Észak-Magyarország, 1956. május (12. évfolyam, 104-127. szám)

1956-05-09 / 108. szám

irr üstg&Ai IMS* mitm i, eszauraA'sTAftosssAQ A tagságon múlik X karosai Dózsa tagságára a legrosszabb akarattal sem foghatja vá senki, hogy rosszul gazdálkodik. Ennek bizonyítására elegendő az a •tény, hogy a termelőszövetkezetben cyről-évre emelkedik a termésho­zam és a munkaegység értéke. Egy­re nő az új belépők száma is. Az elmúlt esztendei zárszámadás óta például ötvenegynéhány taggal erő­södött a szövetként. Pedig a tag- sóig nem igen agitál, sőt olyan han­gok is hallatszanak, hogy: „elegen vagyunk mi ennyien!‘( így nyilván­való, hogy a növekedés elsősorban p. tagság boldogulásának következ­ménye. Ez pedig az ésszerűen, be­csületesen végzett munka gyümöl­cse. Az elmúlt esztendőben is nagy Sikert aratott a Dózsa tagsága a já­rási és az országos kiállításon. Ok­levelek bizonyítják ezt, amelyek ott díszelegnek a tsz iroda falán. Külön meg kell említeni a szövet­kezet hatalmas sertésállományát. A kqeák csakúgy ontják a malacot, amelyek a négyzetesen termelt ku­koricám, híznak kövérre. Ebből te­rem azután bőven a pénz a közös kasszába! Balogh Sándor bácsi, az anya- sertések gondozója most is kétszáz, álig néhánynapos malacra és 29 anyakoca fiálása fölött őrködik. Szerinte még legalább háromszor annyi malac lesz ez esztendőbén. S ebben nem is lehet kételkedni, mert ha valaki ért ehhez, akkor Balogh elptárs ért. Nem hiába kapott kor­mány kitüntetést. Egyenkint ismeri az állatokat, tudja, melyikkel, ho­gyan kell bánni. S ahogy büszkén mjitpgatja a sertéscsaládőkat, nem állja meg, hogy el ne panaszolja: — Lehetne nagyobb is a közös Sertésállomány, ha a szarvasi törzs­állattenyésztő gazdaság nem küld tavaly bangkóros apaállatot. Emiatt oda lett egy teljes fialás. S még azt mondták, hogy útközben lett baja a sertésnek. — Hozzáteszi: — Meg kell nézni a mi kanjainkat. Most is nevelünk 20 darabot. Azokra bizto­san nem panaszkodik majd senki, mert egészségesek egytől-egyig. Balogh élv társ beszélgetés közben tlmondja: :— Malac lenne .bőven, sőt több is, mint ahogy a tervezet?■ előírja* ha- ném ehhez elegendő takarmány is kfUiene. Több■ ’kukoricát kellene tér- mi élni. A tavalyi hizlalás is szép pénzt hozott ugyan, de még többet hozhatott volna, ha több a kukori­ca. A tagság felismerte, hogy lehet növelni a kukorica vetésterületét, meg a hozamát, s már hozzá is kezdett ennek megvalósításához. A tsz valamennyi kukoricáját négyze­tesen vetik, s termelnek hibridku­koricát is. Egy másik hiányosság, hogy gyen­ge a szarvasmarhaállomány, illetve kevés hasznot hoz a leözösnek. Nem annyira számszerűleg kevés az ál­lat.— bár 70 darabos állomány nem sok egy ezerholdas gazdaságban —, de kevés a tehenek száma. 18 darab tehén semmiképpen sem elég. hi­szen a hasznot elsősorban a tejter­mék hozza. Érték persze a hús is, de mennyivel hasznosabb, ha né­hány évi szaporítás és fejés után hizlalják meg a jószágot. A Dózsá­ban pedig még a 18 tehénnél is elég alacsony a tejhozam. — S hogy miért kevés? A gondozók, Veréb elvtársék megfelelnek a kérdésre: Mert nincs takarmány! A szövetkezet fejős és bor- jas tehenei egy idő óta nem kapnak szálastakarmányt és rendes takar­mányadagot. A jászolban savanyu- szaxyu silót — kukoricászárat bök- dösnek orrukkal a tehenek. Enni alig esznek belőle. Így pedig nem szaporodik, hanem csökken a tej- hozam. Hiába van a háromszori fe­tes, az istálló példás tisztasága. A gondozók szvvvel-lélekkél dolgoz­nák. Itatásosán nevelik a borjakat, az állatok tiszták. — De hiába, ha takarmány nincs, haszon sincs! A bajt persze Veréb elvtársék is jól látják, s tudják is, hogy mit kelle­ne tenni: kevesebb növendéket tar­tani. Különösen az olyan üszőkön kell túladni, amelyek már évek, hó­napok óta nem fognak borját. Az­tán nagyobb gondot kell fordítani a takarmányozásra s erre meg is vol­na a lehetőség. Több pillangóst, má­sodnövényt kell vetni, s jobban vi­gyázni a készletekre. Mert nemré­giben is az történt, hogy jónéhány napig odabent tengtek az üszők, te­henek, holott már a legelőre is ki­mehettek volna. Aztán itt van a harmadik prob­léma is, amiről néhányan beszél­nek. Maga Balogh Sándor bácsi is úgy nyilatkozott, hogy: — Nem kel­lene már szaporítani a tagság lét­számát, mert lassan így is kevés lesz a munka. S valóban így, ahogy most van, nem hasznosítható a tagság munlca- ereje, hiszen a munka nagyőbbré- szét már gépek végzik. De azért le­hetne munkát adni s még több hasznot szerezni, ha. növelnék a kertészetet. Ott van mellettük a víz, van saját tehergépkocsijuk, ami szállíthatná a zöldségfélét^ Van munkaerejük is, mégis csupán 20 holdnyi a kertészetük. Akad tehát még javítanivaló a Dózsában. Csak a tagságon múlik, hogy a hibákat megszüntessék. Az egész tagságon. BARCSA SÁNDOR Korszerű állomások, új hidak épülnek a második ötéves tervben a borsodi iparvidéken A MÁV. miskolci igazgatóságához tartozó vasútvonalak kötik össze Északkeletmagyar ország nehézipari központjait, kohóműveit, szénbá­nyáit, a kazincbarcikai vegyikom­binátot és az épülő tiszapalkonyai új üzemeket az ország mezőgazdásá­gi vidé\keivel, az alapanyagokat fel­dolgozó ipari üzemekkel. — A szállítás meggyorsítására a második ötéves terv során nagyará­nyú beruházásokkal korszerűsítik Borsod vasúthálózatát — mondotta Turnai Lajos igazgató. — Az elkö­vetkező évékben mintegy 117 kilo­méter . vasúti pályát építünk át, csaknem 90 millió forintos költség­gel. A felépítmények korszerűsíté­sével együtt új pályaudvarokat is létesítünk. A füzesabonyi állomást mintegy 30 millió forintos beruhá­zással kibővítjük és korszerűsítjük. A nagy forgalmi követelményeknek megfelelően ugyancsak kibővítjük és átépítjük a miskolci személypálya- ....................... u dvart is. Ernődön új állomásépüle­tet emelnek. A vasúti vonalakon eddig mint­egy 500 csoport elavult kitérőt, vál­tót és kereszteződést cseréltünk ki. Ennek költsége mintegy 350 millió forint. Az új, korszerű vasúti anyag előállítására a gyöngyösi váltógyár­ban 5 millió forintos beruházással új műhelycsarnoköt létesítünk. A második világháborúban sok vasúti hidat felrobbantottak a visz- szavonuló fasiszta csapatok. Ezek egyrészét már újjáépítettük. A má­sodik ötéves tervben újabb ideigle­nes hidak átépítése történik meg. Igv többek között a Sajón és Hér- nádon építünk végleges új vasúti hidalhat. Miskolcon a kettősvágánvú villamosvasúti aluljárón keresztül­vezető hid megépítésére már 1957- bcn sor kerül. A .vasúti felépítmények korszerű­sítésével a miskolci MÁV igazgató­sága vonalain korszerű, gyors köz­lekedést biztosítanak. » HÜSODIK BTfVES TÉR* nnnn/wwvw» AiwwwwwtjMA ACELNYERSV AS termelés A második öt­éves terv irányel­vei szerint 1960-ig 165 százalékkal kell növelni az acél- nyersvas terme­lést. A második ötéves terv utol­só esztendejében az ózdi, a diósgyő­ri és a sztál in vá­rosi nagyolvasz­tóknak 1.41 millió tonna acélnyers- vasat kell adniuk a népgazdaság­nak. Az acélnyers- vastermelés foko­zása és a terme- lés önköltségének csökkentése érdekében növelni kell a hazai vasércfelhasználást. En­nek érdekében meg kell valósítani a rudabányai vasérc dúsítását. Az irányelveknek ezek a pontjai is elsősorban a borsodi iparvidék dolgo­zóit érdeklik, az ő feladatuk e célkitűzések maradéktalan megvalósítása. Az ózdi nagyolvasztómű kommunista és pártonkívüli műszaki vezetői már számos tervet dolgoztak ki- arra, hogy a legeredményesebben hajthassák végre ezeket a feladatokat. Megkezdték a rudabányai vasércdúsílómű csillebuktatójának süllyesztését Gépesítéssel a cukorrépatermelés növeléséért A SZERENCSI cukorgyár körze­tében sokezer cukorrépát termelő dolgozó paraszt nagy érdeklődéssel olvasta második ötéves tervünk irányelveinek azt a részét, amely célul tűzi, hogy 1960-ig a cukorrépa terméshozamát 22 százalékkal kell növelni és 1960-ban legalább 225.000 katasztrális holdon kell cukorrépát termelni. Borsod megye legtöbb ré­szén, különösen a, Taktaközben minden adottság megvan arra, hogy jelentősen növeljük a cukor­répa termésátlagát. A cukorgyár Szakemberei a legmesszebbmenő segítséget igyekeznek adni a ter­melőknek a magasabb termésátla­gok eléréséhez. MEGYÉNK állami gazdaságai és termelőszövetkezetei és sok egyéni gazda is az elmúlt esztendőkben már igen szép termést takarítottak be cukorrépából. Országosan és megyei viszonylatban is a nagy­üzemi gazdaságok terméseredmé­nyei már túlszárnyalták az egyéni termelőkét. Az idén a nagyüzemi cukorrépatermelésnél még jobb eredmények várhatók. A második ötéves terv irányelveinek megvaló­sulása érdekében főleg a nagy­üzemi termelést mind fokozottabb mértékben igyekszünk gépesíteni. A taktaharkányi állami gazdaság például csokros vetőgéppel vetette el 105 katasztrális hold cukorrépá­ját. Ez az újfajta vetés nagymér­tékben megkönnyíti az egyelést. Az élelmiszeripari minisztérium a csokros vetőgép munkáját bemu­tatta a cukorgyárak szakemberei­nek és az az egyöntetű határozat Született meg, hogy az újfajta gé­pet el kell terjeszteni az országban. Ezért a makói gépgyár a jövő évi cukorrépa vetésekhez már külön­leges csoroszlyákat fog gyártani. TÖBB GÉPET szerkesztettek már a szerencsi cukorgyár célgazdaságá­ban is, hogy olcsóbbá, jövedelme­zőbbé tegyék a nagyüzemi cukor­répatermelést és elősegítsék a ma­gasabb terméshozamok elérését. A •célgazdaságban különösen Vertig János főgépész szerkesztett már több igen hasznos gépet. A célgaz­daságban elkészült például a Szov­jetunióban jól bevált kultivátorra Szerelt trágyalé öntöző berendezés. Kitűnő ültetőgépet szerkesztettek a maghozó kiültetéshez. Most egy csokrosító gépet szerkesztenek a célgazdaság műhelyében. NAGY SEGÍTSÉGET ad a cu­korrépatermelőknek a monoki Kos­suth Termelőszövetkezet igen ötle­tes kovácsának, Apjok Ödönnek újítása. A tsz kovácsa egy olyan kis lókapát szerkesztett, amellyel a 33—40 centiméteres sortávolságra vetett cukorrépát is vesztesség nél­kül lehet megkapálni. Ennek a ló­kapának az az előnye, hogy köny- nyű, olcsón állítható elő és a cukor­répa mellett más növényeknél, így például a kertészetekben is kitű­nően lehet alkalmazni. A szerencsi cukorgyár javítóműhelye ebből az újfajta lókapából 50 darabot már el is készített és azt olcsón, 350 fo­rintos áron bocsátja a termelők rendelkezésére. A CUKORRÉPA terméshozamá­nak 22 százalékos növelése érdeké­ben megyénk élenjáró cukorrépa­termelői kövessék az újat, a jobb módszereket keresők példáját. KOCSIS JÁNOS A mezőkeresztesi Vörös Csillag Tsz asszonyainak példamutatása A mezőkeresztest Vörös Csillag Termelőszövetkezetben olyan mun­kát végeznek az asszonyok, hogy annak bizony messzi vidékről is csodájára járnák. Több mint -30 női dolgozó van a tsz-ben, akik négy női munkacsoportban dolgoz­nak. Az MNDSZ szervezet veze­tősége jó politikai munkát végez az asszonyok között. Minden mun­kacsapatban megszervezték, hogy az étkezési szünetek alatt valaki felolvasson az újságból, ismertesse a legfontosabb eseményeket, be­széljen az asszonyok kötelességei­ről, Áprilisban 20 új tagot szervez­tek az MNDSZ-be. Minden munkában kitűnnek a Vörös Csillag Tsz MNDSZ asszo­nyai. A tsz-nek eddig nem volt közös baromfiállománya, de az asszonyok kezdeményezésére jó eredménnyel járt a kotlóalj-moz- galom, s ma már nagy baromfiál­lományuk van. Bordás Erzsébet fejőnő például két kotlóalj csir­két adott a közösbe. Fodor István­ná, Fodor Kárölyné — összesen 32 asszony követte jó példáját. A tsz minden nődolgozója csatlako zott q 200 munkaegység mozgalom hoz. Minden növényápolási munka elvégzését az asszonyok vállalták. Négy hold mákot, 15 hold borsót, 1200 négyszögöl hagymát és 20 hold cukorrépát már be is kapáltak. Lázár Gáspámé Rudabányán — az egykori Szá­razvölgyben, — korszerű vasérc­dúsító mű épül, amely a második ötéves tervben jóminőségű vas­érccel látja el a sztálinvárosi, ózdi és diósgyőri nagyolvasztókat. Az új létesítmény igen fontos üzeme lesz a csillebuktató berendezés. A csille­buktató 23 méter magas és 18 méter széles vasbeton szekrényét a domb­tetőn építik fel s elkészülte után 22 méter mélységbe süllyesztik a földbe. Építői — a 21-es Építőipari Vál­lalat dolgozói — elhatározták, hogy a nagy szakértelmet követelő mun­kát új technológiai eljárások be­vezetésével gyorsítják meg. A foga­dalom valóraváltásáért lelkes mun­ka vette kezdetét. A tervezők uta­sítása úgy szólt, hogy a gigantikus súlyú vasbetonváz vágóéleit egy 50 centiméter vastag ideiglenes beton­koszorúra helyezik. A dolgozók ki­számították, hogy a betonszekrény megépítése után ennek szétvágása több mint 2 heti munkát vesz igénybe. Ezért a drága betonkeret helyett két sor téglára építették a vágóéleket, amelynek elbontása mindössze másfél napig tartott. De a munka nehezebbje csak ezután következett. A betonszekrény köré 18 méter magas külső állványbe­rendezést kellett építeni. A dolgo­zók leleményessége azonban itt is győzedelmeskedett. Antal János ács-brigádvezeto javaslatára a mű­szakiak új eljárást dolgoztak ki, amelynél nem kellett megépíteni a bonyolult állványszerkezetet. E helyett a betonszekrény falába egy­mástól 2 méter távolságra vasken­gyeleket építettek, amelyekbe víz­szintes irányba gerendákat húztak, s azokra konzolos állványokat fek­tettek. így elérték, hogy még a be­tonszekrény építése során — meg­kezdhetik annak süllyesztését. A legértékesebb újítás Szeberényi István építésvezető nevéhez fűző­dik. A fiatal mérnök új eljárást dolgozott ki a szekrény süllyeszté­sére. A terv szerint az elkészült lé­tesítmény tetejére egy felvonóbe­rendezést kell szerelni, amelynek segítségével a betonváz belsejéből kitermelt földet a felszínre szállít­ják. Ez a munka így túl soká tar­tana, ezért Szeberényi István ja­vaslatára a domboldal aljába egy 30 méter hosszú lejtaknát hajtottak ki a szekrény süllyesztési szintje alá. Ugyanakkor a vasbetonszek­rénybe egy függőleges aknát fúr­tak, amely több mint 22 méter mélységben torkolódik a lejtakná- ba. így a szekrény belsejéből kiter­melt föld a függőaknán keresztül a lejtaknába szóródik, ahonnan azt csillékben szállítják el. Szombaton reggel a betonváz már 11 méter magasságban el­készült s a délutáni órákban — határidő előtt csaknem egy hónap­pal — az új eljárás szerint meg­kezdték a csillebuktató berendezés süllyesztését. A dolgozók megfogad­ták, hogy az új létesítményt na­ponta 60 cm mélységben süllyesztik és július 15-ig a munkát befejezik. Egy hetes előnnyel készülnek az alkotmány ünnepére a miskolci Henri Martin-brigád tagjai Április utolsó napjaiban a mis­kolci Malinovszkij úti új lakótele­pet építő 75 tagú Henri Martin brigád küldöttsége meglátogatta nagy versenytársát: a Kossuth-dí- jas M^csali Sándor kőművesbri­gádját. A miskolci vendégeket nagy sze­retettel fogadták Budapesten a Fiastyuk úti építkezésen. Varga László és Macsali Sándor — a két országoshirű kőmüvesbrigátl veze­tője — megtekintette az építke­zést, majd baráti beszélgetésre ült össze. A Kossuth-díjas brigádveze­tő elmondotta, hogy 12 tagú kollek­tívája április havi tervét 130 szá­zalékra teljesítette s ezidő alatt egy-egy kőműves műszakonként átlag 3 köbméter falat húzott fel. Kérte a miskolciak vezetőjét, mondja el, hogy tudja évek óta együtt tartani nagylétszámú bri­gádját és hogyan osztja be minden nap a munkát? Varga László az építőipar ki­váló dolgozója ismertette a brigád történetét. A Henri Martin brigád nyolc évvel ezelőtt alakult meg 50 taggal. Műszakkezdés előtt min­den reggel közös újságolvasást tar­Kulturotthonaink nagy fejlődése A kultúrotthonok helyzetéről tár­gyalt Sátoraljaújhelyen a megyei tanács népművelési állandóbizott­sága, amely mindig más városban, illetve járási székhelyen tartja érte­kezleteit. A beszámoló rámutatott arra, hogy míg megyénkben 1948- ban mindössze egy kultúrház volt, 1950-ben 26-ra, 1956-ban pedig 104- re növekedett számuk. Az utóbbi időben a dolgozók mind több társa­dalmi munkával járulnak hozzá, hogy fejlesszék művelődési ottho­naikat. A tapasztalat azt mutatja, hogy ott a legjobb a kultúrottho-n munkája, ahol a dolgozók maguk is résztvettek építésében. A beszá­moló elemezte az otthonok helyze­tét s megállapította: csak akkor fognak továbbfejlődni, ha a dolgo­zók minden rétege részt vesz irá­nyításukban. A vita során a■ hozzászólók bírál­ták a művelődési otthonok és mo­zik kapcsolatát. Láng Bertalan, a sárospataki Művelődési Otthon igazgatója bejelentette, hogy meg­alakítják a sárospataki népi együt­test. tanak, majd megbeszélik aznapi feladataikat. A tervet minden dol­gozóra felbontották és így mindig tudják, hogy kinek hol kell dol­goznia, mit kell elvégeznie. A kol­lektívának saját könyvtára van, amelyet íélévenkint 5—600 forint értékű új műszaki és szépirodalmi könyvvel gyarapítanak. A nagy család estenkint közösen jár szín­házba, moziba. Jelenleg a legény­szálló közelében társadalmi mun­kában űj röplabda pályát építenek maguknak. A nagyobbrészt fiata­lokból álló brigád áprilisi tervét 207 százalékra teljesítette. A fala­zást Dovák-féle függőlegesen és vízszintesen mozgatható vaskalodá­val végzik. Egy-egy kőműves szov­jet gyorsfal ázással műszakonkint 4—5 köbméter falat épít fel. Kérte Macsali Sándort, hogy viszonozza látogatásukat és személyesen ta­nulmányozza munkamódszerüket. Hétfőn reggel a miskolciak rövid gyűlést tartottak, amelyen megvi­tatták a második ötéves terv épí­tőiparra vonatkozó irányelveit. A kollektíva elhatározta, hogy egy hetes előnyüket augusztus 20-ig tovább növelikMSs felújítják a ver­senyt a Macsali brigáddal. VáHal- ták, hogy az alkotmány ünnepéig a 107 lakásos H jelzésű lakóház kilenc szekciójában 14 ezer négy­zetméter válaszfalat építenek és csaknem 5 ezer négyzetméter alj­zatbetont készítenek el. Ugyanak­kor az épület négy szekcióján 900 köbméter fal felépítésével a har­madik emeletig elkészítik a fal- egyent. Újabb fogadalmukról még az­nap levélben számoltak be a bu­dapesti versenytársnak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom