Észak-Magyarország, 1956. június (12. évfolyam, 128-153. szám)

1956-06-13 / 138. szám

1958. Június 13. fiSZAKMAGTARORSZAO 3 Készüljünk fel gondosan a gabona tárolására MEGYÉNKBEN tavaly is gondot Okozott az elcsépelt gabona szaksze­rű tárolása. Több helyen száraz, szellős raktár hiányában sokmázsa termény bedohosodott, megpenésze- dett. Ez arra figyelmeztet, hogy nem elég, ha csak a földeken harcolunk minden szem gabonáért. A betakarí­tás után is gondoskodnunk kell a termés helyes kezeléséről, tárolásá­ról.; A Bonsodmegyei Terményforgalmi ^Vállalatnak a rendelkezésére álló állandó és szükségraktárakom felül még mintegy 2.000 vagon termény befogadására alkalmas helyiséget kell biztosítania. Ez érdeke a termény­begyűjtő apparátusnak és a tanács­szerveknek is. Vállalatunk községen­ként felmérte a rendelkezésre álló lehetőségeket, s megállapította, hogy különösen fontos további szük­ségraktárak igénybevétele a Bodrog­közben, Ricsén, Cigándon, Ken^zlőn, Zalkodon, valamint Baktakék, Mu- csony községekben és még számos más helyen. Ezekben a községekben tavaly is tárolási nehézségek voltak. A begyűjtési apparátus és a ta­nácsszervek általában nagy gondot fordítanak a raktárkérdés megoldá­sára, egyes helyeken azonban nem tartják szívügyüknek ezt a fontos feladatot. Bükkábrányban például az állami gazdasághoz tartozó, de ki nem használt raktárát a járási ta­nács kiutalta ugyan vállalatunknak, de a községi szervek a mai napig sem tették lehetővé, hogy a helyi­ség birtokunkba kerüljön. Mezőke­resztesen a M AS ZOLA J volt vasúti raktára már három éve kihaszná­latlanul áll s többszöri kérésünkre sem adják át azzal az indokkal, hogy az ÁFQRT-nak esetleg szüksége le­het rá. Hemádnémetiben vállalatunk­nak egy 5 vagonos raktárhelyiségét a helyi földművesszövetkezét hasz­nálja; mindössze néhány mázsa mű­trágyát tárol benne, mégsem haj­landó visszaadni. Az ilyen és eh­hez hasonló esetek súlyosan akadá­lyozzák munkánkat.' A RAKTÁRAK felújítása, rendbeho­zása már megkezdődött, de ezen a téren sem folyik zökkenő nélkül a munka. Egyes ktsz-ek késedelmesen látnak hozzá a feladathoz. A sajó- szentpéteri ktsz már régen beküldte hozzánk a radostyáni, sajókazai és bánhorváti terményraktárak kijaví­tására vonatkozó költségvetést, a munkák megkezdését azonban kü­lönböző kifogásókkal halogatja. A szikszói ktsz sem kezdett hozzá idő­ben az encsi raktár kijavításához. Ózdon azért késik a javítás, mert a FŰSZERT még mindig nem ürítet­te ki a csereraktárt. A takarítás, meszelés, fertőtlenítés valamennyi telepünkön megkezdő­dött, s azt dolgozóink nagyrészt munkaverseny felajánlás keretében maguk végzik el. A fertőtlenítendő raktáraknak mintegy 15—20 százalé­kát hozták eddig rendbe. Az elő­írás szerint fertőtlenített raktárakkal nagymértékben csökkenteni tudjuk a zsizsikfertőzést. Hogy ezt a veszélyt elkerüljük, szükséges, hogy állami gazdaságaink, termelőszövetkeze­teink és egyéni gazdáink is tiszta, fertőtlenített helyiségekben tárolják terményeiket. Vállalatunk dolgozói szakmai tanáccsal látják el a dolgozó parasztokat, s ellenőrzik a fontos munka helyes elvégzését. Nem sza­bad, hogy az idén előforduljon olyan eset, mint a múlt évben a sajószent- péteri Kossuth, vagy a bocsi Uj Élet Tsz-nél, ahol a helytelen tárolás miatt nagymennyiségű kenyérgabona ment tönkre. Állami gazdaságaink és gépállomá­saink az elmúlt évben hiányosan hajtották végre' a Minisztertanács­nak a kombájnszérük létesítésére ho­zott határozatát. El kell érnünk, hogy a kombájnnal betakarított gabona száraz, tárolóképes állapotban ke­rüljön raktárainkba. Igen fontos feladat a hüvelyesek, a borsó és a lencsefélék begyűjtése is. Gépállomásainknak időben fel kell készülniük ezek cséplésére, mert ha a hüvelyesek hosszabb ideig kazalban állnak, jelentősen csökken értékük. Földművesszövetkezeteink már most készítsék elő zsizsiktelení- tő kamráikat, gondoskodjanak meg­felelő mennyiségű szénkénegről, hoev a hüvelyeseket fertőtleníteni tudják. VÁLLALATUNK dolgozói min­dent megtesznek, hogy kellően fel­készüljenek a gabonabegyűjtésre. s megfelelő, jó raktárakban tárolják a megye kenyérgabona termését. ZOLTÁN JÓZSEF igazgató. Harminc százalékos bányalamegfakarítás újítással A sajókazai bányaüzem két dolgozója, Jónás Tibor vájár és Zsupkó Barna gépészeti művezető nagyjelentőségű újítást dolgozott ki a fejtéseken használt bányafa visszanyerésére. Eddig a sajókazai bányaüzemben is az volt a gyakorlat, bogy a fej­tés befejeztével a bányafát robbantással lőtték szét az omlasztás elvég­zésére. Frontfejtésen alkalmaztak ugyan rabló-vitlát is, de a beépített bányafa nagyobb részét az omlás alatt kellett hagyni. A két sajókazai újító a bányafa visszanyerésére most egy mintegy t méteres rúdra erősített 15 centiméter átmérőjű fúrót szerkesztett. A fúróval a még álló ácsolatok védelme alatt a talp közelében átfúrják a bányafát. így azt minden nehézség nélkül ki tudják venni. A bányai fából csak mintegy 10 centiméter ment kárba, s a megrövidült támfát anás, alacsonyabb fejtésen újra fel tudják használni, emellett nem kell robbanóanyagot pazarolni. Az újítás alkalmazása a frontfejtésen alkalmazott kalickák vissza­nyerésére is jól bevált. A kalickák ba egy 15-ször 15-ös „stompot” tesz­nek a teljes hosszúságú fák közt s azt fúrják keresztül, imajd kiütik, s a máglyába beépített bányafát teljes egészében vissza tudják nyerni­Az újítást a sajókazai bányaüzemben kipróbálták; s nagyszerűen bevált, a tonnánkinti fajlagos bányafafelhasználást mintegy 50 száza­lékkal csökkentette. Az eredmény láttán a szomszédos üzemekben is nagy az érdeklődés a biztonságosan alkalmazható újítás iránt. Az újí­tók elhatározták, hogy a készülék alkalmazására személyesen tanítják meg a szomszédos bányaüzemek dolgozóit Félmillió forint értékű megtakarítás Borsodnédasdon A borsodnádasdi hengerészek az év eleje óta kemény harcot folytat­nak az anyagpazarlás ellen. A bri­gádok között mozgalom indult az egy mázsa kész lemezre eső alap­anyag felhasználás csökkentéséért. 25 hengerészbrigád tagjainak ered­ményes munkája bizonyítja, hogy féléves vállalásukat csaknem két­szeresére teljesítve, eddig 450.000 forint értékű alapanyagot takarítot­tak meg. Ebből a mennyiségből például a Magyar Államvasútnak egy negyedévi rendelését le tudják gyártani. A legjobb anyagtakarékossági brigád címéért folyó versenyben Kurtán Imre DISZ-brigádja vezet. Mázsánkinti felhasználását több mint 3 kilogrammal csökkentve 40 ezer forint értékű megtakarítással járult hozzá a hengermű összered- ményéhez. A hengerészek úgy ter­vezik, hogy félév végéig túlhalad­ják a félmilliós megtakarítást; taron I A BAKTAKEKI SZABAD FOLD TSZ A baktakéki Szabad Föld Tsz megyénkben az elsők között, 3949-ben alakult. Tagjai tehát már hét éve gazdálkodnak közösen. Ezt a hosszú időt azonban nem tudták eredményesen kihasználni. Nem mutattak jó példát az egyéniek előtt. Elégedetlenség, széthúzás, sőt gyakori civakodás gyengítette őket, $ ezért egy lépést sem haladtak előre. Tíz hónappal ezelőtt azonban új elnök, Molnár János elvtárs ke­rült a tsz élére, s azóta új utakon jár a Szabad Föld tagsága. Legutóbb, hogy arra jártunk, meglátogattuk a szövetkezetei és megkérdeztük Molnár elvtársat: —* Mit akarnak tenni a második öt-* éves terv megvalósításáért? — Először is az a tervünk — vá-* faszolta —, hogy minél előbb kifi­zessük adósságainkat. Aztán el akarjuk érni, hogy minél többen jöjjenek közénk a tsz-be. Kemény munkát kell végezniük ahhoz, hogy ezt a célt megvalósít­sák. Amikor sok termelőszövetke- zet ragyogó tervekről beszél, a Sza­bad Földnek évek alatt összegyűlt adósságokat kell kifizetnie. S va­jon miért? — Azért, mert a szövet­kezés adta lehetőségek közül eddig csak eggyel éltek: kölcsönkértek az államtól. Nem építkezésre, be­ruházásra, hanem hogy legyen mi­ből a tagságot kifizetni, legyen mit költeni. Arra nem is gondoltak, hogy fegyelmezett munkával, he­lyes gazdálkodással emeljék a ter­méseredményeket, az állattenyész­tés fejlesztésével fokozzák a jöve­delmet. Sokkal egyszerűbb volt az út a bankba. A hhoz, hogy kifizessék az adósságot* pénzt kell te- temteniök, méghozzá sok pénzt! Hogy az egyéniek csatlakozzanak a tsz-hez. jól kell gazdálkodniuk, s mint ahogy a többi tér meló szövete kezet teszi, be kell bizonyítaniuk, hogy a parasztság jóléte emelésé­nek a szövetkezés az egyetlen, leg­biztosabb útja. Mit tesznek azért, hogy ezt meg is valósítsák? — Az adósság törlesztéséhez már hozzákezdtünk — mondja Molnár elvtárs. — A gyapjú árából 36.000 forintot kifizettünk, 30 darab hízott sertés is jócskán hoz majd szep­temberben a házhoz. De ez még csak a kezdet. Főleg az állatte­nyésztésből akarunk pénzelni, ösz- szel 29 süldőt, januárban pedig 37 sertést kezdünk hizlalni. Az idén 24 férőhelyes sertésfiaztatót és 250 férőhelyes juhhodályt építünk, jö­vőre pedig rendbehozzuk a sertés- hizlaldát. — Milyen a szarvasmarha álló* mány? — 14 fejőstehenünk, 6 üszőnk és 5 előhasi tehenünk van. Ez bizony kevés. Gyökeres változást kell elér­nünk az állattenyésztés fejlesztésé­ben. Eddigi eredmények nagyon gyengék, de figyelembe kell venni, hogy tavaly még a juhgomolyát is a tejbeadás teljesítésére kellett for­dítanunk. Az idén 10 mázsa gomo- lyára szerződtünk, s a. beadás tel- jesítése mellett havonta már minte egy ezer liter tejet szabadpiacra is adhatunk. — Mire ment el a sokezer forint felvett kölcsön? — kérdezzük. — Olyan rendetlen volt a köny* velés, hogy már nem is tudjuk el- lenőrizni, hová került a pénz. A tagság természetesen örül, hogy rendbe hozzuk a por­tánkat, de akad aki azt mondja: nem én csináltam az adósságot, hát miért én fizessem? Erre csak azt tudom mondani, hogy én sem vote tarn köztük, engem se okoljanaki Aztán az is előfordul, hogy munka közben arról beszélnek, ki. volt a jobb elnök? A régi mondják egyesek, — mert az akkor is hozott pénzt, amikor 100.000 forint adós­ság volt. Persze most már nem ez a magatartás jellemző a tagságra. Többségük már tudja kötelességét, s jobban megfogja a munka végét, mint régebben. Gabonavetésünk olyan szép, hogy a határban nincs párja. A kapások is sokkal fejlet­tebbek, szebbek, mint az egyénieké. A kukoricát, cukorrépát már két­szer megkapáltuk. Az idén nem az utolsók, hanem az elsők vagyunk a határban s az egyéniek nagy ér­deklődéssel figyelik munkánkat. — A kezdeti lépéseket tehát megtettük, s minden lehetőségünk megvan ahhoz, hogy az ótéves terv ránkeső részét teljesítsük. Két év múlva nem is lehet ráismerni a Szabad Föld Tsz-re. Egy fiatal tsz- tagot elnökképző iskolára akarunk küldeni, aki hazatérve majd levált engem, s akkor visszamegyek régi munkahelyemre, a gépállomásra. De akkorra kitűnő termélőszövet- kezetet szeretnék itthagyni. tyízonyos, hogy könnyebb va- lamit elrontani, mint rend­behozni. Ebben a tsz-ben nemcsak gazdasági téren kell rendet terem­teni, hanem meg kell változtatni az emberek gondolkozását is. Mert az­előtt előfordult Bdktakéken, hogy amikor kiadták a feladatot, egyesek ahelyett, hogy hozzáfogtak volna a munkához, azt mondták: az pa­rancsol, aki fizet. Az elnökben csak *parancsoló!láttak, nem gondol­tak arra, hogy maguknak, a saját­jukban dolgoznak. A vezető példa- mutatása, okos, helyes irányítása hamar belátásra bírta a tagságot. Rájöttek már, hogy a jólétet ma­guknak kell megteremteniök szor­galmas munkával. SZARVAS ANNA Német közlekedési küldöttség érkezett Lazánkba Bebrite Lajos közlekedés és pos­taügyi miniszter a tavalyi német- országi látogatása viszonzására meghívta hazánkba a Német Demo­kratikus Köztársaság vasútügyi mi­niszterét. A meghívásra Ervin Kra­mer vasutügyi miniszter és kísérete kedden érkezett a fővárosba. A német vendégeket kedden reg* gel a Nyugati pályaudvaron Bebrits Lajos közlekedés- és postaügyi mi* niszter fogadta- (MTI) Több'mint 8 milliárd dinárra rúg az árvizokozta kár Jugoszláviában Belgrad (MTI) A Borba jelentése szerint a hirte­len beállott hóolvadás és a nagy esőzések következtében keletkezett áradások 8.2 milliárd dinár kárt okoztak Jugoszláviában. A Szövetségi Végrehajtó Tanács az elkövetkezendő napokban intéz­kedik a károk következményeinek enyhítésére. Az árvízsujtotta terüle­tek gazdasági szervezetei külön be­ruházási hiteleket kapnak a Nemze* ti Banktól, amelyeket öt év alatt, egy százalékos kamattal kell vissza* fizetniük. Magánszemélyek is kap­nak hitelt rombadőlt épületeik újjá* építésére. A hitelt tíz év alatt, szín* tén egy százalékos kamattal kell majd visszafizetniük. A zombori és a becskereki járás néhány községé­ben, amelyeket leginkább sújtott az áradás, a hitelt húsz év alatt kell visszafizetni. MTI; Elkészült a Borsodi Hőerőmű új víztornya A Kazincbarcikán épülő Borsodi Hőerőmű a kazánokhoz és a turbi­nák hűtéséhez szükséges ipari vizet a Sajóból nyeri. Nyáron azonban előfordul, hogy a Sajóban csökken a vízhozam. Hogy alacsony vízállás mellett is elegendő vizet tudjanak biztosítani a hőerőmű üzemelteté­séhez, 60 méter magas, 40 méter átmérőjű vízhűtőtornyot építettek; A torony építése most befejező­dött. Az óránkint mintegy 10.000 köbméter vizet lehűtő toronyba a kazánokból és a turbinától érkező melegvizet hűtik vissza s azt szi­vattyú-rendszer segítségével juttat* ják vissza az erőmű gépeibe. A' visszahűtött vizet a kondenzátoro­kon keresztül a turbinák hűtésére használják fel. Automatikus ada­goló berendezéssel mindig annyi vizet adnak a hűtőtoronyból a kon­denzátorokba, amennyi a megfelelő víznívó biztosításához szükséges. A hűtőtorony építésének befeje-í zése után most kezdték meg a szi­vattyú egység beszerelését. A Cseh­szlovákiából érkezett gépek szere­lésével még e hónapban elkészül­nek, úgy, hogy a száraz nyári hó­napokban az új hűtőtorony mái működni fog. Tiszaszederkény község határa* ban második ötéves tervünk leg­nagyobb építkezésén jelenleg a te­rep rendezése folyik. Az új gyár­óriást, a Tiszavidéki Vegyikombi­nátot ugyanis ártéren építik fel s ez szükségessé teszi, hogy területét egy méter magasan feltöltsék. A dolgozóknak négy esztendő alatt csaknem 700.000 köbméter ‘földet kell megmozgatniuk. Eddig — a kotró- és földnyeső gépek segítsé­gével — csaknem 150.060 köbméter földet termeltek ki és egyenget­tek eL Jó ütemben haladnak a gyár vasút- és úthálózatának építési munkái is. Ebben az évben 4 és fél kilométer hosszú vágányhálózatot fektetnek le. Bővítik a környező községek vasútállomásait és csak­nem 3 kilométeres útszakaszt épí­tenek. Az úthálózat már elkészült és a vasútvonal építését előrelátha­tólag a harmoAik negyedévben szintén befejezik. így jelentősen meggyorsul majd az építőanyagok szállítása. A vezetőség jó előre gondosko- dott arról is, hogy az építkezés — minél előbb — megfelelő mennyi­ségű vizet kapjon. Már épül a két kilométer hosszú főnyomócső, nme* lyen keresztül a Sajószöged—Tisza* szederkény között létesített kutak* ból nyerik majd a vizet. A főnyo* mócső lefektetését rövidesen befe-i jezik s megkezdik a gyár vízveze* tékhálózatának szerelését. Május hónapban fogtak hozzá a vegyte kombinát első üzemének: a mű* hely csarnoknak alapozási munkáte hoz. A nagyobbrészt előregyártott elemekből épülő üzem egyik szár* nya az év végéig elkészül. Az előre* gyártás meggyorsítására rövidesen hatalmas előregyártó telepet léte* sítenek. A vegyikombinát dolgozói részére — közvetlenül a gyár szomszédság gában — új szocialista város épül* Jelenleg 72 lakás készül itt. A hat kétemeletes lapostetős házat az év végén adják át a dolgozóknak. Ez* évben még 300 új lakás építését kezdik meg, amelyek 1957 első felé* ben készülnek el. A vegyigyár és az új város között 200 holdon erdő-* sáv létesül. Nyolcvan holdat már beültettek gyorsan növő facseme* fékkel. A leendő városban az »-igazi munka« 1957—58-ban kezdődik, amikor impozáns épületeivel, kute túrparkjával, sportlétesítményeivel felépítik a központi részt Új gyár épül a Tisza-partján Terven felül 8000 csille szenet termeltek az alberttelepi frontbrigádok A Borsodi Szénbányászati Tröszt alberttelepi bányaüzemének front­brigádjai az év eleje óta verseny­ben harcolnak a több szénért. Loy Árpád, a szocialista munka hőse, Kossuth-díjas frontmester, Nagy Jó­zsef és Szentkuti Tivadar brigádjai ez évben hétfőig már 8000 csille sze­net küldtek a felszínre terven felül. A versenyben Loy Árpád brigád­ja vezet. Esedékes éves tervén fe­lül hétfőn küldte felszínre a 4050. csille szenet. A brigád többsége fia­talokból áll. Loy elvtárs műszakról- műszakra oktatja a fiatalokat. Nem­csak arra fordít gondot, hogy a mennyiségi tervet teljesítsék, hanem arra is. hogy a leggazdaságosabban termeljenek. Az ácsolati fával való takarékossággal a fafelhasználást mintegy 13 százalékkal csökkentet­ték. Arról is híres a brigád, hogy a legtisztább szén tőle kerül ki; Nagy József brigádja nem egyszer fej-fej mellett halad a Loy brigád­dal. A nemes vetélkedést különösen értékessé teszi, hogy a két tlrigád se­gíti egymást. Úgy dolgozlak, hogy műszak végén a ciklusgrafikonban megszabott feltételek mellett adják át a frontot. Felzárkózott melléjük Szentkuti Tivadar brigádja is, amely az első negyedévet még 71 csille adóssággal zárta. Azóta azonban a brigád nem­csak adósságát adta meg, de már több mint 1300 csille szenet termelt tervén felül. A brigádok nemes vetélkedése most sem torpant meg, jóllehet a ré­gi frontfejtés kifogyott, s ebben aü hónapban új, mélyművelésű fejtésre tértek át. A mintegy 130 méteres, kétszámyú frontfejtés geológiai adottságait már kitapasztalták, s most a napi tervek túlteljesítésével harcolnak azért, hogy az üzem hó- eleji lemaradását pótolva, június 25-re befejezzék féléves tervüket* Erre minden lehetőségük meg is van, mert január 1-től hétfőig már több mint 6000 tonna szenet szállí­tottak felszínre tervükön felül. Ne töltse szabad idejét főzéssel,' VÁSÁROLJON KÉSZÉTELEKET Alábbi boltjaink melegített készételeket adagolva is árusítanak: Tejcsárda Hunyadi tfe 4L 31. sz. bolt Széchenyi u. 19. 32. sz. bolt Ady Endre u. 14. Miskolci Élelmiszerkisker- V;

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom