Észak-Magyarország, 1956. május (12. évfolyam, 104-127. szám)

1956-05-18 / 116. szám

VITA. fl MÁSODIK OTEVES TERV IRÁNYELVEIRŐL Értékes javaslatok Borsod mezőgazdaságának felvirágoztatására A TTIT és a METESZ vezetősége szerdán este a miskolci értelmiségi klubban »Irányelvek- a magyar népgazdaság fejlesztésének második ötéves tervéihez-« címmel ankétot rendezett. Résztvett a tanácskozáson Újhegyi Gyula, a budapesti Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem docense, Könyves László, az Országos Tervhivatal belkereske­delmi főosztályának főelőadója, Ko­vács Sándor, az Országos Tervhiva­tal mezőgazdasági főosztályának fő­előadója és a megyei pártbizottság képviselője. Ott voltak a TTIT me­gyei szervezetének vezetői, tagjai és mezőgazdászok, kiváló mezőgazdasá­gi szakemberek. Az ankéten meg­vitatták a megye mezőgazdaságának helyzetét és meghatározták a tenni­valókat a második ötéves terv irány­elveinek tükrében. Sok értékes javaslat hangzott el arra vonatkozóan, milyen módon tudja elérni 1960 végére megyénk mezőgazdasága azt a színvonalat, amelyet a második ötéves terv irányelvei megszabnak számára. Szélesítsük a termelőszövetkezeti mozgalmat Ráski elvtárs, a megyei mezőgaz­dasági igazgatóság tervosztályának előadója ismertette a megye mező- gazdaságára vonatkozó vázlattervet. Amint hangsúlyozta, a mezőgazda­ság fejlesztése, a terméshozam nö­velése és minden egyéb célkitűzés, amely Borsod mezőgazdaságát érin­ti, csak akkor valósul meg, ha to­vább szélesítjük a termelőszövetke­zeti mozgalmat, ha minden szektor­ban megteremtjük a legalapvetőbb agrotechnikai előfeltételeket. — öt év alatt a terméshozam 27 százalékos növekedése megyénkben azt jelenti — mondotta —, hogy 1960 végére őszi búzából 9.8, tavasz­búzából 9, rozsból 8, tavaszárpából 1Ö, zabból 8, burgonyából pedig 70 mázsát kell holdankint betakarítani. Tennivalóink az állattenyésztés fejlesztésében: A szarvasmarhaállo­mányt a jelenlegi 172 ezer darabról 1960-ra 195 ezerre, a tehenek számát 75 ezer darabról 96 ezerre kell nö­velni. így tehát a szarvasmarhaállo­mányt 12 százalékkal, a tehénállo­mányt pedig 18 százalékkal kell gyarapítani megyénkben. Célul tűz­tük ki, hogy a lóállományt 41 szá­zalékkal csökkentjük. Ezzel sok jó­minőségű takarmányt nyerünk a szarvasmarhaállomány részére. . A kocaállományt 85, a juhállományt 25, a baromfiállományt ugyancsak 25 százalékkal kell növelni. Éven- kint 50 ezer holdon szándékozunk zöldtrágyának való növényfélét vet­ni. A hozzászólók megjegyezték, hogy Borsod megye egyes részein az utób­bi évtizedekben sokat romlott a talaj termőképessége, ezért 1960-ig 100 ezer holdon talajjavítást kellene végezni. Néhányan a szakemberek helyze­tét is szóvá tették. Az ankét részt­vevői hangoztatták: üdvös lenne, ha a mezőgazdasági szakemberek egy- részét felmentenék az irodai, sokszor bürokratikus jellegű munka alól, hogy ne jelentésgyártásra fecsérel­jék erejüket, hanem legjobb tudá­sukkal végezzék a mezőgazdaság irányítását, hasznosítsák gyakorlati tapasztalataikat, tudásukat. Kezdjük meg a miskolci szőlők rekonstrukcióját is Szabó Béla, a TTIT munkatársa a gyümölcs- és szőlőtermelés megjavítására hívta fel a figyelmet. Véleménye szerint tervbe kellene venni a miskolci szőlőrekonstrukciót is. Szembe kell néznünk a tények­kel. Az elmúlt évtizedekben Mis­kolcon és környékén, valamint a me­gyében többezer holddal csökkent a szőlők és gyümölcsösök területe. Ezt a hiányt az ötéves tervben pó­tolnunk kellene, legalább ebben az ötéves tervben megkezdeni ezt a munkát. Forgács Gyula, a megyei gépállo­mások főmezőgazdásza javasolta, hogy változtassanak a mezőgazdasági technikumok tematikáján, oktatási rendszerén, hogy a hallgatók maga­sabb elméleti képzésben részesülje­nek. A vita során kialakult az a véle­mény: a jövőben megyénkben is táj­egységek, táji adottságok szerint kell terveznünk, mert ez a termés­hozam növelését tenné lehetővé, s fokozná dolgozó parasztjaink mun­kakedvét. Ózd on és környékén pél­dául túlsúlyban ne kenyérgabonát ^ termesszünk, mert erre sem a vidék -éiomborza fca, - sem «altala j nem ked­vező. Folytassunk inkább belterjes szőlő-, gyümölcs- és zöldségterme­lést, amivel megoldanánk a fontos iparvidék zöldség- és gyümölcsellá­tását. A táji adottságok szerinti ter­vezés egyúttal nagyobb lehetőséget adna a társasgazdálkodás továbbfej­lesztésére is. Ezt a javaslatot feltét­lenül számba kell venniök felsőbb szerveinknek. Létesítsenek megyénkben kísérleti kutató intézetet Sok hozzászóló hangoztatta: többet kell foglalkozni az egyénileg dolgozó parasztokkal. Tanfolyamokat, elő­adásokat kell számukra tartani, amelyeken mezőgazdasági szakembe­reink megismertetik velük azokat az alapvető agrotechnikai módszereket, eljárásokat, amelyeknek alkalmazá­sával ők is lényegesen emelni tud­ják terméshozamukat. Ez annál fon­tosabb, mert megyénk földterületé­nek nagyrészén egyénileg dolgozó parasztok gazdálkodnak. Az ankét résztvevői támogatták azt a javaslatot, hogy az ötéves terv­ben "megyénkben létesítsenek kísér­leti kutató intézetet. Úgy véljük, hogy a javaslatot Borsod megye egész dolgozó parasztsága helyeslés­sel fogadja. Nagyon sok hasznos észrevétel hangzott el az ankéton. örvendetes, hogy megyénk kiváló mezőgazdasági szakemberei mennyire érdeklődnek az irányelvek iránt, s részt kérnek a nagy feladatok végrehajtásából. Elkészült a Lenin Kohászati Művek tervjavaslata A Minisztertanács határozata sze­rint a Lenin Kohászati Művek is an­nak a huszonkét vállalatnak egyike, amely önállóan készíti el második ötéves tervjavaslatát. A gyár műszaki és fizikai dolgo­zói már korábban munkásgyüléseken és értekezleteken beszélték meg a diósgyőri kohászat fejlesztésének kérdéseit. Az elhangzottak figye­lembevételével csütörtökre elkészült a diósgyőriek tervjavaslata. Eszerint a diósgyőri kohászatban a nyersvasgyártást — az ércek tö­mörítésével, a különböző hasznos melléktermékek felhasználásával és egyéb intézkedésekkel — a tervidő­szak végére 1955-höz képest 28 szá­zalékkal növelik, a nyersvas önkölt­ségét tonnánkint több mint 90 fo­rinttal csökkentik. Az ötvözött és ötvözetlen acél­gyártásnál 22.4 százalékos emelke­dést akarnak elérni, s ezen belül fokozottabban rátérnek az ötvö­zött acélok gyártására és ezek részarányát 12.8 százalékról 20 százalékra kívánják növelni. Az acélgyártásnál bevezetik a kon­verter-duplex eljárást s erre a célra külön konverter üzemet létesí­tenek. A kemencék fürdőfelületének mintegy 16 százalékkal jobb kihasz­nálásával megteremtik a különleges acélgyártás feltételeit. Füstgázhasz­nosítással és más intézkedésekkel 1960-tól évenkint több mint 28 ezer megawattóra elektromos áramot szabadítanak fel üzemi és nép- gazdasági célokra. Importanya­gok megtakarításával, az anyag­kihozatal javításával, a selejt nagyarányú kiküszöbölésével az acéltuskó tonnáját mintegy 90 forinttal csökkentik. Megoldják a különleges acélfajták, mint golyóscsapágy-, gyorsforgácsoló, szerszám-, szerkezeti-, sav- és hő­álló acélok tömeges nagyüzemi gyár­tását. A hengerművekben a blokksort korszerűsítik. A cél az, hogy a megnövekedett acéltermelést — az acélöntődé és kovácsolóüzemek fel- fejlesztésével — csaknem teljesen hengerelt, húzott, kovácsolt és ön­tött készáruvá dolgozzák fel. A fi­nomhengerműben — lényegesebb be­ruházás nélkül — új nemesacélhen­gersort állítanak üzembe. Ezzel kielé­gítően megoldják az ország nemes- acél-hengereltáru szükségletének biz­tosítását. A három hengerműben a be­vezetett intézkedések nyomán csak- nek 87 százalékra fog növekedni a tervidőszakban a készárutermelés s ugyanakkor a hengereltáruk önkölt­sége — elsősorban az anyagkihoza­tal javításával és a hengerek forgási idejének növelésével — mintegy nyolc százalékkal lesz kevesebb. Megháromszorozza termelését a sátoraljaújhelyi bútorgyár Uj távlatok nyíltak a második öt­éves tervben a sátoraljaújhelyi bú­torgyár számára is. Tegyünk rövid sétát az üzem­ben, amelynek termelése az első ötéves terv idején kezdődött meg. A gyár néhány épület a város szé­lén. Valamikor 30 munkás dolgo­zott benne. 1944-től 1950-ig szüne­telt a termelés. 1950-ben jelentős beruházással korszerű üzemmé alakították át. Várszegi Béla igazgató büszkén mutogatja az új gépeket, berende­zéseket, amelyekre a közelmúltban tettek szert. — Ez itt az asztali marógép, ez meg a korongcsiszoló. Amott a gyalugép, amely a munkadarab mindkét oldalát egyszerre dolgozza meg. Beállítható páros körfűré­szünk is van. A gépeket egyébként ímost kaptuki külföldön vásárolták* A bútorgyár készítményei igen tetszetősek. A jól megmunkált konyhabútorok igen olcsón, 1007 forintos áron kerülnek forgalomba. Az üzem nagyon sokat tett, hogy csökkentse a konyhabútorok ön­költségét. De még így is csak azért tudják ilyen olcsón adni, mert az állam jelentős összeggel, 200 fo­rinttal járul a költségekhez. A második ötéves tervben lehe­tővé válik, hogy a dolgozók lénye­gesen több és olcsóbb konyhabú­torhoz jussanak. Országos viszony­latban 37 százalékkal többet gyár­tunk, mint jelenleg. E többlet te­temes része a sátoraljaújhelyi bú­torgyárban készül. 20 millió forin­tos beruházással új üzemrészt lé­tesítenek, ami lehetővé teszi, hogy mintegy 200 fővel emeljük a gyár­ban a dolgozók létszámát. A sátoraljaújhelyi bútorgyár a második ötéves terv végére korsze­rű középüzemmé válik, meghárom­szorozza termelését. Hozzuk reudbe a legelőket Manapság nem ritka az unalmas, egyhangú előadás. Dr. Baskai-Tóth Bertalan kandidátus, egyetemi do­cens, aki „A borsod me gyei legelő- gazdálkodás időszerű tennivalói’* címmel tegnapelőtt előadást tartott a mezőgazdasági szakembereknek — szakított ezzel a módszerrel. Kö­rülbelül egy óráig beszélt, s jobban akármelyik szónok sem kötötte vol­na le a hallgatóságot; Meg is jegyez­ték többen a végén: „Kár, hogy olyan hamar befejezte“. Akik nem jöttek el az anfcétra, őszintén sajnál­hatják. Helyszűke miatt az előadásból csak a legfontosabb részeket közölhetjük. — A takarmányhiány — mondotta — nem néhány évtizedes, de legalább százéves gond nálunk. Az ország tíz­millió hold szántója mellett a legelő és a rét 2.7 millió holdat tesz ki. Sajnos ez is alig hasznosított terü­let. Borsodban 147 ezer hold a lege­lő s ez az ország legelőterületének csaknem egytizede. De ha figyelem­be vesszük a megye adottságait, bátran állíthatjuk: ez az egy tized rész értékben többre rúg, az ország legértékesebb legelő területe. Hogy legelőink tűrhetetlen, elha­nyagolt állapotát felszámoljuk, az összes jó módszereket igénybe kell vennünk. Kevés jelenleg a. gyomir­tás. A trágyázást és a szakaszos le­geltetést is alkalmaznunk kell. Tá­volítsuk el a legelőkről az idegen anyagokat. Irtsuk ki a bokrokat s a vakondtúrásokat. Sokan azt hiszik, hogy a mohát irtják, ha fogasolnak, holott a mohát a fogassal oda is el­viszik, ahol azelőtt nem volt. A mo­ha képződésnek két oka van, vagy vizenyős a legelő, vagy trágyasze­gény. Csak vízrendezéssel és trá­gyázással segíthetünk a bajon. A gyom nagyon elszaporodott le­gelőinken. Oka az, hogy a tehén nem legeli le. A gyomirtás^legjobb módja az acatolás, mert a gyepszőnyeget nem sértjük meg vele. Ez a módszer viszont csak tavasszal jó, mert ősz­szel már csak az irtókapa segít. He­lyes, ha a pásztorokat ellátjuk aca- tolóval. A vegyszeres gyomirtás na­gyon jó, de némelyik gyom ennek is ellenáll, a herefélék pedig néha kárt szenvednek tőle. Csodát ettől se várjunk. A legelő termékenységén csak szerves trágyázással segíthetünk. A legelőnek épp úgy szüksége van er­re, mint a szántóföldnek. Trágyánk viszont kevés van, ezért a fektetése® trágyázás az egyetlen jó módszer.- Nagyon jó kiegészítője ennek a fosz­forsavas és kálium műtrágyázás, mert a sarjadzást gyorsítja; A mechanikai gyepápolásnál al­kalmas a rétborona, mert nem tép, nem hasít és nem szaggat. A gyep­félék biológiailag ugyanazok, mint a gabonafélék, ezért felfagyás ellen náluk is védekezni kell nehézihenge- rezéssel. Az előadó végül arról beszélt, hogy soha se kopirozzunk. Az a módszer, ami jó egyik faluban, nem biztos, hogy beválik a másikban; Az ankét végül határozatot foga­dott el a legelőgazdálkodás megja­vítására. (kgy.) Áramtermelésre használják fel a diósgyőri martinüemencék füstgázát a második ötéves tervben A diósgyőri ipari kemencékben keletkező magas hőmérsékletű és nagymennyiségű füstgáz eddig kárba veszett, holott a fejlett ipari orszá­gokban és nálunk a Sztálin-vasműben is ezt már megfelelő berendezés útján igen jól hasznosítják. Ezek alapján a második ötéves tervben a diósgyőri kohászatban is megkezdik az ipari kemencékben keletkező füstgáz hasznosítását. így a középsori hengerműben már ebben az év­ben üzembeállítanak egy füstgázhasznosító kazánt, amellyel óránként mintegy 2.5 tonna gőzt termelhetnek s ezt az üzem fűtésére, valamint az öltözők-mosdók vizének melegítésére használják majd fel. Ettől lényegesen nagyobbarányú lesz a martínkemencék füstgázának hasznosítása. A martinüzemben mintegy 35 millió forintos beruházás­sal hat füstgázhasznosító kazánt állítanak üzembe a második ötéves terv során. A kazánok segítségével óránként több mint 20 tonna gőzt állíta­nak elő, amelyet a Keleti erőmű gőz rendszerébe vezetnek s turbina út­ján áramtermelésre használják fel. így — a tervek szerint — óránként 4500..kilowatt áramot nyernek majd. Ezzel az árammennyiséggel éven- integy8 nríjílió |pri»i megtakarítást érnek cl. vt 1 • 'x'rí--------------:--------------------------------— H úsz ország dolgozóival leveleznek a miskolci MÁV Járóműjavító békeharcosai A borsodmegyei bé­keharcosok felvilágosí­tó munkájuk során igen jól hasznosítják azokat a leveleket, amelyeket külföldi or­szágok dolgozóitól kap­nak. A miskolci MÁV J árómű javítóban pél­dául Temesi István béz kebizottsági titkár húsz ország dolgozóival le­velez rendszeresen. A Szovjetunió és a népi demokráciák mellett számos nyugati ország dolgozóival vették már fel a kapcsolatot. így legutóbb Japánból ér­kezett levél a járműja­vító békebizottságához. A fiatal japán vegyész- mérnök arról írt, hogy szeretné megismerni a magyar nép életét, kul­túráját, szokásait. Egy másik levél Ameriká­ból érkezett. Egy Mező­kövesdről kivándorolt bányász mondja el ben­ne nehéz életét. Érsek József a járműjavító asztalosa pár hónappal ezelőtt szekfűmagot kért egy holland dolgo- zótól. A napokban ő küldött levelet Amsz­terdamba. Megköszönte az ajándékot és meg-> írta, hogy a magot már elvetette kertjén ben. Az üzem békeharco« sai most elhatározták, a levelezést felhasz- nálják arra, hogy a szovjet és lengyel jár-> műjavítókkal szakmai tapasztalatcserét foly* tassanak. Példamutató DISZ-brigád Császár Sándor DISZ-brigád ja szerdán délután két órakor vette át a munkát az ózdi fínomhengermű drótsorán. Az eredmény után érdek­lődve, a fiúk kicsit csalódottan hal­lották, hogy csak 1050 mázsás telje­sítmény volt. A művezető azzal in­tézte el: »Nem sikerült a mai nap, nem boldogultunk.« Az ifi brigád kétszeres erővel kez­dett munkához. De kiderült, hogy csakugyan nem megy úgy semmi, mint kellene. Egyik jelentette: laza az ereszték:;: ki kell szedni. A má­sik kifogásolta: rossz a hengerek be­állítása, nincsenek jól lezárva. A 12 tagú hengerész brigád 16 felé dolgo­zott egyszerre. De este hat órára már felvidultak, mert 860 mázsányi anya­got hengereltek. Nagy teljesítmény ez félműszak alatt! Ezen felbuzdulva elhatározták, hogy a műszak másik felében is megpróbálják ugyanezt az eredményt elérni. Szaladtak a diszpécserhez, hogy biztosítsa az anyagot. Ügy dolgoztak mint még soha. Mikor műszak végén kiszámí­tották az eredményt, maguk sem akartak hinni a szemüknek: 1765 mázsa anyagot hengereltek, ennyi volt a ‘betét! Olyan mennyiség ez, amelyre nem volt még példa a drót­sor történetében. A legtöbbet, 1737 mázsát tavaly áprilisban hengereltek, ennyi volt a csúcsteljesítmény, de azóta meg se közelítették ezt. Ha mű- szakonkint 1300 mázsát hengereltek, azt mondták: ez igen, sokkal többet úgy sem lehet kihozni a hengerekből Az új, nagyszerű eredményért jog­gal illeti dicséret a DISZ-brigád vala­mennyi tagját, Alberti Károly mű­vezetőt, Restás Kálmán és Kónya Miklós forrasztárokat, akiknek jelen­tős szerepe volt az ózdi fínomhen- gerészek új győzelmének születésé­ben. Egy új termelőszövetkezet sikerei A tiszaszederkényi Április 4 mező- gazdasági termelőszövetkezet tagjai alig néhány hete, hogy megkapták a működési engedélyt, de már min­dent elvetettek. A jó munka ered­ményei máris mutatkoznak: a tava­szi vetések szépen zöldéinek. A tíz hold tavaszi búzára, a 22 hold ta­vaszi árpára, s a 6 hold borsóra már is büszkék vagyunk: A kezdő terme­lőszövetkezet még sok nehézség előtt áll, de ezeket a tsz tagjaival, igyek­szünk legyűrni. A családtagokat is bevonjuk a munkába. A tagság igen szorgalmasan dolgo­«tlr. A ».n—1—±—» • - ■ nem dolgozhatunk géppel mindenütt — a háztáji teheneket is befogták szántásra és vetésre. Május 1-i fel­ajánlásuknak is eleget tettek. Á munka átmeneti csökkenését arra használjuk fel, hogy a tagok által bevitt gazdasági felszerelést rendbe, üzemképes állapotba tegyük.­A termelőszövetkezet munkájára az egyénileg dolgozó parasztok is felfigyeltek, ami valószínűleg azt eredményezi, hogy a tsz hamarosan számbe’ileg is növekedni fog; 3UBAY ISTVÁN Tervbevettek uj karbantartó gyár­részleg építését, valamint a ková­csolóüzem jelentős bővítését is. Az új karbantartó gyárrészlegnek a gyáron kívüli megépítésével három üzem elhelyezését oldják meg. Ezzel lehetővé válik, hogy húzott, hántolt, csiszolt nemesacélrudakból kereken 150 százalékkal, nehéz kovácsáruk­ból 40 százalékkal többet termelje­nek. Fokozottabban térnek rá a ne­mesacélfajták, kéreghengerek gyár­tására. Kohósalaktéglából a hamarosan üzemelő új téglagyár évenkint 15 millió olcsó téglát ad majd a miskolci és környékbeli építte­tőknek. Az új érctömörítőmű felépítésével felszabaduló érctéglagyárat kohógáz­zal üzemeltetve jóminőségű, kén­mentes égetett mész termelésére ál­lítják be minden beruházási költség nélkül. Ezzel kettős célt érnek el: tovább javítják az acél minőségét, másrészt a jelenlegi széntüzelésű mészégetőkben építkezések céljaira folytathatnak mészégetést. A második ötéves tervidőszakban a .javaslat szerint ruh^^^anaíéől 'több mint 48l ^ millió forintot építkezésre fordí­tanak. Szociális és munkásvé­delmi célokra öt év alatt 74 mil­lió forintot költenek. Ebből — a többi között — megépítik á négyezer személyes ételkombi­nátot s 13 öltöző-mosdót létesí­tenek. A széleskörű országos ipari beru­házások tervezési munkáinak meg­könnyítésére a Lenin Kohászati Mű­vek és Diósgyőr tapasztalt mérnö­keiből tervezőbrigádokat szerveztek, amelyeknek tagjai napi munkájukon felül vállalták, hogy az egész fejlesz, tési program körülbelül negyven százalékát, a kisebb jellegű beruhá­zások tervezéseit elvégzik. így mint­egy száz diósgyőri mérnök vesz részt a gyár fejlesztési terveinek el­készítésében. Saját tervezés szerint készítik el — a többi között — a martin- és elektroacélmű fejleszté­sét, a hengerművek korszerűsítését, a kovácsológyár átrendezését. A második ötéves tervjavaslat végrehajtásával a diósgyőri kohászat teljes ter­melési értéke 1955-höz képest 1960-ra 54.5 százalékkal, a befe­jezett termelés 53.1, míg a mun­kái termelékenysége csaknem 39 százalékkal növekedik A diósgyőri kohászok a második ötéves tervben azt tűzték ki célul, hogy feladataik maradéktalan meg­valósításával elérik a fejlettebb ipari országok kohászati üzemeinek színvonalát.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom