Észak-Magyarország, 1956. május (12. évfolyam, 104-127. szám)

1956-05-06 / 106. szám

ISMERJÜK MEQ MÁSODIK ÖTÉVES TERVÜNKET ' ' ~ ....... ~ ~~ 1 ' — '■■■ ========= ...................................... .............■■■■■■■Lm»-'. -'■■-■■■ ■ 1 ÉS VEGYÜK KI RÉSZÜNKET A VITÁBÓL Pórtélét -fc TT*.......... ............................ ■"............................... " í gy kell elindulni a partmutatta úton Az ózdi nagyolvasztó kommunista műszaki vezetőinek alkotó tevékenységéről Az ózdi nagyolvasztómű dolgozói, -kommunista és . pártomkívüli műszaki vezetői nagy figyelemmel, ér­deklődéssel tanulmányozzák a második ötéves terv irányelveit. Különösen az a tény foglalkoztatja őket, hogy hazánkban 1960-ig az acélnyers vas termelését 165 százalékkal kell növelni. Ez a szám az ózdi nagy- olvasztóra vonatkoztatva azt jelenti, hogy a terme­lékenységet 30 százalékkal 'kell emelni. Hatalmas feladat ez! Igen érthető, hogy a nagyolvasztómű min­dén munkása, műszáki vezetője most azon gondolko­dik: hogyan, milyen új módszerekkel lehet fokozni, gazdaságosabbá tenni a kohók termelését. Mit tettek a kommunista és pártonkívüli műszaki vezetők a párt felhívására, hogy hozzájáruljanak második ötéves tervünk kidolgozásához? Első lépésük az volt. hogy a nemrégiben megtar­tott technika napján alapos elemzés alá vették a mű- Szinttervek végrehajtását, s a második negyedév leg­fontosabb feladatait. Több fontos határozatot hoztak: —- például arra, hogy a kohókban tovább kell foly­tatni az anyagól? réteges adagolását, a Il-es számú nagyolvasztónál alkalmazni kell a 150-es fuvóformá- kat, valamint be kell vezetni a C02 (széndioxid) mé­rését, meg kell oldani a fuvókánkinti levegőmérést. Emellett még sok más igen fontos feladat végrehaj­tását tűzték ki célul, ami hozzájárul a termelékenység 30 százalékos emeléséihez. Hogyan lehet az irányelvekben foglaltakat végre­hajtani? Az ózdi elvtársak erre is megadták a választ. Újabb értékes javaslatokat dolgoztak ki, alkotó mó­dón résztvesznek a terv kidolgozásában. Az ózdi elv- társakat most különösen az irányelvek I. fejezetének d) point ja foglalkoztatja, amely a következőket tar­talmazza: „A vaskohászatban, a nagyolvasztóknál fo­kozatosan meg kell' kezdeni a magas tor oknyomás al­kalmazását. A második ötéves terv végére a kohók­nál gz adagolást teljesen gépesíteni kell“. Ez bizony nem könnyű feladat. Sikeres végre­hajtásához szükség van a kommunista és pártomkí- vüli műszáki vezetők alkotó javaslataira, kollektív bölcsességére, hogy a termelés újabb tartalékainak feltárásával tegyék lehetővé a több, jobb és olcsóbb nyersvas előállítását. 230 tonnái helyett 330 tonna napi termelés Az ózdi élvtársak először a Il-es számú kohót, fc annak munkáját vették alapos elemzés alá. Meg­vizsgálták, hogyan lőhetne ott gazdaságosabbá tenni a termelést, növelni a terme léiken ységet. A következő­ket állapították meg: A Il-es számú kohó jelenleg napi 230—240 ton- tiát termel. 65—70 százalékos minőséggel. Miért? Azért, mert régi tipusu Lange-rendszerű kohó. Töl- cséres — harangos adagolású. Ennél a rendszernél ez anyag elosztását (a poros és a darabos érc elhe­lyezkedését az anyagoszlopban) az adagolási sorrend változtatásával nem lehet biztosítani, ami erősen aka­dályozza az egyenletes kohójáratot. Van egy másik hátránya is. A kohó anyagoszlopának fennakadása utáni csúszás, vagy zuhanás következtében a nagyobb nyomás a harang felemelkedését okozza, ami a ki­áramló gáz és a kicsapódó láng miatt balesetveszélyt rejt magában. Emellett adagolás közben 5—10 száza­lékos gázveszteség mutatkozik. A jelenlegi adagolási rendszernél a kohóelegy ösz- i>zetétele a következő: 1. 30—35 százalékban tömöríti'ény. (Porércek, hokszpor, Greenevald rendszerben tömörítve.) 2. 10—15 százalékban osztályozott (darabos) érc. 3. 40—45 százalékban nyersére. A kokszfelhasználás: egy mázsa nyersvas előállí­tásához 120—125 kilogramm. Ezek után az ózdi elvtársak elhatározták, sőt 8.957—58-ra tervbe is vették a II-es számú kohó gé­pesítését, automatizálását. A különböző vélemények ös&Zeegyeztetése után úgy döntöttek, hogy a Lange- rendszerről áttérnek a MacKey-rendszerre. Mit je­lent ez a gyakorlatban? A kohó kettős adagoló kupu lesz, torokzárószer­kezettel, adagelosztó berendezéssel és teljesen auto­matikus adagolással. Ezzel megszűnik a kohóban az dnyag rendszertelen elosztása, az ezzel együtt járó gyakori anyaglevonulási zavar, úgyszintén a torok- szinten a balesetveszély is. Ez azt eredményezi majd, hogy a kettes kohó kollektívája a napi 230—240 tonna helyett 310—330 tonnát fog 90—95 százalékos minő­séggel termelni. A kohó elegye is megváltozik, ösz- szetétele a következő lesz: 1. 60—80 százalékban tömörítvény (amelyet a miskolci tömörítőmű, ércátlagosító és osztályozó fog adni). 2. 20—40 százalékban osztályozott (darabos) érc. A kokszfelhasználás: egy mázsa nyersvas előál­lításánál csupán 100—110 kilogramm lesz! l A gépesítés, s az új rendszerre való áttérés te­hát gazdaságosabbá teszi majd a kohó munkáját. Nemcsak többet, hanem jobbat és olcsóbban is fog termelni. Gépesítés új gj^ártási technológia Amikor az ózdi elvtársak alapos elemziés alá vet­ték a Il-es kohó munkáját, két fontos kérdés köré csoportosították véleményüket: a) Gépesítés és automatizálás. b) Uj gyártási technológiák kidolgozása és alkal­mazása. A Il-es számú kohó gépesítésével és automatizálá­sával együtt jár a technológia megváltoztatása is. így például a torokzárószerkezet beépítésével, az anyag­oszlop szintjének pontos meghatározásával, valamint az adagolási sorrend (érc, ikoksz. mészkő) megváltoz­tatásával szükségszerűvé válik a gyártási eljárás mó­dosítása is. Ezért a műszaki vezetők már most azzal a gondolattal foglalkoznak, hogy az előírt forrószél hőmérsékletét a darabos elegy miatt, pormentes koksz adagolásával magasabbra emelik. De az egyenletes kohójárat megteremtésére is több javaslatot dolgoztak ki. Ezek közül a legjelentő­sebbek a következők: a) A mészkő őrléssel kapcsolatban: a tömörít­vény minőségének megjavítására az eddigi 1—25 mil­liméteres szemnagyságú mészkőkavicsot finom őrlés­sel egy milliméternél kisebbre kell őrölni. Az őrlést kalapácsos malom üzembehelyezésével akarják meg­oldani. b) A széndiooríd (C02) mérésének megvalósítá­sával kapcsolatban: a kohójárat ellenőrzését meg kell könnyíteni, a kohó aknájába épített gázpróbavevőké­szülék alkalmazásával. (A Ill-as és 11-es számú ko­hónál a feladatot még ezévben megoldják.) c) A technológiai utasítások betartásával, s új eljárások alkalmazásával kapcsolatban: az elegytéren biztosítani kell az elegy pontos mérését, a kohó ada- goló$zintjén a spiráladagolás betartását, a helyes mé­résközlést az olvasztárszinten, a hőfok és a nyomás előírásszerinti alkalmazását az öntőcsarnokban. (>A sa­lakvezetésnél, a gyengülő salaknál a hőfokot nem sza­bad emelni, hanem a nyomást (cm Hgo), vagy a leve­gőmennyiséget keli csökkenteni), E javaslatok végrehajtása az alapja a termelé- kenj-ség állandó emelésének. Nagyszerű feladatokat jelent tehát az ózdi elvtársak számára, akik ezek meg­oldásával az életszínvonal állandó emelését, a további árleszállításokat segítik elő. Aki gyorsan halad — mindenhová elér Ez a szólásmondás most. igen ráillik az ózdi ko­hók munkásainak, vezetőinek tevékenységére. Gyor­san és jól dolgoznak. Nemcsak a H-es kohó munkáját vették alapos elemzés alá. hanem olyan lépéseket is tettek, amelyek már ezévben gyümölcsözni fognak. Június 1-re például közvetlenül a kohók közelében el­készül a gyorslaboratórium. Mit jelent ez? A minőség javításán kívül a termelés növekedését is. Jelenleg egy teljes elemzést másfél óra alatt készítenek el. A gyorslaboratórium felállítása azt eredményezi, hogy az elemzés a különösen fontosabb anyagokra — kénre, (S) szilíciumra (Si) 30—40 perc alatt is elkészül. Ez le­hetővé teszi a gyártásközbeni beavatkozást, a techno­lógia módosítását. (Szélmennyiség, szélhőfok, adag­súlycsökkentés, stb. megváltoztatását) Az elegyteret is gépesítik. A jelenlegi kiscsillés adagolási rendszert felváltja a skip-rendszerű adago­lás. (A félvonóhidat egészen az érctároló tölcsérig meghosszabbítják, az anyagok összeszedése mérlegko­csikkal, emberi kéz beavatkozása nélkül történik, s /Mindez lehetővé teszi, hogy kétharmadával csökken­jen a fizikai dolgozók létszáma.) Az új rendszer elő­nye, hogy a koksz adagolása vibrátoron (lengorostán) teljesen pormentesen fog történni. Emellett megszű­nik az egyenlőtlen kohójárat is. Teljes elismeréssel meg kell állapítaná, hogy az ózdi elvtársak, kommunisták és pártonkívüli műszaki vezetőik, mindenekelőtt: Schmidt György gyár részleg- vezető, Várszegi Zoltán gyárrészlegvezető-helyettes, Benyó Tibor, Horváth János, Grega Oszkár, Kom ár László, Fehér László, Törzsök Hugó. Sailler Géza, Lé­vai Imre, Csordás János. Halász Sándor. Mogyorósi László. Mácsai József. Fucskó Mihály és Fucskó Zol­tán — ugyanúgy, mint a gyárrészleg többi műszaki dolgozója — dicséretes, példamutató munkát végez. Megértették a párt hívó szavát, ismét bebizonyítot­ták, hogy rájuk lehet számítani, lehet építeni. Az ózdi elvtársak méltóan veszik ki részüket a nagy, nemes feladat megoldásából, úgy, ahogy azt a párt elvárja tőlük. Látják az országos jelentőségű munka célját, s ezért igyekeznek javaslataikkal még megalapozottabbá tenni szocializmust építő hazánk nagy nemzetépítő programját. Tudják, hogy jövőnkről, a szocializmus alapjainak lerakásáról van szó. Az ózdi elvtársak megmutatták: így kell elindulni; a pártmutatta úton! DRAGOS GYULA n MásaniK Ötéves tér» AAVAftV/Wlfl WWUVWWWI A második öt­éves terv során — az irányelvek cél­kitűzései szerint — 1955-höz viszonyít­va 1960-ra 38 szá­zalékkal kell több acélt termelnünk. A magyar kohá­szoknak 1960-ban már 2.24 millió tonna acélt kell adniuk a népgaz­daságnak. Elsősor­ban a magasabb minőségű anyagok termelését kell nö­velni. Biztosítani kell magas hőfok és nyomás mellett is kifogástalanul alkalmazható acél féleségek nagyobb mennyiségben való előállítását. Jelentősen növelni kell az ötvözött ne­mesacél és az alacsonyan ötvözött acélok termelését is. A diósgyőri és ózdi kohászat dolgozói, a sok-sok munkagvőzelmet aratott martinászok lelkesedésén, becsületén, ötletességén múlik hogy e célkitűzések való­ra váljanak. A második ötéves terv első évében egv nőnappal a határidő előtt adnak át ezer új lakást a Borsodmegyei Építőipari Vállalat dolgozói — A nagy építőipari gépek mel­lett — könnyen mozgatható — kö­zép- és kisgépekkel látjuk el dol­gozóinkat. A géppel végzett vako­lást az elmúlt évi 23,8 százalékról 30 százalékra növeljük. A beton­keverést 88 százalékban, a habarcs­keverést pedig 63 százalékban gé­pesítjük. Építkezéseinken egyre inkább alkalmazzuk a parkett- gyalu, mázoló és festőgépeket. Nagy gondot fordítunk az előre­gyártott vasbetonelemek és falazó panelek alkalmazására. Arra tö­rekszünk, hogy a kézműipari épí­tési munkákat — elsősorban a la­kásépítkezéseknél — a gyáripar jellegű szerelőmunkává változtas­suk. — Az építési költségek 10 száza­lékos csökkentését úgy biztosítjuk, hogy A Borsodmegyei Építőipari Vál­lalat dolgozói nagy figyelemmel tanulmányozzák a második ötéves terv irányelveit. A nagyszerű fel­adatok bizakodással töltik el az építőket, s a megtartott munkás­gyűléseken értékes javaslatok hangzottak el a gyorsabb és ol­csóbb építkezés érdekében. A dol­gozók véleményét Vincze Géza, a vállalat igazgatója így foglalja ösz- sze: — A második ötéves terv irány­elvei foglalkoznak a Borsodmegyei Állami Építőipari Vállalat közvet­len feladataival is. A miskolci hús­kombinát, a diósgyőri kórház és ózdi rendelőintézet felépítése, a miskolci Déryné Színház korszerű­sítése, a Rákosi Mátyás Nehézipari Műszaki Egyetem továbbfejleszté­se, valamint a Miskolcon épülő 3000 új lakás kivitelezése vállalatunk dolgozóira vár. 1956-ban — máso­dik ötéves tervünk első évében — 30 százalékkal kell növelni terme­lésünket az előző évhez viszonyít­va. Ez azt jelenti, hogy amíg 1955- ben 537 lakást építettünk fel, addig ez évben — számos új ipari és szo­ciális létesítmény mellett — ezer új lakást adunk át a megye dolgo­zóinak. — A nagy munkára időben fel­készültünk. A termelés növelését kéthar­mad részben a munka termelé­kenységének emelésével — egyharmad részben pedig a munkáslétszám növelésével biz­tosítjuk. Tovább fokozzuk elsősorban a ne­héz fizikai és egészségre ártalmas munkafolyamatok gépesítését. takarékoskodunk a drága im­port faanyaggal, s ahol lehet­séges, lapostetős épületeket építünk. A közeljövőben például már az ajtótokokat vaslemezből préseljük. A betonadalék megjavításával pe­dig ebben az évben 20 vagon 500-as cementet takarítunk meg. A jelen­leg még igen drága födémszerke­zetet rövidesen olcsóbb, előregyár­tott elemekből készítjük. A Borsodmegyei Építőipari Vál­lalat dolgozói egyetértenek az irányelvekkel és azzal válaszolnak, hogy az 1956-ban épülő ezer új la­kást egy hónappal a határidő előtt adják át rendeltetésének — fejezte be nyilatkozatát Vincze Géza igaz­gató. Átépítjük a miskolci Déryaé Színházat Nemcsak a nehéziparban, de a lakosság művelődési színvonalának emelésében is jelentős előrehala­dást érünk majd el a második öt­éves terv éveiben — mondotta Fe­kete László, a borsodmegyei tanács vb.-elnökhelyettese. — Egyik legjelentősebb beruhá­zás lesz a csaknem 100 éves mis­kolci Déryné Színház átépítése. A tervek elkészültek s előreláthatóan mintegy 17 millió forintot fordí­tunk majd erre a célra. Nem ki­sebb jelentőségű, hogy az egyik legnagyobb bányászjárásunk szék­helyén, Putnokon, járási művelő­dési házat építünk. A művelődési otthonok hálóza­tát a második ötéves tervidő­szak alatt 23-al emeljük. 1960-ra a megye minden második községében működik majd művelő­dési otthon, legtöbb helyen itt he­lyezzük el a könyvtárat is. melyek­nek számát a jelenlegi 328-ról 421-re emeljük. A könyvállományt csaknem megkétszerezzük, s több mint. 300 000 kötet könyv szolgálja majd az olvasókat. Gondot fordítunk új nagy ipari te^ lepeink kulturális életének felvirá­goztatására is. Kazincbarcikán a már működő üzemi kultúrotthonok mellett új, korszerű művelődési palotát építünk. 1958-ban pedig megnyílik az újvárosban az új ze­neiskola is. Tiszapalkonyán az új város épí­tésével párhuzamosan építjük fel a második ötéves terv idején az új művelődési palotát, melyben 600 személyes színházterem mellett könyvtárat, olvasó- és játékszobá­kat, különböző szakköri helyisége­ket rendezünk be. A községi kulturális beruházások legnagyobb részét saját erőből akarjuk megvalósítani. Már ebben az évben, a második ötéves terv első évében a községek dolgozói megértették ennek fontosságát. A miskolci járásban például a ta­nácsüléseken több mint 1 millió forintos társadalmi munkát és köz­ségfejlesztési hozzájárulást ajánlot­tak fel új könyvtárak, művelődési otthonok létesítésére. A második ötéves terv során v 50 új mozit létesítünk, s ahol hiányzik a villany, agregá- torokkal üzemeltetjük majd. Ezek a számok is érzékeltetik, hogy pártunk és kormányunk mi­lyen jelentős beruházásokkal segíti, hogy Borsod megye iparvidékének dolgozói és a dolgozó parasztok az egyre növekvő anyagi jólét mellett minél kulturáltabb életet éljenek — fejezte be nyilatkozatát Fekete László, a borsodmegyei tanács vb.- elnökhelyettese,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom