Észak-Magyarország, 1956. április (12. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-10 / 85. szám

4 «zakmagyarorszAc Kedd, UN, ápröto M» >t Tájékoztató közlemény Bulgauyin és Hruscsov angliai útjáról Moszkva (TASZSZ) A szovjet lapok szerkeiztőségéhez •és a TASZSZ-hoz az utóbbi időben gyakran fordultak szovjet állampol­gárok azzal a kéréssel, közöljenek tájékoztatást N. A. Bülganyin ős N. Sz. Hruscsov angliai utazásáról. Mint a TASZSZ megbízható -for- r ásókból értesül, a szovjet vezető személyiségek április 18-án érkez­nek Angliába. Angliai tartózkodása idején Bülganyin és Hruscsov, ez angol kormány által javasolt pro­gramnak megfelelően, találkozik és megbeszéléseket folytat az angol kormány vezetőivel ós más angol politikusokkal. Tervbe vették azt is, hogy Bülganyin és Hruscsov Londo­non kívül ellátogat Harwellbe, Ox­fordiba, Eidenburghba, Birmingham- ba és tpbb más városba. A szovjet vezető személyiségek a többi között megtekintik a Harwellj atomenergia ikutgtóközpontot, a birminghami ipa­ri vásárt, ellátogatnak az angol ki­rályi légihaderő egyik támaszpont­jára, A szovjet vezető személyiségek a tervek szerint április 27-én hagyják el Angliát. Bylganyin és Hruscsov közelgő angliai látogatásával kapcsolatban sok levél érkezett a két szovjet ál­lamférfi címére egyes angol intéz­ményektől, társadalmi szervezetek­től és magánszemélyektől- A tevéi­ben az a? óhaj jut kifejezésre, hogy a szovjet vezetők angliai tartózkodá­suk idején keressenek fel néhány gyárat, üzemet, közintézményt ós ta­lálkozzanak egyes angol állampol­gárokkal. Mint J. A. Malik londoni szovjet nagykövet közölte, a lon­doni wvjet nagy köve őségre is érke­zett gok hasonló tartalmi* levél. A TASZSZ tudósítója felkérte Bulganyint és Hruscsovot mondják cl véleményüket erről a kérdésről. A szovjet vezető személy «égek kö­zölték, hogy teljesen megértik azok­nak az angol állampolgároknak a kívánságát, akik szeretnének talál­kozni velük­A szovjet vezető személyiségek nagy jelentőséget tulajdonítanak az angol kormány vezetőivel és más an­gol közéleti személyiségekkel folyta­tandó tárgyalásaiknak és egyúttal szeretnének találkozni a vállalatok­ban és közintézményekben dolgozó egyszerű emberekkel is, mert az ilyen r találkozásokat fontos eszköz­nek tartják az angol és a szovjet nép között! baráti kapcsolatok erősítése szempontjából. A szovjet vezető személyiségek angliai tartózkodásának programját angol részről állították össze. A pro­gram eredeti tervezetében a hivata­los személyekkel való megbeszélések mellett angol részről előirányozták különböző iparvállalatok, közintéz­mények és mezőgazdasági körzetek meglátogatását is, köztük skóciai és walesi vállalatoknál teendő látoga­tásokat. Hogy jobban megismerkedhesse­nek az angliai élet különböző olda­laival, Bülganyin é* Hruscsov kife­jezte azt az óhaját, hogy két nappal hosszabbítsák meg angliai tartózko­dásuk idejét, mert így behatóbban, sietség nélkül tárgyalhatnának az angol vezetőkkel, több vállalathoz és intézményhez látogathatnának el, így skóciai és walesi vállalatokhoz és intézményekhez is. Angol részről hozzájárultak ugyan a szovjet vezető személyiségek ang­liai látogatásának meghosszabbítá­sához, a programba azonban még­sem vették fel skóciai és walesi vállalatok és intézmények megláto­gatását és a lakossággal való talál­kozásokat. Ez sajnálatos. Sőt, az angol rész­ről korábban javasolt programból kihagytak sok ipari objektumban eredetileg tervbe vett látogatást. Az angol külügyminisztérium által el­juttatott végleges program elő­irányozta birminghami vállalatok meglátogatását, de valamilyen okból kifolyólag az utóbbi napokban ezt is törölték a programból. Bülganyin és Hruscsov a TASZSZ tudósítójával folytatott beszélgetés során kijelentette, hogy. hálásan kö­szöni a vendégszerető* angol állam­polgárok szívélyes meghívását, de nem tehet eleget e meghívásoknak, mert az angol részről összeállított program nem tartalmaz ilyen láto­gatásokat. Ugylátszi'k, Angliában vannak még olyan erők, amelyek nem akarják, hogy .a szovjet vezető személyiségek szélesebbkörű kapcsolatba kerülje­nek Nagy-Britannia lakosságával. (MTI) Az SZKP Központi Bizottságának és a Szovjetunió Miniszter.anácsáiak felhívása a szcviet sezsgazficsái Pstiozotioz fiz Osztrák Kommunista Párt és a baloldali s2oc al:sták választási (elhívása Bécs (TASZSZ) Az Osztrák Kommunista Párt és a baloldali szocialisták a májusban esedékes parlamenti választásokkal kapcsolatban felhívással fordultak a válasz lékhez, — A kommunisták é& a baloldali szocialisták szövetkeztek a választá­si harcban — mondja a felhívás —, hogy az eddiginél erősebb parlamen­ti képviseletet biztosítsanak a dol­gozók számára. A kommunisták és a baloldali szocialisták a dolgozók anyagi helyzetének megjavításáért, a munkanap csökkentéséért, földre­formárt harcolnak. (MTI) Mongol—szovjet közlemény a két ország gazdasági kapcsolatainak fejlesztéséről Moszkva (TASZSZ) A Szovjetunió Kommunista Pártjá­nak Központi Bizottsága és a Szov-i jetunió Minisztertanácsa felhívással fordult a kolhozparasztokhoz, a szov- hozok munkásaihoz, a szovjet mező- gazdaság minden dolgozójához és szakemberéhez. A felhívás rámutatott arra, hogy a múlt évben a mezőgazdasági dolgo­zók jó munkát végeztek és így a sok területen fellépett erős aszály elle­nére az ország az előző évihez képest jelentősen több gabonát, tejet, húst, zöldségfélét, ipari növényt kapott. Sok kolhoz, szcvhoz, gépállomás, egész körzetek területe és köztársa­ságok az egyes termények termelési színvonalát tekintve, megközelítették az SZKP Központi Bizottságának ja­nuári teljes ülésén 1960-ra kitűzött feladatokat. A mezőgazdasági terme­lés növekedése lehetővé tette az 1954. évi nagyobbmennyiségű mezőgazda- sági termény begyűjtését, a tervek sikeres teljesítését. A felhívás a továbbiakban rámutat arra, hogy az egész szovjet nép nagy lelkesedéssel törekszik azoknak a grandiózus feladatoknak a megoldó sara, amelyeket az SZKP XX. kon­gresszusa tűzött az ország elé. Az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa felhí­vással fordul a mezőgazdaság minden dolgozójához, hogy sikeresen végez­zék el az idén a mezőgazdasági mun­kálatokat, mert elérkezett a döntő pillanat annak biztosítására, hogy valóban teljesüljenek a XX. párt- kongresszuson a mezőgazdasági ter­melésre vonatkozólag hozott határo­zatok, nemcsak a hatodik ötéves terv­Ulan-Bator (TASZSZ) Az utóbbi. időben a Mongol Nép­köz tánsaság é*> a Szovjetunió kormá­nyának kipvis2lői között Ulan-Ba- torbsn tárgyalások folytak a két or­szág gazdasági kapcsolatainak to­vábbi erpsítése céljából, J. Ceden- bal, a Mongol Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnöke és A. I. Mikojan, a Szovjetunió Miniszter­tanácsának első elnökhelyettese áp- fiTs 8-án aláírta a mongol-szovjet •közös közleményt. Megállapodás jött létre arra vo­natkozólag — hangzik a közlemény­ben —, hogy a Szovjetunió 1956— iS60-ban segítséget nyújt a Mongol Népköztársaságnak ahhoz, hogy Ulan-Batorban negyvenezer négy­zetméter lakásteret felölelő lakóhá­zakat építsenek. Megállapodás jött létre az ulan- batori vasutak tekintetében, is. Megállapodtak továbbá abban, hogy Ulan-Bator kornyékén egy tej- termék-gyárat és négy hengermal­mot építenek szpvjet segítséggel, a Szovjetunió felszereléseket szállít a most épülő édesipari gyárhoz, segít­séget nyújt az ulan-batori vízveze­ték-, csatorna és távfűtési hálózat, hat állattenyésztési gépállomás épí­tése és technikai felszerelésében, to­vábbá a Mongol Népköztársaság te­rületén végzendő geológiai kutató munkában s a két ország gazdasági kapcsolatainak továbbfejlesztésével és erós-'tásével kapcsolatos egyéb kérdésekben. A szükséges .felszerelések, építő­gépek és anyagok beszerzéséhez a szovjet kormány kedvezményes fel­tételek mellett hosszúlejáratú hitelt nyújt a Mongol Népköztársaságnak. (MTI) ben előírt mennyiség és határidő szempontjából, hanem határidő előtt és sokkal nagyobb mennyiségben. A felhívás rámutat, az a feladat, hogy a pártszervek, a szovjet és a mezőgazdasági szervek vezetői, a kol- hozok, a gépállomások és a szovhozok vezetői megértsék: arra kell töreked­ni, hogy a mezőgazdasági termelési tervek a rendelkezésre álló lehetősé­gek maximális kihasználásából indul­janak ki és ennek alapján növeked­jék minden földművelési és állat- tenyésztési termékfajta termelése. Ez a fő, ez az alapvető dolog —♦ mondja a felhívás, mert nem eléged­hetünk meg a minimummal e termé­kek termelésében. El kell jutnunk ahhoz, hogy teljesen biztosítsuk or­szágunk szükségleteinek kielégítését* A párt Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa úgy vé­lekedik, hogy a mezőgazdasági ter­mékek termelése erőteljes növelésé­nek tervei a hatodik ötéves terv első évében sikeresen megoldhatók, mert meg van minden szükséges feltétel ahhoz, hogy minden növényfajtába» magas terméshozamot érjünk el és kellő mennyiségben lássuk el az or­szágot szemesterményekkel, hússal, tejjel, burgonyával, zöldségfélékkel, gyümölcsökkel és más mezőgazdasági termékekkel. A párt es a kormány sokat tett a mezőgazdaság gyors fellendüléséért — mondja befejezésül a felhívás —* most azon fordul meg a dolog, hogy minden mezőgazdasági dolgozó még komolyabban fogja fel munkáját ée önfeláldozóan munkálkodjék a XX. kongresszus határozatainak végrehaj­tásáért. (MTI) „4 nyugati szociáldemokratáknak meg* kell szivfelnfök az SZKP XX. kongresszusának tanulságait* Sokszor jár úgy az újságíró gyárba, üzembe, vagy állami gazdaságba, hogy körülveszik az em­berek, és beszélgetés köz­ben figyelik, feljegyzi-e szavaikat? A válla fölött . áthajolva betüzgetik jegyzeteit és búcsúzásnál a léikére kötik: »De írja meg ám elvtársi Ki ne felejtse ezt« Persze azért előfordul, hogy valami kimarad a riportból. Mire a szer­kesztőségbe ér az újság­író, másként alakul a helyzet. Meg aztán egy riportban nem lehet egy egésznapos látogatás minden mozzanatát le­írni. Valami mindig ott marad a noteszban: egy név, egy dátum, néhány számadat, vagy egy kis történet, amelyet az em­berektől .hallott. A kis noteszben a c ikornyás gyorsírás jelek mind megőrzik ezeket. Idővel aztán elfakulnak a fel- jegyzések, elvesztik ak­tualitásukat. De vannak köztük olyanok, amelyek még tíz év múlva is meg­érdemlik, hogy nyomda- festéket lássanak. Az én noteszomban is találhatók ilyenek; an­nak idején kimaradtak a riportból, de most, hogy betelt a jegyzetköny­vecske s böngészek ben­ne, sorra, rájuk akadok- Ügy gondolom nem árt, ha közre adok belőlük néhányat, mielőtt végleg íróasztalom mélyére ke­rülnének. Kiszakítok néhány la­pot, olvassa el, akit érde­kel A gépkocsival men­tünk Berentére. , Sajó- szentpéter után az or­szágúton 32—34 év kö-­Ql&tej&LafL&k rüli férfi állított meg bennünket. — Ne tessenek hara­gudni, hogy tolakodók, — lépett a kocsi ablaká­hoz —- nem Berente felé mennek véletlenül? — De igen.,, — Vigyenek el engem elvtársak, talán még nem kések el, az úton majd mindent megmagyará­zok. —- Üljön be gyorsan1 Lábaelé rakta bányász­lámpáját, elemózsiás tás­káját és szinte egyszusz- ra mondta el a követ­kezőket: — Elkéstem a vonat­ról. Már csak a végét lát- . tarr az állomásról. Futot­tam utána, már majd­nem elértem, de egy vas­utas megfogott, hogy — azt mondja: inkább ma­radjak le, minthogy sose érjek oda. Igaza volt, de nekem most fontos dol­gom van. Gondoltam ki­ballagok ide az ország­úira, valami kocsira majdcsak fel tudok ka­paszkodni és odaérek a siktakezdésre. — Ilyenkor hány fo­rintot veszítene, ha ki­maradna a munkából... Mennyi a napi keresete? — Az mindig a száza­léktól függ... a munká­tól. Eddig nekem még majdnem mindig meg volt a napi 75—80 forin­tom, de néha több is. Amikor szabadságra el­mentem, éppen 26o0 fo­rintot vittem haza. Gyorsan számolok. 2650 osztva 25 munka­nappal, *— ez éppen 160 forintos napi keresetnek felel meg, Az előbbi dup­lája. — Ez szép — mondom —•, szóval most szabad­ságról jön vissza? Persze ilyenkor nehezebben kel fel az ember az ágyból, hozzá van szokva a ké­nyelemhez, ügye? — Nem! — válaszol hirtelen. — A szabadsá­gom egészen a hónap végéig tart. Most hogy is mondjam... helyettesí­teni megyek. Ezt %em értem. — Hogyan? Hát a he­lyettesítés a bányában is divat? Kicsit értetlenkedve és gyanakodva pillant rám a sok kérdezösködés- ért. De ha már kimondta az á-t úgy gondolja ki­mondja a b-t is. — Divatnak éppen nem divat, csak most van így (s egészen közel hajol hozzám), tudja a verseny miatt. Brigá­dunk versenyben van egy másik brigáddal. Nem tudom ismeri-e, a Szabados-brigáddal... — Igen. Hallottam róla. — Nahát! (és még kö­zelebb hajol.) Közben a mi . yáltóbrígádunkból most betegség miatt hir­telen kimaradt egy em­ber. Már nem tud be­jönni a délutáni műszak­ra sem. Es mást sem tud­nak hirtelen beállítani helyette. Márpedig egy ember nagy kiesés ilyen­kor és a Szabados-bri­gád amúgy is nagyon előttünk van már. Ezért jövök most be. Én he­lyettesítem. Egy nap nem a világ. Máskor is meg­találom még én azt, de a brigád már nehezebben, Szerettem volna meg­ölelni ezt a derék bá­nyászt, aki pihenőidejé­ből, szabadságából is ké­pes feláldozni egy napot, ha a brigád becsületéről, munkatársairól, barátai­ról van szó. Azt hiszem, ha a borsodi szénmeden­cében minden bányász ilyen, lelkiismeretes len­ne, napról napra csodá­latos munkagyőzelmek születnének. Jegyzetfüzetemért nyúltam, hogy felírjam a nevét. Erre azonban kissé bi­zalmatlanul húzódott fél­re, majd kis idő múlva azt mondja: — A trösztből? — Nem. — Minisztériumból? — Nem, — mondom s rápillantottam a szemem sarkából.. * r— Újságíró vagyok. Aradé erre mintha kígyó csípte volna meg, úgy felszisszent. — Nahát, én is jóhely­re kerültem! Most bizto­san kiszerkesztenek. Háj; én inkább kiszállok. De hiszen már itt is * va­gyunk. Álljanak meg le­gyenek szívesek! összekapkodta felsze­relését és valami köszö­nésfélét mormogva ki­ugrott a kocsiból Panyó- kára vetett kabátja csak úgy repült utána. — Várjon! — kiáltot­tam —, hiszen még a nevét sem tudom..,. Egy pillanatra bocsd- natkérően visszafordult: "■*Igaz is. Ne hara­gudjon, megfeledkeztem a bemutatkozásról: Sza­bó vagyok. Szabó! — intett vissza még egyszer és már el is tűnt az iroda­ház mögött. (Folytatjuk.) ÖNODVARI MIKLÓS Berlin (MTI) A nyugatnémetomzági szociálde­mokraták baloldali ellenzékének lap­ja, a Hamburgban megjelenő Die Andere Zeitung, Németország Szo­cialista Egységpártja III. értekezle­tével cs a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusával foglal­kozó cikkében kifejti, hogy a Német Szociáldemokrata Pártnak pozitív következtetéseket kell levonnia mindkét tanácskozásból. A lap kö­veteli, hogy a Német Demokratikus Köztársaság nagy vívmányait ültes­sék majd át a jövendőbeli egyesített Németországba. A Die Andere Zei­tung ezzel kapcsolatban hangoztat- i ja: , „A munkásosztály előtt igazolha­tatlan magatartás lenne, ha a szocia­listák azon törnék a fejüket, milyen módon lehetne a szocializálást, a földreformot, az egységes társada­lombiztosítást és az iskolareformot felszámolni, ahelyett, hogy azon ta­nakodnának, mint lehetne e nagy­jelentőségű vívmányokat az újra­egyesített Németországban meghono­sítani.“ A lap az SZKP XX. kongresszu­sának jelentőségét elemezve meg­állapítja: „A nyugati szocialisták a szociál­demokrácia nagy és talán utolsó tör­ténelmi esélyét hagynák kihaszná­latlanul, ha nem szívlelnék meg oz SZKP XX. kongresszusának tanul­ságait és nem vizsgálnák felül az új fejlődés megvilágításában eddigi ál­lásfoglalásaikat. Ez ‘ fokozott mér­tékben áll a németországi szociálde­mokratákra, akiknek meßt a követ­kező két eshetőség között kell vá­lasztanak: Vagy eltemetik remé­nyeiket ós a német újraegyesítés jel­szavát nem-szocialistáknak engedik át, vagy a munkásosztály erejéből új reményt merítve, hatásos kezde­ményező lépéseket tesznek Német­ország újraegyesítésének megvalósí­tására. (MTI) A „Quod licet Jovi“ — című cikk nyomában Vasárnapi Borsunkban BM tol­lából szatíra jelent meg Quod licet Jovi... címmel. A cikk írója java­solta: a kórházlátogatási időt úgy módosítsák, hogy a dolgozók mun­kaidő után be tudjanak menni hozzátartozóikhoz. Ezzel kapcsolat­ban néhány olvasónk már kérdés­sel fordult szerkesztőségünkhöz: lesz-e a cikknek hatása, valóban megváltoztatják-e a látogatási időt? Hogy olvasóink kérdésére ki­elégítő választ adhassunk, felke­restük a miskolci várisi kórház igazgatóját, s megkérdeztük, hogy milyen körülmények figyelembevé­telével állapították meg a látoga­tási időt? Földesi elvtárs kórházigazgató fő­orvos elmondotta, hogy a vasgyá­ri kórházban délután 1 órától 3-ig van látogatás, éppen azért, vasgyárban 2 órakor van műszak- váltás, így egyaránt el tud menni hozzátartozójához az is, aki délelőt­ti, s az is, aki délutáni vagy éj- száljai műszakra jár. Kende István elvtárs, a magvei Semmelweis* leórhást igazgató fő­orvosa a kérdésre a következő vá­laszt adta: — A mi kórházunkba a megye különböző falvóiból jönnek látoga­tók, s akik a későbbi órákban már nem kapnák közlekedési eszközt hazafelé. Ezért állapítottuk meg ilyen módon a látogatási időt. Megjegyezte, hogy a szatíra be­fejező része igen valőszinütlenül hangzik, hiszen orvos bármikor bemehet a kórházba, mert jelenléte nem zavarja a betegellátást. KAM4RASZINHAZ LOVINESCUt ROMBAPÖLT FELL EQ VÁR Színmű 3 felvonásban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom