Észak-Magyarország, 1956. május (12. évfolyam, 104-127. szám)

1956-05-16 / 114. szám

ESZAKHAGTAEOR8ZAO Szerda, 1956. május 16, *S* AZ ÁRLESZÁLLÍTÁS után 50 százalékkal nagyobb forgalom a Vas- és Edényboltban A miskolci 10-es számú Vas- és Edényboltban katonás rendben so­rakoznak a lábasok, fazekak. Fiatalasszony válogat közöttük. Már egész edényhalmaz sorakozik előtte. Csillogó szeme örömet, megelégedést árul el. Elmondja, hogy új otthonát gazdagítja a sok edénnyel. Egy hó­napja esküdtek, s igen örül, hogy várt az edényvásárlással, mert azért a pénzért, amit erre tett félre, most lényegesen többet vásárolhat, mint gondolta. Különösen az aluminium edényeknek van nagy keletjük, nem­csak ezért, mert ízlésesek és praktikusak, hanem mert 20—25 százalék­kal olcsóbbak is lettek. Az árleszállítás óta mintegy 50 százalékkal lett magasabb a forgalom. Az üzlet felkészülten várta a vásárlóközön­séget. Ezt bizonyítják a roskadásig megrakott pultok, s az a sok-sok vá­sárló, aki nehéz csomagokkal megrakva, megelégedetten távozik az üzletből. Ahol tizenkétszer több órát adtak el, mint az árleszállítás előtt Miskolc, de még a környező községek la­kóinak is közkedvelt vásárlóhelye az Állami Áruház. Itt különösen nagy forgalmat bonyo­lítanak le az árleszál­lítás óta. Például az el­múlt két hétben annyi órát adtak el, mint az­előtt 6 hónap alatt. Eb­ből, az árucikkből tehát tizenkétszeresére növe­kedett a forgalom. Nagy a forgalom a férfikonfekciós osztá­lyon is, főleg a leszál­lított árú férfiöltö­nyöknek van nagy ke­letjük. A cipőosztály is zsú­folt. A 112 forintos szandál 68 forint lett. Ebből egy nap alatt 700 pár fogy el. Az áru­ház dolgozói mindent megtesznek, hogy ele­get tudjanak tenni a dolgozók megnöveke­dett igényeinek. JKiik&Le&n h leiz (j nu ek -mini a boti A miskolci Anyák boltjának va­lamennyi dolgozója mellén ott dí­szeleg egy kis ötágú csillagos jel­vény. Nemrég lettek „Kiváló bolt“, amit jó munkájukkal érdemeltek ki. Az árleszállítás óta megsokszo­rozódott munkájuk, hiszen mint a statisztika mutatja, azóta 156—200 vevővel kell többet kiszolgálniuk naponta. Az árleszállítás mellett az ud­varias kiszolgálás is vonzza a mis­kolci édesanyákat, hogy gyerme­keik részére itt vegyék meg a kü­lönböző holmikat, — a kis újszü­lötteknek szükséges tipegőtől egé­szen a 10—12 éves lányka és fiuru- hákig. Különösen a gyermekkon. fekciós osztály közkedvelt, ahol a legnagyobb a választék. Egyedül a kis kötött és gyapjú szvetíerkék- ben, pullóverekben van hiány, azonban az üzlet vezetője mindent elkövet, hogy a miskolci édes­anyák igényeit kielégítse. Nagy terveik vannak a közeljö­vőre. Azt hisszük nem árulunk el titkot ha megírjuk, hogy júliusban az Anyák boltja új áruházba köl­tözik. A Széchenyi utcán a volt gyógyszerraktárt alakítják át ré­szükre a budapesti gyermekminta­bolt mintájára. AZ ORSZÁG LEGNAGYOBB VIOÉXI ÁRUHÁZÁBAN Mezőkövesd ma már nemcsak a matyóházról, gyönyörű népviseleté­ről híres, hanem arról is, hogy ebben a községben van az ország legnagyobb vidéki földművesszö­vetkezeti áruháza. Hetipiacos na­pon bizony az emeletes áruház is szűknek bizonyul néha, s az áru­ház 35 dolgozója alig győzi kiszol­gálni a vásárlókat. — Különösen az árleszállítás óta növekedett meg a forgalom — mesé­li Póta József elvtárs, a kövesdi nagyáruház vezetője. — Az árle­szállítás utáni első napon például a cipőosztályon 80 %-kal ugrott fel a forgalom. Többszáz pár férfi és női szandál keli el. A csökken tett árak ellenére a cipőosztályon azóta is mintegy 35 százalékkal na­gyobb a napi forgalom, mint az árleszállítás előtt volt. A pipere osztályon és a kötöttáru osztályon 20—25 százalékkal vásárolnak töb­bet, mint azelőtt, — És milyen az áruellátás? — Majdnem naponta kapunk új áruküldeményeket, úgyhogy a jelentékenyen megnövekedett for­galom ellenére is ki tudjuk elégí­teni a vásárlók minden igényét. De azért egy sérelme mégiscsak van Póta elvtársnak. a havi 2.5—3 milliós forgalmat lebonyolító áru­ház vezetőjének, s vele együtt sok­száz mezőkövesdi vásárlónak. A sérelem az, hogy a több, mint 20 ezer lakosú nagyközség nagyáru­háza sajnos nem tartozik a rész­letvásárlásra kijelölt üzletek közé. Pedig Mezőkövesden igen sokan vették volna igénybe a részletak­ciót. Ami késik, az nem múlik, s reméljük, hogy a mezőkövesdiek­nek ez a szerintünk is jogos kéré­se rövidesen teljesül. ALEKSZANDR FAGYEJ EV 1901—1956 Mély fájdalommal értesültünk Alekszandr Fagyejevnek, a Szovjet írószövetség titkárának haláláról. A hír azért is rendített meg bennün­ket, mert úttörőgyerekeinktől egész az aggastyánkorig mindenki ismeri a nagy szovjet író nevét. Az Ifjú Gárda mély embertf or maló ereje, ro­mantikus pátosza, igaz hazaszer etetet árasztó szelleme nemcsak a magyar fiatalokat serkentette több, igazabb emberségre, hanem a világ minden fiatalját csodálatba ejtette. A népi demokráciákon kívül számos nyelvre lefordították, Japántól egész Dél-Amerikáig. A s2Mbad hazában élő ko­reai fiatalok a kétéves háború idején e csodálatos alkotásból merítettek erőt a hősiességre, a példamutatásra. A mű megjelenése után mindenkit meghódított; filmet, dráfnát, operát írták belőle, hogy egyszerre több műfajon keresztül tolmácsolják a regény hamisítatlan igazságát. A ma­gyar olvasótábor részéről hasonlóan mély elismerés és tisztelet övezi a Tizenkilencen című regényt, amelyben a hős szovjet népnek állít em­léket. Nagyobb munkáin kívül egész írónemzedékek hálásak Fagyejevnek azért a sok elvi és művészi útmutatásért, publicisztikai írásért, tárcáért, maradandó elbeszélésért, amelyekkel mindig igaz emberségre, az igazság bátor kimondására és az emberiség szeretetére buzdította olvasóit. A nagy író halálával nemcsak be nem fejezett hatalmas alkotásai szálltak sírba, hanem bátor, szókimondása is, amelyet nemzetközi fóru­mokon, főleg a Béke Világtanács rendezvényein értékesített. Orvosi jelentés A. A. Fagyejev betegségéről és haláláról Moszkva (TASZSZ) A. A. Fagyejev éveken át súlyos progresszív alkoholizmusban szenvedett. Az utóbbi három év alatt a betegség rohamai gyakoribbakká és szívizom és májdisztrófia miatt bonyolultabbakká váltak. Fagyejevet nem egyszer kezelték kórházban és szanatóriumban (1954-ben négy hó­napig, 1955-ben öt és fél hónapig és 1956-ban két és fél hónapig). Május 13-án egy újabb roham okozta depresszió állapotában A. Aj Fagyejev öngyilkossággal vetett véget életének. SZTRELCSUK I. V. professzor, az orvostudományok doktora GERASCSENKO I. V. dr. az orvostudományok kandidá­tusa MARKOV A. M: professzor, a szovjet Egészségügyi Minisz­térium IV, osztályának veze­tője Táji adottságok szerinti tervezést KEVÉS A NŐI ÉS GYERMEKSZANDÁL A miskolci Ruházati Bolt 34-es számú cipőboltjában nem tudják teljes mértékben kielégíteni az ár- leszállítás óta megnövekedést. igé­nyeket. íliány van a női és gyer­mekszandálokban. Az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva 40 százalékkal nagyobb az üzlet for­galma, naponta 300—400 vevőt szolgálnak ki. Sajnos, sokan távoznak elégedet­lenül, mert nem kapják meg azt az árut, amit szándékukban volt megvenni. Bár az üzletvezető megrendeli a szükséges árut, azon­ban a nagykereskedelmi vállalat nem szállít annyi szandált, hogy a vásárlókat kielégíthessék. Ezen a lehetőséghez mérten a legrövidebb időn belül segíteni kell. Férfi, női, vaiamint gyermekcipő bő válasz­tékban áll a dolgozók rendelkezi­TURiSTASZEMMEL SZOVJET FÖLDÖN Irta: VAJDA PÉTER in. TJ ogy mi tetszett a legjobban a ' pionírpalotában? Nekem a meseszobák, amelyeknek falait és egész bútorzatát Puskin és Gorkij mesék jeleneteivel festették tele az áldottkezű népművészek. Az egyik­ben van egy hatalmas szőnyeg: ide ültetik le a kis elsőosztályosokat, akik először jönnek el a palotába és a mesemondó itt mond nekik csodaszép mesét a hősről, aki vilá­gító szívével mutatta az utat az erdőben ... Frizsnyák Sándor föld­rajz zakos pedagógus barátomnak a palota geológiai múzeuma tetszett legjobban. önkénytelen sóhajjal nézte a pionírok gyűjteményeit turistaútjaik leleteiről. — Tetszik ?— kérdezte Rizsova elvtársnő. — Nagyon... — volt a válasz. Erre a pionírpalota vezetője ki­emelt egy csillogó, ragyogó kövek­ből álló gyűjteményt és a kezébe nyomta: — Ajándékba a mályi úttörők­nek. Lépten-nyomon tapasztalhattuk a szovjet ifjúság kultúrszomját má­sutt is. Kievben a népművelési technikum(könyvtárosokat és klub­vezetőket képeznek ki) 15—16 éves hallgatói rövid idő alatt a követ- kéző kérdéseket szegezték nekünk: — Milyen a magyar könyvtárügy szervezete? — Van-e könyvkiadójuk a ma­gyar fiataloknak? Hát az úttörők­nek? — Hol képezik ki a könyvtárak vezetőit 7 — Hány klub működik Magyar- országon? ... Utóbbi kérdést egy szőkefürtös, piszeorrú kisleány — Natasa neve­zetű — tette fel nekünk ... Hosz- szas lelkitusa után beváltottuk —, hogy nem tudjuk ... E népművelési technikum hall­gatóiról még annyit, hogy rö­vid negyedóra alatt az iskolában található Összes komszomol és egyéb jelvényeket felkutatták és csoportunk tagjainak mellére tűz­ték. Egyik-másik jelvényhez baráti csók is járt. kultúrszomj nem korlátozó­dik az ifjúságra. Rövid idő alatt is igen sok múzeumot láto­gattunk meg. Köztük a leningiádi Ermitázst — az egész világ s külö­nösen a nyugat képzőművészetének ragyogó gyűjteményét — a mosz­kvai Tretyakov képtárat, a Lenin- múzeumot. Tapasztaltuk, hogy a múzeumlátogatás szovjetföldön bizony hosszabb ideig tart, mint minálunk: sokkal-sokkal több a látogató, annak ellenére, hogy pél­dául a leningrádi Ermitázsban be­lépődíj is van. Az Ermitázsban egész csoportunk figyelmét magára vonta egy féllábú hadirokkant, aki az egész fárasztó, hosszú, sok ter­men és palotán (az Ermitázs több palotából áll) keresztülvívő út so­rán ott botorkált mellettünk, hogy egy szót se veszítsen el a vezető szavaiból. Amikor a moszkvai Le­ri in-múzeumba látogattam el, az egyik teremben egy fehérbotos ember lépett hozzám: — Sarapov vagyok, nyolcvan­százalékos hadirokkant vak... — mondotta. '— Csak a körvonalakat látom: arra kérném, hogy magya­rázza el nekem, melyik kép mit ábrázol, hova mi van írva... így aztán zárásig Sarapov elv­társsal kettesben bolyongtunk a Lenin-múzeum termeiben. Amikor egy Lenint ábrázoló festmény előtt álltunk, Sarapov elvtárs megkér­dezte: — S mondja — hol áll, merre néz ezen a képen lljics? — A Vörös-téren áll — feleltem. — Munkások, asszonyok, gyerme­kek állnak mögötte — szél lobog­tatja az asszonyok kendőjét s arra néznek, élőrre, amerre Lenin néz ... — Igen — mondta Sarapov el­gondolkozva — emlékszem erre a kqpre még 1941 -hol a sebesülésem előtti időből. lljics előre néz ezen a képen: mindig előre nézett s messzire látott... 7V em szégyellem, hogy könnyes 1 ~ lett a szemem ... A múzeumokról még annyit, hogy különösen a nagy múzeumok­ban elterjedt a gépesített idegen- vezető. Nem valami mechanikus, lélektelen idegenvezetésre kell gon­dolni, hanem arra, hogy például a híres Kreml-beli cárágyú, a tűzvész alkalmából leszakadt harang-óriás előtt vagy az Uszpenszkij székes- egyházban időről-időre megszólal a hangszóró — például ilyenformán: — A cárágyút 1586-ban öntötte Tschacow mester. Minden golyója 120 pudot nyomott, megtöltéséhez 30 púd puskaporra volt szükség — és így tovább: mindenki számára hallhatóan, érthetően elhangzik a hangszóróban a cárágyú egész tör­ténete. Erre azért van szükség, mert bár egyre több a múzeumi kiállítási és tárlatvezető, mégis kevesen vannak az érdeklődők nagy számához ké­pest és a nagy csoportokat nem győzik hangerővel. A kultúráról, a kulturális hatá­sokról lévén szó, valaki közbevet­heti a kérdést: — Vajon a múlt hatásaival az emberek tudatában, gondolkozásá­ban nem találkoztunk-e? A Borsod-Abauj-Zemplén megyei tanács mezőgazdasági állandó bi­zottságának tagjai élénken foglal­koznak a második ötéves terv irányelveivel. Németh Imre, a bi­zottság elnöke az alábbiakban fog­lalta össze azokat a javaslatokat, amelyeket a megye mezőgazdasági tervezetének elkészítéséhez a me­gyei tanács illetékes szerveihez el­juttatnak. — Az irányelveknek megfelelően megyénkben a kenyérgabona ter­melés növelését a vetésterület nö­velése nélkül kell megoldani. Ez teljesen megvalósítható, csak az szükséges hozzá, hogy a helyes ve­tésforgó kialakítása és a jó talaj­előkészítő munka mellett a talaj termőerejét biztosítsuk. A szerves trágya helytelen kezelése és fel- használása még mindig felmérhetet­len veszteséget okoz népgazdasá­gunknak. Ezért azt javasoljuk és ar­ra teszünk intézkedéseket, hogy a megyei, járási és mezőgazdasági állandó bizottságok, valamint a Ha­zafias Népfront-bizottságok indítsa­nak szervező munkát mintatrágya- telepek létesítésére és végezzenek a legszélesebb körben felvilágosító munkát' az istállótrágya helyes ke­zelésére és felhasználására. A megye domborzati, talaj és ég hajlati adottságainál fogva rendkí­vül változatos és egymástól jól el­választható tájegységekre osztható. A Hennád völgye például az ország ban szinte egyedülállóan a legalkal­masabb sörárpatermelésre, ezenfelül itt a már elkészített öntözéses kom­plexterv megvalósításával megoldha­tó lenne az öntözéses zöldség, takar­mány és szántóföldi növénytermelés A Bodrogköz és Bodrogszög a bur­gonya és gyümölcstermelésen, a vi- ziszámyasok tenyésztésén kívül ta­vaszi búza termelésére igen alkal­mas. A Bükkhegység, az Avas és környéke, a mezokövesd—miskolc— putnok—egri vasútvonal által be­zárt terület a csonthéjas gyümöl­csök termelésének kedvez. Délbor sód és a Taktaköz — a megye kife­jezetten szántóföldi mezőgazdasági jellegű vidéke — a kalászosokon és szálastakarmányon kívül a kukorica és cukorrépa termelésére a legalkal­masabb. Itt kínálkozik a legjobb le­hetőség a szarvasmarha, sertés és juhtenyésztésre, a pulyka, baromfi és a tiszai hal tenyésztés fejlesztésé­re. A Sajó völgyében és Miskolc környékén — a bánya- és iparvi­dék lakosságának friss élelmisze­rekkel, zöldségfélékkel, tejtermék­kel való ellátása érdekében el kel­lene készíteni a város zöldövezeti és mezőgazdasági hasznosítási tervét. — Mindezek alapján az a javas­latunk. hogy a második ötéves terv­ben tájegységek, táji adottságok szerint tervezzünk. Ez nemcsak a második ötéves terv kívánalmainak megfelelő terméshozamok növeléséi: tenné lehetővé, hanem tovább nö­velné dolgozó parasztjaink munka­kedvét, hiszen a termelésben is ér­dekeltebbé válnának. A táji adott­ságok szerinti tervezés egyúttal na­gyobb lehetőséget ad a társas gaz­dálkodás további fejlesztésére is. A fentiek végrehajtására szükséges volna Miskolcon mezőgazdasági tu­dományos és tervező intézmény fel­állítása e megfelelő szakokkal, minthogy ezen a vidéken nincs egyetlen mezőgazdasági kutató, vagy tervező intézet. A mezőgazdasági is­kolai szakoktatás fejlesztése érde­kében szükséges volna egy általá­nos mezőgazdasági technikum felál­lítása a rpezőkövesdi szakiskola he­lyén. Minthogy Borsodban van az ország legnagyobb erdőterülete, a debreceni mezőgazdasági technikum erdészeti tagozatatát Sátoraljaúj­helyre javasolják helyezni s azt a szőlészeti technikumhoz lenne cél­szerű kapcsolni. Az alsóbbfokú mezőgazdasági ok­tatás legszélesebbkörű kiterjeszté­sére szaporítani kell a szaktanfo­lyamokat. szakelőadásokat. Végül pedig udvarszemlék, ankétok, ván­dorkiállítások szervezésével kívánják ébren tartani a legkorszerűbb gaz­dálkodás iránt az érdeklődést. Eb­ben a munkában élenjáró szerepet kell vállalniuk a Hazafias Népfront, valamint a mezőgazdasági állandó bizottságoknak.--------o-------­4 36 nagy nyeremény a pécsi sorsoláson Az I. Békekölcsön Pécsett lezajló 10. sorsolásán 94.600 egész kötvény számát nyereménnyel. 127.500 köt-* vényt pedig névértékben húznak kij A négynapos sorsoláson a főnye­reményen kívül 18 ötvenezer forin­tos, 39 huszonötezer forintos, 95 tíz­ezer forintos és 284 ötezer forintos nagynyeremény kerül ki a szeren­csekerékből. Ezenkívül 4700 ezer forintos. 14.100 ötszáz forintos és 75.363 háromszáz forintos nyere­ményt sorsolnak ki. A pécsi sorsolás son tehát csupán nagy nyeremény­nyel 436 kötvényt sorsolnak ki. apszemuveffi vásár Ofotér"

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom