Észak-Magyarország, 1956. június (12. évfolyam, 128-153. szám)

1956-06-21 / 145. szám

Cífltörltm, MSS. junins *!■ T Nyilatkozat a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének és a Szovjetunió Kommunista Pártjának viszonyáról (Folytatás a 2. oldalról.) Itáspártokkal, valamint a világ szo­cialista és egyéb haladó mozgalmai­val fenntartandó kapcsolataik alko­tó részének tekintik. O Az SZKP és a JKSZ vélemé- nye szerint a tartós bókéért és a népek biztonságáért, a társa­dalmi haladásért vívott harc érde­kében az összes haladó és bókesze- rető erők széleskörű együttműködé­sére van szükség. Ez egyre erőtelje­sebben nyilvánul meg a legkülön­bözőbb formákban és világméretek­ben. Ez az együttműködés a mostani társadalmi fejlődés elengedhetetlen szükségessége. Az ilyen kapcsolatok­nak egyenjoguaknak, nyíltaknak, demokratikusaknak és a világközvé- iemény számára hozzáférhetőknek kell lenniök. E kapcsolatoknak az általános érdeklődést keltő különbö­ző problémák kölcsönös megismeré­sét és a reájuk vonatkozó tanácsko­zást kell szolgálniok,' elő kell segí­teniük a kölcsönös megértést a kü­lönböző felek álláspontjainak és né­zeteinek türelmes megmagyarázása alapján. Ebbe beleértetődik, hogy ezen együttműködés minden egyes különálló résztvevője szabadon cse­lekszik fejlődése feltételeinek meg­felelően és azoknak a közös haladó céloknak értelmében, amelyekre törekszenek. ^ A JKSZ és az SZKP képviselőinek meggyőződésük, hogy a JKSZ és a Szovjetunió munkásmozgalmainak az említett elvek és formák alapján folytatandó együttműködése népeik érdekelt és az országaikban folyó szocialista építés érdekeit fogja szol­gálni. Meggyőződésünk, hogy ezzel elősegítik a világ szocialista és más haladó mozgalmainak általános kőzr- ledését, ez pedig egyaránt szolgálja majd az egész világ békéjének ér­dekeit, az emberiség általános hala­dásának érdekeit. A JKSZ Központi Bizottsága nevében: JOSZ1P BROZ TITO főtitkár. Az SZKP Központi Bizottsága nevében: N. Sz. HRUSCSOV első titkárt (MTI) Kossuth néven új termelőszövetkezet alakult Mezőkövesden Mezőkövesden számos dolgozó parasztcsalád már 1951 óta műveli közösen földjét. 1951-ben a nagyüzemi gazdálkodásnak még csak a leg­kezdetlegesebb formáját, az I. típusú tszcst — választották. Az elmúlt években meggyőződtek arról, hogy csakis a nagy táblákon tudják alkal­mazni a fejlett agro- és zootechnikát, közös erővel tudnak gazdagabb jö­vedelmet, jobb életet biztosítani családjuk számára. Ezért most elhatá­rozták, hogy áttérnek a nagyüzemi gazdálkodás fejlettebb formájára. 47 taggal, 220 hold földön kérték a Kossuth Tsz működési engedélyét. A vasárnap megtartott ünnepélyes alakuló gyűlésen úttörőzenekar és kultúrműsor köszöntötte a felemelkedés útjára lépett dolgozó parasz­tokat. Az alakuló gyűlésen felszólalt Kiss elvtárs, a borsodivánkai orszá­goshírű Petőfi Tsz elnöke is. ígéretet tett arra, hogy erős termelőszövet­kezetük minden téren segíteni fogja a mezőkövesdi Kossuth Tsz tagságát. Az új termelőszövetkezetnek már most 200.000 forint értékű közös vagyona, forgótőkéje van. Ebből már az idén 20 férőhelyes sertésfiaztatót és új raktárát építenek. PAPP MÁTYÁS HÍREK a megyei ifjúsági találkozó előkészületeiről A Lenin Kohászati Művek ne­mesacél (kovácsműhelyében Béres Zoltán ifjúsági brigádja elhatároz­ta, hogy június 24-re, a találkozó napjára betfejezi féléves tervét. A határidőt jóval előbbre hozták. Terven felül eddig közel 3.000 kiló kovácsoltárut gyártottak az ifik. * A DISZ Központi Vezetőségének felhívására megyénkben is számos termelőszövetkezet DISZ fiataljai vállaltak védnökséget a négyzetes kukoricavetés felett. A sajóhidvé­giek tíz, a kesznvéteni Szabadság Tsz fiataljai 22, az ónodi tsz fia­taljai öt hold kukoricát gondoznak, ígéretükhöz híven. Sajőhidvégről négy röplabda csa­pat, Girincsrő! leány tornacsapat, Kesznyétenből pedig a termelőszö­vetkezet sportolóin kívül a kultur- csoport valamennyi tagja résztvesz az ifjúsági találkozón. A miskolci járásból eddig 2600 fiatal jelentet­te be részvételét a 24-4 ifjúsági ta­lálkozóra. Pártól Falusi pártexervexeteink feladatai ax állattenyésxtés fejlesztéséért Manapság nyésztés, s sok szó esik az állatte- ezen belül is főleg a szarvasmarhatenyésztés fejlesztésé­ről, a hozamok növeléséről, A mezőkövesdi járásban pártfunk- cionáriusokból, tsz vezetőkből, ál­lattenyésztési szakemberekből és dolgozókból, tanácsvezetőkből ala­kult brigádok hét termelőszövetke­zet állattenyésztését vizsgálták fe­lül. Ezt követően a mezőkövesdi já­rási pártbizottság végrehaj tóbizott­sági ülésen vitatta meg a brigádok jelentését, a járás termelőszövetke­zetei állattenyésztésének helyzetét. Az összesített brigádjelentés fő­képpen a hibákkal és hiányosságok­kal foglalkozott, s feltárta azok ki­javításának, illetve megszüntetésé­nek módját­Melyek a legfőbb hibák, hiányosságok? Helytelen arányok alakultak ki a háztáji és a közös állatállomány számarányát illetően, — a közös ál­latállomány rovására. Ez leginkább a járás alföldi részein tapasztalható. A járási átlagszám: közös állatállomány 47 százalék, háztáji állatállomány 53 száza­lék. A közös szarvasmarhaállo­mányon belül a tehenek arány­száma 45.8 százalék, a háztáji gazdaságokéban pedig 51.5 szá­zalék. Ez a néhány számadat híven tükrözi, hogy tulajdonképpen miért ragasz­kodnak a termelőszövetkezet tagjai a közös gazdaságban termesztett ta­karmány jórész,ének kiosztásához. Az állatfajták arányában komoly hiba, hogy több helyütt nem veszik figyelembe a helyi adottságokat. Például a kácsi és a cserépváral­jai tsz-ben kedvező takarmányter­mesztési adottságok és jó juhlege­lőik ellenére sok sertést tartanak. A sertések abrakigényét saját termé­sükből pedig nem tudják kielégíteni. A szentistváni Uj Világ Tsz sem fej­leszti lehetőségekhez mérten a juh­tenyésztést. A takarmánybázis biztosítása ér­dekében is akad bőven tennivaló. Annak ellenére, hogy 1955-ben aránylag több takarmányt gyűjtöt­tek be a járás termelőszövetkezetei, mint az előző években, — egyné­hány tsz-ben a tavasszal mégis vál­ságos helyzetbe került az állatállo­mány. A kácsi termelőszövetkezet­ben például eladták a malacokat, hogy éhen ne pusztuljanak. Tisza- valkon az anyakocák mindössze na­pi 15—15 dekagram abraktakar- mányt kaptak. A háztáji állatállomány termék­hozama és árutermelése általában többszöröse a közös állatállomány­nak. Borsodivánkán a két mezőgazda- sági termelőszövetkezet tejbeszol­gáltatása 1955-ben 76.000 liter volt. (Egyéb értékesítés nem volt.) Ezzel szemben a háztáji gazdaságok tejbeadása elérte a 227 000 litert. Néhány tsz-ben az alacsony hoza­mok miatt magas a termékek ön. költsége. Az egerlövői Május 1. tsz- ben az istállóátlag jelenleg négy és fél liter. Ezt a szintet már hónapok óta nem tudják túlszárnyalni. En­nek legfőbb oka, hogy a tehénái’o- mány alacsony tejtermelőképességű. Ezen úgy segítenek, hogy 52.000 fo­rintot terveztek szarvasmarhavásár- lásra. Ezen felül eladnak 12 darab lovat, s azok órából is teheneket vásárolnak. Nem egy tsz-ben rendkívül magas a tej termelési költsége. A kácsi Uj Barázda Tsz-ben a következőkép­pen alakult a tejtermelés költsége: A hibák legfőbb oka abban van, hogy számos helyen a pártszerveze­tek és gazdasági szervek lebecsülik a közös állattenyésztést, nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a ház­táji állattenyésztés fejlesztésének. Sokszor ezt tekintik a fő jövedelmi forrásnak. A közös állattenyésztés fejlesztését az is akadályozza, hogy a jóminőségű takarmányok nagyré­(Folytatás a 2. oldalról.) fegymás munkáját. Egy épületben, egy emeleten vannak, de ők rendület­lenül leveleznek egymással. Nyilas elvtárs javaslata, hogy sürgősen szün­tessék meg a berentei szénosztályozó­mű vállalatát s ezzel -nagy lépést tesznek előre a bürokrácia megszün­tetése érdekében. Érdemes e javasla­ton gondolkozni az illetékeseknek, mert mintegy 80 embert tudnának más munkába állítani, ami 100.000 forintos megtakarítást jelentene, nem is beszélve arról, hogy az osztá­lyozómű munkája is megjavulna. Ugyancsak semmi szükség nincs a borsodi szénértékesítő kirendeltségé­re és annak budapesti központjára. Egy és fél évvel ezelőtt a trösztnek volt egy külön osztálya, mely a le­osztályozott szenet diszponálta, egy­szóval eladta. Másfél évvel ezelőtt létrehoztak egy szénértékesítő válla­latot, mely Budapesten székel, s bá­nyavidékeken pedig egy-egy kiren­deltséget. A gyakorlatban azonban nem is a vállalat irányítja a kiren­deltségeit, hanem a tröszt. Egyébként, mikor ez a vállalat megalakult, a Szabad Nép komoly cikkben tiltako­zott a vállalat létrehozásáról, de saj­nos, süket fülekre talált. Ideje lenne illetékeseknek megszívlelni ezt a ja­vaslatot, hozzanak végre olyan ren­deletet, mely megszünteti e felesle­ges vállalatot. Nagyfokú a bürokrácia a járandó­ság! szenek, a hűségpénz körül is. Helyes, ha ennek az egyszerűsítésé­ről is gondoskodnak illetékesek, A ír őszi ön belül nagyfokú bürokráciára vall az is, hogy a kü­lönböző osztályok egy-ugyanazon adatért zaklatják az üzemeket. A terv- és statisztikai osztály például bekéri ugyanazon adatokat az üze­mektől, amit a gépészeti csoport. (Legfeljebb más sorrendben.) Pedig a terv- és statisztikai osztály és a gépészeti osztály egy folyosón van. Mennyivel helyesebb lenne, ha egy­mástól kérnék meg az adatot. Vagy •jellemző az is a tröszti bürokráciá­ra, hogy a terv- és statisztikai osz­tály, a munkaügy és a főkönyvelőség dekádjelentése alig-alig különbözik egymástól, de mind külön-külön küldik a Szénbányászati Miniszté­riumba (felsőbb utasításnak megfe­lelően). Vagy talán túlságosan egy­szerű lenne, ha csak egy osztály kül­dené el ezeket az adatokat? Az anyagosztály nem a tröszt épü­letében foglal helyet, hanem a Béke­tér 2. 6zám alatt, de oda is átcsapott tröszti bürokrácia. Szorosan nem is az ügyvitelre értendő az ottani bü­rokrácia, nem is az ott dolgozók te­hetnek róla, hanem a felsőbb szerv. A tröszthöz tartozó 17 üzemnek 20 raktára van, a szélrózsa minden irá­nyában. A 20 raktárnak 14 könyve­lője van, minden raktárnak raktár- vezetője, s két-három beosztottja. Az ormosbányai munkásruhákat példá­ul a pereces! raktárban tárolják. Természetesen az anyagosztálynak, mivel 20 raktáruk van, nincs átte­kintésük, csak a kartonokra tudnak támaszkodni, ami gyakran becsapja őket. A raktárak között nagy a so­vinizmus, nem szívesen adják át egymásnak az anyagokat. Havonta mintegy 6—7 millió áru mozog egyik raktárból a másikba vándorol. Mintegy 100 vagon anyag cserél gaz­dát —* hol vonaton, hol gépkocsival Természetesen a raktárak sokasága széjjelszórtsága a bürokráciához vezet. Pedig könnyen meg lehetne ezt oldani. Egy központi raktárra lenne szüksége a Borsodi Szénbá­nyászati Trösztnek. Ezt ugyan már régen ígérik, de még mindig nem jutottak oda, hogy meg is valósít­sák. Pedig érdemes lenne. A 20 rak­tárban mintegy 50 ember dolgozik, ha pedig központi raktáruk lenne, 20 ember elvégezné a munkát. Ezen túl­menően nem lépnék túl a béralapot, forgóeszközt, megakadályoznák a csalást, a lopást. A Borsodi Szénbányászati Tröszt igazgatóságánál, hogy csökkenjen a bürokratizmus (hogy megszűnjön, ar­ról még csak álmodnak a dolgozó elvtársak) már helyi erőből is sokat tettek az ott dolgozók. Kohári elvtárs például vezető könyvelő, az anyag­könyvelés területén értékes javasla­tot tett, mely nagyban megkönnyí­tené a munkát, csökkentené a bü­rokráciát. Kohári elvtár» elképzelése szerint tröszti szinten mintegy 20 munkaerőt takarítanának meg, ha az get a legjobban tejelő fajták kivá­lasztásához, a termékhozamok eme­léséhez. Az is tapasztalható, hogy egyes termelőszövetkezetek vonakod­nak a tehénállomány számszerű nö­velésétől. A szentistváni Uj Világ Tsz 1580 katasztrális hold szántóié* rületen gazdálkodik. A járási irány­számoknak megfelelően 88 darab te­hénre lenne szükségük, de jelenleg csak 18 tehenet tartanak. Ezzel szemben a háztáji gazdaságokban 138 darab tehén van. A termelőszövetkezetek állatte­nyésztésének alacsony színvonaláért felelős a mezőkövesdi járási pártbi­zottság is. Tavaly szeptembere óta 5 esetben hoztak határozatot az állattenyésztés számszerű növelésére, a minőség javítására, a termákhoz zam emelésére. Ezek a határozatok helyesek, reálisak voltak, de míg a hatá­rozatokat határozatok követték, elfeledkeztek azok végrehajtásá­nak megszervezéséről, a határo­zatok megvalósításának ellenőr­zéséről. Felesleges kéthónaponkint újabb és újabb határozatokat gyártani, ak­kor, amikor a régebben hozott he­lyes, reálisan tervezett határozato­kat sem hajtották végre. Egyetlen­egy pártszervezet se feledje azt, hogy minden határozat csak annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle* Mi a teendő a jövőt illetően? Megszervezni az előző határozatok végrehajtását, folyamatosan és a helyszínen ellenőrizni a megszabott feladatok mégvalósítását. A párt­tagság vitassa meg minden termelő- szövetkezetben az állattenyésztés helyzetét. A járási pártbizottság kint a helyszínen adja meg a segít­séget a termelőszövetkezeteknek. A pártszervezetek tartsák szem előtt* hogy a jövőben a közös gazdaság állatállományát nagyobb ütemben kell növelni, mint a háztáji gazda­ságokét. Hiszen a közös állatállo­mánnyal az üzem egyik legjövedel­mezőbb ágát fejlegztik. amely fon­tos pénzjövedelem-forrás. A terme­lőszövetkezetekben tovább kell bő­víteni az állatállomány számára a férőhelyet. A pártszervezetek munkálkodja­nak azért, hogy a termelőszö­vetkezetekben minden J00 hold szántóterületre legalább 5 da­rab tehén jusson. Harcoljanak az állati termékhozamok növelé­séért és őrködjenek afelett is, hogy á termelőszövetkezetek miképpen biz­tosítják az átteleltetéshez szükséges takarmánykészletet. (L. L.) ő elgondolása szerint dolgoznának. Az SZTK bürokratikus ügyvitel megszüntetése érdekében vándor ki­fizető helyeiket ©karnak létesíteni. A pártszervezet javaslatára most jutal­mat tűztek ki azoknak az elvtársak­nak, akik a bürokráciával kapcso­latban tesznek értékes javaslatokat. A Borsodi Szénbányászati Tröszt dolgozóinaik a zöme látja és tudja, hogy nagy a bürokrácia, s ezen fel­tétlen segíteni kell. Dte vannak olyan dolgozók is, akik nem szívesen nyi­latkoznak erről a kérdésről, mert he a bürokrácia, az ügyvitel egyszerűsí­tése vetődik fel — mindjárt a racio­nalizálásra gondolnak. Csillagné elv­társnő például a legutóbbi taggyűlé­sen elmondotta, hogy a tröszt dolgo­zói között olyan a hangulat, hogy nem bírálom az ügyvitelt, nem ja­vaslóik semmit a bürokrácia meg­szüntetésével kapcsolatban, mert fé­lek, hogy munkám egészen felesle­gessé válik és én leszek az első, aki állás nélkül maradi. Ezek az elv­társak helytelenül, látják a dolgot. Az ügyvitel egyszerűsítése nem azonos a racionalizálással. A Borsodi Szénbányászati Tröszt­ben azonban, hogy lényeges javulást érjenek el a bürokrácia elleni harc­ban, a felsőbb szerveknek kell «■le­egyszerűsíteni-« munkájukat. Első­sorban a Szénbányászati Miniszté­riumnak kell egyszerűsíteni e mun­káján, elsősorban néki kell lefarag­ni a bürokratikus kinövéseket. Vo­natkozik ez a Tervhivatalra, a ban­kokra, s a Statisztikai Hivatalra Is. Bízunk benne, hogy a Miniszterta­nácsnak 1956 VI. 3-án hozott hatá­rozata, mely az állami szervek mun­kájának egyszerűsítéséről és megja­vításáról szól, komoly fordulatot fog eredményezni úgy a Szénbányászati Minisztériumban, mint a Borsodi Szénbányászati Trösztben. Ehhez az kell, hogy a dolgozók bátran ves­sék fed a problémákat, mondják el észrevételüket, azt, hogy hol és mi gátolja munkájukat. Induljon meg a Borsodi Szénbányászati Tröszt dol­gozói között is kemény, kérlelhetet­len harc a bürokratizmus mielőbbi megszüntetéséért. Fodor "László Megyénk minden részén lelkesen készül az ifjúság a szombati és va­sárnapi nagy ifjúsági találkozóra. A találkozó résztvevőit feledhetet­len élmények, gazdag műsor várja Miskolcon. A sport- és kulturális műsor több érdekes számára már szombaton sor kerül. Szombaton reggel kilenc órai kezdettel a Loko­motív sportpályán rendezik meg negyven város atlétikai postaver­senyét, délután négy órakor a diós­győri stadionban a falusi szparta- kiád röplabda megyei döntőjére ke­rül sor. Ugyanebben az idápontban rendezik meg az Erő és Szépség ünnepének főpróbáját, amelyben te­hát már szombaton is gyönyörköd­hetnek a korán érkező vendégek. Délután 13 órától 17 óráig a Déryné Színház Kamaraszínházában meg­kezdődik a Ságvári Endre ifjúsági kulturális seregszemle megyei dön­tőjének bemutatója. A döntő első napján 24 szebbnél szebb műsor- számban gyönyörködhetnek a né­zők. Sötétedéskor sem ér véget a mű­sor. 21 órakor az avasi kilátónál rendezett tábortűznél sokezer vidám fiatal részvételére számítanak. Vasárnap még gazdagabb, még érdekesebb események várják a Miskolcra érkező fiatalokat. Dél­előtt fél kilenc órakor a népkerti sportpályán kerül sor az ifjúsági találkozó ünnepélyes megnyitójára* A Déryné Színházban vasárnap egész napon át folynak a kulturá* lis seregszemle döntőjének bemutat tói. Délelőtt fél 11 órakor a mis* kolci repülőtéren a városban még eddig nem látott nagyszabású re* pülő bemutatóra kerül sor. A sport ifjú kedvelői is egész nap találnak szórakozást, látnivalót* Vasárnap 9 órakor a diósgyőri sta* dionban kezdődik a falusi szparta* kiád megyei döntője. Kerékpárver* seny, ifjúsági céllövőverseny is lesz ezen a napon. Nagy látványosság lesz az Erő és Szépség ünnepet amelynek keretében 5000 fiatal tor* nász mutatja be tudását vasárnap délután 5 órakor a diósgyőrvasgyári stadionban. A szabadtéri színpadokon számos rendezvény, majd este a Szabadság téren és a Népkertben szabadtéri bál is várja a megye minden részé* bői Miskolcra érkező fiatalokat* Ezenkívül három igen érdekes ki* állítás is megtekinthető ezen a na* pon Miskolcon — a megyei úttörők technikai kiállítása, az atomkiállí* tás és a Borsod néprajzát, vala* mint népművészetét bemutató ki* állítás. Hol leltet jegyet kapái az ifjúsági találkozóra? — Kérek egy doboz Kossuthot és két jegyet a június 24-i re­pülő-bemutatóra. — Kérek egy Szabad Népet és két jegyet a június 24-i sportünnepélyre... A fenti két kérés gyakran hangzik el a trafikokban és az újságárusoknál, mert a június 24-i első megyei ifjúsági találko­zóra nemcs&E a Öí&Z alapszer­vezetekben és a város! DISZ­bizottságon lehet jegyet kapni, hanem valamennyi trafikban, Újságárusnál és az IBUSZ iro­dában is. Felhívjuk megyénk fiataljainak figyelmét, hogy a találkozóra illetve a repülőbe­mutatóra és a sportünnepélyre szóló jegyeket ezeken a helye­ken megvásárolhatják. A Ság­vári Endre kulturális seregszem­le megyei döntőjének előadá­saira a belépés díjtalan. szét szétosztják a tagság között és ellenzik az állattenyésztéshez szük­séges épületek építését. Nem utol­sósorban a pártszervezetek formá­lis munkája, az állattenyésztéssel szemben tanúsított közömbössége is hátráltatja a fejlődést. A kommunisták nem minden ter­melőszövetkezetben éreznek felelős­séget a közös állatállományért. A gépállomások pártszervezetei sem jelentőségéhez mérten foglalkoznak az állattenyésztéssel, az agronómu- sok nem adnak megfelelő segítsé­hónap tehenek száma tejmennyiség 1 liter tej db. liter önköltsége Ft. január 2 55 18.— február 2 H0 »•— március 3 *** 11.— április 3 194 30 — május , 3 206 7.20

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom