésünk területe a felszabadulás előttihez képest mintegy megnégyszereződött,

Az anyagi érdekeltség helyes érvényesítésére különösen nagy szükség volt az állattenyésztésben, mert az egyes állattenyésztési ágak, főikép a sertéstenyésztés és a szarvas- marhatenyésztés között — aránytalanság volt.

A kormány intézkedéseinek eredményeként az utóbbi időben sokat javult a begyűjtési fegyelem is. Az 1955. évi országos begyűjtési tervet teljesítettük, a dolgozó parasztság túlnyomó többsége felszólítás nélkül eleget tett beadási kötelezettségének és a folyó év első félévére esedékes együttes -beadási tervet is túlteljesítette a mezőgazdaság.

A kormány az országgyűlés színe előtt mond köszönetét dolgozó parasztságunknak szorgalmas, odaadó, népi demokratikus rendszerünket lelkesen támogató munkájáért;

(Taps.)

A dolgozó parasztság örömmel és helyesléssel fogadta a . kormánynak ezt ez intézkedését is, hogy — két év teljesítésétől függően —.az alaptalanul kulákoknak minősített dolgozó parasztoknál felfüggesztette a beadási hátralékokat és megszüntette a hátrányos beadási kötelezettségeket. A kormány határozatot hozott arra is, hogy az előző évek során helytelenül kóláknak minősített dolgozó parasztoknál a kulákterhe- ttésből származó adót, mezőgazdasági fejlesztési járulékot és az ebből származó hátralékokat is törölni kell.

A mezőgazdasági termelés fellen- < dítése elválaszthatatlan a mező- i gazdaság szocialista átszervezésétől és ezért a kormány legfőbb feladata állami gazdaságaink és termelőszövetkezeteink megerősítése és fejlődésüknek előmozdítása.

Állami gazdaságaink alapjaiban egészségesen fejlődnek. Gazdálkodásuk megszilárdult. A kormány messzemenő támogatása, gépállomásaink fokozódó segítsége lehetővé teszi, hogy a termelőszövetkezetek erős, gazdaságilag szilárd mezőgazda- sági nagyüzemekké fejlődjenek és Uymodon egyre jobb életkörülményeket biztosítsanak tagjaik számára;

— Tudatában vagyunk annak, mily nagy jelentőségű munkát végeznek azok a dolgozó parasztok, akik a szövetkezeti gazdálkodás útjára lépnek. A kormány támogatja és megbecsüli úttörő munkájukat és teljes erejével segíti, hogy minél gyorsabban komoly eredményeket érjenek el és ezáltal mind meggyőzőbben bontakozzék ki a nagyüzemi termelőszövetkeze ti gazdálkodás fölénye.

— A kormánynak a mezőgazdasági termelés fejlesztése érdekében tett intézkedései eredményeseknek bizonyultak. Termelőszövetkezeteink, állami gazdaságaink, amint mondottam, egészségesen fejlődnek. Már a

évi, de különösen idei terméseredményeik főbb növényeknél lényegesen meghaladják az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokét. Megnőtt az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztság termelési kedve is.

— Az elért drédmények ellenére azonban meg kell mondanunk, hogy az előrehaladás nem olyan gyors, mint amilyen lehetne. Á termelés növelése nem olyan ütemü, hogy teljes mértékben kielégítené dolgozó népünk növekvő igényeit.

A kormány fontos kötelességének tekinti a mezőgazdaság gépesítésének meggyorsítását. Fontos feladatunk a mezőgazdaság műtrágyaellátásának állandóan növekvő mértékben való biztosítása.

A kormány a következő időszakban is azon lesz, hogy az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak és a termelőszövetkezeti tagoknak a termelés fejlesztésében való érdekeltségét megfelelő árrendszer alkalmazásával tovább fokozza.

—- így fenntartja és továbbfejleszti a belterjesség fokozásának alapját képező szerződéses termelési rendszert.

A következő gazdasági évre változatlan formában és árakkal fenntartjuk a szerződéses sertéshizlalási

rendszert,

További intézkedéseket tesz a kormány a szarvasmarhaállomány főleg minőségi megjavítása, a tehenek aránya és tejhozama növelése érdekében.

További javaslatok kidolgozása van folyamatban, amelyek során

átdolgozzuk a termelőszövetkezetek számára adott összes hitelek feltételeit és termelőszövetkezeteinknek kedvezőbb, hosz- szabb lejáratú és alacsonyabb kamatú hitelfeltételeket állapítunk meg, ugyanakkor lehetővé tesszük, hogy régi hitelek nagyrészét is már új kedvezőbb feltételek mellett fizethessék visz- sza.

— A kormány további intézkedéseket kíván tenni a termelőszövetkezetek megszilárdítása és nagyobb önállóságának biztosítása érdekében.

Javaslatok kidolgozása van folyamatban az idős és munka- képtelen termelőszövetkezeti tagok nyugellátásának rendezésére, kisebb tégla- és cserépgyártó üzemek, mészégetők, kőbányák, nádasok és a termelőszövetkezetek területével határos ötven kát. holdnál kisebb állami erdők átadására a termelőszövetkezeteknek

— A kormány a Magyar Dolgozók

Pártja Központi Vezetőségének július 18—2l-i határozata alapján hathatósan támogatni kívánja a szövetkezés egyszegd formáit is: termelőszövetkezeti csoportokat és a földművesszövetkezetek keretében megalakuló zöldség-, gyümölcs-, szőlőtermelő, állattenyésztő csoportokat, valamint géphasználati társulásokat.

A kormány az érdekeltség növelésével, a termelés biztonságának fokozásával biztosítja az előfeltételeket ahhoz, hogy a mezőgazdasági termelés továbbra is erőteljesen fejlődjék és fokozott mértékben elégítse ki dolgozó népünk igényeit élelmiszerekben, iparunkat több nyersanyaggal lássa el és exportunkat kiváló minőségű termékekkel és terményekkel növelje.

Az életszínvonal emelése érdekében tett intézkedések

— Az ipar terveinek teljesítése és részbeni túlteljesítése, a mezőgazdaság termelésének kedvező alakulása lehetővé tette, hogy a kormány az előirányzatoknak megfelelően intézkedéseket tegyen a lakosság jövedelmének. növelésére, életkörülményeinek javítására.

— A dolgozók életszínvonalának következetes emelése érdekében tett intézkedésekről a sajtó rendszeresen és részletesen beszámol. Ezért nem szükséges, hogy ezekre itt részletesen kitérjek. Hegedűs elvtárs beszélt a végrehajtott bérügyi intézkedésekről, az államkölcsön kibocsátás megszüntetéséről, majd hangsúlyozta:

A kormány jól tudja, hogy az eddig végrehajtott intézkedések még nem elegendők minden jogos Igény kielégítésére. Világosan látnunk kell azonban, hogy a dolgozók reáljövedelmének emelésére is érvényes az az aranyigazság: „addig nyújtózkodhatunk, ameddig a takarónk ér**, s csak azt az árut oszthatjuk el, amelyet megtermeltünk.

A további intézkedések lehetősége és üteme a legszorosabban összefügg a népgazdaság további fejlődésével, a termelés és a munka termelékenységének terv szerinti növekedésével.

— Az életszínvonal emelése érdekében tett intézkedéseink jelentősen növelték a lakosság reáljövedelmét nemcsak a városban, hanem a falun is. 1956 első félévében kb. 900 millió forinttal több pénz jutott — túlnyomó részt az állami felvásárláson keresztül — a falura, mint az előző év hasonló időszakában,

— A kormány arra törekszik, hogy további előrehaladást érjünk el a dolgozó parasztság életszínvonalának emelésében is. Ennek előmozdítására törvényjavaslatot készít az ország- gyűlés elé a begyűjtésről, amelyben az az elv érvényesül, hogy a kötelező beszolgáltatás színvonalát a következő években se változtassuk meg. Lényegében a termelés növelését kívántuk szolgálni az új mezőgazdasági adórendszerrel is.

•— Az életkörülmények megjavításában a dolgozók reálbérének növelése és a mezőgazdasági termelők reáljövedelmének emelése mellett az egyik legfontosabb tényező a lakás- viszonyok megjavítása. A kormány e téren több jelentős intézkedést hajtott végre. 1954-ben és 1955-ben állami erőből közel kétszerannyi lakást építettünk, mint 1950-ben. 1950- hez képest háromszorosára nő az állami erőből ez évben épített lakások száma. Fellendült a magánerőből történő lakásépítkezés is. Ezt az állam hosszúlejáratú hitellel és építőanyaggal segíti.

— A Minisztertanács különböző lakásépítési akciók szervezésével is enyhíteni kívánja a lakáshelyzetet.

— Jól tudjuk azonban, hogy ezek az intézkedések nem hozhatnak olyan gyors eredményt, mint amilyent az igénylők száma és az igények indokoltsága megkövetelne. A központi intézkedések mellett ezért a lakásépítés terén fgen nagy szerepük van á helyi kezdeményezéseknek, a helyi erőforrások feltárásának;

Olcsóbb less a ssír, a ssalonna és a bor

— Végül szólni kívánok egy, az életszínvonalat és a dolgozó népünk egészségét egyaránt érintő fontos kérdésről, az égetett szeszes italok és ezek közt különösen a rum fogyasztásának nagymértékű növekedéséről. Az utóbbi hónapokban a dolgozók egyre szélesebb körben fölvetették azokat a károkat, amelyeket a mér- téktelen rumfogyasztás és általában az égetett szeszes italok forgalmának nagyméretű emelkedése az egyes dolgozók egészségében, sokezer család életében okoz.

— A kormány — figyelembevéve a rumfogyasztás növekedésével előálló károkat, a dolgozók jogos követeléseit és azt a lehetőséget is, hogy a tavalyi és az idei előreláthatóan jó bortermés lehetőséget nyújt a lakosságnak jobbminőségű borral való rendszeres és nagyobb mennyiségű ellátására — elhatározta, hogy

augusztus 1-ével a rum és pálinka fogyasztói árát lényegesen (mintegy 50 százalékkal) felemeli s az egyéb égetett szeszféleségek árát is húsz-harminc százalékkal emeli —- ugyanakkor azért, hogy ez az intézkedés a dolgozók életszínvonalát, jövedelmét hátrányosan ne érintse, a fogyasztást a társadalom és a köz- egészségügy szempontjából kívánatosabb irányba fejlessze,, a zsír árát kg-onkónt kettő forinttal- csökkentettük (taps), továbbá csökkentettük a szalonna és tepertő árát tíz százalékkal, az állami kereskedelemben kimért átlagos minőségű borok fogyasztói árát húsz százalékkal, az átlagos minőségű palackozott borokét pedig tíz százalékkal csők- „ kentettük.

(Taps.) Egyidejűleg a kormány több, mint 30 százalékkal csökkenti a földművé sszövetkezetek által forgalomba hozott bor forgalmi adóját és ezzel lehetővé teszi, hogy a borárakat a földművesszövetkezetek is leszállítsák. Ugyanakkor csökkenteni akarjuk a bor forgalmazása körüli még mindig sok megkötöttséget, hogy mondjuk az egri földművesszövetkezeti vagy állami italboltban ne csak a budafoki borpince borát, hanem igazi egri bikavért is ihassanak. (Taps.) A bor fogyasztói árának csökkentése nem érinti — rögtön hozzáteszem’—a termelőknek fizetett állami felvásárlási árakat, az árleszállítást teljes egészében az állami bevételek terhére — azaz a rum terhére fedezzük. A kormány úgy véli, hogy ezeket az intézkedéseket a dolgozó nép megértéssel és megelégedéssel fogadja. (Taps.)

Megjavul az oktatásügyi munka

Hegedűs elvtárs a továbbiakban a kulturális igények kielégítéséről szólt. Hangsúlyozta, hogy

január 1-től kezdve például a mozikat is közvetlenül a községi, a városi tanácsok kezelésébe adják át.

(Taps.) Beszélt zenei életünk fokozott támogatásáról és a diákcseréről. Elmondotta, hogy határozat született arra, hogy évente — egyéves időszakra számítva — harmincöt fiatal kutató utazhasson külföldre három hónaptól egy évig terjedő tanulmányútra.

— A Minisztertanácsnak az a célja, hogy az ország anyagi erőihez képest segítséget adjon íróinknak, művészeinknek is, hogy műveik, művészi teljesítményeik széles körben Ismertté, közkinccsé váljanak. Bízunk abban, hogy a Központi Vezetőség július 18 -21-i határozata után az írók egy részével fennállott félreértéseink és nézeteltéréseink végképp elosrlzKk

és a jövőben semmi sem akadályozza, hogy íróink és művészeink alkotó munkájukkal az eddiginél eredményesebben szolgálták népünket^ hazánkat, szocialista építésünket.

Az oktatás kérdéséről szólva kiemelte: Iskolai oktatásunk egész rendszere, módszerei és tartalma ma összehasonlíthatatlanul magasabb színvonalon áll, mint a felszabadulás előtt, s ez a fejlődés ma is tart: az általános iskolák alsó négy osztályában ez év szeptemberétől kezdve életbelép az új tanterv és megjelennek az első új tankönyvek, melyek kiváló pedagógusok munkájának és a több iskolában folyó többéves kísérlet eredményeként alakultak ki. Mégis meg kell mondanunk, hogy az Oktatásügyi Minisztérium több kérdésben nem tett meg mindent, amit meg lehetett és meg kellett volna már tennie. Elsősorban a politechnikai oktatás bevezetése körüli huzavonát szükséges itt megemlíteni, erről a kérdésről illetékes fórumainkon

már eddig is sokat beszéltek, de mindmáig igen keveset tettek.

— A kormány az újrendszerű oktatás megalapozása érdekében intéz* kedéseket tervez a tanító- és óvónő* képzés új alapokra helyezésére.

A közeljövőben a Minisztertanács elé kerülő tervezet szerint tanító- és óvónőképzőkbe csak a gimnáziumi érettségi után vesz- szük fel a hallgatókat, akik újabb kétéves tanulmányi ide-« jük leteltével az eddiginél szélesebb és alaposabb tudással állhatnak tanítványaik elé és kapcsolódhatnak be a népművelési munkába.

Ugyancsak előkészítés alatt van a tanárképzés megjavítására, a képzés idejének öt évre való felemelésére irányuló javaslat is.

A továbbiakban az állami szervek munkájának megjavításáról szólt az előadó. Kiemelte:

A szocialista demokratizmus fej* lesztésében kiemelkedő jelentőségű az országgyűlés munkájának megjavítása. A Minisztertanács eddig sok nagy, a lakosság széles tömegeit érintő kérdést, amelyet 'helyesebb lett volna az országgyűlés elé terjeszteni, hogy törvény útján kerüljön rendezésre, az Elnöki Tanács elé terjesztett mielőbbi jóváhagyás céljából. Ez hiba volt.

A Minisztertanács a jövőben minden olyan kérdést, amely törvény útján való rendezést igényel, az országgyűlés plénuma elé akar terjeszteni s már a törvények előkészítésének kezdeti szakaszában kikéri az ország-* gyűlés különböző szakbizottságainak véleményét.

Az államhatalom helyi szerveinek, a tanácsoknak a működésére ma még szintén jellemző az., hogy viszonylag kevés és gyakran nem a lakosságot legközvetlenebbül érintő kérdésekben döntenek, határozataikat nem érdemi vita alapján hozzák és azok sokszor általánosak.

A Minisztertanács e hiba kiküszöbölése érdekében kötelezte a tanácsoknak végrehajtó bizottságait« hogy minden fontosabb kérdést a tanácsülés plénuma elé terjesszenek eldöntésre. így például a járási tanácsnak és nem a végrehajtó bi-> zottságnah kell elhatároznia, hogy at járás melyik községében épüljön iskola, napközi otthon vagy egészség* ház.

Jelentős feladataink vannak a legfelsőbb államigazgatási szerv, a Minisztertanács és a többi államigazgatási szervek, a végrehajtó bizottságok munkájának megjavítása terén is.

További rendelkezések a ssocial isiit törvényesség maradéktalan^ megvalósításáért

A Minisztertanács — a párt kezdeményezésére — az állami élet demokratizmusának fejlesztését, az ügyintézés egyszerűsítését, az irányítás hatékonyabbá tételét tartja főfeladatának, nem pedig a minden áron való átszervezést és nem is a létszámcsökkentést.

A kormány, helyesen, nem a létszámcsökkentést tartja a legfontosabbnak, mert ez utóbbi a túlzott központosítás jelentősebb csökkentése, az ügyintézés egyszerűsítése és a párhuzamosság felszámolása nélkül továbbra is magában hordja a létszám növelésének lehetőségét. Ezt figyelembevéve, a Minisztertanács — a Központi Vezetőség júliusi határozatának megfelelően — az új szervezeti formák kialakítását és az apparátus létszámának csökkentését fokozatosan, az ügymenet egyszerűsítésével párhuzamosan, igen megalapozottan, a tudomány és gyakorlat tapasztalatainak felhasználásával folyamatosan hajtja végre. Ez módot ad többek között arra is. hogy az állami és vállalati szervek vezetői a létszámcsökkentést az ösz- szes körülményekre figyelemmel emberségesen hajtsák végre, gondosan ügyelve arra, hogy azok a dolgozók, akik becsületes munkájukkal,' tudásukkal és tapasztalatukkal hozzájárultak a szocializmus építéséhez, ne részesüljenek méltánytalan elbánásban.

A Minisztertanács messzemenő és körültekintő intézkedéseket kíván tenni annak érdekében, hogy azok a dolgozók, akik az egyszerűsítés során elkerülnek régi munkahelyükről, szervezetten kerüljenek új munkahelyekre.

Ezután a területrendezésről szólt Hegedűs elvtárs, majd áttért a törvényesség megszilárdításának kérdésére. Ennek kapcsán hangsúlyozta:

A helyi szervek hatáskörének növelésével tovább nő a szocialista törvényesség biztosítását szolgáló intézkedések jelentősége, ezért az igazgatási apparátus minden dolgozóját, törvényeink tiszteletére és

megtartására kell kötelezni és nevelni. Az elmúlt években — az 1953 júniusát megelőzően — állami szerveink és ezek között elsősorban az államvédelmi szervek, valamint a rendőrségi, ügyészségi és bírósági szervek sok becsületes dolgozót alaptalanul vádoltak és ítéltek el ártatlanul vagy pedig túlságosan szigorú ítéleteket hoztak olyan cselekményekért, amelyekért enyhébb elbírálás járt volna. Az utóbbi időben az igazságügyi szervek, a belügyi szervekkel és a legfőbb ügyészi séggel együttműködve, sok igazságtalanságot tettek jóvá;

Az elkövetkező időben a Minisztertanács egyik legfontosabb fel- ’ adatának tartja olyan további rendelkezések kidolgozását, amelyek biztosítják a szocialista törvényesség maradéktalan megva- : lósítását az élet minden területén.

Ezév őszéig törvénytervezetet készítünk az államigazgatási szervek előtti eljárás szabályairól, mely pontosan megszabja az állampolgárok jogait és az állami szervek kötelességeit az ügyek intézése során. 1957g év tavaszáig az országgyűlés elé terjesztjük az országgyűlési választást szabályozó törvénytervezetet, mely az eddigi lajstroimos választási rendszer helyett az egyéni, kerületek szerinti választás rendszerét javasolja bevezetni. Az elkészült tervezeteket széles körben vita alá akarjuk bocsátani és csak ezt követően terjesztjük az országgyűlés elé;

A jogalkotása munka megjavítása természetesen csak egyik előfeltétele' a szocialista törvényesség biztosításának, hiszen a korábbi törvénytelenségek is nagyrészben az érvényben lévő törvényeink megszegésével álltak elő. Ezért intézmé-í nyesen biztosítani kívánjuk törvén nyeink megtartását. Ennek során in«í tézkedtünk az államvédelmi és rendőrségi szervek fokozottabb ellenőri zésére.A kormány alapvető feladatának tartja a szocialista törvényesség mw radéktalan érvényesülését, az áH (Folytatás a 3. oldalon.)