Észak-Magyarország, 1956. május (12. évfolyam, 104-127. szám)

1956-05-11 / 110. szám

Fentek, 1956. május 11.

Ül

£HSAXMAGY A KOKSZA G

Szűnjön meg a bürokrácia a dolgozók ügyének intézésében!

A Minisztertanács a napodban határózatct hozott a . dolgozók bejelentéseinek és panaszainak intézéséről. A határozat megállapítja, hagy állami szerveink, intézményeink bár nagyobb gondot

• fordítanak ma már a bejelentések kivizsgálására, azonban még mindig nem tartják be elég követke. zetesen a törvényt. Nem egyszer . formálisan, bürokratikusán intézik a panaszokat. Erre több megyei példát is elmondhatnánk, de Por- . koláb Imre kesznyéteni dolgozó •paraszt példája egymagában is sokat mond.

A lakosság sérelmeivel gyakran felkeresi az országgyűlési képviselőket, a tanácstagokat, akik segítenek á választók jogos panaszai• nak orvoslásában. Porkoláb Imre : kesznyéteni dolgozó Us így fordult

kérésevéi képviselőjéhez. Földvári Rudolf elvtársihoz. Elmondotta, hogy 1955 őszén a begyűjtési szerveknek átadott 201 kiló kukoricát szabad áron, de nem szabad árat kapott érte. Vételi jegyével és a bégyűjtésá könyvével is tudja iga• zöltii, hogy ezt a kötelezettségen félül adta be, s mégsem kapta

r meg, érte a szabadpiaci árat.

Porkoláb Imre már többször is kéfte a helyi tanács begyűjtési ' mégbizottját, vizsgálja ki ezt az ügyet, de még hét hónap múlva sem intézkedett. Előadta panaszét a. helyi pártszervezet titkárainak is, aki továbbította a panaszt a megyei begyűjtési hivatalhoz — azonban intézkedés nem történt.

Földvári Rudolf elvtáns a kérést szintén a begyűjtési hivatalhoz tette át, hogy alaposan kivizsgálják, s fizessék ki az árkülönbözetet. Most aztán lássuk, hogy egyes intézmények mennyire tartják szívügyüknek a dolgozók panaszainak lelkiismeretes kivizsgálását?

A megyei begyűjtési hivatal ** első ténykedése az volt, hogy az ügyet kiadta „albérletbe” a járási begyűjtési hivatalnak. Azonban a járásiaknak sem aka- ródzott Kesznyétenbe utazni. Gondolták, mire való a telefon, ha nem az ilyen ügyek kivizsgálására?

Felhívták a községi vb. titkárt. A hallottakat nyugodtan tolmácsolták megyei szervükhöz, Vityi előadó megszövegezése szerint: jogtalan Porkoláb Imre kérése! Nemcsak hogy követelése nem lehet, de még ő tartozik 9 kiló kukoricával, amivel még Í955-től hátralékban van. Az ilyen „alapos” kivizsgálás nyomán megírt levelet Vasai 1 'elvtárs, a begyűjtési hivatal vezetője minden gondolkodás nélkül aláírta.

Elindult tehát a kivizsgálás eredménye a képviselőhöz, aki csodálkozva olvasta, milyen újabb dolgot sütöttek ki Porkoláb Imre ügyéről. Valami sántított. Elhatározta hát, hogy személyesen utánajár a dolgoknak. Ismét visszament a községbe. A helyszíni vizsgálat során kitűnt, hogy a helyi begyűjtési, val amint a termény forgalmi ......................... .............

n

yilvántartása eltér a begyűjtési könyvben szereplő adatoktól. Porkoláb Imre 1955. évi kukoricabeadási kötelezettsége 1343 kiló, azonban vízkár címén levontak belőle 201 kilót, s így maradt 1142 kiló. Október 26-án 1159 kiló kukoricát adott be „B” áron, tehát 17 kilóval többet a kötelezettségen felül. November 2-án ismét beadott 184 kilót, szintén kötelezettségen felül. Ebből tehát világosan látszik, hogy nem hátralékos, sőt 201 kilóval többet is adott be, amit a begyűjtési szerveknek szabad áron kell kifizetni.

A megyei begyűjtési hivatal vezetője ezután „pótvizsgálatot” tartott, s az árkülönbözetet kifizették. S mindezt mennyivel hamarabb el lehetett volna intézni, ha a kezdet kezdetén lelkiismeretesen kézbe vették volna a dolgokat. Nem beszélve arról, hogy már a kesznyéteni párttitkár által továbbított panaszt is meg lehetett volna ugyanígy oldani.

A mj állami szerveink is megszívlelhetik a Minisztertanács határozatának azt a részét, amely kimondja: ,,A bejelentések és panaszok gondos , vizsgálata, elemzése és általánosítása útján javítsák meg az irányításuk alatt működő szervek munkáját, segítsék elő a bürokratikus munkamódszerek megszüntetését. A bejelentések, a levelek gyors és érdemi elintézésével fűzzék szorosabbra kapcsolatukat a dőlgózókkar,

.iiiimiiiurimiiimHMiiimiiimiimiiimiiiiiiimiMnummmiiiiiiiimii.mnimiiiuMiiimiiiiiimMnmmiiiiimiiiiiiiiiHiimMinp

3| d CSODAKOTLÓS |f

• ••IIIHHIHIMIHHUUinMIUUlHUIIIIHII UHnHINmilHNHUHtMIHIHUMIIIH• M,l»il,It •••*,, *

> • • Azt na ©adja erre az arany- ha-ju királylány:

— HáUod-e te erős .János, az a hír ; járja a fiastyukról, hogy ezer tojást kelt ki egyszerre és mindegyik kiscsibe aranyból van. Hozd le nékem ezt a csóda-koüóst, hadd költsön az én szérüskertemben. Ha ezt megteszed, a feleséged, lészek.

/rr Egy életem, egy halálom gyönyörűszép királylány, dem tágítok', afiig le nem hozom és arányos szé- rüskertedbe nein állítom a csodálatos kotlóst — ígérte a mesébeli erős János.

És erős János lajtorjáját a tejút- nah " támasztotta, hogy elhozza a Hold udvarából az arany ha jú' királylánynak a fiastyukot...

Hogy sikerült-e erős János vállalkozása a mesebeli fiastyukkal, arra nem emlékszem pontosan. De az biztos, hogy az aranyhaju királylány fantáziája nem csapongóit túl a földi valóság jelenlegi határain. Sőt nagyon szerény volt, mert hiszen az égi fiastyuk képességét a híres olaszliszkai viziszámyastelep csodakotlósa, keltetőgépe alaposan lepipálja — tízezer tojást költ ki együltő helyében, azaz egy költési idő .alatt.

De máskülönben is túltesz a szegény mesebeli fiastyukon. Mert ha a fiastyuk kicsinyei aranyból vannak, a liszkai kislibák mag azzá válnak. Az olaszliszkai törzstenyészét libáinak tolla ugyanis exportra kerül, s valóban aranyat ér. Az állami kereskedelmi vállalat legutóbb a minisztérium által megállapított árat 20' forinttal fizette felül. Míg az. egyéni gazdák évente kétszer, a számyastelepen háromszor tépik a libát évente. A telepen nevelt sovány libák súlya körülbelül 15—20 százalékkal nagyobb a szokásosnál. Hogy ez mit jelent? A szintén aranyát érő libahúsnál és májnál nem is nagyon kell ezt részletezni. Szaporábbak is ezek a libák, mint az egyéni gazdáké. Átlag 17 tojást tojnak egyenkint, míg a falubeli „egyszerű“ libák csak 7—8—10 tojást.

Ennek a csodának nagyon is egyszerű magyarázata és titka: a korszerű, - szakszerű baromfikeltetés és gondozás.

—■ Három éve létesült a telep — ‘Jegyzi meg Balogh János telepvezető. — Akkor még „kisüzemi“ módszerekkel dolgoztunk. Csak 500 tojást rakhattunk egy gépbe. Most azonban már olyan keltetőgépeink is vannak, amelyek 10 ezer tojást keltenek ki egy költési idő alatt.

Hatalmas szekrényekben egymás fölé rakott polcokon, illetőleg annak rekeszeibe rakott ezer és ezer tojásban fejlődnek . a kisesibék. Váczy Antal a keltető vezetője, az általa konstruált lámpával átvilágítja a különböző idejű tojásokat. Az egynapos tojásban még csupán csira foltját j látjuk, a 1 tétnapos tojásban a látnia segítségével már a vérrend■«

szer is láthatóvá válik . És végül megismerkedünk a még nedves, vaksi, apró sárga jószágokkal, amelyekről most válik le a tojáshéj. A keltetőgépben állandó 37 fokos levegő terjeng. Az egyenletes hőmérsékletet ventilátor biztosítja. Időn- kiht egy szél automata hájtókar segítségével meg is forgatják az egész polcrendszert.

Egyéb csodákkal“ is találkozunk a viziszárnyastelepen. A kislibák egy részét infravörös sugarak alatt nevelik. Ott sütkéreznek a kis jószágok a hatalmas égők melegénél. Ez biztosítja, hogy nem fejlődik gáz és a kislibák egyenletes hő alatt növekedhetnek.

Az üzemet új tömőgéppel is ellátják. Már Budapesten a minisztérium előtt van a libatörhőgép konstrukciója, amely lehetővé teszi, hogy a gondozók percenkint megtömjenek egy libát. Egy gondozónő az áztatással együtt 2 óra alatt 70—

80 Ubát tud megtömni, míg jelenleg 20 liba egyszeri töméséhez 4 óra szülcséges.

m

Mesevei kezdtem, fejezzük be a valósággal. A fiastyukot lepipáló csodakoilósok az ötéves tervben tovább szaporodnak. A terv előírja, hogy 1960-ra a baromfi törzsállományt egymillió dárahbal kelt nevelni és Í96Ó-ban az álíami keltetőállomásokon, meg a gazdaságokban 30 millió naposcsibét kell keltetni. Az olaszliszkai telepet az ötéves terv során nagymértékben fejlesztik.

1953-ban még csak 8 ezer tojást tudtak kikeltetni egy sorozatban, jelenleg már 100 ezer tojás a keltetőüzem kapacitása. Ebben az évben 160 ezerre, az ötéves terv végére pedig 200 ezerre akarják fejleszteni teljesítő képességét. Az olaszliszkai telép a szocialista mezőgazdaság egyik valóságos csodája lesz. SÁNDOR LÁSZLÓ

Szocialista kereskedelmünk új formája:

AZ .ÖNKISZOLGÁLÓK BOLTJA'

A vevő bfipiegy a boltba, az ármiszolgáltató és pénztári pultnál kap egy kisebb vagy nagyobb kosarat — aszerint, mennyi árut kíván vásárolni — és egy fémlapra nyomott ellenőrző számot, amit kosarára akaszt. Aztán maga válogatja ki az eléje tárulkozó nagy választékból, amit

akar. Ha már mindent a kosárba rakott, a pénztárhoz megy, fizet, a kosárból átrakja a holmit saját táskájába vagy szatyrába és kész.

így történik már a vásárlás a Hunyadiutca 8. szám alatt csütörtökön megnyílt

»■önkiszolgálók boltjában«, amely — mint Szinvavölgyi József elvtárs, a városi tanács vb. elnöke a bolt ünnepélyes megnyitásán mondotta — Budapest után az első ilyen bolt hazánkban és szocialista kereskedelmünk új, fejlettebb tonnáját képviseli.

Ez az új forma a második ötéves terv irányait követve csökkenti az önköltséget, kedvező a vásárló- közönség szempontjából; alapja a dolgozók iránti bizalom. Ezért kérte Szinvavölgyi elviére is, Péter Pál elvtárs, a miskolci kiskereskedelmi vállalat képviselője is, hogy a dolgozók tekintsék sajátjuknak ezt az újszerű kereskedelmi intézményt, becsüljék meg és védelmezzék a benne fekvő társadalmi tulajdont, fogadják szeretettel az új bolttípust. Plott Mihály, a bolt vezetője kijelentette: büszke arra,

hogy ő az első ilyen bolt vezetője, gondja lesz rá, hogy az áruellátásban fennakadás ne forduljon elő. Szeme előtt tartja második ötéves tervünk jelszavát: adjunk több, jobb és olcsóbb árut a dolgozóknak.

A megnyitó ünnepség meghívott közönsége örömmel látta, hogy a közönség felé forduló pultok tömve vannak mindenfajta élelmiszerrel, csemegeáruval: kenyérrel, süteménnyel, édességgel, fűszeráruval, húsáruval, tejtermékkel, zsírral, itallal, amely kényelem okából kimérve, becsomagolva kilós, fél- \ragy negyedkilós adagolásban kínálja magát nagy választékban és bőségben. Mód van arra is, hogy az ember nagyobb bevásárlásnál beadja rendelését és az árut a

kívánt időben hazaszál lítják. A bolt reggel 7- től este 8-ig van nyitva. Jelenleg tíz főből áll személyzete, ebből négy a boltban tevékenykedik, a többi az áruíeltöltést biztosítja.

Délben volt a megnyitó ünnepség, s 1 órakor már megnyílt a bolt a közönség részére is. És már tódultak a vevők tömegesen.

Alaptalannak bizonyult egyik elvtárs aggodalma: vajon népszerű lesz-e az önki- szolgálók boltja? Az egyik vásárló háziasz- szony meg is mondta, miért Örül az újszerű boltnak: »Itt biztosan tudom, hogy mit veszek.« A másik vélemény: »Azt választom ki, amit én akarok.«

Voltak, akik aggodalmaskodtak, hogy lesznek, akik visszaélnek a bizalommal. Ez persze előfordulhat más boltban is, de itt biztosíték a tükörberendezés, másrészt bizonyos, hogy a visszaélőket elsősorban maguk a vevők fogják leleplezni. Aminek Örülnek a dolgozók, arra vigyáznak is. Minden vásárló dolgozó egyúttal önkéntes társadalmi őre is lesz az új boltnak (H. B.)

Képek az egerlövői Május 1 Tsz-ből

»W>*. -*■

Az egerlövöi Május 1 Termelőszövetkezet egyik élenjáró dől Hozója Zubor Ferenc állatgondozó. aki jó munkája iu+almául kiváló szövetkezeti dolgozó jeiyényt és oklevelet kapott. E kitüntetés mén odaadóbb munkára serkentette a 62 éves Zubor elv- társat.

A Május 1 Tsz dohánytermelő brigádjának tagjai a termelési munkákon kfvül az építkezésekből is kiveszik részüket. Képünkön a brigád tagjai a régi istálló helyén tit raktárát építehek. Azzal, hogy saját erőből építkeznek, sok pénzt takarítanak meg a tsz-nek, s nem verik magukat adósságokba.

(W-eisz felvételei.)

A tsz másik kiváló dolgozója , K. Zubor Károly a dohánytermelő brigád 61 esztendős vezetője. 1949-től — megalakulástól — a tsz. tagja. 1950 óta párttag. A tsz. tagjainak gyakran tart sajtófelolvasást és sok új előfizetőt szerzett a nártsaitónak. Az új termelési évben már eddig 200 munkaegységet ért el.

A Borsod megyei dolgozók ünnepi műszakkal köszöntik a békekarcosok júniusi nagy találkozóját

A Borsod megyei békeharcosok június 3-án nagyszabású seregszemlét tartanak Miskolcon, a Népkert árnyas parkjában. A találkozóra meghívták a baráti országok követségeinek küldötteit és a megye országgyűlési képviselőjét: Nógrádi Sándor élvtársat, a Központi Vezetőség tagját.

Ezekben a napokban már lelkes készülődés folyik a megye 365 községében, az üzemekben és a bányász- telepeken. A békebizottságok béke- esteken ismertetik a második ötéves terv irányelveit és megválasztják azoltat a küld őt te lte t, akik elviszik majd társaik üzenetét a nagy tálál- lzozóm. Hejőkeresztur és Kistokaj községben a békegyülések után vörös nyakkendős úttörők virágcsokorral köszöntötték a falu legjobbjait — akik résztvesznek a juniáli- son. A Borsodnádasdi Lemezgyár vezetősége úgy határozott, hogy a termelésben kitűnt dolgozókat az üzem költségén küldi el a találkozóra. A megye területén csütörtök reggelig már több mint 3 ezer küldöttet választottak.

Május 27-tál a találkozó napjáig a nagyüzemekben és a borsodi, ózdi szénmedence , bányáiban ünnepi műszakot tartanak a dolgozók. Ezen a műszakon a termelés növelése mellett minőségi munkát végeznek. Sok

helyen a békeharcosok ajándékokat készítenek a baráti országok küldöttei részére. A Lenin Kohászati Művek és a DIMÁVAG Gépgyár dolgom zói üzemük jellegét kifejező tárgyakat, a Borsodi Szénbányászati Tröszt kis bányászlámpát, a Borsodnádasdi Lemezgyár békebizottsága egy díszes fadobozt készít. A doboz borítólapjára sakktáblaszerüen beépítik a gyárban készített lemezeket. A mezőkövesdi asszonyok ősi matyó mintákkal díszített térítőkét hímeznek. . . . . _

A találkozóra amelyre ™több<

mint 50 ezer dolgozót várnak — gazdag programot dolgoznak ki. Jú-> nius 3-án reggel a vasutas békeharcosok ünnepi díszbe öltöztetik a személypályaudvar épületeit. A város utcáin vidám zeneszó ébreszti a dolgozókat. Délelőtt a népkerti sportpályán nagygyűlést rendednek. Az ünnepi beszédet Nógrádi Sándor, a Központi Vezetőség tagja mondja. Ezután kezdetét veszi a vidám ju- niális. A szabadtéri színpadon több, mint 30 művészeti csoport tart majd bemutatót. Az Ózdi Kohászati Vze-> mek Liszt Ferenc művészeti együttesének 120 tagja a cigány táncot, a mezőkövesdi színjátszók pedig . a Bánk bán egy részletét mutatják be. A feledhetetlen napot színes -tűzijáték zárja.

Térden felül ér az őszi búza, derékig a rozs a bodrogmenti tsz-ekben

A sátoraljaújhelyi járás Bodrog és Tisza-menti községeiben a kapások ültetése mellett a gabonafélék gondozásával biztosítják a gazdag aratást. A járás területén az őszi vetések mintegy 80 százalékát fejtrágyázták. Ott, ahol kevés volt a műtrágya, érett istállótrágyából készített komposztot szórtak szét a földeken.

Az őszi kalászosok meghálálták a gondozást. A tolcsvai Harcos Tsz- nek például több holdas őszi búzatábláján térden felül ér a vetés. A zemplénagárdi gazdák jó munkáját az emberderékon felül érő rozs-vetés dicséri. Tavaly a zemplénagárdi gazdák átlag 12—13 mázsás termést értek el rozsból. Ezévben ezt is túl akarják szárnyalni, ezért elhatározták, hogy az összes rozsvetésen elvégzik a pótbeporzást.

Az utóbbi napokban a járás területén megtartott csaknem 1,00 határ-* járáson megállapították, hogy a nedves-párás időjárás nemcsak a gabonafajták, hanem a gyomok fejlődésének is kedvezett. Sok községben a DISZ fiatalok és az úttörők vállalták, hogy délutánonkint, szabad idejükben ők is résztvesznek a. búza és a rozsvetések gyomtalanításában. A termelőszövetkezetek pedig vegyszeres gyomirtásra kötöttek szerződést. A vegyszeres gyomirtás eredményét látva a tsz-ek a korábbi 530 holdon felül újabb 470 holdra kötöttek gyomirtási szerződést.

Különösen lelkiismeretesen és az agrotechnikai utasítások betartásával gondozzák gabona vetéseiket a tolcsvai Harcos, a sárospataki Vörös Csillag és a cigándi Kossuth Tsz., melyek az őszi mezőgazdasági kiállításon is részt akarnak venni ga- bonaféleségeikkel.

Képes tájékoztató füzet az exporttervek teljesítéséről

Az Ózdi Kohászati Üzemek békebizottsága a közeljövőben az exporttervek teljesítéséről képes tájékoztató füzetet ad ki, amelyet Szakáts Albert elvtárs, az ózdi irodalmi kör tagja állít össze.

A tájékoztatóban megjelenő Írások közül kiemelkednek azok, amelyek az Ózdi Kohászati Üzemek brigádjait mutatják be. munka közben. Jelentős helyet foglal el a kiadványban az a rész, amely a kohászok teendőit tárgyalja a második ötéves terv exportfeladatainak teljesítésében.

Megismerkedhetnek majd az olvasók azokkal a levelekkel is, amelyekben a külföldi megrendelők megírják véleményüket az exportszállítmányok minőségéről. A füzetet Luczák Géza fényképei teszik színessé, változatossá* _