Észak-Magyarország, 1956. május (12. évfolyam, 104-127. szám)

1956-05-27 / 124. szám

2 tt* ARM AQY AKOBSZAb Vasárnap, 1956. május 17. im LÁTOGATÁS AZ HDX M5S9DIK ITÉVES TERVÉNEK LEGNAGYOBB ÉPÍTKEZÉSEK Aki valaha is látta a Merseburg mellett fekvő, 28 000 dolgozót fog­lalkoztató Leuna-műveket, az NDK legnagyobb üzemét és egész Né-- metország. legnagyobb Vegyiművét, aligha felejti el a hatalmas csarno­kok és a szinte végeláthatatlan ké­ménysor impozáns látványát. A második ötéves terv során felépülő »Schwarze Pumpe« kombinát más­félszer akkora lesz, mint a »Wal­ter Ulbricht« Leuna-művek. Ebben a kombinátban évente 30 millió tonna barnaszenet dolgoznak fel koksszá, gázzá, villamosárammá és vegyianyagokká. Az üzemnek órán- kint 16 000 köbméter vízre lesz szüksége. Az új külszíni fejtéseken olyan nagy szállító hidak fognak dolgozni, amilyeneket még sehol a világon nem láttak. A kombinát építését 1355. június 23-án határozta el az NDK minisz­tertanácsa. Augusztus 31-én Fritz Selbmann nehézipari miniszter adta meg a jelt a munka megkezdésé­hez, aki egy lánctalpas talajgyalut vezetett az ünnepség színhelyéről az üzem jövendő főútvonalára. A hagyományos első ásóvágásnak ez a helyettesítése azt jelképezte, hogy az NDK legnagyobb építkezésén csak a legkorszerűbb építőberende­zésekkel folyik majd a munka. A hatalmas - kombinát helyén ma még kevés látható, pedig már 3500-an dolgoznak itt. Főleg építő-- munkások. Eddig egy munkásne­gyedet építettek fel 2200 dolgozó számára és máris épül a második: 1700 dolgozónak. Mindenütt vil­lanydrótokat húznak és vízvezeték keket építenek, az üzem területét mindenfelé korszerű betonutak szelik át. Az államvasút megkezdte égy nagy rendezőpályaudvar építé­sét a leendő üzem déli oldalán.. A munkálatok egyelőre tehát még csak előkészületi jellegűek és ez így is van rendjén. Először szál­lásokat, utakat kell építeni, vil­lanyt és vizet biztosítani, csak az­tán lehet hozzákezdeni a technoló­giai építkezésekhez. A 3500 ember szinte elvész a hatalmas területen, de a munka eddig soha nem látott ütemben fo­lyik. Azelőtt verejtékező munkás­tömegek lapátolták a földet a kis­vasút csilléibe — most egy-egy munkás irányítja csak az elszórtan dolgozó gépóriásokat, amelyek 40— 50 ember nehéz munkáját végzik el. íme, itt egy hatalmas szovjet földgyalu, egész útvonalat vág egy menetben a puszta szívébe. Amott meg magyar dömperek váltak be kiválóan a földmunkáknál. Az NDK-ban gyártott hernyóíalpas út- gyaluk és más korszerű ^gépeken kívül amerikai emelőszerkezetek és szállítóeszközök is láthatók. Ez­zel a technikával is 24 000 dolgo­zóra volna szükség a hatalmas kombinát felépítéséhez — de csak 12 000 alkalmazását vették .tervbe, számításba véve a technika továb­bi fejlődését. Szeptemberben már 12 000 ember dolgozik az építkezé­sen. Lnnék a kombinátnak a jelen­tősége nemcsak abban lesz, hogy a hatalmas méretű termelést messze­menően automatizálják, hanem ab­ban is, hogy az NDK a »Schwarze Pumpe« felépítése ustán nagymére­tekben is áttérhet a barnaszén, en­nek az értékes nyerse ^vágnák a vegyi feldolgozásáig. Ebben az atomerőnek is nagy szerep jut. Az NDK második ötéves terve legna­gyobb építkezésének, a »Schwarze Pumpe« kombinátnak nagy része lesz abban a technikai forradalom­ban, amely az NDK-ban a második ötéves terv megindulásával kezde­tét vette. A Minisztertanács rendelete a kenyénrabima kötelező vetéséről A lakosság kenyérgabona ellátásá­nak zavartalan biztosítása érdekében a Minisztertanács szabályozta az 1956—57. évi kötelező kenyérgabo- riavetést. A rendelet értelmében a termelőknek 1956--57. évre az 1955—56. évben megállapított ve­tésterületen kell kenyérgabonát termelniük. Abban az esetben, ha a termelő szántóterülete év közben megváltozik, arányosan nő vagy csökken a kenyérgabona vetésterü­lete is. A kenyérgabona kötelező vetésterv teljesítését a termelők kö­telesek a községi (városi) tanács végrehajtó bizottságának bejelente­ni. A vetési terv nem teljesítése fe­lelősségre vonással jár. (MTI) Ú.abb 110 lakás Építését lezdík mej a miskolci Soiiremréten A miskolciak Selyemrétnek nevezik azt a területet, amely a Színva patak balpartjá/n, a MaHnovszkij úttól a Baross Gábor utcáig húzódik. A volt zBombókoj réten ma már egy új városrész körvonalai bonta­koznak ki. Az elmúlt években felépített kilenc lakóházban 360, na­gyobbrészt két-háromszobás összkomfortos lakásokat létesítettek. Az új lakótömbökben korszerű csemeg eüzlet, zöldségbolt, cukrászda, női- és férfifodrászat, valamint egy cipész ktsz. kezdte meg működését. A második ötéves tervben az ország második legnagyobb városában csaknem 3000 lakást építenek. Az építés ütemét úgy szervezték meg, hogy az új házakat határidőre átad hassák a dolgozóknak. A Selyemré­ten már megkezdődött az építők felvonulása és pár nap múlva 110 új lakás építéséhez fognak. Az új építkezésen — toronydaruk, gumi szállítószalagok — könnyítik majd meg a fizikai munkát. A két U alakú lakóház, — amelyben üzletek is lesznek — a jövő évben készül el. Jlmeiez'óiuk ír juh GÖNC községet kedves vendé­gek, egy Csehszlovákiából érkezett 19 tagú küldöttség kereste fel az elmúlt napokban. A baráti ország­ból érkezett vendégek ellátogattak a Rákóczi és az Uj Barázda Terme­lőszövetkezetbe, megtekintették a földművesszövetkezet új árudáit. A tanács részéről Spisák Jánosné vb. elnök fogadta a vendégeket. A csehszlovák küldöttség tagjainak az Uj Barázda Tsz. szép sertésál­lománya és a Rákóczi Tsz. szarvas­marhatörzse nyerte meg legjobban tetszését. Községünkben jó ütemben foly­nak a tavaszi munkák. A Rákóczi Tsz-ben a cukorrépa sarabolásakor különösen jó munkát végzett Ba­logh Lajosné női munkacsapata. A kalászos vetéseken a tsz, úgy mint az elmúlt évben. az idén is vegy­szerekkel irtotta ki a gyomokat. A földeken folyó munka mellett a Rákóczi Tsz-ben saját erőnkből megkezdtük az 50 férőhelyes te­hénistálló építését és egy háromva- gonos kukoricaszárító összeszerelé­sét is. Fehér Ferenc A SZENTISTVÄNI BÉKE Ter­melőszövetkezetben 155 női dolgozó veszi ki részét a növényápolási munkákból. Valamennyien csatla­koztak a 200 munkaegység meg­szerzéséért folyó mozgalomhoz. Vál­lalásukat igyekszenek teljesíteni. A szentistváni Béke Tsz asszonyai és lányai kapáikkal felfegyverkezve minden hajnalban elindulnak a föl­dekre. Eddig már 60 hold cukor­répát, 20 hold takarmányrépát, 15 hold hagymát és 75 hold borsót ka­páltak meg, elvégezték a cukorrépa egyelését is, elültettek 16 hold dinnyét, s a 14 hold rizs vetőágyát is ők készítették el. A 155 nő 16 munkacsapatban dolgozik. A mun­kacsapatok között nagy verseny fo­lyik az elsőségért. Igen példamuta­tó munkát végez Koncz Mihályné MNDSZ vezetőségi tag, aki mun­kacsapatában naprakészen vezeti a munkaegységkönyveket. A termelő- szövetkezet asszonyai gondtalanul dolgozhatnak a földeken, mert az édesanyák 25 kisgyermeke a na­pokban megnyílt idénybölcsödében második otthonra talált. > Dorgó Magdolna fiatal óvónő nemcsak nagy szeretettel, de szakértelem­mel is ügyel az apróságokra. A bölcsödét az MNDSZ a nemzetközi gyermeknap alkalmából szép játé­kokkal ajándékozza meg. Lázár Gáspárné * A TOLCSVAI Szabadságharcos Termelőszövetkezet az elmúlt gaz­dasági évben szerződéses lucema- és vörösheremagért közel 100 ezer forintot kapott a Magtermeltető Vállalattól. A tsz. tagjai az idén is örömmel kötöttek szerződést. 21 hold vörösherét és 5 hold lucernát vetettek el, hogy ismét jelentősen tudják növelni a tagság jövedel­mét. A magfogásos szerződéskötés­sel állatfejlesztési tervüket is elő­segítik, mert évről-évre nagyobb területeket tudnak bevetni pillan­gósvirágú takarmánnyal. Az aba- újszántói Petőfi Tsz. is követte a tolcsvaiak példáját és vörösheré­ből 12 holdat, lucernából pedig 5 holdat szerződtek le. Számos más tsz és egyéni termelő is kötött vö- röslhere és lucerna magfogásos szer­ződést. Vörösheréből már közel 790, lucernából 195, kapáslucemából 40 holdat szerződtek le. Szeszük István Egy kis izetílö a bürokráciából... Manhalter Jánosné kazincbarci­kai lakos azzal a panasszal fordult szerkesztőségünkhöz, hogy a miskolci postaigazgatóság hírlaposztálya többszöri kérése ellenére már hato­dik hete nem továbbítja részére Kazincbarcikára a Nők Lapját. Manhalterné régi lakóhelyén, Mis­kolcon rendesen megkapta a Nők Lapját. Ugyebár igen egyszerűnek tűnik az egész, néhány perc alatt elintézhető a panasz. Sajnos azon­ban a postaigazgatóság hírlaposztá­lyán mély gyökereket vert a büro krácia. Kassainé elvtársnő, a hír­laposztály egyik csoportvezető he- lyettese érdeklődésünkre közölte, hogy Manhalterné Kazincbarcikán nem kaphatja meg a*kért hetilapot Hogy miért nem? A válaszban sze­repel többek között a »keret«, a »nem tudjuk«, az »egy lapot nem lehet átutalni« stb., stb., azaz ma­gyarán a bürokrácia néhány »szak- kifejezése«. De kár is erre több szót vesztegetni, az ilyen bürokráciát sürgősen ki kell irtani. BORSOD DOLGOZÓI A MISKOLCI NAGY BÉKETALÁLKOZÓRA KÉSZÜLNEK Megyénk gyáraiban, bányaüzemei­ben és a falvakban serény készülődé* előzi meg Borsod békeharcosainak nagy seregszemléjét, a június 3-i miskolci béketalálkozót. ENCSEN a napokban választották meg a község küldötteit. A béketalál- cozón ^ azok a termelőszövetkezeti agok és dolgozó parasztok képviselik majd községüket, akik példásan tel- esítették beadási és adófizetési köte- ezettségüket. A küldöttválasztó M-gygyűlésen a Zó ja Tsz tagjai lelkes élajánlásokat tettek. Prokop József. Novak Nándorné, Kostyán Gáborné. apták Jánosné, a kertészeti brigád agjai vállalták, hogy június 3-ig minden palántát kiültetnek. Vállalá- ukat már 70 százalékban teljesítet-1 ék. A béketalálkozóra váló készülődés lapjaiban erősödött a termelőszövet- cezei is, négy középparaszt lépett a cözös gazdálkodás útjára. A község lakói közül Molnár Jánosné, Csorba Imréné, Tóth Ferenc, Halas­ba Andrásné vállalták, hogy évi adó- ukat június 3-ig rendezik. Vállalásu- at már teljesítették. A LENIN KOHÁSZATI MŰVEK­BEN hétfőn reggel nagyszabású béké­ét indul. A fínomhengermű verseny­kihívása nyomán az üzemekben vál­lalások születtek. A békehéten csatát indítanak a gyár dolgozói a tervek maradéktalan teljesítéséért. Elsősor­ban az export és készáru tervekben mutatkozó elmaradás pótlását vállal­ták az üzemek műszaki és fizikai dolgozói. HIDASNÉMETI dolgozó parasztjai versenyt indítottak az adófizetés és a beadási kötelezettségek teljesítésé­ért. A verseny nyomán számos nagy­szerű eredmény született. Horváth László egész évi adóját rendezte. Tóth Géza 9 holdas dolgozó paraszt pedig már félévi adókötelezettségé­nek tett eleget. Brinszki András egyénileg dolgozó paraszt amellett, hogy rendezte félévi adóját, növény­ápolási versenyre szólította a község dolgozóit. Ruzsin András a verseny- kihívást elfogadta és május 25-ig az esedékes növényápolási munkálato­kat elvégezte, de kifizette félévi adó­ját is. A BORSODNÁDASDI LEMEZ­GYÁRBAN is megválasztották már a béketalálkozó küldötteit. Érsek Gyula Kossuth-díjas hengerész eddig 80 tonna jó minőségű hengerelt le­mezt adott tervelőirányzatán felül a béketalálkozó tiszteletére. Kurtán Imre DISZ hengerészbrigádja 70 tonna lemezt hengerelt tervén felül, emellett 30.000 forintos alapanyag megtakarítást ért el. Kormos Géza lemeznyíró DISZ-brigádja már 30 napos előnyre tett szert a tervtelje- sitésben. Póza János lemeznyíró ifjú- sági brigádja a béketalálkozóra való készülődés napjaiban május 22-én teljesítette féléves tervét, s vállaltat hogy június 30-ig 500 tonna lemezt vág terven felül. SZEGEDRE is eljutott a borsod* megyei béketalálkozó híre. A Haza* fias Népfront szegedi bizottsága kö­zölte a borsodi béketalálkozó rendező bizottságával, hogy külön békevona­tot indítanak a miskolci nagy sereg­szemlére. BORSOD járásaiban már csaknem mindenütt megválasztották a béke- találkozó küldötteit. A putnoki járás­ból 1333, az encsi járásból 636, a szik­szói járásból 793, az, edelényi járásból 2800, a szerencsi járásból 1320, a mezőcsáti járásból 1560, a sátoralja­újhelyi járásból 774, a mezőkövesdi járásból 1000, az abaujszántói járás* ból 1016, az ózdi járásból 1200 kül­döttet jelöltek eddig a béketalál­kozóra. A tárgyalások eszméjének újabb győzelme A Liberation című haladó pári­^ zsi lap többek között így ír a szovjet-francia tárgyalásokról: „Nem túlzás azt mondani, hogy a nemzet­közi kapcsolatokban új szakasz nyílt, friss légáramlat söpri el az elő­ítéleteket és aggodalmakat, amelyek oly hosszú ideig mérgezték a kapcso­latokat. Egy régi barátság éled újjá, újabb bizonyítást nyert e kapcsola­tok értéke, amelyeket szüntelenül (követeltünk.*’ Valóban, a bátran" kezdeményező, nyíltszívű szovjet külpolitika nyo­mán, különösen a XX. pártkongresz- szus után, üdítő magaslati levegő járja át a nemzetközi életet. Akik­nek drága az emberiség békéje, azok jó mélyet szívnak a friss levegőből. Ha érzékelni akarjuk á változás sú­lyát, erejét, vissza kell gondolnunk a néhány esztendővel ezelőtti állapo­tokra, amikor nyomasztó lidérc ülte meg az emberiséget, a háború közel­ségétől való félelem torzította el vo­násainkat. Akkoriban kezdett mind gyakrabban felhangzani a népek kö­vetelő, sürgető szava: tárgyalni! Az atombombák milliók életére tesznek pontot, de nem adnak választ az égető világpolitikai kérdésekre. Ül­jenek asztalhoz a felelős államférfi­ak! Nos. a tárgyalások gondolata az­óta tért hódított és mindinkább el­sődleges módszerré válik a nemzet­közi életben. Józan megfontolással természetesen senkisem tarthatja csodaszernek ezt a módszert. A zöld- Asztalnál sem lehet egyik percről a másikra kibogozni a csomókat. Még­is: a tények és az igen biztató kezde­ti eredmények egész sora hitelesíti a vitatkozás, az eszmecserék, az állás­pontok kölcsönös megismerésének helyes, egészséges módszerét. Dersze, bizonyos körök úgy fél­A nek a tárgyalásoktól, mint ör­dög a tömjénfüsttől. Jó okuk van rá. A népek és kormányok megérté­se, közeledése kihúzza a gyékényt a fegyvergyárosok, a monopolisták lá­ba alól. Az ő érdekeik és a nemzet­közi megértés — tűz és víz! Milyen érzékenyen jelezte ezt a newyorki tőzsde, ahol a londoni, majd párizsi tárgyalások hírére zuhanni kezdett az értékpapírok árfolyama. Ezek a körök mindúntalan a jóakaraté fi­gyelmeztető szerepében tetszelegnek. „Óva intenek*’ a Szovjetunióval va­ló barátkozástól. Jobban szeretik az ellenségeskedést, a viszályokat, a tü­relmetlenséget, a.zárt ajtókat. Az óvatcskodás és rágalmazás had­járata az elmúlt napokban is ku­darcot vallott. Nem sokkal a szovjet vezetők londoni látogatása után Franciaország miniszterelnökét és külügyminiszterét fogadták a szov­jet fővárosban. A tárgyalások ered­ménye — nagyjelentőségű okmány, amely új fejezetet nyit a Szovjetunió és Franciaország, e két nagymúltú ország kapcsolatainak történetében. Hadd tegyük mindjárt hozzá: olyan fejezetet, amelynek igen értékes előzményei vannak. Mint az említett francia lap írta: régi barátság éledt Újjá; Egyetérthetünk a Liberation megállapításával: „a különböző rend­szerek egymás mellett élésének el­veit hivatalosan kinyilvánították Ke­let és Nyugat között, s messze va­gyunk már attól a terrortól, amelyet a szovjet támadás elismerten hiába­való félelme keltett. Ennek meg­lesznek a maga következményei. De ez még nem minden. A francia szo­cialisták és az orosz kommunisták kétségtelenül nem győzték meg egy­mást kölcsönösen, de rájöttek, hogy meg tudják találni a közös nyelvet és követhetnek közös célokat. Ez jó előjel az egész világ számára... “ A moszkvai tárgyalásokat szívé- ri lyes, őszinte, baráti légkör jel­lemezte. A francia államférfiak is­mételten meggyőződhettek arról, hogy a Szovjetunió a nemzetközi megértés útján halad. Vajon a zárónyilatkozat alapján sikeresnek mondható-e a megbeszé­lés? Feltétlenül! Jóllehet, a kölcsönö­sen elfogadott politikai elvek fogal­mazása általános és az érdekelt ha­talmak közti nézeteltéréseket tükrö­zi, több fontos kérdésben nagyon is világos, konkrét célokat szab meg. A „vasfüggöny*’, a „keleti agresszió“ és más otrombaságok helyébe olyan program lépett, mint a három évre megkötendő kereskedelmi megálla­podások és a kultúrális kapcsolatok fejlesztése. A francia nép nagy meg­elégedéssel fogadja az egyezmény­nek azt a részét, amely a kultúrális együttműködésre vonatkozik. Külö­nös örömmel azért, mivel Franciaor­szágban messzire visszanyúló értékes hagyományai vannak az orosz mű- ! veltség megbecsülésének, akárcsak a Szovjetunióban a francia kultúra szeretetének. Kiállítások, tankönyv­esére, a tudományos és technikai iro­dalom megismerése, színházak köl­csönös vendégszereplése erősíti majd a két nép kultúrális kapcsolatait. A moszkvai Nagy Színház balettkara Franciaországba látogat. A szabad, közvetlen, szívélyes viszony fejlesz­tését mozdítják majd elő a csopor­tos és egyéni látogatások mindkét országban. pel tét len ül pozitívan ható fejle­mény, hogy a tárgyalásokon mindkét fél fontos feladatnak jelöl­te meg a gazdaságilag elmaradott országok megsegítését. A francia kormány elismerte, milyen nagy je­lentősége van a Szovjetunió legutób­bi lépésének, a fegyveres erők csök­kentésének. A szovjet-francia megállapodás nincs ínyére az Egyesült Államok imperialista, kardcsörtető köreinek. Sajtójának hangján érezni az aggo­dalmat, a bosszúságot, a türelmetlen ingerültséget. Miért? Hiszen a fran­cia államférfiak ünnepélyesen meg­erősítették hűségüket az Atlanti Szövetség iránt. A szovjet vezetők, akárcsak Londonban, most is hatá­rozottan megmondták, semmi szán-4 dékuk sinca^ arra,- hogy éket verje­nek a nyugati barátok közé. Éppen ellenkezőleg: az államok közti ba­rátság és együttműködés kiterjeszté­sén fáradoznak. Nos, azért, mert a moszkvai egyez­mény világos bizonysága annak, hogy Franciaország — sokéves gya­korlattól eltérően, amikor aa USA külpolitikájának uszályában bandu-» költ, — érvényt akart szerezni ön­álló elképzeléseinek, olyan törekvé­seinek, amelyek egy-egy kérdésben elütnek az Egyesült Államok szándé­kaitól. A francia államférfiak még a bonyolult algériai kérdés megbeszé­lésénél is tapasztalhatták a szovjet vezetők tárgyalási készségét. „A Szovjetunió képviselői — olvashat­juk a zárónyilatkozatban — kifejez­ték azt a reményüket, hogy « fran­cia kormány liberális szellemben el­járva, ebben az annyira fontos kér­désben meg tudja találni a megfe­lelő megoldást, a mai idők szellemé­ben és népek érdekében“. Ugyan­akkor mind ennél, mind más problé­máknál, gyakran nem tapasztalják a „szövetséges“ Egyesült Államok megértését. Nem véletlenül hangzot­tak el jó néhány héttel ezelőtt a fran­cia kormány vezetőinek az amerikai monopolista köröket meghökkentő nyilatkozatai, amelyekben elég ke­ményen bírálták az USA külpoliti­kai koncepcióját. A francia külpoli­tikában egy idő óta érlelődő változá­sok most nagy ösztönzést kaptak a szovjet-francia tárgyalások eredmé­nyétől. Igen jellemzőek ebben a vo­natkozásban Guy Molletnek a moszk­vai rádióban és televízióban elhang­zott szavai: „Történnek néha féle­lemdiktálta tettek. De minden em­bert lelkesít a tudás és megértés szenvedélyes kívánsága. A francia nép elfáradt a propaganda ferdíté­seitől. Az igazságot keresi.“ A z igazság, a népek igazsága —* ^ a békés együttélés, közös dol­gaink okos. türelmes, megértő ren­dezése. Ehhez a célhoz jutunk köze­lebb a moszkvai tárgyalásokkal} .

Next

/
Oldalképek
Tartalom