Észak-Magyarország, 1956. június (12. évfolyam, 128-153. szám)

1956-06-05 / 131. szám

Kedä, 1956. fünft», 5, 8SZAKMAGYARO&SZAG 3 VITA A MÁSODIK ÖTEVES TERV IRÁNYELVEIRŐL As öntözéses gazdálkodás és haszna A sárospataki Vörös Csillag Ter­melőszövetkezet földjét három bő­vizű patak szeli át. Már eddig is ki­használták a szövetkezet tagjai az öntözés adta lehetőségeket, de most nagyszabású terven dolgoznak, amely lehetővé teszi, hogy 120 hol­dat öntözzenek. Június 10-re befejezik a munkát. Á termelőszövetkezet saját anyagi eszközeire támaszkodva egy esőz­tető berendezést készít. Eddig hasz­nálatlanul heverő vas- és betoncsö­veket használnak fel hozzá. A be­rendezés hordozható, aminek az az előnye, hogy a későbbiek folyamán még nagyobb területeket öntözhet­nek vele. A termelőszövetkezet elnökével gyors számvetést készítettünk. Már ez évben az alábbi növényeket fog­ják öntözni: A termelőszövetkezetnek a ráfor­dított munkaegységeket is felszá­mítva 12.000 forintjába kerül az esőztető berendezés megépítése, így már az első évben 23.000 forint nye­reség mutatkozik; A termelőszövetkezet vezetősége és tagsága más lehetőséget is igyek­szik felhasználni a jövedelmezőség fokozására. így például 130 kataszt- rális holdon vegyszeres gyomirtást alkalmazott, ami a gyomok 95 szá­zalékát kiirtotta. Ennek eredménye­ként 260 mázsa terméstöbbletre szá­mítanak. A többlet pénzértéke 52 ezer forint, míg a vegyszeres gyom­irtásért 6000 forintot fizettek a nö­vényvédő állomásnak. Az ebből származó haszon tehát eléri a 46.000 forintot. A Vörös Csillag 5 holdon előcsí- ráztatott burgonyát termel, amely már virágzik. Ezt a területet is megöntözték felhígított trágyalével. Néhány nap múlva már új burgo­nyát küldenek a piacra. A növényápolási munkát befejez­ték. Jelenleg ötven férőhelyes ser­tés szabadszállást és 1250 férőhelyes baromfiólat készítenek. Szőlőolt- ványtelepet létesítettek, szőlőt tele­pítettek. Sikerük alapja az, hogy a vezető­ség jól dolgozik, a,párttagok élen­járnak a munkában. A fegyelmi bi­zottság is él jogával. Egy esetben például az elnök el nem fogadható indok miatt késett egy megbeszé­lésről: 0.2 munkaegységet levontak ezért tőle is. A Vörös Csillag tagsága példát mutat a többi tsz-nek s a még egyé­nileg gazdálkodó dolgozó parasztos nak. SIMKÓ LÁSZLÓ megyei tanács agro- propagandista Társadalmi munkával felépítjük Miskolcon az ifjúsági otthont Kórházban fekszem betegen, így kétszeres figyelemmel olvastam a második ötéves terv irányelveivel foglalkozó cikkeket, tudósításokat az Északmagyarországban. Öröm­mel tölt el minden sor, amely arról tanúskodik, hogy az új ötéves terv­ben ismét sokat fejlődik városunk. A sok szép mellett azonban úgy látom, a tervezés során megfeled­keztek Miskolc város ifjúsági ottho­náról. Ezt hiányolom, úgyis mint nevelő, mint családapa s mint DISZ aktíva. A probléma nem újkeletű. Több mint két éve kérik az otthon megépítését a város fiataljai, kéré­sük azonban mindezideig süket fü­lekre talált. Múlt év tavaszán mintegy 15.000 ifjúmunkás levélben kérte az I. kerület tanácsát, hogy segítse az ifjúsági otthon megvalósítását. Em­lékszem, a fiatalok már szebbnél- szebb terveiket szőttek az ifjúsági otthonról, amelyben helyet kapná-c nak a kultúrcsoportok, a különböző szakkörök, zenekarok. Az olvasó- és előadótermekben alkalom nyílna a fiatalok széleskörű foglalkoztatá­sára. Hogy milyen nagy segítség lenne ez az ifjúság nevelése szem­pontjából, azt hadd bizonyítsam a perecest MTH intézet példájával. Innen nem vágynak a fiatalok más­hová, mert minden szórakozást, ta­nulási lehetőséget megtalálnak a klubszobákban és az intézet jól fel­szerelt DISZ-helyiségében. Miskolc ifjúsági otthona felépíté­sének segítésére a fiatalok már ed­dig is lelkes ígéreteket tettek, több tízezer óra társadalmi munkát vál­laltak. A Festőipari Vállalat fiatal­jai az épület festését, a Villanysze relő Vállalat DISZ alapszervezete az összes villanyszerelési munka el­végzését ígérte. Az ifjúsági otthon ügye több fi­gyelmet érdemel, már csak azért is, mert azt maguk a fiatalok építenék fel. Van téglagyárunk, cementgyá runk, ahol az építőanyagot terven felül legyártják a fiatalok. A diós győriek betonvassal járulnának hozzá az ifjúsági otthon felépítésé­hez. E nagyszerű feladat megoldásá­hoz azt hiszem nemcsak a fiatalok, hanem az idősebbek is szívvel- lélekkel hozzájárulnának. LIPTAK LÁSZLÓ pedagógus perecest vájáriskola Minőségi bérezés a szénbányászatban A második ötéves terv nagyszerű célkitűzéseinek megvalósítása szük­ségessé teszi, hogy az alapanyag- iparban — elsősorban a szénbányá­szatban a tervezett mennyiség mel­lett a szükségletnek megfelelő mi­nőséget is biztosítani tudjuk. Éppen ezért a Minisztertanács határozata alapján a Borsodi Szénbányászati Tröszt területén is bevezetjük jú­lius 1-től kezdődően a munkások és műszaki dolgozók minőségi bérezé­sét. Ezév első öt hónapjában trösz­tünk a mennyiségi tervet a dolgo­zók lelkes munkájával és a műszaki v. etők szakszerű irányításával ma­radéktalanul teljesítette. Nem mondhatjuk el azonban ugyanezt a tervek minőségi teljesítéséről. Az elmúlt időszakban csupán egyetlen hónapban, márciusban teljesítettük minőségi tarvünket és meg kell mondanunk azt is, hogy az azóta kitermelt szén minősége fokozato­san romlott. A hiba oka az, hogy a minőségi termelés fontosságát nem hangsúlyoztuk eléggé, inkább a mennyiségi terv teljesítését szor­galmaztuk és ezért a szénfalnál dol­gozó bányászok, de a műszaki és MEO-szervek is egyre hanyagabbul kezelték a minőségi követelménye­ket. A minőségi bérezésnek az a célja, hogy a termelés megjavításában egyénileg is érdekeltté tegye a s■’én- falon dolgozókat, elősegítse, hogy kevesebb meddőt, jobb minőségű szenet küldjenek az osztályozóba. Ez természetesen emeli keresetüket is. Pénzre átszámítva a meddő meg­felelő csökkentése 60 forintot je­lent tonnánkint. Ezt számszerűen úgy lehet kifejezni, hogy ha egy csapat egy hónap alatt 3000 tonna szenet termel és a megengedett meddő 3 százalék volt, ha csak 2 százalékos meddővel termeli ki ezt a mennyiséget, a jutalom 1800 forint lesz. Természetesen a minőségi bé­rezés másik oldala, hogy a hanyag munkát végző, a megengedettnél több meddőt termelő csapatoktól a fenti esetben 900 forintot kell le­vonni. Ez a rendelet tehát tisztánterme- lésre serkent, hiszen, a jutalmazás kétszerese a büntetésnek. A cél az, hogy a tisztántermelő csapatok nrn- den esetben jutalmazásban részesül­jenek. A minőségi termelés értékelése a MEO-szervek feladata. Az üzemi MEO-csoportok már kidolgoztak a tervet, hogy a dolgozók munkáját június hónapban a szabványokban előírt minőségi és mennyiségi köve­telmények szerint felülvizsgálják; Kötelesek a mérések eredményeiről naponkint a dolgozókat és az üzem- vezetőséget értesíteni. így már a kísérleti hónap alatt minden ember’ ellenőrizni tudja saját munkáját.- Intézkedik a rendelet a műszaki és adminisztratív dolgozók premizálá­sáról is. A minőségi bérezés trösztünk dolgozóinak minden rétegét érinti; A feladat most az, hogy a párt- és szakszervezet vezetősége segítse gazdasági és műszaki vezetőinket a rendelet megvalósításában. Beszél­gessenek el a rendelkezés céljáról a dolgozókkal, magyarázzák meg, hogy az új rendelet nem csonkítja az eddigi kereseti lehetőségeket, ha­nem a jó munkáért kifizetett több­letbérrel még jobban megnöveli azokat. TORNAY ANTAL MEO-vezető Az önálló földművesszövetkezetben jobban halad a munka Jobban őrködjenek az üzemi szakszervezeti bizottságok a nők és a fiatalkorúak védelméről szóló törvények betartása felett AZ ÜZEMEK ellenőrzése során gyakran, tették fel fiataljaink a kér­dést: miért mean foglalkoznak velük kellőképpen az üzemek vezetői, hi­szen sok törvényerejű rendelet írja ezt elő számukra. Nemrégiben a Szakszervezetek Megyei Tanácsa a DISZ szervezet­tel karöltve napirendre tűzte fiatal­jaink kérdéseinek megvizsgálását. Tizenkét üzemben vizsgáltuk meg az ifjúság helyzetét és értékes tapasz­talatokat szereztünk. Pártunk Központi Vezetősége, a SZOT és a DISZ közös határozatá­nak megjelenése óta jelentős ered­ményeket értünk el az ifjúság hely­zetének megjavításában. A gazdasá­gi és műszaki vezetők többsége az­óta már helyesen foglalkozik az if­júság nevelésével, munkafeltételei­nek javításával, szociális és kultu­rális igényeinek fokozott kielégíté­sével. A MÁV járműjavító, és fű­tőházban a fiatalokról a biztonsági megbízott és az üzemorvos külön nyilvántartást vezet, elbeszélget ve­lük az üzem problémáiról, a balese­tek okozóiról, illetve okairól. Ez megkönnyíti a fiatalokkal való fog­lalkozást, nevelésük, szakmai és po­litikai fejlődésük, munkakörülmé­nyeik figyelemmel kisérését. A na­gyobb szaktudást igénylő munkák­nál az idősebbek, tapasztaltabbak segítik, patronálják az ifjú dolgo­zókat. Ugyanennél a vállalatnál az üb. és a munkaügyi osztály gondos körültekintéssel kezeli a fiatalok szabadságolási lapját, illetve nyil­vántartását. De ugyanezt elmond­hatjuk a miskolci közlekedési válla­latról is. ahol az idősebb szakmun­kások szívesen foglalkoznak az if­jú dolgozókkal, s az üzem és a szak­ma szeretettre nevelik őket. ___ A December 4 Drófcműveknél taz üzem orvos a 18 éven aluli dolgozók foglalkoztatását a dróthuzó és hőke­zelő üzemben teljesen eltiltotta. Ez­zel az intézkedéssel elejét vették a fiatallkoruak és a nők foglalkozási megbetegedésének; DE AZ ELÉRT eredmények még korántsem, kielégítőek. Vannak gaz­dasági és műszaki vezetők, akik i határozatok megvalósításáért sem mit sem tettek, a Munka Törvény- könyve idevonatkozó rendelkezéseit nem veszik figyel embe, sőt maguk is elősegítik a hibáik elkövetését. A sajószentpéteri üveggyárban ki­lenc 15 éves és huszonhat 16 és 17 év közötti dolgozót találtunk, s an­nak ellenére, hogy az üzemorvos az­zal a feltétellel veszi fel a fiatal­korúakat, hogy csak délelőtti mű­szakon. s kizárólag könnyű munka­helyeken lehet alkalmazni őket, — éjszakai műszakra és tiltott munka­körbe osztottak be közülük néhá­nyat. A fluórsó hitelesítőknél van például Szemicsák Gabriella, aki 1941 április 8-án és Bodnár Katalin, aki 1941 július 21-én született. A 2-es, hármas és 4-es számú Tincs­gépnél is igen sok fiatal nő dolgozik éjszakai műszakon, mint berakó a kemencék mellett, ahol 50—60 C hő­fokot mérnek és a levegő erősen szennyezett. A sajószentpéteri bányában 31 tizennyolc éven alulit foglalkoztat­nak, s közöttük 18-nak nem biztosít­ják ez egy, vagy két műszakos be­osztást. Hat olyan 16 évessel be­széltünk, akiről egyetlen pillantás­sal megállapítható, hogy gyönge testalkata miatt nem alkalmas ne­hezebb munkára. Ebben az üzem­ben az éjszakai munka mellett, nem nagy számban ugyan, de megtalál­ható a túlóráztatás, illetve a pihenő­napokon végeztetett munka. Kovács Istvánnak, aki 1941-ben. született, két, Lukács Gyulának szintén két vasárnapi műszakja volt. A fiatalok pótszabadságának kiadásával is hi­ba van. Példa erre, hogy Smid Má­riának 24 nap helyett 18 napot, Sztupák Györgynek 24 nap helyett 12 napot, Zóra Piroskának 18 nap helyett 12 napot állapítottak meg. A Lenin Kohászati Műveknél nem kisórik figyelemmel a fiatalok balesetéinek alakulását. Nem kielé­gítő a felvilágosító munka e védő felszerelések használatánál. A mályi téglagyárnál 30 fiatallal végeztet­nek túlmunkát vasárnapi műszakon. A fiatalkorúakkal folytatott beszél­getések alapján, megállapítottuk, hogy nem oktatták ki kellőképpen őket © munkagépek kezelésére. A mezőkövesdi Betonútépítő Vállalat­nál a fiatalkoruakról ugyan külön kimutatást készítettek, amelyet a biztonsági megbízott minden építés- vezetőnek megküldött, a műszaki vezetők azonban egyáltalán nem veszik fi gyedembe az Egészségügyi Minisztérium és a Munka Törvény- könyve idevonatkozó rendeletét és fiatalkorúakat — például a Guba­brigád tagjait — tiltott munkakör­ben. foglalkozta tjákL SAJNOS a szakszervezetek is tét­lenül nézik e súlyos hibákat, pedig jártunk és államunk a Munka Tör­vénykönyvében felhatalmazta őket rendeleték betartásának ellenőr­zésére. Belenyugvásukkal, hallgatá­sukkal elősegítik a törvénysértést. Plopp elvtárs, a sajószentpéteri bá­nya üzemi bizottsága elnökének 16 éves fia is például egy hét alatt 9 műszakot töltött le és édesapja nem lépett fel ez ellen. Még sok más apró hiba, felületes­sel nemtörődömség akadályozza a fiatalkorúak munkaikörülményeinek javulását. A szakszervezetek vezetőszerved­nek, üzemi bizottságainak, mint a dolgozók érdekképviseleti szerveinek megkülönböztetett gonddal kell fog­lalkozniuk a fiatalok sokoldalú neve­lésével, törvényes jogainak biztosítá­sával. A Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöksége ezúton is fel­hívja a területi bizottságok figyelmét, hogy helyszíni ellenőrzéseik alkalmá­val gyors intézkedéssel szüntessék meg az észlelt hiányosságokat. Ne engedjék meg, hogy egyes gazdasági műszaki vezetők megsértsék, semmi­be vegyék a fiatalok védelméről szóló rendelkezéseket. Gondoskodjanak arról, hogy a má­sodik negyedéves szakszervezeti tag gyűlésen a tagság területük minden üzemében foglalkozzon a fiatalok problémáival. Segítsék az üb.-ket ab­ban, hogy erélyesebben lépjenek fel a törvénysértőkkel szemben. Ennek érdekében működjenek együtt DISZ-szervezetekkel. Végezzenek az eddiginél hatékonyabb felvilágosító munkát az ifjú munkások és nők között, jogaik és kötelességeik meg ismertetésére. A nevelőmunka mellett a szakszer­vezeti szervek ne riadjanak vissza adminisztratív eszközök alkalmazásé' tói sem, ha a szocialista törvényesség biztosítása ezt megköveteli. Az SZMT elnöksége figyelmezteti mindazokat a vállalati igazgatókat, akik a törvényesség betartásában mulasztást követtek el, hogy szüntes­sék meg üzemeikben a hiányosságo­kat, fordítsanak több gondot a fia­talokra; AZ ELNÖKSÉG Papp elvtársat, a sajószentpéteri üveggyár igazgatóját a figyelmeztetésen túlmenően pénz­bírságolásra javasolja. Ma már min­den vezetőnek tudomásul kell vennie, hogy ifjúságunk jövőjének biztosí­tása érdekében sem áldozatoktól, sem a törvények szigorú alkalmazásától nem riadhatunk vissza. SZAKSZERVEZETEK BORSODMEGYEI TANÁCSA ELNÖKSÉGE Szinmabesenyő községben ez év elején a tagság sehogyan sem volt megelégedve a földművesszövetike- zet munkájával. De így volt ez 1953 tavasza óta, amióta a szirmabesenyői frnsz a sajóecsegi körzeti földmű­vesszövetkezetihez lett csatolva. Az elégedetlenség már olyan volt, hogy SZirmabesenyőn sokan nem is érez­ték magukénak a földművesszövet- kezetet. Ez nem is volt csoda. A körzeti földművesszövetkezet még a legnagyobb jóakarat mellett sem tudta egyenlő mértékkel kielégíteni négy község lakosságát. Előfordult, hogy Sajóecseg kapott bizonyos áru­féleségekből, de a szirmabesenyői boltnak már nem jutott belőle. Még nagyobb hiba volt, hogy egy­másután két olyan ügyvezetője volt a körzeti földművesszövet'kezetnek, akik csak saját érdekeikkel törőd­ték, megsértették a szövetkezeti de­mokráciát, nem őrizték lelkiismere­tesen a rájuk bízott szövetkezeti vagyont. A körzeti frnsz az egyes hozzája tartozó községek üzletháló­zatának fejlesztésével, korszerűsíté­sével nem törődött valami sokat. Egészen más most a helyzet Szir- mabesenyőn. A község lakossága szeretettel beszél a földművesszö­vetkezetről, sokan vállaltak társa­dalmi munkát az üzlethálózat fej­lesztése érdeikébein. Április eleje óta ugyanis a szirmabesenyői frnsz már önállóan működik, a tagság egy* hangú lelkesedéssel kimondta levá­lását a körzeti földművesszövetke­zettől. Azóta már rendbehozták boltjaikat, új fűszerboltot építenek* kiváló eredményeket érték el a be­adás teljesítése terén, s jó munkát végeznek a termelőszövetkezeti mozgalom népszerűsítése érdeké­ben is. Nem utolsó sorban igen fon­tos eredmény az is, hogy a különvá­lás óta jelentősen megjavult a falu áruellátása. A szirmabesenyői nem egyedülál­ló példa. Az ongai dolgozó swsrasz­tok is nagy örömmel fogadtál el a szikszód körzeti földművesü*f>vetike- zettöl való különválásukat, s azóta Gngán is jelentősen megjavult az áruellátás, számos új taggal erősö­dött a földiművesszövetlkezet, s egy­szerűbb, sóik bürokráciától meg* szabadult a szövetkezet ügyvezetése; Azok a még nem önállóan mű­ködő földművesszövetkezetek, ame­lyeknél a gazdasági előfeltételek biztosítva vannak, már számos jó példából meggyőződhettek arról, hogy az önálló földművesszövetke­zetben jobban halad a munka, na­gyobbak az eredmény ék. Orosz Sándor MÉSZÖV Újjáépítették a sólyombányatelepi népboltot Sajókaza—Sólyombányatelep la­kóinak június 2-án régi vágya telje­sült. Megnyitották az újjáépített népboltot. A több mint 100.000 fo­rintért újjáépített népboltot a leg­korszerűbb felszereléssel látták el. Van méter és rövidáru, cipő, fűszer, csemege és edényosztálya. A nép­bolt most mintegy egymillió forint értékű árukészlettel várja a vásár­lókat, 30 mázsa zsír, 25 mázsa cu­kor stb. van raktárában. Az ünnepé­lyes megnyitás után — amelyen megjelentek a megyei tanács, az állami kereskedelmi felügyelőség, a Kelet-Borsod megyei népbolt kül­döttei — mintegy 50 helybeli óvó­dás tekintette meg a népboltot; Ä gyermekeket keksszel vendégelték meg. Az újjáépítési munkák gyors és időbeni elvégzéséért dicséret illeti az átalakítást végző dolgozókat. Di­cséretet érdemelnek a népbolt dol­gozói is, akik míg »az átalakítás tar­tott, fáradságot nem ismerve, a ne­hézségeket leküzdve biztosították a folyamatos áruellátást. Földalatti barlangfürdő Miskolc-Tapolcán A miskolc-tapolcai Várhegy szikla­barlangjaival eddig a szakemberek is keveset foglalkoztak. A Vízgazdál­kodási Tudományos Kutató Intézet azonban nemrégiben átvizsgálta ezt a barlangot is. A barlangban 28—-30 fokos hőforrások fakadnak. Az inté­zet azt jaxrasolla Miskolc Város Taná­csának, hogy ezekben a természetes föld alatti termekben létesítsen gyógyfürdőt. A kristálytiszta meleg vizű tavak, a föléjük boruló sziklaboltozatok, a források évszázezredes oldó munká­jának nyomai rendkívül érdekes ter­mészeti és idegenforgalmi látványos­sággá avathatják a páratlan fürdőt. A természet a **főmunkákat« már elvégezte: kész a medence és a ku­pola. &r Ennek a barlangnak nemcsak a vize, hanem a levegője is gyógyító hatású. Megállapították, hogy a barlangok levegője olyan tiszta vagy m-ég tisztább, mint a magaslatoké* Valószínű, hogy sem növényi volle-* nek, rostok és más allergiás por, sem pedig kórokozó csírák nincsenek a barlangi levegőben. A vizsgálat azt is kiderítette, hogy a barlang párája sok kalciumot és magnéziumot tar- t-almaz. Ezek az anyagok a beléleg- zés révén bejutnak a tüdőszövetekbe* ott görcs- és nyálkaoldó biológiai hatást okoznak és gátolják a gyullad dásos folyamatok kialakulását. A miskolc-tapolcai Várhegy szikla* barlangjának hőforrása 600 méter mélységből ered. Föld alatti útjában számos gyógyhatású elemet old fel, ezért gyógyvíznek nevezhető. A természetes barlangi fürdőme­dence az eddigi tervek szerint egyen­lőre 140 négyzetméter felületű lesz* Növény kih várható terméstöbblet a többlet pénzértéke burgonya 5 20 q/kh = 100 q 10.000 forint cukorrépa 3 40 q/kh —120 q 6.000 „ dohány 3 3 q/kh = 9 q 7.000 „ lóhere 10 5 q/kh — 50 q 4.000 „ kalászosok 100 4 q/kh = 400 q 8.000 121 35.000 forint

Next

/
Oldalképek
Tartalom