Észak-Magyarország, 1956. május (12. évfolyam, 104-127. szám)

1956-05-05 / 105. szám

f eszakmagtarorszao ,7) StomlbBt, 1888* oájtu If* (g sodálatos élmény, amikor kitágul a látóhatár Tizennyolc éves, nyúlánk, mo­solygós. fiatalember Kálmán Laci. így írom — így mutatta be tanára, Szádeszky László elvtárs. Modora, magatartása biztonságos és meg­nyerő, közvetlen és természetes. Honnan jött és hová tart ez az ifjú, akivel a miskolci bányaipari technikum egyik szobájában be­szélgetek? Kik. hogyan nevelték olyanná, amilyen? Apja az ózdi vasgyárban rakodó­munkás. anyja is a vasgyár dolgo­zója. Két húga van. Apja írni-olvas- n: nem tudott, csak a felszabadulás után tanult meg valamennyire, any­ja 6 elemit végzett. Valamikor ne­héz volt a soruk. Most — ahogy Laci mondja — „összeszedték“ ma­gukat Laci még általános iskolás korá­ban részt vett egy üzemi látogatá­son a farkaslyuíki bányában. — Megnéztük a bányát és az üzem térképészetét. Már akikor igen szerettem rajzolni. Érdekeltek a tér­képek, a tervrajzok és érdekelt a technika. A bányáról addig annyit tudtam, amennyit az édesapám me­séli: róla, aki egy időben bányában is dolgozott, mint vájár. Az első bányalátogatás és a ké­sőbbi egyre erősbödő érdeklődése a műszaki rajzok, a tervezéseik iránt, érlelte meg elhatározását, hogy a bányaipari technikumba iratkozik be. Nem bánta meg. És hogy azóta még jobban lelkesedik a bányáért, azt annak is köszönheti, hogy az el­ső nyári gyakorlaton a tatabányai X-es aknán nemcsak a bányászat szépségeit ismerte meg, hanem na­gyon megszerette a bányászokat is. Nem felejti el, milyen szeretettel se­gítették őt munkájában az öreg bá­nyászok. Szép emlékek fűzik ehhez a nyári gyakorlathoz. Most negyed­éves Kálmán Laci. A DlSZ-szerve- ze£ titkára. Van egy műszaki körük — mesé­li. — Sok problémát vetnek itt fel. így nemrégiben tervet dolgoztak ki, hogyan lehetne a függőaknáik lerob­bantását minél gazdaságosabb idő- fnegtakarítással Végezni, olyanfor­mán, hogy a hosszabb fúrólyukat a robbantások ne tömítsék el. Nagy István tanár megkérdezte, milyen folyóiratból vették az ötletet. Nem vették sehonnan, maguk gondolták ki tanulmányaik alapján a problé mát és megpróbálkoztak a megoldá­si' lehetőségekkel és helyes irányban tapogatóznak. Aztán meg a munka folyamatok megrövidítésére maguk szerkesztettek ciki usg ra f ikonok a t sa ját elképzeléseik szerint. Ha végez* szeretne Pécsre, vagy Komlóra kerülni, azt mondják, hogy aki ott tanul meg mérni, az minde­nütt megállja a helyét. Hogy hogy nem, arra terelődik a szó. mivel szeret a szakmáján kívül foglalkozni. Mosolyog. — Repülni szeretek. Ez évben vé geztem a repülőtanifolyamot a szö­vetségben, s a vizsgát kitünően tét tem le. Kicsit meglepődöm, s ő megérti arcom kifejezését: — Ugy-e elég ellentétes dolog ez a kettő? Egyszer a föld mélyén, az­tán meg magasan a föld felett..: S elmondja, hogy a télen miként készültök fel elméletileg a tavasszal kezdődött repülőgyakorlatokra. Most minden, pénteken tervezési napok yennak. vasámaponkint pedig re­pülnek. Már háromszor repült. — Milyen érzése volt az első re­pülésnél? — Csodálatos élmény, amikor az ember előtt mindjobban kitárul a látóhatár. Igen, ez csodálatos dolog. Kálmán Laci ími-olvasni nem tudó édesap­ja előtt még nem állhatták ilyen le­hetőségek. Fiának már megadatott a mód, hogy kedve szerint szárnyal­jon és védtelenekre táguljon a lá­tóhatára. Kátriién László. ez a végtele­nül rokonszenves; fiatal elvtárs jól látja a közeli" és távoli' dolgokat egyaránt. Szívén, viseli az iskola problémáit, mintha mindenért fele­lősséget érezne, ?mi itt történik. Je­lenleg a növendékek 40 százaléka bányász szülők gyermeke. Oda kell hatni mondja / hogy bányá­szaink örömmel küldjék gyermekei­ket, a technikumba. h:szen a jövő­ben temérdek jóliképzett technikus­ra, középkáderre lesz szüksége bá­nyászatunknak. Kálmán elvtárs kicsit fájó szívvel váliik majd meg a technikumtól, amely a második ötéves tervben pompás, modem v\ épületet kap. Látta ő is az új, iskola tervrajzait, amelynek alagsorát valóságos bányá­vá építik ki. Tekintetem most az előttünk fek­vő uiságra téved, s ő tereli a szót |rát. második ötéves terv irányelveire. 330 millió tonnával több szén! Mi mindent kell tennünk, hogy ez meg­valósuljon! Ebből már mi is kivesszük a részünket — mondja Kálmán Laci és olyan természetesen magyaráz­za, mint egy felelős, kész szakem­ber, hogy ehhez nemcsak új bánya- telepítésekre lesz szükség, hanem jobb munkaszervezésre is. ami első­sorban rájuk, technikusokra, a fel­ügyeletre. az aknászokra hárul. — A bányák várnak minket, s mi már az érettségi után megkapjuk itt a technikumban a munkakönyvün- ket. Én is alig várom, hogv elfog­laljam helyemet a termelésben. Ha lehet, szeretnék azért tovább tanul­ni, bányamérnök lenni. Azért járok orosz nyelvtanfolyamra, mert az a vó<*vam, hogy a Szovjetunióban ta­nulhassak tovább. Ezek a Kálmán Lacik a mi igazi mai fiataljaink. Ezek azok a fiatalok, akik megtanultak szárnyalni és mindig feljebb, feljebb akarnak és fognak emelkedni, mert meglátták a mi ragyogó világunk kitágult és folyton táguló látóhatá­Pártélet * Kibővített pártaktívaülést tartottak Tiszapalkonyán Hajdú Béla z árleszállítás nyomában Az elmúlt szombaton, a tiszapal- konyai erőmű pártbizottsága kibő­vített pártbizottsági ülést tartott, amelyen megjelent Tóth János elv­társ, a megyei pártbizottság ipari titkára, Dojcsák János elvtárs, a megyei pártbizottság ipari és köz­lekedési osztályának vezetője, Gyu- rák László elvtárs, a megyei párt- zottság ipari és közlekedési osztá­lyának főelőadója, Barta K. Gyula elvtárs, a megyei pártbizottság tag­ja, a kazincbarcikai városi pártbi­zottság első titkára, István György elvtárs, a tiszapalkonyai erőmű pártbizottságának titkára. Az ülésen resztvettek az épülő erőmű gazda­sági és műszaki vezetői, beruházó, kivitelező vállalatok, építőipari trösztök: és vállalatok igazgatói, mér­nökök, az erőműnél dolgozó cseh­szlovák szerelők képviselői, az il­letékes minisztériumok, az Április 4 Gépgyár, valamint a Ganz Vagon- Gépgyár kiküldöttei. Meghívták a kazincbarcikai hőerőmű párt-, gaz­dasági és műszaki vezetőit is. Azt a feladatot tűzték a kibővített pártbizottsági ülés elé, hogy a szak­emberek bevonásával vitassa meg az értekezlet az üzemindulással kap­csolatos legfontosabb tennivalókat azért, hogy december elsején meg­kezdhessék az üzemeltetést. így megtárgyalták az erőmű építési és szerelési munkálatai befejezésének módosított határidejét A szakem­berek elmondták véleményüket. A Dolgozóink örömmel vették tudomásul jó munkájuk gyümölcsét, az újabb árleszállítást. Képünkön az Olcsóbbá lett női ruhaanyagok­ból vásárolnak az Állami Áruházban. Legyenek a isz-ek vezetői az új bátor meghonosítói Az agrotechnikai módszerek szé­leskörű alkalmazására csak a nagy­üzemi- gazdálkodásban van lehetőség. Termelőszövetkezeteink vezetőinek, szakembereinek arra kel! to reked­niük, hogy éljenek is ezzel a lehető­séggel, alkalmazzák a már jól;bevált módszereket. A szerencsi járás ter­melőszövetkezeteiben az idén 700 holdon végeznek vegyszeres gyom­irtást. amellyel igen jelentős munka­erőt takarítanak meg. Tavaly sok termelőszövetkezetben az új módszerek elhanyagolásával súlyos hibákat követték él. A takta- báji Béke Termelőszövetkezet vezető­sége például sok tízezer forinttal ká­rosította meg a tsz tagságát, mert nem ismerte fel az új mócLszorek hasznát. Csugánv elvtárs ellenezte a vegyszeres gyomirtást s ezért mind­össze 16 holdon alkalmazták. Milyen veszteséget okozott ez a maradiság? Utólag beismerik, hogy 250 holdon végeztek kézierővel gyomirtást. Át­lagosan öt munkaegységet v fordítot­tak egy hold megművelésére; 55.46 forint értékű munkaegységet alapul véve. tehát több mint 2700 forintba került egy hold föld gyomirtása. A Növényvédő Állomás ezt holdankint 100 forintért végezte volna el, így 250 holdnyi területen több mint 44 ezer forintot takaríthattak volna meg. Ez az összeg elegendő egy 20 férőhelyes sertésfiaztató építésére. Nemcsak a vegyszeres gyomirtás a négyzetes kukoricavetés és pótbeporzás hasznát sem ismerték fel a tsz tagjai. Pedig, ha ezt a két jó módszert párosítják, holdankint legalább 2 mázsával több termést takaríthattak volna be. Ez mintegy 200 mázsával több kukoricát jelen tett volna a termelőszövetkezetnek Ha ezen 40 sertést 140 kilogrammos ra felhizlalnak, 112.000 forinttal gaz dagodott volna a szövetkezet közös vagyona. A bedolgozott munkaegy ségre 9.58 forinttal, oszthatnának több előleget a tagságnak. Igen megszívlelendő példák ezek arra intik a termelőszövetkezetek vezetőit, mezőgazdászait, hogy az; eddiginél sokkal jobban harcoljanak az új módszerek bevezetéséért. Le­gyenek az új bátor meghonosítói mert ezzel nemcsak a tagság, hanem egész népgazdaságunk gyarapítását segítik elő. gazdasági és műszaki vezetők egy­öntetűen megállapították: december elsején meg lehet és meg is kell kezdeni az erőmű üzemeltetését. Ez a határidő teljesen reális, minden műszaki feltétel adva van a terv va- lóraváltásához. A kazincbarcikai hőerőmű veze­tői elmondták, hogy annakidején sokkal nagyobb erőfeszítéssel dol­goztak, a terv is feszítettebb volt, mint Tiszapalkonyán. Mégis — a munkások, a gazdasági és műszaki vezetők áldozatos munkája nyomán — a tervből valóság lett, a kitűzött határidőben megkezdték az üzemel­tetést. Tiszapalkonyán is arra van szük­ség — állapította meg a pártbizotteá- gi ülés, hogy ki-ki a maga munkaterü­letén — építők, szerelők, földmun­kások, mérnökök és technikusok —* tudása legjavát adja, hogy minden­ki a megszabott határidőre elkészül­jön munkájával. A párt- és gazda­sági szerveknek erejüket az erőmű építésére, a munkaverseny kiszélesí­tésére, a dolgozók munkakörülmé­nyeinek megjavítására kell fordí­tania , Az erőműnél dolgozó csehszlovák szerelők és az Április 4 Gépgyár dolgozói szocialista munlkaversenyre hívták ki az erőmű építőit, műszaki és fizikai dolgozóit. Felhívásukban megfogadták, hogy munkájukat ha­táridőre elvégzik. NE FELEDŐ A MÚLTAT Dicső“ mozaikok Volt nekünk, szerencsieknek a múltban egy hetilapunk, a Hegyalja, mely szenzációival 1931—39-ig bol­dogította a nagyérdemű közönséget. (Utódja volt az Üj Hegyalja. Ez a lap a stafétabotot 1941-ben vette csak át elődjétől és 1944-ig működött.) A memória kedvéért — ugyanis hajla­mosak vagyunk arra, hogy elfeled­jük azt, ami a múltban történt — közlünk néhány sirámot, néhány mozaikot egykori lovastengerészünk korának 1938-as évéből, tehát még úgynevezett békebeli időből. Ab­ból az évből, melyben »már olyan magas volt az életszínvonal«, hogy meg lehettünk vele elégedve. Az 1938-as évről szólnak ezek a cikkek. Nézzük hát a múltat, hogy annál jobban értékelhessük jelenünket. * (Hegyalja, 1938. április 1.) A kol­duspénzekkel ismét sokan vannak elmaradva. Kéri a községi elöljáró ság a hátralékok fizetését, nehogy a koldusok ellátása akadályokba üt közzék. (Hegyalja, 1938. február 5.) A tállyai kaszinóbál a hagyományok hoz híven. hatalmas látogatottság mellett folyt le. Szerencs, Abauj szántó, Mád, de a környék is leg elitebb, legtekintélyesebb társadalmi köreivel vett részt Alsózemplén eme — az ellátásban, vendéglátásban elsőrangúnak elismert — mulatságán. Kitűnő abauji cigány, nagymennyi­ségű — a tállyai kedves, magyaro­san vendégszerető úrihölgyek pazar áldozatkészsége folytán túldimenzio­nált büffé, kitűnő tállyai borok tették nevezetessé, felejthetetlenné az estét, melynek feje a tállyai ka­szinó népszerű, kedves elnöke, Szír* may Sándor volt. * (Hegyalja, 1938. február 5.) Sze- rencs község képviselőtestülete múlt hó 27-én tartotta gyűlését, amikor is tárgyalás alá került többek között a katonai lőtér részére kisajátítandó terület cseréje és a közgyógyszert igénybevevő szegények jegyzékbe- vevése.í * * (Hegyalja, 1938. február 5.) TöbB ízben említettük már azokat a. jó* tékonycéíú szociális akciókat, me- lyek a szerencsi szegény gyermekek, jobb táplálkozását vannak hivatva előmozdítani.. i Vannak az iskolá- ban olyan osztályok, ahol a tanulók szülei közül egyetlenegynek sincs tehene, de a szülők olyan szegények* hogy például egy osztály tanulói kő- zül 17 mintegy egy hónapig nem ivott tejet. Ehhez nem kell magya-* rázatot fűzni... E hó 7-én, hétfőri egy új akció indul meg. Ekkor kéz* dődik a mintegy 75 napra tervezett ebédeltetést akció, melynek során 150 óvodás és iskolás gyermek része* sül ingyen ebédben... Az egész dk* cióra 3200 pengő van előirányozva, mely összeg a kivetendő ínségjáru* lékből nyer fedezetet. * Kedves olvasó, amikor a második Ötéves terv irányelveihez te is hozzá- szólsz, jusson eszedbe a múlt is. Kgy a ináiuj 1-1 (tLöóiwJásról A* építőipar dolgozói táblájukon az új munkáslakások és gyárak képé vei. Az idén is megrendezik a vidéki mezőgazdasági kiállításokat A szeptemberben megnyíló Orszá- szervezettek lesznek. Az idei kiállí- gos Mezőgazdasági Kiállításon kívül tások fő célja, hogy a környék mező- az ország sok helyén az idén nyáron gazdasági termelőit nagyobb terme- is megrendezik a vidéki mezőgazda- lési eredmények elérésére, a terv­sági kiállításokat. Ezek a múlt évi- feladatok teljesítésére mozgósítsák; nél gazdagabbak, gondosabban meg- a kiállítások a termelésben kiválók példájával megmutatják az utat a nagy terméseredmények eléréséhez is, ismertetik a jól bevált termelési módszereket s hozzájárulnak a szo­rosabb kapcsolat megteremtéséhez a tudomány és a gyakorlat között. A vidéki kiállításokat a szőlő- és gyümölcstermelő vidékek kivételével június 15. és augusztus 5. között ren­dezik meg. A szervezés munkájába bevonják a helyi társadalmi és tö­megszervezeteket is. A legtöbb he­lyen a kiállításokat tapasztalatcse­rékkel, gyakorlati bemutatókkal, szé­leskörű állatbírálatokkal, előadások­kal, szakfilmvetítéssel, mezőgazda- sági könyv- és folyóiratkiállítással, valamint vásárok szervezésével kap­csolják egybe. (MTI) Boldog ifjúságunk a menetben. — A Magyar önkéntes Honvédel­mi Szövetség nagyszabású rádióama­tőr kiállítást nyit május 7-én Mis­kolcon, a Széchenyi u. 109. szán alatt. Az érdekes rádióamatőr kiál­lítás május 16-ig tekinthető meg. Az ünnepélyes megnyitásra május 7-én délután 5 órakor kerül sor,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom