Észak-Magyarország, 1956. május (12. évfolyam, 104-127. szám)

1956-05-27 / 124. szám

6 ÉBZAKM AGT ARORSZAQ Vasárnap, 1956. május 21. TESTNEVELÉS A falusi dolgozók szpartakiádjának hajrája előtt Ebben az évben ötödször rendezik meg a falusi dolgozók szpartakiád­jának immár hagyományossá vált versenysorozatát. Ma már a falu egyik legjelentősebb eseményének, — ünnepnek számít a községi, vagy a járási verseny. A fa­lu apraja-nagyja ott sürög a sport­pályái). Fut, játszik a labdával, tor­naszik, vagy kerékpározik. A szpartakíád községi versenyei folynak most is szerte az országban. Folyik a vetélkedés a falusi fiatalok ezrei között Borsodban is azért, hogy ki képviselje |pajd megyénket az or­szágos. döntőn? A szpartakíád szer­vezőbizottsága az előző évek tapasz­talatainak birtokában most már sok­kal alaposabban készíti elő a nlegyei döntőt. De nézzük meg, hogyan készülnek erre a járásokban, a falvakban? A megyei TSB vándorzászlaját az elmúlt évben a miskolci járás nyerte el. Most is serényen készülődnek a járás sportvezetői. Eddig 12 község­ben, 820 fiatal részvételével rendez­tek községi versenyt. Hat községben készült' tornászcsapat a megyei és az' országos döntőre. Azért említjük kü­lön a tornászcsapatot, mert az el­múlt évben nem volt egyetlen tor­nászcsapat sem a megyében, amely méltó lett volna arra, hogy az orszá­gos döntőn résztVegyen. A miskolci járásban tavaly a hernádnémetiek mutattak különösen jó példát. Most a bőcsiek és a sajóhídvégiek járnak az élen. Ösztökéli a versenyzőket és a községi sportvezetőket az is, hogy a járási tanács ismét 10 000 forint értékű sportfelszerelést tűzött ki ju­talmul a legeredményesebb falusi sportkörök számára. Jó ütemben halad a felkészülés a mezőcsáti járásban is. Ez a járás éveken keresztül a legjobb ered­ményeket érte el a szpartakiádokon, aztán visszaesett lendülete. Most a járási tanács is jobban segíti a ver­seny szervezőit és ennek máris lát­ható eredménye mutatkozik. Ebben a járásban is többezer forint értékű sportfelszerelési jutalmat tűzött ki a tanács a legjobbak számára. A je­lenlegi helyzet alapján Hejőkeresz- túr pályázik a legtöbb eséllyel az első helyre. A múlt évi második helyezett a mezőkövesdi járás volt. Most válto­zó képet kapunk a felkészülésről. Vannak falvak, ahol szinte minta­szerűen folynak az előkészületek, mint Bükkábrányon és Szentistvá- non. De vannak olyan községek is, amelyek elhanyagolják a felkészü­lést. Látogatásunk alkalmával a né­gyesi Falusi Sportkörben még azt sem tudták mi a szpartakíád? ' Az encsi járásban a DISZ és TSB jó munkája mutatja, hogy ahol a két szerv vezetői együtt dolgoznak, ott meg is van az eredmény. Május kö­zepéig 15 községben több mint 500 falusi dolgozó részvételével rendezték meg a versenyt. A szerencsi járásbjtá Legyesbé- nyén, Taktaszadán, Tiszalúcon szá­zon felül volt az indulók száma. A legyesbényei fiatalokat még a ked­vezőtlen időjárás sem tartotta visz- sza a verseny megrendezésétől. A fiuk szép számmal jelentek meg a versenyen. Ott voltak a lányok is, akik eleinte húzódoztak attól, hogy versenyezzenek. De amikor Szűcs Sanyi, DISZ-titkár sorra kirakta a szép versenydíjakat, felcsillant a lá­nyok szeme. Mindegyik meg akarta szerezni „ a szép dísztárgyakat. És mire a 100 méteres síkfutásra került a sor, ott állt valamennyi a rajtnál, hogy kiérdemel jé a jutalmat. Az MTSB igen sokat vár a sátor­aljaújhelyi járástól. Itt van a leg­több falusi sportkör. Az eddigi ta­pasztalatok azonban azt mutatják, hogy messze elmaradtak a szerve­zésben, a felkészülésben. Nagyon össze kell fogni erőiket, hogy a hát­ralévő Idő alatt pótolják a mulasz­tást. Nehéz helyzete van az erősen ipari jellegű ózdi járásnak, ahol azonban máris láthatjuk a jó szervezés szép eredményét. Az eddigi tapasztalatok alapján Lénárddaróc és Szentsimon községek állnak az élen a felkészü­lésben. A putnoki járás nem nyújtotta azt a teljesítményt, amelyet az MTSB eddigi munkája alapján várt tőle. Egyedül Dédestapolcsányban rendez­tek jól sikerült versenyt. Itt három férfi, egy női tornászcsapat, 35 ke­rékpáros és több mint 120 atléta meg röplabdás indult a községi ver­senyen. Az abaujszántói járás munkájá­ban az a hiba, hogy csak a férfiak mozgósításával törődtek, kevés volt a -női induló. Az edelényi járás készülődése mutatja a legvíg^sztalanabb . képet,. Május középéig semmit sem tettek a szpartakíád érdekében. A súlyos hi­bát nem lehet menteni azzal, hogy a járási TSB elnöke és helyettese még járatlan a sportmunkában. A jelenlegi helyzetkép a hibák mellett is azt mutatja, hogy ha jól használjuk ki a hátralévő időt, nem­csak elérhetjük tömegességében a múlt évi eredményeket, hanem túl is szárnyalhatjuk azokat. Az indulók száma már az első héten meghalad­ta a 6000-et 31 tornászcsapat készül a járási és a megyei döntőre. 130 röplabdacsapat vett részt az eddigi küzdelemben. Befejezésül beszélnünk kell arról is, hogy a tömegesítés mellett szak­szerűen kell felkészíteni a sportoló­kat a járási, megyei és országos döntőre. A szpartakíád sportágainak társadalmi szövetségei elhatározták, hogy még a megyei döntő előtt ver­seny keretében vizsgálják meg, hogy melyik számban van olyan kiemel­kedő tehetség, aki esélyesen szere­pelhet majd az országos döntőn, s a legjobb szakemberek irányításával már most elkezdhetik vele a rendsze­res foglalkozást. Az elmúlt Vasárnap zajlott le az első ilyen falusi tehet­ségkutató verseny a diósgyőri stadi­onban. Sajnos, a miskolci, a szeren­csi, a sátoraljaújhelyi, az edelényi és az encsi járás kivételével a többi já­rás nem adott lehetőséget arra, hogy a tehetséges falusi fiatalokat mi­előbb megismerhessük. Legjobb pél­daként Koscsó József encsi járási TSB-elnökÖt említhetjük meg, aki maga is elkísérte a sportolókat a versenyre. Ahogyan közeledik a járási dön­tők ideje, szaporodik a községek száma, ahol már túljutottak a köz­ségi döntőn és már a járási verseny­re készülnek. Folyil$; a hajrá a bor­sodi falvakban. Reméljük, hogy a felkészülésben sem lesz hiba az idén, jobban fog szerepelni megyénk az országos döntőben. Használjuk fel a kedvező időjárást a falu sportjának megerősítésére, a falusi szpartakíád tömegesítésére. NEMES PÉTER — A SPORT AKADÉMIA utolsó előadására hétfőn, 28-án este 18 óra 30 perckor kerül sor a Kun József u. 9. sz. alatt lévő MTH-intézct- ben. Az előadást dr. Zádor Tibor tartja »A felszabadult magyar sport« címmel.----------0—-----­J Jj kisautó A BMW autó- és motorkerékpár­gyár új kisautó sorozatgyártását, kezdi meg. A kétszemélyes kisautó súlya mindössze 350 kiló. 245 köb­centis, egyhengeres motorja 12 ló­erős. A kocsi óránkénti maximális sebessége 85 kilométer. Üzemanyag­fogyasztása 100 kilométerenként 3.31 liter. Az apró jármű könnyen halad az emelkedéseken is. SLoeazett apák Elveszett apák — ilyenek is van­nak. K. Péter szép. kerek gyermek- betűkkél írt levelében például rajtam keresi elveszett édesapját. »Kedves Ügyész bácsi! — írja. — Anyuka nem tudja ám, hogy írtam az ügyész bácsinak. Ne is tessék neki megmondani, mert akkor ki­kapok, pedig nem jó, ha anyu ha­ragszik. Nagyon szeretem Anyukámat, Aput is szeretném, de őt anyu min­dig szidja. Már nem is merjük mea- kérdezní. hogy apuka mikor jön haza, mert akkor anyu mindjárt sír. Apu már régen elment tőlünk. Azóta mindenki csúnyákat mond rá. Mariska néni még az utcán is kiabálta, hogy összeállt azzal a csúf döggel. Még a kistestvérkém születés­napjára sem jött haza apu, pedig anyu tortát is sütött. Igen jó volt, anyu mégis sírt. Biztos aput siratta. Szegény aput most elfogják a rend­őrök, mert áz ügyész bácsi elfogató­parancsot bocsájtott ki ellene. — Az ügyvéd bácsi meg azt mondta anyu­nak, hogy börtönbe záratja aput, ha nem fizet. Tessék megírni, mi lesz most apukával.-» Ennyi a levél. Irta K. Péter, az ál­talános iskola III. osztályos tanuló ja. Felelni szeretnék Péter levelére. Előkerestem Péter apjának bün­tetőiratait. Az eljárás egy évvel ez­előtt indult tartási kötelezettség el­mulasztása miatt. Ezt megelőzően havi 400 forint tartásdíj fizetésére kötelezte a bíróság és ezt az össze­get néhány hónapon keresztül le­vonták keresetéből. Úgy látszik azonban, sokallta £s szabadulni akart a «-terhek« alól, mert munka­helyét elhagyta és ismeretlen helyre költözött. Azóta az fenya 700 forin­tos keresetéből él két gyermekével. Minden fillérnek száz helye lenne, cipő, ruha és százféle apróság kelle­ne egyszerre. Hála az anya gondos­ságának, ügyességének — ha szűkö­sen is, — de mindenre telik, lám még születésnapi tortára is. De na­gyon ráférne a gyerekekre az apa keresete is. Segíteni kell Péter édesanyján. Az apát kényszeríteni kell kötelezettsé­gének teljesítésére. A törvények értelmében a tartási kötelezettségüket vétkésen elmulasz­tó szülőkkel szemben büntetőeljárást lehet indítani, s indítanak is bűri- üldözési szerveink elég szép szám­ban. Több apát a rendőrség keres, sokat a bíróság idézget az ország különböző részeiből. Túlzás nélkül megállapítható, hogy sok családot, anyát, gyermeket és apát érintő jelenséggel találkozunk Péter levelében. Az anyagiakat te- kintve Péterék esete még az enyhéb­bek közé tartozik, mert Péteréltnél sokkal nehezebb körülmények között élő, apáktól elhagyott családokat Is találunk. Az anyagiakon túlmenően — külö­nösen a gyermekek nevelését tártva szem előtt — minden családnál sú­lyos következményekkel jár az apa szakítása. Érdemes volna bővebben foglalkozni ezzel a kérdéssel is, de e cikk keretei között nincs rá lehető­ség. A megoldást a családi, iskolai, általában a társadalmi neveléstől kell várnunk. Nevelőmunkánkban helyet kell adni a család iránti fele­lősségérzés fejlesztésének és ápolá­sának. A nagyszámú házassági bon­tóperek alapján arra a következte­tésre kell jutni, hogy igen sok fiatal könnyelműen, meggondolatlanul köt házasságot. Ha a DISZ felfigyelne erre és az idősebbek, tapasztaltab­bak bevonásával segítő jótanáccsal a családalapításra készülő fiatalok mellé állna, sok komolytalan,' később családi tragédiát, házassági bontó­pert maga után vonó házasságkötést lehetne megelőzni. Ez az emberek magatartását, egész életfelfogását is megváltoztató neve­lés nyilván nem hoz egyik napról a másikra látható eredményeket, . ta­lán még a házassági bon lóperek nagy számának csökkenése sem vár­ható egy-két év alatt. Hosszú, türel­mes munka hozhat csak lényeges ja­vulást. Addig pedig álljunk keményebben a Péterkék mellé. Ha lehet, szép szó­val, ha nem, hát a törvény szigorá­val. Sajnos, a nevelő, figyelmeztető szó általában hiányzik, sőt igen gyakran találkozunk a kötelezettségek elől bujkálok támogatásával. Több válla­latnál előfordul, hogy a tartásdíj fi­zetésére kötelezett dolgozót külön­böző levonás alól mentesülő kere­sethez juttatják-, elnézik a »bujká­lok« többszöri munkahely változtatá­sát. A kényszerítő, büntető rendelkezé­sek alkalmazása területén bizonyta­lanság, ingadozás mutatkozik. Az eljárás igen sokszor indokolatlanul elhúzódik, s ennek a család, a gyer­mekek látják a kárát. Szüntessük meg ezen a téren is a lelketlen, bü­rokratikus aktatologatást, s helyébe ä legfontosabb közügyeknék járó fi­gyelmet. áldozatkész, .lelkes munkát állítsunk. GERENCSÉR ZSIGMOND A do’gozák iskoláinak szervezése az 1956-57. Iskolai évben Az általános Iskolák és gimnáziumok. va­lamint az Oktatásai ervi Minisztérium irányí­tása alatt álló közgazdasági technikumok esti és levelező tagozataira az úl tanulók Jelentkezése az 1956—57. iskolai évre általá­ban május 15. és június 30. naoia közöd történik. Miskolt me evei fogú város területén u városi tanács vb oktatási osztálya a követ­kező helveken indít tanfolyamokat: QyiAühli jó” KÉPESLAP »Kedves Liza! Nem is tudom, honnan kezdjem e rövid tudósítást, hi­szen négy nap alatt any- nyi emléket szereztem, hogy annak leírása re­génybe illene. Tegnap például táncest volt az üdülőnkben. Sokat táncoltam egy fiatalemberrel. Jenőnek hívják. Te Liza! roppant szimpatikus fiú. 24 éves, barna hajú, fekete szemű. Technikus a kábelgyárban. Nagyon jól táncol és végtelenül udvarias. Ma is egy te csak ő jár az eszemben. Két órára találkát beszéltünk meg a tavi fürdő előtt. De csak most veszem észre, hogy mennyit írok én erről... Te Liza, édes kicsi barátnőm: én szerelmes vagyok!» * .... Hát ez a tudósítás kissé egysíkú. Dehát ki tehet arról, hogy egy fiatal leány eljön ide Tapolcára üdülni, felkéri táncolni egy kábelgyári technikus és aztán... megszeretik egymást. Hi­szen május van és Tapolca most olyan gyö­nyörű! Ezért most mi vállalkozunk, hogy megírjuk a részletes tudósítást. Talán sikerül. Kezdjük talán egy érdekes statisztikai adat­tal. Naponta több mint 1.500 levél indul él Ta­polcáról az ország különböző részére. Van dol­guk a postásoknak Kiskundorozsmától Zalaeger­szegig és Záhonyban, mindenütt. S e levelek mindegyike hasonló tartalmú: »Tapolca szép, Tapolca gyönyörű és üdülni jó, bárcsak sose lenne vége-». Így vélekedik az idösGergály házaspár is az orvosegészségügyi dolgozók szakszervezeti üdülő­jében. Először üdülnek életükben, s ennélfogva odahaza előbb hosszúra nyúlt családi consiliu- mon döntöttek, hogy hová is menjenek? Bala­tonra, a Mátráiba, Lillafüredre, vagy a Mecsek­be? Végül is Gergály néni dóntött: Tapolcára! És mert Gergály bácsi mindig tiszteletben tar­totta felesége véleményét: beleegyezett. Negyed­napja üdülnek. Tágas, kényelmes, erkélyes szo­bát kaptak. Gergály néni azonban mégis az ágyat dicséri legjobban. — Hogy milyen jóizüt lehet ebben aludni! Nahát, azt maguk el sem tudják képzelni. Attól féltem amikor elindultunk, hogy fázni fogunk, de tegnap még az erkélyajtót is nyitva hagytuk éjszakára. Kitünően pihentünk. Én máris 10 évet fiatalodtam. — Milyen az ellátás? — Kitűnő. Én nagyon sokat eszem (nagyon kérem, ezt ne írja meg). De van egy nagy hiba... — Éspedig? — Olyan gyorsan eltelnek a napok... jó vol­na ittmaradni legalább egy évig. * Az egészségügyi dolgozókkal szomszédos a Lenin Kohászati Művek üdülője. Huszonhármán üdülnek most itt jó munkájuk jutalmaként — kohászok, martinászok, hengerészek. Mekcsei An­tal a nagyolvasztóműnél hosszú időn keresztül 100 százalékon felül teljesítette napi normáját, most feleségével együtt két hétig piheni a mun­ka fáradalmait. Szakira Aridrás forrasztár sem gondolta volna 25 évvel ezelőtt, hogy ma itt fog ping­pongozni ... — Munka nélkül voltam — meséli. — Egy komám ajánlotta ezt az építkezést. Akkor ké­szült az épület — Hungária sörözőnek. Hej!... elvtárs, sok követ hordtam én ennek az alapjai­ba. Aztán meg itt van ez a bejárati lépcső. En­nek is én kevertem a betonját. De amikor elké­szült, többé be sem engedtek ide. Ma pedig itt üdülök, ügy tekintek rá, mint a sajátomra. Hiszen én építettem, nem igaz? Csak akkor fog el valami furcsa érzés, amikor az alapkövekre pillantok, amelyeket onnan hord­tam lentről a kisvasút mellől. Ehhez még csak annyit, hogy Szokíra And­rás a 25 évvel ezelőtti trógeroló munkás ma két­szeres sztahanovista forrasztár és nem régen kapta meg a második »kiváló dolgozó« jelvényt. * Nem is csoda, ha gyorsan telnek a napok. Hiszen minden óra hoz az üdülőknek valami ér­dekeset, valami újat és nincs unalom egy per­cig sem. Ma például az éjjeli szanatóriumba látogattak cl az üdülő vendégei. Harmincán in­dultak és mire odaér­tek — éppen 200-an voltak, mert innen is, onnan is csatlakoztak TAPOLCÁRÓL I hozzájuk és közben kör- 1 sétát tettek Tapolcán. ■BMnan&s*ii Most aztán farkaséhesen tértek vissza. Annyi baj legyen! mert daragaluska leves, zöldbabfőzelék, burgonyapüré, Stefánia vagdalt és búrkifli vár­ja őket. * El is fogy mind egy cseppig. * Kitűnő a hangulat a közlekedési üdülőben is. Ide ebéd után érkezünk, most pihenőidő van, de azért a kisasztalkáknál a férfiak rendületle­nül kártyáznak. Odébb meg sakkoznak: Matt! Nőhát, erre inni kell egy pohár sört, úgyis itt van a szomszédban a Kisvadász vendéglő. Mindenki pihen és szórakozik. Csak Fischer Árpád elvtársat, az üdülő gondnokát találjuk nyakig munkában. És éppen ezért nem is lenne teljes a riport, ha nem szólna róluk is, az üdü­lők vezetőiről, a személyzetről, akik kellemes­sé, feledhetetlenné teszik a kéthetet. — Mik a további tervek Fischer elvtárs? — Nem olyan könnyű erre válaszolni. Több kirándulást szervezünk. Egyet például Aggte­lekre. Ezenkívül játékokat, összejöveteleket, táncesteket rendezünk. A cél az, hogy gondta­lanná váljon az itt töltött idő, vendégeink sem­miben sem érezzenek hiányt és soha el ne fe­lejtsék ezt a helyet. Azt hisszük, ezt már négy nap alatt is si­került elérnie, de hozzá koll még tenni azt is, hogy Fischer elvtárs nagyon szerény ember. Nem mondta el például azt (de mi megtudtuk), hogy az 54 beutalthoz csatolt 24 — más üdülők­ben lakó — étkezőket épp olyan gonddal, szere­tettel látja el, mint a sajátjait. És amíg más pihen, Fischer elvtárs újabb terveket sző, hogy mindenben biztosítsa az üdülők gondtalan pihe­nését! Dicséretet érdemel érte! Valóban nem, is olyan könnyű Tapolcáról tudósítást írni. Erről a képeslapról is lemaradt néhány szín. Hiszen ezen a gyönyörű üdülőhe­lyen annyi sok szép esemény történik naponta. az itt üdülők annyi sok szép emléket szerez­nek, hogy arról éveken át lesz majd mit mesélni. ÖNODVÁRI MIKLÓS Dolgozók általános gimnáziuma: Földes Ferenc ált. gimnázium Miskolc. . Hősök tere 3 I.. II.. III. IV. Kilián Gvörev ált. gim­názium Diósgyőr. Kistábornok u. 42. IVj osztály. Gimnáziumi levelező oktatás: Vámos Mon«< ka általános gimnázium. Miskolc, Rudas L«t u. 2. 1.. II.. III., IV. osztály. Dolgozók közgazdasági technikuma: Köz^ gazdasági technikum Miskolc, Hősök tere 4j I.. II.. III.. IV.. osztály. Közgazdasági technikum levelező oktatás: Közgazdasági technikum Miskolc, Palóczy u; 11. I.. II.. III., IV. osztálv. Dolgozók általános iskolái: IV. sz. ált. isk. Miskolc, Kun J. u. 7. V—VI.. VII.. Vili. osztálv. XII. sz. ált. isk. Miskolc. Malinov- szk.il ti. 21. V—VI.. VII.. Vili. osztály. X1M. sz. ált. isk Miskolc. MAV-teleo. VII.. Vili. osztálv. XVIl. sz. ált. Isk. Diósgvőrvasgvár. Téglagyár u. 2. V—VT., VII.. Vili. osztálv. XIX. sz. ált. isk. PerecesbányateleD VIII. osztálv XXI. sz. ált. isk. Diósgyőr Aroád utca 30. Vili. osztálv. XXVII sz. ált. Isk. Hr'őesaba. Szeretet u. VII., Vili. osztály; XXX. sz. ált. isk Miskolc. Sztálin ut. V— VT.. VII.. VÍ11. osztálv. Általános Iskolai levelező oktatás: I. sz: ált iskola Miskolc. Nagvváthv u. 5. V—VI. osztálv. III. sz ált iskola Miskolc. Dávka G. ti. 6. V—VT.. VII. osztálv. V sz. ált. Iskola Miskolc. József A. ti. 48 VTT . Vili. osztálv XII. sz. ált. iskola Miskolc. Malí- novszkil ti. 21. VII.. VM1. osztálv. XVP. sz. ált iskola Miskolc. Diósgvőrvasgvár. Tégla­gyár ii 2 VIII. osztálv. Az általános iskola! tanfolyamokra a 15. életévüket betöltött dolgozók, a dolgozók ál­talános gimnáziumának, valamint a dolgo­zók közgazdasági technikumának _T. évö- Ivamára csak 17. életévüket betöltött olvan jelentkezők vehetők fel. akik az ál.aliano.v iskola nvolc osztását elvégezek. Vagv en* nek megfelelő iskolai végzettséggel rende ■ keinek Bővebb felvilágosítást a fent fel so'oH iskolák igazgatói adnak. uhatervezés a íilmí ArbhAzban délután 2—6-ig vásárlóink kí­vánságára divattervezőnk az anyaghoz megfelelő fazont díjtalanul megtervezi.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom