Észak-Magyarország, 1956. június (12. évfolyam, 128-153. szám)

1956-06-15 / 140. szám

2 ESZAKMAGYARORSZÄt» Péntek^ 1956. június 15. A bürokrácia ellen Javaslatok az ügyvitel, a munka egyszerűsítésére és megjavítására a KISZÖV-nél A Minisztertanács, mint ismeretes, lelhívta a dolgozókat, az állami és társadalmi szerveket, hogy javasla­taikkal segítsék az állami szervek, intézmények, vállalatok munkájának egyszerűsítéséről és megjavításáról szóló határozat minél sikeresebb végrehajtását. A kisipari szövetkezeti mozgalom ügyintézésében is találhatók még bürokratikus vonások. Egyes kérdé­sek megoldását megnehezíti a túlzott centralizáció. Nálunk is sok a papiros- munka, a statisztika, a kimutatás, stb. Túlzottan részletes a tervezés. A nagymértékű megkötöttség nehéz­kessé teszi a hitelfolyósítás engedé­lyezését. A szövetkezet béralapgaz­dálkodását is könnyíteni kell, úgy azonban, hogy a negyedéves béralap tartása továbbra is ellenőrizhető le­gyen. A hatáskörök és jogkörök túl- centralizálása szintén bürokráciát szül. Az OKISZ-nak tovább kell szé­lesíteni a KISZÖV-ök hatáskörét, a KlSZÖV-öknek pedig a szövetkezetek hatáskörét. Az OKISZ ügyvitelében változtatást, egyszerűsítést kell vég­rehajtani. Egyes osztályok párhuza­mos munkát végeznek, fölöslegesen érdeklődnek olyan dolgok iránt, ame­lyet a társosztályoktól is megtudhat­nának. A KISZÖV ügyvitelében már meg­valósítottunk bizonyos változtatáso­kat. Csökkentettük az értekezletek számát, kevesebb körlevelet küldünk ki és kevesebb kimutatást, adatszol­gáltatást kérünk. Gyorsabbá fogjuk tenni az ügyek intézését is, ugyan­akkor megtakarításokat is elérünk, ha a KISZÖV egyes osztályait át­szervezzük. A szövetkezetek és szövetkezeti szervek munkájának egyszerűsítésére és megjavítására vonatkozó javasla­taink az alábbiak: "I A tervezés kevesebb mutató- számra korlátozódjon. Ezzel sok időt takaríthatnánk meg és javí­tani lehetne a munka szervezését. A fodrász- és fénykópésziparban a ter­melési tervet tapasztalati számok alapján állítják össze. Ezekben az iparágakban sok olyan körülmény játszik közre, amely a tervfeladat teljesítését erősen megnehezíti. Az említett iparágakban enyhíteni kel­lene a tervkötelezettséget. 2 A havonta történő béralap­• ellenőrzés sok időt vesz igény­be. Javasoljuk, hogy a negyedévre jóváhagyott béralap ellenőrzése csak negyedévenkint történjen, a havi ellenőrzést szüntessék meg. Q A Város- és Községgazdálko- dási Minisztérium helyiipari árosztálya nagyon késedelmesen in­tézi az árjóváhagyást. A jelenlegi módszer mellett azok az árjóvá­hagyások, amelyek a minisztérium hatáskörébe tartoznak, a postázási időt és az ügykezelési időt nem szá­mítva igen sokszor három-négy hét alatt intéződnek el. Rendes körülmé­nyek között a szövetkezet 18—20 nap alatt kapja meg jóváhagyott árveré­sét. Ebből a szövetkezeteknek kár származik, mert árjóváhagyás hiá­nyában nem tudnak szállítani. A do­tációs cikkeknél a dotáció mértéke nem hitelezhető meg, így pénzügyi zavart, sorbanállást eredményez a késői árjóváhagyás. E hiányosság megszüntetése érdekében a miniszté­rium nagyobb hatáskört biztosítson a megyei tanács IV. ipari osztályá­nak a dotáció megállapítására is. így lerövidülne az ár jóváhagy ások ideje, amivel a forgóeszközök csökkentését és a pénz forgási sebességének növe­lését érhetnénk el. A Javasoljuk, hogy a béralaptúl­* lépések engedélyezését mind a termelői, mind a nemtermelői bérek­nél nagyságra való tekintet nélkül teljes jogkörrel a KISZÖV hatás­körébe utalják, mivel a 20 százalé­kon felüli engedélyezéseket az OKISZ csak úgy engedélyezi, ha azt a KISZÖV javasolja; így felesleges levelezést, esetenkint utazási költsé­geket takaríthatnánk meg. C A közép- és hosszúlejáratú hitelek folyósításának engedé­lyezése jelenleg az OKISZ hatás­körébe tartozik. Ezt a jogkört utalja az OKISZ megfelelő és indokolt ke­retek fenntartásával a KISZÖV ha­táskörébe. Ezzel a hitelek engedélye­zését meggyorsítjuk. Jelenleg a szövetkezetek ne- gyedévenkint készítenek pénz­ügyi és hiteltervet, melyek ö^zeállí- tása, letárgyalása és összesébe sok munkával jár a szövetkezeteknek, a KISZÖV-nek és a banknak. Helyes volna, ha a szövetkezetek csak fél- évenkint készítenének pénzügyi és hiteltervet, mert a kívánt cél így is elérhető. H Az OKISZ elnökének 56—1955. •• sz. utasítása értelmében a 15 ezer forinton felüli értékű gép ki- selejtezéséhez az‘ OKISZ műszáki osztályának engedélye szükséges. Te­kintettel arra, hogy a szövetkezetek­be behozott termelőeszközök elhasz- nálási foka magas, a jövőben több selejtezési eljárás fog történni. Java­soljuk, hogy a gépek kiselejtezésének jóváhagyását a KISZÖV hatáskörébe utalják. Q Nagyobb jogkört kell biztosí­' • tani a szövetkezeti elnököknek is. Például a nemtermelői béreknél meg kellene engedni a szövetkezeti elnököknek, hogy az alapbérrel és pótlékokkal összevontan szabadon gazdálkodhassanak, esetleg státus­átsorolásra is legyen joguk. Fentiek értelmében mindent el kell követni, hogy az egyszerűsítés­sel, a munka megjavításával megja­vuljon a szövetkezetek irányítása, emelkedjék a vezetés színvonala. Mindezek szükségesek ahhoz, hogy szövetkezeteink sikeresen megoldják a második ötéves tervben rájuk­háruló feladatokat. KOLTAI ZOLTÁN KISZÖV elnök JHeddig NYÚJTÓZKODJ ? MIHIHIIIIIMIHMMIIIIIIIIIimimiMMIMIMIIIIM ! A takarékosság nyomában i I a DIMÜVAG Gépgyárban j M<MIMIMMINMONMMH<<OMOMHM<IHHMOIIMMM katerületére. Valóban: mindenütt ad­dig nyújtózkodnak, ameddig a taka­rójuk ér; egy talpalatnyi helyet sem hagynak a rozsdának, a pornak, vagy a szemétdombnak. Pedig ha­talmas tartóoszlopokat szerelnek az üzem több csarnokába, amelyeken rövidesen ujjvastagságnyi drótokban többszáz voltos áram nyargalászik. Ha meggondoljuk, ide valóban sok vasanyag szükséges. De amint elnéz­tem és egyben tapasztaltam: itt mód­felett ügyesen darabolják a szögvas­rácsokat, s ezért nagyon kevés vas­anyag kerül a hulladéksarokba. Ki­tűnő gyakorlat nyomán előbb a tartó­oszlopok alvázaihoz készítik a szög- vasrácsokat, s a maradékokat min­dig fel tudják használni az oszlopok csúcsaihoz, ahol a mindössze 20—30 cm. vasanyag nagyszerűen haszno­sítható. S ami megmarad — ezt ér­demes megjegyezni! — a gondos, elő­relátó anyaggazdálkodók elhelyezik a nehézszerszámgépgyárban, ahol igen szívesen fogadják a hulladék­vasat. Mintegy 10 torma vasanyagot szállítottak át ilyenformán, amelyért 14.000 forintot kapott a gyáregység. Ha egyszerűen beolvasztanák, mind­össze 1.800 forintot kapnának a tö­mérdek vasért. (A módszert feltétle­nül tanulmányozhatnák az »Árva vastömböcskék« című riport szerep­A r ad i ó-r és z 1 e ta k ci ór ó 1 A részletfizetési akció bevezetése óta a vásárlóközönség igen sok rádiót vásárplt. Legtöbben az 1800 forintos készüléket keresték, amelyet 12 havi részletre lehet megvásárolni. Mivel ebből a típusból a keresletet nem tudták kielégíteni, bevonták az ak­cióba az 1580 forintos rádiókait is, amelyeknél a részletfizetési idő hat hónap. A vásárlóközönség úgy talál­ta, hogy az olcsóbb rádiónál magas a havi részlet, ezért a kereskedelem Gazdagabb lesz az árucikkek választéka az idei mezőgazdasági kiállításon lói — a kovácsoló műhely anyag- gazdálkodói —, akik ilymódon lehe­tőséget kereshetnének a maradék vastömbök értékesítésére.) Az elmondottakon kívül a mérleg­gyárak, a Borsodvidéki Gépgyár, a Cementipari Javító Vállalat, a Má- lyi Téglagyár megrendelései és kö­szönetnyilvánító levelei is tanúskod­nak arról, hogy nincs elveszett anyag a vasszerkezetiben. Manapság kiváltkép számontartja az üzem az anyagmegmaradás törvényét bugá­nál, lemeznél, bármilyen hengerelt árunál, vagy akár patkószögnél. A példákat tovább lehetne foly­tatni és az anyagtakaréikosság követ­kezményeit elemezni. S a nehézszer­számgépgyárban, a Borsodvidéki Gépgyárban, a Cementipari Vállalat­nál, a Mályi Téglagyárban látnánk ennek a takarékosságnak jótékony hatását. És ha tovább kutatnánk a különböző anyagok sorsát, akkor ta­lán megtalálnánk ezeket a megta­karított darabokat egy frissen vakolt ház falában, vagy egy háziasszony mosógépében. (párkány) elhatározta, hogy június 15-től az 1580 forintos vevőkészülékeket tíz havi részletre vásárolhatja meg a közönség. A rádiók iránt az érdeklő­dés továbbra is igen nagy. Az üzle­tekben már sok az előrerendelés. Ahhoz, hogy a keresletet kielégíthes­sék, az Orion, a Telefongyár és a Vadásztölténygyár rövidesen új típu­sokat hoz piacra, ezeket ugyancsak részletre lehet majd vásárolni; (MTI) Addig nyújtózkodjál — ameddig a lemezed ér. Elnézést kérek a köz­mondás furcsa megváltoztatásáért, amelyet a cél érdekében tettem. Tud­niillik eredeti formájában szorgal­mas beosztásra, takarékosságra int, ebben az alakjában pedig arra: hasz­náld ki okosan, gazdaságosan azt az anyagodat, amid van. Tanulságos párbeszéd A tanulságot a vasszerkezeti gyár­egységben szűrtem le, ahol a követ­kező párbeszéd zajlott le: — *S a maradékkal mi lesz, Mol­nár fiam? — kérdezte a mester. Mol­nár József előrajzoló gondolkodva nézte a szabásra váró vaslemezt és tétován rajzolgatott tovább. A mes­ter, Szirti Károly nem hagyta any- nyiban a dolgot, megállította: — Ha ügyesen rajzolod a sablont, hat helyett hetet is kihozhatsz belő­le, Mert nézd csak! Ha a maradék­hoz pár centimétert ragasztanál, ki­jönne belőle még egy kereszttartó­lemez. — De hogyan? — nézett fel a raj­zoló. A gyáregységvezető papirt, ce­ruzát vett elő és lerajzolta elgondo­lását. — Úgy, hogy ha minden sablonnál 14 milliméterrel kisebb távolságot hagysz, máris kijön a hetedik. — Rengeteg időbe telik mégegy- szer átrajzolni az egészet — ellenke­zett a fiú. — Mennyi ideig rajzoltad a hat formát ? •— Háromnegyed óráig. r— Kereseted ezidőre? ff— Hat forint. •— Nos hát. Egy keresztlemez érté­ke 180 forint. Ha nem hozod ki a hetediket, 180 forint a veszteségünk egy lemeznél, nem számítva a mara­déklemez csökkent értékét. Ha na­ponta csak három-négy maradékot hagysz -magad után, ez több mint €00 forint. Egy hónap alatt egy Jáwa motorkerékpár kerülne ki az értékéből. Az ilyen érvek mindig hatásosak. (Elkelne néhány ilyen türelmes, jó pedagógiai érzékkel rendelkező gyár­egységvezető.) Ellenük még a leg- megátalkodottább ember sem hada­kozik. S aki csak kicsit is szereti munkáját, üzemét, szó nélkül meg­fogadja az okosabb tanácsát. így lesz tízszeres haszon A közmondás vonatkozik a vas- szerkezeti üzemegység minden mun­Az idei Országos Mezőgazdasági Kiállításon is lesz vásári rész. A múlt évihez hasonló területen törté­nik az árusítás, de a tavalyinál sok­kal gazdagabb lesz a válás ték. A belkereskedelem és a SZÖVOSZ leg­kiválóbb vállalatai sok olyan külföldi és hazai gyártmányú cikket is árusí­tanak majd, amelyeket itt mutatnak be először a vásárlóközönségnek. Nagy gondot fordítanak arra is, hogy a dolgozó parasztság részéről legjob­ban keresett árukból megfelelő mennyiség, jó minőségben álljon ren­delkezésre. Az élelmiszeripar e ki­állításra külön sör, bor-, likőr- és pálínkaféléket hoz forgalomba. Első­sorban a nők részére, naponta ren­deznek majd divatbemutatókat. (MTI) ^Megkezdődött Budapesten a dolgozó nők első világkonferenciája Csütörtökön reggel Budapesten az| építők Rózsa Ferenc művelődési há-j zában megkezdődött a dolgozó nők első világkonferenciája. A konferen_ cián ötven ország dolgozó női képvi­seletében több, mint ötszáz nő­küldött vesz részt. Madelaine Grassi, az SZVSZ nő­bizottságának vezetője üdvözölte a kongresszust, majd javaslatot tett az ülés elnökségére. A konferencia részvevői az elnökségbe választot­ták Louis Saillantot, a Szakszer­vezeti Világszövetség főtitkárát, Gáspár Sándort, a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnökét és a részvevő országok egy-egy képvise­lőjét. A csütörtöki ülés elnökévé Par­va thi Krisnahant, az indiai nők képviselőjét, a konferencia előkészí­tő-bizottságának tagját választották. Parvathi Krisnahan mondott elnöki megnyitót. Bevezetőben ismertette a konferenciát megelőző előkészítő munkát, majd a napirendről szólva hangsúlyozta: — Harcolni kell a nőknek a mun­kához. s az élethez való jogáért, a megkülönböztetés minden formája ellen. A szakszervezeti mozgalom képviselői tudják, milyen elszántan, milyen hősiesen kell küzdeniük a nőknek a kapitalisták, a monopolis­ták ellen. A világ dolgozó női ettől a kon­ferenciától kézzelfogható eredményeket várnak, olyan határozatokat, amelyek az ő számukra minél gyorsabb előrehaladást bizto­sítsanak. Meg vagyok győződve arról, hogy méltók leszünk arra a bizalomra, amellyel minket e konferenciára küldtek; Sok sikert kívánok a konferen­ciának, s ezzel a dolgozó nők világ- konferenciájának első ülését meg­nyitom; Éljen a dolgozó nők első világ- konferenciája! Éljen a munkásosztály egysége! (Nagy taps.) A konferencia napirendjének, elfo­gadása után Gáspár Sándor, a SZOT elnöke üdvözölte a megjelen­teket és elöljáróban a következőket mondotta: — Hazánk minden dolgozója, külö­nösen a magyar asszonyok és lá­nyok, igen nagy megtiszteltetésnek veszik, hogy a nagyjelentőségű konferencia országunkban, or­szágunk fővárosában, Budapes­ten tartja tanácskozását. Nem szabad — hangoztatta a to­vábbiak során, hogy ellentét legyen a nemzetközi szakszervezeti mozga­lom különböző irányzatai között abban, hogy a társadalmi haladás ügyét együtt kell szolgálnunk. A magyar dolgozók nevében kí­vánom, hogy a konferencia nyomán legyen még több mosoly a dolgozó nők arcán, legyen hangos a mim- k ás családok otthona boldog gyer­mekkacagástól. A magyar dolgozók nevében sok sikert és eredményes munkát kívánok a konferenciának. (Nagy taps ) Gáspár Sándor beszéde után a konferencia részvevői megválasz­tották a munkabizottságokat, majd meghívták az elnökségbe Renée Alexandret, a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség képviselőjét és Beat­rice Jöhnsont, a Demokratikus Nők Világszervezetének titkárát. Ezután rátértek a napirend első pontjára: A dolgozó nők és a szak- szervezetek egységes harca a bér­emelésért, az „Egyenlő munkáért egyenlő bért” elv hathatós érvénye­sítéséért, a megkülönböztetés min­den formája ellen, a dolgozó nők életkörülményeinek megjavításáért, jogaik kivívásáért és a békéért; A napirend előadója Germaine Guille, & Francia Általános Munkásszövet­ség (CGT) titkára, a dolgozó nők világkonferenciája előkészítő bi­zottságának tagja. Ismertette a dolgozó nők jelenle­gi bérhelyzetét, a bérmegkülönböz­tetést a kapitalista, a gyarmati, el­maradott és a függő országokban, majd az anyavédelem kérdéseiről beszélt. Ezután a lakáskérdésről szólott, majd hangsúlyozta: — A dolgozó nők a szocialista országokban és elsősorban a Szov­jetunióban elérték a valóságos jogi egyenlőséget. Ezekben az országok­ban az alkotmány biztosítja számuk­ra a férfiakkal egyenlő gazdasá­gi és politikai jogokat. Meg­szűnt számukra a munkanélkü­liségtől való félelem és meg van a lehetőségük arra, hogy bármilyen munkát vállaljanak. A tőkés országok dolgozó nőivel el­lentétben kívánságaiknak és képes­ségeiknek megfelelően vehetnek részt a termelésben, a gazdasági és a politikai életben. Azelőtt gyakran írtak a kínai nők hajdani* rabszol-» ga életéről, ma a felszabadult kínai nők élő példával szolgálnak a még most is gyarmati és félgyarmati or* szágokban sínylődő nőknek; Természetesen vannak még proli® lémák a szocialista országokban i$? így például a szocialista intézmé* nyék hálózata még nem elégíti ki teljesen a dolgozó családok és anyák megnövekedett szükségleteit* A dolgozó nők harcával és vívmá­nyaival foglalkozott ezután az elő® adó. A nők gyűlölik a háborút, amely elragadja legdrágább kincsüket, gyermekeiket — hangoztatta ezután az előadó. Az egész világ dolgozó nőinek ereje egyesül a sokszázmillió békeharcos erejével. E harc első vonalában a szocialista országok né­pei küzdenek és a dolgozó nők hosszú és türelmes erőfeszítéseinek nagy részük van a nemzetközi fe® szültség csökkentésében. A Béke-Világtanács legutóbbi ha® tározatát magunkévá téve, harcol® junk tovább a genfi szellem meg­valósításáért, az általános leszere­lésért, az atom- és termonukleáris fegyverek betiltásáért, az atombom­ba készletek megsemmisítéséért és az atomfegyver kísérletek meg­tiltásáért. A továbbiakban a legközelebbi jö­vő feladatait összegezte Germain© Guille. A dolgozók harca már sok kapitalista ország munkásosztálya számára jelentős eredményeket ho® zott, de ne felejtsük el, hogy a kapitalisták a lehetősén gekhez képest közvetlen, vagy közvetett utón megpró­bálják visszaszerezni a kénysze­rű engedményeket. Ezért a reakció erőivel szembe kell állí­tanunk az egész munkásosztály egységes erejét­— Azokat a problémákat kell elő­térbe állítanunk, — mondotta a to­vábbiak során — amelyek lehetővé teszik a dolgozó tömegek egységét* Ilyen az egyenlő munkáért egyen­lő bért elvének gyakorlati alkalma® zása, az általános béremelés, a munkaidő, a leszerelés és a béke kér­dése. Ebben a három fontos kérdés® csoportban egyetlen dolgozó vélemé­nye sem térhet el a másikétól* Ezért javasoljuk, hogy világkonfe® renciánk intézzen felhívást vala­mennyi dolgozó nőhöz és férfihez, minden szakszervezethez: erősítsék meg egységüket és fokozzák tevé- kenységüket e követelések elérésé® re. Testvért együttműködésre hí­vunk fel minden dolgozó nőt és fér­fit, akár szervezett, vagy szakszerve­zeten kívüli dolgozó. Felhívjuk azo­kat a dolgozó nőket, akik még nem tagjai a szakszervezeti mozgalomnak, csatlakozzanak hoz­zánk és foglalják el az őket megille­tő helyet a szakszervezetek vezető­ségeiben. A dolgozó férfiaktól azíi kérjük, hogy tapasztalataikkal segítsék a nő-* két, kezeljék őket egyenlő fél­ként, értsék meg, nem tűrhető tovább, hogy a kapitalisták szembeállítsák egymással a dolgozó nőket és férfiakat. Hozzuk tudomására minden dol­gozónak, hogy a konferencia napi® rendjén szereplő követeléseknek nemcsak az összes dolgozó nők, ha­nem az összes dolgozó * férfiak* valamennyi szakszervezet követelé­seivé kell válniok. Testvéri felhí­vással fordulunk valamennyi szak- szervezethez, hogy támogassák a dol­gozó nők követeléseit és működje® nek velünk együtt. A beszámolót hosszantartó, üte® mes taps követte, majd a délelőtti ülés az elnöklő Parvathi Krisnahan szavaival végétért? Ez évben mát terven (elül 717 tonna finomlemezt szállítottak el Borsodnádasdról A Borsodnádasdi Lemezgyár szál­lítási üzemének dolgozói csütörtök délelőtt indították útba a 100. torma havi terven felüli rakományt. Az év elejétől már féléves tervükön felül 717 tonna finomlemezt szállítottak a lemezgyár dolgozói a különböző feldolgozó üzemeknek; ■— o------­S áskavész Macedóniában A Borba jelentése szerint Maced6® niában és Montenegróban marokkói’ sáskarajok járnak. A sáskavész több I járást sújt. Mintegy tíz nappal ezelőtt megindultak a védelmi munkálatok?

Next

/
Oldalképek
Tartalom