Észak-Magyarország, 1956. június (12. évfolyam, 128-153. szám)

1956-06-24 / 148. szám

«S2AKMACFTABOBSZAQ Vasárnap, 1956. június 24. c/l kommunisták vitám iweíáfiók ­A FALU NEPE MAJD DÖNT! ZALKOD1 KÉPEK Tolcsván kedden a későesi érákban még világosság szűrődött az utcára a pártszervezet helyiségének nagy ablakai mögül. A járókelők nem sejtették, hogy a titkári szoba asztala körül ülő hat kommunista három falubeli ember további sorsá ról vitatkozik. Azt vitatják meg, hogy kuláklistán maradjon-e Fodor József, Monoki József és Velkai Béla. Hosszú évek, az események egész sora előzte meg azt, amíg He­gedűs Sándor párttitkár, Hatván Jó­zsef, a párt-vb. tagja, Ser Károly ta­nácselnök, Fenyővári Károly alap­szervezeti vezetőségi tag, egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt, Horváth Béla. a Béke Tsz elnöke és Cser nicski Imre egyéni gazda kimondta a szót: javasolják a nyilvános ta­nácsülésnek, hogy a három embert is töröljék a kulákok listájáról. jrozzanak. Senki sem titkolta el vé­leményét, őszintén, bátran beszéltek. Nem takargatták a hibákat, de nem hallgatták el az olyan eseteket sem, mint Rubliczki Józsefét, akit a fel- szabadulás előtt csendőri felügyelet alatt tartottak baloldali magatartá sáért, tagja volt a kommunista párt szervezőbizottságának, s örök ho mály van azon, miért került a kulá kok közé. Elmondták, hogy Podlo vies Ferencnek valóban volt cséplő gépe, de 9 tagú családját tartotta el ebből a jövedelemből. 1945-ben elsők között lépett a pártba. S így vizsgál­ták sorra valamennyit. Olyanok is szerepeltek a listán, akikről- a köz­ségben nem is tudták, hogy kulák. Ilyen volt özv. Kazsimér Istvánná, akit nemrégen felvettek a pártba. Becsületes munkásasszonynak ismer­ték régen és most is, azt sem tud­ják, hogy kerülhetett neve a »féltve- őrzött« papírra(!?) Minden oldalról alaposan megfon tolt, hosszú vita után úgy döntött s taggyűlés, hogy javasolják: 21 kulá- kot töröljenek a listáról. Nem sok időt szenteltek Constatin Tamás »nagyságosúr«-nak, csak éppen any- nyit, hogy felemlítsék, milyen em­bertelenül bánt az 50 hold szőlőjét művelő munkásokkal, akiket éhbér­ért dolgoztatott, s elvetemültségében kényszermunkára küldött egy em­bert, akit ebéd után alva talált sző­lőjében. Likai Lászlóné nemcsak ré­gen, de még most is görbebottal áll napszámosai mögött, vagyonát a fa­siszták által elhurcolt lakosság sző­lőjéből gyarapította. Tavaly ősszel 200 hektoliter bor volt a pincéjében. Nem nehéz kiszámítani, mennyit ér forintban! Ezek és a hozzájuk ha- onló kizsákmányolok, ma is mások munkájából élősködneic, — tehát ku­lákok maradnak továbbra is! A tolcsvai kommunisták két évvel ezelőtt választották meg titkárnak Hegedűs elvtársat. Ezalatt az idő alatt közelebbről is megismer­te a falu lakóit, az emberek ügyes­bajos dolgait. Mikor átvette funkció­ját, ügydarabként kapott egy jelen­téktelennek látszó gépelt oldalt: az úgynevezett kuláklistát. Az SZKP XX. kongresszusa tisz­tázta többek között az osztályharc egyes kérdéseit, s elvetette azt a — ma már helytelen — tételt, amely ideológiai alapul szolgált a szocialis­ta törvényesség súlyos megsértésé­hez. Annak az elméletnek követése, hogy a szocializmus építése során az osztályharc állandóan élesedik — kü­lönösen falusi vonatkozásban — sok helytelen intézkedésnek adott táp­talajt. Ebből fakadt az, hogy a »ku- lákhatár« sematikus megállapítása alapján nemcsak számos közép­paraszt, de sok olyan cséplőgéppel, vagy kis műhellyel rendelkező egyén került kuláklistára Tolcsván is, akik mindig kétkezük munkájából éltek. Pártunk Központi Vezetősége a XX. kongresszus után fel­ismerte az ezen a téren elkövetett hiányosságokat, s a pártszervezetek feladatául tűzte ki a hibák gyors, de igen körültekintő, alapos és igazsá­gos úton való helyrehozását. A tolcs­vai kommunisták munkához is láttak. A pártszervezet vezetősége tízszer, százszor is átnézte a hosszú lajstro­mot, s külön-külön megtárgyalták, kik azok a személyek, akik a listán szerepelnek. Egy gondolatot tartottak •zem előtt: nem a holdak száma és aranykorona értéke tesz valakit ku- lákká, hahem az, hogy rendszeresen kizsákmányol-e, hogy jövedelme fő forrása kizsákmányolásból ered-e? S amikor józan ésszel, tárgyilagosan fontolgatták az ügyet, rájöttek, hogy sok mulasztást kell pótolniok. Itt van például Kassai András. Vincellérként, napszámosemberként dolgozott örök életében. Sokszor annyi tüzelőjük nem volt, hogy a vacsorát megfőz­zék, hátukon vitték haza a venyigét. Szorgalmas, takarékos ember, föld­jét, szőlőjét hosszú évek alatt sze­rezte. Vitatkozni nem nagyon lehet vele, nyakas, keményfejű, tartja az igazát. Ingatlana nem haladja meg a »kulákhatárt«, nem is értik, hogy kerülhetett a kizsákmányolok közé. Makacs modora nem lehetett ok erre. Vagy özv. Szabó Istvánná, aki négy gyermekével hajnaltól estig tartó ke­mény munkával művelte 8 hold föld­jét és két hold szőlőjét. Ez volt min­den bűne. Amíg nézték ezeket a neveket, eszükbe jutott, milyen szólásmondás járta a faluban: akinek két nadrág­ja volt, azt kuláklistára tették.(!) Ez persze torzítja a valóságot, de azt be kell ismerni, hogy az elvtelen intéz­kedéseknek súlyos következményei voltak elsősorban politikai-erkölcsi vonatkozásban. A baj az volt, hogy a valóban népnyúzó, kizsákmányoló kulákokkal együtt háttérbe szorítot­tak plyan embereket, mint Havas Endre, akinek mindössze 5 hold föld­je és másfél hold szőlője van. De mi­vel fia Amerikában él, kuláklistára tették. Csak a puszta tényt nézték, az embert, az apa bánatát nem ér­tette meg senki. A háború zűrzava­ros évei örökre megfosztották egyet­len gyermekétől, aki kalandvágyból elhagyta hazáját, s még levélben sem igen ad magáról életjelt szüleinek. A taggyűlés az éjfélbe nyúlott s nem tudták részletesen megtárgyal­ni Fodor József, Monoki József és Velkai Béla ügyét. Azért hívták ösz- sze a vegyesbízottságot, hogy ezek felől is döntsenek. Nem is volt egy­szerű, jól fontolóra kellett venni a körülményeket. Fodor József kis sza­tócsbolttal kezdte, s a háború alatt és után úgy megszedte magát, hogy a kis boltból nagy üzlet lett, s még nyolc hold szőlő is kerekedett mel­léje. Már régebben elkerült a falu­ból, s egy földművesszövetkezeti bolt »Kiváló dolgozója«. Mivel ingatlanát nem kizsákmányolásból szerezte, úgy határoztak, őt is javasolják a kulák- listáról való törlésre. Velkai Béla jegyzői múltja miatt került a kulá­kok közé. Szüleit is jól ismerték, egyszerű emberek voltak, egy befo­lyásos nagybátyja taníttatta, s juttat­ta jegyzői álláshoz. Vagyona mindösz- sze 1 hold szőlő. Monoki József ügyé­nél hosszasan vitáztak. A taggyűlé­sen volt olyan is, aki ellenezte a ku- láklistáról való törlését. A vegyes­bizottság tagjai mind jól ismerték a körülményeket. Egy biztos, hogy nem népszerű ember a faluban. A házat és földeket elhalt testvérei után sze­rezte meg, nem folytatott, s most sem folytat kizsákmányolást. Ezt a szempontot mindenesetre figyelembe kell venni. Jolcsva község kommunistái a párt útmutatása szerint hatá­roztak. Hátra van még a nyilvános tanácsülés, amelyen a falu népének kell dönteni. Hallassa mindenki sza­vát, akinek érdeke a falu ügye, s ez­zel együtt az ország ügye is. Döntse­nek úgy. hogy igazságot szolgáltas­sanak azoknak, akik méltánytalanul szenvedtek hátrányokat, s vissza­nyerjék helyüket a becsületes dol­gozók táborában, de ne engedjék, hogy ezalatt kizsákmányoló kulákok férkőzzenek soraikba. SZARVAS ANNA Ilf't %. • life. Két mosolygós zalkodi arc. Tasonyi Bertalan (balról) négyholda9 dolgozó paraszt, aki a községben legelőször teljesítette évi beadását. Ke- vevári Pál (jobbról) az új, most alakuló termelőszövetkezet előkészítő- bizottságának tagja. Idén is Zalko- don suhantak meg először megyénk­ben az aratók ka­szái. Géczi Mihály tizennégy holdas középparaszt, aki a gyönyörű kalá szoknak örül, az idén is első volt az elsők között. A képen látható szép ösziárpa most már kévékbe kötve várja a cseplést. Védekezzünk a kolorádóbogár kártevései ellen A burgonya legveszedelmesebb kár­tevője a kolorádóbogár. Hazánk nyu­gati részén 1947-ben jelent meg elő­ször, s azóta fokozatosan terjedt ke­leti irányba is. A kolorádóbogár igen jelentős károkat okoz a burgonyá­iban, elpusztítja lsvélzetét, s ezzel igen lecsökkenti, vagy teljeseh meg­semmisíti a gumótermést. A kártevő elsősorban repüléssel terjed, kedvező széllel egyszerre akár 100 kilométeres utat is megtesz. Vízben nem pusztul el, s víz színén úszik, s 10 napig is életben marad. A folyóvizek áradá­sok idején messze vidékekre eljut­tatják. A burgonyabogár hazánk nagy ré­szén még nem tudott meghonosodni, s elterjedését csak úgy tudjuk meg­akadályozni, ha a fertőzött gócokat mielőbb felderítjük, s a bogarakat elpusztítjuk. Ezért minden termelő kötelessége, hogy különösen burgo­nya- és paradicsom-ültetvényeit má­jus elejétől a termés betakarításáig, illetve a lombozat leszáradásáig fi­gyelemmel kísérje. A kolorádóbogár keresésére a legalkalmasabbak a de­rűs, meleg napok délelőtti órái. Megyénkben a napokban a mező- csáti szőlőkben találtak kolorádó- bogarat. A bogarak már teljesen ki voltak fejlődve, ami azt jelenti, hogy ezen a részen nem is keresték. Fele­lősség terheli ezért a községi tanács elnökét és Ongai János körzeti agro- nómust, akik nem szervezték meg a kártevők felkutatását. Nem sokat ér az olyan munka, amit Olaszliszkán végeztek. Kilenc fővel egy nap alatt 120 holdon »végeztek el« a burgonya­bogár keresését. Gondos munkával ezen a területen legalább 120 ember­nek kellett volna résztvennie a ke­resésben. Megyénk dolgozó parasztjai vizs­gálják át alaposan veteményeiket, kutassák fel a fertőzött gócokat, hogy megakadályozzák a kártevő el­szaporodását. így került sor nemrégiben egy' párttaggyűlésre, amelyen a ve­zetőség előterjesztette javaslatát: ha­tározzanak a falu kommunistái. Ah­hoz, hogy helyrehozzák a mulasztást, vissza kell adni a jogtalanul megsér­tett becsületet. Rég nem volt olyan élénk taggyű­lés Tolcsván, mint ezen a napon. A bárttagok érezték, hogy minden sza­vuk emberek sorsát dönti el, s raj­tuk a felelősség, hogy helyesen hatá­2££eeeeE1á nagy martinászoknál Sok száz kis úttörő tette már fel a kérdést — iskolában, csapatgyű­lésen, a MÉH-telepen —, hogy mi lesz abból a sok ócskavasból, fémből, amit a háztartásokban, a grundokon, a padlás­zugokban összegyűjte­nek? A jogosan kíván­csiskodó gyerekeknek el­mesélték, hogyan lesz az ő nagy szorgalommal összegyűjtött ócskasá­gaikból acél, s hogyan lesz abból gép, szerszám, vasúti sín és sok-sok más számunkra kincseket érő valami. Miskolc és Diósgyőr legkiválóbb kis fémgyüj- tői nem szavakban kap­tak választ kérdésükre, hanem egy felejthetet­len, gazdag élményben volt részük. Filadelíi Gá­bor, Zentai Erzsiké, Asz­talos Jóska, Ragályi Magda, Szunyogh Jóska és Sógor György egy ve­rőfényes délelőttön ven­dégei voltak a diósgyőri martinászoknak. A mar­tinkemencék izzó fényé­ben ismerkedtek meg az acélgyártással. Földesi Lajos az 1-es kemence olvasztára és társai ma­gyarázták el a kis fém- gyüjtöknek, hogy milyen fontos az ő szorgalmuk e hatalmas üzem terme­lése szempontjából. Sokat kérdezősködtek, de még többet csodálkoz­tak a kis látogatók, aki­ket mindenütt — ahol csak feltűntek — szere­tettel fogadtak a mun­kások. A darukezelő le­állt egy pillanatra s fi­gyelmeztette őiket, nehogy megijedjenek a fejük fe­lett tonnákat cipelő gép­óriástól, a hulladéktéren megfogták kezüket, ne­hogy elessenek a rozsdás ''^'sokaságokban. Zalkod az elmúlt évben a kenyer csata győzelemért 50.000 forint pénzjutalmat kapott- Az összegből társadalmi munka segítségével uj kulturotthont építenek. (W. jf képesriportja.J Több mint háromezer javaslat A második ötéves terv irányelv-1 időre beérkezett hozzászólásokat, ja- tervezetének mezőgazdasági kérdé- vasiatokat megtárgyalta. A bízott- seivel foglalkozó bizottság a hatar-1 sághoz érkezeW több> mjnt ötszaz egyéni és kollektív hozzászólás há­romezerötszáz javaslatot tartalma­zott. A társadalmi szervek, tudomá­nyos és oktatási intézetek mintegy száz olyan javaslatot küldtek be, amelyek sokoldalúan alátámasztják a második ötéves terv mezőgazdasági irányelveivel kapcsolatos észrevéte­leiket. Amikor az üzemláto­gatást követő fagylalto­zás után a kis fémgyüj- tők elbúcsúztak a marti­nászoktól,— sokezer tár­suk nevében tettek ígé­retet arra, hogy a jövő­ben még többször, még nagyobb rakományokkal keresik fel a MÉH-et. Érdemes betartani ezt az ígéretet. Sok-sok kar­órát, fényképezőgépet, focit — sőt kéthetes ba­latoni üdülést is — és sok más ajándékot, ju­talmat köszönhetnek út­törőink az eredményes fémgyűjtésnek. Filadelfi Gábor és Ragályi Magda megígérik Márkus elvtárs­nak. a hulladéktér DISZ-titkárának, hogy sok-sok ócskavasat kül­denek a martinnak. A kis látogatók figyelmesen hallgatják a martinászokat, akik flme-tAUk. hoov acrvetlen kemencének 50 tonna ócskavasra van szüksége műszakon kiút. KERESSE FEL cl QLtpmíLö íizztí fa ^öcíziipcirl <V. IcLtját Miskolc, Széchenyi u. 52. <y> Népművészeti árucikkekből, szövöttárukból, kosár- és fonásárukból, cseréptárgy, valamint strandcikkekből nagy választék áll rendelkezésére

Next

/
Oldalképek
Tartalom