Észak-Magyarország, 1956. június (12. évfolyam, 128-153. szám)

1956-06-05 / 131. szám

mmmmmim AZ MOP BORSOD-ABfiÚi-ZEMPLÉM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XII. évfolyam, 131. szám Ara 50 fillér 1956 június 5. hedd Borsod jelentősége a második ötéves terv során még jobban megnő — Ötvenezer ember a miskolci béketalálkozón — Miskolc, 1956 június 3. Talán soha nem volt még ilyen szép ünnepük a mis­kolciaknak, mint ezen a június elejei napsütéses, gyö­nyörű vasárnapon. A Népkert árnyas fái alatt több mint ötvenezer ember — ifjú és öreg — tüntetett a béke mellett. A fellobogózott pályaudvarokra már korán reggel egymás után futottak be a különvonatok, amelyek Borsod-Abauj-Zemplén megye legkülönbözőbb terüle­teiről közel húszezer embert szállítottak a miskolci békenagygyűlésre. Képviselték itt a .városukat ózd, Sátoraljaújhely, Mezőkövesd, Sárospatak, az új szocia­lista város, Kazincbarcilca és az épülő Tiszapalkonya fiai, leányai, a falvak és a tanyák küldöttei. Eljöttek, hogy résztvegyenek a nagygyűlésen és hitet tegyenek a béke mellett. Ott láthattuk az ünneplő tömeg között az álberttelepi bányaüzem 60 bányászát, aki többi dolgozó társával együtt májusban 131 vagon szenet termelt terven felül. Az ünneplő tömeg között volt Loy Árpád Kossuth-díjas álberttelepi bányász, aki hosszan elbeszélgetett a tiszaluci Vörös Hajnal Tsz küldötteivel, Tóth Ignác elnökkel és Drahos Jánosné dohányossal. Eljöttek a DIMÁVAG Gépgyár küldöttei is, akik a békenagygyűlés tiszteletére a vállalt 30 drb egyiptomi személykocsikerékpár helyett 50 drb-ot készí­tettek, dekádtervüket 109.5 százalékra teljesítették. Köz­tük volt Szarka József köszörűs, aki a békeműszak alatt 300 százalékos tervteljesítéssel dolgozott. Részt­vettek a bék^encugygyűlésen a magyar nehézipar felleg­várának, a diósgyőri Lenin Kohászati Művek dolgo­zóinak küldöttei is. Köztük volt Lerch Zoltán, Antal András és Novák István blokksori brigádvezetők. akik­nek kollektívája 942 tonnával teljesített többet ter­vénél. A falvak küldöttei a dolgozó parasztok üzene­tét hozták magukkal. Lelkes hangú falugyűléseken bízták meg őket, hogy mondják el: milyen új sikere­ket értek el az állattenyésztésben, a növényápolásban és tolmácsolják ‘ elhatározásukat: mindent elkövetnek, hogy eredményeiket tovább fokozzák, ezzel is hitet te­gyenek a béke mellett. Ezt hirdették a városban és a nagygyűlés színhelyén elhelyezett transzparensek, fel­iratok, győzelmi jelentések is, de ezt hirdette minden ezen a felejthetetlen szép napon Miskolcon, a borsodi fővárosban. Délelőtt 9 óralcor már csaknem együtt volt a ha­talmas tömeg. Fél 10 órakor a zenekarok a Népkertbe vezető Felszabadítók útján végigvonulva hírül adták, hogy kezdetét veszi a nagygyűlés. A népkerti sportpá-. lya bejáratánál a felállított dísztribünön elfoglalták he­lyüket a meghívott vendégek, köztük Nógrádi Sándor eldtárs, a Központi Vezetőség tagja, a nagygyűlés előadója, s a meghívott diplomáciai testületek: a cseh­szlovák, a kínai, koreai és lengyel követségek küldött- tei, Földvári Rudolf elvtárs, a Központi Vezetőség tag­ja, a. megyei pártbizottság első titkára, Fehér István elvtárs, a megyei békebizottság elnöke, Bugár Jánosné elvtárs, az Országos Béketanács titkára, Iván István elvtárs, a megyei, Szinvavölgyi József elvtárs, a városi tanács elnöke, a gyárak, a bányák, a községek, a vá­rosok és az intézmények küldöttei. A Népkert és a város különböző pontjain többszáz hangszóró volt felszerelve és pontosan 10 órakor, ami­kor felcsendült a■ Himnusz, a mozgó, hullámzó 50 ez­res tömeg megállt levette sapkáját; az egyenruhások tisztelgésre emelték kezüket. Felemelő érzés volt látni az ünnepi pillanatot, aki jelen volt, soha nem fe­lejti el. A Himnusz hangjai után Iván István elvtárs, a megyei tanács elnöke nyitotta meg a nagygyűlést, s a hatalmas tömeg éljenzése közben felkérte Nógrádi elvtársat, tartsa meg ünnepi beszédét. A képen: Készül a fénykép!... Munka után az urnyekszkl gabona? szovhoz (Kazah SZSZK) egyik dolgozója traktoros-társait fényképezi. Nógrádi Sándor elvtárs besséde —- Forró üdvözletét tolmácsolok Borsod-Abauj-Zemplén megye . ha­talmas béketalálkozójának, a találko­zó minden 'küldöttjének és résztve­vőjének. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége, népi demokra­tikus kormányunk és Budapest dol­gozói testvéri köszöntését adom át Önöknek — kezdte beszédét Nógrá­di Sándor elvtárs, majd ismertette az utóbbi idők nemzetközi esemé­nyeit. Utalt többek között arra, hogy a francia parlamenti választások és a minap lefolyt olasz községi vá­lasztások baloldali sikerei újabb eredményeknek számítanak a béké­ért folyó harcban. Kiemelte a Szov­jetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának íelbécsülhetetlen történelmi jelentőségét a Íróké to­vábbi megszilárdításában. — Ne menjünk fegyverrel egymás ellen, hagyjuk abba a fegyverkezést, fokozatosan csökkentsük hadsere­günk létszámát a legkisebbre és lépjünk békés kereskedelmi versenyre egymással, hogy a I nemzeti jövedelem tetemes ré- * szét ne öldöklő fegyverekre, ha­nem a népjólét emelésére le­hessen költeni. Ezt mondta ki a Szovjetunió Kommunista Párt­jának XX. kongresszusa. A Szovjetunió nem elégedett meg a szavakkal a béke szolgálatában. Miután a múlt évben 640 ezer fővel csökkentette fegyveres erőinek lét­számát, az idén újabb 1 millió 200 ezres létszámcsökkentést határozott el. Ezt a nagyarányú leszerelést a jövő év május elsejéig teljes egészé­ben végre fogják hajtani. A határo­zat ékesszólóan bizonyítja, hogy a Szovjetunió politikájában a szót mindig tett követi. Ezután a szovjet államférfiak angliai utazásával, s a francia állam­férfiak legutóbbi moszkvai látogatá­sával foglalkozott. Különösen ki­emelte a gazdasági, tudományos és kulturális együttműködés megterem­tésében elért eredményeket. — A béke biztosításának legfőbb záloga — folytatta — a néptömegek állhatatos harca a háború ellen. Ép­pen ezért a népeknek, a világ egész közvéleményéheik továbbra is szi­lárdan harcolnia kell a leszerelés és a békés egymás mellett élés nemes céljaiért, amit a legutóbbi stock­holmi ülésen a Béke-Világtanács is legfőbb feladatként jelölt meg. Ebben van felbecsülhetetlenül hagy szere­pe a világ békemozgalmának, az olyan nagyszerű akcióknak, mint a Borsod-Abauj-Zemplén megyei bé­ketalálkozónak. Ez a találkozó pél­dát mutat az ország többi békehar­cosa, az egész Hazafias Népfront számára. , Megemlítette: békepolitikánk eredménye, hogy sok országgal ki­cseréljük tapasztalatainkat a tudo­mány, az ipar és a mezőgazdaság terén. A napokban pénzügyi és gaz­dasági, valamint műszaki és tudomá­nyos együttműködésről szóló egyez­ményt kötöttünk a szocializmust építő szomszédos Jugoszláviával. Ez a megállapodás mindkét nép érdekeit egyenlően figyelembe veszi és kétségtelen, nagymértékben hozzá fog járul­ni ahhoz, hogy a magyar és ju­goszláv nép_ közös akaratának megfelelő baráti, szívélyes együttműködés jöjjön létre Or­szágaink között. Jószomszédi kapcsolatok jellemzik a viszonyt Ausztriával is. A nemzet­közi politikai helyzet enyhülésének eredményeként eltávolítjuk a mű­szaki zárakat nemcsak déli hatá­rainkon, hanem, nyugati, Ausztriá­val közös határon is. Ebben szintén népünk békeakarata, a jószomszédi együttműködésbe vetett bizalma nyilvánul meg. A megye az új tervek megvalósításával tovább gazdagodik Megemlítette: — Pártunk, a Ma-, gyár Dolgozók Pártja és népköztár­saságunk kormánya helyes úton ve­zet bennünket és ha továbbra is lel­kesen, dolgozó népünk hatalmas erejébe vetett bizalommal fogjuk politikáját támogatni, az előttünk álló időszakban %z eddigieknél is je­lentősebb győzelmeket fogunk arat­ni. Nógrádi elvtárs hangoztatta: — Hazánk további gazdasági, poli­tikai és kulturális felvirágzásának alapja a második ötéves terv, amely­nek irányelveit éppen ezekben a na­pokban vitatják meg a magyar dol­gozók százezrei, munkások, parasztok és értelmiségiek. Aki áttanulmányoz­ta ezeket az irányelveket, láthatja, hogy a terv a békés építés, a népek közötti barátság és békés együttélés terve. Nagy gondot fordít mind a ne­héz és könnyűipar, mind a mezőgaz­daság arányos, folyamatos fejleszté­sére. Ipari termelésünk öt év alatt másfélszeresére fog emelkedni. Bizto­sítani kívánjuk, hogy mezőgazdasági termelésünk gazdagon ellásson ben­nünket kenyérrel, ugyanakkor jélen- tősen növeljük állattenyésztésünket is. A lakosság fogyasztása öt év alatt 35—36 százalékkal fog növekedni. Or­szágszerte meggyorsítjuk a lakásépí­téseket, az új iskolák, kórházak léte­sítését. Hangsúlyozta Nógrádi elvtárs, hogy a második ötéves terv legfonto­sabb feladata az életszínvonal folya­matos emelése, a nép jólétének nö­velése: Ezután így folytatta: — Borsod- Abauj-Zemplén megye nagy szerepet játszik az ország gazdasági életében. Legfontosabb megyénk a kohászat szempontjából és a legfontosabbak közé tartozik a bányászat és a» mező- gazdaság szempontjából is. A megye jelentősége a második ötéves terv során nem csökken hanem még jobban ütő majd. A megye képe a má­sodik ötéves terv során újra megváltozik. Uj gyárak és lakó­telepek épülnek, egyes kohá­szati üzemekben nagyarányú re­konstrukció megy végbe. Rudábányából jelentős ipari központ lesz. Létrejön a televíziós adóállomás Miskolcon, bővül a közlekedés és gé­pesítik a borsodi bányákat. Átalakul a tokajvidéki szőlészet, biztosítani fogjuk a szőlőterület és a termés­hozam jelentős megnövekedését. A feladatok megoldása érdekében erélyes kézzel meg kell szüntetni a bürokrátikus húza-vonát lent és fent is. Fent a központi szervekben dol­gozó elvtársaknak jól ki kell nyitni fülüket és szemüket, hogy számon- tartsák a dolgozók kezdeményezéseit jogos bírálatait. Űj, eleven, a való élet szükségleteiből fakadó módszereket kell alkalmazniok a gazdasági és köz igazgatási vezetésben. Hadat kell üzennünk a bürok­ratizmusnak, a szervezetlenség­nek, kiskirályoskodásnak. Senkit nem érhet bántódás amiatt hogy az ország ügyét építő bírálattal védi, vagy jó kezdeményezésekkel a munka helyesebb megszervezését, az anyag jobb felhasználását, a technika fejlesztését akarja szolgálni. Ellen­kezőleg, az ilyen dolgozókat becsüle­tes igyekezetükben minden erővel tá­mogatni kell. Népünk mindent elkövet, hogy erősödjék a béke tábora síteni kell. Mégegyszer hangsúlyozom azonban, hogy az önkéntesség elvet a termelőszövetkezetedbe való be­lépés terén senkinek sem áll jogában akár a legcsekélyebb mértékben is megsérteni. Az egyénileg termelő dol­gozó parasztoknak is részesülniük kell a legmesszebbmenő megbecsülés­ben, minden támogatást meg kell, hogy kapjanak terméshozamuk és jövedelmük emelése érdekében, — Ami a szocialista törvényességet illeti —• folytatta Nógrádi elvtárs —, nagyon határozott intézkedéseket hoztunk és fogunk hozni annak ér­dekében, hogy a törvények és alkot­mányadta jogok az ország minden lakosa számára biztosítva legyenek. szocialista törvényesség megsér­tése sok kárt okozott a múltban az államnak. Ez ellen erélyesen felvet­tük a harcot és ezt a továbbiakban folytatjuk. Természetesen ez nemcsak azt jelenti, hogy álla­mi szerveink semmiféle túlka­pást, vagy indokolatlan szigort ne engedjenek meg maguknak, hanem azt is, hogy mindannyian hűen teljesítsük a törvények és az alkotmány által megszabott állampolgári kötelezettségeket. Ki fogjuk fejleszteni az államvezetés demokratikus formáit, hogy a nép akarata mindén, téren érvényesüljön, s a néptömegek az eddiginél sokkal nagyobb mértékben vegyék ki részü­két a törvények meghozatalából, a közigazgatásból, az államhatalom gyakorlásából. Hangsúlyozta ezután Nógrádi elv­társ: — Pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja élére áll annak a harcnak, amelynek célja leküzdeni mindazokat az akadályokat, amelyeket a büro­kratizmus, a túlzott központosítás, a nem egyszer elképesztően felduzzasz tott adminisztráció gördíthet az ál lamvezetés demokratizálásának út jába. — A magyar nép pártunk és kor­mányunk vezetésével vább erősödjön a szocialista né­pek tábora, még szorosabbra fo­nódjon a népek harca a béke fenntartásáért, hogy hazánkban is még nagyobb tömegeket moz­gósítsunk aktív harcra a lesze­relésért, az atomfegyver és min­den egyéb tömegpusztító fegy­ver eltiltásáért, a népek jólété­nek emeléséért — fejezte be beszédét nagy taps kö- zepette Nógrádi Sándor elvtárs. Nógrádi Sándor elvtárs beszéde után Novák István, a Lenin Kohá­szati Művek dolgozója, a diósgyőri kohászok nevében ígéretet tett, hogy a népek békéjét, második ötéves ter­vünk célkitűzéseinek megvalósítását még több és jobb acéllal segítik elő. Galkó Lajos az edelényi Alkotmány Tsz elnöke a dolgozó parasztság üd­vözletét tolmácsolta. A munkás- paraszt szövetségben összeforrva a dolgozó parasztok is harcolnak a béke fenntartásáért, megszilárdításá­ért — jelentette ki nagy taps köze­pette. özv. Németh Istvánné aszalói dolgozó parasztasszony az anyák és dolgozó nők nevében tett hitet a béke mellett. Fogadalmat tett nevükben, hogy gyermekeiket a béke szürete­iére, a békéért való harcos küzdelem­re nevelik. Pauliczkí László a szikr­ázói járási békebizottság titkára az értelmiség üdvözletét tolmácsolva ki­jelentette: — A megye értelmisége a munkásosztállyal és a dolgozó parasztsággal vállvetve küzd a második ötéves terv célkitűzé­seinek megvalósításáért. A nagygyűlés végén a borsodi üze­mek küldöttei meghatott pillanatokat szereztek a kedves vendégeknek. Ko­hászt ábrázoló kicsi szobrot és bá­nyászlámpát nyújtottak át szerete­tik jeléül Nógrádi Sándor elvtárs­nak, a kínai, a lengyel, a csehszlovák és a koreai nagykövetségek titkárai­nak, küldötteinek. Iván István elv­társ zárszavára percekig tartó hurrá­val, tapssal és éljenzéssel válaszolt a . .... ^ tömeg. A békeinduló hangjaival ért mindent meg fog tenni a jövő- I véget a borsodmegvei békeharcosok ben is annak érdekében, hogy to- 1 hatalmas seregszemléje. Kultúrműsor a népkerti szabadtéri színpadon Ezután a mezőgazdaság fejlesztésé­ről, a tsz mozgalomról szólt! — Mi azon a véleményen vagyunk — mondotta —* hogy a termelőszö­vetkezeteket, egyrészt új tagok fel­vételével, másrészt a vezetés megja­vításával, a munka szervezettségének biztosításával, a gépállomások és az agrotechnika vívmányainak magas­fokú kihasználásával állandóan erő­A koradélutáni órákban tűző nap­sütésben csillogott a népkerti Eg- ressy Béni szabadtéri színpad néző­tere, de 2 óra tájban már kíváncsi tömegek lepték el, várták a kultúr­műsor megkezdését. Fél 3 óra táj­ban Róna Frigyesné bemondó végre bejelentette az első szereplő cso­portot , a mezőkövesdi matyóházi tánccsoportot. Nyolc matyóruhas leány perdült a színpadra, hogy be­mutassa első számát, a malomkerék táncot. Mire a tánc véget ért, meg­kétszereződött • az érdeklődők szá­ma. Igen sok vidéki népművelési dolgozó volt közöttük. Hiszen ez a műsor szinte megyei bemutatónak is beillett volna, alkalmat adott a »kultúrosoknak«, hogy új tapaszta­latokat szerezzenek. A mezőkövesdiek eredeti tánca után a Borsodnádasdi Lemezgyár művészeti csoportjának tagjai szóló számokkal szerepeltek. Szabó Gyu­la magyar műdalt énekéit népizene­kari kísérettel, — hanganyaga ki- tűríő; élőadásmódja szép, szöveg­kiejtése tiszta volt. Megint a kö- vesdiek jöttek más táncszámmal, aztán a borsodivánkai termelőszö­vetkezetek vegyeskara vonult a színpadra. A karban túlnyomó többségben voltak a nők. ízes nép­dalokat énekeltek egy szólamban, de boijyolúltabb, több szólamú énekléssél is sikerrel szerepeltek. Negyedik számukkal valóságos ze­nekari hatást váltottak ki. Számai-5^ kát a munkás—paraszt szövetség jegyében Miskolc és Borsod vidéke ipari dolgozóinak ajánlották. Min­den dicséretet megérdemel a lelkes énekkar és karnagya. A nap mindig forróbban tűzött,- amikor a répáshutai DISZ-szervezet tánccsoportja, nyolc leány táncos kezdett rá magyar körtáncára, majd érdekes szlovák táncokat mutatott be. Fiatal fiú kísérte őket tangóhar­monikával. Ekkor már zsúfolásig megtelt a nézőtér, hullámzott a tö­meg, tapsoltak, mosolyogtak, de akadtak bírálók is. összehasonlítá­sokat tettek a többi faluból való művészeti csoportokkal. Tetszett* hogy a répáshutaiak élénkebbek* jobbkedvűek mint a kövesdiek. Voltak, akik már nem bírták a nap melegét, időnkint nagyobb cso­portok otthagyták a szabadtéri szín­padot, hogy a Népkert fái alatt hű- sebb helyet keressenek, felhörpint­senek egy, pohár, sört, -bort vagy szódavizet, de helyüket új tömegek foglalták el. A színpadon a József Attila kultúrotthon táncosai, a me- zőcsáti járási tanács tánccsoportja* az ózdi vasas kultúrotthon művé­szeti együttesének csoportjai válto­gatták. egymást. Szebbnél szebb mű­sorszámok kerültek színre, de nincs híjája mulattató jelenetnek, tréfás daloknak sem, amiben a borsod- nádasdiak járnak elől. Óriási sikere volt az ózdiak nagyszerű cigánytán­cának; tetszett a vasgyári kiskórus, a húsipari vállalat énektriója s az Ózdi Szénbányászati Tröszt zene­karának száma is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom