Észak-Magyarország, 1956. április (12. évfolyam, 79-103. szám)
1956-04-12 / 87. szám
r *■> 68Z A K 51 AGY A RÖRS/.AG Csütörtök, 1956. április 13, 1 öbb mint 1 mil liánt! forintot ruháznak be dz idén Borsod megyében Az 1956- évi költségvetési tárgyalta a megyei tanács ütése A megyei tanács tagjai április 1 Qfén és 11-én ülést tartottuk. Megtárgyalták a megye 195.V. évi zárszámadását és az 1956. éVfi költségvetési előirányzatot. A lVö*számolót Fekete László vb. elnökhelyettes ismer tel ie. A múlt évi zárszámadásból csupán néhány jellemzőbb adatot Itözlünk. Eszerint az 1955. évi összesítet megyei költségvetési bevétel 352.*5 millió forintot tett ki, ami az 1954. évihez viszonyítva 6.2 százalékos er.belke- dést mutat. Ez az eredmény azonban mégsem volt kielégítő, mert a bevétel alatta maradt a tervezett ne\. A kiadási terv azonos összegű a bevételi tervvel. A megyei tanács a múlt évben, is gondoskodott árról, hogy minden területen megjavítsa a dolgozók ellátását. Töbl> mint 13 millió forint költséggel felépítette a 4 vagonos modern ózdi kenyérgyárat. A dolgozókról való fokozott gondoskodást, az igények jobb kielégítését mutatja, hogy a kereskedelem tavaly az előző évhez viszonyítva 140 millió forinttal több árut hozott forgalomba. Az elmúlt évben 12 község 2148 családjának otthonába kapcsolták be a • villanyt. Jelentősen nőtt a kulturális és szociális beruházások összege is: Az előző évhez viszonyítva 1955- bén 20 millió 242.628 forinttal emelkedett a kulturális, s 20 millió 250.350 forinttal a szociális kiadás. Jelentős Összeget tesz ki a községfejlesztési hozzájárulás. A beszámoló ezután az 1956. évi köLtségvetéssel foglalkozolí. A megye valamennyi dolgozóját bizakodással töltheti el az a tény, hogy a, lakosság életszínvonalának további emelkedése érdekében ismét több mint egymilliárd forintot, ruháznak be ebben az évben. Tovább folynak az országos jelentőségű beruházások is. Az egyes minisztériumok az idén több mint 600 millió forintot használnak fel a borsodi ipar fejlesztésére, jóval többet, mint az előző évben. A minisztériumok gondoskodnak újabb lakásépítésekről is. Ebb- az évben 11 ZZ lakás építését kezdik meg. Ózdon 336. Kazincbarcikán 432. Tíszapalkonyán 150, Sajúszemt- péteren 30 lakás épül. Pu tinókon, a tanács rendelkezésére álló beruházási keretből 6 lakásos bérházat építenek. Tovább bővítik a magánlakóház-építés célját szolgáló hitelkeretet is, erre a célra 53 millió forintot irányoztak elő. Megyénk sok községében modern családi házakból egész utcasorok épülnek. Minthogy a lakásigényeknek még így is csupán egy részét lehet kielégíteni, sokkal nagyobb segítséget adnak a saját erőből való lakásépítéshez. Jelenleg még eléggé kismértékű a szövetkezeti és a társas házépítési mozgalom. Megyénkben teljesen ismeretlen például az öröklakás építés. Sok szó esett a beszámolóban a dolgozók ivóvízellátásának megjavításáról is. Borsodnádasdon a vízmű építésére 8 millió forintot irányoztak elő. A bányavidékek ivóvízellátását 3 és félmillió forintos beruházási előirányzat biztosítja, mely a regionális vízellátási terv első ütemében a Sajó—Szuha és ormosvölgyi bányász lakótelepek vízellátását valósítja meg. Ózdon 3 millió forintos költséggel új üzemi konyhát létesítenek. A Lenin Kohászati Művek dolgozói részére a mezőkövesdi Zsőri-íürdő mellett üdülőt építenek. Gondoskodnak az ipari és bánya vidékek jobb kulturális ellátásáról is. Sajóbábonyban 1 millió 500.000, Királdon 1 millió 200.000, Sajókazán 580.000 forintos költséggel új kultúr otthon épül. Tokaj hegyalj a szőlőinek felújító sara népköztársaságunk több mint 12 millió forintot irányzott elő, ame ly.et ebben az évben fognak felhasználni. A beszámoló további részében a mezőgazdaság fejlesztésének tervei vei foglalkozott. 1956-ban minisztériumi beruházásként megyénk mezőgazdasága közel 16 millió forint értékű gépparkkal gyarapodik. Az elmúlt években gépállomásaink jó munkája következtében dolgozó parasztjaink egyre jobban érdeklődnek a gépi munka után. A tanácsülésen megjelent tanácstagok és vendégek megelégedéssel hallották, hogy gépállomásaink gépparkja egyre tökéletesebb lesz, kisebb súlyú, talajmegmunkáló gépekkel szaporodik. A legjobb külföldi gépeket szerezzük be, többek között hernyótalpas traktorokat, amelyekkel a dombos vUiékek szántóföldjeit! is jól meg lehet művelni. 32 darab Zetor-traktor érkezik majd megyénkbe a talajelőkészáítesi és növényápolási munkákhoz. '148 új traktoron kívül 6G cséplőgép, 22 kukorica négyzetbevető gép, 11 burgonyaültető gép, 450 nehéz borona és 60 gyűrűshenger gazdagítja gépállomásaink gépparkját, megyénk mezőgazdaságát. A költségvetés nagy teret szentel a kulturális élet fejlesztésének. A beruházási terv összeállításánál érvényre jutott az az alapvető szempont. hogy elő kiéli segíteni ipari dolgozóink kulturális- szükségleteinek jobb kielégítését. A csaknem 70 millió forintnyi beruházási összegből az edeléityi, miskolci, ózdi, put- noki járásokban, valamint Ovidon és Kazincbarcikán 32 és félmillió forintot használnak fel, ami a teljes, erne a célra előirányzott összegnek 46.5 százalékát teszi ki. Oktatásra 9 millió 230.000 forintot irányzott elő a megyei tanács. Ezen az összegen 35 új általános iskolái tanterem építését kezdik el, ebből jlB-ast az ipari és bányásztelepüléseken. A bányászvidék tanulóifjúságainak középiskolai oktatását is meg akarja könnyíteni a tanács. Megkezdik az edelényi 8 tantermes gimnázium tervezését, amelynek építésére 1957-ben kerül sor. Tíz és félmillió forintos előirányzat bázátosítja á megye dolgozóinak jobb egészségügyi ellátását. Hét orvosi reiidelőt és lakást építenek. Az egészségügyi beruházások közül különösen kiemelkedik az ózdi rendelőintézet .építése, amelyre 4 millió forintot fordítunk. A, város- és községgazdálkodási célokra 12.5 millió forintot irányoz elő a költségvetés. Közel 5 millió forintot fordítanak a rossz ivóvízellátás megjavítására és a szennyvízcsa- tonvahálózat bővítésére. Rudabányán bányász sajátházak ellátására 200.000, Sajókazán hasonló célra 129.000, Ku- rityánban vízmedence építésére 360 ezer. Rudabányán csatorna- és szennyvíztelep létesítésére 1 millió 1 oo,000. Ózd város vízellátásának és s/enny vízcsatorna hálózatának bővítésére egymillió 231.000 forintot használnak fel. Ezenkívül 8 fúróit kutat építenek. A beruházási terv 3.5 millió forintot fordít , út- és járdaépítésre. Megjavítják az ózdi Molotov utat. Ormosbányán 352.000 forint értékű útépítési munkát végeznek el. Előirányozták erre az évre a Kazincbarcika—Viadna, Szuhakálló—Ormosbánya, Ózd—Hangony közötti útszakaszok. valamint a sajóvárkonvi átkelési szakasz, továbbá az ózdi Gyújtói út megjavítását. Az ózdi sport- stadion öltözőépületének befejezésére és a sportpálya építésére .1 millió 600.000 forintot; irányoztak elő. A kereskedelmi beruházások közül kiemelkedik a 395.000 forint költséggel épülő sajószentpéteri új vegyesbolt létesítése. Az élelmiszeripari be- L’uházások között a legjelentősebb az ózdi húsfeldolgozó üzem létesítése, amelyre 1.4 millió forintot fordítanak. Jelentős előirányzatot- tartalmaz a beruházási terv a tsz-ek fejlesztésére és a fásításra is. A termelőszövetkezeti mozgalom erősítésére 16 millió 250 ezer forintot irányoztak elő. Ebből szarvas- marha istállók, sertésfiaztatók. süldőszállások és sertéshizlalók, juhho- dályok és baromfiólak épülnek. A városok és a megye jobb zöldségellátása érdekében újabb 159 katasz- tráíis holdon öntözőtelepeket létesítenek. A költségvetés szűkszavúan, csupán számszerűen sorolja fel, hogy a tartalékterületek " megművelésére 4 millió 334 ezer forintot, a helyi utak, hidak karbantartására és felújítására 7 millió, kutak felújítására és egyéb köztisztasági feladatokra 6 millió 900 ezer forintot, az állami lakóházak fenntartására 3 millió forintot fordítanak. Ezek a számok azonban minden szövegnél többe mondanak. A kulturális élet fejlesztésére az idén 12 millió forinttal többet irányoztak elő, mint 1955-ben. Ez lehetővé teszi, hogy 2-5 millió forintot fordítsanak a tanulóifjúság oktatásához szükséges szemléltető, eszközökre. Óvodáinkat igazi otthonná kívánjuk varázsolni. A költségvetés nem feledkezik meg a kisgyermekek játékairól sem, csaknem félmillió forint értékű ovodai ruhákat és játékokat vásárolnak ez évben. Az iskolák és napköziotthonok felújítására 3 millió 526 ezer forintot biztosítottak. Bölcsődéink fenntartására az idén 900 ezer forinttal költenek többet, mint az előző évben. Örvendetes, hogy míg a kulturális és a szociális előirányzatok az elmúlt évhez képest növekedtek, addig 1.4 millió forinttal csökken az igazgatási költségek előirányzata. A megyei tanács elé terjesztett költségvetés nagyszerű perspektívákat nyit meg fejlődésünk előtt. A haíaltnas tervet azonban még meg kell tölteni pezsgő élettel. Töretlen harcot kell folytatni az előirányzatok megvalósításáért. Tanácstagjaink hívjanak munkára minden dolgozót ennek érdekében, hiszen helyi segítséget is kell adni a tervek teljesítéséhez, minden eddiginél fontosabb a helyi erőforrások feltárása és ígénv bevétele. Az 1956. évi költségvetés tervezetben dicséretreméltóan érvényesül az a fontos szempont, hogy az ipari és bányásztelepülések ellátását elsőrendű feladattá tették. A költségvetéssel kapcsolatos vitát: és a határozati javaslatot lapunk, következő számában közöljük. Közeleg o V. J. Leóin születésének 86. évfordulója Moszkva (TASZSZ) Moszkva dolgozói, az egész szovjet né-p készülődik Vlagyimir Iljics Lenin születésének nyolcvanhatodik évfordulójára. A nevezetes évforduló alkalmából ünnepi gyűléseket tartanak az^ üzemekben és gyárakban, az intézményekben, a főiskolákon és iskolákban. E gyűléseken forradalmárok, munkások, tudósok, írók, művészek, párt- és szovjet funkcionáriusok emlékeznek meg Vlagyimir Ilj icsről. \ A Szovjetunió politikai és tudományos ismereteket terjesztő társasága központi előadói termében több előadást szervez. (MTI) Az SZKP Központi Bizottságának és a Szovjetunió Minisztertanácsánál gyászjelentése P. A. Jugyin elfiunyta alsaimátiól Moszkva (TASZSZ) Az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa mély fájdalommal tudatja, hogy 1956. április 10-én váratlanul elhunyt Pavel Alekszandrovics Jugyin elvtárs, a Szovjetunió építőanyagipari minisztere. az SZKP Központi Bizottságának póttagja, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldötte, a Szovjetunió építkezéseinek és építőanyag- iparának egyik kiváló szervezője. PA VEI, ALEKSZANDROVICS JUGYIN Moszkva (TASZSZ) Pavel Alekszandrovics Jugyin 1902-ben Tulában született. Tizenegyéves korában, mint a tulai fegyvergyár gépkezelője, majd, mint vasúti munkás kezdte meg munkás életét. 1929-ben a . főiskola elvégzése után a kokszkémiai üzem építéséhez került. Egyszerű mérnökből itt az építkezés vezetőjévé vált- P. A. Jugyin 1930-ban belépett a kommunista pártba. Az első ötéves terv éveiben kivette részét az ukrajnai és moszkvai nagy ipari vállalatok építéséből. P. A. Jugyint 1939-ben helyettes fütőanyagipari népbiztossá, majd hamarosan az építőanyagé pari népbiztos első helyettesévé nevezték ki. A Nagy Honvédő Háború éveiben nagy munkát végzett a védelmi ipari üzemek építése, a háborút követő években pedig a lerombolt déli vas- kohászati üzemek helyreállítása és az uráli és szibériai nehézipari vállalatok építése terén. P. A. Jugyint 1946-ban nehézipari üzemépítési miniszterré, 1950-ben pedig a Szovjetunió építőanyagipari miniszterévé nevezték ki. A Szovjetunió Kommunista- Pártjának XIX. és XX. kongresszusán P. A. .Jugyint az SZKP Központi Bizottságának póttagjává választották. Szmolenszk város dolgozói küldöttként delegálták P. A. Jugyint a Szovjetunió Legfelső Tanácsába. A szovjet kormány nagyra értékelte P A. Jugyin állami szolgálatait és hatszor tüntette ki Lenin renddel és a Munka Vörös Zászlórendjével. P. A. Jugyin határtalan odaadásával a kommunista párt és a szovjet nép érdekei iránt, elvhűségével és szerénységével, az emberek iránti figyelmes baráti magatartásával szerété tét és mély megbecsülést érdemelt ki. (MTI) sajószentpéteri iskola kulturális életéből A sajószentpéteri iskolákban élénk a kultúráiét. A KlOSZ-szék- házban a Il-es számú általános iskola igen jól sikerült kultúrműsort tartott. A gyermekeit- szebbnél szebb táncokat, balettet, egyfe Iv&ná'Sös színdarabokat adtak elő. Magyar tánc, Hófehérke és a hét törpe, szalagtánc, legénybúcsú, s akrobatikus gyakorlatok voltak műsorona Képeink a gyermekek táncait, szín darabját mutatják be, valamint a kultúrműsorban résztvett nevelők -csoportját: ... A Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság békéknldöttci közo* nyilatkozatot teltek Berlin (MTI) A Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság békemozgalmának küldöttei, akik résztvettek a Béke-Világtan ács stockholmi rendkívüli ülésszakán, az alábbi együttes nyilatkozatot tették közzé. »Üdvözöljük, hogy a Béke-Világ- tanács az általános leszerelés mellett szállt síkra. Egész Németországnak érdeke, hogy a leszerelés mindenütt — német földön is — megvalósuljon. A . leszerelés Németország újraegyesítését is elősegítené. Leszerelés nélr kül nem enyhülhet a nemzetközi feszültség, leszerelés nélkül nem kerülhet sor a nemét egység helyreállítására. Lényeges német hozzájárulás lenne a nemzetközi leszereléshez, ha egész Németországban a lehető legkisebb mértékre csökkentenék a haderőt és annak fegyverzetét, száműznének német területről minden nukleáris fegyvert és az atomerőt kizárólag békés célokra használnák fel. Ehhez elengedhetetlen, hogy a két német állam megállapodást kössön egymással. Egész Németország közvéleményének, mindenkinek, aki szívén viseli a béke és az újraegyesítés ügyét, közös erővel kell nagy céljaink eléréséért küzdenie.-« (MTI) Amerikai tervek középkeleti fegyveres beavatkozásra Newyork (TASZSZ) Az Associated Press jelentése szerint a Newsweek című folyóirat közli, hogy „Az Egyesült Államok engedélyt kért a görög kormánytól ezer főből álló tengerészgyalogság elhelyezésére Kréta szigetén, hogy felkészülhessen minden esetleges rendkívüli helyzetre a Közép-Keleten.” (MTI) Négy napig tart a második békekölcsön nyolcadik sorsolása záfc ki a kötvényeket. Ezúttal 117.200 A II. békekölcsön soromkövetkező nyolcadik húzását Hódmezővásárhelyen, a Petőfi Művelődési Ház nagytermében bonyolítják le. A sorsolás április 19-én kezdődik. Az első három napón, 19-én, 20-án és 21-én délután fél négytől fél -hat óráig, a sorsolás utolsó napján, 22-én pedig délelőtt fél tíztől fél 12 óráig húzegész kötvényt sorsolnak ki 47 millió 844 ezer 800 forint értékű nyereménnyel és 128,000 egész kötvényt névértékben, 25,548.000 forint értékben. összesen tehát 245.200 egész kötvény tulajdonosa részesül 73 millió 392 ’ezer 800 forint nyereményben és törlesztésben. (MTI)
