Észak-Magyarország, 1956. július (12. évfolyam, 154-179. szám)
1956-07-25 / 174. szám
mmsm fiZ MOP BOKSBD-aBAÖJ-ZEMPLÉH MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XII. évfolyam, 17.4 szán. Ára 50 fillér 1956 július 25, szerda A népiaziasái fejlesztésével a népit emeléséért Hegedűs András elvtárs beszámolója az MDP Központi Vezetőségének ülésén a második ötéves terv irányelv-tervezetéről Hegedűs András elvtárs beszámolójának első részét július 24-i számunkban közöltük. Mai számunkban közöljük a beszámoló befejező részét. A mezőgazdaság fejlesztésének irányelvei A népgazdaság arányos fejlődése, (hazánk lakosságának élelmiszerrel, bússal, zsirral, vajjal stb. való bőségesebb ellátása, a könnyűipar nyersanyaggal való ellátása megköveteli a mezőgazdasági termelés fellendítését, Enélkül aránytalanság következne be a növekvő szükséglet és az élelmiszerek termelése között és nem teljesíthetnénk exporttervünket sem, amely pedig a gépkivitel mellett számottevő mértékben épül a mezőgazdasági termékek kivitelére is. Mindebből kiindulva, a második ötéves terv időszakában — az első ötéves tervhez képest — a mezőgazdasági termelést 27 százalékkal kívánjuk növelni. A mezőgazdasági termelés fellendítését lehetővé teszi az, hogy gyorsan fejlődő szocialista iparral rendelkezünk és hogy mezőgazdaságunkban egyre inkább tért hódít a szocialista gazdálkodás, amely a mezőgazdasági tudományok vívmányait hatékonyan használhatja fel a termelésben. Az állami gazdaságok fölénye és a gépállomások segítségét felhasználó termelőszövetkezetek előnye egyre inkább kifejezésre jut terméseredményeikbenEz elősegíti, hogy a második ötéves tervben további jelentős haladást érjünk el a mezőgazdaság szocialista, átszervezésében és a termelőszövetkezetekbe az önkéntesség elve alapján égyre több és több egyénileg gazdálkodó paraszt lépjen be, s ily módon a mezőgazdaság szocialista szektora a második ötéves tervidőszak végére elérje az ország »szántóterületének 55—60 százalékát. A mezőgazdasági termelés 27 százalékos növelése reális célkitűzés Az elmúlt hónapokban sok vita folyt a mezőgazdasági termelés előirányzott 27 százalékos növelésének lehetőségéről és a mezőgazdaság szocialista átszervezésében magunk elé tűzött célok elérésének lehetőségéről, azaz arról, hogy a kettős feladatot: a mezőgazdasági termelés fellendítését és a mezőgazdaság szocialista átszervezésében való lényeges előrejutást együtt elérhetjük-e? Néhány mezőgazdasági szakember túlzottnak tartotta mezőgazdasági termelésünk előirányzatát és talán még annak tartja ma is. E cél elérésére azonban — sok tény bizonyítja ezt — megvan a gazdasági lehetőség. A mezőgazdaságban nagyon sok olyan tartalékkal rendelkezünk, amelyeknek a felhasználása a mi társadalmi és gazdasági viszonyaink között lehetséges. A mezőgazdasági termelés fellendítéséhez természetesen komoly erőfeszítésre, az erők összpontosítására van szükség és arra, hogy a mezőgazdasági termelés fellendítését, továbbra is a népgazdaság fejlesztése egyik kulcskérdésének tekintsük. A mezőgazdasági termelés fejlesztésének anyagi feltételei között különösen nagy jelentőségű a beruházások növelése. A mezőgazdasági termelés fejlesztésére kereken 14 mii- liárdot fordítunk a második Ötéves terv során, azaz mintegy 50 százalékkal többet, mint az első ötéves tervben. Ez mindenekelőtt a mező- gazdaság gyorsabb ütemű gépesítését teszi lehetővé. A második ötéves terv csaknem kétszer annyit irányoz elő gépekre, mint amennyit az első Ötéves tervben fordítottunk erre. Az erőgépek között nagymértékben növekszik az univerzáltraktorok száma és az előző évekhez viszonyítva több munkagéphez jut a mezőgazdaság. Mindez növeli a gépesítés hatását mind a mezőgazdasági termelés növelésében, mind a nunka termelékenységének emeléséhen. A gépesítés a mi mezőgazdaságunkban — egyes elvtársak véleményével ellentétben — nem- teremt munkaerőfelesleget, hanem megkönnyíti a munkát és lehetővé teszi, hogy a még nerft gépesíthető munka- folyamatokat jobb minőségben és gyorsabban végezzük el, s ily módon belterjessé tegyük növénytermelésünket és állattenyésztésünket. Nagymértékben megjavul a mező- gazdaság műtrágyaellátása. A műtrágya-felhasználás növelése a termésátlagok fokozásának igén fontos tényezője, ezenkívül azonban az istállótrágya helyes kezelésével, idejében és megfelelő módon történő alászántásával, a talajművelés további javításával, a talajjavítással még igen sok reális tartalékot szabadíthatunk fel a hozamok növelésére. A felsoroltakon kívül még különösen jelentősek az új és nagyobb arányban felhasználásra kerülő növényvédőszerek, állati tápszerek, antibiotikumok. A hozamok növelésében igen nagy jelentősége van a vetőmagvak minőségének és a vetőmagtermesztés megszervezésének. Az a korábbi határozat, mely szerint a kenyér- és takarmánygabona vetésterületeinket négyévenként nemesített vetőmaggal kell felújítani, eredményesnek bizonyultFokozni kívánjuk a fajtahibrid és beltenyésztett hibrid kukoricavetőmag termesztését. Csupán ez az intézkedés biztosítja, hogy a kukorica termésátlaga mintegy 15 százalékkal emelkedjék. Takarmánynövényeink közül a kukoricán kívül elsősorban a lucerna és a vöröshere termesztését kívánjuk jelentősen növelni. Nagy jelentőségű az a tényező is, hogy a második ötéves terv időszakában a vízgazdálkodás fejlesztésére csaknem kétszer annyi beruházás jut, mint az első ötéves terv időszakában. E téren olyan igen fontos feladatokat kell megoldanunk, mint bel vízlevezető-hálózatunk rendbehozása, illetve további kiépítése és nem utolsó sorban az árvízvédelem fokozása, amelynek elhanyagolása az utolsó években nagyon súlyos károkat okozott. Hazánk értékes — elsősorban tiszántúli — területei sokat szenvednek a szárazságtól. Öntözőgazdálkodásunk fejlesztésével fokozzuk mezőgazdasági termelésünk biztonságát ezeken a területeken. Fontos feladatunk termőföldjeink mentesítése a belvizektől. Főleg a múlt évben, de az idén is sok kárt okozott, hogy a lezúduló, hatalmas víztömegek nagy területeken egy-két év fáradságos munkáját és termését is tönkretették. 1960-ig mintegy 1.5 millió kát, holdat kívánunk a belvizektől mentesíteni. Az ezzel kapcsolatos kiadásokra csaknem egy milliárd forintot irányoztunk elő Párt- és állami szerveink mozgósítsanak minél nagyobb társadalmi erőt e cél megvalósítására. A tervezett 27 százalékos termelés- növelés lényeges feltétele a talaj termőerejének fokozása. Számításba kell itt vennünk, hogy sok gyenge- termőképességű homoktalajunk és mintegy egymillió kát. hold szikes talajunk van. Fontos feladatunk ezek termővé tétele- Olyan feladat ez, amelynek a végrehajtása az erők nagyszabású összpontosítását igényli. A kísérletek azt bizonyítják, hogy e földek két-három év alatt elérhetik jó termőföldjeink Hozamát és a javítási költségek viszonylag rövid idő alatt bőségesen visszatérőinek. Kutatóink szorgos munkájának eredményeként ma már megtaláltuk a talajok megjavításának gépi eszközeit is- A leggyorsabb és a legeredményesebb módszernek bizonyul a többi között a savanyú talajok meszezé- se, s homoktalajaink zöldtrágyázása. Meg kell javffani a termelőszövetkezeti szervezés módszereit A tervezett termelésnövelés eléréséhez szükséges, hogy a terméshozam mok a mezőgazdaság minden szektorában, de mindenekelőtt az állami gazdaságokban és a termelőszövetkezetekben növekedjenek. A szántó- terület 13 százalékát elfoglaló állami gazdaságok általában megszilárdultak és ma már rendelkeznek a terméshozamok állandó növeléséhez szükséges anyagi feltételekkel. 1955. évi termésátlaguk és minden jel szerint ez évi terméseredményeik még inkább bizonyítják ezt. Minden reális lehetőség megvan arra, hogy az országosan előirányzott 27 százalékos termésnövekedésen belül az állami gazdaságok legalább 40 százalékos emelkedést érjenek el. Hasonló a helyzet a korábban megalakult termelőszövetkezeteknél is. Országunkban kereken 3200 régi termelőszövetkezet va.n, amelyek már tavaly is minden fő növényféléből többet tudtak termelni kát. holdanként, mint az egyénileg gazdálkodók. Gazdálkodásuk megszilárdulása, erősödése hazánkban kétségtelenül kedvezőbb feltételek között mégy végbe, mint a korábbi időszakban, vagy különösen, mint a kollektivizálás idején a Szovjetunióban végbement- Fejlett szocialista iparunk, sokoldalú szervezési tapasztalataink, a mezőgazdaságban is megszilárdult szocialista szektorunk, valamint a szocialista országok közötti együttműködés nagymértékű kiszélesedése az átszervezésnek olyan feltételei, amelyek alátámasztják, reálissá teszik a mezőgazdasági termelés tervezett erőteljes fejlesztését. A mezőgazdaság rendelkezésére álló gépek felhasználásában, a termelőszövetkezetek gazdasági megerősítésében és fejlesztésében igen nagy szerepük van a gépállomásoknak. A gépállomások munkáját tovább kell javítanunk, növelni kell befolyásukat és felelősségüket a mezőgazda- sági termelés fejlesztésében. A gépállomások vezetőit, dolgozóit anyagilag is érdekeltebbé kell tenni a hozzájuk tartozó termelőszövetkezetek és községek terméseredményeinek növelésében. A mezőgazdasági termelés fellendítése azonban megköveteli a termelőszövetkezeti szervezés módszereinek alapvető megjavítását. A legdöntőbb követelmény, hogy a szervezés során az önkéntesség elvének betartásával és a nagyüzemi gazdálkodás előnyeinek meggyőző bizonyításával jöjjenek létre életképes nagyüzemi gazdaságok, a régebbi termelőszövetkezetek fejlesztése pedig gazdasági alapjaik megszilárdításával, nagyüzemi szervezetük kiépítésével történjék. Annak érdekében, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésében ne kövessük el az 1953 júniusa előtti hibákat, jobban kell támogatnunk a termelőszövetkezeti csoportokat, az alacsonyabb típusú szövetkezeti gazdaságokat és a dolgozó parasztok különböző termelési társulásait, amely utóbbiakat a legcélszerűbb a földművesszövetkezetek kereteiben létrehozni. A fokozatosság érvényesítése, különböző termelési társulások, termelőszövetkezeti csoportok fokozottabb támogatása semmiképpen sem jelentheti azonban a termelőszövetkezetek gazdasági megszilárdításának és fejlesztésének az elhanyagolását- A termelőszövetkezeti út továbbra is a mezőgazdaság szocialista átszervezésének fő útja lesz. A mezőgazdaság szocialista szektora mellett nem szabad elhanyagolnunk az egyéni termelők gazdálkodását sem. A tervezet szerint jelentősen növekszik az egyénileg gazdálkodók termelésénak fejlesztéséhez szükséges anyagi eszközök, gépek, műtrágya és növényvédőszerek mennyisége, s növekszik az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok érdekeltsége is a hozamok növelésében. Ezeknek az anyagi eszközöknek és az anyagi érdekeltségnek alkalmazása mellett helyes politikával, a dolgozó parasztok termelési biztonságának növelésével elérhető, hogy az egyéni gazdaságokban is növekedjék a termelés. (Folytatás a 2. oldalon.) MimK4_RA FEL! Az ifjúsági műszak élenjárói A Lenin Kohászati Művek próbamegmunkálójában nemrégen « párt, a szakszervezet és a DISZ vezetősége megvitatta a fiatalok munkáját és eredményeit. Elhatározták, hogy a fiatalokat egy műszakra osztják be. így jött létre az ifjúsági műszak. A fiatalok pártunk Központi Vezetőségének határozatát örömmel fogadták és jobb munkával, a próbák határidő előtti kiszállításával akarnak hozzájárulni annak megvalósításéhoz. Az üzem egyik kiváló fiatalja S zalai Adám. Teljesítménye megközelíti a 150 százalékot s szakmailag gyengébb társainak is segít. A többi becsületes hazájához hű fiatallal együtt a jövőben ő is fokozza teljesítményét, s ezzel segíti elő a Központi Vezetőség határozatának megvalósítását. Krizsó József az ifjúsági műszak másik legjobb dolgozója 155 százalékos teljesítményt ér el. Pártunk helyes politikájának megvalósításán hoz még jobb munkával járul hozzá. Helyi kezdeményezésekbe! segítik a KV hafározalok mielőbbi megvalósulását a miskolci lakásépítők Miskolcon' ,-?t* a Hejőcsabaí Cementgyár közelében — korszerű új lakótelep épül. Az itt dolgozó műszakink és építők — helyi kezdeményezésekkel segítik a Központi Vezetőség határozatainak mielőbbi megvalósulását. Erről Dovák Bertalan építésvezető így beszél: — Népünk anyagi jólétének emelését segítjük elő, ha az új lakás; kát kifogástalan minőségben olcsóbban és gyorsabban építjük. A Malinovszkij úti lakótelepen eddig három lakótömb készült el. Jelenleg' 217 új lakás építése folyik. Nálunk is gondokat okozott és okoz még ma is a rendszertelen anyag- ellátás. Az is igaz, hogy ezt nem néztük karba tett kézzel. Bátran támaszkodtunk a helyi kezdeményezésekre, A műszakiak és az építők segítségével sok munkára új technológiát dolgoztunk ki. A 107 lakásos >*-H« jelzésű épületen a kontyos-nyerges tetőszerkezet helyett előregyártott lapostetőt építünk. Ennél a munkánál 86 köbméter drága importfát, nagy- mennyiségű vasbeton szerkezetet és 5.600 négyzetméter palafedést takarítunk meg. És ami még ennél is lényegesebb, a tető építését a határidő előtt egy hónappal befejezzük. Egy másik hasonló újításunk: a kohósalakból előregyártott vízvezetékblokk. Ezeket a paneleket már úgy gyártottuk, hogy a csőágyakat és a kagylók felerősítéséhez szükséges «■fatipliket« előre elkészítettük. így a dolgozók a máskor három órai vésési és szerelési munkát 15 perc alatt végezhetik el; Az építkezés ütemét gyorsítja meg a lépcsőházakban alkalmazott ésszerűsítés is. A pihenőket és á lépcsőkarokat ugyanis előregyártva készítjük és a falazással egyidőben 15 perc alatt helyezzük el. Ezek a helyi kezdeményezések szükségessé tették, hogy az építkezésen egy kisebb előregyártó telepet létesítsünk. Ma már 17-féle elemet gyártunk itt és a központi Vezetőség határozatainak szellemében a napokban kezdjük meg a kohósalakból készülő válaszfalak préselését; Egy elmés szerkezet segítségével naponta csaknem 600 darab 50 centiméter hosszú, 40 centiméter széles és 6—10 centiméter vastag válaszfal-blokkot gyártunk házilag. Ezeket a helyi kezdeményezéseket felhasználjuk majd a további lakótömb építkezéseken. A közeljövőben az új lakótelepen még 268 lakást építünk, amelyből 144 lakás tereprendezési munkáit a napokban kezdtük meg. Az új lakóházak építését három egyösszegű utalvánnyal dolgozó speciális nagylétszámú brigádra bízzuk. Az egyik brigád az alapozást, a másik a szerkezeti rész felépítését, a harmadik az épületek külső és belső gépi vakolását végzi. A lépcsőzetesen építő brigádok nemcsak a határidőket rövidítik le, de minőségi munkát is végeznek. A termelékenység pedig az előzetes számítások szerint mintegy 15 százalékkal növekedik majd — fejezte be nyilatkozatát Dovák Bertalan. és az ongai állami gazdaságban összesen 150 kholdon állítanak elő ezidén továbbtermelésre alkalmas hibrid-kukorica-vetőmagot. A borsodi éghajlati és talajviszonyokat figyelembevéve anyanövénynek Fleischmann, míg apanövénynek Aranyözön kukoricát alkalmaztak. A négyszer kapált, szakszerűen kezelt hibrid-táblákon a kukorica címerezésével most kezdték meg a növények beporzását- A beporzást a Központi Vezetőig után annál is nagyobb gondossággal végzik, mert az így nyert kukoricát jövőre az állami gazdaságok saját üzemükben ültetik el, s az eddiginél magasabb terméshozamot akarnak elérni. Számítások szerint a 150 kholdon termelt vetőmaggal mintegy 7000 kholdnyi területet tudnak nagyobb hozamú kukoricával beültetni. Az ezen a területen nyert terméstöbblet pedig mintegy 15.000 mázsát jelent, ami megfelel a második ötéves terv irányelveiben előírt terméshozam növelésének. Megkezdték a hibrid-kukorica beporzását a borsodi állami gazdaságokban
