Észak-Magyarország, 1956. május (12. évfolyam, 104-127. szám)
1956-05-22 / 119. szám
lasst ARM AG I AJLOKSZ.AG Kedd, 1956. májú« 22. 2 A munkások széleskörű bevonása a feladatok megszervezésébe - a második öléves terv teljesítésének legjobb biztosítéka Beszámoló a megyei ipari tanácskozásról Május 18-án a szakszervezet székházéban nagyaktivaértekezletre -gyűltek össze megyénk iparának küldöttei. Az értekezlet célja az volt, hogy megvitassák az 1956. évi felajánlásokat, valamint az ezek teljesítésével összefüggő legfontosabb párt- és gazdasági feladatokat. A megyei operatív bizottság beszámolóját Dojcsák János elvtárs, a megyei pártbizottság ipari osztályának vezetője ismertette. Részletesen vázolta Borsod megye ipari helyzetét. Hangsúlyozta, hogy a Központi Vezetőség márciusi határozata után a gazdasági-műszaki vezetők, az üzemi pártszervezetek munkája lényegesen javult, intenzivebb lett. A megnövekedett aktivitás jelentős eredményeket biztosított. Dojcsák János elvtárs erről a következőket mondotta: — Megyei iparunk 1955-ben befejezett termelési tervét 104.1 százalékra, teljes termelési tervét pedig 103.5 százalékra teljesítette. Az előbbinél ezek szerint 7.4 százalékkal, az utóbbinál pedig 6.2 százalékkal termeltünk többet a megelőző évnél. Minisztériumi iparvállalataink nagyrésze jelentősen túlteljesítette teljes termelési tervét, s ez bőségesen pótolta az elmaradó 25 százalékos hiányt. Sok cikkből jelentősen többet termeltünk a tervezettnél, de szénből, építőanyagból és még egy sor másból adósak maradtunk. Exporttervünket 123.3 százalékra, csak globálisan teljesítettük. Az elmúlt évben átlagosan relatív munkáshiány- nyal dolgoztunk, a termelési terv jelentős túlteljesítését a termelékenységi terv 103.1 százalékos teljesítése biztosította. Dicséret illeti megyénk ipari-közlekedési és járműjavító üzemeinek munkásait, műszaki vezetőit, tömeg- szervezeteit és pártszervezeteit, minden alkalmazottját a derekas, jó munkáért, azért, hogy szívós munkával, állandó kezdeményezéssel, minden akadályt legyőzve ^ikerrel tettek eleget megnövekedett feladataiknak. Minisztériumi iparvállalataink munkájáról ezeket mondotta Dojcsák elvtárs: — Az elmúlt évben a termelés gazdaságossága érdekében végzett sokoldalú munka nem volt eredménytelen, bár minisztériumi iparunk még mindig elég érzékeny veszteséggel dolgozik. Minisztériumi iparvállalataink 70 százaléka túlteljesítette termelési és költségvetési tervét; a minisztériumi' ipar költségszintje 1954-hez képest 9.7 százalékkal, a tervhez képest 6.7 százalékkal volt alacsonyabb. Az összehasonlítható termelés önköltsége 1954-hez képest 93.1 millió forinttal csökkent. Hangsúlyozta a továbbiakban, hogy örvendetes eredmények tapasztalhatók a dolgozók munkavédelmi, szociális, kulturális és egészségvédelmét szolgáló intézkedések bevezetésében. vedélyességgel kell támogatnunk az újat. A megyei operatív bizottság beszámolójához többen szóltak hozzá. Sikerek és nehézségek a Borsodvidéki Gépgyárban Aranyosi József elvtárs, a Borsodvidéki Gépgyár párttitkára hiányolta, hogy a beszámoló üzemükkel sem az eredmények, sem pedig a hiányosságok tekintetében nem foglalkozott. Pedig szép eredményeik vannak. 1955. évi tervüket 157 százalékra teljesítették, 4 millió 500 ezer forinttal termeltek többet előirányzatuknál. Bírálta a DIMÁVAG Gépgyár vezetőit, akik a Borsodvidéki Gépgyár vasszerkezeti üzemrészlege által készített távvezetékes oszlopokat — amelyeket a DIMÁVAG betett gyártanak. — nem szállíttatják el rendszeresen, ezzel gátolják a munkát. Az ózdi Kohászati Üzemek vezetői a különböző gépek gyártásához nem küldik meg rendszeresen az elemeket, holott ezek tucatszámra hevernek gyárukban. Lakatos Imre a 31/6-os Építőipari Vállalat küldötte elmondta, hogy egyes építkezésektől a darukat felelőtlen módon elviszik, nem törődve azzal, hogy a munka befejeződött-e, vagy sem. A továbbiakban kifogásolta, hogy a termelési értekezletekre csak a műszaki vezetők mennek el, akik az ott elhangzottakat nem közük a fizikai dolgozókkal. Arra kell törekedni, hogy minél több fizikai dolgozót bevonjanak a termelési értekezletek munkájába. A termelési értekezletekről szólott Berki János elvtárs, az ózdi Kohászati Üzemek küldötte is. Elmondotta, hogy üzemükben műhelyeri- kint tartják meg a termelési értekezleteket. Ezeken a dolgozók részéről elhangzott javaslatokat, észrevételeket közük a pártszervezettel. A pártszervezet harcol azért, hogy a javaslatokat a legrövidebb időn belül megvalósítsák. Az eddiginél jobban kell támaszkodni a munkásokra Varga Zoltán elvtárs, a megyei pártbizottság párt- és tömegszervezeti osztályának vezetője hangoztatta: pártbizottságaink és pártszervezeteink egyik legfontosabb munkájuknak tekintsék a pártcsoportok munkájának megjavítását. Ezen a téren mind a nagy, mind a kisüzemekben sok még a tenn'való. A dolgozók kritikai megjegyzéseit minden esetben meg kell hallgatni s azok nyomán megfelelő intézkedéseket kell tenni. A javaslatokat, észrevételeket ki kell vizsgálni és a dolgozóknak választ kell adni. Pártszervezeteinknek, gazdasági vezetőinknek jobban kell támaszkodni a fiatalok véleményére, javaslataira. Bátorítani kell őket kezdeményezésekre, újításokra. Adjanak a műszaki dolgozók még nagyobb szakmai segítséget a fiataloknak. Kérjék ki egyes kérdések megoldásánál a jó munkások véleményét, mert üzemüket, területük munkáját csak akkor tudják eredményesen vezetni, ha a munkások mögöttük vannak. Kik a hibásak a lemaradásért Tóth László elvtárs, a Borsod- nádasdi Lemezgyár igazgatója a többi között az alábbiakat mondotta: — A megyei pártbizottság beszámolója üzemünket azok közt említette, amelyek első negyedéves tervüket nem teljesítették. Ez szomorú dolog. Egyes tervsz^mokat azonban teljesítettünk. Tonnatervünket például 101 százalékra, szállítási tervünket 101 százalékra, önköltségcsökkentési tervünket 101 százalékra, de termelési tervünket csak 97.7 százalékra tudtuk teljesíteni. Ennek az az oka, hogy amikor éves tervünket negyedévekre bontjuk fel, mindig az előző év átlagszázalékát vesszük 100 százaléknak. Amikór a minisztériumtól megkaptuk tervünket, alacsonyabb értékű lemezeidet ütemeztek be, mint az előző negyedévinek az értéke. Ez okozta, hogy termelési tervünket nem tudtuk teljesíteni. De oka még az is, hogy nem kaptunk meg a Lenin Kohászati Művektől 200 tonna ötvözött acélt. Az ózdi kohászat a megrendelt 20.350 tonna anyag helyett ugyan 20.560 tonnát szállított le, de közel ezer tonnával lemaradt a programszerű szállításról. Ez ne- kün ns>,gv kiesést jelentett. Komoly hiányosságok vannak a műszaki vezetésben. Vannak műszakok, amelyeken a dolgozók a 480 percet önhibájukon kívül nem tudják ledolgozni. A gyár 27 intézkedési tervéből csak 12-őt valósítottunk meg az első negyedben. Ebben persze olyan dolgok is közrejátszottak, mint például egy fogaskerék megnyilazása, amelyet Magyarországon nem tudnak elvégezni, Csehszlovákiába kellene kivinni. Természetesen ilyen gátló körülmények mellett ismét lemaradás fog mutatkozni a tervteljesítésben. A megyei nagyaktívaértekezlet többórás vitája lehetőséget adott a véleménycserére. Az elhangzott javaslatok nagyban hozzájárulnak az évi tervek és felajánlások sikeres végreha j tásához. Az aktívaülés néhány felszólalására következő számunkban még visszatérünk. Kirakaípolitika üt Javult a termékek minősége A megye ipara az évközben történt módosítás ellenére eleget tett a befejezett és teljes termelési tervnek, valamint sok fontos cikk többtermelésére, a termelékenység emelésére és a költségek csökkentésére tett felajánlásának. Több fontos üzemben érezhetően javult a termékek minősége. Le kell szögezni azonban, hogy nem tettünk eleget a felajánlás minden fejezetének. A globális túlteljesítés úgy jöhetett létre, hogy számos üzem lemaradását a jelentős túlteljesítés fedezte. Dojcsák elvtárs a továbbiakban hangsúlyozta: az éves felajánlások szervezésénél tapasztalt fogyatékosságok ellenére szervezettebben hajtottuk végre a feladatot. A továbbiakban a szervezésnél még jobban, még előrelátóbban kell támaszkodni a munkások véleményére, még szélesebb körben kell bevonni őket a siker előkészítésébe. Ez az égjük legjobb biztosítéka lesz annak, hogy a második ötéves terv első évének megnövekedett feladatait részleteiben is megoldjuk. Ezután arról beszélt, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának tanulsága szerint most a marxizmus-leninizmus gazdasági oldala került előtérbé. Ez a megállapítás hazánkban is teljes mértékben érvényes. Politikai felvilágosító, nevelő, irányító, szervező és ellenőrző munkánk alapjává a tervek és felajánlások teljesítését kell tennünk. Ahhoz, hogy az 1956. évi tervfelajánlásokat teljesíteni tudjuk, egyre jobban kell támaszkodni a dolgozók javaslataira, nagyobb energiával, lendülettel, szen— Nagyszerű események zajlottak le vasárnap Pácinban, az ifjúsági napon. Huszonhét ifjú belépett a termelőszövetkezetekbe! Óriási lelkesedés! Ha erről nem írnak, akkor semmiről! — így lelkendeztek az elmúlt héten a sátoraljaújhelyi DISZ-bizottság munkatársai, s rögtön elő is szedték a tsz belépési nyilatkozatokat. Ott díszelegtek szép rendben az aláírások a blankettákon. Az újságírót szintén elkapta a lelkesedés és elindult, hogy beszélgessen a bizonyára hasonlóképpen lelkes if jakkal, akik önként a jólét, a jövő útját választották. Elkísérte útjára Fodor Miklós a járási DISZ- bizottság szervezőtitkára is. Megkeresték a cigándi Petőfi Termelőszövetkezetben Kocsis Etelt, aki vasárnap kanyarította alá a nevét a belépési nyilatkozatra. Szépen, rendben elmondta, hogy a tsz- ben látja biztosítottnak jövőjét. Ha szorgalmasan dolgozik, elegendő munkaegységre tesz szert, jobban jön ki anyagilag, mintha városba menne dolgozni. Nem lesz rossz (majd ha sor kerül rá) az ezerforintos házassági segély sem. A lelkes újságíró és Fodor Miklós elégedetten búcsúztak az új tsz tagtól és a legszebb benyomásokkal telve elindultak, hogy felkeressék a többi új belépőt is. A dolog azonban kezdett furcsán alakulni. Tóth Gizellával és társnőivel beszélgetve az újságíró megkérdezte: — Maguk, úgy-e aláírták a belépési nyilatkozatot a tsz-be? —(számított a biztos »igen«-re.) — Tessék? — A belépési ívet a tsz-be, ugye aláírták? — Én ugyan nem! — válaszolta Tóth Gizella. — De hiszen láttuk az aláírását. — Hol? — A belépési nyilatkozaton. — Beléptünk a tsz DlSZ-szerve- zetébe, mert eddig a falusi szervezetnek voltunk tagjai — magyarázta a kisleány. — És a tsz-be? — Arról nem tudunk. A leányok valamennyien tiltakoztak; ők tsz belépési nyilatkozatot nem írtak alá, hiszen csak családtagok. Valami tévedés lesz a dologban. Rövidesen kiderült, hogy a cigándi Petőfi Tsz 18 új tagja közül többen nem is tudják, mit írtak alá. Pocsai Margit és két más társa már azelőtt is munkakönyves tagja volt a szövetkezetnek, ketten pedig az új belépők közül az alapszabályzat szerint nem lehetnek teljesjogú munkakönyves tagok, mert még nem töltötték be 16. életévüket. A szomorú tapasztalatok egyre gyűltek. A pácini Dimitrov Tsz- ben két fiatal az újonnan belépettek közül már régebben is tagja volt a szövetkezetnek ... A tények ilyetén alakulásán azonban leginkább Fodor Miklós csodálkozott, aki az aláírásokat szervezte, akinek az agitációt kellett volna szerveznie. Különös, igazán különös história! A csalódott újságíró pedig, — aki egész úton előre szövögette masában cikkét a lelkes if jakról, a DISZ remek munkájáról, haragos riportjának nagybúsan föléje bigyesz- tette címül: »Kirakatpolitika«. Ez felelt meg leginkább lelkiállapotának s az — alkalomnak. S. L. vita yjjjjjjÖtéves terv iüíhyeiyeiiíIH A borsodtnegyei ktsz-ek javaslatai A második ötéves terv megvalósítása nagy feladatok elé állítja az ország minden dolgozóját. Megyénk kisipari szövetkezeteinek is az eddigieknél jobban kell kielégíteni a velük szemben támasztott igényeket. A terv során 150 százalékkal akarjuk emelni termelésünket. A mérték utáni munkák arányát 170 százalékkal növeljük, termelési költségeinket az elkövetkezendő öt esztendőben 6 százalékkal csökkentjük. A nagyszerű célok eléréséhez erőt és biztos alapot adnak az első ötéves terv eredményei. Szövetkezeteink üzemében a termelékenység az első ötéves terv végén — 1951- hez viszonyítva — 100 százalékkal, a dolgozók átlagos jövedelme csaknem 28 százalékkal növekedett. Szövetkezeteink vagyona az első ötéves ten' alatt 1951-hez viszonyítva ötvenszeresére, az állóeszközök értéke pedig negyvenszeresére gyarapodott. Korszerűen felszerelt üzemházat kapott a sátoraljaújhelyi szabó szövetkezet és a mezőkövesdi asztalos szövetkezet. A kisipari szövetkezetek fiókhálózatát a második ötéves terv irányelveinek megfelelően tovább fejlesztjük. Kazincbarcikán mértékutáni szabóságot, fényképész részleget, Ti- szapalkonyán pedig fodrászatot létesítünk. Célkitűzéseink megvalósítása érdekében szükséges, hogy felettes szerveink a helyenkint mutatkozó visszásságokat felülvizsgálják. A mértékutáni munkák fokozása érdekében javasoljuk a textilrésrfegekben dolgozók bérezésének felülvizsgálását és rendezését. A rendelt munkák minőségének javítása céljából mértékutáni szabóságaink részére nagyobb szövetválasztékot kell biztosítani. Ehhez természetesen nagyobb forgóalapra van szükség. Lehetővé kell tenni a szövetkezetek forgóalapjainak emelését. Szükséges a mértékutáni cipőkészítményeknél is a választék bővítése, valamint jóminőségi borjú box* bőrök biztosítása. A második ötéves tervben 200 ezer lakást építünk, ezért nagy gondot kell fordítani új és olcsó építőanyagok felkutatására. Amennyiben a szükséges beruházási keretet az OKISZ-tól megkapjuk, már ebben az évben 2 millió szénporos téglával és 100 tonna mésszel tudunk hozzájárulni a lakásépítkezésekhez. Tardon szénporos téglaégető üzemet, Cserépfalun mészégető üzemet akarunk létesíteni. A Miskolci Vasipari Szövetkezet állami segítséggel és félmillió forintos beruházással még ebben az esztendőben megkezdi üzemháza építését. Az irányelvek hangsúlyozzák, hogy a termelés növelésének jelentős részét a meglévő berendezések jobb kihasználásával, a géppark korszerűsítésével kell elérni. Ezért javasoljuk a Miskolci Vasipari Szövetkezet keretében egy vas és faipari gépkarbantartórészleg létesítését, amelynek segítségével a vas és faipar gépeinek jayítását meg tudnánk oldani. E részleg üzem behelyezéséhez az OKISZ részéről mindössze egy- modem vasipari marógép biztosítása szükséges. Javaslom, hogy a szövetkezeti dolgozók szociális és kulturális létesítményeit a második ötéves tervben tovább bővítsék. Sátoraljaújhelyen feltétlenül szükséges egy bölcsőde felállítása, ami közel 360 édesanya munkáját tenné köny- nyebbé. A borsodmegvei kisipari szövetkezetek dolgozói értékes javaslatokkal és jó munkával akarják elősegíteni a második ötéves terv nagyszerű programjának végrehajtását. KOLTAI ZOLTÁN KISZÖV elnök; A kisipari termelőszövetkezetek a második ötéves tervért A borsodmegyei kisipari termelőszövetkezetek is jó munkával igyekeznek hozzájárulni a második ötéves terv irányelveinek végrehajtásához. Ez év első negyedévében csaknem minden szövetkezet 100 százalékon felül teljesítette tervét. Tóth László a Miskolci Villamosipari Ktsz motortekercselője a rábi- zott munkát lelkiismeretesen végzi, átlagteljesítménye meghaladja a 160 —180 százalékot. Urbán Béla a Miskolci Vasipari Ktsz tagja, a szakma kiváló dolgozója wiunkamódszerátadással segíti a fiatalokat. Tervét rendszeresen 150 százalék felett teljesíti. A Sátoraljaújhelyi Ruházati Ktsz legjobb konfekció brigádját Végvári János vezeti. A brigád első negyedévi tervét 123 százalékra, minőségi tervét 95 százalékra teljesítette. Kép ünkön a brigádvezető a brigád hat legjobb dolgozójával. A MISKOLCI RUHÁZATI BOL1 29. számú diósgyőri árudája ma d élűt án 6 órakor A DIÓSGYŐRI KULIURHÁZBAN (Erzsébet-u. 5.) ruhabemutatóval egybekötött vevőértekezletet tart, melyre vásárlóinkat szeretettel várjuk
