Észak-Magyarország, 1956. március (12. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-14 / 63. szám

r Szer da, 1956. március 14, ESZAKMAGYARORSZAG 3 » I Selejtmentes munkával a minőség megjavításáért Az ózdi martinászok fiaziii« harcik» dolsiozóinak harca a minőségi acélért a* anya» pocsék Iá» ellen »Legyen az 1956-os év a program- szerű gyártás, a jó minőség éve!« Ezzel a jelszóval kezdték meg a munkát az ózdi acélmű dolgozói a második ötéves terv első hónapjában. Az alaposan kidolgozott tervekbe, számításokba azonban januárban és februárban hiba csúszott. A kemény tél okozta nehézségek, valamint a gyártásra került kísérleti adagok nagy mennyisége jóval a megenge­dett fölé emelte az acélmű selejtjét. Januárban a 2.6 százalék megtűrt selejt 3.77 százalékra nőtt, ami 647 ezer forint kárt jelentett. Bár feb­ruárban javult a helyzet, a selejt még mindig megközelíti a 3.5 száza­lékot. A martinászok április 4. tisztele­tére elhatározták, hogy semmilyen körülmények között nem tűrik a ma­gas selejlet, minden lehetőséget meg­ragadnak az acélgyártás száz száza­lékos programszerűségériek biztosítá­sára. A januári és februári rossz eredményeken okulva felkutatták n selejtokozó tényezőket. Megállapítot­ták: a legnagyobb hiba a rendkívül megnövekedett záratlan öntéseknél és az öntőgarnitúrák helytelen keze­lésénél volt. Emiatt a selejt az előző hónapokhoz képest januárban és feb­ruárban csaknem a duplájára emel­kedett s különösen a kényes minő­ségű Nilus-híd anyagának gyártását akadályozta. Az ehhez szükséges dugó­zárás biztosítására az eddig használt dugótéglák összetételét megváltoztat­ják, jobb tűzálló téglával kísérletez­nek, amelynek máris vannak ered­ményei. Az öntőcsarnoki se1 ej tét okozó zárványok leküzdésére is új el­járást dolgoztak ki. A lunkerselejt csökkentése érdekében Petróczi La­jos, Szekeres Miklós és Kelemen Sándor műszaki vezetők újítást ve­zettek be. Az eddig használt lunker- port, úi. jóminőségű keverékkel cse­rélték fel. Az ózdi öntőcsarnok munkásai el­határozták, hogy ezután a pódiumon jó minőségben legyártott acéladago­kat változatlan jó minőségben továb­bítják a hengerművekbe. Elhatát'ozá- z^sukat máris tettek követték: az utóbbi napokban öntőcsarnoki hibából egyetlen esetben sem történt minő­ségváltoztatás. Az új szocialista városban az idén 302 lakást kell felépíteni. Az elmúlt évek során ezrek és mil­liók veszteik kárba, mert nem ta­ke "ékeskedtek: kellően az anyag­gal. eey-egy lakóház jóval T|»gvobb költséggel épült, mint az előirány­zat volt. Az utóbbi id^b^n, különö­sen az lmult negyedévien. eevre te'kb szó esett n ’nnoí"? költséged­ről a t a k 3 "ék gr ól. • a sele’t rs ö kf -e n t teér ő 1. A z,ó*a eredménye­sen folyik a hnr*c p7 igmvga^nkaré- ko"sá<?ért. a dobozok jelentős ré­sze e1 Hmerte ho°v saját magát ká­ros! Ha meha rém vigyáz a d"á­ffq. ér»ít.ke7'éai í)-nvr> pyíVfq g r»ór> gven*-». A 3* te-pg Y07­mii rT’:b°r é^íf° V°,rser,v*vá f»fvte - <5<rv­t•Hv^ze,t"t p +/>i'rri'0lé'7i ♦•ow tgrio*5Í­té<3ére. 1'''ripr,Vp+fgifj vóUoH^V. íkvtv ez edd’ffieknél énftVíi7r»pl!’ a dolffn,m1’'o£ ©7 p-n»"■> e -nevein^ p f Tv/np-T T,«<V p] p »'öyp-nHó.Vpj már «’’»l p* •o^­ményeket értek el. a terülő M- épütet|0n rrd^den legkisebb anya­got te1 k p <!.7-r*:á 11 a k. A Ve^dVo^'bi*hát műt^ágyagvá- rában is fóte'k a sete’* eiten? Ham. A «eierte«!, de has^'-^Tbató műtrá­gyát m°ffffff”"z°" feldőlffo^rák. s^k torma műtrágyával növelik a ter­Minden termelő munka leqna- nvobb ellensége a selejt. A DIMÁ- VAG Gépgyárban az anwascleit mellett a megmunkálni select okoz uany gondot. Az előbbi ellen ez alavanyagayó.rtó üzemelmek, első­sorban <1 kohászatnak kell küzde­ni. hány eredméu.u»sen segítse a DTMÁV4G munkáját. A várt. novemberi határozata többek között me "állapította, hony egyes vállalatoknál elhanvnnoIták a szakmai tóváhbv^nzé^f. Ez vo­natkozott a IVMÁV AG Gánnyár­ra is. A h 'hóból okulva ezávb°n a gyárban, több mmt 10 szakmában, szerveztek tanfolyamokat, ami el­engedhet eilen feltétele r szakmun­kások állandó fejlődésinek. Első­sorban az esztergályosok, gyalusok, marósok tudósát kell gyarapítani. me lést és ez többezer forint meg­takarítást jelent. Lakatos Imre, a 31/6-os építő­ipari vállalat üb. elnöke és Krausz István, az üb. munkatársa. is har­cot indított a selejt, az anyagpa­zarlás ellen. A kokszolónál például személyesen ellenőrizték a tégla- szállítást. Utasították a vezetőket, hogy a téglát rendben, előírás sze­rint tárolják. Ez a figyelmeztetés is eredményesnek bizonyult. De még mindig nem mondható el, hogy Kazincbarcikán minden rend­ben van. Szállítás közben még sok tégla és ém'tk^zssi anyag tönkbe megy. A műszaki vezetők egy ré­sze még mind: ff szemet hunyt efe­lett, nem vonja felelősségre az enyaffna zári ókat. Fffv-egv épület környékén még mindig sok a sár­ban hev^ő deszka és a tégla. Nagy felad»* vár a váms építő?- re ak:k tervüket o«».k úffv tudják teljesíteni, h« ffond"spr vigyáznak az anyaff^a. Már kőzete«* ©. f ©vas'’ és a városban rp^ffkezdődöt* az építkezés. A ipa Hkésos m-épület­ben röv’dpwo-n t;;bb új tpVí-3t kr*Tl éted©**. Pniil -az R 1 -es. 0-. 9-es épü­let.. cte ez ó*. a többi é^-ifdr«7’H is CS"k Úgy p,p-r'l-o<;é lig P rrmypVí é<? f:zik»i d«l't/rrAV pO^n­d^an V’í^den^k. p »•>**» rft©'V‘©rí:t^os­ságért és a seleit csökkentéséért. Ebben a szakmában dolrozik a legtöbb if júmunkás, éWc még nem elég jártasak a munkában, rajzis- ntperekeik hiányosak, szakmai ta­pasztalatuk még kevés. A seleit elleni küzdelmet szol­gálják a szakmái, bemutatók is. Március 18-án forgácsolási bemu­tatót rendeznek a gyárban, ami is­mét ragv segítséoet ad a megmun­kálási seleit csökkentéséhez. A be­mutatón elsősorban n száz százalé­kon alul termelő dolgozók vesznek részt A továbbképző tanfolyamok és a szakmai bemutatók eredményeként az év első hónaviában csökkent a mernnunkólési seJeH, s á s^áz százalékon alul termelők szá­ma is. Setevleileni küzdelem a DIM4 V4G Gépíróéban--------------——---------k-----------------------------------------------------— J ill újság a sátot<afjaájlielifL fúrásban A Magyar egyik élenjáró dolgozója Vándormozi a hegyek között A Sátoraljaújhelytől északkeletre, a határmentén fekvő kis községek az elmúlt rendszerben szinte telje­sen el voltak zárva a külvilágtól. E vidék egy része, mint például Vágáshuta, Kishuta és Nagyhuta főként nemzetiség lakta, vándor­iparral foglalkozó lakossága évtize­dekig mégcsak egy mozielőadást sem látott. Ma már a mikóházi I. számú vándor filmszínház 11 köz­séget lát el ezen a környéken rend­szeres filmvetítéssel. Amikor a vándor filmvetítővel a községekbe érkezünk, a gyermekek hada és az ifjúság nagy örömmel fogad cs alig győzik kivárni az esti előadást. A hegyközi emberek egyre jobban érdeklődnek a filmek iránt. Az el­múlt évben több mint 400 előadá­sunkat 32.702 hegyközi lakos láto­gatta meg. Különösen szeretik a mozit Nyíri községben, ahol mindig telt ház van. Az idős Futó Zsuzsi néni még egyetlen mozielőadást sem mulasztott el. A hegyközi községek lakói most örömmel értesültek arról, hogy rö­videsen színes vetítésben láthatják a Kati és a vadmacska című filmet, amelyen igen sok hegyközi ember is szerepel, hiszen a felvételeket itt készítették Kőkapun. Nagy érdek­lődéssel várják a március 15 és 28. között bemutatásra kerülő szovjet filmeket is. NALESNYIK MIHÁLY és DURKÁCS LAJOS A Sátoraljaújhelyi Dohánygyár­ban állandóan azon fáradoznak, hogy javítsák cigarettáink minőse­gét. Különösen a munkásnők érnek el szép teljesítményeket. A képen Bajzát Józsefné kétszeres kiváló dolgozó dohánymosó látható munka közben, aki tervét mbst is átlago­san 111 százalékra teljesíti. A jó munka jutalma A sárospataki Építőipari Ktsz évi közgyűlésén a jó munka jutalma­ként 32 ezer forintot osztottak ki a tagok között- így például Mákkai István évi részesedésként 1300, Mi- halcrvszky Béla 1300, Szabó Báláz* 1300 és Ruszkai József 1400 forintot kapott. A közgyűlés után baráti vacsorát rendeztek­Vas-műszaxi és bútor^iálSítás Sátoraljaújhelyen A Szerencs és Környéki Kiskc-eskedelTÖ Vállalat a sátoraljaújhelyi járási Művelő­dés Háza termeiben március 15-től 24-I'T vas-műszaki és bútorkiállítást rendez. A kiállításon bemutatják a magyar vas-mű­szaki és bútoripar leguiabb termékeit, töb­bek között porszívó, padlókefélő.- mosó- és zenegépeket, a leguiabb típusú rádió­kat. csillárokat, edényeket, hőkioldós vasa­lókat. kerékpárokat és motorkerékpárokat. A villamos háztartási gépeket a látogatók­nak a gyakorlatban is bemutatják. Bútoro­kat és villamossági cikkeket a részletvá- oárlási fikció keretén belül is árusítanak. Ahol az olcsó konyhabútorok készülnek A Sátoraljaújhelyi Bútorgyárban évente több ezer olcsó konyha­bútor készül a fiatal házasok részére. Semsei József és Semsei Béla a gyár kiváló dolgozói valóságos művészei már az asztalgyártásnak. Átlagtelje­sítményük: 145 százaléké Hc&.bcjsS' ■ Ne felejtsek el Uiós*zyőriilt: A MAGYAR IPAR JO HÍRNEVE RAJTUK IS MÚLIK Borsod két nagy nehézipari üzeme, a Lenin Kohászati Művek és az ózdi Kohászati üzemek lát­ja el nagyrészt hazánk gépgyárait alapanyaggal. Ezer tonnaszám gyártják a nyersvasat, az acélt, a hengerelt, öntött és kovácsolt árut, s küldik szerte az országba, hogy új gépek szülessenek belőle hazai felhasználásra. va«v külföldi mes- ren^-lésre. Mindkét üz«m te^vtel- Jesítése; jó muniteH szilárd alapia man ternieléiíjnknek. De ha nem látják él időben, proffrarnszermti termékekkel a gépgyárak »t. meg­bénul a mpnka sóik más üzemben is. ú budapesti M Ä VÁG. az él üzem címmel többszörösen k‘fűn tetett gyár.- az év eleje óta téliesítet­té tervét. JHmiárfoon fli 6 február­ban oedig 57 9 százalékkal zárt. Ez a hatalmas üzem. nm^iy a hQzái szükségletek kielégítése mellett szülte á Víág m’nden tálára készít exportárut —mozdonyt, lokorrm- hJ!t. szivattyút, kompresszort és sefk más tengew"ntúl H kei'cseH gyárt,- máinyt — jótevőián f°lét tel­jesítette tervének. Az elmaradás n'%’r'e«,ek azért súlyos, mert a má- FO-i-fk Ötéves *°rv eHő c ,s:t-mrét veszély °z.tetű Noffv kárt o^nz azért- H. me"t ak°d/'1voz?a a V*UJ^o».,<.|cl!f-í»fí-alöHl fO U oa.T’tég.ó^ g fo’. lett, köpfte1'st*1 rfm1r fo-f-TV)-1 Voi mteő.'teff'teé1* túk^ó’-ríT-r-i-^-í-ót. a o_ ff'’0 •* te^r jó b ép eiten ek tovább} <■ -T• ]grrTp c^tekat oo­•s,!r* te1 +étle"> rí ke"’1 érr*mk. N»m k^oi-vü a f•'1,ad?,+ de » mi k?s or­■p-7 vmjv>t.- jií(\n Hdá""'•P mert '(Tan .ereíe Tjcrv pzoo­t-an. obcffvé.n •> 1''tÁ'fAG te ?de- munkáját, nem számítha­tunk sikerre. O Dekát mi az oka az üz°m el- mráadásának? Az, hogy a koope- ipió vállalatok nem látják el a gyárat s szükséges hengerelt ko­vácsolt és öntött áfuvpj. Egyes r^omrészekben szmté ■ foljesen lé- á’lt a munka, n dolgozók tétlenül állnak, nem dolgoznak, nem te"- mcloék. nete kerec^ek. M,’o4Annék e"vjk ok^zóte a Iisrif^i Művek hiányos -mjin^áia. Vegyük csak sorra a problémákat. A mozdony gyártás igen fontos alapanyaga u kazánlemez, amelyet a Lőrr.ci Hengermű szállít a MÄVAG-nák. Habár a két gyár között igen jó a kapcsolat — a lő- ; rímelek mindent elkövetnek, hogy kielégítsék a MÁVAG-öt — mégJ sem tudják mennyiségileg és minő- séffileg megfelelően kielégíteni a szükségletet. Ök sem teljesítik a tervet. Nemcsak a MÁVAG iránt fennálló kötelezettségüknek nem tettek eleget, hanem saját üzemük is súlyos helyzetbe került emiatt. S miért? Azért, mert január 1-től 20-ig úgyszólván alig kaptak a Le­nin Kohászati Művektől árut a MÁVAG részére. Végűiig csupán 54 százalékos programszerüséggel teljesítették szállítási tervüket s 682 tonna kazánlemezzel maradtak adósok. Annak ellenére, hogy a KGM rendelete tételes * program- szerűséget ír elő, a Lenin Kohásza­ti Művek nem teljesítette kötele­zettségét. Emellett a beérkezett mennyiségből januárban és feb­ruárban 450 tonna a Lenin kohá­szat által is elismert selejt volt, amelynek 80—90 százaléka réte­gességből adódott. A 85.075. számú martínadag például teljesen selej­tesnek bizonyult. Sok a panasz az utóbbi időben az elektróacélok mi­nőségére is, február utolsó dekád- jában igen gyakori volt a leminősí- tés. Ilyen körülmények között' a Lőrinci Hengermű nem teliesítette, s nem is teljesíthette kötelességét. Mit mond erre a Lenin Kohásza­ti Művek? A 682 tonna kazánlemez szállítását januárban 97.'2 százalék­ra teljesítették — jelentik ki Diós­győrött. Kiderül, hogy nincs ellent­mondás a két adat között, csupán ajjól van szó, hogy a kohászat a hónap utolsó napjaiban szállította az anyagot, amit Lőrincen csak február elején kaptak meg s ebből nyilván nem tudták januári tervü­ket teljesíteni. A Lőrinci Henger­mű vezetőinek és dolgozóinak az a kérése, hogy a jövőben jóminősé­gű. a programban előírt anyagot küldjenek Diósgyőrből. A második ne ff vedévben várják az ígért 700 milliméter szélességű bugákat, amelyekkel tenyege*en növelni tud­ják termelésüket. S itt jegyezzük meg. hogy a diósgyőri olvasztárok elhatározták: tígy dolgoznak, hogy 1956 a minőségi acél gvárt ás éve le­gyen. A budapesti üzemed türel­metlenül váriák a nagyszerű elha­tározás teljesítését: Jbzekuian nyilvánvaló, hogy nem kifogástalan a két üzem együttműködése. A Lenin Kohá­szati Műveknek az első negyedév­ben 1.354 tonna hengereltárut kell szállítani a MÁVAG-nak. Ebből eddjg 1.146 tonnát gyártottak le, s 900 tonnát már el is szállítottak. Ez a mennyiség pontosan megfelel a tervnek. De a kohászat vezetői­nek jobban kell ügyelniük a határ­idők pontos betartására. Figyelem­be kell venniök, hogy nem mind­egy, mikor rakják vagonba a bu­gákat. Éppen a januári szállítás ké­sese miatt a MÁVAG-ban egyetlen mozdonyt sem készítettek el. Á ha­talmas gépek szerelésén pedig egy­két nap alatt nem lehet pótolni az elmaradást. Gondoskodni kell tehát arról, hogy a hengerelt áruk épp ágy. mint a nyersacélöntványek és kovácsolt áruk mindig megfelelő időben program szerint érkezzenek meg rendeltetés5 helyükre. m í\em lobb a MÁVAG és a Di- MÁVAG kooperációja sem. A ke- rókpárüzem dolgozóinak munkájá­ról ugyan elismeréssel nyilatkoznak a MÁVAG vezetői, az első negyed­évre tervezett kerékpármennyisé­get hiánytalanul legyártották. Di­cséret illeti a kovácsoló gyárrészle- get is. amely folyamatosan szállít­ja a megrendelt árut, mert tudja, ho»:y gyártmányai nélkül nem ha­ladhat előre a MÁVAG munkája. A rugógyártás terén azonban már hibák vannak. Hordru.gó hiá­nyában a MÁVAG-ban nem tud­nak szerelni. Jelenleg a diósgyő­riek 10 darab 0—5—0 exportra ké­szülő mozdonyhoz és 13 darab 424- es géphez szükséges hordrugóval tartoznak. A rugóüzem dolgozóinak meg kell érteniük, hogy hordrugó nélkül mozdonyt készíteni nem le­het. S ne felejtsék el — az export- terv teljesítéséről van szó! Ha a DIMÁVAG nem szállít le a program szerint beütemezett árumennyiség­ből 10.000 forint értéket, az a MÁVÁ O-uál másfélmüliós kárt je­lent. Most is két 0—5—0 mozdo­nyon áll a munka, mert március 4-re kellett volna leszállítani az alkatrészt, a határidőt azonban március 15-re halasztották. Ez any- nvit jelent, hogy a késést csak 10.000 túlóra felhasználásával, ro­hammunkában tudják pótolni: Nem nehéz kiszámítani, mennyi többletkiadást jelent ez a gyárnak, s az sem vitás, hogy nem csökken­ti. hanem növeli az exportáru ön­költségét. A 424-es mozdonyokhoz szükséges hordrugó tartozással a diósgyőriek 18 millió forint kész­áru termelését veszélyeztetik. ' Ugyanez a helyzet a megmunká­ló gyárrészleggel kapcsolatban is: A megmunkáló nyolc exportmoz­dony acélöntvényeit nem készítet­te el, holott annak határideje már­cius 4-én szintén Jejárt. A gépgyá­rat a Lenin Kohászati Művek lát­ják el öntvénnyel. Istneretes, hogy sok a panasz az öntvények minősé­gére, s arra, hogy a rugóanyagok méretei pontatlanok. A szállítási határidőket sem tartják be követ­kezetesen, s ez igen akadályozza a gépgyár munkáját. De a DIMÁ- VAG-nál is gyakran előfordul, hogy belenyugszanak abba, ha a kohászat késik a szállítással. Pa­pírt kapnak róla, ezzel igazolják magukat, de arra nem gondolnak, hogy a másik üzem munkáját aka­dályozzák. A gyár februári tervét jóval túlteljesítette, ugyanakkor azonban súlyos adósságai vannak közvetett exportáruból. Természetesen nemcsak a két diósgyőri üzem akadályozza a MÁVAG termelését. Nem sokkal kedvezőbb a helyzet a többi ráló vállalattal sem. Itt az ideje, hogy véget vessenek ennek a tűr­hetetlen helyzetnek. Ha a MÁVAG nem teljesíti első negyedéves ex­porttervét, milliós kárt okoz a nép­gazdaságnak. A feladatok a jövőben sem lesz­nek kisebbek, sőt egyre nagyobbak: A MÁVAG áprilisban megkezdi az ujtipusu Diesel mozdonyok gyártását Egyiptom részére, s eh­hez is nagy segítséget várnak Diós­győrtől. Ugyancsak elsőízben kap­tak megrendelést Indiától gőzmoz­donyok készítésére. Az új gyártmá­nyok munkaigényes, kombinált gé­pek, s nem kis részt a diósgyőri gyárak dolgozóm múlik, hogy jó minőségben készíthessék el azokat, felvehessék a világpiacon a ver­senyt a legújabb külföldi típusok­kal. • Az egész ország számít a bor* sodi nagyüzemek jó munkájára, s az ország érdeke is megkívánja, hogy jól dolgozzanak, ne ejtsenek csorbát jó hírnevükön. ARDAYNÉ !

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom