Észak-Magyarország, 1956. június (12. évfolyam, 128-153. szám)

1956-06-10 / 136. szám

ESZAKMAGYARORSZÄG Vasárnap, 1956. Június 10, di FÖLD FELETT £i a O Q FOLD A LA TT Rudabánya, 1956. június Forrón tüzel a koranyári nap. Az égen szemernyi felhő sincs, mely enyhítené a két hegy vonulatába összeszorult tikkadt levegőt. A hegy oldal enyhe lejtőin gabona és kuko­rica zöldéi, de odébb az ormosi ka­nyarnál már égbeszökő gyárkémény töri meg a táj egyhangúságát, fris­sen ácsolt palatetők tarkállanak a zöld lombok közt. Rudabánya és Ormosbánya közt vagyunk —• Ormoshoz távolabb, Rudabányához közelebb. Innen a magas dombról könnyen áttekint­hető az egész táj. Balról a zöldelő erdő, jobbról az átmentén gőzmoz­dony sípol, és lassan bepöffög súlyos terhével az ideiglenes rendezőbe. Emberek ugrálnak a vagonokba cementes zsákokat raknak ki, kavi­csot lapátolnak egyhalomba. Róluk, szól e riport:, az emb e- f ekr őlf akik Rudabányát építik. A kezdet Csaknem négy évvel ezelőtt, egy őszi napon kisebb mérnökcsoport állt meg a hegylábánál nyújtózó völgyben. Felállították műszereiket, kibontották mércéjüket, előszedték a rajzokat: mértek, számoltak, töp­rengtek, vitatkoztak; aztán egyikük hosszas gondolkodás után ezt mond­ta: »Itt lesz!« És néhány nap múlva rövid hír jelent meg az újságokban: »Ruda­bánya közelében hamarosan meg­kezdik Európa egyik legkorszerűbb vasércdúsító művének építését.« Ez még 1952-ben, történten és ma 1956-ot írunk, JJj gyár a völgyben Azt hisszük, joggal tehetjük fel a kérdést: ki hitte volna négy vagy öt évvel ezelőtt, hogy a kopár hegy ol­dalán egy ködös novemberi napon emberek jelennek meg ásókkal, csá­kányokkal, lapátokkal és felforgat­ják, megmozdítják az egész környé­ket, hogy lerakják a hatalmas mű alapjait? Bár az emberi elme korlát­lan , csapongásra képes, — e kon­strukció nagysága sok tekintetben felülmúlja a képzeletet. Milliókban kifejezve hatalmas értékű mű. lesz ez. -1 ’i.-/-' ■ Hogy megmagyarázzuk; rn&6V\ varv: szó, el kell mondanunk^^hógy bánya vasérckészletei kimerillobéá vannak: 76 éve bányásszák ezt ä kincset és ezalatt több mint 40 mil­lió köbméter anyagot mozgattak meg innen. De a kimerülő vasérckészlet mel­lett, még óriási mennyiségű pátvas- érc tart&lék rejlik a föld mélyén. Ennek viszont az a hátránya, hogy nehezen kohósítható. Az új mű tehát abból a célból létesül,'hogy segítsen ezen a nehézségen. A kibányászott pátércet helyben pörkölik s a vas különféle folyamatok alatt vasoxiddá alakul át benne, amely mágneses sze­parálással könnyen különválasztható a meddő anyagtól. Ez rengeteg szál­lítási könnyebbséget jelent népgaz­daságunk hasznára és további nagy előnye, hogy növeli a kohók kapaci­tását. Tudni kell még azt is, hogy a visszamaradó meddő nagymenyiségű bari anyagot tartalmaz, amelyet a festékgyártásban használhatunk fel. Ezek röviden a száraz tények. Ám ahhoz, hogy a végleges befeje­zéshez eljussunk, még sok harcot kell megvívni az építőknek Az első ütközet 1952 novemberében kezdődött m Nyáron aránylag könnyen haladt a munka. Sikerült úgy, ahogy el­egyengetni a földet, lerakni a vasúti síneket. De az őszi esőzés közbeszólt. Egy reggelre — ha jól emlékeznek, szombat volt éppen — félmétert csú­szott az alsó plató lába. Többszáz köbmétert tett ki ez a földmennyiség és az agyagos talaj úgy megduzzadt, hogy sem ember, sem gép, sem állat megmozdulni nem tudott ottan. Te­herautók, dömperek, bordélyok akadtak meg a dágványban. »Mi lesz itt? Befúlunk az iszapba!« — sóhaj­toztak, sopánkodtak a gyengébbek: »Jobb lesz addig abbahagyni az egé­szet, amíg nem késő; úgy sem sike­rül ezen az átkozott helyen semmi!« f— hangoztatták ezek. De a kommu­nisták határoztak: »Innen el nem megyünk, s ha az ördöggel kell is megbirkóznunk, felépítjük a gyárat! Aki pedig úgy gondolja, hogy nem lesz képes erre; az menjen innen, de tüstént!« ... Voltak, akik elmentek, de még többen, akik maradtak. És aki 52-ben járt utóljára erre, ugyancsak dörzsölheti szemét, hiszen mégis bőven akad néznivaló. Áll már a 100 méteres kémény, állnak a pör­kölő pillérelemek, készül a trafóház az., l~es* me9 a 2-es, és dolgozik a műhely is. Körül a völgyben 600 ember tervez, épít, alkot. És mindig újabbak jönnek, akik jelentkeznek — köztük.: olyanok is, akik annak­idején .‘elmentek. Jönnek és ködaali- nák a munkavezető elé: »Eívttirs, visszajöttünk, s ha megengedné, mi is kivennénk részünket.« A munkavezető bólint, felírja ne vüket és egy félóra múlva már ott lapátolnak, szerelnek, keverik a be tont a csillebuktatónál. . Egy ember á sok közül Bárdi István, a csillebuktatót építő brigád Vezető jé Szabolcs-Szatmárböl — Gyulaházáról jött Rudabányára. Most éppen .hazakészül: háromnapos szabadságraKissé gyáüákÖdpá fo­gadja kérdéseinkét és a brigádról is érdes tömörséggel beszél: »Nem me­het úgy minden mint a motor, elv­társak!« De Rudabányáról úgy beszél már, mint saját. otthonárról. Érthető is, Jiiszen négy év óta idefűzi minden: a kezenyomát látja a szemlátomást épülő műben.- Feloldódik nyelve és olyan tűzzel,, hévvel beszél már a hatalmás uzerri perspektívájáról, mintha ő tervezte volna; -> ­Fentállunk a hegy tetején. Belátni innen az egész vidéket. Bárdi István kinyújtja a karját,,aztán magyaráz: »Ödanézzenek! Ott lesz a vonatren­dező, előttünk majd a pörkölök dol­goznak. Balra a generátorgázfejlesz­tő, jobbra pedig trafóházakt épüle­tek, lakóházak állnak. Éhelyén, ahol most vagyunk, a mű egyik '"gfonto- sabb szerve — a csillebuktató épül... S mindezt olyan határozottan mond­ja el, hogy szavai nyomán szinte máris füstölni látjuk a kéményt. A beton falak között őszintén bevalljuk: a járatlan ember szorongó érzésével szálltunk le a mélybe. Kísérőnk, a fiatal Bom­bái János, építésvezetőhelyettes in­vitált bennünket, hogy nézzük meg: hogyan süllyed Bardiék kezemúnká- ja. hyortuin a hatalmas csilpebuktató $zpkrénye~ . V ; j [ AZjépítmény á hegytetőn díf.Bpr ne- vt/né^ ^észeh fggéos, me&iklpeér­hias^^ is ajd félautomata berendezésével jó Itt tör­ténik a beérkező pátere őrlése, osz­tályozása és innen1 szállítják a külön­féle csatornákon át a pörkölő ke­mencékbe. A sok berendezés erős alapot kí­ván. Már eddig is közel 4000 köbmé­ter betont süllyesztettek le a földbe. Hogy ez milyen érdekes folyamat, csak az érti meg igazán, aki saját két szemével látja. A körbefutó be­tonfal alján erős vágóéi van. Ez a ránehezedő súllyal önmagát süllyesz­ti a földbe. A Bárdi brigád a köz­benső anyagot' távolítja el egy füg­gőleges és egy erre merőleges lejt- aknán keresztül. Hasonlattal élve olyan ez a művelet, mintha valaki egy hatalmas kútkarika közepére állna és ásná. ásná, folyamatosan szélei alól a földet, mindaddig, míg Sajtófogadáson mutatták be az UNESCO első magyarországi reprodukciós kiállítását Szombaton a Műcsarnokban bemu­tatták a sajtó képviselőinek * az UNESQO magyar nemzeti bizottsága, a Kultúrkapcsolatok Intézete és a Műcsarnok rendézésében vasárnap megnyíló Leonardo da Vinci repro­dukciós kiállítását; Tamás Aladár, az UNESCO ma­gyar nemzeti bizottságának főtitkára ismertette a kiállítást és elmondta azt is, hogy a 85 rajzreprodukciót az UNESCO bocsátotta a magyar nem­zeti bizottság rendelkezésére. Az UNESCO európai nemzeti bizottsá­(---------------------------------------------------------------------------------------­A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei pártbizottság levele a kommunistákhoz, a kommunista vezetőkhöz, a DISZ-tagokboz és a oártontíviilíekhez! . Kedves Elvtársak! Pártunk »Központi Vezetőségének javaslatára a Minisztertanács határozatban írja elő az állami szervek munkájának egyszerűsítését és megjavítását. Ezt a határozatot nemrégiben minden napilap és rádió is ismertette. Az intézkedés dolgozó népünk régi, jogos kérésének, köve­telésének teljesítéséről a törvény erejével gondoskodik. A Minisztertanács határozatának célja a túlzott centralizmus és az ebből fakadó bürokrácia, bürokratikus huza-vona, rideg lélektelen- ség felszámolása, megfelelő jogkör, önállóság biztosítása a megyei, já­rási, városi, községi, állami és gazdasági szervek számára, e szervek és a lakosság alkotó öntevékenységének, bátor kezdeményezésének ki­bontakoztatása az országos és helyi gazdasági, kulturális, szociális. po­litikai feladatok, második 5 éves tervünk sikeres végrehajtása érde­kében. Egyszerűbb, gyorsabb, olcsóbb, dolgozó népünk érdekeit a köve­telményeknek megfelelően szolgáló ügyvitelt állami és gazdasági szer­veinkbe! — ez a tényege a Minisztertanács határozatának. Az állami munka egyszerűsítésében és megjavításában elért kez­deti eredményekkel nem lehetünk megelégedve, ezért következetesen végre kell hajtanunk a Minisztertanács határozatát. Kommunista elvtársak! Vegyetek részt példamutatóan a helyi, járási, városi, megyei, or­szágos. állami szervek munkájának bátor, pártszerű bírálatában, mun­kájuk egyszerűsítésére és megjavítására vonatkozó konkrét javaslatók kidolgozásában és gyors végrehajtásában! Tegyetek minél több helyes, célravezető javaslatot az állami munka egyszerűbbé, gyorsabbá. ol­csóbbá tételére! Egyszerűsítsétek, javítsátok gyorsan, példamutatóan az állami szervek munkáját! Ezt várják tőletek pártonkívüli elvtár­saink százezrei! Ismertessétek dolgozó társaitokkal a cél elérésnek hasznát, ma­gyarázzátok meg, hogy az ilymódon megtakarított forintok milliói és a termelő munkára felszabadulok tízezrei a több, jobb, olcsóbb terme­lést, az életszínvonal állandó emelését segítik elő. Ne tűrjétek, hogy a bürokratikus huza-vona és ridegség bárhol is háttérbe szorítsa a dol­gozókról való elvtársi, szerető gondoskodás magasztos ügyét! Küzdje- tek le minden gáncsoskodást, maradiságot, a régi rosszhoz való ragasz­kodást! Példamutatásotok volt a felszabadulás óta minden sikerünk gránitszilárd alapja, erre van szükség ebben a munkában is. Kommunista vezető elvtársak! A magatok munkahelyén legyetek példamutatói, kezdeményezői, szervezői és lelkesítői a Minisztertanács határozata végrehajtásának! Bátran, nem várva tétlenül a felsőbb szervek utasításaira, dolgozóitok javaslatait kikérve egyszerűsítsétek, javítsátok a hatáskörötökbe tar­tozó állami munkát, tegyetek konkrét javaslatokat felsőbb állami szer­veitek munkájának egyszerűsítésére, megjavítására! Pártunk és népi kormányunk határozatai megvalósításának ti voltatok a felszabadulás óta legkiválóbb harcosai, lelkesítői és szerve­zői. Ezt várja tőletek most is nagy pártunk és dolgozó népünk. Tanácsokban és a tanácsok apparátusában dolgozó kommunista elvtársak! A tanácsapparátus munkájának egyszerűsítésével, megjavításán val tegyék szebbé, örömtelibbé, gondtalanabbá a lakosság mindennapi életét, vidámmá, lelkessé kétkezi és szellemi munkáját! A tanácstagok segítségével vonjátok be a lakosság százezreit az állami szervek munkájának alkotó bírálatába, munkájuk megjavítá­sába! Érvényesítsétek, valósítsátok meg lakosságunk helyes javasla­tait! A legtöbbet ti tehetitek az állami munka egyszerűsítéséért és megjavításáért. 1950. óta dolgozó népünk megszerette és magáénak véréből és húsából valónak — vallja tanácsainkat. E fontos munka elvégzésé­vel öregbítsétek népi tanácsaink tekintélyét, megbecsülését. Diszista elvtársak, fiatalok!. . TI vagytok társadalmunk tegförrádálmíbb erői! Népünk törté­nelmében és a felszabadulás óta számtalanszor bebizonyítottátok, hogy dolgozó népünk és édes szülőtök, a párt, biztosan számíthat lelkes kez­deményezésetekre, munkátokra, számíthat rátok minden új bátor^ be­vezetésében és védelmében, az újat fékező, maradi nézetek, szokások, nehézségek bátor leküzdésében. Éljetek a párt által és a DISZ szervezeti szabályzatában bizto­sított jogaitokkal, bátran kezdeményezzetek, újítsatok, bíráljatok, te­gyetek minél több helyes javaslatot! Pártonkívüli elvtársak! Kövessétek ebben is a kommunistákat, küzdjetek velük váll­vetve, kéz a kézben az állami munka egyszerűsítéséért, megjavítá­sáért! A kommunisták és a pártonkívüliek egységes cselekvése volt ed­dig is békénk, függetlenségünk, emelkedő jólétünk biztos alapja, ezen alapul e munka sikere is. Hazafias Népfront-bizottságok! Legyetek ebben a munkában a pártonkívüliek lelkesítői és szer* vezői, pártszervezeteink szilárd támaszai. Elvtársak! Minden pártszerű bírálatot és alkotó javaslatot juttassatok el az illetékes szervekhez, s ami rátok vonatkozik, szívleljétek meg és hajt­sátok következetesen végre. Ne tűrjétek meg egyetlen helyes javaslat elsíkkadását sem! Járuljatok ezzel is hozzá a szocialista demokratiz­mus fejlesztéséhez, dolgozó népünk egyre következetesebb részvételé­hez államunk vezetésében és ellenőrzésében. A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA BORSOD- AB AU J-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGA a gyűrű 22 métert önsúlyától le nem süllyedne. A csillebuktató (maradjunk meg továbbra is ennél a névnél) szekrér nye persze bonyolultabb ennél. Több szakaszra van bontva és megépítése nemcsak nehéz fizikai munkát, ha­nem komoly szaktudást is igényel. Hosszas töprengést okozott például, hogy az alsó él az úgynevezett alap­fenék (amelyen majd a föld mélyén nyugszik), zsaluzását hogyan oldják meg? Végül is újítottak: homokkal bélelték ki a bekötés helyét és mint most ez kiderült: nagyszerűen meg­felel a célnak. i.. Nemrégen rövid hírben szá­moltunk be arról, hogy a lelkes épí­tők a .béketalálkozó tiszteletére 6 méterre süllyesztették a csillebukta­tó szekrényét. Tudósításunk megje­lenése napján azonban már á kilen­cedik méteren is túljutottak. Csőlét­rákon és vastrávérzékén átvergődve mi is leszálltunk a mélybe, hogy szemtanúi lehessünk a hatalmas munkának. A kilencedik méteren álltunk, fejünk felett 4000 köbméter beton. .i Alattunk az agyagos már- garéteg és nyakunkba csurgóit az eső. Odafent 26 fokos hőség, idelent majdnem 1 fokos hideg. A csapadé­kot a hőmérsékletkülönbség okozza. A hatalmas vasbetonszekrény ol­dalán koordináta beosztásban ónfüg­gők jelzik milliméter pontossággal, hogy minden oldalon, egyformán süllyed-e a szekrény? A Barát bri­gád tagjainak kettős feladatuk van: éjjel-nappal (természetesen váltva), megállás nélkül szedni a földet mindaddig, amíg a végleges alapot el nem érik és közben figyelni a koordinátát, hogy egyenletes legyen a süllyedés. Nem könnyű feladat ez, hiszen naponta tízszer, tizenötször meg kell tenni az utat a csőlétrákon keresztül le a mélybe és fel a ma­gasba. Mert az óriás mű egyazon idő­ben készül fent a föld felett és lent a föld alatt. * De oldalakat, sőt köteleket lehetne írni az építkezés minden harcosáról, a Bardiékat váltó kitűnő Novák és Perlaki brigádról, György József vas­betonszerelő brigádjáról, Antal Já­nos ácsbrigádjáról és mind a száz­tíz, emberről-, 'aki - a csillebuktatón dolgozik és napi normáját sohasem szájúkon akti. Különös emberek az építők. Szót- lanok, mondhatnánk kicsit mogor­vák. Ám, ha munkájukról esik szó, órákat tudnak beszélni. Jellemző vonásuk ez — szeretik a szakmát. Bárdi István 1000—1200 forintot keres havonta. Azt mondja, máshol többet is kereshetne. De mégsem hagyja itt ezt a helyet, ahol az első alapokat lerakta és ahol majd a győzelmi zászlót is kitűzi. Szivéhez nőtt az építkezés és ha mégegyszer megszületne, akkor is újból ezt a szakmát választaná. Mert nincse szebb dolog, mint a tervet megvalósítani. Hát ilyen emberek építik Ruda­bányát! ÓNODVÁR1 MIKLÓS LOVAS LAJOS gának legutóbbi franciaországi kon­ferenciáján 19 állam között Magyar- 1 ország .is képviseltette magát. Ezen a konferencián elhatározták, hogy az egyes nemzeti bizottságok a jövőben nemcsak központi irányítás alapján dolgozzanak, hanem bizonyos felada­tok megvalósítása érdekében közvet­len kapcsolatot létesítve egymással, önállóan munkálkodjanak. EZ év novemberében ül össze Del­hiben az UNESCO IX. közgyűlése, amelyen Magyarország több javasla­tot terjeszt elő. (MTI) Kitüntették és dicséretben részesítették az árvizTédelemben résztvett katonákat A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a magyar néphadsereg tag­jai közül az árvízvédelmi munkála­tok során tanúsított hősies és áldo­zatkész munkájuk elismeréséül Marties Pál ezredest és Bakonyi Sándor alezredest «•Vörös csillag-« érdemrenddel tün­tette ki; A Magyar Népköztársaság Minisz­tertanácsa az árvízvédelmi munkála­tok szervezésében és irányításában tanúsított áldozatkész, fáradhatatlan munkásságuk elismeréséül Hegyi László vezérőrnagyot, Gyurkó Lajos vezérőrnagyot, Kovács Imre vezérőrnagyot, Lázár Tivadar ezredest, Szabó János ezredest, Kádár Mihály ezredest, Kindlovics Pál alezredest, Sucin József alezredest, Sankó István alezredest, Nagy Ignác őrnagyot, Garai Pál őrnagyot és Tóth Lajos őrnagyot minisztertanácsi dicséretben részesí­tette. . A fentieken kívül a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa, illetve a Minisz­tertanács a magyar néphadsereg har­cosai, tiszthelyettesei és tisztjei kö­zül az árvízvédelmi munkálatokban tanúsított hősi helytállásuk és ered­ményes munkájuk elismeréséül 66 főt kiváló szolgálatért érdemérem­mel, 401 főt szolgálati érdemér»rnmel és 3750 főt a •»►Dunai árvízvédelem­ért-« emlékéremmel kitüntetett; (MTI) Részletakció a téli burgonya és hagymaszükséglet beszerzésére A miskolci pártértekezlet határo­zatot hozott a lakosság jobb áruel­látásának biztosítására. A határozat külön felhívta a figyelmet arra, hogy gondoskodni kell a téli ellátás zavar­talanságáról. A miskolci Zöldség- és Gyümölcsértékesítő Vállalat ennek érdekében előfizetéses részletakciót szervez a burgonya és a hagyma- szükséglet beszerzésére. Június 15- tői kezdve minden zöldségboltban kapható megrendelőlap és csekk, amelyen rendszeres havi részletben a leszállíttatni kívánt burgonya és hagyma ára előzetesen befizethető. A burgonya és a hagyma árát elő­zetesen irányáron állapították meg, de az elszámolás a szállítási idő­pontban érvényes állami áron törté­nik a megrendelő és a vállalat kö­zött. Az előfizetéses módszer bevezetése a miskolci lakosságnak jelentős se­gítséget jelent, mert időben megfe­lelő összeget tud biztosítani a téli zsükségletre, ugyanakkor segítséget nyújt a város tárolási problémáinak megoldásához is. Az előfizetők ab­ban a kedvezményben részesülnek, hogy az árut a vállalat a megren­delő által megállapított időpontban, szeptember 15. és december 15. kö­zött díjmentesen házihoz szállítja. A megrendelő havonkint tetszés- szerinti összeget fizet, de az utolsó részletet legkésőbb szeptember 1-ig kell befizetni. Szeptember 1 után befizetést a vállalat nem vesz figye­lembe; — EGY LONDONI STATISZTA KA megállapítja, hogy az angol a világ legszórakozottabb népe. Egye* dűl Londonban 475 ezer tárgyat fe* lejtettek tavaly az emberek a viU lamoson, autóbuszban és taxiban* Ezek között 122 ezer pár kesztyűi 62 ezer ernyő és 61 ezer kabát sze* repel. Az elvesztett tárgyak 30 szó* zalékát hozták csak vissza a becsű* letes megtalálók. ' — EGY 106 ÉVES VIETNAMI' PARASZT, Li Szén, Ha Tinh tartod mány Szón Pho nevű falujának ele­mi iskolájában ími-olvasni tanul. Aa Uj Kína megírja, hogy az aggastyán az iskola legszorgalmasabb tanulója, aki 69 éves fiát i® rávette a tanu­lásraj

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom