Észak-Magyarország, 1956. május (12. évfolyam, 104-127. szám)

1956-05-26 / 123. szám

Szombat, 1936. májas 26. fiSZAKMAOYAftORSZAO AZ ÖNÁLLÓ TERVKÉSZÍTÉS TAPASZTALATAI A LENIN KOHÁSZATI MŰVEKBEN IlJint ismeretes a Lenin Kohászati-1 Művek dolgozói nemrégiben azt a megtisztelő feladatot kapták, hogy elkészítsék gyáruk második öt­éves tervének javaslatát. Ilyen erő­próbára még nem volt példa a nagy- múltú gyár történetében. A fizikai és a műszaki dolgozók alkotó kezde­ményezéseinek, javaslatainak széles­körű felhasználása azonban meghozta gyümölcsét s a gyár kitűnően össze­állította az új ötéves terv javaslatát. . Ismerkedjünk meg e nagyszerű munka történetével. Április elsején jelént meg a Központi Vezetőség és a. Minisztertanács határozata, amely 22 nagyvállalat feladatává tette a második ötéves terv javaslatainak ki­dolgozását, az Országos Tervhivatal segítségével. . Á gyárigazgatóság már másnap reggel megbeszélésre hívta össze a gyárrészlegek és a különböző osztá­lyok vezetőit és dolgozóit. Meghatá­rozták a tervezés alapvető módsze­reit, ismertették, hogy a javaslatokat miképpen bírálják el. A tervgazdasági osztály azonnal hozzákezdett a munkához. A gyár­részleg tervek elkészítéséhez két nap elteltével megadták a fejlesztés elő­irányzatát és a szükséges nyomtatvá­nyokat. Az üzemvezetőségek szoros együttműködésben a pártszervezetek­kel és a szakszervezettel termelési értekezleten tárgyalták meg a dolgo­zókkal az üzemek igényeit, feladatait. Elsősorban olyan problémák meg­oldására kértek javaslatokat, ame­lyek gátolták a tervszerű munkát, a termelés növelését. A munkások és műszaki dolgozók általában — nagyon helyesen, figyelembe vették a népgazdaság helyzetét, óvakodtak a túlméretezett beruházásoktól — hasznos javasla­tokkal segítették a technika fejlesz­tését, a műszaki színvonal emelését. Persze nem mindegyik javaslat ke­rült be a tervbe, mert egynéhány közöttük irreális volt. A nagykovács- műhelyben például elhangzott olyan javaslat, hogy a gyártól távol éoítsék meg a kovácsoló üzemet. Ez a javas­lat több szempontból megvalósítha­tatlan. Elsősorban gátolná a gazdasá­gos.-termelést, mert az új üzemhez a gáz* a sűrített levegő és a vasúti vágány kivezetése bonyolult és emel­lett rendkívül költséges lett volna. A javaslátot ezért — igen helyesen — elvetették. A kezdeményezések nagyrésze vi­szont a tervjavaslat gerincét alkotja. A leleményesség, a túlzott beruházá­sok elkerülésének legszebb példája a martinacélműben született meg. Az előző javaslatok alapján úgy látszott, hogy a kemencekapacitás teljes ki­használása csakis úgy érhető el, ha az öntőcsarnokban nagyméretű korsze­rűsítést végeznek el. Nagy teherbíró­képességű darukat kellett volna üzembehelyezni, amelyek megköve­telték volna a darupálya erősítését is. Emellett nagy költségek árán ki kellett volna cserélni az öntőcsarnok felépítményeit. Az acélmű műszaki dolgozói brigá­dot alakítottak és megvizsgálták, hogy feltétlenül szükséges-e a millió­kat igénylő beruházás végrehajtása? Megállápították, hogy nem szüksé­ges. Két daru összekapcsolásával, a teher elosztásával az együstös csapo­lás is alkalmazható. Ilymódon tovább emelhető a kemencék betétsúlya. A műszaki dolgozók nagyszerű kezde­ményezése több millió forintos fölös­leges kiadástól mentesítette a gyárat. Számtalan javaslat található a gyár második ötéves tervében^ amely az előbbihez hasonlóan a gazdaságos termelést segíti. A fizikai és a műszaki dolgozók ** alkotó együttműködése a terv- készítés napjaiban megszilárdult. Az üzemék gazdasági vezetői és a párt­szervezetek ezúttal dicséretesen ösz- szebangolták munkájukat. A párt- szervezetek legtöbbje bekapcsolódott a tervkészítés rendkívül nehéz mun­kájába. Vezetőségi üléseken, nép­nevelő összejöveteleken tárgyalták még a reájuk háruló feladatokat. A népnevelők száműzték módszereikből az általános jellegű frázisokat, a ter­vezéssel kapcsolatos feladatokat is­mertették. Ahol kevés javaslat szüle­tett, ott a népnevelők bátorították a dolgozókat, hogy gazdagítsák ötle­teikkel a terv összeállítását. Jó munkát végeztek a kezdemé­nyezések .felkarolásában a. nagy­olvasztómű, a martinacélmű, a durva- hengermű és a középhengermű párt- szervezetei. A pártmunka helyes irá­nyításáért Báhor József nagyolvasztó­műi, Katona László és Papp Dániel martinacélműi, Papp Miklós elektro- acélműi pártalapszervezeti titkárok érdemelnek dicséretet. A durvahen­germűpártszervezetei Novák István álapszervtitkár blokksori brigádveze­tő javaslatára elindították a napi öntecs kihengerléséért folyó csa­tát, amelynek máris nagyszerű ered­ményei mutatkoznak. Javult a tervkészítés időszakában a nagyüzemi pártbizottság munkája is. Az instruktor elvtársak gyakrab­ban látogatják az üzemeket, többet beszélgetnek a dolgozókkal, bátorít­ják a javaslattevőket. Gergely Sándor elvtárs például a két legnagyobb üze­met, a nagyolvasztóművet és az acél­művet látogatja rendszeresen. Pethes András elvtárs az öntödékért és a karbantartásért felelős. Nekik kö­szönhető többek között, hogy ezekben az üzemekben a munkások és a mű­szaki dolgozók rendkívül nagy fele­lősséget éreznek a terv reális elkészí­téséért. |\/| eg kell emlékeznünk a tervgaz- aaségi osztály dolgozóinak ki­váló munkájáról is. Szinte éjt nappá téve segítették az üzemek javaslatai­nak elkészítését. Lelkesedésük min­den eddigit felülmúlt. Virágh Antal, Szabó József, Hoór Ferenc, Ombódi Vilmos, Piskó Károly elvtársak Kim­mel János vezetésével a gyár máso­dik ötéves tervének elkészítésével szinte pályamunkát dolgoztak ki az előttük álló tervgazdasági vizsgákhoz. Jó munkájukért elismerés illeti mind- annyiukat. Nem lenne teljes a megemlékezés, ha nem tekintenénk bele a gyár második ötéves tervének javaslatá­ba. Egy egész, vaskos kötet összege­zi mintegy 140 lapon a célkitűzése­ket. Szemléltető grafikonok, rajzok, kimutatások magyarázzák a feladato­kat, Különös érdeme a tervezetnek, hogy az Országos Tervhivatal által adott irányszámok és a gyár javas­lata között — egy-két kivételtől el­tekintve — nem tapasztalható lé­nyeges eltérés. A nagyolvasztómű dolgozói az acélnyersvas termelését 1955-höz viszonyítva 139.2 százalékra kívánják fokozni a terv végére. A martin­acélműben a kisebb beruházások el­készítésével mintegy 22.4 százalé­kos termelésemelkedésre számít­hatnak. Nagy gondot fordítanak majd az ötvözött acélok termelésé­nek növelésére is. Csaknem kétsze­resére emelkedik a kényes minőségű acélok gyártása. elentős növekedés várható a hengerelt áruk termelésében; a tervjavaslat ugyanis 86.7 százalé­kos fejlődést ír elő. A legnagyobb 1 növekedés a húzott és a hőkezelt áruk termelésében várható, mert a terv végére az üzem az 1955. évi termelés 282.6 százalékát adja. ilyen nagyarányú növekedésre azért van szükség, mert a második ötéves terv. irányelvei a műszeripar fejlesztését fontos feladatként jelölik "meg. A terv során korszerűsítenek egy sor fontos üzemet. A karbantartás üzemei új központi épületbe költöz­nek. A felszabaduló csarnokok lehe­tővé teszik a többi üzem bővítését, így egyetlen beruházással több üzem fejlesztését oldják meg. A javaslatok elkészítésénél nagy gondot fordítottak a munkavédelmi, a szociális és a kulturális kérdések rendezésére. Az öntödékben például megoldják á szellőztetést és a téli fűtést. Jónéhánv üzemben ú.f öltözőt, fürdőt és mosdóhelyiséget építenek. Tovább bővítik a gyár üdülőit. A tervek szerint egy új hegyvidéki üdülőtelepet is létesítenek a Bükk hegységben. Az új ötéves terv folya­mán sor kerül a gyár és a lakóte­lep .külseiének rendezésére is. 'Nagy­méretű fásítási és parkosítási mun­kálatokat terveznek, Hosszú időt venne igénybe a Le­nin Kohászati Művek második öt­éves tervjavaslatának beható tanul­mányozása. E javaslat értékes bizo­nyítéka a munkások, mérnökök, technikusok és adminisztratív dol­gozók nagyszerű kezdeményező kész­ségének. Úgyszólván valamennyi diósgyőri kohász tett valamit a terv legjobb kidolgozásáért. A nagysze­rű munkáért elismerés, dicséret ille­ti a gyár minden vezetőjét, fizikai dolgozóját. ÍV" agy feladat előtt áll most a Lenin Kohászati Művek kol­lektívája. Az elkészített ötéves terv- javaslat jóváhagyása után úgy kell munkálkodniuk, hogy a nagyszerű célkitűzéseket maradéktalanul meg­valósíthassák. Azon kell fáradoz­tok Diósgyőr nagyszerű fiainak, hogy a második ötéves terv javasla­tának elkészítése és annak valóra- váltása gyáruk évszázados történe­tének legdicsőségesebb szakasza lé­gyen. PÁSZTORY ALAJOS » MtSODIK ÖTÉVES TERV UiH^etueiiU * tem/see 700.000 imb^ F£DE?£SEte £ieS£f/DÓ. A második ötéves tervidőszak végére az ország szántóterületét mint- egy 150.000 katasztrális holddal kell növelni és kereken 1 millió kataéz- trális hold gyenge termőképességű, szikes-, savanyú- és homoktalaj ji- vítását, illetve zöldtrágyázását kell elvégezni. Ha a megnövekedett szántó- területen búzát vetnénk, a 150.000 katasztrális hold termése több mint 70Ó.000 ember kenyérszükségletét tudja fedezni. Megyénkben is számos lehetőség nyílik arra, hogy a patakok társadalmi munkával történő sza­bályozásával, a vadvizek levezetésével jelentősen növeljük a szántótérü- leiek nagyságát. Mádon rövidesen megkezdik a gipszégetést Az első ötéves terv során a Bold- va-völgyében, Perkupán feltárták az ország egyetlen gipszbányáját. A bánya feltárási munkái most befe­jeződtek. A második ötéves terv irányelvei alapján az elkövetkező években Perkupa mellett, a bánya közelében gipszgyárat kell létesíteni. Addig is, míg az új létesítmény fel­épül, s' a közvetlen közelben meg­kezdhetik a ‘ gipsz égetését, a Hegy­aljai Ásványbánya és Órlőmű Válla­latnál — amelynek kezelésébe tar­tozik a perkupái gipszbánya is — kísérletek kezdődtek az égetett gipsz előállítására. A mádi őrlőműben most kezdték meg a kísérleteket, hogy a Perkupán termelt gipszet kiégessék, gyakorlati alkalmazásra használhatóvá tegyék; Az őrlőmű műszaki, vezetői a meg­levő berendezés felhasználásával kezdték meg a kísérleteket és dol­gozták ki az égetés technológiáját. Az égetésből, őrlésből és szárításból álló munkafolyamatokra kidolgozott elméletet most próbálják üdv s amennyiben a kísérletek eredmény­re vezetnek, a mádi őrlőműben még­kezdik az égetett gipsz gyártását mindaddig, míg az új gipszgyár fel nem épül. A mádi őrlőmű szakem­berei nagy reményeket fűznek a kísérletekhez, s így minden remény megvan, hogy rövidesen már hazai égetésü gipszet tudunk a fogyasztók rendelkezésére bocsátani; Az ország legnagyobb kazánjait szerelik J iszapalkonyán A tiszapalkonyai erőmű cseh- szflovák és magyar szerelői soksztrr hősi munkával, fáradtságot nem isméimé dolgoznak azért, hogy az ország legnagyobb kazánjai határ­idő előtt elkészüljenek. A III-as számú kazán építését Skvma Jaroszláv csehszlovák fő­í§$p£ittu&Lo£á£(íakati UTINAPLO ★ irta: MIHAIL KREMNYOV Április 9. A mai délelőttöt Cordobában töltjük. Valaha a Pireneusi-félszigeten ez a város volt az arab kultúra egyik központja. Idegenvezetőnk három nyelven is­merteti, hogy az arab uralom idején több mint 400 mecset és körülbelül 900 egyéb középület volt Cordo­bában. Ma már csak egyetlen mecset és a Cordoba környéki rombadőlt Medina az-Záhra palota emlékez­tet erre a korra. A Vili. század végétől a X. századig épült cordo- bai mecset az arab építőművészet egyik legnagysze­rűbb emléke, s méreteit tekintve Európa legnagyobb katolikus székesegyházaival vetekszik. A látogatók csaknem ezer esztendeje gyönyörködnek a sok már­ványoszlop, boltív és kőcsipke komor szépségében, az arab mesterek több nemzedékének kezemunkájában. Amikor a mecsetből katolikus székesegyház lett, tucatjával bontották le oszlopait és semmisítették meg a nagyszerű arab építőművészet sok értékét. De ami megmaradt, az ma is csodálkozásra és elragadtatásra készteti a turistákat. ; ; . Az olajfa-ligetek és a zöldellő szántóföldek közt végtelen szürke szalagként kígyózik a sevillai országút. Az úttól balra egy repülőtér hangárjai és ba- rákjai bukkannak föl. Az Egyesült Államok légierői­nek a repülőgépek szárnyain látható felségjelei eszünkbe juttatják, hogy nemcsak turisták látogatják Spanyolországot. Április 10. »Aki nem látta Sevillát, még nem látott csodát« — tartja a régi spanyol közmondás. Szűk utcák, amelye­ken lármás tömeg nyüzsög, a Guadalquivir partján pedig csodálatos zöld parkok, virágzó narancsfák és pálmasorok — ez Sevilla. De itt is, akárcsak Cordo­bában, leginkább az arab építőművészet megannyi re­meke, elsősorban a zöld kertek tengerében valósággal elmerülő Alcázar-kastély és a város fölé magasodó, a minaretből haranglábbá átalakított Giralda-torony, vonzza a turistákat. A sevillai székesegyház Spanyolország legnagyobb és a világ második legnagyobb temploma. Ámde sem Murillo festményei, sem a gyönyörű színes üvegabla­kokon át beszüremlő napsugarak nem űzhetik el a ránk nehezedő furcsa, nyomasztó érzést. A templom­ból kilépve, még a város szűk sikátorait is tágasabb­nak látjuk a, székesegyház magasba törő fenséges boltíveinél. De a bűbájos Alcázar kertjeinek és ter­meinek páratlan szépségében órák hosszat elgyönyör­ködünk. Lámpás konflison járjuk a sevillai utcákat. Ez az ósdi közlekedési mód, azaz inkább a kocsis, aki egy tapasztalt idegenvezető ékes szólásával mutatja a neve zetességeket, roppant megkönnyíti a városnézést. A Guadalquivir pártján megtekintjük az Aranytornyot, amely valaha a közép- és dél-amerikai gyarmatokból ideszállított kincseket őrizte. Azok. a paloták és székes egyházak, amelyeket az idegenvezetők manapság a tu­ristáknak mutogatnak, főként ezeknek a kincseknek köszönhetik fényűző szépségüket. Az Aranytorony réges-rég üres. Az Amerikából áradó gazdagság forrása elapadt. Spanyolország ma napság mohón lesi a turisták minden dollárját. A ban kokban történő valutabeváltás > szerfölött bonyolult művelet Április 11. Utunk Granada felé visz.:-. A spanyol tájnak már megszokott színéi kisérnek: a fű élénk zöldje, az olaj­fák levelének zöldes ezüstje és az agyagföldnek bár násvörös színfoltjai. Utazásunk negyedik, napján elő­ször láttunk a spanyol szántóföldeken traktort. A Sevilla és Granada közt félúton elterülő Ante- quera városkában ebédelünk. A turistaszálló még csak most épül. Az építkezésen néhány tucat munkás dolgozik. E^yiküjc zavartan cigarettát kér tőlem. Al­kalmasint attól tart, hogy koldulással gyanúsítjuk; ezért halkan elmondja, hogy csak 18 pezetát keres na­ponta. Több magyarázatra nincs is szükség. Égyet-len csomag cigaretta a munkás napi keresetének legalább egynegyedébe kerül. * * * Sok mindent láttunk Spanyolországban. De a spa­nyol élet sok jelenségét nem ismerhettük meg. Az ide­genforgalom szervezői a külföldi turistáknak nem a mai, hanem a romantikus, az egykori nagyság fényé­ben fürdő Spanyolországot mutogatják.. A spanyol sajtóból is csak keveset tudhatunk meg az ország életéről. A lapok sokkal~ többet foglalkoznak a külföldi,, mint a belföldi eseményekkel. Például csak Madridból Párizsba érve tudtuk meg a francia lapok­ból, hogy spanyolországi tartózkodásunk idején az or­szág északi tartományaiban nagy sztrájkok voltaké pedig Spanyolországban a Franco-rendszer uralomra jutása óta még nem volt ilyen tömeges és tartós sztrájk. A munkások tízezer szám sztrájkoltak; az ipari városokat katonaság szállta meg.- A madridi sajtó és rádió jóformán meg sem említette ezeket az esemé~\ nyékét, jóllehet a nép kétségkívül tudott, róluk. \ Ezt az élő, mai Spanyolországot nem láttuk, s ezért be sem, számolhatunk róla. szerelő irányításával még az ■ eh múlt év decemberében kezdték meg az Április 4 Gépgyár legjobb brigádjai. A munkák gyors ütem­ben folynak, s. előreláthatólag jú* nius 20-án nyomáspróba alá he­lyezik a kazán csőhálózatát, Majd megkezdik falazását. Szépen ha­lad a IV-es számú kazán szerelése is. Itt a mennyezeti forrcsövek el­helyezését végzik. A napokban Né-' met László brigádja hozzáfogott az első fal szereléséhez. Ez azt jelén-> ti, hogy a kazángépház felé eső ké­szén egymás mellett 108 ddrab 25—30 méter hosszú csővezetéket szerelnek össze. A Il-es számú ka­zánon Capkó János csehszlovák föszerelő vezetésével Bellányi Er­nő brigádja szerdán délután meg-1 kezdte a kazánlábakat összekötő gerendák szegecselését. Csütörtökön újabb győzelem szü­letett Tiszapalkonyán. Nehéz Ist­ván brigádja helyére emelte az 1-es sz. kazán első lábát. Az épülő négy óriáskazán elkészülte után naponta annyi gőzt termel majd, amennyivel egy napig 70 ezer két­szobás, összkomfortos lakást lehet­ne fűteni. A kazánokat építő csehszlovák és magyar szerelők most azért har­colnak, hogy a 111-as számú kazán november 20-ra, a IV-est pedig de­cember 20-ra üzemelésre átadják s így biztosítsák az első gépegy­ség határidő előtti indulását. űsszesítell jegyzékei adott ki az OTP három békekdlcsifnsorsoiásréi Az Országos Takarékpénztár , az első, a második és a harmadik béke­kölcsön eddigi sorsolásának ered­ményeiről összesített jegyzéket állí­tott össze. A listát megküldték vala­mennyi OTP-fióknak és postahivatal­nak, valamint az üzemi békekölésön- felelősöknek és a községi tanácsok­nak. A kötvénytulajdonosok kívánsá­gára ellenőrizhetik, nincs-e kötvé­nyeik között olyan, amelyet régebben már kisorsoltak. (MTI)--------0-------­— BÍRÓSÁGI HÍR. A miskolci városi bíróság egy évi és háthónápi börtönbüntetésre ítélte, az egyes jo­goktól 3 évre eltiltotta és az okozott kár megtérítésére kötelezte Ádám Vinczéné, sz, Zoltai Györgyi miskol­ci bérelszámolót, aki a társadalmi tulajdon sérelmére csalásokat és okirathamisítást követett el. Ádám- né mint bérszámfejtő . jogtalanul ■számfejtett béreket vett fel a dol­gozók neveinek aláhamisításával.

Next

/
Oldalképek
Tartalom