Észak-Magyarország, 1956. április (12. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-06 / 82. szám

2 ftBIARM AGY AK09ISZ A < réntck. 1956. április Újabb lépés a leszerelés problémájának megoldása leié London (TASZSZ) Mint ismeretet», március 19-én Londonban ismét, összeült az ENSZ Leszerelési Bizottságának albizottsá­ga. Az albizottság munkáját, amely­ben az Egjresült Államok, a Szovjet­unió, Anglia, Franciaország és Ka­nada képviselői vesznek részt, soha azelőtt nem kisérte ilyen nagy fi­gyelemmel a nemzetközi közvéle­mény. A szovjet kormány álláspontja a leszerelés kérdésében jól ismert. A Szovjetunió mindig a leszerelésnek, az atom- és hidrogénfegyver teljes eltiltásának híve volt és marad. A Szovjetunió 1955 május 10-i ismert javaslatában fontos lépéseket tett az álláspontok közelítésére, beleegye­zett a nyugati hatalmak több javas­latába, a fegyveres erők színvonala megállapításának és az atomfegyver teljes eltiltása hatálybalépési idő­pontjának kérdésében. Ennek ellenére sem sikerült a le­szerelés kérdését kimozdítani a holt­pontról. A korábbi tárgyalások tapasztala­tait figyelembevéve a szovjet kor­mány március 27-én olyan javasla­tot terjesztett az albizottság elé, amely 3 leszerelési probléma meg­oldásának új megközelítését indít­ványozza: a hagyományos fegyver­zet kérdésében létrehozható meg­egyezést ne kössék össze az atom­fegyver kérdésével. A Szovjetunió javaslata előírja, hogy az államok 1956—1958. évekre vállaljanak konkrét kötelezettsége­ket a fegyverzet és a fegyveres erők jelentős csökkentése vonalán. Meg kell állapítani azokat a szin­teket, amelyekre az öt nagyhatalom fegyveres erőinek létszámát, csök­kentenék. A szovjet javaslat az Egyesült Államok, a Szovjetunió és Kína esetében egy—másfél milliót, Anglia és Franciaország esetében hatszázötvenezret irányoz elő. Egy­idejűleg megfelelő mértékben csök­kentenék a hagyományos fegyverze­tet és az államok katonai kiadásait. A katonai kiadások csökkentése eredményeképpen felszabaduló ösz- szegéket részint az egyezményben részvevő államok népei jólétének fo­kozására. részint gazdaságilag elma­radt országok megsegítésére lehetne fordítani. A szovjet javaslat hatásos ellenőr­ző rendszer megteremtését irányoz­za elő. A váratlan támadás megelőzésé­nek rendszere nem lehet hatásos, ha nem terjed ki az egyezményben résztvevő államoknak határaikon túl lévő fegyveres erőire és eszkö­zéire. A szovjet javaslatok a felügye­leti rendszert más érdekelt államok beleegyezésével kiterjesztenék az ilyen fegyveres erőkre és eszközökre is. A szovjet javaslat arányos, min­den szükséges joggal és meghatalma­zással rendelkező olyan ellenőrző és felügyeleti rendszert javasol, amely gyakorlatban biztosítja az egyez­ményben résztvevő államok által vállalt kötelezettségek maradéktalan teljesítését. A nemzetközi ellenőrző szerv az egyezményben résztvevő országok fővárosaiban létrehozza ki- rendeltségeit. E kirendeltségek fela­datai közé tartozik kapcsolatot fenn­tartani ezeknek az államoknak kor­mányszerveivel, vezetni a területü­kön működő ellenőrző pontok és : felügyelők munkáját és elemezni az államok által rendelkezésre bocsá­tandó tájékoztatásokat. A nemzetkö­zi ellenőrző szerv felügyelői fel lesz­nek ruházva azzal a joggal, hogy ; bármely időpontban akadálytalanul hozzáférjenek minden ellenőrzendő objektumhoz. Ilymódon a fegyverzet csökkenté­sét szolgáló minden intézkedés kez­dettől fogva a nemzetközi ellenőrző szerv ellenőrzése alatt történnék. Európában államok katonai cso­portosulásai állanak egymással szem­ben. A szovjet kormány javaslatá­ban amellett foglal állást, hogy lé­tesítsenek Európában olyan fegy­verzetkorlátozási és felügyeleti öve­zetet, amely magában foglalja Né­metország mindkét részének, továb­bá a vele szomszédos államoknak te­rületét. Az említett övezet létreho­zásáról szóló szovjet javaslat hason­ló ahhoz az indítványhoz, amelyet Eden, Anglia miniszterelnöke tett a genfi négyhatalmi kormányfői érte­kezleten. A szovjet kormány a leszerelés fő kérdéseire vonatkozó megállapodás­tól függetlenül célszerűnek véli ja­vaslatában azt, hogy megegyezzenek olyan intézkedések megtételére néz­ve, mint a termonukleáris fegyver­rel folytatott kísérleteik -haladéktalan megszüntetése, annak megakadályo­zása. hoey Németország területén ál­lomásozó csapatok atomfegyverrel legyenek felszerelve, az államok ka­tonai költségvetéseinek mintegy ti­zenöt százalékos csökkentése. A szovjet kormány továbbra is külpolitikája döntő fontosságú fela­datának tekinti az atomfegyver fel­tétlen eltiltását. A szovjet javaslat kijuttatja az al­bizottságot abból a nehéz helyzetből, amelyben az atomfegyver megsem­misítésének. az államok fegyverzeté­ből való kivonásának állítólagos le­hetetlensége miatt a bizonytalan jövőbe odázzák el az egész leszere­lési probléma megoldását és ezzel a »fegyverkezési hajsza megszüntetését I is. (MTI) Béke-Világtanács rendkívüli ülése tiszteletére békemüsza'rot tartanak, aláírásokat gyűjtenek a borsodmegyeí békeüarcosok Az elmúlt hetekben példásan dolgoztaik a borsodmegyei béke bi­zottságok. A városok, falvak és üzemek legjobb békeharcosai kisgyülé­seken, békebeszélgetéseken ismertették a Béke Világtanács rendkívüli ülésszakának egyetlen napirendi pontját: a leszerelés kérdését. A jó felvilágosító munka eredménye: eddig 23 ezer borsodi dolgozó kötött bé­kevédelmi szerződést. Csütörtökön — amikor a békemozgalom vezérkara megkezdte ülésezését — á magyar nehézipar fellegváraiban békegyüléseket tartot­tak a kohászok, a bányászok és az építők. A Lenin Kohászati Müvek békebizottsága szemléltető agitációval harcol a tömegpusztító fegyverek betiltásáért, a leszerelés megvalósítá­sáért. A gyár bejáratánál két hatalmas táblát helyeztek el. Az egyik arról ad hírt, hogy Anglia és az Egyesült Államok kormánya az elmúlt öt esztendőben mennyit költött fegyverkezésre, a másik táblán pedig az olvasható, hogy a fegyverkezésre fordított hatalmas összegből hány la­kóházat, iskolát, kórházat lehetett volna, építeni. Az Ózdi Kohászati Üze­mekben az ülés első napján 113 béfc ekis gyű lést tartottak. Ezeken a köz- vetlenhangú megbeszéléseken a dől lozók megfogadták, hogy a leszere­lés és a tömegpusztító fegyverek betiltásának követelésére, négy napon át békeműszakot rendeznek. A sajókazM bánya,üzem, és Barossa(kna bé­keharcosai táviratot küldtek a megyei békebizottságnak, amelyben kér­ték. hogy a Béke Világtanács ülése jó munkájával segítse a leszerelés megvalósítását. A fontos ülésszak síikerét a falvak dolgozói is támogatják. Péntek reggeltől kilencvenkét községben — a napi sajtó cikkei alapián — han­gos híradón ismertetik az illésen elhangzó jelentősebb felszólalásokat. Csütörtök estig a megye területén 500 béke kisgy ülést tartottak és sok helyen megkezdték az aláírásgyűjtést. fogadás a Magyar Népköztársaság moszkvai na» y követ ség én Moszkva (TASZSZ) Münnich Ferenc, a Magyar Nép- köztársaság rendkívüli és meghatal­mazott moszkvai nagykövete április 4-én fogadást adott Magyarország szovjet hadsereg által történt felsza­badításának tizenegyedik évfordu­lója alkalmából. A fogadáson jelen voltak N. A. Rulganyin, V. M. Molotov, N. Sz. Hruscsov, továbbá M. P. Taraszov. a Legfelső Tanács Elnökségének elnök- helyettese, A. N. Koszigin, a Szovjet­unió Minisztertanácsának elnökhe­lyettese, V. T. Lacisz. a Nemzetiségi Tanács elnöke, valamint szovjet, mi­niszterek és marsaitok, a társadalmi szervezetek képviselői, a Legfelső Ta­nács Elnökségének, a Szovjetunió külügyminisztériumának, külkereske­delmi minisztériumának, honvédelmi minisztériumának és a kulturális ügyek minisztériumának felelős funk- ! cionáriusai, továbbá tudósok, művé­szek, írók, szovjet és külföldi újság­írók. Jelen volt a fogadáson a Magyar Népköztársaság kullúrkiildöt tsége Erdey-Grúz Tibor oktatásügyi mi­niszter vezetésével. Résztvett a fogadáson több Moszk­vában akkreditált, nagykövet és kö­vet. valamint számos nagykövetség és követség munkatársa. A fogadáson beszédek hangzottak el. (MTI) Április a tisztaság hónapja A Itaiános szokás a tavaszi nagy- takarítás. Egészségügyi kor­mányzatunk éppen ezért választotta áprilist a tisztaság hónapjának. Télen a hideg, a hó lehetetlenné tetei, hogy a háztáj, üzem, gazdaság környékét tisztán tartsák. Ilyenkor nagymennyiségű salak, szemét rakó­dik le. Mindezek jó táptalajul szol­gáinak a legyek elszaporodásának. A szémétben rovarok, egerek tanyáznak s terjesztik a fertőzést. Ezt megaka­dályozhatjuk, ha a meleg idő beállta előtt rendet csinálunk házunk táján. Kormányzatunk intézményesen kí­vánja megoldani, hogy a városok, fal­vak tiszták legyenek. Ezért külön­böző társadalmi egyesületeket, hiva­talokat von be a tisztasági mozga­lomba. A tisztasági mozgalom azon­ban csak akkor lesz sikeres, ha me­gyénk valamennyi dolgozója rendet csinál a maga portáján. Ha össze­hordják s földbeássák a szemetet, ha rendbeteszik az istállókat és trágya- telepeket. A községi tanácsok gondoskodnak arról, hogy az utakat rendbentartsák, hogy kitisztítsák az áteresztőket. Gondoskodjanak azonban jobban a kutak környékéről, hozzák rendbe a szívó és merítő berendezéseket, s a nyílt kutaknál gondoskodjanak a tetőszerkezet rendbentartásáról. A munkásszállásokon is nagytakarítás­ra van szükség. A megyei tanács verseny mozgal­mat hirdetett a múlt esztendőben a legtisztább járás, a legtisztább város, község, állami gazdaság, üzem és gépállomás cím elnyeréséért. A tisz­tasági verseny győzteseit vándorzász­lóval jutalmazták. Az idén a legtisz­tább iskola kap vándorzászlót. Az el­múlt évben Borsod megye az orszá­gos tisztasági versenyben harmadik lett. Most törekedjünk arra, hogy el­sők legyünk. A tisztasági mozgalmat jól össze lehet hangolni a vasgyüjtő mozgalommal is. Megyénk minden dolgozója vegye ki részét a tisztasági mozgalomból, tudva azt, hogy a tisztaság félegész­ség. Dr GRASZNER LÁSZLÓ a közegészségügyi-járvány­ügyi állomás oszt.-vezető főorvosa TA VI RAT A MEGYEI PÄRT- VÉGREHAJTÓBIZOTTSÁGNAK MISKOLC Gele.j község tsz és egyéni dolgozó parasztjai a tavaszbúza vetési tervét április 4. tiszteletére két nappal a határidő előtt teljesítették. V i n c z e vb.-elnök. Kazimir Károly kitüntetése Miskolc színházjáró közönsége nagy örömmel és megelégedéssel olvasta, hogy Kazimir Károlyt, a Déryné Színház főrendezőjét Jászai Mari-dijjal tüntették ki. Az idei színházi évad elején a színház új főrendezőjét megelőzte jó híre. A fiatal rendezőgárda leg­többet ígérő tehetsége — mondogat­ták róla szakmai körökben. Közön­ségünk érthető várakozással tekin­tett Kazimir Károly működése elé. S az új főrendezőben nem is csalat­kozott. Ennek egyik legszebb bizo­nyítéka, hogy az Antigoné előadá­soknak olyan sikere volt és van, amilyenre a legvérmesebb remé­nynek sem számítottak. Kazimir rendező-művészetét dicséri az elő­ször itt bemutatott Vándormadarak, az új, mai tárgyú darab országos visszhangot keltett sikere is. Általá­ban rendezői munkája sokoldalú szakmai tudást, kiváló művészi rá­termettséget, ember- és korismere­tet, lelkes művészi odaadást sugá­roz. Kazimir elvtárs kitüntetése egy­ben elismerése a társulat ezévi jó munkájának, céltudatos, példamu­tató müsorpolitikájának is. Beiga­zolódott. amit egyik budapesti szín- igazgató itteni látogatása, alkalmá­val a színház munkájáról szerzett tapasztalatai alapján mondott: a miskolci színház olyan fa, amelyről minél több termést szednek le, an­nál gazdagabb új termést hoz. A kitüntetés serkentse a színház ösz- szes dolgozóit további lelkes mun­kára. mielőbb vessük el a lavassbúsál! — A szikszói és mezökövosdj járás vezet, Ózd utolsó a tavaszbúza vetésében — AZ ESŐNÉLKÜLI, szeles napok és az állandó napsütés már megyénk minden részében alkalmassá tette a talajt a vetésre, s elsősorban a ta­vaszbúza vetésére. Minden járás­ban, községben lehet vetni s úgy kell hasznosítani a napok, a hetek minden percét, hogy a tavaszbúza vetését mielőbb befejezzük, teljesít­sük a vetéstervet, pótoljuk amit ősszel elmulasztottunk. Megyénk egy-egy járásában, köz­ségében, termelőszövetkezetében olyan a munka, olyanok az eredmé­nyek, amilyeneket mindannyiunk érdeke, jövő esztendei kenyerünk biztosítása megkíván. A szikszói já­rás a járások közül elsőnek már napokkal ezelőtt teljesítette tavasz­búza vetéstervét, sőt, a járás ter­melőszövetkezetei és egyénileg dol­gozó parasztjai 44 százalékkal több tavaszbúzát vetettek, mint amit a terv előír. Nem sok választja el tervük teljesítésétől a mezőkövesdi járás termelőszövetkezeteit, dolgozó parasztjait sem. A járásban április 4-én is vetettek és a mai napig több mint 93 százalékban eleget tettek a követelményeknek. S a hiány nagy részében Mezőkövesd község hiánya. A járás székhelyén hiba van a tavaszbúza vetése körül. S a hiba elsősorban abban gyökeredzik, hogy ha az ellenőrzést nem is. de a fel- világosító munkát, az állandó bi­zottság, termelési bizottság és a népnevelők buzdító munkáját mint­ha kissé lebecsülték volna az utóbbi napokban Mezőkövesden. Ez is egyik — és igen jelentős — oka, hogy a község még mindig adós vetésterve egyharmad részével. Annak ellenére, hogy a szerencsi járásban elsőként láttak hozzá a ta­vaszbúza vetéséhez, a járás ma csu­pán ötödik a járások versenyében. Április 4 tiszteletére a járás ter­melőszövetkezetei teljesítették ugyan vetéstervüket, sőt néhány termelőszövetkezet: a mádi Kos­suth, a megyaszói Béke és a tarcall Petőfi többet is vetett az előírtnál, azonban a járás egyénileg dolgozó parasztjai nem minden községben kezdték meg a vetést. Éppen ezért e napokban, amikor minden perc drága, minden nap veszteség — és kény érveszteség! —, a járás taná­csainak sokkal szervezettebbé kell tenni az ellenőrzést. S erre legjobb mód a tanácstagok körzetenként végzett felvilágosító és ellenőrző munkája s természetesen esetről- esetre, naponként a tanácstagok be­számoltatása a végzett munkáról. MÉG SOKKAL több a tennivaló az eredményekben leggyengébb já­rásban, az ózdi járásban. Az ózdiak eddig alig több mint 20 százalékban vetették el a tavaszbúzát, holott az időjárás is, a talaj is megfelelő volt már napokkal ezelőtt is. A hiba e járásban is inkább az ellenőrzés­ben, az ünnepies hangulatban kere­sendő, ami viszont nem engedhető meg s különösen nem, ha olyan fontos, mindenként gyorsaságot igénylő munkáról van szó, mint a tavaszbúza vetése. Mind az ózdi, mind a tervteljesí­tésben gyenge edelényi, putnoki já­rások dolgozó parasztjai példát ve­hetnének állami gazdaságaink, az abodi, vattai állami gazdaságok dol­gozóiról, akik vasárnap is dolgoztak: az abodi állami gazdaságban még április 4-én is dolgoztak. Vagy pél­dát vehetnek a szikszói járás dol­gozó parasztjairól, termelőszövet­kezeteiről, akik mihelyst az idő en­gedte, munkához láttak és minden szem tavaszbúzát elvetettek. Az -időjárás, a talaj most már nem akadályozza a munkát és az erő­viszonyok, a felkészültség világosan bizonyítják, hogy fogat is van, gép is van, vetőmag is van elegendő. Annyira van. hogy két-három nap alatt teljesíthetnénk a tavaszbúza vetéstervét. Megyei eredményünk eddig mindössze 63.2 százalék. JÁRÁSAINK sorrendje a követ­kező: 1. Szikszó (144 százalék), 2. Mezőkövesd. 3. Abaujszántó, 4: Miskolc, 5. Szerencs, 6. Sátoraljaúj­hely. 7. Mezőcsát, 8. Encs, 9. Ede- lény, 10. Putnok, 11. Özd. Hogyan készülnek a városi tanács kereskedelmi osztályán a partériekezlelre A VÁROSI tanács kereskedelmi osztályának kommunista és párton- kivüli dolgozói értekezleten tárgyal­ták. meg a városi pártbizottság által megjelölt célkitűzéseket. Egyetértve Déri Ernő elvtárs, a városi pártbi­zottság első ( titkárának az Észak- magyarországbam megjelent cikké­vel, a város ellátásának további meg­javítására intézkedési tervet állítot­tak össze. Foglalkozott az értekezlet az el­múlt két év eredményeivel is. Utal­tak a felszólalók arra. hogy a város kereskedelme az elmúlt évben 1954- hez viszonyítva, élelmiszerben 6.6 százalékkal, iparcikkben 8 százalék­kal. a közétkeztetésben pedig 2 szá­zalékkal nagyobb forgalmat ért ei, ami kétségtelenül az életszínvonal emelkedését tükrözi. Megvannak a lehetőségei az ellátás további javí­tásának is, ehhez azonban feltétlenül szükséges, hogy a meglévő hibákat felszámolják. A párt- és kormányhatározatok jobb végrehajtása céljából a keres­kedelmi osztály szorosabbra fűzte kapcsolatát az ipari vállalatokkal. Gondosabban mérte fel a vásárlók igényeit is, ennek eredményeképpen biztosíthatták, hogy 1955-ben a megelőző évhez viszonyítva, zsírból mintegy 5.2 százalékkal, lisztből 13.4 százalékkal, húsból 2.5 százalékkal, cukorból 6.9 százalékkal, kenyérből 10.9 százalékkal, tűzhelyből 77-5 szá­zalékkal, cipőből 7.5 százalékkal, rá­dióból 6.8 százalékkal, gyermekru­házati cikkekből pedig 5 százalékkal magasabb lehessen a forgalom. A JOBB ELLÁTÁS érdekében 1956-ban a múlt évihez viszonyítva élelmiszerből 2.2 százalékkal, ipar­cikkből 4.3 százalékkal, a közétkez­tetésben pedig 16 százalékkal biz­tosítanak többet a város lakosságá­nak. Az árualapok megteremtésén kí­vül nagyobb figyelmet fordítanak a kereskedelem dolgozói új cikkek be­vezetésére is. Nemcsak mennyiségi­leg, hanem a választék tekintetében is ki akarják elégíteni a vásárlók növekvő igényeit. Ezt a célt szol­gálja a kereskedelmi hálózatban fo­lyamatban lévő szakosítás, amely­nek során külön szakboltokat léte­sítenek. Lesz például kelengyebolt, nylonbolt, bőrdíszmű bolt, gyermek- ruházati kisáruház és cipőáruház, va­lamint bemutatóteremmel ellátott rádió és rádióamatőr szakbolt. Az áruellátás javítását szolgálják a so­rozatosan megrendezett kiállítások is. amelyeken nemcsak árubemuta­tást tartanak, hanem árusítással egybekötött szakmai tanácsadást is. Az elmúlt években sok panasz hangzott el a hiányos zöldségellátás miatt. Megyénkben eddig nem szen­teltek kellő figyelmet a belterjes zöldségtermesztésnek, ezért a zöld­áruszükséglet túlnyomórészét más megyékből kellett fedeznünk. A nagy távolságokról történt szállítá­sok miatt gyakoriak voltak a zava­rok az ellátásban,, ami komoly ká­rokat okozott az áruk minőségében is. Ezen természetesen nem lehetert egyszerre változtatni. Most arra té­rünk át, hogy a város zöldáru szük­ségletének egyre nagyobb részét Mis­kolc környékén, illetve megyénkben termeljék meg. EZ ÉVBEN a tavalyihoz viszo­nyítva, a kereskedelem mintegy 30 százalékkal több földárat kötött le a helybeli állami gazdaságoknál és tsz-eknél. Nemcsak az válik ezzel le­hetővé, hogy frissebb zöldségféle ke­rül a dolgozók asztalára, hanem az is, hogy kiküszöböljük a közvetítő­kereskedelmet, amely fölöslegesen drágítja a termékek árát. Az elmúlt évben a kereskedelmi veszteségek elleni harc már jelen­tős eredményeket hozott- Ez évben folytatni kell e célból az erőfeszíté­seket. A vállalati pártszervezetekre támaszkodva, a kereskedelmi dolgo­zókat egyre fokozottabban vonják be a rendszeres oktatásba. Jó politikai neveléssel odahatnak, hogy a keres­kedelmi veszteségeket a tavalyihoz viszonyítva 50 százalékkal csökkent­sék. Ez előreláthatólag mintegy egymillió forint megtakarítást jelent a népgazdaságnak. A kereskedelmi dolgozók nevelésében sz eddigieknél fokozottabban kívánnak támaszkod­ni az állandó bizottság és a társadal­mi aktívák munkájára. Ezzel az el­adók és fogyasztók közötti kapcsolat további elmélyítését fogják előmoz­dítani. A NAGYOBB árubőség és a fi­gyelmesebb kiszolgálás a jövőben ön­magától ki fogja küszöbölni azokat a kivételezési lehetőségeket, ame­lyek egyes cikkeknél ma még fenn- állanak. A kereskedelmi osztály dol­gozói munkájukban a párt felhívását tartják szem előtt: „Érjünk el újabb sikereket a munkában, a dolgozókról való szerető, elvtárslas gondoskodás­ban, az egyre javuló pártmunka alapján.” ÁRVÁI JÁNOS —------o---------­L j magyar tehergépkocsi Gépkocsiiparunk eddig csak köny- nyű teherautókat gyártott. Most ké­szül el az Ikarus-gyárban az első »nehézsorozat« 7 tonnás teherautók­ból. A Csepel D-700 jelzésű Bulldog­kocsikban 6 hengeres nyersolajmoto? van. A kocsi vonalai igen szépek, ve­zetőfülkéje a farmotoros autóbuszra emlékeztet. A vezetőfülkében a gép­kocsivezetőn és kísérőjén kívül még négy személy részére van ülőhely. A hátsó ülések kétszemélyes fekvőhely­éé is átalakíthatok^

Next

/
Oldalképek
Tartalom