Észak-Magyarország, 1956. április (12. évfolyam, 79-103. szám)
1956-04-19 / 93. szám
Rm;ak»aotarorszAö Csütörtök, im áprül* If Részletes jelentés N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov Angliába érkezéséről Portsmouth A TASSZ különtudósítója írja: N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségéinek tagja az .,Qrdzsoaiilkidzec< cirkáló fedélzetén április 18-án délelőtt Portsmouthba érkezett. Az „Ordzsotnikidze“’ cirkálót és a kíséretében lévő „Szmotrjascsij“ és ^Szoverseomij“ torpedóromlbolókat délelőtt kilenc órakor a nyilt tengeren a „Vigo“ angol torpedóromboló fogadta. Tizenháromszoros sortűz dördült el: a „Vigo“ torpedórom!boló így üdvözölte Kotov ellentengernagyot, a szovjet hadihajóraj parancsnokát A szovjet hadihajók válaszoltak az üdvözlésre. A szovjet hadihajók a „Vigo“ kiséretében befutottak Portsmouthba, Nagy-Rritan- nia fontos haditengerészeti támaszpontjára. Az. „Ord2sonákiidze“ cirkáló és a kíséretében lévő hajók tíz óra negyven perckor elérték a Portsmouth; kikötő külső révpartjót. Üdvözletük jeléül huszonegj'szer dördültek a szovjet hadihajók ágyúi. A parti elődből diszsortűz válaszolt. Ezt követte a szovjet hadihajók tizenki- lencszeres diszsortüze: ezzel üdvözölték sir George Creasey tengernagyot, a Portsmouth! haditengerészeti támaszpont parancsnokát. A parti erődök viszonozták a diszsortüzet. Az. „Ordzsonikidze“ cirkáló a portsmouthi kikötő déli részében fekvő vasúti rakpart mellett horganyzott le. Itt gyűltek össze a hivatalos személyiségek Bulganyin és Hruscsov fogadására. A szovjet vezető férfiak köszönetét mondtak Ko- vtov ellentengernagynak, a szovjet hadi haj óraj parancsnokának, majd a szőnyeggel borított hajópallón végighaladva partraszálltak. 11 óra 40 perckor, amikor N. A. Bulganyin partralépett, 19 ágyúlövés dördült el tiszteletére a közelben álló „Bul- ..wark“ angol repülőgépanyaihajóról. A szovjet vendégeket a rakparton lord Cilcennin angol tengerészeti miniszter, lord Reading külügyi államminiszter, sir George Creasey tengernagy, a portsmouthi haditengerészeti támaszpont parancsnoka és sir William Hayter moszkvai angol nagykövet üdvözölte. Szovjet résziről jelen voltak: N. A. Mihajlov, a kulturális ügyek minisztere, A. A. Gromiko, a Szovjetunió külügyminiszterének első helyettese, J. A. Malik londoni szovjet nagykövet. Bulganyin, Hruscsov és kíséretük elhaladt a rakparton felsorakozott angol haditengerészeti egység disz- arcvonala előtt. A zenekar katonai indulót játszott. A portsmouthi kikötő nartjain sokezer főnyi közönség gyűlt össze és melegen, barátságos kiáltásokkal üdvözölte a szovjet vendégeket. A szovjet vendégek és kíséretük Portsmouthból vonaton utaztak tovább Londonba.. Creasey tengernagy, a portsmouthi haditengerészeti támaszpont parancsnoka, miután elkísérte a szovjet vendégeket, visszatért az „Ordzsonikidze“ cirkálóra. Induló hangjai közben Creasey tengernagy elhaladt a hadihajó fedélzetén felsorakozott szovjet tengerészek sorfala előtt. Creasey tengernagyot Kotov ellentengernagy, a szovjet hadihajóraj parancsnoka kísérte. (MTI) Bulganyin és Hruscsov megérkezett Londonba London (MTI) N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov szerdán (magyar idő szerint) 15.15 órakor megérkezett a londoni Viktória Dályaudvarra — jelenti az AFP (MTI) Csaknem 8 millió forintot fordítanak ezévben Kazincbarcika út- és csatornahálózaténak fejlesztésére Borsod megye új szocialista városában, Kazincbarcikán ezévben csaknem 8 millió forintot fordítanak a város út- és csatornahálózatának bővítésére. A beruházásból mintegy 4 kilométer hosszú utat és járdát építenek az új lakóházak között. Különös gondot fordítanak a város egészséges ivóvízellátására. Erre a célra többszáz köbméteres víztároló medencét létesítenek. Megépítik a víztisztítót és a második biológiai derítőt is. A lakásokban lévő központi vízvezeték mellett több kutat fúrnak az újváros területén. Folytatják a város csatornázását is. Ebben az évben keriii sor a szennyvízgyűjtő fővezeték megépítésére. Az új fővezetéket már < ,y építik, hogy megfeleljen a tovább fejlődő város követelményeinek. Kisgépesítés a Román Népköztársaság könnyűiparában A Román Népköztársaság köny- nyűipari minisztériuma még 1953- ban széleskörű akciót kezdeményezett a kisgépesítés bevezetésére és elterjesztésére a minisztériumhoz tartozó különböző vállalatoknál. Azóta több mint 600 különböző kisgépesítési munkálatot fejeztek be. amelyek évente mintegy 20 millió lejt takarítanak meg a népgazdaságnak. Az egyik legjelentősebb ilyen gépesítés a pneumatikus csőrendszerek felszerelése volt a gyapot szállításának automatizálására a corabiai, a turhu-magurelei és az oltenitai gyapotkártoló gyárban. Az idén is számos üzemben alkalmazzák a kisgépesítés újabb elemeit, így például a fetesti, az itcani és a belcleani len- és kendertilóiéban gépesítik a nyersanyag belső szállítását. a »Cord« szövőgépekre készüléket szerelnék fel az eLszakadt vetülék fonalak megkeresésének automatizálására, széles körben bevezetik azt a készüléket, amely automatikusan leállítja a szövőgépet fonalszakadás esetében stb. Az idén a kisgépesítés elemeinek még szélesebbkor;! alkalmazásával több mint 10 millió lej értékű évi megtakarítást érnek el. Az MDP Központi Vezetőségének üdTÖzlő (áyirala az Indiai Kommunista Párt IV. kongresszusához Indiai Kommunista Párt Központi Bizottságának Delhi Kedves Elv társak! A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége forró testvéri üdvözletét küldi az Indiai Kommunista Párt IV. kongresszusának. Teljes sikert kívánunk indiai testvérpártunknak abban a harcban, melyet a marxizmus-leninizmus szellemében, a munkásosztály és dolgozó parasztság életkörülményeinek megjavításáért, a demokratikus szabadságjogok védelméért, Ázsia és a világ békéjének megőrzéséért folytat Kívánjuk, hogy kongresszusuk eredményes és jó munkát végezzem Forró kommunista üdvözlettel: A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA KÖZPONTI VEZETŐSÉGE Bartók-hangverseny a Déryné Színházban »Bartók diadalmas végleges hazatérésének feltétele a zeneileg művelt ország. Ennek munkálására kell ósz- szefognia minden tényezőnek.« A fegyvertársnak és igaz barátnak, Kodály Zoltánnak ezek a szavai olvashatók a miskolci ünnepségekről tájékoztató műsorfüzeten. Városunkban is gazdag programmal köszöntjük a magyar és az egyetemes zene- történetben forradalmi szerepet játszó Bartók Béla születésének 75. évfordulóját. Valamennyi rendezvény azt a célt szolgálja, hogy Bartók életműve népünk műveltségének, zenekultúrájának szerves, alkotó részévé váljék, hogy a nagy magyar muzsikus végre-valahára »hazatérjen«. Hétfő este a Déryné Színházban sokszgz énekes, köztük legnagyobb számban gyermekek és fiatalok ajkán szólaltak meg Bartók kórusművei és csendültek fel több ismert zenekari alkotásának dallamai. A hangverseny hallgatói jobbára maguk a szereplők, iskolatársaik és hozzátartozóik voltak, mégis arról tanúskodott ez a bemutató, hogy a Kodály megjelölte célhoz napról napra közelebb kerülünk. Mert vajon lehet-e jobb, okosabb, élménysze- rűbb módja a zenei műveltség megszerzésének, mint a muzsika alkotó élvezete, a művek tolmácsolása, a zene nyelvének elsajátítása?! A kórus hangverseny örvendetes élménye volt, hogy énekkaraink eggyé tudtak forrni Bartók mély gondolataival, a nép bölcsességét, érzésvilágát odaadó hűséggel megfogalmazó, forradalmian új zenei kifejezéseivel. Bartók kórusművei mindezideig kevésbé ismertek, mint Kodályé, vagy Bárdosé és más magyar szerzőké. Forrásai ugyanazok, — a nép kimeríthetetlen bőségű dallamkincse, mégis mindegyik sajátosan tükrözi alkotójuk ízlését, eszmevilágát, életszemléletét, szerkesztői elveit, harmonizáló módszereit. Rendkívül igényes művek ezek. Nem tűrik a könnyű, látványos megoldásokat. Valamennyi együttes elmélyült, áldozatos, fáradhatatlan munkával készült a bemutatóra. Ha egyik-másiknál voltak is intonálási, dinamikai, összhangzásbeli hibák, valamennyi szám előadását áthatotta az igazi művek és nagy alkotók iránti tisztelet, az eszmei és formai szépségek megszólaltatására irányuló töretlen szándék. Örömmel és igaz elismeréssel hallgattuk a miskolci Kossuth óvónőképző énekkarát, a miskolci Erkel Ferenc állami zeneiskola női kamafa- kórusát, a miskolci állami tanítónőképző énekkarát, a diósgyőrvasgyári művészeti együttes számait, a zene- művészeti szakiskola kamarakórusát és vonószenekarát és az I. kerületi zeneiskola gyermekkarát. Az együttesek vezetői, karmesterei: Tóth La- josné, Németh Gusztáv, dr Gergely Imréné, Forrai István, Kardos Pál és dr Farbaky Gézáné kiváló munkát végeztek. A Déryné Színház szimfonikus zenekara Mura Péter vezényletével kiemelkedő pontossággal, stílushűséggel adta elő a Magyar képeket és két román táncot Weiner feldolgozásában, (s.) Ennek a cikknek az a célja, hogy^jnegmutassa a szak- szervezet lenini meghatározá- sónak lényegét és feladatait. Lenin a szakszerveze / munka lényegét a következőkben határozta meg: „A székszervezetek nevelő szervezetek, az összefogás, az oktatás szervezetei, iskolák, a vezetés, a gazdálkodás iskolái, a kommunizmus iskolái”. Pártunk III. kongresszusa, valamint Központi Vezetőségünk több határozatában aláhúzta: a szakszervezeti vezetőkre vár a feladat, hogy a párt útmutatásai alapján pezsgő szakszervezeti életet teremtsenek, a szervezeti keretet, ez ott folyó munkát helyes tartalommal töltsék meg. Hogyan értelmezzük a lenini meghatározást a szakszervezeti munka lényegéről? A szakszervezetek a vezetés iskolái A magyar szakszervezeteknek — mondja pártunk III. kongresszusa — csaknem két millió tagjuk van, s igen nagyszámú vezető apparátussal rendelkeznék. Az apparátus zöme az üzemekben, a termelés frontján dolgozik mint üb. és műhelybizottsági, társadalmi munka bizottsági, társadalombiztosítási tanács, sport- és kulturbizottsági tag, mint bizalmi. A különböző bizottságokban lévő vezetők és tagok nap mint nap segítik megvalósítani a párt politikáját s ugyanakkor gyakorlatra tesznek szert a vezetésben. Hogyan segítik a párt politikájának megvalósítását, hogyan tesznek szert gyakorlatra a vezetésben? A párt politikájának megvalósítása érdekében úgy harcolhatnak legkövetkezetesebben, ha egységesen arra mozgósítják a tagságot, hogy teljes lendülettel részt vegyen a termelő munkában. Minden erejükkel arra kell törekedniük, hogy a párt politikájának megfelelően gondoskodjanak a dolgozók szociális és kulturális helyzetének állandó javításáról. A párt politikájának megvalósításáért azonban csakis abban az esetben tudnak következetesen harcolni, úgy tudják a dolgozókat is mozgósítani, ha alaposan ismerik a párt politikáját, tanujelét adják szilárdságuknak, áldozatkészségüknek. A párt politikájának megismeréséhez a szakszervezeti vezetők tanulmányozzák a Központi Vezetőség határozatait, az SZKP XX. kongresszusának határozataiból levont következtetéseket. Tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy ezeket a helyi viszonyokra megfelelően alkalmazzák. Politikailag állandóan képezzék magukat, sajátítsanak el napról napra nagyobb vezetési gyakorlatot, szilárdítsák a dolgozókkal a kapcsolatot azzal is, hogy jogos panaszaik, kritikai megjegyzéseik elintézése érdekében mindent megtesznek. Úgy dolgozzanak, hogy még jobban meg tudják állni helyüket azon a területen, ahová a dolgozók bizalmából kerültek. A szakszervezetek a gazdálkodás iskolái Ezzel. kapcsolatban nem csupán arról van szó, hogy a tagdíjat beszedjék. Ez is fontos; de nem ez a legfőbb. Igen fontos, hogy évről-évre gondos körültekintéssel tervezzék meg a kiadásokat. Nagy feladatot ró a szakszervezetre a társadalombiztosítási, üdültetési, sport és munkavédelmi célokat szolgáló állami költségvetési keretből biztosított összegek felhasználásának helyes megtervezése és a tervek megvalósítása is. De ha arról beszélünk, hogy a szakszervezetek a gazdálkodás isikolái, mindenekelőtt arra a kötelességükre gondolunk, hogy a termelés minden kérdésének megoldásába napról-napra bevonják a dolgozókat; Ennék különösen most LENIN: SZAKSZERVEZETEKRŐL“ Irta: JOZSA L4SZLÓ, a városi pártbizottság P. T. O. vezetője szilárdításával segíthetik elő. A szakszervezeti bizalmiakra vár az ä feladat, hogy harcot indítsanak a lógósok éllen. Érjék el, hogy a becsületes dolgozok közösítsék ki mag uk közül azt, aki huzamosabb nevelő munka ellenére sem hajlandó alávetni magáta munkafegyelemnek. van nagy jelentősége, hiszen a második 5 éves terv irány elveinek ismertetése a napokban fog megjelenni. Mindé erővel azon kell lenni, hogy a második 5 éves terv célkitűzéseit a dolgozók minden részletében megismerhessék. Be kell vonni a dolgozókat a termelési értekezleteken a bérkérdések intézésébe, az újító és ésszerűsítő mozgalom irányításába. Ebből az a feladat hárul minden szakszervezeti vezetőre, hogy gondosan készítse elő a termelési értekezleteket és az ott elhangzott kritikai megjegyzéseket vegye figyelembe munkájában. Foglalkozzanak igen körültekintően a bérügyekkel, nehogy bárkit is helytelen bérkategóriába soroljanak. Gondosan foglalkozzanak az újítókkal, ne felejtsék el, hogy az újítók, ésszerüsítők a technika élharcosai, ezért kövessenek el mindent, hogy ókét erkölcsileg és anyagilag egyaránt megbecsüljék. A helyes gazdálkodás megköveteli a szakszervezetektől, hogy az üzenni kollektív szerződéseket és az azokban rögzített vállalásokat alapos körültekintéssel, az üzem viszonyait, lehetőségeit figyelembe véve tervezzék meg úgy, hogy azok pontosan rámutassanak az igazgató, a szakszervezet, a dolgozók jogaira és kötelességeire. A szakszervezetek vezetői arra neveljék a tagságot, hogy keressék a lehetőségeket népgazdaságunk erejének, népünk jólétének növelésére. Ezt elsősorban az anyaggal való helyes gazdálkodással, a selejt elleni harccal, az önköltség csökkentésével, a termelékenység fokozásával, a rejtett tartalékok feltáráséval és a munkafegyelem megA szakszervezetek a nevelés szervezetei A dolgozók százezrei önkéntesen tömörülnek a szak-« szervezetekbe. Ebből következik, hogy a szakszervezetek fő munkamódszere a meggyőzés. Lenin mintegy összefoglalóul nevezi a szakszervezeteket a nevelés szervezeteinek, kifejezve ezzel a szakszervezetek fő funkcióját. Ez azt jelenti, hogy a szakszervezetek egyedül meggyőző, nevelő munkával érhetik el céljukat, sorakoztathatják fel a dolgozók ezreit pártunk zászlaja aló. Lenin számtalan művében, tanításában igen élesen aláhúzta, hogy az emberek tudatában a kapitalista csöke- vények, szokások a proletárdiktatúra után még hosszú ideig fennma radnak. Naivitás volna azt hinni, hogy az emberek tudatéin meglévő régit minden nehézség nélkül le lehet küzdeni; Szívós, türelmes, fáradhatatlan harccal tudjuk ezt csak elérni. Nagy feladat hárul ezért a szakszervezetekre, hogy dolgozóinknak megmagyarázzák az államhoz, a munkához való megváltozott, új szocialista viszonyukat. A nevelési feladatot nem szabad reszortfeladatiként tekinteni, ez kell, hogy jelentse a szakszervezetek tevékenységének gerincét. Amikor a dolgozó a gyárba, az üzemibe belép, a szak- szervezettől kap segítséget, támogatást minden ügyes-bajo6 dolgában. Megfelelő munkavédelmi kioktatásban részesül, megismertetik vele az új üzemi szabályokat, besorolják a bérkategóriába stb. Már ezzel megkezdőd ‘|V a szakszervezet nevelő tevékenyé«0 maid tovább neveli a dolgozókat az üzemi klubokban v*-»"'v+~-oVban, kulturotthonokban. ismeretterjesztő előadásokon. Erre most különösen szükség van, amikor a XX. pártkongresszus határozatainak megfelelően fontos változások mennék végbe. Szakszervezeteink rendezzenek vitaesteket a nemzetközi helyzetről, a személyi kultusz káros következményeiről, a kollektív vezetés fontosságáról, arról, hogyan lehet nálunk is minél előbb bevezetni a 7 órás munkanapot, hogyan lehet a technikát a legjobban kihasználni, népgazdaságunk erejét, népünk jólétét növelni. Leplezzék le azokat, akik elfeledkeznek a dolgozókról való gondoskodásról. Neveljék a dolgozókat igaz haza- fisógra, a párt iránti szeretetre, a proletámemzetköziségre; A nevelésben nagy jelentősége van a termelési értekezleteknek és a taggyűléseknek. A termelési értekezleteken és a taggyűléseken lehet és kell is bírálni az elmaradókat, dicsérni az élenjárókat, ügyelni arra, hogy a hozott határozatokat a vezetők következetesen hajtsák végre. A szakszervezetek a kommunizmus iskolái E meghatározás lényege a fentebb elmondottakból is következik. Mindenekelőtt azt a lenini tanítást keli ezzel kapcsolatban helyesen értelmezni, hogy a dolgozók önként tömörülnek a szakszervezetekben, önként vállalják a rájuk háruló kötelezettségeket azért, hogy a szakszervezeték által biztosított jogokat élvezhessék. A szakszervezeteknek az a feladatuk, hogy a dolgozókat, akik a szakszervezetekbe tömörülnek, elvileg, politikailag a szocializmus, a kommunizmus építésére neveljék. Ilyen értelemben a kommunizmus iskolái a szakszervezetek,
