Észak-Magyarország, 1956. május (12. évfolyam, 104-127. szám)

1956-05-04 / 104. szám

fuiiuUiiMui'.tiinuHUMiuimimt'' ISMERJÜK MEQ MÁSODIK ÖTÉVES TERVÜNKET ÉS VEGYÜK KI RÉSZÜNKE VITÁBÓL I Javaslatainkra számít a párt •> A. mikor a Magyar Dolgozók Pántjának Központi Vezető­sége , a. második ötéves terv irány­elveinek tervezetét nyilvános meg­vitatásra az ország dolgozói elé bo­csátotta, felhívta a pártszervezetek, s^akszeryezetek, a DlSZ-szerveze- tek és más társadalmi szervezete­két, tanácsok, üzérnek, hivatali in­tézmények dolgozóinak figyelmét, bogy javaslataikkal tegyék jobbá második ötéves tervünket. Borisod megye dolgozóinak észre­vételére, javaslatára számít pár­tunk. Központi Vezetőségünk, mély­ségesen meg van győződve arról, hogy a - borsodi munkások, dolgozó parasztok, műszakiak, igazgatóK, értelmiségiek, tudósok, szakembe­rek, közgazdászok, segíteni fognak feltárni a népgazdaság olyan tarta­lékait megyénkben, amelyekkel az irányelvek jelen tervezete még nem számolt. A borsodi hazafiak alkotó gondo­lata, kollektív bölcsessége, egészen biztosan hpz$á; fog. járulni ahhoz, hogy .második ötéves tervünkben még jobban érvényesüljenek a gaz­daságosság, a célszerűség követel­ményei. Az egy hónapig tartó nyilvános vita fóruma: az MDP Központi Ve­zetőség irodája, a Minisztertanács, á.Szabad Nép és többek között az Északmagyárország szerkesztősége, valamint a tömegszervezetek és vál­lalatok igazgatói.' ; Az a célúnk, hogy javaslataink­** kai még megalapozottabbá tegyük szocializmust építő hazánk nagy nemzetépítő programját, mert ez a program a dolgozó milliók al­kotó közreműködésére épül. Azokra a milliókra számít, azokra a borsodi dolgozókra, akik mindennapi fárad­ságos munkával, szorgalommal, tu­dásukkal- az élet javait állítják elő. Á‘vitával nagy é$ nemes feladat elé állította Központi Vezetőségünk pártbizottságainkat, alapszerveze- téjnket, egész párttagságunkat. £>.. e téladatnak nem lehet akárhogy ele­get tenni. Ä jövőnkről van szó, a szocializmus alapjainak lerakásáról. Afroi kívánunk tanácskozni, vitat­kozni, hogyan tudjuk még jobban növelni a dolgozók jólétét, miként tehetjük, termelésünk fokozásával íp&g .. járhatóbbá az árleszállítások útját. ' ' A legszélesebb: néptömegek hozzá­szólását , kell megszervezni. Ezt pe- |0ig nem bízhatjuk a véletlenré. Ala­pom "felvilágosító, mozgósító mun­kára van szükség, mindenkivel meg kell ismertetnünk az irányelveket, mert az emberek csak akkor tud­nak hozzászólni valamihez, arról tudnak véleményt alkotni, amiről bő ismeretekkel rendelkeznek. Vi­tatkozni kínai nyelven csak azok képesek, akik ismerik a kínai nyel­vet, mások nem. Vitatkozni az irányelvek felett az ismeretek hiá­nyában nem lehet. Arra van tehát szükség, hogy a pártmunka közép­pontjába állítsuk második ötéves tervünk megismertetését, szervez­zük és irányítsuk a vitát, hogy az hozzájáruljon a dolgozó tömegekkel való kapcsolatunk elmélyítéséhez. A tömegek alkotóerejét kell ki­^ bontakoztatnunk, ezért alapo­san és figyelmesen magyarázzuk nagy nemzeti orogramunkat, segít­sünk az értékelésben, az általánosí­tásban, beszéltessük a számokat, hogy a vitával ki virágoz! ássuk a világ legcsodálatosabb erejét, a nép erejét. »•Aki gyors, az mindenhová elér« — ez a megállapítás igen aktuális mindig, de most különösen. Gyor­san és jól kell ’ dolgozniok . pártszer­vezeteinknek. Ösztönözzön bennün­ket az a tudat, hogy egyetlenegy javaslat, észrevétel, bírálat és meg­jegyzés sem veszhet el, mely máso­dik ö.téves tervünket akarja még tökéletesebbé tenni. Az SZKP XX. kongresszusa arra hívta fel figyelmünket, hogy új munkamódszereket vezessünk be, új munkastílust alakítsunk . ki, olyan légkört teremtsünk, amely­ben a bírálat szabadsága kibonta­koztatja a dolgozók alkotó kezde­ményezését, mindenki bátran meg meri mondani: mi az amivel egyet­ért, mi az, amivel nem. A vita során alkalmazzuk e nagyszerű kongresszusi tapasztalatokat, a te­remtő/ alkotókészség kivirágoztátá- sára. A . Borsod megyei pártbizottság , - lapja, az Eszakmagyarország szerkesztősége kéri a dolgozókat, észrevételeiket, javaslataikat küld­jék el címünkre. Várjuk minden élvtársunk, minden dolgozónk meg­jegyzését. A borsodi munkások, dolgozó pa­rasztok,'mérnökök, tisztviselők, pe­dagógusok, DISZ-isták már sokszor bebizonyították — lehet rájuk szá­mítani, lehet rájuk építeni. Vegyük ki most is részünket ebből az or­szágos nagy, nemes vitából, úgy ahogy azt a párt elvárja tőlünk. A kazincbarcikaiak véleménye Műszaki vezetőkkel., az ■ egyes üzemek dol­gozóival folytatott napokon keresztül megbeszélést Gór Nagy Sándor, a Borsodi Vegyikombinát igazgatója. A hatalmas vegyiüzem dolgozói a munkaszüneti napok után röpgyüléseken tárgyalják majd meg a második ötéves terv irányelveit — de a már (kialakult véle­ményről a vegyiművek igazgatója a következőket mondotta: — Üzemünk valamennyi dolgozója látja, hogy elő­kelő helyein szerepelünk a második ötéves terv irány­elveiben. A vegyikombinát 50 százalékos bővítése so­rán új karbam id üzemmel bővülünk, s itt épül meg a kettős hatóanyagú műtrágyagyár is. Műszaki veze­tőinikre vár a feladat, hogy az irányelvekben tételesen is megemlített kokszolóüzemet felépítsék. így a máso­dik ötéves terv során itt épül fel a szervetlen vegy­ipar legnagyobb bázisa. 1 ' — Minden dolgozónk előtt világos, hogy — az újabb nagy feladatok előtt — először a meglévő mű­trágya üzemünk teljes kapacitásának kihasználását kelj biztosítani. Azonban azt.is látják, hogy a már fel­épült borsodi vegyikombinát üzemeltetésének hiányos­ságaiból le kell vonni bizonyos következtetéseket. Eze­ket pedig feltétlenül hasznosítani kell az elkövetke­zendő beruházásoknál. — Dolgozóinknak szinte mindennapos panasza, hogy a berendezések meghibásodnak, mert nem meg­felelő anyagból és nem megfelelő kivitelben készítet­ték el. Szükséges tehát, hogy az .újabb beruházásokat gondosabban -.tervezzük meg, jobb anyagból és jobb minőségben kerüljenek kivitelezésre. Ezt a berende­zéseket szállító vállalatoknál kell már biztosítani köz­vetlenül a gyártásnál. — Számos dolgozónk kifogásolta, hogy addig^ míg a tervezet részletesen foglalkozik az üzemek bővítésé­vel, nem szól az’ újváros építésének meggyorsításá­ról. Jelenleg az a helyzet, hogy dolgozóink mintegy 17 százaléka részére tudunk csak lakást biztosítani. A megépült lakásokban is kórházat, munkásszállást, ét­termet s egyéb üzemeket és közületeket helyezték el. Szükséges tehát, hogy a beruházásokkal párhuzamo­san biztosítsák a szociális és kulturális létesítmények felépülését is, hogy az épülő lakásokat valóban a dol­gozók elhelyezésére tudjuk felhasználni. — Dolgozóinknak az a kérése, hogy az új szocialista városhoz méltó módon biztosítsanak műve­lődési lehetőségeket: mozit, művelődési otthont, szóra­kozó helyeket. Gyorsítsák meg a lakásépítkezést, s ezt intézményesen biztosítsák a második ötéves terv elő­irányzatában — fejezte be nyilatkozatát Gór Nagy Sándor, a borsodi vegyikombinát igazgatója. S Hejöcsabai Cement- és Mészmü műszaki dolgozóinak javaslata Az első ötéves terv egyik nagy alkotása a hejöcsabai cement- és mészmü. Az évről-évre bővülő üzem nagyobbrészt a lakás- és mezőgazdasági építke­zéseket látja el olcsó cementtel s égetett mésszel. Ezekben a napokban a gyár dolgozói nagy érdeklődés­sel tanulmányozzák a második ötéves terv irányelveit. A műszaki értekezleteken máris számos javaslat szü­letett, amelyek megvalósításával több és jobb• minő­ségű építő alapanyagot tudnak gyártani. A dolgozóik észrevételeit Polgár László, az üzem főmérnöke így foglalja össze: — Az építőanyagipar előtt az a feladat áll, hogy a második ötéves tervben az egyre nagyobb számú épít­kezést és főleg lakásépítkezést ellássa korszerű építő­anyagokkal. Ez komoly erőfeszítéseket jelent réJ szünkre is. Az olcsóbb és jobb minőségű építő alapanyag ter­melésének növelésére tovább korszerűsítjük üzemün­ket. Itt elsősorban a gépesítésre gondolunk. 1960-ig meg kell oldanunk, hogy a kő kitermelésétől — a ce­ment vagonba rakásáig ne kelljen kézzel az anyaghoz nyúlni. A gyártásnál előforduló üzemzavarok elhá­rítására — saíát erőnkből — korszerű műszerek segít­ségével központi ellenőrzést létesítünk. 1959-ig felépít­jük az ország legnagyobb mészkőbányájának törő- és osztályozó berendezését. Így a mészkőüzem napi tel­jesítménye meghaladja majd a 450 vagont. Ez azt je­lenti, hogy mészkövet szállíthatunk a Lenin Kohászati Műveknek és a Borsodi Vegyikombinátnak. 1960-ra gyárunk aknakemencés mészégető üzemrésszel gaz­dagodik. Ez hazánk legnagyobb mészégetője lesz, s na-> ponta 100 családi ház felépítéséhez szükséges égetett me szét termel. A m.ásodik ötéves terv irányelvei felhívják a fi­gyelmünket új építő alapanyagok termelésére is. Mi már hosszabb ideje kísérletezünk, hogy hazai nyers­anyagból fehér cementet állítsunk elő. Az új anyagot különösen díszítő munkáknál és az előregyártott mű­köveknél tudnák jól hasznosítani. Az eddigi eredmények igen biztatóak. Ezért javasoljuk, hogy — a második ötéves tervben — a fehér cement gyártására új üzem­részt építtessünk. Szükségesnek látjuk, hogy a terv az eddiginél is nagyobb gondot fordítson, a dolgozók egészségvédelmé­re. Ezért javasoljuk, hogy a cementgyárakba vezessék be á vízpermetezéses portalanítást — amely az eddigi módszereknél lényegesen tökéletesebb, s a dolgozók egészséges üzemekben végezhetik munkájukat. A fenti beruházások megvalósításával és a ja­vaslatok figyelembevételével a hejöcsabai Cement- és Mészmü dolgozói 1960-ban 30 vagonnal több égetett meszet, 10 százalékkal több klinkert és 10 százalékkal több cementet tudnak gyártani naponta, mint 1956-ban. okajkegyalja több, jobb minőségű bort akar adni NÁLUNK I Az 1956—60. években a mezőgaz­daságnak az első ötéves terv idő­szakához képest mintegy 27 száza­lékkal több terméket kell biztosí­tani a népgazdaság növekvő szük­ségleteinek fedezésére, az életszín­vonal emelésének megvalósítására. Ennek megfelelően 1960-ban a ke- nyérgabonatermelés az 1955. évi 27 millió mázsáról kerekeri 30 millió mázsára, a kukoricatermés .29 mil­lió mázsáról mintegy 41 millió má­zsára, a vágásra kerülő állatok össz­súlya 8.5 millió mázsáról 11 millió­ra, a tejtermelés 1.5 milliárd liter­ről • 2 milliárdra, a tojástermelés 1.4 milliárd darabról 1.8 milliárdra emelkedjék. A termelés e nagyará­nyú növelését a mezőgazdaság anyagi ellátásának és műszaki fel­szerelésének jelentős növelésével, a termelők érdekeltségének sokoldalú érvényre juttatásával kell alá­támasztani. ; A mezőgazdaságban öt év alatt állami eszközökből 13 milliárd fo­rintot kéll beruházni, 53 százalék­kal többet, mint az első ötéves terv időszakában; A növénytermelés központi fel­adata kielégítően biztosítani az or­szág kenyérgabonaellátását és meg­felelő állami' tartalékképzését; Fo­kozni kell a terméshozamot -és nö­velni kell az ország szántóterületét mintegy 150.000 kát. holddal és ke­reken 1 millió kát. hold gyenge termőképességű szikes, savanyú és homoktalaj javítását, illetve zöld- . trágyázását kell elvégezni. NÁLUK Nézzük meg vájjon tud-e egyet­len kapitalista ország ilyen célki­tűzést a mezőgazdaság elé állítani. Lássuk a leggazdagabb tőkés álla­mot, az Amerikai Egyesült Államo­kat. Amerikában a termelés fejlődése a termékfölöslegek értékesítésének megoldhatatlan problémájába tor­kollik. Miközben több millió ember szűkösen tengeti életét, egyebek között az állandóan növekvő élel­miszer árak miatt hatalmas elad­hatatlan készletek gyűlnek fel. Eisenhower elnök nyíltan elismer­te: túltermelés van a mezőgazdasá­gi termékekben, s ez a költségek emelkedésével egyidejűleg lenyom­ja az árakat. Az árak és a költsé­gek között így nagyon megbomlik az egyensúly és csökkenhet a pro­fit. Valamit tenni kell. A készlete­ket elpusztítani ma már nem le­het. Politikailag ez nagy kárt okoz­na. Az export erőltetése viszont a kapitalista tábor többi országának éles ellenállásába ütközik. Egyetlen „megoldás” marad tehát, a vetéste­rület csökkentése. Például a búzá­nak a Truman-kormány idején már amúgy is lecsökkenteti vetés- területe a mostani 55 millió acre- ről 42 millió acre-re csökkent. íme a legnyilvánvalóbb bizonyíték, hogy a kapitalizmus legerősebb országa sem tud olyan perspektívát adni a mezőgazdaság szamara, mint ami­lyet a mi második ötéves tervünk. Náluk militarizálás, termeléskorlá­tozás. tömegnyomor, az .adóterhek növelése van. Ez a kapitalizmus ígérete. A tóka jhegy aljai állami gazda­ság vezetői, dolgozót nagy figye­lemmel, érdeklődéssel tanulmá­nyozzák a második ötéves terv irányelveit és az alábbi levelet ír­ták ezzel kapcsolatban. Nagy megelégedéssel vettük tu­domásul a második ötéves terv irányelv tervezetét, amely pártunk helyes politikájának folytatását jelenti. Az a véleményünk, hogy az ipari termelés 50—52 százalékos, a mezőgazdasági terméshozam 27 százalékos növelése megvalósítha­tó. 1960-ban gazdagabbak leszünk, jobban fogunk élni. Bennünket közelebbről a szőlő- termelő, bortermelő állami gazda­ságok előtt álló feladatok érdekel­nek. A szőlő- és bortermelés az irányelvekben megkapta megillető helyét. Érthető, hiszen történelmi borvidékünk érté­kes exportforrása népgazdasá­gunknak és bortermelésünk növelése, minő­ségének javítása jelentősein hozzá­járulhat népgazdasági mérlegünk egyensúlyához. Második' ötéves tervünk iráhyel- vei szerint a szaki- és borterme­lés fokozásának módja a szőlő- területek felújítása és a tőkehiány pótlása. Számot vetettünk a féla­dattal és erőnkkel. Az államtól gépeket kapunk, mindinkább gé­pesítjük a szőlőművelést, a tele­pítést, a kapálást. Azonban a fela­datok megvalósítása a . mi mun­kánktól függ. Tennivalónk: pótolnunk kell a tőkehiányokat, felújítjuk a kiöre­gedett területeket, betelepítjük a parlagokat, visszapótoljuk a tápanyagot és minőségi mun­kával fokozzuk a s zöld­es bortermelést. Ennek érdekében 1956. évtói Kezdve minden eszten­dőben száz- darab alanyvesszőt használunk fel a pótlásra. A 2—3 éves pótlásokból évente 200 darab zöld oltványt készítünk, illetve dö ntünk l e. 90 ka taszít rál is holdon felújítjuk a kiöregedett szőlőket, betelepítjük a parlagokat, s mind­ezen munkáknak 70 százalékát géppel, az Sz. 80-as traktor segít­ségével végezzük el. Növelni kí­vánjuk a szaporítóanyag termelést is, hogy már ezévben mind több alanyt adhassunk. Május 20-ig teljesen felszerel­jük anyatelepeinket tartóosz­lopokkal és huzalok!<al. így 20 százalékkal több szaporítás­ra alkalmas vesszőt kapunk. Nagy gondot fordítunk a szelek­tálásra. Csak a követelményeknek legjobban megfelelő egyedeket gyűjtjük beoltás céljára. Ehhez a Szőlészeti Kutató Intézet segítsé­gét kérjük. Támogatásukkal gya­korlati szakmunkásokká, szakveze­tőkké kívánjuk magunkat képez­ni. 17 százalékkal kell csökkenteni az önköltséget a második ötéves tervben. Teljesíthető feladat. Már néhány százalékkal csökkenthet­jük, ha megszilárdítjuk a munka­fegyelmet. Van tennivalónk e té­ren. További százalékokat nyerünk a gépek jobb kihasználásával. Iparkodunk mindenütt újitá- sok segítségével is gépesíteni a munlzafolyamutokat, Évek óta kísérletezünk például az oltványkészítés gépesítésével. Ed­dig féleredményt értünk el és ahe­lyett, hogy tovább törtük volna fejünket, abbahagytuk a kísérle­tezést, pedig tízezreket takaríthat­nánk meg. Most folytatni fogjuk ezt a munkát is. Egyben kérjük hozzá megyénk üzemeinek, gépál-* lomásainak segítségét. Úgy gondol­juk, nem sok munka kell ahhoz, hogy a télen már géppel készítsük az új, nemrég épült nagy „olt­ványgyárunkban“ az oltványok millióit. Ezer lehetőség van feladataink megoldására. A belső tartalékok feltárásával, körültekintőbb, lelke­sebb munkával ötéves tervünk minden előírását túlteljesíthetjük. A mi gazdaságunk valamennyi dolgozója ezt az utat követi. VARGA GYULA párttitkár. MOHÁCSI GÁBOR üb. elnök. LESKÖ ISTVÁN igazgató, A legkiválóbbakat bízták meg népnevelő munkával A Borsodvidéki Gépgsírban az elmúlt héten párttaggyűlésen ismer­tették az irányelveket. Több hozzá­szóló elmondta, hogy milyen új lé­tesítményekkel gazdagszik Borsod megye, ezen belül Miskolc városa. A pártszervezet kibővítette a nép­nevelő hálózatot. Legkiválóbb párt­tagokat, fizikai és műszaki dolgozó­kat bízott meg népnevelőmunkával, olyan embereket, akiknek van sza­vuk a többi dolgozótársuk előtt., tisztelik, szeretik őket az üzemben. A gyár pártszervezete hozzáfogott az irányelvek feletti vita előkészíté­séhez. A pártszervezet vezetősége megszervezte az inspekciós szolgá­latot. A tegnapi naptól kezdve a pártvezetőség egyik tagja minden nap déli 12 órától délután 5 óráig a pártszervezet irodájában tartóz­kodik és bárki felvilágosítást kér­het az irányelveket illetően, vala­mint megteheti javaslatát, észre­vételét. Ma pedig rendkívüli pártvezető­ségi ülést ^tartanak, ahol részlete­sen megbeszélik, hogy. milyen le­gyen a második ötéves tervet ismer­tető írásos, szemléltető agitáció a Borsodvidéki Gépgyárban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom