Észak-Magyarország, 1956. április (12. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-15 / 90. szám

4 esz ARM AGf A RORSZ A t* Vasárnap, 1956 április 15 MIRŐL VOLT SZÓ AZ ENCSI JÁRÁSI PÁRTÉRTEKEZLETEN ? Az elmúlt héten választották újjá az encsi járási pártbizottságot. Vgyáriakkor megválasztották a járá s kommunistáinak küldötteit is. A vagy fontosságú pártértekezleten a j árási pártbizottság beszámolóját Kun Lajos elvtárs, a'járási pártbizottság első titkára ismertette. Felelős ezért a pénzügyi osztály is. Előfordul, hogy elszámoltatnak, zá- logolnak olyan szegényparasztnál, aki mindössze 4—500 forint adóval tartozik, ugyanakkor a 20—30.00=0 fo­rinttal tartozó kulákoknak a hajuk­szála sem görbül meg. Megtörtént, hogy az ilyenek kiszaglászták az el­számoltatások idejét, kifizettek adóba 2—300 forintot és így bé­két hagytak nekik. Ez nem más, mint az éberség felrúgása. Az ellenőrzéssel egyébként is bajok vannak. A kiküldött ellenőrök — tisztelet a kivételnek — gyakran a vendéglőben kötnek ki. Ezt a meg­engedhetetlen magatartást egyszer s mindenkorra fel kell számolni. Nagy lehetőségek a termelőszövetkezetek fejlesztésében Kun Lajos elvtárs felolvassa a járási pártbizottság beszámolóját Tan ul many ózza az SZKP XX. kongresszusának anyagát és merítsen belőle erőt a járás minden dolgozója A beszámoló először az SZKP XX. kongresszusának fontosabb elvi megállapításait ismertette. Pelhívta a figyelmet a roppant jelentőségű tanulságok alkalmazására, hogy az egyre javuló pártmunka alapján 1956-ban újabb sikereket érhessünk el a gazdasági, állami és tömegszer­vezeti munkában, a dolgozókról való szerető, elvtársias gondoskodásban, a béke megőrzéséért vívott harcban, a szocializmus építésében. Hangsúlyozta a beszámoló, hogy a XX. kongresszus eredményei opti­mizmussal töltik el a járás vala­mennyi dolgozóját. A kongresszus bebizonyította, hogy a béke. a de­mokrácia, az állandó növekvő jólét és kultúra ügye helyes és igaz - ügy, s az emberiség feltartózfhatatlamil tör a szocializmus felé. Erőnk viha­ros gyorsasággal napról napra nö­vekszik, mindig újabb és újabb po­zíciókat hódítunk el a kapitalizmus­ból. Mindez új erőt, lelkesedést ad feladataink megoldásához. A XX. kongresszus útmutatásait fel kell használni a járás kom­munistáinak is. Hatoljanak he a kongresszusi eszmék gazdag tár­házába és alkalmazzák a tanul­takat. Ennék segítségével ä , gazdasági munkát konkrétabban, szakszerűb­ben tudják irányítani és ellenőrizni, be tudják vonni a járás összes dol­gozóit a szocializmus építésébe, a béke védelmébe. Tanulmányozzák tehát a XX. kongresszus anyagát és merítsenek belőle erőt az encsi já­rás dolgozói. A növény termesztés és az állattenyésztés helyzete A beszámoló" hangoztatta: az encsi járásban minden tekintetben meg1- mutatkozó fejlődés annak köszönhe­tő, hogy a párt Központi Vezetősé­gének bölcs politikája időben szét­zúzta a jobboldali nézeteket, ame­lyek fékezték a szocializmus építé­sét. A márciusi határozat rendkívül kedvező hatást gyakorolt a párt, az állami és gazdasági munkára. Az encsi járás mezőgazdasági já­rás. Temel vényeinek csaknem 100 százaléka mezőgazdasági termék. Lássuk, mi a helyzet a növényter­mesztésben és az állattenyésztésben? Az 1954—55-ös gazdasági évben a legjobb, eredményt a gabonafélék termelésében értók el a járás dolgo­zó parasztjai. A siker titka a meg­növekedett munkakedv, a kommu­nisták, a tanácstagok példamutatása, a gépállomások javuló munkája, s a kedvező időjárás. Az állattenyésztésben azonban nem sok dicsekednivalója van a já­rásnak. Viszonylag kevés a szarvas­marha, a tehén. Az állati termékek termelésében sincs megfelelő előre­haladás. Tehenenkint például 2800 liter fejési átlagot kellett volna el­érni, ezzel szemben a járásban a fe­jési átlag csak 2320 liter. A sertéstenyésztésben van némi javulás, de ez még nem kielégítő. Az a feladat, hogy a 110 kilogram­mos vágási súlyt 135 kilogrammra növeljék. Hiba az is, hogy túlságosan sok a ló, csaknem annyi, mint a fejőste­hén. Az arányt sürgősen meg kell változtatni a tehenek javára. Mi a tennivaló az elmondottak után? .Először is az, hogy a szarvasmar­hatenyésztést fokozni kell. Részben azért, mert az állattenyésztés jöve­delmezőbb, részben pedig a növény- termesztés érdekében. A járás szán­tóterületének 20 százalékát ugyanis minden évben trágyázni kell, s ezt a jelenlegi állatállomány mellett nem tudják megtenni. Ehhez 36 számosállatra van szükség 100 katasztrális holdankint. A járás­ban azonban jelenleg mindössze 14—16 számosállat jut minden 100 holdra, ennek többsége is ló, sertés és juh. Nagy erőfeszítést kell tehát tenni az encsi járásban a párthatározat meg­valósítása végett, hogy elérjük a 4 százalékos terméshozam növekedést. Véget kell vetni az állattenyésztés elhanyagolásának, különösen a ter­melőszövetkezetekben, ahol általá­ban rosszul kezelik az állatokat. Irt­ott már van ugyan némi javulás, mint az encsi Zója, a baktakéki Sza­bad Föld és a mérai. Uj Barázda TSz-ben. de még ezekben a szövet­kezetekben is bőven van tennivaló. A beszámoló megállapította, hogy az állattenyésztés elmaradásának egyik jelentős oka, hogy nem folyik harc a járásban az állattenyésztési munkát lebecsü­lő, helytelen nézetek ellen. Sok helyen nem akad csordás, kon­dás. Akadályozza a szarvasmarha te­nyésztést a lóimádat is. Az encsi Zó­ja Termelőszövetkezet egyik tagja kijelentette a járási pártbizottság első titkára előtt: ha nem dolgozhat lóval, inkább elmegy téglát hordani. Baj az is, hogy az egyedi takar­mányozást csak nagyon kevés he­lyen vezették be. Fel kell figyelni a borjuelhullásokra is. Egyszóval a legnagyobb figyelmet az encsi járásban a szarvasmarhatenyész- tésre kell fordítani. Gondoskod­ni kell megfelelő takarmány­bázis kialakításáról. Ezt a zöldtakarmány termesztés he­lyes megszervezésével, a kaszálók és legelők jobb kezelésével, kihasználá­sával lehet biztosítani. Megéri a fá­radságot a legelők helyes kezelése. Be kell vezetni a 'szakaszos legelte­tést. Anyagilag érdekeltté kell tenni a pásztorokat, jutalmazni kell őket, hogy rendszeresen gyomtalanítsák a legelőket. Fel kell számolni a járás­ban azt a rossz szokást is, hogy az első osztályú, fehérjedus takarmá­nyokat, a lóherét és lucernát a lo­vakkal etetik fel. Fokozzuk tovább a beadásban elért eredményeket Jogos büszkeséggel mutatott rá a beszámoló, hogy a járás 1955-ben nö­vényi termékekből 102.5 százalékra teljesítette beadási tervét. Az ered­mény eléréséhez hozzájárultak a pél­damutató kommunistáik, tanácstagok és a begyűjtési apparátus szorgal­mas dolgozói. Az állati termékek beadásában az encsi járás tavaly a járások között az utolsó volt. A járási pártbizottság az össztüzet az elmaradás felszámo­lására irányította. Rendkívüli tag­gyűléseket hívtak össze, mozgósítot­ták a népnevelőket. Ennek nyomán ez év első negyedében kedvezően megváltozott a helyzet. Sertésből 120.3, vágómarhából 158.7, baromfi­ból 100.2 százalékra teljesítették a beadási előírást. Csak tejből és tojás­ból maradtak le, a2 erőt tehát most a tej- és a tojásbegyűjtésre kell for­dítani. Az állampolgári fegyelem megszi­lárdítása körül is van tennivaló. A kulákok fittyethánynak az adófize­tésnek, a járásban 172 kulák másfél­millió forinttal tartozik az államnak.1 A mezőgazdaság szocialista átszer­vezéséiben a járási pártbizottság tervszerűen igyekezett dolgozni. In­tézkedési tervet dolgozott ki, amely­nek eredményeként 1955 márciusá­tól 1955 őszéig Öt tsz alakult, s 159 család lépett be a szövetkezetekbe. 1955 őszé­től 1956 áprilisáig további 151 családdal szaporodott a tsz ta­gok száma és négy újabb terme­lőszövetkezet alakult. A járás szántóterületének 31.6 százalé­kán ma már nagyüzemi gazdál­kodás folyik. Jó módszernek bizonyult a járási pártbizottság kezdeményezése az es­ti , beszélgetések megszervezésére. 20—30 dolgozó paraszt vett részt eze­ken Szemerén, Forrón, Fancsalon, De teken és másutt. Egyes községek­ben a lakásukon keresték fel az aktí­vák a dolgozó parasztokat s elbe­szélgettek velük a nagyüzemi gaz­dálkodás előnyéről. Meg kell jegyezni, hogy bár az el­ért eredmények nagyok, az encsi já­rásban még nem használták ki a tsz fejlesztés minden lehetőségét. A járási pártbizottság egész esztendei tsz fejlesztési tervét az első negyed­évben teljesítette. Ugv véljük, ez is elegendő a hatalmas lehetőségek bi­zonyítására. A DISZ-szel való törődés még nem vált társadalmi üggyé Elemezte a beszámoló a pártmun­ka eredményeit és fogyatékosságait is. Megállapította, hogy a járási párt­bizottság- sokat javított munkáján, megszüntették a futó látogatásokat, s tanácsadószolgálatot létesített. Javult a kádermunka, megnöveke­dett, színvonalasabb lett a tag- és tag jelöltfel vétel. Ugyanakkor azon­ban látni kell, hogy a DISZ-el való törődés a járás­ban még nem vált társadalmi üggyé. A DISZ javaslatait nem veszik figyelembe a tagjelöltfel­vételnél, s nem számoltatják be a DISZ-ben dolgozó kommunis­táidat sem* így történhetett meg, hogy a DISZ- bizottság hosszú hónapokig nem tar­tott ülést. Megemlítette a beszámoló, hogy a járás vezetői lebecsülték a népne­velő munkát, holott elsősorban a ve­zetőknek kell lenni példamutató agi­tátoroknak. Javult a pártoktatás is az elmúlt évekhez képest. A beszá­moló élesen rávilágított a pártmun­ka fogyatékosságaira. A feladatok összegezése után fel­olvasták a határozati javaslatot, amelyet a hozzászólásokkal kiegé­szítve a pártértekezlet határozattá emelt. Sok szó esik ebben többek kö­zött az időszerű tavaszi feladatok gyors elvégzéséről és a gépállomá­sok munkájáról. Több és jobb minő­ségű munkát, nagyobb felelősséget vár a járás a gépállomások igazga­tóitól, kommunistáitól, szakemberei­től. Azt várja, hogy nagyobb gondot fordítsanak á technika fejlesztésére, az újító mozgalom szélesítésére. A főfeladafc most. hogy a terv ál­tal megállapított területen a kenyér- gabona mielőbb a földbe kerüljön. Nagy gonddal kell felkészülni a ku- kox-ic a vetésre is. A gépállomás min­den traktora a tavaszi kampányban átlag 96 normálholdat. munkáljon meg. vetőgópe 57 holdat, négyzetes veiőgépe pedig 138 holdat vessen be. A revíziós bizottság beszámolója A reviziós bizottság számolt be ez­után tevékenységéről, önkritikusan megállapította munkájának fogyaté­kosságait, majd a levelek és pana­szok elintézésének módjára tért rá. Ismertette, hogyan törődnek a imm- kásleveíekikel a járási pártbizottsá­gon, a községi pártszervezetekben és az alapszervezetekben. A mérai párt- szervezetben például elhanyagolják a levelak megvá­laszolását, elintézését. Van olyan levél, amelyet 1955 máju­sában írtak és még ma sem intézték el. Bírálta a beszámoló a községi ta­nácsokat, mert nem segítik hozzá az alapszervezeteket párthely iségekihez. pedig . akadnak olyan helyiségek, amelyben terményt, kukoricát tárol­nak. Megállapította a reviziós bi­zottság, hogy nem hajtották vég­re a megyei pártbizottságnak azt a határozatát, hogy a párt­helyiségeket rendbe kell hozni. A párthelyiségek még nem váltak a párttagok második otthonává a járás területén. A mulasztást pótolni kell. Hibák vannak a pártvagy,on kezelé­sében is. Mérán az I. pártszervezet nem tudja, hogy hol van a bútora. Egyes párttitkárok a pártszerveze­tek részére megrendelt folyóirato­kat. újságokat a lakásukra járatják. Több helyen a propagandaanyagok fizetését sem szorgalmazzák. Akad olyan pártszervezet, amelyiknek többezer forintos adóssága van, s a tartozásnak nincs gazdája, mert tit­kárváltozás alkalmával nem számol­tatják el a távozó titkárt. Beszámolt ártól is a reviziós bizottság, hogy egyes tanácstagok nem tartják meg a fogadóórákat. Mió István megyei tanácstag például meghirdeti a fo­gadóórát, de nem jelenik meg azon. Felszólalások a beszámolóhoz A beszámolók meghallgatása után sokan kértek szót. Elsőnek Novák Nándor elvtárs, az MSZT járási tit­kára szólalt fel. Elemezte a tag- és tagjelöltfelvétel eredményeit, hibáit, a tömegszervezetek munkáját, s bí­rálatot gyakorolt a járási pártbizott­ság fölött, mert magára hagyta a fegyelmi bizottságot. Molnár János élvtárs, a baktai Szabad Föld Tsz elnöke a tsz mun­kájáról számolt be. Örömmel jelen­tette, hogy ma már nincs adósságuk, saját erőből dolgoznak. Húsvét má­sodnapján délután három órára a tavaszi vetéssel is végeztek. A párt­építés kérdéseire rátérve felhívta a pártértekezlet figyelmét a jobb ká­dermunkára, a párttagokkal való fo­kozottabb törődésre. Ezután az újító­mozgalom jelentőségét hangsúlyozta. Elmondta, hogy a baktakéki gépállomás egyik dolgozójának, Gyuricza elvtárs­nak kitűnő újítása már hónapok óta valahol a fiókban hever. Az újítás révén ki lehet küszöbölni a terelőponyva szakadását s ezzel az aratógépek kiesési ideje a legkisebbre csökkenthető. Gyuricza elvtárs tavaly aratáskor újításával 110—120 százalékot ért el, — s ezt az újítást nem veszik figye­lembe! Kérte a járási pártbizottság segítségét az újítás felkarolásához. B. Tóth József elvtárs, a fancsali tanács elnöke a klerikális reakció- elleni harcról beszélt. szűkét minden feladat megvalósítá­sából és készek a párt hívó szavára harcba szállni. Majd a'DlSZ-fiata- lokról beszéLt. Végül kérte, hogy az MNDSZ-szel többet törődjenek, te­gyék lehetővé az asszonyok számára is a XX. kongresszus anyagának szervezett tanulmányozását. Grúz Lajos elvtárs, Méra község DISZ-titkára, tanító, az osztályharc kérdéseiről szólt. A klerikális' reak­ció elleni harc néhány módszerét is­mertette. Felhívta a tudományos atheista propagandára a pártértekez­let figyelmét. Grósz Károly elvtárs, a megyei pártbizottság ágit. prop. osztályának vezetője emelkedett ezután szólásra. A megyei pártbizottság köszönetét fejezte ki a pártértekezlet részt­vevőinek és a járás összes kommu­nistáinak, pártonkívüli dolgozóinak az elért sikerekért. Újból felhívta a figyelmet a megyei pártbizottság jel­szavának megvalósítására: «-Érjünk el újabb gazdasági sikereket a mun­kában, a dolgozókról való szerető, elvtársias gondoskodásban, az egyre javuló pártmunka alapján.« A leg­fontosabb pártfeladat — hangsúlyoz­ta — újabb gazdasági eredmények elérése, ennek kell alárendelni a pártmunka összes eszközeit. A politikai feladatokról szólva aa alábbiakban összegezte a fontosabb tennivalókat: I Tovább kell szilárdítani a párt tömegkapcsolatait. Mindenütt meg kell szervezni a tanácsadó szol­gálatot, orvosolni kell a jogos pana­szokat, azonnal intézkedni kell az el­hangzott bírálatok ügyében. Felhívta a kommunisták figyelmét, hogy tör­jék a fejüket, hogyan, mi módon* milyen módszerekkel lehetne még jobban erősíteni a párt tömegkapcso­latait. •) Meg kell szüntetni a pártmun- ka bürokratikus vonásai ti Hagyjuk el a felesleges tanácskozá­sokat, az olyan felszólalásokat, ame­lyek nem mondanak semmit. Ne tűr­jük a postás módszereket az ellen­őrzésben. Az alapszervezetek olyan taggyűléseket tartsanak, amelyek módszereket adnak a pártmunkához a tagságnak. Legyen az egész párt­tagság ügye a bürokratikus vonások elleni harc. *-> Biztosítani kell a kollektív ve- zetést. Minden párttag gondol-* kod jón azon, hogyan lehetne tovább javítani a kollektív vezetést. Minden párttag követelje meg, hogy bevon­ják a kollektív munkába. Például: a járási pártbizottság csak úgy hozhat jó határozatokat, ha előbb elkészíti azok tervezetét, a javaslatokat eljut­tatja az alapszervezetek tagságához, amely megvitatja, javaslataival ki­egészíti ezeket, így a határozat a tagság határozata, kollektív munka eredménye lesz, amelynek végrehaj­tását magáénak érzi az egész párt­tagság és harcol is érte. A Ki kell terjeszteni a pártellen- őrzést minden területre. Saj­nos, tanácsainkban az MDP-csopor- tok nem nagyon dolgoznak. A ter­melőszövetkezetekben nincs meg a termelés pártellenőrzése. A feladat az — fejezte be szavait Grósz elvtárs —, hogy mindenki töprengjen, gondolkozzon azon, ad­jon tanácsot a pártnak abban, ho­gyan alkalmazzuk nálunk a XX* pártkongresszus tanításait. Sokan szólaltak még fel, Boczán Imre, a fügödi tsz pártszervezetének titkára, Oláh János elvtárs és még többen mások, Oláh elvtárs kérte, hogy a gépállomás Szemerén az idén jobb munkát végezzen. Kérte, hogy a földművesszövetkezet da­rálóját hozzák rendbe. Gyenes Gyula elvtárs, a járási ta­nács elnöke a kádermunkával, a tö- megszervezo munkával, a kommu­nista tanácstagok példamutatásával foglalkozott, Piszkor József elvtárs, a járási pártbizottság másodtitkára önkritikusan értékelte saját munká­ját és a feladatokról szólt. Gém Fe­renc elvtárs, országgyűlési képviselő a klerikális reakció elleni harcról szólt és türelmes, meggyőző politikai munkára hívta fel a kommunistákat; Ezután a küldöttek megválasztot­ták a járási pártbizottság tagjait. A járási pártértekezlet az Internacio- ' nálé eléneklésével ért véget. B. I. Horváth Istvánná elvtárs sérel­mezte, hogy az MNDSZ a beszámoló­ban nem kapott megfelelő bírálatot, pedig ez segítette volna munkájukat. Az asszonyok örömmel veszik ki ré­FELHIVÁS A BM Borsodmegvei Főosztálv Közrend­védelmi és Közlekedésrendészeti Osztó Ív felhívja áz alant felsorolt járások területén lakó és motorkerékoiárvezetői igazolvánnyal rendelkező személvek figyelmét, hogv a ké­szükre megjelölt helven és időben a közle­kedésrendészeti oktatáson Jelenjenek meg. A megjelenés minden motorkerékpárvezető részére kötelező. A megjelentek a vezetői igazolványukat hozzák magukkal, mivel a megjelenés a vezetői igazolványba be lesz legyezve. Az előadások megtartásának kezdete já­rásonként: A sátorai! a uihelvl járáshoz tartozók lé- szére a sáíoraliauihelvi járási kultúrotthon helyiségében április 22-én délelőtt 9 órai kezdettel. A szerencsi járáshoz tartozók részére a szerencsi járási kultúrotthon helyiségében április 22-én délután 3 órai kezdettel. Az a bau: szán-tói Járáshoz tartozók részére az abauiszántói iárási kultúrotthon helyisé­gében április 2_2-én délelőtt 9 órai kezdettel. Az encsi járáshoz tartozók részére az en­csi iárási kultúrotthon helyiségében április 22-én délután 2 órai kezdettel. Az edelénvi Járáshoz tartozók részére az edelénvi iárási kultúrotthon helyiségében április 22-én délután 2 ó-a-‘ kezdettel. BM. Borsndmegyei Főosztály Közrendvéd. és Közi. Osztály

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom