Észak-Magyarország, 1956. április (12. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-13 / 88. szám

? A leggyorsabb szeméb; repülőgép pi| : , ' v::. ' az MDP BQSSOn aBflüJ ZEMPLÉH MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS R MEGYEI TAMACS LAPJA XÍI- évfolyam, 88. szám r a 50 fillér T956 április 18, Gondolkozzon minden ember! A z embert .a. gondolkodás, az okoskodás jellemzi. Amikor egy-egy munkahelyen, vagy gépen huzamosabb ideje dolgozik, gondol­kozni próbál, hogyan tudná köny- nyebbé tenni a munkát? Vegyünk például egy maróst, aki munkahe­lyére kerülve úgy látja, hogy a meg­munkálandó alkatrészek a gép mel­lett egy ládában hevernek. Hosszú ideig nem változtat ezen. Ámde így nehéz, fáradságos a munka és — ha­marosan rájön, hogy feleslegesen fárad. Elkezd gondolkodni. Az al­katrészeket a gépre rakja, vagy asz­talt fabrikál és erre helyezi el. így könnyebb a munka és néhány da­rabbal már többet tud elvégezni, mert időt takarít meg. Természete­sen több a fizetése is. Ez a néhány darabos többlet újabb okoskodásra, gondolkodásra serkenti. Vizsgálja, tanulmányozza a gépet, hogyan le­hetne még többet termelni, hogyan lehetne még több pénzt keresni vele. Rajzokat készít, műszaki könyveket olvas, számításokat végez; éjszaká­kon át töpreng és egy napon beje­lenti, hogy újított. Lehet, hogy csu­pán egy másfajta áttételről van szó és ez mégis egy műszak alatt 50—60 munkadarabos többletet jelent. Újí­tását elfogadják, bevezetik vala­mennyi gépen, az ország minden üzemében és a többlet most már óriási mennyiségre emelkedik. Egyetlen újítással — csupán egy új­fajta csavaráttétellcl is, milliókat ta­karíthatunk meg...! De ug3raneny- .nyit veszíthetünk el, ha az újítási megbízott, vagy műszaki vezető lel­ketlen hanyagsággal hónapokon ke­resztül halogatja az újítás- felterjesz­tését, ha a párt- és szakszervezet nem támogatja az újítókat. Ez sok embernek kedvét szegi és ha volna is újabb ötlete, nem valósíthatja meg, hiszen nem látja értelmét. Kincseket hagyunk így heverni! I3orsod ipara 1955-ben egy szá­zalékkal elmaradt a termelé­kenység növelésével a márciusi párt- •; határozatban előírt követelmény mögött. S bár a tervet túlteljesítet­tük, ez az egy százalék 41 millió forinttól fosztott meg bennünket! A technika jobb kihasználásával és ésszerű fejlesztésével megnyerhettük volna ezt a hatalmas összeget, amely sok száz családi ház felépítésének költségeit fedezné. Ha pártértekezle­teken, üzemi taggyűléseken erről a bizonyos egy százalékról esik szó, műszaki vezetőink legtöbbje mossa a kezét és objektív nehézségekre, a rendszertelen szállításra hivatkozik, végül is hosszas köntörfalazás után másra hárítja a felelősséget. Jólle­het, részben talán igazuk van, mond­juk ki.kertelés nélkül az igazságot: a termelékenység csökkenéséhez köze van az újítómozgalom elmaradásá­nak is. Üzemeinkben az utóbbi Időben is­mét tespedés jellemzi az újítómoz­galmat. Mi az oka ennek? Először: dolgozóink nagyrésze még mindig görcsösen ragaszkodik a régihez, a megszokotthoz, s fél az ismeretlentől, az újtól. Másodszor: egyes műszaki vezetők liberalizmusa. Az újítók kedvét sze­gik a lelketlen halogatással, időtolo­gatással és az újítási díj kifizetésé­nél a bürokratikus huzavonával. Harmadszor: üzemi pártszerveze­teink, szakszervezeti bizottságaink nem karolják fel a kezdeményezése­ket, nem ütnek az asztalra egy-egy elsikkadt újítás miatt. A fizikai dolgozók kezdeménye­zései még mindig háttérbe Szorulnak, ózdon például a legutób­bi „technikai napon“ a beadott ja­vaslatok közül alig 10 százalékot tett ki a fizikai dolgozók javaslata. Ha­sonló a helyzet az ötletnapokon is amelyek most már gyakran elma­radnak, pedig ózdon, Borsodnádas- don és a Lenin Kohászati Művek­ben számtalan olyan kiváló újítást vezettek már be, amelynek ötletna­pon hangzott el az alapgondolata. Üzemi dolgozóink legtöbbjének most fis vannak nagyszerű Ötletei, amelyek ha önmagukban véve nem is újítások, de megkönnyítik a ter­melést. Ezek az Ötletek is kincseket érnek! Mentsük meg, kutassuk fel ezeket a kincseket! Nyerjük meg, s vonjuk be az új/tórnozgalomba azo­kat a dolgozókat is, akik ma még félnek az újtól és mereven ragasz­kodnak a régihez! De hogyan? — merül fel a kér­dés. Műszaki vezetőinktől halljuk leg­többször ezt a kérdést, pedig éppen ők tehetnek sokat a megoldás érde­kében. Emelni kell a dolgozók mű­szaki képzettségének színvonalát. Nem elégedhetünk meg egy pilla­natra sem jelenlegi tudásunkkal. Ma már nem elég, ha valaki mechani­kusan, gépiesen elvégzi munkáját. Késztessék fizikai munkásainkat gondolkodásra, értessék meg velük, hogy ami tegnap űj volt, az ma már elavult. Magyarázzák meg, hogy aki lépést akar tartani szinte gyorsvona- ti sebességgel fejlődő életünkkel, annak szüntelenül tanulni, tanulni és mindig tanulni kell. Keltsék fel érdeklődésüket az új iránt és segít­sék őket megismerésében. Nem sza­bad lebe •'sülni a legkisebb kezde­ményezést sem és természetesen minden esetben bürokratikus huza­vona nélkül ki kell fizetni az úií- táséft járó összeget. Ezt jogosan kö­vetelheti és követelje is meg minden újító. /^sakis úgy emelhetjük a mő- ^ szaki színvonalat, ha nem­csak mérnökeink, technikusaink, műszaki vezetőink, hanem minden egyes dolgozó gondolkozik, töri a fe­jét. 7- így növelhetjük a termelé­kenységet is. Ahhoz, hogy valaki újítóvá váljék, tökéletesen ismernie kell a techni­kát, a gépet, amelyen dolgozik, is­mernie kell annak adatait, teljesítő­képességét. Egyszóval kiváló szak­képzettséggel kell rendelkeznie. Ezért kell szüntelenül tanulni, ezért kell rendszeressé tenni a műszaki klubok- rendezvényeit. Hiszen a ki­váló szakképzettség nemcsak az újí­tások kidolgozásának, hanem a mun­ka jobb elvégzésének is előfelté­tele. Most, amikor fejlődő műszaki technikánk új gépekkel látja el gyárainkat, különösen nagy gondot kell fordítani a szakképzettség nö­velésére. Az a dolgozó, aki nem is­meri gépét, nem is tud azon rende­sen dolgozni — sőt elrontja, úgy jár, mint az az ember, aki nem tud mo- tcrkerékpározni és mégis ráül: ne­kimegy a falnak. Műszaki klubjaink hivatottak arra, hogy rendszeresen ismertessék az új technikát, otthont adjanak az újítóknak és az újítani szándékozóknak. Eddig azonban — meg kell mon­dani — műszaki klubjaink nem so­kat tettek ennek érdekében. Legtöbb helyen porosak, elhagyatottak a klu­bok asztalai, hiányosak könyvtárai, elmaradnak az előadásai. Pedig a dolgozóik elmennének ezekre, csak éppen a szakszervizetnek meg kel­lene szervezni, népszerűsíteni az elő­adásokat. Az SZKP XX. kongresszusa után a Központi Vezetőség márciusi hatá­rozata klasszikus tömörséggel megje­lölte a feladatot: „A pártmunka Összes eszközével segíteni kell a gaz­dasági munkát!“ HPöbbek között az újítómozga- lom jelenlegi tespedtségének felszámolása is ide tartozik. Ko­moly munkát és nagy erőfeszítést igényel ez, de megvalósítható, csu­pán nagyobb megbecsülést kell ta­núsítani újítóink iránt. WITyrí'^ Földniűvesszövelke^üLJí^y cukrászverseny és kiállítás j Sárosmitakon Érdekes kiállítást és versenyt ren­deznek szombaton és vasárnap Sá­rospatakon. A megye földművesszö­vetkezeti cukrászainak nemcsak leg­szebb, de legjobb készítményeit mu­tatják be egy kiállítás keretében, majd az édességek mesterei verseny keretében küzdenek meg »a megye legjobb cukrásza« címért. A versenyre a cukrászok szebbnél- szebb készítményekkel, ötletes figu­rális kompozíciókkal készülnek. A verseny győztese részt vehet a szö­vetkezetek országos cukrászverse­nyén is. A képen: A „TU—-104” lííkhajtásos repülőgép, amely a Moszkva— London légiutat leszállás nélkül három és fél óra alatt tette meg. _ ................................................................................................ M agyar parlamenti küldöttség meghívása a Komán Népköztársaságba Rónai Sándor elvtárs, az ország- gyűlés elnöke, április 11-én fogadta Ion Popescut, a Román Népköztár­saság budapesti rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövetét, aki átadta a Román Népköztársaság Nagy Nem­zetgyűlése elnökének meghívását, hogy a magyar országgyűlés küU döttsége látogasson el a Román Nép* köztársaságba. Hónai Sándor elvtárs közölte, hogy a meghívásnak örömmel eleget te-« szünk. (MTI) MWÉwmMtlH 100 npm Mtaxi az MttnaMRti..— a borsodi (autósuk ! ^stroka-harm Csütörtökön a Borsodi Szénbár yászáti Tröszt üzemeiben a műszak­ból „ yvő és a műszakba menő dolgozók röpgyüléseket tartottak. Arról beszélgettek, hogy pénzbeli adomány ok mellett szénre is szükségük van az árvízkárosultaknak. Hogy a rombadőlt lakásokhoz téglát tudjanak égetni, a helyi üzemeket mihamarább munkába kell állítani. A kondói bányaüzemben műszakváltásnál Szennai István, a tröszt igazgatója tartott röpgyűlést. ismertette az árvíz hatalmas pusztítását, az újjáépítés ütemét. A bányászok egy szívvel-lclekkel fogadták meg: illet- ményszenükből 1—1 mázsát ajánlanak fel az árvízkárosultaknak. Elsők között ajánlotta fel ezt a mennyiséget illetmény szenéből a Gornyak- kombájnnal dolgozó Raj László DISZ-brigádja, s példáját követték a. többiek is. A kondói bányászok összesen 400 mázsa szenet küldenek az árvízsujtotta területre. Röpgyüléseket tartanak a következő napokban a borsodi tröszt többi üzemeiben is. A számítások szerint a borsodi bányászok mintegy 100 vagon szenet küldenek majd az árvízokozta károk helyreállítására. Ügy tervezik, hogy az ajándékot a kazincbarcikai központi szénosztá­lyozótól május 1. ünnepére küldik el a Duna mellékére. Az Uralon-túli kolhozokban, 0 prémvadtelepen, összesen 750 dara ezüstrókát tenyésztenek. Ez a gaz dasági ág tekintélyes jövedelme biztosít a kolhozoknak. Tavaly lebjazsevszki kerület Malenkov kolhoza a rókabőrökért 51.880 beit kapott. Ugyanebben a kerüle ben a P rogy essz-kolhoznak az állal 27.880 rubelt fizetett prémekért A közös gazdaság mindenoldal fejlesztésének tervezése során sza mos kolhoz elhatározta, hogy prém vadtenyésztéssel ■ is foglalkozik jövőben. Az idén a terület kolhoza ban 15 új ezüstróka-farmot létes lenek. Angol energetikusok látogatnak el a Szovjetunióba London (TASZSZ) A Press Associated jelentése sze­rint lord Citrine, az angol villamos- sági hatóság elnöke bejelentette, hogy vezetésével április 16-án 18 ta­gú küldöttség utazik Moszkvába. A küldöttséget G. M. Malenkov, a Szovjetunió Minisztertanácsának el­nökhelyettese, a villamcserőművek minisztere hívta meg a Szovjetunió­ba. (MTI) S SZOVJETUNIÓ HATODIK ötéves tervékek irányelveiből lENáGMPOT T6CAACLC 10 Ä r Nagy feladatokat irá­nyoz elő a hatodik ötéves terv az ipari növények — len, gyapot, cukorrépái — termesztésére vonat-* kozólag. A lentermelést több mint egy harmad-* dal, a gyapottermelést pedig több mint 50 szá* zalékkal kell növelni rü kolhozokban és szovho-* zokban az előző ötéves tervhez viszonyítva. \ Európa egyik legkorszerűbb viziszárnyas telepe működik Olaszlíszkán Olaszliszkán, a Bodrog partján működik nemcsak hazánk, de egész Európa egyik legkorszerűbb víziszárnyas-telepe. A telepet és annak kel­tető állomását az idén jelentősen korszerűsítették. A liba-, kacsa- és csirkekelteto termekben hat darab 10.000-es, 48 ötszázas, egy 2500-as és három Csehszlovákiából kapott újtípusú 4500-as keltetőgép működik. Fő­leg a bodrogközi falvak termelőszövetkezeteinek és baromfitenyésztőinek 22.000 kislibát, 40.000 kacsát és többmint 350.000 naposcsibét ad az idén a keltető állomás. A nagyrészt villanyárammal működő »mű-hollósok­ból« eddig már több mint 8000 kisliba és 60.000 csirke kelt ki. Újabb 5 millió 960 ezer forint ártott az ámzjtarosuiiak részére Szerda estétől csütörtök estig újabb 5,960.000 forinttal emelkedett; a7 árvízkárosultak megsegítésére be-« küldött összeg. Az ezt megelőzőem beérkezett 54,130.000 forinttal együtt; tehát már 60,097.000 forint érkezett az árvízkárosultak részére nyitóU ba nkszámlákra. Borsod-Abauj-Zemplén megyei 3,700.000 forintot küldött. (MTI) „Qlfrt batkáját“ kértük az. cár arát ón John Llbi amerikai régész professzor ve- zetésével az idén Ismét archeológia! ása­tások kezdődnek az Ararát hegységben. A professzor szerint az ásatások célja Noé bárkájának megtalálása, vagy legalább Is pontos helyének megállapítása. A tö­rök kormány megadta a kutatási enge­délyt az amerikai expedíciónak. A hírt némi kétkedéssel fogadjuk. Való­színűbbnek tartjuk, hogy Noé bárkája he­lyett új katonai támaszpontot vagy újabb üzleti lehetőséget keres ez a bibliai expe­díció. KÉT GÉPÁLLOMÁS — KÉT PANASZ Már jóval több mint egy hete szóltunk a szerencsi gépállomás­nak, hogy biztosítsák 5 hold föl­dünk szántásának gyűrűs-hengerrel való elvégzését. A gépállomáson ígéretet kaptunk, hogy másnap már ott lesz a munkagép, de az ígé­ret mindmáig csak ígéret maradt. Ezek után nem csoda ha termelő- szövetkezetünk tagságának és veze­tőségének az a véleménye, hogy a szerencsi gépállomás illetékesei nem igen törekszenek arra, hogy időben elvégezzék a tavaszi kenyér­gabona-vetéseket. Ki felel maja A z Arharla havas x hegycsúcsai alatt meghúzódó Völgyben a barna szántás felett a szovhozok rádióállomá­sainak hívójelei züm­mögnek éjjel-nappal. A sztyeppel utakon gyors személykocsik cikáznak, nehézkes tartálykocsik cammognak, kerekes vontatótraktorok dübö­rögnek. A Karácsok szovhoz a negyedik ezer hektár fel­tört szűzföldet veti be búzával. Sok a munka és már-már a körmükre Javasz a szűzföldeken ég. A gépkezelők a per­ceket is számolják. Hogyisne számolnák, amikor tíz nap alatt 12.000 hektárt kell be­vetniük. Az emberek frissebbek a kelő nap­nál. Látástól vakulásíg zúgnak a traktorok. És az őszi gabonavetés zöld szőnyege felett naphosz- szat dongnak a repülő­gépek — segítenek a ve­tésápolásban. A brigádszállások a ■*x tavaszi munka lá­zában égnek. A harma­dik növénytermelő trak­torosbrigád lakókocsijai üresek. A sakktáblákat félretették, nem szól a rádió. Csak néhány em­ber pihen benn műszak után, meg a brigádvezető néz be nagynéha. A bri­gádvezető mondhatni nyeregben tölti az éjt is, nemcsak a napot. Mikor alszik? — kérdem. Szé­lesen nevet: tavasszal dalol az ember szive, tá­voltartja az álmot. A brigádban nincs is olyan traktorvezető, aki ne teljesítené túl a nor­mát. Négy nap alatt öt napi feladatukat teljesí­tették. Megtakarítottak egy napot. Bíztató kez­det. A szűz földi gabona szovhozokban a tavasz jogaiba lépett és érleli a bőség gyümöl­cseit. azért, ha azon a bizonyos öt holdojl a betervezett tíz mázsa helyett csakj 6—7 mázsás átlagterméssel fizet 4 tavaszbúza? ROMÁN JÁNOS a mezőzombori Üj Élet Tsá elnöke. * Ládpetri határában még őszről is maradt egy kis szántanivaló s azt, most sürgősen igyekszünk pótolni\ Az alsózsolcai gépállomás három erőgépe is segítséget nyújt ebben m munkában. Sajyios előfordul, hogy üzemanyag-hiány miatt nem tud-* nak dolgozni a gépek. Pedig a gép-* állomáson van üzemanyag elégt csak éppen el kellene juttatni a ha« tárban dolgozó traktorosokhoz. A. napokban Bálint elvtárs, az egyik traktoros nekem is amiatt panasz-1 kodott, hogy üzemanyag-hiány minit kénytelen leállni. Megkértj telefonáljak az alsózsolcai gépáUo* másra. Az üzemgazdász elvtárs te-* lefonon megígérte: »azonnal kint lesz a határban az üzemanyag«. Az üzemanyagot ki is hozták, de nem került rendeltetési helyére, mert csak ledobták a töltés mellé s « traktoros maga cipelhette tovább4 mintegy 5 kilométernyire a műn* kahelyéhez. Bálint elvtárs aznap nem saját, hanem a gépállomás hi­bájából mintegy 6—7 hold földdel kevesebbet tudott felszántani. KECSKÉS 1MRÜ agy önöm us Ládpetri

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom