Észak-Magyarország, 1956. május (12. évfolyam, 104-127. szám)

1956-05-20 / 118. szám

2

Vasárnap, 1956. május 20.

N. A. Bulganytn fojgadá*! adott Cuy Hollét és Christian Pinea a lisztéi elére

Moszkva (TASZSZ)

N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke május 19-én a Kremlben fogadást adott Guy Mollet francia miniszterelnök és Christian Pineau francia külügyminiszter tiszteletére.

A fogadáson megjelentek a fran Cia kormányfővel együtt érkezett személyiségek, továbbá a szovjet ál lám vezetői, a Szovjetunióban mű ködő diplomáciai képviseletek vezetői. szovjet és külföldi újságírók. (MTI)

Hazautaztak a Német Demokratikus Köztársaságból a leszerelt szovjet katonák első csoportjai

Berlin (MTI)

xrx Szovjetunió kormányának ismert határozata értelmében több mint harmincezer fővel csökkentik ra Német Demokratikus Köztársaságban állomásozó szovjet csapatok

létszámát. A német demokratikus sajtó közli, hogy a leszerelt szovjet katonák első csoportjai már hazautaztak a Német Demokratikus Köztársaságból. (MTI)

A brazil szenátorok látogatásai

Boldóczki János külügyminiszter szombaton délelőtt fogadta a hazánkban tartózkodó brazil szenátorokat: Auro Soares de Móra Andrásét, a szenátus külügyi bizottságának elnökét és Antonio de Freitas Cavalcantit és hosszantartó, szívélyes beszélgetést folytatott velük. A szenátorok ezután látogatást tettek a Ganz Vagon és Gépgyárban. Kíséretükben volt a külügyminisztérium és a külkereskedelmi minisztérium több felelős munkatársa.-^A brazil szenátorok tiszteletére Biró Ferenc, a külkereskedelmi miniszter első helyettese szombaton délben ebédet adott a városligeti Gundel étteremben. A szenátorok délután felkeresték a főváros nevezetességeit. (MTI)

A magyar—jugoszláv vízügyi egyezmény ratifikálása

A Magyar Népköztársaság kormánya és a Jugoszláv Szövetségi Nép- köztársaság kormánya a határmenti vízgazdálkodási kérdések szabályozása tárgyában Belgrádban 1955 augusztus 8-án egyezményt kötött.

Az egyezmény ratifikációs okmányait Budapesten 1956 május 19-én kicserélték. Az erre vonatkozó jegyzőkönyvet a Magyar Népköztársaság kormánya részéről Dégen Imre, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság részéről Dalibor Soldatic budapesti rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter írta alá.

Az egyezmény a mindkét ország szempontjából jelentős vízgazdálkodási kérdéseket a kölcsönös érdekek szem előtt tartásával, a megértés, a baráti és jószomszédi viszony szellemében szabályozza.

A ratifikációs okmányok kicserélésénél jelen volt Marjai József

rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, a külügyminisztérium

I. politikai főosztályának vezetője, valamint az Országos Vízügyi, Fő- igazgatóság több vezető munkatársa. Jelen voltak a ratifikációs okmányok kicserélésénél a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság budapesti követségének tagjai. (MTI)

CMAKM40TAKOBSSAG

Az egyiptomi követ bemutatkozó látogatása az országgyűlés e Illőkénél

Abdel Hamfd Nafed Zade, az Egyiptomi Köztársaság magyarországi rendkívüli követe és meghatalmazott minisztere, május 19-én szombaton bemutatkozó látogatást tett Rónai Sándor elvtársnál, az ország- gyűlés elnökénél. (MTI)----------o...........

O

rvosi töz'emény dr. Putrii Groza egészségi állapotáról

Bukarest (Agerpress) Dr. Petru Groza, a Román Népköz- társaság Nagynemzetgyűlése Elnökségének elnöke, aki koszorúér-elégtelenségben szenved, heveny szívrohamot kapott. Az orvosi vizsgálat eredményeképpen teljes pihenést, fekvést és megfelelő kezelést írtak elő számára. (MTI)----------o---------K

ülön gyors motorosvonat szállítja a hírlapokat a borsodi iparvidékre

A posta a MÁV segítségével június 3-tól, a nyári menetrend bevezetésétől, a Budapest—Miskolc— Szerencs vonalon külön gyorsmoto- rosvonattal szállítja a hirlapokat. A külön vonat — amely naponta mintegy százötvenezer hírlapot továbbít — Budapestről 2.15 órakor indul és 5.42 órakor érkezik Szerencsre. Menet közben eléri a csatlakozási mellékvonalakra induló vonatokat, s így Borsod megye területén már a reggeli órákban megérkezik az az- j napi újság. (MTI)

Nehru miniszterelnök az indiai atomkutatásról

Delhi (TASZSZ) Az Indian Express jelentése szerint Nehru miniszterelnök az indiai parlament alsóházának ülésén egy kérdésre válaszolva közölte, hogy Indiában 'tudományos kutatómunka folyik az atomerő békés felhasználására.

Az atomerő felhasználásának programja értelmében — mondotta Nehru — Indiában atomreaktorok épülnek. India rádióaktív izotópokat importál külföldről. Ezeket mind nagyobb mértékben alkalmazzák az iparban, a gyógyászatban és a mező- gazdaságban. Ezenkívül atomerőműveket is akarnak létesíteni Indiában. (MTI)

Termelősxöveíkexeíeink gazdálkodásának egyes fontos kérdései

A megyei Termelőszövetkezeti Tanács üléséről

A megyei Termelőszövetkezeti Tanács tagjai és aktívái a napokban ülést tartottak, amelyen a tanács irodája beszámolt negyedéves munkájáról, s megbeszélték a soronlévo legfontosabb feladatokat: Nemes Géza elvtárs jelentette a tanács tagjainak, hogy az első negyedévben feldolgozták a multévi zárszámadás tapasztalatait, megvitatták az 1953- ban felfüggesztett és az idén esedékes hitelek rendezésének ügyét, felülvizsgálták a szerencsi járás tsz- fejlesztési eredményeit, s a jó módszerek elterjesztésére tájértekezle- •itef tartottak Sátoráljaujhelyen és Mezőcsáton. Egyik legfontosabb feladata a tanács irodájának a termelőszövetkezetek jogvédelme. Jelenleg több mint egymillió 300 ezer forint értékű peresített ügy vari folyamatban.

[Az árutermelés és a részesedés arányának helyes kialakítása

Ezután a beszámoló alapján rendkívül fontos kérdéseket vitattak meg. A megyei Termelőszövetkezeti Tanács felülvizsgálta a termelőszövetkezetek 1956-os tervkészítésének fontosabb mutatóit. Kiderült, hogy megyénkben igen magas a kalászos takarmánygabona és alacsony, — mindössze 12 százalékos — a kukorica vetésterülete. A jó termelőszövetkezetek kukoricavetése eléri, vagy meghaladja a 18—20 százalékot. Alacsony a pillangósnövények vetésterülete is. Sokhelyen vetőmaghiány miatt nem teljesítették a tervet, ezért az idén nagy gondot kell fordítani kellő mennyiségű magfogásra. Tsz-eink állatállományuk részére még mindig nem biztosítják a szükséges takarmányt. A helytelen tervezés mellett a takarmánnyal való gondatlan gazdálkodás is egyik oka a szövetkezeti állattenyésztés elmaradottságának. Ez nagy aránytalanságot okoz a nagyüzemi állattenyésztés és növénytermelés között; Erre vezethető vissza, hogy némelyik termelőszövetkezetben igen alacsony az árutermelés. Megyei viszonylatban a tsz-ekben az állattenyésztésből eredő pénzbevétel mindössze 41.8 százalék, holott a jó tsz-ekben legalább 65 százalék. Akad megyénkben több olyan tsz, amely a bevétel 80 százalékát állattenyésztésből nyeri. Sajnos ez ttnég igen ritka eset, Különösen

rosszul áll a mezőkövesdi járás, ahol az állattenyésztés termelési értéke az egyötödét sem teszi ki a növénytermelésnek. (Állattenyésztés 9 millió, növénytermelés 51 millió.) Ez okozza azt is, hogy a kövesdi já rásban az egy hold megművelt terület termelési értéke 800 forinttal alatta marad a megyei átlagnak.

Legfőbb oka ennek a belterjes gazdálkodás, különösen a belterjes állattenyésztés hiánya.. Eluralkodott a termelőszövetkezetekben az a helytelen elmélet, hogy »amit csak lehet, osszunk szét«.

Hogyan alakult etekintetben a helyzet megyénk termelőszövetkezeteiben? Az összesen termelt kenyérgabonából csak 87.000 mázsa áru gabona lett, ugyanakkor több mint

123.000 mázsát osztottak fel a tagság között. A takarmánygabonából spm jobb a helyzet. 19 százalékos árutermeléssel szemben a tagok részesedése 25 százalék. Kukoricából 11 százalékot árutermelésre fordítottak, 14 százalékot pedig szétosztottak, holott mindenti tudja, hogy a tagság háztáji földjén megterem a hizlaláshoz szükséges takarmány. Ez az oka annak, hogy sok tsz-tag kamrájában 15—20 mázsa kenyér- gabona, s 30 mázsa kukorica áll, amelyet nem értékesített. A takta- báji Béke Termelőszövetkezet tagjai például* nem tudnak mit kezdeni a kamrájukban lévő sok kukoricával, a közösben pedig nincs mivel hizlalni a sertéseket.

Termelőszövetkezeteinkben igen rossz a készpénz- és a természetbeni részesedés aránya. Ezen a helyzeten is sürgősen változtatni kell. A múlt évben az összjövedelem 70 százalékát természetben, 30 százalékát pedig pénzben osztották. Vannak termelőszövetkezetek, amelyeknél még rosszabb arányt mutatnak a számok. Az ilyen gazdálkodás megnehezíti a termelőszövetkezetek árutermelő jellegének kialakítását, csorbítja a szövetkezet szerepét és jelentőségét. El kell érni. hogy helyes arányban, legalább 50—50 százalékos megosztással töijténjék a tagok kifizetése. Elsősorban a tsz párt- szervezeteire, a kommunistákra és a vezetőkre vár ez a feladat, hogy megértessék minden taggal: az árutermelés növelése, a kevesebb természetbeni ég a több pénzbeni osztás sokkal jobban .szolgálja a tagság jólétét. A példák tömegével bizonyíthatják be ennek helyességét. Ha például 2—3 mázsa kukoricát kiosztanak, ez távolról sem hoz annyi hasznot, mintha azt a közösben hizlalásra fordítják.

Sok hátrány származik abból is, hogy sok munkaidőt, fogaterőt használnak fel a termény értékesítésére, a termények felhalmozásával pedig hátráltatják pártunknak és kormányunknak azt a törekvését, hogy zavartalanul biztosítsa az ország lakosságának élelmiszerellátását.

Osszanak rendszeresen előleget termelőszövetkezeteink

Az ülésen résztvevő tsz tanácstagok egyhangúan helyeselték a gazdálkodás megjavítására vonatkozó javaslatot. Kiss Bertalan elvtárs, a kesznyéteni Szabadság Tsz elnökének véleménye szerint bőségesen elegendő, ha munkaegységenkint 4 kilogramm kenyérgabonát osztanak ki. Ha egy családból ketten dolgoznak a tsz-ben, s nem több mint 200 munkaegységet szereznek — ami könnyen elérhető —, akkor is 16 mázsa gabonát visznek háza. Ez 5— 6 tagú család kenyérszükségletét is bőségesen fedezi. így van ez a többi terményféleséggel' is.

A helyes arányok kialakításában a felsőbb szerveknek is segíteni kell. Nem'úgy, mint a miskolci járási tanács, amely kifogásolta, hogy a kitűnő kesznyéteni Szabadság csak egy kiló kukoricát akar osztani munkaegységenkint, amikor a gyenge termelőszövetkezetek is 3 kilót osztanak. Csak éppen azt felejtette el a járási tanács, hogy ezek a tsz-ek éppen azért gyengék, mert szétosztják a közöst, nem fejlesztik állatállományukat.

Azokban a termelőszövetkezetekben, ahol a vezetők és kommunisták már eddig is harcoltak az árutermelés növeléséért és a nagyobb készpénzosztásért, máris szép eredményeket értek el. Biztosítani tudják, hogy minden hónapban rendszeresen osszanak előleget a tagságnak. Az előlegosztás nemcsak a fenti célkitűzések megoldását segíti elő, hanem hozzájárul ahhoz is, hogy minél több dolgozó paraszt visszatérjen az iparból a mezőgazdaságba. Ez egyik útja annak is, hogy a dolgozó parasztok közül minél többen lépjenek be a termelő- szövetkezetekbe. (a. a.)

BORSODI OOIBOZÚK

R PÜOmSII HflfiYflKIlVflElttEKEZlETROL

így kell helyesen, lenini módon vezetni, irányítani

A Lenin Kohászati Művekben szombaton a beszélgetések témája a budapesti nagyaktíva értekezleten elhangzott beszámoló yolt>Hogy milyen nagy érdeklődéssel, figyelemmel kísérik a munkások pártunknak égy-egy ilyen nagyjelentőségű tanácskozását, arra jellemző az a lelkes hangulat, amely mpst is megmutatkozik. Általános az a vélemény. hogy a párt Központi Vezetősége helyesen, az SZKP XX. kongresszusa szellemében végzi munkáját. De nézzük csak, mi ragadta meg legjobban a beszámolóból a figyelmet?

Farkas Lajos elvtárs, a nagyko- vácsműhely II. pártszervezetének titkára a pártvezetés lenini normáinak alkalmazásáról készített jegyzetet magának.

— Nagy figyelemmel hallgattam a rádióban Rákosi elvtárs beszédét — mondotta —. Különösen a pártélet lenini normáiról szóló rész ragadta meg figyelmemet. Mint üzemi párttitkár, nagyon érdekel ez a do- golog. Ugyanis a lenini pártvezetésről mi már nagyon sokat beszéltünk a pártszervezetben, sajnos azonban nem alkalmaztuk munkánkban. Kétségtelen ugyan, hogy új párt vezetőségünk jobban dolgozik, mint a régi, mert egy-egy fontosabb kérdésben közösen hozunk határozatot. A feladatok végrehajtása viszont csakí egy-két vezetőre hárul. Sokszor magamra hagynak az elvtársak. így

gyakran hibákat követek el, ezért jogos volt a bírálat, amely nemrégiben ért a sajtóban.

— Mi az oka annak, hogy gyenge, a kollektív vezetés? — kérdeztük Farkas elvtárstól.

— A legfőbb hibát abban látom, hogy a vezetőség tagjai nem éreznek elég felelősséget munkájuk iránt. Jellemző, hogy nekem kell a különböző pártkiadványok díjait beszednem, mert nincs aki felelősséget vállaljon érte.

Csináld te, neked jobban van időd — mondogatják. Andricsák és Perjés! elvtársak alapszervezetünk oktatási felelősei csak beszélnek a tanulás jelentőségéről, ugyanakkor Andricsák elvtárs maga sem tanul rendszeresen, vizet prédikál és bort iszik.

Szervezőtitkárunk, Vass elvtárs tevékenysége eddig mindössze abban merült ki, hogy havonta egyszer ellenőrizte a nyilvántartó kartonokat a pártbizottságon. E hiányosságok elkövetéséért, úgy érzem, felelős vagyok én is.

—■ A budapesti nagyaktíva értekezlet megmutatta, hogyan kell helyesen, lenini módon vezetni, irányítani és dolgozni. Az elkövetkezendő időben úgy akarunk munkálkodni, hogy. kiküszöböljük eddigi hibáinkat, Lenin tanításai szerint vezessük párttagságunkat — mondotta , Farkas Lajos elvtárs.

Az utasítgatás9 parancsolgatás nem módszere pártunknak

Barati Jín.^s elvtsi.«. a mhk<Aci Alkotmány Termelőszövetkezet mezőgazdásza rádióban hallgatta Rákosi Mátyás elvtárs beszédét, de a Szabad Nép tegnapi számában is figyelmesen elolvasta.

— Nem elég ezt egyszer hallani, vagy olvasni — mondotta. — Legalábbis én a beszéd minden sorát alaposan áttanulmányozom majd. Hirtelen nem is tudok választ adni, minek örültem a legjobban a bejelentések közül, amelyek az aktiva- ülésen elhangzottak. Annyi bizonyos, hogy a Politikai Bizottság nagyszerű feladatok megoldását tűzte a párt elé. Ha ezeket a célkitűzéseket rövidesen valóra váltjuk, akkor pártunk ismételten bebizonyítja, hogy minden tette a dolgozó tömegek érdekét, népünk boldog jövőjének megteremtését szolgálja.

— Nemcsak az olyan bejelentések, ragadták meg figyelmemet, mint az alacsonyabb fizetésű munkások bérének rendezése, hanem egyes olyan kérdések is, mint ez osztályharc problémája, a kulákkérdés felülvizsgálására tett javaslat. Igen figyelemre méltó többek között a szektaszellem elleni harcról szóló rész.' Ezt termelőszövetkezetünk pártszervezetének, elsősorban Gyulai Ferenc párttitkár elvtársnak i® meg kell szívlelnie, mert elszakadt a tagságtól, a problémákat csak a maga köré gyűjtött egy-két emberrel beszélte meg. Az utasítgatás, parancsolgatás nem módszere a pártnak, s aki ezt teszi, árt a párt politikájának, Az aktivaülésen elhangzott nagyszerű program a nép ügyét szolgálja s ezt maradéktalanul végre kell hajtani.

Nagyszerű távlatok az életszínvonal emeléséhez

— A budapesti nagyaktíva értekezleten elmondottakból figyelmemet főleg azok a nagyszerű tervek, világos távlatok kötötték le, amelyek biztosítják életszínvonalunk rendszeres növelését — mondotta Nagy János elvtárs, a Lenin Kohászati Művek elektroacélművének művezetője.

Azért is ez érdekelt a legjobban, mert az elektroacélműben a második ötéves terv folyamán nagy terveket akarunk megvalósítani. Többek között teljesen megszüntetjük a nehéz fizikai munkát. Ezt úgy fogjuk elérni, hogy nagyobb kemencéinket folyékony betéttel járatjuk, így nem kell majd a brigádok tagjainak 500, sőt 1000 kilogrammos hulladékanyagokat emelgetni.

Az öntőcsarnokban bevezetjük a kocsizó öntést. Ezzel az újfajta eljárással a munkásoknak nem kell majd olyan forróságban dolgozni, mint eddig és korlátozzuk annak lehetőségét is, hogy valaki égési sebeket szenvedjen. Ezeknek a terveknek a megvalósítása kihat dolgozóink munka- körülményeinek megjavítására. így könnyebben többet, jobbat és olcsóbban tudnak termelni. Természetesen nagyobb lesz keresetünk is és annak nyomán emelkedik életszínvonalunk. A tervek szerint az 1955-ös évhez viszonyítva az ötéves terv során termelésünket mintegy 124 százalékra fogjuk növelni.

Mindaz, amit Rákosi elvtárs mondott, nagyon jó — meg kell valósítani

ben mindent elkövetnek a takarékos anyagfelhasználásért, egyes felelőtlen emberek balatoni kirándulásokra pazarolják az állam pénzét. Véleménye szerint vasárnap minden vállalati kocsit le kellene állítani, csak a hatóságok kocsiját enkednék ki, hogy ellenőrizzék,* hogy valóban bétartják-e a szabályt.?

Vilmányi Barna olvasztár tömören foglalta össze mondanivalóját: „Mindaz, amit Rákosi elvtárs elmondott, nagyon jó, meg kell valósítani.“

Az egész ország kommunista és pártonkívüli dolgozóin múlik, hogy helyesen használjuk fel az útmutatást.

A Borsod vidéki Gépgyár kommunistái magukévá téve az aktiva- ülés határozatát, mindent elkövetnek a feladatok megvalósításáért.

A Borsodvidéki Gépgyár dolgozói is ott ültek pénteken este a rádió mellett és hallgatták Rákosi elvtárs beszédét. Azok pedig, akik elmulasztották ezt, szombaton reggel a lapok elolvasása után vitatták meg a fontos eseményt.

A beszámolónak különösen arról a fejezetéről beszélnek örömmel, amely a 7, illetve veszélyes, munkahelyeken a 6 órás munkaidőre való áttérésről szól. A Borsodvidéki Gépgyár vasöntödéjében és kovácsműhelyében is meglehetősen nehéz körülmények között dolgoznak, ezért nagy örömmel fogadták a bejelentést. Természetesen a gyár dolgozói jól tudják, hogy a rövidebb munkaidőre való áttérés alapvető feltétele a munkaidő alapos kihasználása és a technikai színvonal emelése, ezért arra törekednek, hogy a 8 órás munkaidő alatt valóban 8 órát dolgozzanak, helyesen használják ki a technikát és emeljék a munkateljesítményt.

Somosvári László anyagbeszerző figyelmét a beszámolónak az a része ragadta meg, amely a takarékosságról szól. Derült azon, amikor Rákosi elvtárs metsző iróniával a „balatoni“ instruktorokról beszélt, azután haragosan arra gondolt, hogy amíg ők az üzemCIPÉSZ KTSZ. Kazinczy u. 8. szám alatti iavítő részlegében bevezettük a gumi-cipők javítását. Mindennemű gumitalpas cipők javítását elvállaljuk crepp és mikróporozus gumi talppal.