Észak-Magyarország, 1956. május (12. évfolyam, 104-127. szám)

1956-05-17 / 115. szám

Cs««ríKf, 19M. mijm ti. MKAKItTAQTAKOaSKAO Párté let Tanácsszerveink feladatai az MDP miskolci pártértekezlete után Irta: Józsa László, a városi pártbizottság PTO vezetője Az MDP miskolci pártértekezlete 'igen mélyrehatóan elemezte a taná­csok munkáját s meghatározta az előttük álló legfontosabb feladatokat. * Helyesen értékelte a városi és ke­rületi tanácsok munkáját, amikor megállapította, hogy a tömegkapcso- • latok erősítésében és elmélyítésében eredmények jelentkeznek. Ugyan­akkor azonban a városi pártértekez­let arra is rámutatott, hogy a taná­csok munkáját néhol még mindig fékezik a bürokratikus vezetési mód­szerek. Hibák és következményeik A városi és kerületi tanácsok mun­kájában is talaja volt a személyi kultusznak, a kritikátlan légkörnek, a hibákat elnéző elvtelen, baráti szel­lemnek. Ez a fogyatékosság rányomta bélyegét a tanács határozatainak meghozatalára is. A határozatok többnyire formálisak voltak. Erre mutat, hogy a tanácsok MDP-csoport üléseit is csak szórványosan hívták össze. Az MDP-csoportok ugyan meg­vitatták a tanács határozati javasla­tait, de azokat még szükség esetén sem módosították. A személyi kultusz káros következ­ménye kihatott a tanácsapparátusban folyó kádermunkára is. Többször ókokat kerestek káderek leváltására. Minden alapos indok nélkül leváltot­ták például Glódi András elvtársat, á városi tanács vb. városgazdálko­dási osztályának vezetőjét, akit a vá­rosi pártbizottság közbelépésére he­lyeztek vissza funkciójába. Többször »jó ismerősi-«, vagy baráti alapon helyeztek egyeseket funkcióba. A hi­bák feltárása mellett a városi párt­értekezlet meghatározta a tanácsok előtt álló legfőbb feladatokat. Igazságos lakáselosztást kell biztosítani A pártértekezlet egyik legfontosabb feladatként állította a tanácsok elé a lakáshelyzet megjavítását. A taná­csok, tanácstagok és a végrehajtó­bizottságok vezetői keressék annak lehetőségét, hogy a közületek ésszerű összevonásával újabb lakások szaba­duljanak fel. 1956-ban ilyen módon 60 újabb lakást kell biztosítani. E probléma megoldásában már mutat­koznak bizonyos eredmények. A he­lyes intézkedések következtében több család- jutott az elmúlt két hónap alatt lakáshoz. A pártértekezlet felhívta a figyel­met: a tanácsok érjék el, hogy az építőipari vállalatok jól felszerelt la­kásokat adjanak a lakosság részére. Ebben az évben állami költségen 537, saját erőből, emelet ráépítésével 36 lakást kell építeni, 46 házban pedig 350 lakást kell felújítani. E célok igen lelkesítőék, szépek, de még ko­rántsem kielégítőek. Csupán állami erőből nem lehet biztosítani a szük­ségletet. Éppen ezért jobban ki kell szélesíteni a kislakásépítést. El kell érni, hogy ebben az évben 350 kis­lakás épüljön fel. Az eltelt két hónap alatt megfelelő intézkedések révén az építőipari vállalatok munkájá­ban nagy javulás mutatkozik. A diósgyőri 168 lakásos bérház építői például igen dicséretes, jó munkát végeznek. Az építtetők részére meg­felelő házhelyet kell juttatni. A pártértekezlet felhívta a figyel­met: a lakásügyi panaszokat és ké­relmeket a legsürgősebben kell el­intézni. A városi és kerületi tanácsok végrehajtóbizottságai szüntessék meg a lakásügyek intézésében a még min­dig meglévő bürokratikus huzavonát. Érvényt kell szerezni a törvényes rendelkezéseknek, tovább kell szer­vezni a lakások társadalmi úton való igazságos elosztását, olymódon, hogy a döntéshez meg kell hívni vala­mennyi lakásigénylőt. E határozat végrehajtása nyomán a helyzetben már van javulás, de a panaszok or­voslása és elintézése még mindig igen vontatott. Tovább kell javítani a lakosság ellátását Gondoskodni kell a lakosság ipar­cikkekkel való jobb ellátásáról. A legnagyobb figyelmet az élelmiszer- ellátásra kell fordítani, ezen belül legfontosabb a piaci és zöldségellátás fokozása. Abból kell kiindulni, hogy egy főnek évente 110 kilogramm zöldségárura van szüksége. Az áru­ellátás érdekében nyissanak több új üzletet a belvárosban is, de főként a munkáslakta területeken. Már most részletes tervet kell kidolgozni an­nak érdekében, hogy a dolgozók téli ellátása biztosítva legyen. Meg kell szervezni, hogy a dolgozók rész­letekben fizethessék be burgonya- és hagymaszükségletük árát és az árut októberben egy tételben vehessék át. Az előre történő részletfizetés máj js 1-től október 1-ig tartson. E határozat végrehajtása nem meg­felelő. Javult ugyan Miskolc áru­ellátása, növekedett a felhozatal, de az áruválaszték még nem kielégítő. A téli ellátás megszervezésében sem történt megfelelő intézkedés. Tanács­szerveink ne feledkezzenek meg a napi feladatok eredményesebb végre­hajtása érdekében a városi pártérte­kezlet határozatainak megvalósításá­ról. A városi pártértekezlet igen mély­rehatóan foglalkozott a közlekedés, a közvilágítás, a köznevelés kérdésével is. Hangoztatta, hogy a kitűzött célo­kat csak abban az esetben érhetjük el, ha az élet minden területén har­cot indítunk a személyi kultusz ellen, bátran kérjük a kollektíva vélemé­nyét. Ehhez viszont szükséges, hogy a tanácstagok és a különböző bizott­ságok tag iái türelmesen hallgassák meg a dolgozók kritikai megjegyzé­seit, kérjék segítségüket a munka sikeres elvégzéséhez. E tekintetben még igen sok a tennivaló. A tanácsoknak biztosítani kell a határozatok kollektív meghozatalát és kollektív végrehajtásának meg­szervezését, ellenőrzését. A kitűzött célok igen nagyok, de minden lehe­tőségünk megvan ahhoz, hogy ta­nácsszerveink azokat elérjék. Ne feledjék el, hogy a feladatok teljesítésével tanácsaink újabb bizo­nyítékát fogják adni annak, hogy meg akarják valósítani a megyei pártbizottság jelszavát: »Érjünk el újabb sikereket a munkában, a dol­gozókról való szerető, elvtársias gon­doskodásban, a javuló pártmunka alapján!« Tlejaelczö ink ír ják Ä FELSÖZSOLCAI Szábadsághar cos Termelőszövetkezet tagsága már befejezte a tavaszi vetéseket. Nem­csak a 30 hold közös, de a 30 hold háztáji kukoricát is négyzetesen ve­tették. Az új agrotechnikai eljárás helyességéről az elmúlt esztendő ta­pasztalatai alapján győződött meg termelőszövetkezetünk tagsága. Sa­ját tapasztalataink tanítottak meg arra is, hogy a kalászosok nagy ré­szét keresztsorosan vessük és 114 holdon fej trágyázzunk is. Az állatte nyésztés fejlesztése érdekében egész legelőnket fogasoltuk, 20 holdat pe dig péti sóval fejtrágyáztunk. Jó eredményeket értünk el a tehené­szetben is, ahol Kusper Gábor és Bihari Gyula állatgondozók igen lel­kiismeretes munkát végeznek. A tejhozamból és négy darab szerző­déses hizóökör árából már 23 ezer 500 forint előleget osztottunk. Ed dig minden munkaegységünkre 8—8 forint jutott. Kertészetünk is fej­lődik. területét 5 holdról nyolcra emeltük. Arra törekszünk, hogy ez­után legalább hathetenkint oszthas­Csütörtökön sorsolják ki az T. Békekölcsönt Csütörtökön délután fél négy óra­kor tizedszer perdülnek meg az Első Békekölcsön kerekei. A húzások ez­úttal Pécsett, a Honvédtiszti Klub­ban zajlanak le. Május 17-től 20-ig 222.100 egész kötvény számát húzzák ki a kere­kekből 64,090.900 forint értékben. Ezenbelül 94.600 kötvény tulajdonosa 38,703.900 forint nyereményben, 127 ezer 500 darab névértékben kihúzott kötvény tulajdonosa pedig 25,387.000 forint törlesztésben részesül. (MTI) 11 termelőszövetkezetek és az egyéni termelők a tavalyinál kedvezőbb feltételek mellett köthetnek szerződést a lucerna és vörösheremag-fagásra Az idén a lucerna és a vöröshere szerződéses magfogásával kapcsolat­ban a feltételek a tavalyinál lénye­gesen kedvezőbbek. A magfogásra szerződött termelőszövetkezetek vagy egyéni termelők egy mázsa nyers lucernamagért 3500 forintot, vörös- heremagért 2000 forintot kapnak. A szerződő termelőszövetkezetek minden 100 kg árpa . vagy kukorica után ab­raktakarmányt is kapnak szabadfel­vásárlási áron, minden termelő kap továbbá húsz kg fémzárolt vetőmagot visszatérítésként, nyersmag áron. Ha az utóbbit természetben nem veszi igénybe, akkor értékét készpénzben vehetik át. A rovarkártevők elleni védekezést a magfogóterületeken a növényvédő állomások vagy gépállo­mások díjmentesen tartoznak el­végezni A szerződő termelőszövet­kezetek minden központi készletbe adott 15 mázsa lucernamag után egy motorkerékpárra és minden 45 má­zsa mag után egy új teherautóra vagy három motorkerékpárra kap­hatnak vásárlási utalványt. (MTI) Figyeljük a burgonyabogáé megjelenését Az utóbbi napokban hullott meleg eső hatására a korábban ültetett bur­gonya jó része kikelt és több helyről már a burgonyabogár előfordulását is jelentették. A Földművelésügyi Mi­nisztérium Növényvédelmi Igazgató­sága felhívja a termelők figyelmét, hogy minden héten legalább egyszer gondosan vizsgálják át burgo<nyaveté- süket és a kártevő előfordulását azonnal jelentsék, a községek taná­csának; Ezenkívül lehetőleg minél számosabban kapcsolódjanak be a községi tanácsok által szervezett ke­reső-brigádok munkájába. Különös figyelemmel kell kísérni a múlt évi burgonyaföldeken hagyott gumókból kikelt úgynevezett árvaburgonyát. Ezeket azonnal meg kell semmisíteni, mert a kártevő rejtett búvóhelyéül szolgálnak. (MTI) — ORVOSI CIKKEKET gyárt szintetikus anyagokból az Angyal­földi Zsinórgyár. A Ricó Kötszer- művekben kísérleteket végeznek kreppnylon kötözőpólyák előállítá­sára. ■— 40 országból jelentették be a sajtó képviselői, hogy résztvesznek a június 10-től 15-ig tartó Helsinki­ben tartandó újságíró világtalálko­zón. sunk munkaegység-előleget, s a ker­tészet jövedelméből ez sikerülni is fog. KALAS JÖZSEFI * LÁDPETRI községben jól halad­nak a tavaszi munkák. Már minden mag a földbe került, legtöbben szor­galmasan végzik a növényápolást. A takarmányrépa és a cukorrépa sara-i bolását túlnyomórészt elvégezték. A növényápolásban Dúrbák Lajos, Csoj ma Ferenc, Orosz Imre, Szabó And­rás, Kerepesi János és Varga Ist­ván járnak az élen, de sorolhatnám még tovább az élenjárók nevét. A jó gazdák legtöbbje már megkezdi a cukorrépa egyelését is. F. Varga Ist­ván hozzálátott a kukorica kapálásá­hoz is. A legtöbb ládpetri dolgozó paraszt az idén magasabb jövedel­met akar elérni, mint az elmúlt esz­tendőben, s ezt a mezőgazdasági munkák idejében, jó minőségben való elvégzésével akarja biztosítani: KECSKÉS IMRE agronómus, * TAKTABÁJ községben #z elmúlt napokban adták elő igen nagy siker­rel a miskolci Déryné Színház mű­vészei a Cseresznyevirág című szín­művet. Mi Csobajról gyalogoltunk át az előadásra, de nem bántuk meg, hogy vállaltuk a fáradságot. Már harmadszor történt meg, hogy át­mentünk Taktabájra megnézni a Déryné Színház tájszínházának elő­adását, s mindannyiszor igazi él­ményben volt részünk. Nagyon há­lásak vagyunk a színház művészei­nek, hogy nekünk, akik távol élünk: a várostól, szintén biztosítják a leg­színvonalasabb szórakozási lehető­séget. Ezúttal is köszönetét szeret-* nék mondani a miskolci Déryné Színháznak és arra kérjük művé­szeit, hogy ezután még gyakrabban; látogassanak el Taktabájra, mi cso- baji színházlátogatók mindig szíve­sen átgyalogolunk előadásukra. F. SÁRI LÁSZLÓNÉ A MEGYEI Villany- és Épületsze-: relő Vállalat elmúlt évi tervét 124.4 százalékra teljesítette. Vállalatunk ebben az évben határidő előtt vé­gezte el Sajóhidvég, Szendrőlád, Ti- szatardos és Taktabáj községek vil­lamosítását. Mi végezzük a miskol­ci fonoda építkezés villanyszerelési munkálatait is. Vállalatunk dolgozói készítették el a május 1-én felava­tott királdi kultúrház vízvezeték és villanyszerelési munkálatait is. Dol­gozóink 34 százaléka ért el 150 szá­zalékon felüli teljesítményt. Külö­nösen kitűntek az elmúlt hónap fo­lyamán Fejes Alajos és Lőrincz Zol­tán villanyszerelők, akik a szakma kiváló dolgozója szintet és Árvái László, Varga Endre, Szakálos Já­nos. akik a kiváló dolgozó szintet érték el. Műszaki dolgozóink közül a szakma kiváló műszaki dolgozója szintet Illés György műszaki veze­tő, Gyöngyösi Kálmán főművezető és Ságvári László művezető érték el FEHÉR MÁRTON fl békés egymás mellett élés politikájának igazsága F ehetséges-e a különböző társa- dalmi-politikai rendszerű or­szágok között békés viszony? Fejlőd­hetnek-e egészségesen kereskedelmi, diplomáciai, kulturális kapcsolataik? Élhetnek-e békésen egymás mellett kapitalista és szocialista országok? Mióta az orosz forradalmi prole­tariátus kivivta hatalmát, a világ egyhatodán megdöntötte a kapitaliz­mus uralmát, — központi kérdése ez «a nemzetközi politikának. A Szovjet­unió. amelynek a világhoz intézett első szava a békedekrétum volt, lét­rejöttének első percétől határozott igennel válaszolt erre a kérdésre. A különböző rendszerű államok békés egymás mellett élésének lenini elve volt és marad a szovjet külpolitika általános vonala. Ez az elv szükségképpen követke­zik a szovjet rendszer, a szocialista rendszer lényegéből. Olyan ország­nak, amelyben megszűnt a kizsák­mányolás, nincsenek szennyes pro­fitérdekektől hajtott elnyomott osz­tályok, vagy i legen területekre va­dászó monopolista körök, nincsenek más népek leigázására törő agresz- szív csoportok •— ugyan mi érdeke fűződhetnék a háborúhoz?! Talán kevés a földünk és természeti kin­csünk és talán nincs elég nyers­anyagforrásunk vagy árupiacunk *— kérdezte Hruscsov elvtárs az SZKP XX. kongresszusán. . Nem — mond­ta — mindezekkel bőven rendelke­zünk. Minek kellene hát nekünk a háború? Nekünk nem kell hábo­rú, mi elvből elvetjük az olyan po­litikát, amely az emberek millióit a milliárdosok kicsiny csoportjának önös érdekei kedvéért háborúba ta­szítja.” A z ilyen világos tényeken szét- ^ pukkad, mint a szappanbu­borék, az a nyugati rágalom, hogy a Szovjetunió holmi „taktikai, kon­junkturális elgondolásból" hangoz­tatja csupán a békés egymás mellett élés elvét. Mire hivatkoznak a »nyu­gati rágalmazók? Arra, hogy a szov­jet emberek, a szocialista országok népei a kommunizmus végső győzel­méért harcolnak. A burzsoá propa­ganda abba kapaszkodik, hogv a szovjet vezetők a kétféle rendszer békés kapcsolatait említik, ugyan­akkor azt hirdetik, hogy a kom­munizmus minden országban győzni fog. A XX. kongresszus szétzúzta ezt a tetszetősnek mutatkozó érve­lést és megcáfolhatatlafcul bebizo­nyította. hogy a békés együttélés eszméje és a kommunizmus végső diadaláért vívott harc teljesen ösz- szeegyeztethető, mert a kommuniz­mus győzelmét éppen a két rend­szer békés versenye alapján akar­ják kivívni. Mi a szilárd alapja ennek a jÖ\rő alakulásába vetett bizalomnak? Az, hogy a szocialista termelési mód döntő fölényben van a kapitalista termelési móddal szemben. ennek következtében a marxizmus-Ieniniz- mus eszméi mindinkább behatolnak a tőkés országok dolgozó tömegei­nek tudatába, amint millió és millió ember tudatába hatolnak be a Szovjetunióban és a népi demokrati­kus országokban. A burzsoá propaganda a forrada­lom erőszakos exportjáról fecseg, hogy homályt, ködöt borítson a va­lóságos tényekre. Ám a tények ma­kacs dolgok! A történelmi tények világosan beszélnek, kié a jövő. Mi nem félünk a történelem igazságától, éppen ezért — szemben azokkal, akik háborúval szeretnék eldönteni a kérdést — azt valljuk: a két rend­szer békés egymás mellett élésének viszonyai között, a békés gazdasági verseny alapján kell eldönteni, me­lyik a jobb társadalmi rendszer. Mi­ről tanúskodnak a történelmi té­nyek? Arról, hogy amikor a szovjet­ország kiszakadt a kapitalista rend­szerből. a szocializmushoz az embe­riség 7.4 százaléka és a földterület 15.9 százaléka tartozott. 1955-ben vi­szont már a lakosság 33 százaléka és a világ területének 26.6 százaléka. Korunk legjellemzőbb sajátsága te­hát. hogv a szocializmus világrend­szerré vált. Hatalmas jelentőségű folyamat eredménye ez. Hozzá kell tennünk, hogy míg a XVI. század-, ban keletkezett kapitalizmus 300 év alatt bontakozott, fejlődött ki és vált — a XIX. században — világ- rendszerré, addig a szocialista rend­szernek éhhez mindössze 30 eszten­dőre volt szüksége. A történelmi fejlődés, im, rendkívüli mértékben meggyorsult. Tegyük hozzá még azt is, hogy a szocializmusnak világ- rendszerré való válásával összefügg a békeövezet kialakulása. Határai korántsem szorítkoznak csupán a szocialista országokra, magunkba foglalnak olyan nem szocialista or­szágokat is, amelyeknek életbevágó érdeke a béke megőrzése. A béke­övezet térségeiben már ma is az emberiség többsége él. Merőben másképp alakul hát ma a különbö­ző rendszerű országok egymás mel­lett élésének ügye, mint abban az időben, amikor a Szovjetunió egy­maga harcolt a kollektív bizton­ságért, a békéért. A békés egymás mellett élés ma ** méginkább, mint valaha, százmilliók létkérdése. Békés egy­más mellett élés, vagy minden ed­diginél szörnyűbb, pusztító háború? — ez a választási lehetőség az em­beriség számára. Harmadik út nincs! Ezért veti latba minden ere­jét a Szovjetunió, hogy szakadatla­nul javuljanak a kapitalista és szo­cialista országok közötti kapcsola­tok, erősödjék a kölcsönös bizalom és együttműködés. Arra törekszik, hogy az öt ismert elv, amelyet a Kínai Népköztársaság és az Indiai Köztársaság javasolt, s amelyet a bandungi konferencia és széles nem­zetközi közvélemény támogatott, a világ valamennyi országa közti kap­csolatok alapjává váljék. A Szovjetunió a XX. kongresszus után. amely megerősítette a békés együttélés politikájának irányelvét, még állhatatosabban törekszik min­den ország kölcsönös bizalmának és együttműködésének megteremtésére, akármilyen is az egyes országok társadalmi és állami rendszere. Az emberiség érdekeit szem előtt tar­tó következetes szovjet politikát, a békés egymás mellett élés lenini külpolitikáját az elmúlt időszakban is számos siker koionázta. Jelentős mértékben javult a Szovjetunió és ez északeurópai államok viszonya, pedig közülük Norvégia és Dánia részt vesz a támadó szellemű atlanti tömbben- Bulganyin és Hruscsov elvtárs angliai látogatása beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A két ország vezetői szívélyes légkörben hasznos eszmecserét folytattak. Nagy jelentősége van annak, hogy a tárgyalásokról kiadott záróközle­mény leszögezte: „az összes országok baráti együttműködésének és békés egymás mellett élésének alapja —■ ezeknek az országoknak a társadal­mi rendszerétől függetlenül — az egymás nemzeti függetlenségének és szuverenitásának, területi integritá­sának tiszteletben tartása és az egy­más belügyeibe való be nem avat­kozás". A megbeszéléseken utat tört a szovjet politikának az a sarkalatos elve, hogy az államok jó kapcsola­tainak kialakításához a széleskörű kereskedelem vezet. A londoni tár­gyalásokon megszilárdították azokat az alapokat, amelyekre a békés együttélés épületét kell emelni. A francia miniszterelnök és a külügy­miniszter moszkvai látogatása és tárgyalásai is arra vallanak, hogy a nemzetközi feszültség tovább enyhül és a békés együttélés gondolata folytatja hódító útját. Az ázsiai helyzetre a Szovjetunió­nak Indiával, Burmával és Afganisz­tánnal kialakult jó együttműködése mellett kedvezően hat a Kambod­zsához és Pakisztánhoz fűződő kap­csolatok erősödése, nemkülönben a Szovjetunió és a közel-keleti álla­mok jó viszony ónak elmélyülése. A nemzetközi együttműködés n fejlesztése persze, nem megy simán. A hidegháború hívednek hadállásait nem szabad lebecsülni. Ezután is kitartó harcra van szük­ség. hogy a háború kalandorai még jobban elszigetelődjenek. Annyi azonban bizonyos: a történelem sze­kerét nem lehet visszafelé fordíta­ni A jövő a békés egymás mellett élés politikájáé. Ez felel meg az emberiség érdekeinek. Ezt támogat­ják, erősítik a népek, a történelmet formáló százmilliók.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom